1. Természetvédelmi célkitűzések

1.1. Az Illancs kistáj jellegzetes, természeteshez közeli állapotban fennmaradt részén a táji értékek és a tájkarakter megőrzése, különös tekintettel a szélformálta homokbuckavidék tájképi szempontból is jelentős földtudományi természeti értékeire, elsősorban a homok és lösz természetes felszínformáira.

1.2. Az Illancs korábbi nagy kiterjedésű homokiélőhely-együtteseit jól reprezentáló élőhelyek − különösen a zárt homoki sztyepprétek, az évelő nyílt homoki gyepek és a borókás-nyárasok – területen található maradványainak és életközösségeik hosszú távú megőrzése és fenntartása.

1.3. A természetközeli állapotú erdei és gyepes élőhelyek élővilágvédelmi és talajvédelmi szerepének megőrzése, fenntartása, területi arányának növelése.

1.4. A területen előforduló védett, fokozottan védett, közösségi jelentőségű, valamint a Duna–Tisza közén értékes növényfajok, így különösen a homoki nőszirom (Iris arenaria), kései szegfű (Dianthus serotinus), báránypirosító (Alkanna tinctoria), bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans), homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), homoki bakszakáll (Tragopogon floccosus), homoki imola (Centaurea arenaria), homoki varjúháj (Sedum urvillei hillebrandtii), homoki vértő (Onosma arenaria), kisvirágú habszegfű (Silene borysthenica), pézsmahagyma (Allium moschatum), kardoslepke (Iphiclides podalirius), lappantyú (Caprimulgus europaeus), kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus). erdei pacsirta (Lulla arborea).állományainak megóvása, életfeltételeik biztosítása.

1.5. A terület táji és természeti értékeinek helyi oktatási-környezeti nevelési és turisztikai-ismeretterjesztési célú bemutatása az 1.1–1.4. pontban foglaltak elsődlegességének biztosítása mellett.

2. Természetvédelmi stratégiák

2.1. Az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását szolgáló beavatkozások kivételével a táji, tájképi, domborzati, élőhelyi adottságokat érdemben átalakító vagy ilyen hatással járó tevékenységek tiltása.

2.2. A természetközeli állapotú homoki, löszpuszta élőhelyek megőrzése, valamint állapotromlásuk, gyomosodásuk megelőzése érdekében a jelentős talajbolygatással járó, nem az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések elérését szolgáló tevékenységek – különösen a talaj mélyforgatásának – mellőzése.

2.3. A homoki gyepek kedvező természetvédelmi helyzetének, jó ökológiai állapotának helyreállítása a természetes közösségalkotó fajok állományainak, a közösség diverzitásának, valamint ezen élőhelyek kiterjedésének növelésére irányuló aktív természetvédelmi kezeléssel.

2.4. A homoki gyepek jó ökológiai állapotának fenntartása vagy kialakítása érdekében gyomosodást nem okozó mértékű, extenzív legeltetés fenntartása, különösen a zárt homoki sztyeppréteken, löszpsuztagyepeken és származékaikon. Amennyiben a legeltetés extenzív jellege nem garantált, a homoki gyepeket degradáló intenzív legeltetés tiltása.

2.5. A homoki gyepek jó ökológiai állapotának fenntartása vagy kialakítása érdekében a nem legeltetett, de kaszálásra a domborzati adottságok és a nagyobb biomassza-produkció miatt alkalmas területrészeken a gyep élővilágát nem károsító módon, elegendően magas tarlóval és hagyásterületekkel végzett kaszálás fenntartása vagy gyakorlatának kialakítása.

2.6. Védett vagy egyéb, természetvédelmi szempontból értékes növényfajok természetes gyarapodásának és visszatelepedésének elősegítése, szükség szerint szaporításuk.

2.7. Folyamatos erdőborítás fenntartása az őshonos fafajok által dominált faállományokban. Tarvágásos véghasználat csak a nem őshonos fafajú erdőállományokban engedélyezhető.

2.8. Teljes talaj-előkészítéssel végzett mesterséges erdőfelújítás tiltása a védett növényfajokat vagy természetközeli állapotú gyep- vagy cserjeszintet tartalmazó erdőállományokban.

2.9. Intenzíven terjedő tájidegen fafajok fahasználata során védelmi intézkedések megtétele a sarjak természetközeli állapotú gyepekre történő terjedésének megakadályozása érdekében.

2.10. Az intenzíven terjedő tájidegen fafajok − különösen a fehér akác (Robinia pseudo-acacia) és mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) − terjedésének megelőzése és állományának visszaszorítása mechanikai eltávolítással, célzott vegyszeres kezeléssel vagy ezek együttes alkalmazásával. A hatékonyság növelése és a kezelések gyakori ismétlése okozta fokozott talajbolygatás elkerülése érdekében vegyszeralkalmazás előnyben részesítése a kezelések során.

2.11. Erdőszerkezet-átalakítás ösztönzése az intenzíven terjedő tájidegen fafajokból álló, természeti értékeket nem hordozó gyepszinttel rendelkező erdőállományokban őshonos faállomány kialakítása érdekében.

2.12. A természetközeli állapotú gyepszintet tartalmazó, korosodó, erdei fafajok egyedeit csupán szórványosan tartalmazó állományok tisztásként történő kijelölésének vagy mezőgazdasági művelésbe vonásának, gyep művelési ágúvá alakításának ösztönzése.

2.13. A változatos erdőssztyeppi élőhelyszerkezetet, az őshonos fajú cserjés és fás élőhelyfoltok– természetvédelmi szempontból optimális mértékű és mintázatú – jelenlétét fenntartó területkezelés, gyepgazdálkodás. Őshonos fásszárú fajok állományának szabályozása a homoki szárazgyepeknek az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések szempontjából optimális kiterjedése érdekében.

2.14. Az intenzíven terjedő tájidegen lágyszárú fajok terjedésének megakadályozása aktív természetvédelmi kezeléssel.

2.15. A terület táji és természeti értékeinek természetvédelmi célú kutatásához és bemutatásához szükséges feltételek biztosítása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

3.1.1.1. A természetközeli állapotú gyepek kiterjedése nem csökkenhet. A területhasználat természetközeli állapotú gyep megsemmisülésével járó változtatása nem engedélyezhető, kivéve az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzéseket szolgáló változtatásokat, így természetvédelmi infrastruktúra kialakítását vagy a természetes erdőssztyeppi élőhelyszerkezet helyreállítását szolgáló tevékenységeket.

3.1.1.2. A tájidegen inváziós növényfajok meglévő állományai és azok terjedése ellen a területhasználónak megfelelő területhasználattal vagy az állományok eltávolítására irányuló aktív kezeléssel kell védekeznie.

3.1.1.2.1. augusztus–szeptember hónapokban az 5 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű egyedek kézi erővel történő kitermelése gépi eszközök igénybevétele mellett. Az egyedek metszlapjába (vágáslapjába) furat készítése. A furatokba gyökérzetet elpusztító vegyszer bejuttatása;

3.1.1.2.2. az 5 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű faegyedek vegyszerrel történő injektálása augusztus–szeptember hónapokban. A lábon álló fa törzsébe furat készítése. A furat feltöltése tömény formában beinjektált, gyökérzetet elpusztító vegyszerrel, majd a nyílás lezárása;

3.1.1.2.3. az 5 cm-nél kisebb törzsátmérőjű egyedek kitermelése után a metszlapok (vágáslapok) gyökérzetet elpusztító vegyszerrel történő ecsetelése.

3.1.2. Terület- és földhasználat

3.1.2.1. Technikai sporttevékenység (terepmotorozás, offroad tevékenység) tilos a területen.

3.1.2.2. A területen csak az 1. pontban szereplő természetvédelmi célok megvalósítása érdekében történő vagy azokkal összhangban lévő tűzgyújtás, égetés engedélyezhető.

3.1.2.3. A területen mező- és erdőgazdasági géppel történő munkavégzés csak napkeltétől napnyugtáig lehetséges.

3.1.2.4. Az e rendelet hatálybalépésekor meglévő, az ingatlan-nyilvántartásban nem útként nyilvántartott, de útként használt nyomvonalak nem szélesíthetők.

3.1.2.5. A területen gépjárművel közlekedni − a jogszerűen útként kijelölt, az ingatlan-nyilvántartásban útként nyilvántartott földrészletek kivételével − csak a területen folytatott természetvédelmi kezelés, jogszerű mezőgazdasági tevékenység, jogszabályban erre feljogosított személyek területen történő feladatvégzése, valamint életveszély elhárítása céljából lehet.

3.1.2.6. A területen csak őshonos vadfajok állományai tarthatók fenn. Vadkibocsátó hely és vadföld nem létesíthető.

3.1.2.7. A területen vadászati és vadgazdálkodási létesítmény elhelyezése, kialakítása kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását elősegítő vadállomány-szabályozás érdekében engedélyezhető.

3.1.3. Kutatás, vizsgálatok

3.1.3.1. Védett vagy fokozottan védett természeti értékek, valamint élőhelyük kapcsán végzett kutatást, illetve előzetesen beszerzett hatósági engedély birtokában, a kutatás megkezdése előtt 5 nappal köteles értesíteni a település jegyzőjét.

3.1.3.2. Az engedélyezett kutatási tevékenységek eredményeit hozzáférhetővé kell tenni a település önkormányzata számára.

3.2. Művelési ághoz vagy földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak

3.2.1. A tisztásokon, erdőrészletek értékes gyepfoltjain őshonos cserje kivágása a terület jellege megváltoztatásának minősül, abban az esetben, ha a tevékenység célja gyep beerdősödésének megakadályozása, őshonos cserje és fa kivágására szóló engedély hosszú időbeli hatállyal kiadható, meghatározva benne a fásszárúak eltávolításának mértékét, területi arányát és módját, valamint előírva a természetvédelmi kezelővel történő előzetes egyeztetés kötelezettségét.

3.2.2. Talajlazítás, boronálás, tárcsázás vagy a gyep bármilyen más mechanikai módszerrel történő fellazítása, felszaggatása tilos, kivéve, ha természetvédelmi célból, károsodott élőhely helyreállítása érdekében történik.

3.2.3. A gyep felülvetése és öntözése tilos, kivéve, ha természetvédelmi célból, károsodott élőhely helyreállítása érdekében történik.

3.2.4. Védett növényfaj élőhelyén vagy természetközeli állapotú gyep- vagy cserjeszinttel rendelkező erdőállományban a teljes talaj-előkészítéssel végzett mesterséges erdőfelújítás tilos.

3.2.5. Intenzíven terjedő tájidegen fafajok tőelválasztást követően keletkező sarjainak természetközeli állapotú gyepekre történő terjedésével szemben az erdőgazdálkodónak védekeznie kell, meg kell akadályoznia azt.

3.2.6. A nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell végezni. A nevelővágások során biztosítani kell az őshonos cserjék és az elegyedő őshonos erdőalkotó fafajok állományainak védelmét.

1. Fenntartási terv célja:

1.1. A helyi jelentőségű természetvédelmi területen található eredeti élőhelytípusok maradványainak fenntartható, hosszú távú megőrzése, különös tekintettel a homoki őshonos ligeterdőkre és a természetközeli homoki gyepekre.

1.2. A területen élő védett, fokozottan védett természeti értékek állományainak hosszú távú fenntartása, állományuk védelme és jövőbeni terjeszkedésül elősegítése.

1.3. Meg kell akadályozni inváziós fajok további térnyerését, melyek a természetközeli élőhelyek élővilágát veszélyeztetik.

2. Fenntartási javaslatok:

2.1. A területhasználó tudomásul veszi, hogy az általa használt területen esetenként az élővilág zavartalansága érdekében meghatározott ideig nem tartózkodhat

2.2. A területhasználó köteles az általa használt utakat szükség esetén, saját költségén karbantartani (tárcsázás, hengerezés).

2.3. A területhasználó köteles az általa használt gyepterületről az estlegesen ott található szemetet saját költségén eltávolítani.

2.4. Területhatárok megjelölése csak természetes anyagokkal történhet (pl: faoszlopok), egyéb nem tájba illő jelek, jelzése (pl: színes műanyagok, flakonok, stb.) kihelyezése mellőzése javasolt.

2.5. Az agresszíven sarjadzó fásszárú adventív növényfajok – elsősorban az akác, a bálványfa és a zöld juhar - egyedeinek letermelésekor, kivágásakor kötelező a jól transzportálódó vegyszerrel (szokásos gyakorlat szerint Medallonnal) végzett metszlap-kenés, az agresszív sarjadzást megelőzendő. A tájidegen fafajok egyedeinek eltávolítására az erdőművelési folyamatok mindegyike során törekedni kell.

2.6. A lágyszárú adventív növényfajok közül természetvédelmi a selyemkóró (Asclepias syriaca) terjedése jelentheti a legnagyobb gondot, a szúrós szerbtövis (Xanthium spinosum), a bojtorjánszerbtövis (Xanthium strumarium), és a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) térhódítása is.

2.7. utak szegélyében elszaporodó allergén parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) írtását évente három ütemben javasolt elvégezni, elsősorban mechanikusan, gépi vagy kézi kaszálással

2.8. az utak karbantartását a belogó ágak, esetlegesen bedőlt faegyedek eltávolításával javasolt végezni, ezen faanyag azonnali elszállításával csökkenthető az illegális fakivágási kedv

2.9. a földutak karbantartása gréderezéssel, simítással és szükség szerint tárcsázással javasolt végezni, figyelembe véve az esetleges természetvédelmi érték előfordulását (pld. útpadkába költő gyurgyalag vagy útszegélyben található botanikai érték), mely során érdemes előzetesen egyeztetni az illetékes nemzeti park igazgatósággal, helyi természetvédelmi őrrel

2.10. turisztikai hasznosítása során törekedni kell a fenntartható hasznosításra, kerülni kell a tömegturizmus jelenlétét a területe

2.11. a területet szabadon látogatható formában javasolt fenntartani

2.12. mindennemű mezőgazdasági vagy turisztikai beruházás előtt javasolt minderről egyeztetni az illetékes nemzeti park igazgatósággal, helyi természetvédelmi őrrel

1.