HARTA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

20/2001 (X. 29.) ÖK. számú önkormányzati rendelete a település rendezési tervéről,

valamint a kapcsolódó helyi építési szabályzatról

Módosítás:

4/2010. (II. 18.) Önk.                        Hatályos: 2010. március 1. napjától

5/2011. (II.18.) Önk.                         Hatályos: 2011. március 20. napjától

1/2018. (II.5.) Önk.                           Hatályos: 2018. február 15. napjától

Harta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. (továbbikban: Étv) 6. §. (1) és (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. §. /1/ bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítésze, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, az ÁNTSZ Bajai és Bácsalmási Kistérségi Intézete, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Szolnoki Bányakapitányság, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Duna-Dráva Nemzetei Park Igazgatóság, a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal, a Bács Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság, a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság, a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Katonai Tervező Főcsoportfőnökség, a Városi Rendőrkapitányság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatóság, a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Szegedi Iroda, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatala, Kiskőrös Város Önkormányzata, Akasztó Község Önkormányzata, Dunatetétlen Község Önkormányzata és Solt Város Önkormányzata véleményének kikérésével az alábbi rendelet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §.

/1/       E rendelet hatálya Harta község közigazgatási területére terjed ki.

/2/       A rendelet hatálya alá tartozó területen az Étv szerinti építési tevékenységet folytatni az országos érvényű előírások betartása mellett a jelen rendeletben, valamint ennek 1. számú mellékletét képező Belterületi Szabályozási Tervben és 2. számú mellékletét képező  Külterületi Szabályozási tervben foglaltak szerint szabad. 

/3/        Harta község közigazgatási területén létesülő épületek hasznos szintjének padlószintje nem lehet a 91,50 mBf-i magasság alatt, míg védőtöltés hullámtéri oldalán épülő épületek esetében 97,00 mBf-i magasság alatt. Ezen szintek alatti épületrészeket és szerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy azokban az időszakosan és esetlegesen megjelenő talajvíz, illetve árvíz jelentősen kárt ne okozhasson.

/4/       Jelen rendelethez kapcsolódóan az országos településrendezési és építési követelményekről szóló mindenkor hatályos kormányrendeletben /továbbiakban: OTÉK/ foglalt fogalmakat és előírásokat kell alkalmazni.

/5/        A Szabályozási terven jelölt, beépítésre szánt területek belterületbe vonhatók. Az aktuális belterületbe vonásról – a hatósági eljárást megelőzően – a település képviselő testülete határozatban dönt. A beépítésre szánt területeken a belterületbe vonásig az építés oly módon engedélyezhető, hogy az a tervezett fejlesztéssel összhangban legyen. Pince építése nem engedélyezhető, épületek csak ideiglenes jellegűek lehetnek, és azokat a tulajdonosa a földrészlet más célú felhasználásakor kártalanítási igény nélkül köteles eltávolítani. Meglévő épületek felújítása és bővítése csal akkor engedélyezhető, ha az a tervezett fejlesztéssel összhangban van, illetve annak megvalósulását nem akadályozza.

2. §.

/1/       A Belterület Szabályozási Tervben és a Külterület Szabályozási Tervben (továbbiakban: Szabályozási terv) jelölt 

• kötelező erejű szabályozási elemek módosítása a rendezési terv felülvizsgálatával vagy módosításával történhet.
• Meglévő közterület határát módosító szabályozási vonalak arra az esetre vonatkoznak, ha a beépített vagy beépíthető telken új épület kerül elhelyezésre, vagy a meglévő épület bontásával teljes átépítésre kerül sor.
• Az irányadó jellegű szabályozási elemek pontosítása további részletesebb tervműveletekkel, illetve telekalakítási tervvel lehetséges a jelen rendeletben foglalt kereteken beül.

/2/        A Szabályozási Terven jelölt

• kötelező erejű szabályozási elemek:
  • tervezett belterületi határ
  • szabályozási vonal
  • övezetbe sorolás
  • övezetváltás határa
  • beépítési vonal
  • telekhatár (kötelező)
  • védőterületek határa
  • 
    
  • rendszeresen belvízjárta terület határa
• irányadó jellegű szabályozási elemek:
  • telekhatár (irányadó)
  • útburkolat tengelye
  • kerékpárút helyzete
  • közterületi fasor telepítésének helyei.

II. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

3. §.

/1/        Harta közigazgatási területén a beépített, illetve beépítésre szánt területek az alábbi településszerkezeti egységeken helyezkednek el:

• központi belterület
• egyéb belterület

ba., Duna parti terület

bb., Nagykékes

• külterületi beépítésre szánt területek

ca., Állampuszta

cb., gazdasági területek

cc., különleges területek

/2/      A tervezett beépítésre szánt területek az alábbiak:

• lakóterületek (4. §.)
• településközponti vegyes területek (5. §.)
• üdülőterületek (6. §.)
• gazdasági területek (7. §.)
• különleges területek (8. §.)

LAKÓTERÜLETEK

4. §.

/1/       A lakóterületek egyes övezeteit a Szabályozási terv tünteti fel.         Harta közigazgatási területén a meglévő és tervezett lakóterületek az FL-K1, FL-K2, FL-K3, FL-KH, FL-1, FL-Á1,
FL-Á2, FL-Á3, KEL-1, KEL-2 jelű övezetekbe soroltak.

/2/        A lakóterületeken elsősorban lakóépületek, másodsorban a lakosságot ellátó, nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, kézműipari és egyházi rendeltetésű építmények helyezhetők el.

/3/        Lakásonként, illetve kereskedelmi egységenként legalább 1 gépkocsi telken belüli tárolását biztosítani kell.

/4/        A lakóterületeken állattartásra szolgáló épület csak a családok saját ellátásához szükséges létszámú állat elhelyezéséhez elegendő legkisebb nagyságban létesíthető, és csak a 800 m2-t meghaladó nagyságú telken, ha azt az övezet egyes övezetek előírásai nem tiltják. Az állattartásra szolgáló épületek legkisebb védőtávolsága: lakástól 5,0 m, ásott kúttól 15,0 m, saját vagy egyéb vízellátó berendezéstől 10,0 m. Az állattartó épület legkisebb távolsága közterülettől 15,0 m, saját vagy egyéb vízellátó berendezéstől 10,0 m. Az állattartó épület legkisebb távolsága közterülettől 15,0 m és a betartandó oldalkert méret min. 12,0, hátsókert méret min . 6,0 m lehet.

A lakóövezetekben létesülő állattartó épületekben tartható legnagyobb állatlétszámot fajtánként a helyi állattartásról szóló rendelet határozza meg.

/5/        FL- K1 jelű lakóövezetek a kialakult lakóterületek övezetei, ahol az építés a  kialakult állapothoz igazodóan utca frontra, és oldalhatáron állóan történhet, de a      

            a.) kialakítható telek területe:                                                 min.: 400 m2

            b.) a kialakult telkek akkor építhetők be, ha a

     telek területe:                                                                    min.: 500 m2

c.) beépíthető telek szélessége:           min.: 14,0 m

            d.) építménymagasság             max.:  5,0 m

            e.)  beépítettség           max:  30 % lehet, ha a telek területe egyenlő, vagy

                                               nagyobb mint 800 m², illetve

                                               max.: 35 % lehet, ha a telek területe kisebb, mint

800 m2.

A telkek csak teljes közművesítés estén építhetők be.

A telek területének legalább 45 %-át zöldfelületként, illetve kertművelésű területként kell fenntartani. 

/6/        FL-K2 jelű lakóövezetek a kialakult lakóterületek övezetei, ahol az építés a kialakult állapothoz igazodóan 5,0 m mélységű előkerttel, és oldalhatáron állóan történhet, de a

a.) kialakítható telek területe                                                  min.: 800  m²

b.) a kialakult telkek akkor építhetők be, ha a

     telek területe                                                                     min.: 500 m²

            c.) beépíthető telek szélessége               min.: 14,0 m

            d.) építménymagasság                max.:  5,0 m            

            e.) beépítettség:           max.: 30 % lehet, ha a telek területe egyenlő, vagy

                                               nagyobb, mint 800 m², illetve

                                               max.: 35 % lehet, ha a telek területe   kisebb  mint 800m²

A telkek Nagykékes egyéb belterületen csak legalább részleges, a többi belterület esetében pedig csak teljes közművesítés esetén építhetők be.

A telek területének legalább 45 %-át zöldfelületként, illetve kertművelésű területként kell fenntartani.

/7/        FL-K3 jelű lakóövezetek a kialakult lakóterületek övezetei, ahol a beépítés vegyesen, utcafronton, illetve előkerttel, és oldalhatáróan állóan alakult ki. Az övezetben új épület létesítése 5,0 m mélységű előkerttel, oldalhatáron állóan, az /5/ bekezdésben meghatározott előírások szerint  történhet.

/8/        FL-KH jelű övezet a hullámtéren kialakult falusias lakóövezet, ahol új épület nem létesíthető. A meglévő lakóépületek felújíthatók és maximum nettó 30,0 m² nagyságú területtel bővíthetők. Telket alakítani csak meglévő lakóépülethez tartozóan szabad. A kialakítható, illetve bővíthető telek minimális területe 500 m² lehet. A telek területének legalább 30 %-át zöldfelületként kell fenntartani.

/9/        FL-1 jelű falusias lakóövetekben az épületek 5,0 m mélységű előkerttel és oldalhatáróan állóan  helyezhetők el, ahol a megengedett:

                        a.) telekterület                                                min.: 900 m²

            b.) telekszélesség                                            min.: 16,0 m

            c.) telekmélység                                             min.: 50,0 m

            d.) építménymagasság                                    max.: 6,0 m

            e.) beépítettség                                                           max.: 30 % lehet.

A telkek Nagykékes egyéb belterületen csak legalább részleges, a többi belterület esetében pedig csak teljes közművesítés esetén építhetők be.

A telek területének legalább 45 %-át zöldfelületként, illetve kertművelésű területként kell fenntartani.

/10/      KEL-1 jelű kertvárosias lakóövezetekben csoportos beépítés lehetséges, legalább 3,0 m mélységű előkerttel, minden  csatlakozó közterület irányában, ahol a

            a.) telekterület                                                min.: 180,0m²

            b.) telekszélesség                                                       min.: 9,0 m

            c.) telekmélység                                                         min.: 30,0 m

            d.) építménymagasság                                                max.: 6,0 m

            e.) beépítettség                                                           max.: 50 % lehet

A telkek csak teljes közművesítés esetén építhetők be.  Állattartásra szolgáló épület nem létesíthető.

A telek területének legalább 30 %-át zöldfelületként, illetve kertművelésű területként kell fenntartani.

/11/      KEL-2 jelű kertvárosias lakóövezetekben az épületek szabadon állóan, 5,0m mélységű előkerttel helyezhetők el. Az oldalkert és hátsó kert minimális méretét a csatlakozó telkek beépítésének figyelembevételével, az OTÉK 36 §-a szerinti tűzvédelmi előírások megtartásával kell meghatározni, továbbá a

            a.) kialakítható telekterület                             min.: 900,0 m²

            b.) a kialakult telkek akkor építhető be, ha

                             a telek területe:                                          min.: 600 m²

            c.) telekszélesség                                            min.: 18,0 m

            d.) telekmélység                                             min.: 30,0 m

            e.) építménymagasság                                    max.: 7,5 m

            f.) beépítettség                                                max.: 30 % lehet.

A telkek Nagykékes egyéb belterületen csak legalább részleges, a többi belterület esetében pedig csak teljes közművesítés esetén építhetők be. Állattartásra szolgáló épület nem létesíthető.          

A telek területének legalább 45 %-át zöldfelületként, illetve kertművelésű területként kell fenntartani.

/12/  

/13/   Falusias lakóterületen legkevesebb 10 m előkert meghagyása esetén az építési vonalra vonatkozó előírás figyelmen kívül hagyható.

ÁLLAMPUSZTA LAKÓTERÜLETEI

4/A §.

/1/        FL- Á1 jelű lakóövezet Állampuszta központjának övezete, ahol az építés a kialakult állapothoz igazodó előkerttel, szabadon állóan történhet,      

a.) kialakítható telek területe:                                                min.:  900 m2

b.) a kialakult telek akkor építhető be, ha területe:                min.:  400 m2

c.) kialakítható minimális telekszélesség:                               min.: 18,0 m

d.) építménymagasság            max.:  7,5 m

e.)  beépítettség                       max.:  30 %

f.)  zöldfelületi fedettség          min.:  40 %,

g.)  közművesítettség              teljes

/2/        FL- Á2 jelű lakóövezet Állampuszta kialakult lakóövezete, ahol az építés utcavonalon, vagy a kialakult állapothoz igazodó előkerttel, szabadon állóan történhet,      

a.) kialakítható telek területe:                                                 min.: 900 m2

b.) a kialakult telek akkor építhető be, ha területe:                min.: 400 m2

c.) kialakítható minimális telekszélesség:                               min.: 18,0 m

d.) építménymagasság            max.:  5,0 m

e.)  beépítettség                       max.:  30 %

f.) zöldfelületi fedettség           min.:  40 %,

g.) hátsókert mérete 0 m, vagy min.:   3,0 m

g.)  közművesítettség              teljes

/3/        FL- Á3 jelű lakóövezet Állampuszta kialakult családi házas lakóövezete, ahol az építés 5 m előkerttel, szabadon állóan történhet,      

a.) kialakítható telek területe:                                                 min.: 1000 m2

b.) a kialakult telek akkor építhető be, ha területe:                min.: 400 m2

c.) kialakítható minimális telekszélesség:                               min.: 18,0 m

d.) építménymagasság            max.:  5,0 m

e.)  beépítettség                       max.:  30 %

f.) zöldfelületi fedettség           min.:  40 %,

g.) hátsókert mérete               min.:   9,0 m

g.)  közművesítettség              teljes

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK

5. §.

/1/        A településközpont vegyes területeket (TV, TV-K) a Szabályozási terv tünteti fel.

/2/     A TV jelű övezetekben a telekalakítás és a beépítés nagyrészt kialakult. Az övezetben lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely, szolgáltató épület, közösségi szórakoztató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és sportlétesítmény helyezhető el, utcafrontra és oldalhatáron állóan, vagy egyedi elbírálás szerint szabadon állóan.

/3/     A TV jelű övezetekben

            a.) A kialakítható és beépíthető telekterület              min.: 500,0 m²

                  telekszélesség                                                      min.: 16,0 m

telekmélység                                                        min.: 30,0 m

     lehet,

• A maximális beépíthetőséget az egészségügyi, tűzvédelmi előírások betartásával kell meghatározni, de nem lehet több 45 %-nál.
• Az övezetben építhető maximális építménymagasságot a környezet beépítéséhez illeszkedően kell meghatározni, de általában nem haladhatja meg a 7,5 m-t. Ezt meghaladó építménymagasság engedélyezése csak egyedi elbírálás szerint lehetséges, melynek során a környezetbe való illeszkedés megfelelőségéhez szakvéleményt kell beszerezni.

/4/        Az újonnan létsülő, vagy átépítés során keletkező intézmények OTÉK által előírt parkolási igényét telken belül, illetve az önkormányzat helyi parkolási rendeletében meghatározott módon, ellenértékkel, közterületen kell biztosítani.

/5/        Az övezetben állattartási célú épület nem létesíthető.

/6/     A telek területének legalább 25 %-át zöldfelületként kell fenntartani.

/7/        A TV-K jelű övezetben a /2/-/6/ bekezdésen túlmenően a sétáló utca kedvező kialakítása érdekében az engedélyezési tervet megelőzően beépítési tervet kell készíteni az övezetek teljes területére együttesen, mely zöldfelület-rendezést is megoldó környezettervet is tartalmaz. A tervekhez szakértő építész véleményét is ki kell kérni.

ÜDÜLŐ TERÜLETEK

6. §.

/1/        A Duna parton, hullámtéren kialakult, hétvégi házas épületekkel beépült területek, az Ü-M jelű övezetbe soroltak.

/2/        Az Ü-M jelű övezetekben meglévő üdülő épületek vannak. Az övezetben új épület nem létesíthető. A meglévő üdülőépületek felújíthatók. Telket alakítani csak meglévő üdülőépülethez tartozóan, telekalakítási terv alapján szabad. A kialakítható telek minimális területe 280 m² lehet, de a telkek beépítettségének mértéke nem haladhatja meg a 10 %-ot. Az övezetben pihenést szolgáló kerti építmények építhetők.

/3/        Az övezet telkeit teljes közművesítéssel kell ellátni.

/4/        Az övezet üdülő telkeinek legalább 70 %-át parkosított felületként kell kialakítani és fenntartani. A telkeken gyümölcs- és kertművelési felület nem létesíthető.

/5/        Az övezetben a kerítések magassága nem haladhatja meg az 1,5 m-t, csak áttört lehet, csak természetes anyagból készülhet.     

GAZDASÁGI TERÜLETEK

7. §.

/1/        A gazdasági célú területeket (KG. KG-K, KG-KH, IG-1, IG-K, IG-M jelű övezetek) a Szabályozási terv tünteti fel, ahol kereskedelmi, szolgáltató, ipari és termelő gazdasági célú épületek, oldalhatáron és szabadon állóan helyezhetők el. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül elhelyezhető a tulajdonos, vagy a használó és személyzete lakhatására szolgáló legfeljebb 5 db lakóegység.

/2/        A gazdasági területek övezeteiben a telephelyeket kerítéssel kell körülvenni. A közterületekhez csatlakozó telekhatár mentén (telken belül) fasor, sövénytelepítése szükséges.

/3/        A telephelyek OTÉK által előírt parkoló igényét, és a teheráru rakodását telken belül kell biztosítani.

/4/        Az övezetek telkei csak legalább részleges közművesítés esetén építhetők be, kivéve a KG-KH övezetet, ahol teljes közművesítés kiépítése esetén maradhatnak fenn az épületek.

/5/        Az Építési engedélyterv helyszínrajzán az új, tervezett kapubehajtók kialakítását (magassági adat, burkolatminőség) is ábrázolni kell, az utcai növényállomány figyelembevételével, az értékes növényállomány megtartásával. Fakivágás csak engedéllyel, kötelező fapótlással történhet.

/6/        A KG jelű kereskedelmi, szolgáltató öveztetekben elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, parkolóház, üzemanyagtöltő állomás, igazgatási- és irodaépület, sportlétesítmény, kivételesen oktatási, egészségügyi, szociális, egyházi és közösségi szórakoztató létesítmény helyezhető el, ahol

             a.) a kialakítható telekterület:                        min.: 1500,0 m²

                                telekszélesség:                min.: 18,0 m

                                telekmélység:                  min.50,0 m

                                beépíthetőség:                 max: 50 % lehet.

• az épületek elhelyezhetők

                                oldalhatáron állóan, ha a telekszélesség kisebb mint 25,0 m

                                oldalhatáron, vagy szabadon állóan, ha a telekszélesség

                    egyenlő, vagy nagyobb mint 25,0 m     

c.) az épületek előkertje:                                                                  min. :   5,0 m                             

oldalkertje: oldalhatáron álló beépítés esetén                         min.:    6,0 m

                                       szabadon álló beépítés esetén az északi                                                                                            irány felé eső oldalkert szélessége:                       3,0 m,

                            míg az ellenkező oldali oldalkert                            min.:   6,0 m

építménymagassága:                                              max.:  6,0 m

lehet, melytől eltérni csak a technológiai berendezések kényszerűsége esetén szabad.

d.) Ipari üzemben munkavégzés munkanap nappal (6-22 h között), egy műszakos (napi 8 óra) munkarendben megengedett.

A telephelyen belül, a telek területének legalább 20 %-át rendezett zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

/7/        A KG-K jelű kialakult gazdasági övezetek többségében kereskedelmi, szolgáltató jellegű létesítmények vannak. Az övezetekben a továbbiakban csak nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület parkolóház, üzemanyagtöltő állomás, igazgatási- és irodaépület, sportlétesítmény, kivételesen oktatási, egészségügyi, szociális, egyházi és közösségi szórakoztató létesítmény helyezhető el, ahol

            a.) a kialakítható telekterület                                                  min.: 1500,0 m²

            b.) a kialakult telek csak akkor építhető be, ha területe                     min.:   800,0 m²

            c.) a beépítettség                                                                    max.:  50 % lehet

            d.) az épületek elhelyezhetők

                                   oldalhatáron állóan, ha  a telekszélesség kisebb mint       20,0 m

                                   oldalhatáron,  vagy szabadon állóan, ha a telek-

                                   szélesség egyenlő, vagy nagyobb mint                                   20,0 m

e.) az épületek előkertje:                                                        min.: 5,0 m

            oldalkertje: oldalhatáron álló beépítés esetén             min.: 6,0 m

                                            szabadon álló beépítés esetén az

                                            északi irány felé eső oldalkert

                                            szélessége:                                            3,0 m, míg

                               az ellenkező oldali oldalkert                  min.: 6,0 m

építménymagassága                                                   max.: 6,0 m lehet.      
A telephelyen belül, a telek területének  legalább 20 %-át rendezett zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

/8/        A KG-KH jelű kialakult gazdasági övezetek a hullámtérben helyezkednek el. Az övezetben csak a kikötői tevékenységhez kapcsolódó célra létesíthető gazdasági épület. A meglévő épületek csak környezetüket nem zavaró tevékenységre hasznosíthatók, azokat bővíteni, vagy rendeltetésüket megváltoztatni csak a kikötői tevékenységgel kapcsolatos célra lehet.

            a.) a kialakítható telekterület                                                  min.: 800,0 m²

            b.) a beépítettség                                                                    max: 50 % lehet

            c.) az épületek szabadon állóan helyezhetők el,

                                          az előkert mérete                                     min.: 5,0 m

                                          az oldalkert mérete                                  min.: 6,0 m

                                          az építménymagasság                              max.: 6,0 m lehet

                                          melytől eltérni csak a technológiai berendezések kényszerűsége esetén szabad

d)  ipari üzemben munkavégzés munkanap nappal (6-22 h között), egy műszakos (napi 8 óra) munkarendben megengedett.

A telephelyen belül, a telek területének  legalább 20 %-át rendezett zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

/9/        Az IG-1 jelű ipari gazdasági övezetben jelentősebb zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, parkolóház, üzemanyagtöltő állomás továbbá a zavaró hatástól nem befolyásolt termelő gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató létesítmény helyezhető el, ahol

            a.) a kialakítható telekterület                                      min.: 3000,0 m²

                                                      telekszélesség                              min.: 30,0 m

                                                      telekmélység                                min.: 100,0 m

                                                      beépítettség                                  max.: 30 % lehet

• az épületek szabadon állóan helyezhető el, az

                                          előkert                                         min.: 5,0 m

                                          oldalkert az északi irány felé       min.: 3,0 m

                                          az ellenkező oldalon                    min.: 6,0 m

                                          építménymagasság                       max.: 6,0 m lehet,

                                          melytől eltérni csak a technológiai berendezések kényszerűsége esetén szabad.

            A telephelyen belül, a telek területének legalább 40 %-át rendezett zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

/10/      A IG-K jelű kialakult ipari gazdasági övezetben jelentősebb zavaró hatású

Gazdasági tevékenységi célú épület, parkolóház, üzemanyagtöltő állomás továbbá a zavaró hatástól nem befolyásolt kereskedelmi és szolgáltató létesítmény helyezhető el, ahol

a.) a kialakítható telekterület                                      min.: 3000,0 m²

b.) a kialakult telek csak akkor építhető be, ha

      területe                                                                 min.: 1500,0 m²

c.) a beépítettség                                                        max.: 30 % lehet

d.) az épületek szabadon állóan helyezhetők el, az

            előkert                                                            min.: 5,0 m

            oldalkert az északi irány felé                          min.: 3,0 m

            az ellenkező oldalon                                      min.: 6,0 m

            építménymagasság                                         min.: 6,0 m

            eltérni csak a technológiai berendezések kényszerűsége esetén szabad.         

            A telephelyen belül, a telek területének legalább 40 %-át rendezett zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

/11/      Az IG-M jelű egyéb ipari gazdasági terület övezete termelő gazdasági célú építmények elhelyezésére és az üzemelésükhöz szükséges környezetük kialakítására szolgál. A területen elhelyezhető bármilyen, a környezetét jelentősen nem zavaró gazdasági tevékenységi körű épület, állattartó telep, szolgálati lakás, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, sportolás célját szolgáló építmény, az ágazati előírásoknak megfelelő energia- és távközlési közművek, valamint településgondozási célú épület. Az övezet telkeit telken belül körül kell fásítani. Az övezetben az épületek szabadonállóan helyezhetők el, ahol

• a kialakult beépítettség fenntartható, új beépítés, vagy bővítés esetén a

beépítettség                                                                      max.: 50 %

            b.) a megengedett építménymagasság                         min.: 3,0 m, max. 7,5 m

            c.) előkert mélysége:                                                  min.: 10,0 m

                  oldalkert szélessége É-i, illetve K-i oldalon                      min.: 3,0 m

                                 ellentétes oldalon                                              min.: 5,0 m

                                 hátsókertje                                            min.: 6,0 m lehet.

            Technológiai függvényében, környezeti hatástanulmánnyal alátámasztva a beépítési mód változtatható.

            A telephelyen belül, a telek területének legalább 30 %-át rendezett zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

8. §.

/1/        A KS jelű, hullámtérben kialakult sportterület és strand terület övezetben csak közösségi, vízisport és sporthorgászat céljára hasznosuló épület, vagy építmény helyezhető el,

a.) max.: 10 %-os beépítettséggel,

• min.: 3,3 m, max.: 6,0 m építménymagassággal,
• teljes közművesítettséggel.
• A kialakítható telekterület min.: 1200,0 m² lehet.

Az övezetben telket alakítani csak beépítési tervvel alátámasztott „telekalakítási terv” alapján lehet. Új épület létesítéséhez az építési engedélyezési tervet megelőzően a beépítés és a tájba illeszkedés elbírálásához építész szakértő véleményét ki kell kérni.

Az építési engedélyezési tervdokumentációnak környezetrendezési (kertészeti) tervet is kell tartalmaznia.

Az övezet környezetében jelölt vízfelület parti szakaszán a csónakkikötéshez szükséges létesítmények elhelyezhetők, építési engedély alapján, természetes anyagból.

/2/        K-IS jelű övezeten belül sportolási célú közösségi létesítmény helyezhető el, a környező közpark területének szükséges igénybevételével. Az elhelyezhető épület legnagyobb építménymagassága: 7,5 m lehet.

/3/        A KT jelű temető terület övezete a település meglévő köztemetője. Az övezetben ravatalozó, kápolna és síremlék kivételével építmény nem helyezhető el. Az övezet lelkét kerítéssel kell körülhatárolni. A telekhatártól 200 m-en belül, bármely építési övezetben csak kegyeletet nem sértő és mentálhigiéniás szempontból nem zavaró építmény helyezhető el. 2,0 m-nél magasabb síremlék építési engedélyköteles. Új parcella megnyitása üzembehelyezést megelőzően előfásítandó.

/4/         A KM jelű övezet a kialakult közműlétesítmény elhelyezésére szolgál, további létesítmény csak közüzemi céllal helyezhető el.

/5/      

/6/        Települési kommunális létesítmények övezete környezeti hatástanulmány alapján alakítható ki és építhető be, technológiailag szükséges üzemviteli épülettel. Az övezet telkeinek burkolt útról megközelíthetőnek kell lenniük.

• H jelű szilárd hulladéklerakó telep alövezetet telken belül legalább 15 m széles örökzöldeket is tartalmazó védőfásítással kell ellátni. Regionális hulladéklerakó létesülése esetén, ha a telep felszámolásra kerül, a területetrekultiválni kell.
• SZ jelű szennyvízelhelyező telep alövezet telkét legalább 10,0 m szélességben örökzöldet is tartalmazó védőfásítással kell ellátni.

/7/     A BV jelű büntetésvégrehajtási intézmény övezet a fogvatartás építményeinek (szálláshely, beszélő, foglalkoztató, stb.) elhelyezésére szolgál.

• max: 30 %-os beépítettséggel,
• min.: 3,3 m, max.: 9,0 m építménymagassággal,
• kialakult beépítéshez illeszkedő beépítési móddal,
• kialakítható telekterület min.: 500 m².

/8/        A KÜ-M jelű övezet elsősorban a kialakult és tervezett mezőgazdasági üzemek számára kijelölt terület. Az övezetben elhelyezhetők mezőgazdasági üzemi, állattartó és egyéb ipari, üzemi építmények, illetve – nagylétszámú állattartó telepek kivételével – kivételesen elhelyezhető a tulajdonos, a használó számára szolgáló lakóépület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és irodaépület.

/9/     A K-SZ jelű szociális intézmény övezet a megnevezésének megfelelő épületek elhelyezésére szolgál.

• max: 30 %-os beépítettséggel,
• min.: 3,3 m, max.: 5,0 m építménymagassággal,
• szabadon álló beépítési móddal,
• kialakítható telekterület min.: 5000 m².

/10/   Az LT jelű lőtér övezet a megnevezésének megfelelő épületek elhelyezésére szolgál.

• max: 10 %-os beépítettséggel,
• min.: 3,3 m, max.: 9,0 m építménymagassággal,
• szabadon álló beépítési móddal,
• kialakítható telekterület min.: 5000 m^2.

/11/   A K-KÖ jelű övezet a különleges, épületnek minősülő közlekedési létesítmények elhelyezésére szolgál:

• max: 30 %-os beépítettséggel,
• max.: 6,0 m építménymagassággal,
• szabadon álló beépítési móddal,
• kialakítható telekterület min.: 900 m².

III. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT  TERÜLETEK

9. §.

Beépítésre nem szánt területek: 

            a.) zöldterületek                                                         (10. §)

            b.) közlekedési és közmű területek                            (11. §)

            c.) mezőgazdasági terület                                           (12. §)

            d.) erdőterület                                                            (13. §)

            e.) egyéb terület                                                         (14. §)

ZÖLDTERÜLETEK

10. §

/1/        A KP jelű közpark területek részben kialakultak és felújításra szorulnak, részben újonnan kialakítandók, a település állandóan növényzettel  borított, rekreációs funkciójú közterületei.

• KP-P jelű települési közpark övezet a településképet jelentősen

meghatározó zöldterület, amely elsősorban a passzív pihenést szolgálja. Sem vendéglátó, sem a fenntartáshoz szükséges épület nem helyezhető el, továbbá nem alakítható ki közhasználat elől elzárt és sportterület.

• KP-K jelű közkertek övezete általános rekreációs igényeket kielégítő zöldterületek övezete, ahol játék- és sportfunkciók is jelen vannak. Az övezetre az OTÉK 27. §-ban foglaltak az érvényesek.
• KP-Ö jelű ökopark övezet az elsődlegesen környezet- és természetvédelmi céllal létesülő zöldterületek övezete, gyakran a belterület mélyfekvésű vízgyűjtő területe. A rendezés és kialakítás csakengedélyezett szakirányú – erdészeti, kertészeti, vízügyi – tervekalapján történhet. Az övezetben csak mérnökbiológiai létesítmények és a pihenés-rekreáció épületnek nem minősülő építményei helyezhetők el, átmeneti mezőgazdasági hasznosítása lehetséges.
• KP-T A település köztemetőjének parkosított kegyeleti parkként fenntartott területe. A terület rendezéséhez kertépítési terv készítése szükséges.

e.)     KP-V jelű állampusztai park övezetben épület nem helyezhető el, sajátos helyzete miatt a közhasználat elől elzárható.

/2/        SZK jelű szérűskert övezet mezőgazdasági termények  időszakos szabadtéri tárolására szolgál. A övezetben épület, építmény nem létesíthető. Az övezet közterülettel határos oldala mentén 10,0 m széles  sávban – a településkép javítása érdekében – több lépcsős fás, cserjés    növényzetet) köteles a terület használója telepíteni és fenntartani. Az övezetben a kialakítható legkisebb kert mérete 400,0 m2 lehet.

/3/        VF jelű, védőfásítás a központi belterületen lévő beépítésre szánt területek közelségében meglévő, vagy kialakítandó takaró, védő fásítás, ahol épület nem létesíthető. A telepítés a jelen rendelet Függelékében szereplő fásszárú fajokból történjen.

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK, KÖZTERÜLETEK, KÖZMŰVEK

11. §.

/1/        A területen az OTÉK 26. § (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.

Közlekedési területek

/2/        A közlekedési területeken építményt, műtárgyat, berendezési tárgyat, növényzetet csak a használatot nem zavaró és akadályozó módon lehet elhelyezni.

/3/        Az övezet részei, az országos mellékutak, a bel- és külterületi települési gyűjtőutak kivételével, mint közterületek kerülnek leszabályozásra, rájuk a közterületekre vonatkozó előírások érvényesek.

/4/        A közlekedési területeket és létesítményeket a Szabályozási terv KÖ-1, KÖ-2,  KÖ-3, KÖ-4, KÖ-5 és KV jelű övezetekbe sorolja.

/5/        A közúthasználatra vonatkozó minimális szabályozási szélességek:

            KÖ-1   51. számú  országos főút :                                         40,0 m

            KÖ-2 5305, 51345, 53121. számú országos mellékutak:       30,0 m (ill. kialakult) 

            KÖ-3 településrészeket összekötő és más hálózati

            szerepkörű gyűjtő utak                                                           15,0-30,0 m

a szabályozási terv szerinti, illetve kialakult

            KÖ-4 tervezett lakó utcák (Szabályozási terv szerint)                        12,0-18,0 m

            KÖ-5 kialakult lakóutak:                                                       kialakult,

                        illetve a Szabályozási terv szerint útkorrekció szükséges

            Külterületi szerkezeti jelentőségű utak                                               12,0m

                        földutak, magánutak, tanyai bejáróutak                                 10,0 m

/6/     

/7/        A KÖ-1, KÖ-2, KÖ-3, jelű közlekedési területeken kerékpárút elhelyezési lehetőségét biztosítani kell.

/8/        A közlekedési célú közterületek legalább egyik oldalán fasor telepítésére helyet kell biztosítani, ha a közterület szélessége 16,0 m, vagy annál nagyobb.

/9/        Parkolás:

Meglévő, vagy tervezett intézmények, gazdasági létesítmények számára szükséges parkoló közterületen a helyi parkolási rendeletben meghatározott módon, fásítottan alakítható ki.

/10/      Tervezett közlekedési területek szabályozási tervben biztosított építési

területén és az utak védőtávolságán belül kizárólag olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek a közlekedési létesítmények megvalósítását nem lehetetlenítik el, illetve nem akadályozzák.

/11/      Vízgazdálkodási területtel, közművezetékkel érintett utak szakaszait szerkezetileg méretezni kell.

/12/      A KV jelű vasútterületen építmény egyedi elbírálás szerint helyezhető el.

Közterületek

/13/      A közterületek határait a szabályozási terv területfelhasználási határvonalként, vagy szabályozási vonalként kezelve tartalmazza.

/14/      A közterületek használatát helyi rendeletben kell szabályozni.

/15/      A külterületi dűlőutak szabályozási szélessége tengelyvonaltól számított 6-6 m, amely be nem építhető és el nem keríthető, települési érdekű építésnél közterületként átadandó.

/16/      A közterületi zöldfelületeken

• Minden 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű nem gyümölcsfa kivágása a teljes közigazgatási területen engedélyköteles.
• A szabályozási tervben jelölt fasorok helyit sem magas, sem mélyépítési létesítményekkel elépíteni, sem megszűntetni nem lehet.
• Magas és mélyépítési munkák során a meglévő növényzetet adottságként kell kezelni és az érvényben lévő védőtávolságokat be kell tartani. Fakivágás csak indokolt esetben, és fapótlási kötelezettséggel történhet.
• A szükséges fapótlás mértéke a kivágott fa törzskörméretével egyező famennyiség eltelepítési, min. 8/10 törzskörméretű csemetékkel.
• Fa és örökzöld épülettől, kerítéstől 2,0 m-re cserje 2,0 m-re telepíthető.

/17/      Magánterületen minden 10,0 cm-nél nagyobb átmérőjű nem gyűmölcsfa (díszfa) kivágása a teljes közigazgatási területen bejelentés-köteles.

Közművek:

/18/      Közmű építés csak hatósági engedély alapján végezhető

/19/      Víz- csatorna külső közmű építését az MSz 7487/2-80 előírásai szerint lehet végezni.

/20/      Földgázvezeték építése az MSz 7048 előírásai szerint történhet.

/21/      Erősáramú szabadvezeték védőtávolságát az MSz 151/5-86 tartalmazza.

/22/   Egyedi kutas vízellátás esetén a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló és a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló mindenkor hatályos rendeletek előírásai betartandók a létesítés, üzemeltetés és a védőtávolságok tekintetében. Ezen túlmenően be kell tartani a víz minőségére vonatkozó közegészségügyi előírásokat is.

/23/   Egyedi kutas vízellátás esetén a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos rendelet alapján a jegyző hatósági engedélye szükséges az olyan kút létesítéséhez, használatbavételéhez, amely a létesítő házi vízigényének 500 m/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, és – partiszűrésű, kartsz-, vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül – kizárólag talajvíz felhasználásával működik.

/24/   Talajvíznek minősül az első vízzáró réteg felett található vízkészlet.

            A településen a talajvízkészlet feküszintje az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vízföldtani ismeretei szerint a terepszint alatt a mellékelt „Kutak engedélyezhető talpmélysége” c. térképen (4. sz. melléklet) kerültek meghatározásra.

/25/   A 4. sz. mellékletben rögzített talpmélységektől mélyebb kutak, s a rendelettől eltérő vízbeszerzés vízjogi engedélyköteles.

/26/   Öntözővíz igény a vezetékes vízen kívül csak a talajvízből (4. sz. melléklet szerint) elégíthető ki a VITUKI ajánlásai szerint, az öntözött növénykultúra víznormája alapján, a meghatározott vízkészletkontingensen belül.

/27/      Teljes közművesítés kiépítése szükséges (OTÉK 8. §. (2) bekezdés szerint) a település központi belterületén (beépítésre szánt területén) a gazdasági területeket is beleértve, illetve a Duna hullámterében található létesítmények létesítéséhez és használatához.

            A szennyvízcsatorna hálózat kiépüléséig a házi kommunális szennyvizek gyűjtését megfelelő közműpótló berendezéssel, vagy zárt gyűjtéssel lehet megvalósítani ezen területeken.

            A Duna hullámterében lévő gyűjtőkből az árvízi elöntések előtt el kell szállítani a szennyvizet a települési szennyvíztisztító telepre.

/28/      A /27/ bekezdésben foglaltakon túl zárt gyűjtők kialakítása szükséges – a csatornahálózattól függetlenül – (a csatornahálózattal nagy távlatban  sem érintett térségekben végleges megoldásként) az alábbi területeken a következő indokokkal:

• Az üzemelő vízbázis kijelölendő és a távlati vízbázis előzetesen kijelölt védőterületein belül a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló mindenkor hatályos rendelet előírásainak a figyelembe vételével a vízbázis biztonságba helyezése és biztonságban tartása érdekében.
• Harta település a Kiskunsági Nemzeti Park nyilvántartásában szereplő országosés helyi jelentőségű védett természeti területein (Mikla-puszta KNP, Hartai Duna-ág TT), illetve az egyéb természeti területein (védett ex-lege területek), melyek az ökológiai hálózat elemei – az 1996. évi LIII. Törvény (a természet védelméről) és a Nemzeti Park területrendezési terve és az egyes területek kezelési szabályzata alapján.

/29/      A zárt szennyvízgyűjtők vízzáróságát üzembe helyezés előtt  víztartási próbával kell ellenőrizni, a rendszeres ürítést és szállítást pedig dokumentálni szükséges.

/30/      A (29) bekezdésben nem érintett területeken ahol a talajszerkezeti adottságok és a talajvízszint adatok megfelelőek a szikkasztáshoz (a szikkasztó fenékszintje és a maximális talajvízszint között mindenkor megvan a legalább 1,00 m-es távolság) és a telekméretek is megfelelőek, szakszerű szikkasztással kell a szennyvizek elhelyezéséről gondoskodni.

/31/  

/32/  

/33/   A településen a csapadékvíz elvezetéséről vízrendezési terv készítendő. A Szabályozási Terven „rendszeresen belvízjárta terület”-ként jelölt földrészleteken pince nem létesíthető, az épületek földszinti padlószintje a telek előtti járda-, vagy útburkolat szintjéhez képest legalább 60 cm-rel magasabban épüljön, a lábazat és szigetelések víznyomás ellen méretezendők.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

12. §.

/1/        Mezőgazdasági területnek minősül  a település külterülete a beépítésre szánt területek, az erdőgazdasági, a közlekedési és az egyéb rendeltetésű területek kivételével.

/2/        A terület övezetei M-1, M-2, M-2S, M-3, M-3K, M-R, M-T jelűek, ahol a növénytermesztés, az állattenyésztés, az előbbiekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (továbbiakban mezőgazdasági termelés) építményei, kivételes esetekben a mezőgazdasági termeléshez  és a falusi turizmus kapcsolódó lakások és szálláshelyek, a területen élők ellátását, kiszolgálását biztosító épületek, valamint szabadidős és kulturális tevékenység létesítményei helyezhetők el, ahol:  

• a kialakítható legkisebb telekterület: 720 m²
• a terület gyep és nádas művelési ágú telkein építmények nem helyezhetők el.
• 
  

/3/        Az M-1 jelű nagyüzemi szántó övezetben lakó- és gazdasági épület szabadonállóan építhető:

• 
  
• max. 3 %-os beépítettséggel,
• min. 2,5 m, max. 4,5 m építménymagassággal,
• az építménymagassággal minimálisan megegyező elő-, oldal- és hátsókerttel,
• zárt szennyvízgyűjtő medencével, vagy közműpótlóberendezés alkalmazásával.
• Építési, illetve használatba vételi engedély csak érvényes jegyzői engedéllyel rendelkező fúrt kút megléte, vagy a használatba vételi engedély megkéréséig beüzemelő kút esetén adható ki.

/4/        Az M-2 jelű mezőgazdasági öntözőfürt, és hullámtért övezetben épület és építmény nem helyezhető el.

/5/        Az M-3 jelű kertművelésű övezet a belterület közeli  kisparcellás, egyéni művelésű, jellemzően kertészeti kultúrával hasznosított telkek területe, ahol gazdasági épület szabadonállóan helyezhető el,

• min. 1000,0 m² nagyságú,
• legalább 12,0 m szélességű telekterületen,
• max. 3 %-os beépítettséggel,
• min. 2,5 m, max. 4,5 m építménymagassággal,
• az építménymagassággal minimálisan megegyező elő-, oldal- és hátsókerttel,
• zárt szennyvízgyűjtő medencével, vagy közműpótló berendezés alkalmazásával,
• építési engedély csak érvényes jegyzői engedéllyel rendelkező fúrt kút esetén adható ki.

/6/        Az M-3K jelű kertes övezetek a földhivatali nyilvántartási térképeken a belterülethez tartozóan kerültek rögzítésre, ezért azokat – mint beépítésre nem szánt területeket – belterületből kicsatolni célszerű. Az övezetre

vonatkozó előírások azonosak a /6/ bekezdésben leírtakkal. 

/7/        Az M-R jelű mezőgazdasági repülőtér övezetben építmény egyedi elbírálás alapján helyezhető el a telek terület max.: 3 %-os beépítettségével, max.: 6,0 m-es építménymagassággal, szakértői vélemény megkérésével.

/8/     Az M-T természetvédelmi érdekű mezőgazdasági övezet területén építmény elhelyezése eseti elbírálás keretében, a természetvédelem szempontjainak alábbi figyelembe vételével történhet:

• építmények tetőszerkezetének burkolata (héjalása) hagyományos natúr színű égetett cserép vagy nád legyen,
• építmények külső fala meszelt fehér vakolatot kapjon.

ERDŐTERÜLETEK

13. §.

/1/      Erdőterületnek  minősülnek a szabályozási tervben lehatárolt, erdőállomány létesítésére szolgáló, és a szabályozási tervben le nem határolt, de a mindenkor hatályos erdőtörvény hatálya alá tartozó területek.

/2/    

/3/    

/4/        Az EV-1 jelű véderdő övezetben közműellátást biztosító vezeték és műtárgy, valamint környezetvédelmi célú építményen kívüli létesítmény nem helyezhető el. Az övezet minimálisan cserjesorral kerítendő!

/5/        Az EV-2 jelű védett erdő övezet a település helyi természetvédelmi területe a Duna hullámterében, melyben mérnökgeológiai létesítményeken kívül egyéb építmény nem helyezhető el.

EGYÉB TERÜLETEK, VÉDŐ TERÜLETEK

14. §.

/1/     A VT-1 jelű társulati kezelésű csatornák partélétől számított 4,0 m-en belül semmilyen, 4,0-10,0 m között pedig csak ideiglenes jellegű létesítmény építhető.

            A VT-1 jelű VÍZIG. Kezelésű csatornák partélétől számított 10,0 m-en belül semmilyen, 10,0-15,0 m között pedig csak ideiglenes jellegű létesítmény  építhető.

            Ezen túlmenően a csatornák partélétől számított 3,0 m-t fenntartási célokra szabadon kell tartani, ezen a területen csak gyepgazdálkodás folytatható.

            ADUVÍZIG kezelésében lévő csatornák:

                                   Dunavölgyi főcsatorna

                        Fűzvölgyi főcsatorna

                                   II. sz. összekötő csatorna

                                   V. sz. csatorna

                                   Kékesiréti csatorna

Dunamenti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat kezelésében levő csatornák:

                        Vejtei csatorna

                        Nagykékesi csatorna

                        Nagykékesi I. csatorna

                        Nagykékesi II. csatorna

                        Nagykékesi III. csatorna

                        Várfoki csatorna

                        Kígyósi csatorna

Üzemi csatornák (Harta Edei F. Mg.Rt.)

                        Harta D-i öntöző tápcsatorna

/2/        A távvezeték hálózati energiaellátó és közműlétesítmények védőterületei:

                        a., 63 bar földgáz távvezetéknél 20-20 m,

                        b., 120 kv-os elektromos távvezetéknél 13-13 m,

                        c., 25 és 30 kv-os elektromos távvezetéknél 5-5m,

                        d., regionális ivóvízvezetéknél 8-8 m.

A közművek védőtávolságaira vonatkozóan az MSZ 7482/2-20 és az MSZ 7048-ban foglaltak a mérvadóak.

/3/        A Duna – a települést érint – 1551-1545 fkm. közötti bal parti szakaszán a partéltől mért 10 m-es szabadon tartandó sávon belül építmény még ideiglenes jelleggel sem helyezhető el.

/4/        A Duna elsőrendű árvízvédelmi vonalával kapcsolatos előírások:

• Az árvízvédelmi vonal mentén – mind a hullámtéri, mind pedig a mentett oldalon – a töltéslábtól számított 10-10 m széles területsávon belül építési tilalom van érvényben.
• A hullámtéri oldalon található 60 m széles védőerdősáv védőképességét befolyásoló tevékenység végzése tilos.
• A mentett oldalon lévő azon területeket, ahol szivárgó és fakadó vizek jelentkezhetnek, csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően szabad használni és hasznosítani.
• Az árvízvédelmi földmű mentén a hullámtéren a lábvonaltól számított 60 m-en mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad.

/5/     A hullámterek és a parti sávok hasznosításakor „A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról és  hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról” szóló  mindenkor hatályos rendelet előírásait kell betartani.

/6/        Harta közigazgatási területét érintő üzemelő és távlati felszín alatti vízbázis védelme érdekében az előbbi esetben kijelölésre kerülő, az utóbbi esetben előzetesen lehatárolt 5 éves és 50 éves elérési időhöz tartozó védőterületek és védőidomok területeire vonatkozó korlátozásokat és előírásokat a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglaltak szerint be kell tartani. 

IV. Fejezet

ÉPÍTÉSZETI ÉS RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK HELYI VÉDELME

15. §.

/1/ -/8/          

/9/     A jelen rendelet 5. számú mellékletében szereplő régészeti lelőhelyekkel érintett telkeken építési és földmunka során régészeti leletek előkerülése várható, a kulturális örökségvédelem országos érvényű szabályait ennek megfelelően kell rájuk alkalmazni.

V. Fejezet

KÖRNYEZETVÉDELEM

16. §.

/1/        Jelen fejezet előírásai Harta beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeire egyaránt vonatkoznak.

/2/        Az 1995. évi LIII. Tv-ben foglaltak alapján a település közigazgatási területén biztosítani kell: a föld, a víz, a levegő, az élővilág, az épített környezet védelmét, a zaj- és rezgés elleni, valamint a hulladékok káros hatása elleni, valamint a hulladékok káros hatása elleni védelmet.

            Földvédelem:

 /3/       A területek beépítése és hasznosítása során a – többször módosított – termőföldről szóló 1994. évi LV. Tv. És a hozzá kapcsolódó rendeletek előírásai az irányadók termőföld- és talajvédelmi szempontból

                        Felszíni- és felszín alatti vizek védelme:

/4/        A beépített és beépítésre szánt területeken a felszíni vizek, csapadékvizek elvezetésére „Vízrendezési terv” készítendő.

/5/        A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekben használt- és szennyvizek bevezetése - megfelelő kezelést követően - csak oly módon történhet, amely a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti.

/6/     Harta közigazgatási területének szennyeződésérzékenységi besorolása:

            a) Fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület a felszín alatti vizek állapota és védelme szempontjából.

b) Nitrátérzékeny terület, ezért a mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak az erre vonatkozó országos előírásokat kell betartania mezőgazdasági tevékenysége során.

/7/    

/8/        Talaj- és talajvízszennyezést okozó szabadtéri tevékenység csak vízzáró burkolatú aljzaton végezhető, a lefolyó csapadék- és szennyvizeket az előkezelés szigorú betartása mellett és után lehet közcsatornába juttatni, vagy mezőgazdasági területre történő kihelyezéssel hasznosítani - akár előkezelés nélkül is - a Bács-Kiskun Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás engedélyével.

/9/        Belvíz- illetve csapadékvíz csatornába szerves- és műtrágya, vegyszermaradék nem juttatható.

            Tilos a belvízcsatornák partvonalától 100 m-en belül műtrágya használata.

/10/  

/11/  

/12/  

/13/  

/14/      Szennyvíz, vagy állattartás hulladékait tartalmazó víz még tisztítottan sem vezethető csapadékvíz-csatornába, nyílt árokba, illetve felhagyott kutakba.

Levegőtisztaságvédelem 

/15/   A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén található, a természet védelméről szóló törvény értelmében védett területekre (Nemzeti Park területegységei, Natura 2000 területek, ökológiai hálózat területei), továbbá a nem védelmi célokat szolgáló erdőterületekre, – azaz az országos jogszabályokban foglaltak szerinti ökológiailag sérülékeny területeire – levegővédelmi szempontból a légszennyezettségnek (immisszió) az ökológiai határértékei az irányadók. E területeken csak olyan építmények, technológiák létesíthetők, illetve üzemeltethetők, továbbá kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyezőanyag kibocsátásából származó levegőterhelés (légszennyezettség) megfelelnek az ökológiai határértékekkel szabályozott országos immissziós előírásoknak.

/16/   A /15/ bekezdésben foglalt területeken kívül a légszennyezettségnek az egészségügyi határértékei az irányadóak az országos jogszabályokban foglaltak szerint. Csak olyan építmények, technológiák létesíthetők, illetve üzemeltethetők, továbbá kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyezőanyag kibocsátásából származó levegőterhelés (légszennyezettség) megfelelnek az egészségügyi határértékekkel szabályozott országos immissziós előírásoknak.

/17/  

/18/      Bűzös tevékenységet folytató üzem csak a külterületi majorokba, illetve a tervezett iparterület K-i részére települhet.

/19/      Felületi forrásokkal dolgozó technológia csak a külterületi majorokba, illetve a tervezett iparterület K-i részére települhet.

/20/   Üzemi állattartás csak a külterületen meglévő majorokban lehetséges a vonatkozó előírások betartásával. Üzemi állattartásnak minősül az 5 számosállatnál nagyobb mennyiségű állat tartása telephelyenként.

/21/      Az üzemi veszélyes-, termelési-, és a kommunális hulladék tárolását a légszennyezést kizáró módon kell biztosítani minden telephelyen és ingatlanon.

/22/   A település területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek légszennyezőanyag kibocsátása a védettségi kategóriára vonatkozó levegőminőségi határértékek túllépésével nem jár.

/23/      Üzemi terület, út, nyitott anyagtároló, törmeléklerakó pormentesen tartásáról az érintett terület kezelője köteles gondoskodni.

/24/      A deflációs porszennyezés mérséklése érdekében a szántóföldek földrészletein belül min. 10,0 m széles mezővédő erdősávokat kell telepíteni. 

/25/      A pollen és egyéb növényi részek okozta allergiás megbetegedések csökkentése érdekében a település területén fel kell tárni a fenti értelemben szennyező hatású növények termőhelyeit és intézkedéseket kell hozni ezek rendszeres eltávolítására, visszaszorítására.

/26/      Az allergikus megbetegedéseket okozó fákat fokozatosan le kell cserélni. Új fatelepítés esetén allergiát okozó faj nem alkalmazható.

/27/      Hulladék égetése csak az alábbi feltételekkel történhet:

• nem kerti hulladék, továbbá közút és vasútvonal menti árok, töltés, bevágás növényzetének égetése tilos.
• Erdő, gyep, nádas művelési ágú, továbbá a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan területen növényzet égetéséhez a Természetvédelmi Igazgatóság engedélye szükséges.

/28/      A település belterületén szag- és bűzkibocsátással járó tevékenység a környezetet zavaró módon nem folytatható, a tevékenység végzésére engedély csak a közvetlen szomszédok hozzájárulásával adható.

/29/      Helyhez kötött, működő légszennyező forrás üzemeltetője kötelezhető a bűzkibocsátást és a levegőszennyezést megszüntető műszaki berendezések elhelyezésére, technológiai korszerűsítésre.

/30/      A 120 kW névleges összteljesítményt meghaladó fűtőberendezés üzemeltetőjének - kivéve magánszemélyek - adatszolgáltatási kötelezettsége van az első fokú levegővédelmi hatósághoz.

Zaj- és rezgésvédelem

/31/   A vonatkozó országos jogszabályok előírásai szerinti csendes övezetek, valamint zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek nincsenek a település közigazgatási területén.

/32/   A település területén csak olyan üzemi termelő, szolgáltató, illetve kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá egyéb hangosítást igénylő tevékenységek folytathatók, olyan telephelyek, berendezések, technológiák (a továbbiakban együtt: üzemi és szabadidős létesítmények) tervezhetők, létesíthetők, üzemeltethetők, illetve meglévők bővíthetők, felújíthatók, korszerűsíthetők, valamint építési munka végezhető, melyektől származó zaj terhelési határértékei nem haladják meg a zajtól védendő területeken az országos jogszabály mellékleteiben foglalt terhelési határértékeket.

/33/  

Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás

/34/   A bezárt települési szilárdhulladék-lerakó telepre és folyékony hulladék leürítő helyre hulladék szállítása tilos. A keletkező szilárd kommunális hulladék az Izsák közigazgatási területén található rendezett regionális szilárdhulladék-lerakó telepre rakható le az erre vonatkozó szerződésekben és a települési hulladékgazdálkodási tervben foglaltak szerint.

/35/   A településen keletkező veszélyes hulladékok ellenőrzése, ártalmatlanítása a vonatkozó rendeleteknek megfelelően történjen.

/36/      A közüzemi hulladékszállításba bekapcsolt településrészeken kötelező a kommunális hulladék intézményesített elszállítása, és a hulladékszállításba való bekapcsolódás.

/37/      A hulladékgyűjtő edényt az ingatlan határán belül kell elhelyezni, tartósan közterületen tárolni csak hatósági engedéllyel szabad.

/38/      Lomtalanításról (annak módjáról) évente legalább egyszer, szervezetten  kell gondoskodni.

/39/      Az elkülönítetten, vagy együttesen gyűjtött szilárd hulladék begyűjtésére, tárolásának, vagy kezelésének mechanikai előkészítésére - a Külterület Szabályozási tervén jelölt védőterületen belül - hulladékudvar létesíthető, ahol a tanyás területekről származó hulladékok fogadása is lehetséges.

/40/      Építési törmelék lerakása kizárólag a kijelölt törmeléklerakó helyen lehetséges.

/41/      A települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) gyűjtése és szállítása az erre a célra engedélyezett, zárt rendszerű eszközzel végezhető.

/42/      A szippantott szennyvíz befogadója csak a vele szerződésben álló, engedéllyel rendelkező szennyvízszállító által beszállított – a befogadóra hatóság által előírt minőségű és mennyiségű – szennyvizet fogadhatja be, melyekről nyilvántartást köteles vezetni.

/43/   A település terültén az állattartást – beleértve az állati hulladékok ártalmatlanítását is – helyi rendeletben kell szabályozni a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre egyaránt vonatkozóan, figyelemmel a lakosságot érhető bűzkibocsátásokra is, az Állategészségügyi Szabályzat kibocsátásáról szóló mindenkor hatályos rendelet előírásainak figyelembe vételével.

/44/      Állatok feldolgozásával foglalkozó vállalkozó, cég a keletkezett állati eredetű hulladék elszállításáról, ártalmatlanításáról, az engedélyezett módon maga köteles gondoskodni.

/45/      Hulladékkezelő létesítmények csak az Alsó-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyével létesíthetők.

/46/   Harta település területén létesítendő – az egyes övezeti előírásoknak megfelelő – jelentősebb beruházások tervezésekor, létesítésekor, üzemeltetésekor és felhagyásakor figyelembe kell venni a környezeti hatásvizsgálatról szóló mindenkor hatályos rendelet előírásait.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. §.

/1/        Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően kezdődő hatósági eljárások során kell alkalmazni.

/2/        E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 4/1974. (III. 5.) számú Tanácshatározat hatályát veszti.

/3/        A rendelet kihirdetve:

            ……………………………….                         ……………………………..

                                   András István                                                 Fábián Sándor

                                   polgármester                                                   jegyző                        

3. számú melléklet

Országos műemlékvédelem alatt álló épület:

Templom u. 50.          hrsz. 1.            Evangélikus templom – eklektikus

Templom u. 71.          hrsz. 1096       Református templom – klasszicista

Helyi építészeti értékvédelem alatt álló épületegyüttes és épületek listája

Épületegyüttesek védelme

1.) Épületegyüttesek karakter-védelme: Templom utca páratlan oldalán 53-75.sz

     alatti alábbi épületek:

            - Templom u. 53.                    hrsz. 1087/1 Általános Iskola

            - Templom u. 55.                    hrsz. 1088 Lakóház

            - Templom u. 57.                    hrsz. 1089 Lakóház

            - Templom u. 59-61.               hrsz. 1090 Lakóház

            - Templom u. 63.                    hrsz. 1091/2Lakóház 

            - Templom u. 65.                    hrsz. 1093 Lakóház

            - Templom u. 67.                    hrsz. 1094 Általános iskola

            - Templom u. 69.                    hrsz. 1095 Lakóház

            - Templom u. 71.                    hrsz. 1096 Református templom

            - Templom u. 73.                    hrsz. 1098 Lelkész lakás

            - Templom u. 75.                    hrsz. 1099 Lakóház

2.) Épületegyüttes karakter-védelme: Templom utca páros oldalán 48-62. sz.

     alatti épületek:

            - Templom u. 48.                    hrsz. 78 Lelkészi hivatal

            - Templom u. 50.                    hrsz. 77 Imaház

            - Templom u. 50.                    hrsz. 1 Evangélikus templom 

            - Templom u. 50.                    hrsz. 2 Lakóház

            - Templom u. 52.                    hrsz. 4 Lakóház

            - Templom u. 56.                    hrsz. 7 Lakóház

            - Templom u. 58.                    hrsz. 8 Lakóház

            - Templom u. 60.                    hrsz. 9 Lakóház

            - Templom u. 62                     hrsz. 10           Múzeum

Egyedi védelem alatt álló épületek:

1.         Templom u. 73.          hrsz. 1098       Lelkészi hivatal és lakás - helyi tört.értékű            

2.         Kossuth u. 1.   hrsz. 127/8      helyi építészeti értékű - lakóépület

3.         Kossuth u. 3.   hrsz. 128         helyi építészeti értékű - lakóépület

4.         Kossuth u. 6.   hrsz. 193         helyi építészeti értékű - lakóépület

5.         Kossuth u. 9.   hrsz. 132         helyi építészeti értékű - lakóépület

6.         Kossuth u. 10.             hrsz. 191         helyi építészeti értékű - lakóépület

7.         Kossuth u. 12.             hrsz. 190         Római Katolikus templom - modernista

8.         Kossuth u.18. hrsz. 185         helyi építészeti értékű - lakóépület

9.         Kossuth u. 22.             hrsz. 182         helyi építészeti értékű - postaépület

10.       Kossuth u. 33.             hrsz. 147         helyi építészeti értékű - üzletház

11.       Kossuth u. 34.             hrsz. 175         helyi építészeti értékű - lakóépület

12.       Kossuth u. 35. hrsz. 76/2        helyi építészeti értékű - lakóépület      

13.       Kossuth u. 57. hrsz. 65           helyi építészeti és történi ért. - könyvtár

14.       Széchenyi u. 16.hrsz. 286       helyi építészeti értékű irodaépület

4. számú melléklet

5. számú melléklet

HARTA Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartott régészeti lelőhelyei:

Függelék

Honos FÁSSZÁRÚ növények listája

Természetesen előforduló, illetve természetvédelmi szempontból a védett természeti területen történő erdőtelepítésben, erdőfelújításban elfogadható fafajok, továbbá fontosabb őshonos erdei cserjefajok a Duna-Tisza közén

Aláhúzott: örökzöld

Berberis vulgaris - sóskaborbolya                      

Cerasus fruticosa - csepleszmeggy                     Prunus spinosa – kökény

Clematis vitalba - erdei iszalag                           Rhamnus catharticus – varjútövis

Colutea arborescens – pukkanó dudafürt           Ribes rubrum – piros ribiszke

Cornus mas – húsos som                                    Rubus caesius - hamvas szeder

Cornus sanguinea - veresgyűrű som                   Salix caprea – kecskefűz

Corylus avellana - mogyoró                                Salix cinerea – rekettyefűz

Crataegus laevigata – cseregalagonya                Salix rosmarinifolia – serevényfűz

Crataegus monogyna - egybibés galagonya       Salix triandra – mandulalevelű fűz

Crataegus nigra – fekete galagonya                   Salix viminalis – kosárkötő fűz

Euonymus europaeus - csíkos kecskerágó          Sambucus nigra - fekete bodza

Euonymus verrucosus – bibircses kecskerágó    Staphylea pinnata - hólyagfa

Frangula alnus - kutyabenge                               Viburnum lantana - ostorménfa

Hedera helix - borostyán                                    Viburnum opulus - kányabangita

Ligustrum vulgare - fagyal                                 Vitis sylvestris – ligeti szőlő