1. § A rendelet hatálya

(1) A rendelet személyi hatálya kiterjed arra a környezethasználóra ( továbbiakban: kibocsátó), aki Dusnok közigazgatási területén helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján szennyvízelhelyezést- ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is - alkalmaz, és nem kötött rá a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára.

(2) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtaralom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben végzett alapállapotfelmérés keretében mért értékeket.

(3) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a szennyvízelhelyezés során talajterhelést előidéző kibocsátásra.

2. § A díjfizetési kötelezettség keletkezése és megszűnése

(1) A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettségének keletkezését, valamint várható talajterhelési díj összegét a vízszolgáltatás igénybevételét követő 15 napon belül jelenti be az önkormányzati adóhatósághoz. Az adóhatóság a bejelentés alapján a díjfizetésére kötelezettet nyilvántartásba veszi.

(2) A kibocsátó díjfizetési kötelezettsége azzal a nappal szűnik meg, amely napon

3. § A talajterhelési díj mértéke

(1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, az egységdíj, valamint a területérzékenységi szorzó határozza meg.

(2) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazol felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az általány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú elhasználásra figyelme vett víz mennyiségéve.

(3) A talajterhelési díj egységdíja: 120 Ft/m³.

(4) A területérzékenységi szorzót a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határozza meg

(5) A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazol mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

4. § Adatszolgáltatás és eljárási szabályok

(1) A kibocsátó a talajterhelés díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év február 28-ig az önkormányzati adóhatósághoz tesz bevallást. A bevallás alapján az önkormányzati adóhatóság fizetési meghagyásban állapítja meg a talajterhelési díjat, melyet a kibocsátó március 31-ig köteles egy összegben befizetni a 11732040-15337386-03920000 számú " Dusnok Önkormányzat Polgármesteri Hivatala talajterhelési díj beszedési számla " javára.

(2) A szolgáltató a jegyző részére adatszolgáltatásra köteles a kibocsátók azonosítása és ellenőrzése érdekében.

(3) A Kalocsavíz Kft. köteles adatot szolgáltatni

(4) A folyékony hulladék elszállítására feljogosított szolgáltató köteles adatot szolgáltatni az Önkormányzat részére a kibocsátók szennyvíztárolójából az előző évben elszállított folyékony hulladék mennyiségéről minden év január 25-ig.

(5) A talajterhelési díj megállapításával összefüggő személyes adatokat a kibocsátó azonosítására, a bevallások ellenőrzésére használhatja fel az önkormányzati adóhatóság.

(6) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és a beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására a Ktdt.-ben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az önkormányzat talajterhelési díj számláján rendelkezésre álló összeget legkésőbb június 30-ig az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának javára kel átutalni.

(8) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a Környezetvédelmi Alap bevételét képezi, és ezt az önkormányzat a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.

(9) A (8) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázis védelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.

6. § Értelmező rendelkezések

7. § Átmeneti és záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 19/2004.(X.26.) sz. rendelet.

(2) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a Ktdt. alapján megállapított talajterhelési díjat köteles megfizetni.

(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ktdt., valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény rendelkezései az irányadók.