^[1]Dusnok Önkormányzat Képviselő-testületének

2/2009. (II.23.) rendelete

a pénzben és természetben nyújtott szociális és

gyermekvédelmi ellátásokról, valamint a szociális igazgatás helyi szabályozásáról.

Dusnok Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. Törvény /továbbiakban Ötv./16. § /1/ bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény / továbbiakban Szt./ 1. § /2/, 25. § /3/, 37/D.§ (3), 47. § /2/ és 132.§ (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. törvény / továbbiakban Gyvt./ 29.§ /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – e törvények helyben történő végrehajtására - a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, valamint a szociális igazgatás helyi szabályozásáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

A RENDELET CÉLJA, HATÁLYA, HATÁSKÖRI SZABÁLYAI

1. §

/1/ E rendelet célja, hogy meghatározza az Önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezetét, a jogosultság feltételeit, mértékét, valamint érvényesítésének garanciáit.

/2/ A rendelet személyi hatályát az Szt. határozza meg.

/3/^[2] A Képviselőtestület a méltányossági közgyógyellátással kapcsolatos hatáskörét a jegyzőre, az e rendeletben meghatározott többi ellátással kapcsolatos hatáskörét pedig a polgármesterre ruházza át.

II. FEJEZET

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK, A PÉNZBELI ELLÁTÁSOK FOLYÓSÍTÁSA

2. §

/1/ A pénzbeli és természetben nyújtott szociális támogatások iránti kérelmet az ellátást igénylő vagy a törvényes képviselője terjesztheti elő a 63/2006. (III.27.)Korm, Rend-ben foglalt formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatalnál.

/2/ A megállapított pénzbeli ellátások és támogatások folyósításáról a határozatban foglaltak szerinti időpontban, elsősorban házipénztár útján, vagy az ügyfél folyószámlájára történő átutalással kell gondoskodni, az ügyfél kérelmének megfelelően.

/3/ Kérésre, vagy a pénztári kifizetés eredménytelensége esetén a jogosult részére postán kell eljuttatni a támogatás összegét.

/4/ A Polgármester döntése elleni fellebbezéseket a Polgármesteri Hivatalhoz kell írásban benyújtani, a jegyző gondoskodik arról, hogy a fellebbezés a szükséges iratokkal együtt a Képviselő-testület elé kerüljön.

/5/¹ A környezettanulmányt felkérésre a Gondozási Központ családgondozói készítik el.

/6/ Egyebekben a pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 63/2006. (III.27.)Korm rendelet előírásai szerint történik.

/7/ Az ellenőrzés előkészítése a szociális ügyintéző feladata, amelyet a szociális, egészségügyi és gyermekjóléti szervek közreműködésével lát el. A jogosultság felülvizsgálatára a jogosultságot megállapító szerv /személy/ köteles.

III. FEJEZET

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Aktív korúak ellátása

3. §

A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg az Szt. 33. § (1) bekezdésében meghatározott személyek számára.

Rendszeres szociális segély

4. §

/1/^[3] A rendszeres szociális segélyre jogosult személy – kivéve, ha egészségkárosodott - a segély megállapításának, folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Gondozási Központtal, mint az Önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).

/2/ A rendszeres szociális segélyben részesülő személyt együttműködési kötelessége keretében az alábbiak terhelik:

a.)    a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett,

b.)   részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában,

c.)    megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,

d.)   eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,

e.)    meg kell jelennie havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,

f.)    folyamatosan kapcsolatot kell tartania az együttműködésre kijelölt szervvel,

g.)   ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles a együttműködésre kijelölt szervet annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással) igazolni.

/3/ Az Önkormányzat és az együttműködésre kijelölt szerv kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken:

1. az Önkormányzat a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot jogerőre emelkedését követően megküldi az együttműködésre kijelölt szerv részére,
2. az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedési program elkészültéről tájékoztatja az Önkormányzatot.

/4/ A rendszeres tájékoztatási kötelezettség vonatkozik a beilleszkedési program végrehajtásában résztvevő, közreműködő más szervezetekre is.

/5/Az együttműködésre kijelölt szerv az Szt. 37/D. § szerinti együttműködés megvalósítása érdekében:

1. nyilvántartásba veszi a megjelent jogosult személyt,
2. figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,
3. tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól,
4. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt,
5. folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
6. legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot,
7. jelzi a jegyzőnek, ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
8. az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
9. a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározattak szerint esetnaplót vezet.

/6/ A jegyző az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja:

1. az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,
2. a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,
3. a rendszeres szociális segélyre jogosult személy által az Szt. 37/C. § (4) bekezdése alapján kötött megállapodásról.

/7/   A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki:

1. az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
2. az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
3. a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére.

/8/   A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

1. foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,
2. szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,
3. más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.

/9/ Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult:

a.)    a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, illetőleg akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően,

b.)   nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,

c.)    nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,

d.)   személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,

e.)    nem jelenik meg legalább havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,

f.)    az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt szervvel.

/10/ Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén az együttműködésre kijelölt szerv a jelzést 8 napon belül írásban teszi meg.

/11/ Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

5. §^[4]

Aktív korúak ellátására és a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételei

/1/ Az aktív korúak ellátására és a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személy ellátása megállapításának és folyósításának egyéb feltétele, hogy a kérelmező (jogosult) biztosítsa lakókörnyezetének rendezettségét.

/2/ A lakókörnyezet rendezettnek minősül akkor, ha

1. a kérelmező (jogosult) által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház belső helyiségei tisztán tartottak, higiénikus állapotúak,
2. a kérelmező (jogosult) által lakott ingatlanhoz tartozik rendeltetésszerűen használt kommunális hulladékgyűjtő edényzet, 
3. a lakóházhoz tartozó udvar tiszta, gondozott, a kert megművelt,
4. a lakóház kerítéssel kívül határos területe gondozott,  gyomtalanított,  a járda tisztán tartott, sikosság-mentesített,
5. az állattartásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartottak, különös tekintettel az ebtartásra (védőoltások megléte igazolt),
6. a lakóépület rendeltetésszerű használata biztosított.

/3/ A (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését a jegyző (illetve az általa megbízott személy) a kérelem benyújtását követően illetve az ellátás folyósítása alatt bármikor ellenőrizheti az ellenőrzési jegyzőkönyv alapján (2.sz. melléklet). Az ellenőrzés során a lakókörnyezetről fényképfelvételek készíthetők.

/4/ Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, a jegyző megfelelő, de legalább 5 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt (jogosultat) – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével-, a kifogásolt hiányosságok felszámolására.

/5/A (4) bekezdésben meghatározottak teljesülését a határidő lejártát követő 5 napon belül  a jegyző (illetve az általa megbízott személy) ellenőrizheti. Amennyiben a (4) bekezdés szerinti felszólításban meghatározott tevékenységet kérelmező illetve jogosult nem teljesítette, a kérelmet el kell utasítani, illetve az ellátást a (4) bekezdés szerinti határidő lejárta hónapjának utolsó  napjával  meg kell szüntetni.  

6.§^[5]

7.§^[6]

Önkormányzati segély

(1) Önkormányzati segélyben azt a személyt lehet részesíteni, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetekben (pl. az elhunyt személy eltemettetésének magas költségei esetén) az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól el lehet tekinteni.

(3) A havi rendszerességgel adott önkormányzati segély esetén a határozatban fel kell sorolni a fizetések időpontját és összegét is.

(4) Az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot.

(5) Az önkormányzati segély összege esetenként 1.000,-Ft-nál kevesebb és 30.000,-Ft-nál több nem lehet.

(6) Gyógyszertámogatás adható annak a kérelmezőnek, ahol a családban átmeneti megélhetési gondok jelentkeznek és havi gyógyszerfelhasználás igazolt költsége a család összjövedelmének 15 %-át meghaladja. A havi gyógyszerfogyasztás mennyiségét a háziorvos, annak igazolt költségét pedig a gyógyszertár előzetesen igazolja.

(7) Elemi kár bekövetkezése esetén - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – ,a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozatai alapján kiutalható. Ilyen esetben a jegyző a határozathozatalt követő 15 napon belül helyszíni ellenőrzéssel győződik meg a nyilatkozatok valódiságáról és erről tájékoztatja a polgármestert.

(8) A megállapított segély folyósítása készpénzben, természetben (Erzsébet utalvány formájában) vagy az igénylő egyéb költségeinek közvetlen átvállalásával történhet, különösen akkor, ha a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni - és a környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer-, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját, vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre fordítaná. Ez esetben a kérelmező köteles a Hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható.

(9) Az önkormányzati segély célzott felhasználásához a Gondozási Központ családgondozójának, valamint a törvényes képviselőnek a segítsége igényelhető. Erről a megállapító határozatban külön kell rendelkezni.

(10) Önkormányzati segély címén vásárlási keretösszeg megállapítására is sor kerülhet, amelynek felhasználása csak az erre a célra kijelölt helyi élelmiszer, háztartási vagy vegyes üzletben történhet.  A vásárlási keret elsősorban élelmiszerre, tisztálkodási szerekre, ruhanemű, tüzelő vásárlására használható fel.  A vásárlási keret konkrét felhasználási lehetőségéről a határozatban rendelkezni kell. A vásárlási elszámolás a kereskedő és Hivatal közötti számlázással történik.

(11) Természetbeni önkormányzati segélyként alanyi jogon évente egyszeri „Karácsonyi csomag” támogatás jár annak, aki a tárgyévben betölti legalább az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv-ben meghatározott- életkort.

(12) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás iránti kérelmet a halálesetet követő 30 napon belül lehet előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről szóló - és a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított - számlák eredeti példányát, valamint be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is. A megállapított hozzájárulás összegét – vagy a kérelem elutasításának tényét -, valamint a határozat számát a szociális ügyintéző a számlákra rávezeti, ezt követően pedig a számlákat visszaadja a kérelmezőnek.

7/A. § ^{[7] [8] [9]}

7/B. §^[10]

Szociális célú terménytámogatás

Amennyiben az Önkormányzat által megtermelt javakat a napköziotthonos konyha nem használja fel, az így keletkező terménytöbblet természetbeni juttatásként történő kiosztásáról – előzetes igényfelmérés alapján a készlet erejéig - a polgármester dönt. Ezen természetbeni juttatást elsősorban a) lakásfenntartási támogatásban, vagy

b) havi 100.000,-Ft-ot meg nem haladó összegű nyugellátásban vagy egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő

részére kell megítélni.

8. §^[11]

9. §^[12]

IV. FEJEZET

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

10. §

Méltányossági közgyógyellátás^[13]

A jegyző annak is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, egyedül élő esetében 230 %-át, feltéve, hogy a rendszeres gyógyító ellátás havi költsége a 5.500,-Ft-ot meghaladja.

V. FEJEZET

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

11. §

 /1/^[14] Az Önkormányzat a Gondozási Központ keretei között a szociálisan rászoruló személyek részére a következő gyermekjóléti és szociális alapellátási formákat biztosítja:

- gyermekjóléti szolgáltatás

- étkeztetés

- házi segítségnyújtás

- családsegítés

- nappali ellátás

/2/^[15] Az Önkormányzat az Szt. 58/B.§ (2) bekezdése szerinti helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, amelynek tagja a jegyző, a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője, a munkaügyi koordinátor, a Gondozási Központ intézményvezetője és egy családgondozója.

/3/^[16] Az intézményi jogviszonyt az Szt. ide vonatkozó rendelkezései, valamint a Gondozási Központ szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

/4/^[17] Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni, melynek mértékét jelen rendelet I. számú melléklete tartalmazza:

a)  az ellátást igénybevevő jogosult, vagy

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, vagy

c) a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy.

/5/ Az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott személy szociális étkeztetésre jogosult

1. kora alapján: a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy
2. egészségi állapota alapján: egészségkárosodásának mértéke legalább 40 %-os, vagy
3. fogyatékosság alapján: fogyatékossági támogatásban vagy saját jogán magasabb összegű családi pótlékban részesül.

/6/ A nappali ellátás és étkezés igénybevevője - a fenntartó által az Szt. 115. § (2) bekezdése alapján megállapított - étkezési térítési díjat fizet. A nappali ellátás díja – étkezés igénybevétele nélkül - 200 Ft/ nap.

/7/ A kötelezett által – az intézményi ellátásért - fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15 %-át a nappali ellátás, 30 %-át a nappali ellátás és étkezés igénybe vétele esetén.

/8/ Amennyiben a /8/ bekezdésben foglalt havi díj meghaladja a /9/ bekezdésben foglaltak alapján kiszámított összeget, az Önkormányzat átvállalja a személyi térítési díjnak azon részét, amely

• nappali ellátás esetén a 15 % fölé;
• nappali ellátás és étkezés esetén a 30 % fölé esik.

Átmeneti és záró rendelkezések

12. §

/1/ Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület 20/2006. (X.16.), valamint a 2/2008. (II. 29.) sz. rendelete.

/2/ A hatálybalépés napjától a rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő, jogerős határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

/3/ E rendelet alkalmazásában a mindenkor hatályos Szt-t és végrehajtási rendeleteiben megfogalmazott rendelkezéseket kell alkalmazni.

Dusnok, 2009. február 12.

                Dr. Bajai Bernadett                                                                                Palotai Péter                        

                       jegyző                                                                                               polgármester

E rendelet kihirdetve: Dusnok, 2009. február 23.

                                                                                                                           Dr. Bajai Bernadett                                                                                                                                                  jegyző

1. számú melléklet a 7/2013. (III. 28.) sz. rendelettel módosított 2/2009.(II.23.) számú önkormányzati rendelet 11.§ (4) bekezdéséhez^[18]