Dusnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének

8/2011. (IV.20.)  önkormányzati rendelete

a Képviselőtestület  Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Dusnok Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselőtestület)  Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Törvény 44/A.. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

/1/ Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Dusnok Község Önkormányzata

(a továbbiakban: Önkormányzat)

                                   Székhelye:                    6353 Dusnok, István kir. U. 9.

                                   Működési területe:     Dusnok község közigazgatási területe.

/2/ Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése:

  Dusnok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselőtestület).

/3/ A Képviselőtestület hivatalának megnevezése:

Dusnok Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

2. §

/1/ A Képviselőtestület és szervei által használt bélyegzők leírásáról és lenyomatáról, valamint használatáról belső szabályzat rendelkezik.

/2/ Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselőtestület külön rendeletben állapítja meg.

/3/ A Képviselőtestület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

3.§

/1/ Az Önkormányzat hivatalos lapja a Dusnoki Híradó, amelyet időszakonként minden háztartásba ingyenesen juttat el az Önkormányzat.

/2/ A vásár időpontja: minden év áprilisának és októberének 3. vasárnapja.

     A búcsú időpontja: minden év májusának 2. vasárnapja.

II. fejezet

Az Önkormányzat feladata, hatáskörei

4. §

/1/ A Képviselő-testület gondoskodik mindazon önkormányzati feladatokról, amelyet magasabb szintű jogszabályok hatáskörébe utalnak.

 /2/ Az önkormányzati feladatokat a Képviselőtestület és szervei: a polgármester, a bizottságok, és a Polgármesteri Hivatal látják el.

 /3/^[1] Az önként vállalt feladatok felsorolását az 1.számú melléklet tartalmazza

 /4/ A Képviselőtestület a polgármesterre átruházott feladat és hatásköreit az 1. számú melléklet tartalmazza. A hatásköri címzettnek a következő testületi ülésen ismertetnie kell átruházott hatáskörben hozott döntéseit.

/5/ Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörű ügyekben végzett tevékenységéről a Képviselő-testületnek rendszeresen beszámol.

III. fejezet

A Képviselőtestület működése

A Képviselőtestület szervezete és üléseinek rendje

5.§

/1/ A Képviselőtestület tagjainak létszáma: 7 fő. A Képviselőtestület tagjainak név szerinti felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza.

/2/ A Képviselőtestület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, továbbá közmeghallgatást tart. Ünnepi alkalmakkor, kitüntetések átadásakor a Képviselőtestület ünnepi ülést tarthat.

/3/ Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester illetményéről, valamint az alpolgármester tiszteletdíjáról.

/4/ A Képviselőtestület július és augusztus kivételével havonta tart rendes ülést. Az Önkormányzat folyamatos működésének ügyeiben készülő előterjesztéseket a rendes ülésekre kell csoportosítani. A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a költségvetési koncepcióval egyidejűleg a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselőtestület elé.

A munkaterv főbb tartalmi elemei:

• Képviselőtestületi ülések tervezett időpontja, napirendje
• Napirend előterjesztőjének (felelősének) megjelölése
• Közmeghallgatás, falugyűlés időpontja

/5/ Önkormányzati gazdasági programok folyamatában sürgősen eldöntendő ügyekben, változott vagy új törvényi határidők miatt, és egyéb önkormányzati érdekből mielőbb meghozandó önkormányzati döntés végett a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés bármikor megtartható.

/6/ A Képviselőtestület évente előre meghirdetett közmeghallgatással egybekötött falugyűlést tart. Időpontját legalább 7 nappal előbb a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a kábeltévén keresztül a lakosság és szervezetek tudomására kell hozni. A fórumot főszabály szerint a Művelődési Házban kell tartani, de a Képviselőtestület más helyet is kijelölhet. A fórumot a polgármester vezeti.

A Képviselő-testületi ülések összehívása

6. §

/1/ A Képviselőtestület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. Távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a Képviselőtestület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Korelnök hívja össze a Képviselő-testületet és vezeti az ülést. Tartós akadályoztatásnak minősül - a szabadság kivételével - a 30 napot meghaladó távollét.

/2/ A Képviselőtestület ülését - főszabályként - a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselőtestület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

/3/ A Képviselőtestület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni a meghívó kiküldésével. A meghívónak tartalmaznia kell:

- az ülés helyét,

- az ülés időpontját,

- a tervezett napirendeket,

- a napirendek előterjesztőit.

/4/ A meghívót és lehetőség szerint az előterjesztéseket az ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni a képviselőknek. A tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlevőknek csak az ülés meghívóját, valamint az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

/5/ A Képviselőtestület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

• A jegyzőt
• A napirend tárgya szerinti előterjesztőt
• A kisebbségi önkormányzatok elnökeit
• Az intézményvezetőket
• Mindazokat, akik meghívását a polgármester és a Képviselőtestület indokoltnak tart
• A napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét, vagy annak képviselőjét.

/6/ A Képviselőtestület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet. Indokolt esetben lehetőség van az ülés összehívására telefonon keresztül vagy személyesen történő meghívással. Ez esetben is lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatatását.

/7/ A Képviselőtestület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A meghívót ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a község hirdetőtábláin. A testületi ülések helyét, időpontját, napirendjét valamint a nyilvános ülés napirendjének anyagát meg lehet tekinteni a Polgármesteri Hivatalban.

A Képviselőtestület ülésének vezetése

7. §

 A Képviselőtestület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

a) a Képviselőtestület határozatképességének megállapítása,

b) napirend előterjesztése, elfogadtatása, 

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d) napirendenként:

- vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

- a vita összefoglalása,

- az indítványok szavazásra való feltevése,

- határozati javaslatok, rendelet-tervezetek szavaztatása,

- a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

- a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,

e) a rend fenntartása,

f) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

i) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről,

j) az ülés bezárása.

A határozatképesség megállapítása

8. §

/1/ A Képviselőtestület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább – a képviselőknek több mint a fele, azaz –  4 fő jelen van.

/2/ Ha az /1/ bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 1 héten belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása

9. §

A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére. A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

Az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése

10. §

/1/ A Képviselőtestület ülése nyilvános. A Képviselőtestület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat az ülésen megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt az ülést viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

/2/ A Képviselőtestület az Ötv. 12.§ (4) bekezdés a) pontja alapján zárt ülést tart. Erről szavazni nem kell, a testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. A Képviselőtestület az Ötv. 12.§ (4) bekezdés b) pontja alapján –minősített többséggel hozott határozattal- zárt ülést tarthat.

Napirendek tárgyalása - vitától a döntéshozatalig

11. §

/1/ A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

/2/ A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

/3/ A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, melynek időtartama legfeljebb 10 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. 

/4/ A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület egyszerű szótöbbséggel – a polgármester javaslatára – a vita folytatását szükségtelennek tartja. A vita bezárása után határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

/5/ A polgármester az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

12.§

/1/ Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

/2/ Minősített többség esetén a javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselőnek) egybehangzó „igen”  szavazata szükséges.  

/3/ A Képviselőtestület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza, „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal.

/4/ Névszerinti szavazást kell elrendelni:

a) ha a polgármester vagy bizottság indítványozza,

c) a Képviselő-testület tagjának javaslatára, ha azt a jelenlévő képviselők többsége az indítványt elfogadja,

d) jogszabályban előírt egyéb esetekben.

/5/ A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazásról a névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

/6/ A Képviselőtestület titkos szavazás tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tart. Titkos szavazás elrendeléséhez minősített többség szükséges. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

/7/ A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazatok összeszámlálását a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság végzi. A Bizottság elnöke a szavazás lebonyolítását követően ismerteti az eredményt. A Bizottság jegyzőkönyvét az ülés jegyzőkönyve mellé kell csatolni.

A felvilágosítás-kérés szabályai

13. §

/1/ A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek.

/2/ Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

/3/ A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 2 nappal írásban kell benyújtani. Amennyiben a felvilágosítás-kérést az előírt határidőn túl vagy a Képviselőtestület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a Képviselőtestület a soron következő ülésén dönt.

/4/ Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

Előterjesztés

14. §

/1/ Előterjesztésnek minősül a Képviselőtestület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

/2/ A Képviselőtestület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani. Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a Képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

/3/ Az előterjesztések tartalmi elemei:

- az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

- a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott Képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

- a téma ismertetése,

- a jogszabályi háttér bemutatása,

- érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

- döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

- anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

- egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

- határozati javaslat, illetve határozati javaslatok.

/4/ Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia. A költségvetéssel kapcsolatos előterjesztés kivételével, amennyiben az előterjesztés terjedelme a 20 oldalt meghaladja, az írásos anyag –kiküldése helyett- a jegyző irodájában megtekinthető.

/5/ Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottságok elnökei vagy a képviselők 1/4-e terjeszthet elő. Az indítványt az  ülés előtt legalább 24 órával a polgármesternél kell bejelenteni, amit az indítványt tevő az ülésen indokolhat.

/6/ A sürgősség tárgyában a  Képviselőtestület minősített többségű szavazata szükséges. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az  indítványt  a   Képviselőtestület  első napirendként tárgyalja meg.

/7/ Ha a Képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, abban az esetben szavazást kell elrendelni arról, hogy a Képviselőtestület nem sürgősségi jelleggel napirendjére tűzi-e az indítványt, avagy nem.

A Képviselőtestület döntései

15 §

 /1/ A Képviselőtestület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

- a napirend meghatározásáról,

- az ügyrendi kérdésekről,

- a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadásáról,

- feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

- tájékoztatás tudomásul vételéről,

- név szerinti szavazás elrendeléséről.

/2/ A Képviselőtestület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni (……/20….. Kth. számú határozat). A határozat magába foglalja:

- a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban,

- végrehajtást igénylő döntéseknél a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy

  megnevezését,

- pénzügyi kihatással járó döntés esetén a pénzügyi fedezet megjelölését, valamint

- azoknak a felsorolását, akiknek a határozatot meg kell küldeni.

/3/ Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

/4/ A testületi határozatokról a jegyző betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

/5/ A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

16. §

/1/ A Képviselőtestület rendeleteiről a jegyző sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével nyilvántartást vezet. A hatályos rendeletek jegyzékét a 2. sz. függelék tartalmazza.

/2/ A rendelet alkotását kezdeményezhetik:

• képviselők
• a Képviselőtestület bizottsága
• polgármester,
•  jegyző
• civil szervezet vezetője
• kisebbségi önkormányzat elnöke.

/3/ A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, aki azt a tárgy szerint érintett bizottsággal és a  jegyzővel véleményezteti.

/4/ A rendelettervezet elkészítése során a Képviselőtestület a lakosság széles körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg. A tervezetet a jegyző készíti el, de ezzel megbízható a tárgy szerint illetékes bizottság is. A szakértő bevonására a jegyző és az illetékes bizottság tesz javaslatot.

/5/^[2] A Képviselőtestület a helyi rendeletalkotást megelőzően a következő témakörökben írja elő a társadalmi egyeztetést:

1. Települési rendezési terv, helyi építési szabályzat
2. Közművelődés
3. Üzletek működési rendje
4. Közterület használata

A rendeletalkotás előtt a társadalmi egyeztetést úgy kell biztosítani, hogy legkésőbb a rendelet-tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt 7 nappal a tervezet szövegét közzé kell tenni a település honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőjén. A lakosság és a társadalmi szervezetek a tervezettel kapcsolatos írásos véleményüket a tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző napig juttathatják el a Polgármesteri Hivatalba. A Képviselő-testület előtt a polgármester terjeszti elő a társadalmi egyeztetésben kialakított írásbeli véleményeket és értékeli a rendelet tervezetének tárgyalásakor.

/6/ A polgármester a jegyző által elkészített rendelet-tervezetet indokolással együtt a Képviselőtestület elé terjeszti.

/7/ A rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Dusnok Község Önkormányzata Képviselőtestületének ……/20…(….hó….nap) számú önkormányzati rendelete a …..(rendelet címe)- ról.

/8/ A rendeletek kihirdetéséről - a helyben szokásos módnak megfelelően a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel - a jegyző  gondoskodik.

A jegyzőkönyv

17. §

/1/ A Képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni 2 példányban. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

 /2/ A választópolgárok – a zárt ülést kivételével – betekinthetnek a Képviselőtestület jegyzőkönyveibe és mellékleteibe. A jegyzőkönyvek betekinthetőségről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

IV. fejezet

A települési képviselő

18. §

/1/ A települési képviselőt a törvény keretei között külön önkormányzati rendeletben megállapított mértékű tiszteletdíj illeti meg. A Képviselőtestület a települési képviselőknek természetbeni juttatást nem állapít meg.

/2/  A helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos szabályozást a 2. sz. melléklet tartalmazza. 

V. fejezet

A Képviselőtestület bizottságai

19. §

/1/ A Képviselőtestület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

/2/ ^[3]A Képviselőtestület 3 állandó bizottságot hoz létre az alábbiak szerint:

1. Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság
2. Gazdasági és Fejlesztési Bizottság
3. Humán Bizottság.

/3/ A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottsági ülés meghívóját legalább 4 nappal az ülés előtt ki kell küldeni a tagoknak.

/4/ bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és e rendelet keretei között maguk határozzák meg, ellenkező esetben a Képviselőtestület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

/5/ A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a bizottság átruházott hatáskörben önkormányzati döntést hoz, más esetben nem szükséges a jegyzőkönyvkészítés. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad a képviselőknek.

/6/ Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság hatáskörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást is kezdeményezhet. Összevont tárgyalás esetén az ülést a legidősebb elnök vezeti.

20. §

/1/ A Képviselőtestület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre.

/2/ Az ideiglenes bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzésével illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselőtestület által történő elfogadásával automatikusan megszűnik.

/3/ A Képviselőtestület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

- dönt a bizottság elnevezéséről,

- rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,

- meghatározza a bizottság feladat-és hatáskörét,

- meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testülethez.

/4/ Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes bizottság tagjai tiszteletdíjban nem részesülnek.

VI. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

21. §

/1/A polgármester főállású tisztségviselő.

/2/ A polgármester munkarendje a hivatali munkarend szerinti, fogadónapja a következő:

Hétfő                             7,30-tól 16 óráig

Csütörtök                       7,30-tól 16 óráig

/3/ A Képviselőtestület tagjai közül 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

/2/ Az alpolgármester részletes feladatát és hatáskörét a polgármester határozza meg.

22. §

/1/ A jegyző ellátja mindazokat a feladatokat, hatásköröket és hatósági jogköröket, amelyeket részére az Ötv. 36. § (2) bekezdése, valamint egyéb jogszabályok megállapítanak.

/2/A jegyző feladatai különösen:

- tájékoztatást nyújt a Képviselőtestületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,

- tájékoztatja a Képviselőtestületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

- gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

  - biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való megismertetését.

/3/ A jegyző tartós távolléte esetén helyettesítéséről a Képviselőtestület a Polgármesteri Hivatal megfelelő képesítésű köztisztviselőjének megbízásával, vagy más törvényes módon gondoskodik.

VII. fejezet

A Képviselőtestület hivatala

23. §

/1/ A Képviselőtestület egységes hivatalt hoz létre - Polgármesteri Hivatal elnevezéssel.

/2/ A Polgármesteri Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet.

/3/A Polgármesteri Hivatal belső  szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét ügyrendje tartalmazza.

/4/ A Polgármesteri Hivatal köteles részt venni a Képviselő-testületi ülések napirendjeinek előkészítésében, a döntések végrehajtásában. A képviselők a Hivatal dolgozóit a jegyzőn keresztül kérhetik fel az alapvető ügyvitelüket meghaladó feladatok ellátására.

VIII. fejezet

Az önkormányzati gazdálkodás

24. §

/1/ A Képviselőtestület (a vonatkozó jogszabályok alapján) rendeletet alkot:

- az önkormányzat költségvetéséről,

            - a költségvetés végrehajtásáról szóló éves beszámolóról, zárszámadásról

- az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására.

/2/ Az Önkormányzat gazdálkodását a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.

/3/ A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatokat a rendelet 5. számú függeléke tartalmazza.

/4/ A testület a már elfogadott hitelkereten felül csak abban az esetben vehet fel hitelt, amennyiben az erre irányuló döntést minősített többséggel fogadta el.

/5/ Az önkormányzati támogatások nyújtásának és elnyerésének feltételeit a Képviselőtestület határozza meg.

IX. fejezet

Az Önkormányzat társulásai

25. §

/1/ Az Önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

/2/ Az Önkormányzat jelenlegi társulásai:

• Dusnok - Fajsz Közoktatási Társulás
• Feladatellátó Társulás gyermekjólét és családsegítés terén (Dusnok – Fajsz - Bátya)
• Kalocsa Többcélú Kistérségi Társulás
• Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás.

X. fejezet

Települési kisebbségi önkormányzatok

26. §

/1/ A Képviselőtestület a következő –közvetlen módon megválasztott- kisebbségi önkormányzatokkal tart fenn kapcsolatot:

            - Dusnok Cigány Kisebbségi Önkormányzat

            - Dusnok Horvát Kisebbségi Önkormányzat

            - Dusnok Német Kisebbségi Önkormányzat

/2/ A kisebbségi önkormányzatok képviselőinek névsorát a 4. sz. függelék tartalmazza. 

/3/ A Polgármesteri Hivatal a kisebbségi önkormányzatok kérésére biztosítja a kisebbségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket, így különösen:

            /a/ biztosítja az ülésre szóló meghívók és előterjesztések továbbítását,

            /b/ biztosítja az adminisztrációs feltételeket (gépelési, fénymásolási, sokszorosítási,

      kézbesítési feladatok ellátása),

/c/ a jegyző útján megadja a döntések meghozatalához szükséges szakmai segítséget,

            /d/ biztosítja a kisebbségi önkormányzat testülete működésének rendjéhez igazodó helyiség

     használatot,

/e/ viseli az /a/-/d/ pontokban foglaltakkal járó költségeket,

/g/ ellátja a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos

feladatokat, amelynek részletes szabályait a helyi kisebbségi önkormányzatok és az Önkormányzat közötti, e tárgykörre vonatkozó külön megállapodás tartalmazza.

XI. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

27.§

/1/  Helyi népszavazást a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezhet a polgármesternél.

/2/ A helyi népszavazás kezdeményezésére, az aláírásgyűjtésre, az aláírások ellenőrzésére, a népszavazás kezdeményezésének elutasítására, a népszavazás elrendelésére és kitűzésére, a választási szervekre, a népszavazás lebonyolítására, a szavazatok összesítésére és a jogorvoslatra, az ezekkel kapcsolatos eljárásra és határidőkre a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

/3/  A helyi népszavazás költségeit az Önkormányzat költségvetéséből biztosítja.

28. §

/1/  Népi kezdeményezést a választópolgárok legalább 10 %-a nyújthat be a polgármesterhez.

/2/  Az aláírásgyűjtésre, az aláírások ellenőrzésére, a kezdeményezés elutasítására és a jogorvoslatra, illetve az ezekkel kapcsolatos eljárásra és határidőkre a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

/3/ A polgármester a népi kezdeményezést az aláírások ellenőrzését követő legközelebbi ülésen bejelenti a Képviselő-testületnek. A Képviselőtestület a népi kezdeményezés tárgyalásáról a bejelentéstől számított legközelebbi ülésén, de legkésőbb harminc napon belül dönt.

XII. fejezet

Ellenőrzés

29. §

/1/ A Költségvetési ellenőrzéssel kapcsolatos szabályozást a 4. sz. melléklet tartalmazza.

/2/ Az önállóan működő költségvetési intézmények gazdálkodásának ellenőrzését és a Polgármesteri Hivatal ellenőrzését a Kalocsa Többcélú Kistérségi Társulás keretén belül működő független Belső Ellenőrzési Társulás látja el. A belső ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzést végző jogállását, feladatait a Belső ellenőrzési szabályzat tartalmazza.

XIII.

Záró rendelkezések

30.§

/1/ A rendelet 2011. április 20. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 22/2006 ( XI.6.)  számú rendelet.

/2/ Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik. Az SZMSZ mellékleteivel együtt a Jegyzői Irodában tekinthetők meg.

Dusnok, 2011. április    

            Dr. Bajai Bernadett                                                     Palotai Péter

                     Jegyző                                                               polgármester

Kihirdetve:

Dusnok, 2011. április 20.

                                                                       Dr. Bajai Bernadett

                                                                                 jegyző

Mellékletek:

1. számú melléklet: Önként vállalt feladatok és a polgármesterre átruházott feladat-és hatáskörök

2. számú melléklet: A képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének szabályzata

3. számú melléklet:^[4]

4. számú melléklet: A költségvetési ellenőrzés

Függelékek:

1. számú függelék: A települési képviselők névsora
2. számú függelék: Hatályos rendeletek jegyzéke
3. számú függelék:^[5]
4. számú függelék: A kisebbségi önkormányzatok képviselőinek névsora
5. számú függelék: A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok