Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2026. évi költségvetéséről
Hatályos: 2026. 01. 01Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2026. évi költségvetéséről
[1] Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének kiemelt feladata az önkormányzat költségvetési egyensúlyának biztosítása.
[2] E cél megvalósulása érdekében Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1.4.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Aktív Város Bizottság, a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 2.4.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Fejlődő Város Bizottság, a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 3.4.2. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Gazdálkodó Város Bizottság, a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 4.4.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Gondoskodó Város Bizottság, a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 5.4.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Kulturális Bizottság, a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 6.4.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Működő Város Bizottság, a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 7.4.2. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Szabályozási Bizottság, és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 83. § (8) bekezdés b) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Kecskeméti Közművelődési Kerekasztal véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
A RENDELET HATÁLYA
1. § A rendelet hatálya kiterjed Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésére (a továbbiakban: közgyűlés) és szerveire, valamint az önkormányzat által irányított költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények).
KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI
1. A költségvetés főösszegei
2. § (1) A közgyűlés az önkormányzat 2026. évi
a) költségvetési bevételeinek összegét 63.000.103.529 Ft-ban
b) költségvetési kiadásainak összegét 75.792.134.383 Ft-ban
c) költségvetési egyenlegének összegét -12.792.030.854 Ft-ban
ca) ezen belül működési célú összegét -4.071.763.164 Ft-ban
cb) ezen belül felhalmozási célú összegét -8.720.267.690 Ft-ban
állapítja meg.
(2) A közgyűlés az önkormányzat 2026. évi költségvetésének
a) finanszírozási kiadásait 788.954.340 Ft-ban
b) likvid hitel halmozott visszafizetését 0 Ft-ban
c) értékpapír vásárlását 0 Ft-ban
d) államháztartáson belüli megelőlegezés visszafizetését 1.597.727.987 Ft-ban
e) kiadási főösszegét 78.178.816.710 Ft-ban
f) összesített egyenlegét -15.178.713.181 Ft-ban
fa) ezen belül működési célú hiányát -5.669.491.151 Ft-ban
fb) ezen belül felhalmozási célú hiányát -9.509.222.030 Ft-ban
állapítja meg.
(3) A közgyűlés a (2) bekezdés f) pontjában szereplő költségvetési hiány finanszírozását
a) belső forrás
aa) költségvetési maradvány igénybevételével 8.259.252.493 Ft-ban
ab) éven belüli betét halmozott visszaváltásával 0 Ft-ban
ac) értékpapír beváltásával 0 Ft-ban
b) külső forrás
ba) működési célú hitel felvételével 0 Ft-ban
bb) felhalmozási célú hitel felvételével 5.719.460.688 Ft-ban
bc) likvid hitel halmozott igénybevételével 0 Ft-ban
bd) államháztartáson belüli megelőlegezésével 1.200.000.000 Ft-ban
hagyja jóvá.
(4) A közgyűlés az intézmények önkormányzati támogatásának előirányzatát 22.181.423.226 Ft-ban állapítja meg.
2. A költségvetési főösszegek részletezése
3. § (1) Az önkormányzat 2026. évi összevont költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A közgyűlés az önkormányzat 2026. évi költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 2. melléklet a-b) táblázat szerint hagyja jóvá.
(3) A közgyűlés az intézmények 2026. évi költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait kiemelt előirányzatok, kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 3. melléklet a-c) táblázat szerint hagyja jóvá.
(4) A közgyűlés az önkormányzat és az önkormányzat által irányított intézmények létszámát a 3. melléklet d) táblázat szerint hagyja jóvá.
(5) A közgyűlés az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait a 2. melléklet d) táblázat és a 3. melléklet e) táblázat szerint hagyja jóvá.
(6) A közgyűlés a Lakásalap felosztásának irányelveit és céljait az 5. melléklet szerint hagyja jóvá.
3. Finanszírozási bevételek és kiadások és az ezekkel kapcsolatos hatáskörök
4. § (1) A közgyűlés úgy dönt, hogy az önkormányzat likviditásának folyamatos biztosítása céljából éven belül többször is igénybe vehető folyószámlahitel keretösszegét 3.000.000.000 Ft-ban állapítja meg.
(2) A közgyűlés az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit – az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig vagy a kezesség érvényesíthetőségéig – és a saját bevételeinek várható összegeit a 2. melléklet e) táblázata szerint állapítja meg.
(3) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja.
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
4. Tartalékok felhasználása
5. § (1) A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a 2. melléklet c) táblázatban szereplő tartalékok felhasználásához kapcsolódó kiadási előirányzatok módosítására.
(2) Tartalék felhasználására az (1) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítás elrendelését követően kerülhet sor.
(3) A vis maior tartalék kizárólag nem tervezett, sürgős beavatkozást igénylő feladatok finanszírozásához használható fel.
(4) Az általános tartalék az évközi többletigények, az elmaradt bevételek pótlására, valamint a közgyűlés által jóváhagyott – ideértve a 11. §-ban foglaltak szerint benyújtandó – pályázat elkészítésével, benyújtásával összefüggően felmerülő kiadások, a pályázati program előkészítéséhez, megvalósításához szükséges önerő finanszírozásához, valamint utófinanszírozott program esetében a megítélt pályázati támogatás megelőlegezésére, fejlesztési célok finanszírozására használható fel.
(5) Az intézményi kiadások tartaléka című előirányzat az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek 27. §-ban szereplő feladatainak – az ott meghatározott feltételek szerinti – finanszírozására használható fel.
5. Tárgyéven túli év kiadási előirányzata terhére történő kötelezettségvállalás szabályai
6. § (1) A többéves kihatással járó döntések számszerűsítését – éves bontásban és összesítve – a 4. melléklet tartalmazza.
(2) Tárgyéven túli év kiadási előirányzata terhére történő kötelezettségvállalásra
a) az önkormányzat esetében a közgyűlés által az (1) bekezdés szerinti mellékletben megállapított kiadási előirányzattal,
b) európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektek esetében a 2. melléklet d) táblázatában és a 3. melléklet e) táblázatában szereplő kiadási előirányzattal,
c) az intézmények esetében a 2026. évi költségvetésben szereplő, kötelező feladat működési célú kiadási előirányzatával,
d) aláírt támogatási szerződésben szereplő – tárgyévet követő éveket érintő – összeggel
megegyező mértékig kerülhet sor.
6. A költségvetési rendelet módosításának rendje
7. § (1) A költségvetési rendelet módosítására negyedévente, valamint szükség szerint, de legkésőbb 2027. február 25-ig – 2026. december 31-i hatállyal – kerül sor.
(2) Az átruházott és saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokról, előirányzat-átcsoportosításokról szóló dokumentumok, valamint a többletbevételek felhasználására irányuló kérelmek polgármester részére történő megküldéséről negyedévente, de legkésőbb a tárgyévet követő év 5. napjáig szükséges gondoskodni.
7. Likviditáskezelés
8. § A polgármester az önkormányzat várható bevételeinek és az időszak elején rendelkezésre álló pénzkészlete együttes összegének alapulvételével a teljesíthető kiadásokról havi ütemezésű finanszírozási tervet, valamint a költségvetési rendelet elfogadását követően likviditási tervet készít, melyről legkésőbb a tárgyhónapot megelőző hó 30. napjáig tájékoztatja a Gazdálkodó Város Bizottságot.
9. § Az önkormányzat helyi adó beszedési alszámláin, a pótlék és bírság beszedési alszámlán a nap végén rendelkezésre álló összeget a következő munkanapon az önkormányzat fizetési számlája javára kell utalni, figyelemmel az adószámlák közötti átutalások és adó-visszatérítések teljesíthetőségére. Az egyéb bevételek számlán rendelkezésre álló összeget legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell az önkormányzat fizetési számlájára utalni.
10. § A tárgyévet követő években esedékes adósságszolgálatból eredő fizetési kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében tett intézkedések eredményeként jelentkező pénzügyi többletet és az egyszeri bevételeket betétszámlán kell elhelyezni.
8. Vegyes rendelkezések
11. § A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat által fejezeti kezelésű előirányzatokra vagy költségvetési támogatásra benyújtandó támogatási igény esetében – a pályázat benyújtását jóváhagyó, és a saját forrás biztosításáról szóló külön közgyűlési döntés nélkül – az önkormányzat nevében előzetesen nyilatkozzon a saját forrás biztosításáról azzal, hogy nyertes pályázat esetén a támogatási szerződés megkötéséhez közgyűlési döntés szükséges.
12. § A vállalkozási és az alaptevékenység ellátásához rendelkezésre álló kapacitáskihasználás körébe tartozó tevékenységekhez kapcsolódóan költségkalkulációt kell készíteni. Veszteséges tevékenység nem folytatható. Költségvetési támogatásból nem finanszírozható a szakmai alaptevékenységen felül – a rendelkezésre álló kapacitás igénybevételével – végzett tevékenység.
13. § A közgyűlés a helyben szokásos köztemetés összegét a 2026. évben 120.000 Ft-ban határozza meg, mely az urnás köztemetés összegét foglalja magában.
9. Előirányzatok módosítása, átcsoportosítása a polgármesterre átruházott hatáskörben
14. § (1) A polgármester a forrásfelhasználásról a 2. melléklet c) táblázatban szereplő tartalékok előirányzatának mértékéig jogosult dönteni. Döntéséről a költségvetési rendelet soron következő módosítása alkalmával tájékoztatja a közgyűlést.
(2) A közgyűlés – az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (2) bekezdése alapján felhatalmazza a polgármestert
a) a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítására,
b) az önkormányzat költségvetésében tervezett feladatok közötti átcsoportosításra,
c) az önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra.
(3) A polgármester a (2) bekezdés, valamint az 5. § (1) bekezdés szerinti előirányzat-módosításról, előirányzat átcsoportosításról szóló döntéséről a költségvetési rendelet soron következő negyedéves módosítása alkalmával, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal tájékoztatja a közgyűlést.
AZ INTÉZMÉNYEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
10. Közös szabályok
15. § (1) A költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni.
(2) A költségvetési szerv a feladatai ellátása során köteles gondoskodni arról, hogy az előirányzat legfeljebb időarányos részét használja fel. A gazdálkodás során érvényesíteni kell a takarékos gazdálkodás követelményét.
(3) A költségvetési szerv működési bevételének elmaradása nem vonhatja maga után az önkormányzati költségvetési támogatás növekedését. Amennyiben a működési bevétel nem folyik be, úgy a kiadási előirányzat nem teljesíthető, kivéve a véglegessé váló hatósági határozat, a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági döntésen alapuló kifizetéseket, valamint a jogszabályon vagy szerződésen alapuló visszavonhatatlan kötelezettségvállalásból eredő kiadásokat.
(4) A költségvetési szervek jóváhagyott kiadási előirányzatán belül kiemelt dologi előirányzatként kell kezelni:
a) az élelmezési kiadásokat,
b) a közüzemi díjak kiadásait (távhő és melegvíz szolgáltatás díja, gázenergia díja, villamos energia szolgáltatás díja, víz- és csatornadíjak), valamint
c) az a)–b) pontokban leírt kiadásokat terhelő ÁFA-t.
(5) A kiemelt dologi előirányzatok terhére nem teljesíthető más kiadás, saját hatáskörben nem csoportosítható át az irányító szerv előzetes hozzájárulása nélkül.
(6) A költségvetési szervek költségvetési évre vonatkozó kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30. napjáig megtörténik.
11. Intézmények finanszírozása, likviditáskezelés
16. § (1) Az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények finanszírozására a 17. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint kerül sor. Az önkormányzati támogatás folyósítására a tárgyhónapban két részletben kerül sor.
(2) A Kecskeméti Városrendészet a havonta teljesített parkolói nettó díjbevételének és pótdíjbevételének 27 %-át tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, december hónapban 2026. december 30-ig teljesíti.
17. § (1) Az intézmények vezetői az intézmény várható bevételeinek és az időszak elején rendelkezésre álló pénzkészlete együttes összegének alapulvételével a teljesíthető kiadásokról – a tárgyhó 1. napját megelőző 45. nap beküldési határidővel – havi ütemezésű likviditási tervet készítenek, amely egy hónapra előre, heti bontásban kerül kidolgozásra.
(2) Az intézmény által havonta igénybe vehető önkormányzati támogatás felső határa – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az éves előirányzat 1/12 része.
(3) Az éves előirányzat 1/12 részétől eltérő finanszírozásra az alábbi esetekben és mértékben kerülhet sor:
a) Naptári féléven belül az intézmény a (2) bekezdésben meghatározott havi önkormányzati támogatás összegének 10%-át – az önkormányzat likviditási helyzetének függvényében – többletfinanszírozásként veheti igénybe, melyet a folyósítást követő második hónap végéig, de legkésőbb 2026. november 30-ig korrigálnia kell. Az ütemterv 110%-át meghaladó havi támogatást csak a polgármester engedélyezhet.
b) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló, utófinanszírozású projektek esetében a projektek összköltségvetése 25%-ának mértékéig többletfinanszírozás igényelhető. Az intézmény a többletfinanszírozásként igényelt összeget legkésőbb a projektzáró elszámolásához tartozó támogatási összeg megérkezését követően, a legrövidebb időn belül köteles az önkormányzat fizetési számlájára átvezettetni.
(4) A (3) bekezdés szerint igénybevett finanszírozás az év végén nem eredményezhet többletfinanszírozást, az intézmény nem lépheti túl emiatt a jóváhagyott költségvetési támogatásának előirányzatát.
(5) Kérelem alapján célfeladatra jóváhagyott önkormányzati támogatás felhasználásáról az intézményt elszámolási kötelezettség terheli.
12. Intézmények előirányzatának módosítása a közgyűlés hatáskörében
18. § Az intézményeknek a költségvetésük szabad előirányzatainak az irányító szervvel történő egyeztetése után – legkésőbb a 7. § szerinti határidőig – kezdeményezniük kell a szükséges előirányzat módosítást.
19. § (1) A költségvetési szervek jóváhagyott közhatalmi bevételeik, működési bevételeik és felhalmozási bevételeik költségvetési bevételi előirányzatainak eredeti vagy módosított előirányzatain felül teljesített többletbevételeinek felhasználását a közgyűlés engedélyezi, az érintett bevételi és az engedélyezett felhasználási célnak megfelelő kiadási előirányzat módosításával. A felhasználásra nem engedélyezett többletbevételt az önkormányzat fizetési számlájára kell befizetni a döntés közlésétől számított öt napon belül.
(2) A Kecskeméti Városrendészet a 16. § (2) bekezdésében előírt befizetési kötelezettségének teljesítése érdekében szükséges előirányzat módosításokat – az önkormányzat felé teljesítendő befizetés mértékével – saját hatáskörben elvégezheti.
13. Intézmények saját hatáskörű előirányzat-módosítása
20. § Azon pótelőirányzatok esetében, amelyek forrása pályázati támogatás, a pótelőirányzatnak az érintett intézmény költségvetésében történő biztosítására csak a pályázat elbírálását követően a támogatási szerződés aláírásával egyidejűleg, a megítélt támogatás összegének erejéig kerülhet sor.
21. § Az intézmények – a 24. §-ban foglaltak figyelembevételével – saját hatáskörben megemelhetik a kiadási és bevételi előirányzatukat
a) a működési és a felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, valamint a működési és a felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain tervezett előirányzaton felül a tárgyévben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott bevétel erejéig,
b) a vállalkozási maradványból,
c) a költségvetési maradványból.
22. § (1) Az intézmény saját hatáskörben megnövelheti a személyi juttatások kiemelt előirányzatát
a) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának személyi juttatásokból származó részével,
b) a költségvetési szervnél eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti forrás illetmény- vagy munkabéremelésre, a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére abban az esetben használható fel, és a 19. § szerinti többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a következő évben a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezik.
23. § (1) Az intézmények a kiemelt előirányzataik között – a (2)–(4) bekezdésben és a 24. §-ban foglaltak figyelembevételével – átcsoportosítást hajthatnak végre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés elrendelésére az intézmény vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, az intézmény állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést a kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.
(3) Az átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve, ha a közgyűlés azt engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt.
(4) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.
24. § (1) A beruházási kiadások, felújítások előirányzatának a 21. § és a 23. § alapján történő módosítása működési költségtöbbletet nem okozhat.
(2) A saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások többlet-támogatási igényt sem a tárgyévi költségvetésben, sem az azt követő években nem eredményezhetnek.
25. § (1) A közgyűlés a 3. melléklet c) táblázatban szereplő – a (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve – előirányzat erejéig hagyja jóvá a felhalmozási feladatokat.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott felhalmozási feladatok esetében azok végrehajtása a 3. melléklet c) táblázatban meghatározott előirányzat összegétől nagyobb mértékben is engedélyezett.
14. Személyi juttatások előirányzatával kapcsolatos rendelkezések
26. § (1) A közgyűlés és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 13/2024. (X.8.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ.) 59. § (1) bekezdésében meghatározott, a képviselőt megillető tiszteletdíj havi bruttó összege 2026. évben 600.620 Ft.
(2) Az SZMSZ. 59. § (2) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj havi bruttó összege 2026. évben egy bizottsági tagság esetén 870.899 Ft, kettő bizottsági tagság esetén 945.977 Ft.
(3) Az SZMSZ. 59. § (3) bekezdésében meghatározott, a bizottság nem képviselő tagját megillető tiszteletdíj havi bruttó összege 2026. évben 270.279 Ft.
(4) Az SZMSZ. 59. § (4) bekezdésében meghatározott bizottsági elnököt és tanácsnokot megillető tiszteletdíj havi bruttó összege 2026. évben 1.051.085 Ft.
(5) Magyarország 2026. évi központi költségvetésről szóló 2025. évi LXIX. törvény 63. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők, valamint a városrendészetnél foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában az illetményalap összege 2026. évben 82.500 Ft.
(6) Az intézmények a személyi juttatások előirányzatának átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettséget nem vállalhatnak. A személyi juttatások előirányzata felett a kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkező intézmény vezetője – e jogkörében eljárva – a közgyűlés döntésével megvalósuló feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyeket nem töltheti be.
(7) Az intézmények a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és a szociális hozzájárulási adó előirányzatain jelentkező maradvány összegét más kiemelt előirányzatra átcsoportosíthatják, azonban a megtakarítások a hatályos jogszabályokat figyelembe véve csak együtt, egymással arányosan módosíthatóak.
(8) Minden olyan esetben, ahol a jogszabály nem alanyi jogon járó illetménypótlékról, illetménykiegészítésről és kereset-kiegészítésről, valamint juttatásokról rendelkezik, az intézmény vezetője annak megállapítása előtt – a fedezet biztosítása érdekében – köteles a polgármester előzetes hozzájárulását kérni. Az átcsoportosítás fedezetét a közgyűlés a költségvetési rendelet soron következő módosítása alkalmával biztosítja.
(9) Az intézményeknél rehabilitációs hozzájárulásként megtervezett előirányzat személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzatára való átcsoportosítására az intézmény erre irányuló kezdeményezését követően, a soron következő költségvetési rendelet módosításakor kerül sor, amennyiben az intézmény megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztat. Az átcsoportosítási kérelem nem eredményezheti az intézmény költségvetési támogatásának növekedését.
(10) Az intézményeknél – a (11)–(13) bekezdésben foglaltak kivételével – jutalmazásra, személyi ösztönzésre, céljuttatásra együttesen kifizetett összeg az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 10 %-át nem haladhatja meg. A kifizetés a személyi juttatások maradványa terhére történhet, melyhez az intézmény vezetője köteles a polgármester előzetes hozzájárulását kérni.
(11) A Polgármesteri Hivatalnál jutalmazásra, személyi ösztönzésre, céljuttatásra együttesen kifizetett összeg az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 20 %-át nem haladhatja meg.
(12) A Kecskeméti Városrendészet jutalmazásra, személyi ösztönzésre, céljuttatásra együttesen kifizetett összeg az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 16 %-át nem haladhatja meg.
(13) Az Intézmény- és Piacfenntartó Szervezet jutalmazásra, személyi ösztönzésre, céljuttatásra együttesen kifizetett összeg az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 15 %-át nem haladhatja meg.
15. Intézményi kiadások tartaléka
27. § (1) Az önkormányzat költségvetésében szereplő intézményi kiadások tartaléka elnevezésű előirányzaton kerülnek megtervezésre:
a) az intézmények egyes személyi juttatásai – a (3) bekezdés a)–g) pontjaiban részletezettek szerint – és a hozzá kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó előirányzatai,
b) intézményeknél – kivéve a Polgármesteri Hivatalnál – alkalmazott közfoglalkoztatottak béréhez szükséges önerő előirányzata,
c) az év közben felmerülő új feladatok finanszírozása.
(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában szereplő kiadások előirányzatának intézményi költségvetésbe történő átcsoportosítása egyrészt az intézményekkel történt egyeztetés eredményeként, másrészt a Magyar Államkincstár által számfejtett tételek, valamint az intézményeknél történő kifizetések esetében az intézményvezető – 7. § (2) bekezdésben meghatározott időpontig – beérkező írásbeli kérelme alapján történhet. Amennyiben az igénybejelentés határidőben nem történik meg, úgy az előirányzatra az intézmény nem tarthat igényt. A támogatás folyósítása intézményfinanszírozás keretében valósul meg.
(3) Az intézményi kiadások tartalékából az intézmények egyes személyi juttatások és a hozzá kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó előirányzataira az alábbi esetekben történhet átcsoportosítás:
a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 30. § (4) bekezdése értelmében a közalkalmazotti jogviszonyt, valamint a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (továbbiakban: Púétv.) 49. § (2) bekezdése értelmében a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi, mely feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni. A köznevelési intézményekben a munkaviszonyban foglalkoztatottakra, valamint a kulturális intézmények nyugdíjazással érintett munkavállalóira a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 69-70. §-a vonatkozik. Pótelőirányzat a felmentési idő, illetve felmondási idő kötelező munkavégzés alóli mentesítés időszakára biztosítható az intézmények számára,
b) jubileumi/köznevelési foglalkoztatotti jutalom kifizetéséhez szükséges előirányzat,
c) tartósan képernyő előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítés előirányzata,
d) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. § (6) bekezdése szerint a köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása jelenleg megbízási szerződéssel foglalkoztatott gyógypedagógusok által történik, a megbízási díjakhoz kapcsolódó féléves kiadási előirányzat kerül betervezésre,
e) a Púétv. 130. § (2) bekezdése szerint, ha az óvodapedagógus az átfedési időre eső neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében egyedül látja el a gyermekekkel való foglalkozással kapcsolatos feladatokat, legfeljebb napi két órára, óránként a havi illetmény 1/174-ed részének megfelelő többlettanítási óradíj illeti meg. A szükséges fedezet előre nem meghatározható, ezért a 2025. évi teljesítési adatok alapján kerül beépítésre előirányzat,
f) regisztrált álláskeresők foglalkoztatásának támogatásához intézmények által kötött, közfoglalkoztatásra irányuló hatósági szerződések alapján előírt önrész előirányzata, vagy
g) az év közben felmerülő új feladatok, valamint többletfeladatok finanszírozása.
16. Költségvetési maradvány jóváhagyására, felhasználására vonatkozó szabályok
28. § (1) A költségvetési szerv költségvetési maradványát - annak elvonásra kerülő és felhasználható összegét - a közgyűlés adott évi zárszámadási rendeletében hagyja jóvá.
(2) A költségvetési maradvány terhére olyan tartós kötelezettség nem vállalható, mely önkormányzati többlettámogatási igénnyel jár.
(3) Az intézményektől elvonásra kerül a kötelezettségvállalással terhelt maradvány felülvizsgálata során egyeztetett kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradvány összege.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
29. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.