Helvécia Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 12. 18Helvécia Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Helvécia Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 53. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Helvécia Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 6034 Helvécia, Sport u. 42.
(3) Az önkormányzat hivatalának neve, címe: Helvéciai Polgármesteri Hivatal 6034 Helvécia, Sport u. 42.
(4) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.helvecia.hu
(5) Az önkormányzat hivatalos lapjának elnevezése: Helvéciai hírmondó
(6) Az önkormányzat, a képviselőtestület, a polgármester, a jegyző és a Polgármesteri Hivatal kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a felirat a következő:
a) Helvécia Nagyközség Önkormányzata,
b) Helvécia Nagyközség Képviselő-testülete,
c) Helvécia Nagyközség Polgármestere,
d) Helvécia Nagyközség Jegyzője,
e) Helvéciai Polgármesteri Hivatal.
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó előírásokat külön rendeletben szabályozza.
2. Feladatok és hatáskörök
4. § (1) A képviselő-testület gondoskodik mindazon önkormányzati feladatokról, amelyet magasabb szintű jogszabályok kötelezővé tesznek.
(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulás látják el.
(3) Az önként vállalt feladatok megoldásának mértékéről és módjáról a gazdálkodást meghatározó éves költségvetésében dönt a képviselő-testület. Az önként vállalt feladatokat az 1. számú melléklet tartalmazza.
(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörű ügyekben végzett tevékenységéről a képviselő-testületnek rendszeresen beszámol.
A képviselő-testület működése
3. A képviselő-testület szervezete és működésének rendje
5. § (1) A képviselő-testület tagjainak létszáma a polgármesterrel együtt: 7 fő.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést valamint közmeghallgatást tart.
(3) A képviselő-testület alakuló ülését az Mötv. 43. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint tartja meg.
(4) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 ülést tart.
(5) A Képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülés-szünetet minden év július 1. - augusztus 31. közötti időtartamban határozza meg. A képviselő-testület a (közmeghallgatást nem tartalmazó) üléseit a Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében tartja. A testületi ülést a naptári hónap utolsó keddjén 13.00 órára hívja össze a polgármester.
(6) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 8 nappal az ülés előtt - a helyben szokásos módon (hirdetőtáblák, önkormányzati újság, honlap) nyilvánosságra kell hozni. A közmeghallgatás helye: művelődési ház.
4. A képviselő-testület összehívása
6. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze és vezeti.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a helyi önkormányzati képviselőknek (a továbbiakban: képviselő) és a meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább három nappal megkapják. A képviselő részére - írásbeli nyilatkozata alapján - a meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton kell megküldeni. A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével tájékoztatja.
(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt,
c) a bizottságok nem képviselő tagjait
d) a napirend által érintett szerv (intézmény) vezetőjét,
e) a napirend tárgya szerint illetékes hivatali dolgozókat,
f) a napirendi pont előadóját,
g) akinek meghívását jogszabály kötelezően előírja,
h) akiknek jelenlétét a polgármester az adott napirend tárgyalásánál szükségesnek tartja.
(5) Egyes napirendek tárgyalásához a polgármester a (4) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.
(6) A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmazni kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) az előterjesztők nevét.
(7) A meghívót a polgármester írja alá, távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester, akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke.
(8) A (4) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt személyek esetében a meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A (4) bekezdés d)–h) pontjában megjelöltek esetében a meghívóhoz a tevékenységi körüket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
5. A Képviselő-testület ülése
7. § (1) A képviselő-testület ülései általános szabály szerint nyilvánosak, a nyilvános ülésen bárki részt vehet, azonban a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt részén foglalhat helyet és az ülés rendjét nem zavarhatja.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, tarthat és rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban szabályozott ügyekben.
(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselő-testület legalább 4 tagja jelen van.
(4) Határozatképtelenség esetén az elmaradt képviselő-testületi ülést 8 napon belül össze kell hívni. Ebben az esetben az eredeti napirend is megváltoztatható.
6. Az ülés vezetése
8. § A polgármester a képviselő-testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja az ülés határozatképességét, megnyitja az ülést,
b) ismerteti az ülés napirendjét, ha szükséges bejelenteni a zárt ülés tartását,
c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés között végzett munkáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, majd lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
e) megállapítja a szavazás eredményét, kihirdeti a döntést,
f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
g) tárgyalási szünetet rendelhet el, meghatározva a szünet időtartamát,
h) bezárja az ülést.
7. Az előterjesztés
9. § (1) Előterjesztésnek minősül ezen § (3) bekezdésében megjelölt személyek és szervek által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, jelentés és tájékoztató.
(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban lehet benyújtani vagy szóban előadni. Rendelet-tervezetet és a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyleteket előterjeszteni csak írásban lehet előterjeszteni. Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek, határozat-tervezetnek az ülésen történő kiosztását.
(3) A képviselő-testület ülésére előterjesztési joggal rendelkezik:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) jegyző,
d) a képviselő-testület bizottságai,
e) helyi önkormányzati képviselő
f) az önkormányzat intézményének vezetője az intézmény tevékenységét, működését érintő ügyekben,
g) azok a személyek és szervek, akiket a polgármester előterjesztés, beszámoló, tájékoztató, jelentés beterjesztésére kér fel.
(4) Az előterjesztést a képviselő-testület rendes ülését megelőző 5 nappal korábban be kell nyújtani a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz.
(5) Az előterjesztések előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért a napirend előadója a felelős.
(6) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei:
a) a tárgy bemutatása,
b) annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
c) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információ feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést,
d) az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések kialakítására,
e) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellene szóló érveket, valamint a várható következményeket.
8. Sürgősségi indítvány
10. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy nem a 6. § (3) bekezdés szerinti határidőben került kiküldésre.
(2) A sürgősségi indítvány az ülést megelőző nap 15 óráig - a sürgősség tényének rövid indoklásával - az előterjesztésre vonatkozó szabályok szerint nyújtható be a polgármesternél.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület az ülés napirendjének elfogadásával egyidejűleg dönt.
9. A tanácskozás rendje
11. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti.
(2) A napirendi pont megvitatása során a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak szót kérhetnek. A hozzászólásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor. A jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni, bármikor szót kérhet.
(3) A hozzászólásokat követően a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárása után a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.
(4) A napirendi pont vitáját a polgármester foglalja össze. Kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi módosításra. Intézkedik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.
(5) A polgármester, bármely képviselő a döntéshozatal előtt javasolhatja az előterjesztés napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(6) A vita lezárását követően a szavazás eredményének ismertetése után további kérdéseket feltenni, hozzászólásokkal élni nem lehet.
12. § A polgármester az ülésen megjelent állampolgároknak, a tárgyalt napirenden szereplő ügyben, hozzászólási lehetőséget adhat, amennyiben felszólalási szándékukat jelzik. A felszólalás időtartamát korlátozhatja.
10. Az ülés rendjének fenntartása
13. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.
(2) A képviselő és a képviselő-testületi ülésen résztvevő valamennyi jelenlévő személy köteles az ülés méltóságát tiszteletben tartani, így különösen tartózkodni:
a) az étel- és italfogyasztástól, ide nem értve a víz-, tea- és kávé fogyasztását;
b) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem illő, az ülés rendjét zavaró magánbeszélgetések folytatásától;
c) mobiltelefon vagy egyéb kommunikációs eszköznek az ülés rendjét vagy az ülésen résztvevőket zavaró használatától;
d) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem tartozó sajtótermékek, egyéb nyomtatványok olvasásától.
(3) A polgármester
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt napirendtől, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ. Kétszeri eredménytelen figyelmeztetés után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,
b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
c) figyelmezteti az ülésen résztvevőt, ha a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, vagy magatartása a (2) bekezdésben foglaltakba ütközik;
d) a képviselő kivételével az ismételt rendzavarót az ülésterem elhagyására hívhatja fel.
(4) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést félbeszakíthatja, és csak akkor folytatódik, ha a polgármester ismét összehívja.
(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
11. Döntéshozatal
14. § (1) A képviselő-testület a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.
(2) Az egyszerű többséget igénylő döntésekhez a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(3) A minősített többséget igénylő döntésekhez legalább 4 képviselő igen szavazata szükséges. Minősített többség szükséges a Mötv.-ben rögzítetteken túl:
a) gazdasági program elfogadásához,
b) hitelfelvételhez,
c) az önkormányzati tulajdonban lévő vagyon elidegenítéséhez, megszerzéséhez, megterheléséhez, kötelező feladat ellátása céljából önkormányzati vagyon ingyenes átruházásához,
d) díszpolgári cím, önkormányzati kitüntetés és elismerés adományozásához, megvonásához.
(4) A szavazás rendje:
a) a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott döntési javaslatokat egyenként megszavaztatja,
b) előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok felett kell dönteni.
c) szavazni először a javaslat mellett „igen”-nel, vagy az ellen „nem”-mel, végül a tartózkodásra vonatkozó polgármesteri kérdésre adandó válaszként kézfelemeléssel lehet,
d) a szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.
(5) Ha a szavazás eredménye felől kétség merülne fel, bármely képviselő kezdeményezésére az újraszavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(6) Adott döntési javaslatról, figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra is, a képviselő-testület legfeljebb 2 alkalommal szavazhat a következő napirendi pont tárgyalását megelőzően.
(7) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(8) Titkos szavazást a polgármester, bármely képviselő kezdeményezhet. Titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.
(9) A titkos szavazást a képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága bonyolítja le. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.
(10) A titkos szavazás szavazólappal történik, a szavazólapok elkészítéséről – a jegyző közreműködésével – a bizottság gondoskodik. A szavazást külön helyiségben, a szavazólapnak urnába helyezésével lehet végrehajtani.
(11) A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét,
e) a bizottság tagjainak az aláírását.
(12) A titkos szavazás eredményét is alakszerű határozatba kell foglalni.
(13) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha azt bármelyik képviselő javasolja. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(14) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévők nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás eredményét is tartalmazó névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.
12. A képviselő-testület döntései
15. § (1) A Képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatókat, bejelentéseket határozathozatal nélkül tudomásul veszi.
(2) A Képviselő-testület döntései:
a) önkormányzati rendelet,
b) önkormányzati határozat.
(3) A képviselő-testület – a szavazati arányok rögzítésével – határozathozatal nélkül dönt
a) a napirend elfogadásáról,
b) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két ülés között végzett munkáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló jelentés elfogadásáról.
c) zárt ülés elrendeléséről,
d) kizárásról,
e) szavazás módjának meghatározásáról.
(4) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(5) A rendeletek jelölése a következő formában történik:
16. § (1) Rendelet megalkotását a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő, a képviselő-testület bizottsága, és a jegyző kezdeményezhet.
(2) A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki erről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. Az önkormányzati képviselő részéről érkezett kezdeményezés a képviselő-testület ülésén szóban is előterjeszthető. A képviselő-testület dönt a kezdeményezésről, elfogadása esetén azt a rendelet előkészítése céljából a jegyzőhöz továbbítja.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata, ennek során különösen:
a) elosztja a munkát a közreműködők között,
b) biztosítja a rendelet-tervezet bizottsági véleményeztetését,
c) biztosítja a rendelet-tervezet megismerését a véleményezésre, javaslattételre jogosult szervekkel,
d) gondoskodik az észrevételek feldolgozásáról,
e) részt vesz a rendelet-tervezet képviselő-testület előtti megvitatásában.
(4) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület, a polgármester és a jegyző - szükség esetén - külső szakértőt is felkérhet.
(5) A rendelet-tervezet csak indokolással és hatásvizsgálattal nyújtható be a képviselő-testület elé.
(6) A képviselő-testület által elfogadott önkormányzati rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. Az önkormányzati rendeletet a kifüggesztéssel egyidejűleg az önkormányzat hivatalos honlapján is meg kell jelentetni.
(7) Az önkormányzati határozatokról és rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartásért és annak tartalmáért a jegyző felelős.
13. A képviselő-testület jegyzőkönyve
17. § (1) A képviselő-testület üléséről kettő példányban jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. §-ában foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell:
a) az ülés nyilvános, rendkívüli vagy zárt ülési módját,
b) távolmaradt képviselők nevét,
c) a határozatképesség, vagy határozatképtelenség megállapítását,
d) napirendi pontonként az előterjesztők nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,
e) az elhangzott kérdéseket, bejelentéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszok lényegét,
f) a képviselő kérésére írásos különvéleményét vagy az általa elmondottak szó szerinti rögzítését.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó,
b) jelenléti ív,
c) az előterjesztések,
d) az elfogadott rendeletek,
e) név szerinti szavazás esetén az arról szóló jegyzőkönyv,
f) titkos szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv,
g) képviselő írásbeli beadványa,
h) képviselői kérdésre adott írásbeli válasz.
(4) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző évente köteles beköttetni, a második példányt az irattárban kell elhelyezni.
(6) A jegyzőkönyvek – a zárt ülések kivételével - hivatali időben a jegyzőnél megtekinthetők.
A helyi önkormányzati képviselő, a képviselő-testület bizottságai
14. Helyi önkormányzati képviselő
18. § (1) A képviselő a jogait és a kötelezettségeit az Mötv-ben foglaltak alapján gyakorolja.
(2) A képviselő a törvényben garantált jogai és kötelezettségei mellett, a képviselő-testület zavartalan működésének biztosítása érdekében köteles írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottsága ülésén való részvételben vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(3) Az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén – annak ismertté válását követően – a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti.
15. A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíja, költségtérítése
19. § A képviselő-testület tiszteltdíjról, költségtérítésről külön rendeletet alkot.
16. A képviselő-testület bizottságai
20. § (1) A képviselőtestület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2) A képviselőtestület a következő bizottságokat hozza létre:
a) Ügyrendi Bizottság 3 fővel,
b) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 3 fővel,
c) Kulturális Bizottság 3 fővel
(3) A bizottságok feladat- és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.
(4) Ideiglenes bizottságot bármely, a képviselő-testület által indokoltnak ítélt feladat ellátására létre lehet hozni. A bizottság feladatát és létszámát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor állapítja meg. Az ideiglenes bizottság elnöke lehet más állandó bizottság elnöki tisztét ellátó képviselő is.
(5) A bizottságok működése során az ülés összehívására, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra, a jegyzőkönyvre vonatkozó, e rendeletben meghatározott szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.
A helyi önkormányzat tisztségviselői
17. A polgármester
21. § (1) Helvécia Nagyközség Polgármestere tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester tisztségéből adódóan törvényben meghatározott feladatain túlmenően:
a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
b) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
c) segíti a képviselők, bizottságok munkáját,
d) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,
e) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
f) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek.
(3) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
18. Az alpolgármester
22. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.
19. A jegyző,
23. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek, a bizottságoknak a hatáskörüket érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
c) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok kihirdetését,
d) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
e) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
20. Az önkormányzati hivatal
24. § Az önkormányzati hivatal szervezeti és működési rendjét, feladatait külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
Nemzetközi kapcsolatok
25. § (1) A település hivatalos kapcsolatot tart fenn Csikkarcfalva (Románia), Zétény (Szlovákia), Sirnach (Svájc) településekkel.
(2) A település a kulturális élet, és cserelátogatások terén együttműködik Versec (Szerbia) város magyar közösségével.
Társulások
21. Az önkormányzat társulásai
26. § Az önkormányzat feladat- és hatáskörének célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása, valamely közszolgáltatás színvonalának javítása érdekében kész együttműködni más települési önkormányzattal. Az együttműködés kereteit a törvény előírása szerinti konkrét társulási megállapodások rögzítik.
Helyi népszavazás
22. Helyi népszavazás
27. § (1) A képviselő-testület helyi népszavazást rendel el a település 20 %-ának megfelelő számú választópolgár kezdeményezésére.
(2) A helyi népszavazás kezdeményezésére, az aláírásgyűjtésre, az aláírások ellenőrzésére, a népszavazás kezdeményezésének elutasítására, a népszavazás elrendelésére, a választási szervekre, a népszavazás lebonyolítására, a szavazatok összesítésére és a jogorvoslatra, az ezekkel kapcsolatos eljárásra és határidőkre a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.
Lakossági fórumok
25. Közmeghallgatás, falugyűlés
28. § (1) A képviselő-testület évente egyszer a munkatervben meghatározott időpontban előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A polgármester az önkormányzat munkájának közvetlen ismertetésére, a legfontosabb helyi településpolitikai kérdésekről való tájékoztatásra falugyűlést hívhat össze.
(3) A közmeghallgatás és a falugyűlés idejéről, helyéről és napirendjéről szóló közlemény a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján és a településen elhelyezett hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel kerül közzétételre az azt megelőző 8. naptól.
(4) A közmeghallgatás a falugyűlés keretében is megtartható.
(5) A közmeghallgatást és a falugyűlést a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmukra, készítésükre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
26. Az önkormányzat vagyona
29. § A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.
27. Az önkormányzat költségvetése
30. § A képviselő-testület a költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásnak az önkormányzatot megillető feladatfinanszírozási támogatásai, valamint a saját bevételek figyelembevételével évente rendeletben állapítja meg.
28. Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartása
31. § Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartása szerinti alaptevékenységi besorolását, valamint az alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 4. melléklet tartalmazza.
29. Záró rendelkezések
32. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, előírásait 2014. október 12-től kell alkalmazni.
1. melléklet a 10/2014. (XII. 17.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 10/2014. (XII. 17.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 10/2014. (XII. 17.) önkormányzati rendelethez
A POLGÁRMESTER FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI
4. melléklet a 10/2014. (XII. 17.) önkormányzati rendelethez