Helvécia Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátásokról

Hatályos: 2023. 02. 17- 2023. 12. 31

Helvécia Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátásokról

2023.02.17.

Helvécia Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés b) pontja, 26. §, 45. §, 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Helvécia Nagyközség közigazgatási területén a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdései, továbbá 7. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó természetes személyekre.

(2) A rendelet hatálya a 24. § esetén az ott felsorolt intézményeknél jogviszonyban állókra (alkalmazottak, gyermekek) terjed ki

2. Eljárási rendelkezések

2. § (1)1 A szociális ellátások megállapítására az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A támogatás iránti kérelem benyújtásakor e rendelet 1. mellékletében rendszeresített nyomtatványt kell elsősorban használni, az ott meghatározott adatokat, nyilatkozatokat, igazolásokat kell megadni

(2) A szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmeket a Helvéciai Polgármesteri Hivatalnál (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) lehet benyújtani. A szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell készíteni. A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. § a), b), g) pontjában meghatározott adatokat.

(3) A szociális ellátás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele egy lakásban együtt élő közeli hozzátartozók jövedelmének igazolását, melynek

a) havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetében a kérelem beadását megelőző havi jövedelmet,

b) az egyéb, rendszeresen nem mérhető jövedelmek esetében a kérelem beadását megelőző 12 havi jövedelmet,

c) az igazolható jövedelemmel nem rendelkezőknek büntetőjogi felelősségük tudatában tett nyilatkozatát kell tartalmaznia.

(4) A szociális ellátásra való jogosultság megalapozott elbírálása érdekében a kérelmező a kérelem benyújtásával egy időben köteles vagyoni viszonyairól nyilatkozni, azokat hitelt érdemlő módon igazolni. Vagyon alatt az Szt. 4. § (1) b) pontja szerinti vagyont kell érteni.

(5) Mellőzni lehet a jövedelemigazolást és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi- és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni. Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek az önkormányzat nyilvántartásaiban fellelhetőek.

(6) Ha a kérelem az e rendelet szerint adható ellátás méltányosságból való megállapítására irányul, a kérelmezőnek igazolnia, illetve nyilatkoznia kell az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmények fennállásáról.

(7) A szociális támogatásra jogosult, illetve az azt kérelmező, a kérelem benyújtása és annak jogerős elbírálása között, továbbá a rendszeresen folyósítandó ellátások esetén, a folyósítás időtartama alatt, a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Polgármesteri Hivatalt.

(8) Az (1) bekezdés szerinti lényeges ténynek, körülménynek kell tekinteni különösen a lakcímváltozást, a jövedelmi helyzet változását, az egy háztartásban élő családtagok létszámának változását, a munkaviszony létesítését, az ápolt személy gyógyulását, esetleges kórházi ápolását, halálát, valamint a havi rendszeres gyógyszerköltség csökkenését.

(9) A rendeletben nem szabályozott eljárási rendelkezésekben, az ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jogok és kötelezettségek megállapítására, kifizetésekre, folyósításokra, továbbá az ellenőrzésekre a Szt., és a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

3. A jogosulatlanul felvett szociális ellátás visszafizetése

3. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. § (1)-(5) bekezdései, és a 17/A. § rendelkezései az irányadók.

(2) A megtérítés méltányosságból való elengedésére, csökkentésére, illetve a részletekben történő fizetésre az Szt. 17. § (4) bekezdés a)-b) pontja szerinti szabályokat kell alkalmazni.

II. Fejezet

Települési támogatások

4. § A települési támogatás keretében adható ellátások:

a) lakhatáshoz kapcsolódó támogatás: lakásfenntartási támogatás,

b) gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott támogatás: gyógyszertámogatás,

c) 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolásához nyújtott támogatás: méltányossági ápolási díj,

d) rendkívüli települési támogatás,

e) beiskolázási támogatás,

f) újszülöttek támogatása,

g) hátrányos helyzetű, középiskolai tanulmányokat folytatók támogatása,

h) rászoruló, tehetséges személyek támogatás,

i) idősek támogatása,

j) helyi intézményeknél jogviszonyban lévők támogatása.

4. Lakásfenntartási támogatás

5. § (1) A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Lakásfenntartási támogatás állapítható meg a lakhatás feltételeinek megőrzése érdekében, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a szociális vetítési alap összegének 200 %-át, és a háztartás tagjainak vagyona nincs.

(3) A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás havi összege

a) 5.000 Ft, ha az igénylő háztartásának egy főre jutó havi jövedelme legfeljebb a szociális vetítési alap összege,

b) 4.000 Ft, ha az igénylő háztartásának egy főre jutó havi jövedelme meghaladja a szociális vetítési alapösszegét, de legfeljebb a szociális vetítési alap összegének 150 %-a,

c) 3.000 Ft, ha az igénylő háztartásának egy főre jutó havi jövedelme meghaladja a szociális vetítési alap 150 %-át, de nem éri el annak 200 %-át.

6. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Ebben az esetben is figyelemmel kell lenni arra, hogy ugyanazon közszolgáltatásra csak egy támogatás állapítható meg, ha nincs elkülönített mérőállás.

(2) A lakásfenntartási támogatás legfeljebb egy évre állapítható meg, és a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a jogosultat

(3) Az önkormányzat a támogatást a kérelmező választása szerint készpénzben vagy természetbeni ellátás formájában nyújtja a szolgáltató részére való átutalással.

(4) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a támogatást természetben, a készülék működtetését lehetővé tevő formában kell nyújtani.

7. § (1) A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell a kérelmező lakásban tartózkodásának jogcíméről, a kérelmező és a vele közös háztartásban élők számáról, személyi és jövedelmi adatairól, arról, hogy a kérelemmel érintett lakásban működik-e előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék. Csatolni kell a háztartás tagjainak jövedelmét igazoló iratokat és a háztartás tagjainak vagyoni helyzetéről szóló vagyonnyilatkozatokat.

(2) A támogatás megállapítására irányuló kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező mely lakhatási költséghez kéri a támogatás megállapítását, továbbá csatolni kell a kérelemben megjelölt költségre vonatkozó utolsó havi közműszámla másolatát, lakásbérlet, albérlet esetén a bérleti szerződés másolatát, megosztott lakáshasználat esetén a bírósági döntés másolatát.

(3) Nem nyújtható lakásfenntartási támogatás annak, akinek a lakáshasznosításából jövedelme származik.

(4) A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, amennyiben a támogatás jogosultjának megváltozik a lakcíme, vagy elhalálozik, továbbá jövedelme meghaladja az 5. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket. A támogatásra való jogosultságot a változás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni

(5) Pénzbeli támogatás esetén a jogosult halála miatt fel nem vett támogatást a vele közös háztartásban együtt élt házastársa, vagy élettársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője és testvére egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

(6) A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza.

5. Gyógyszertámogatás

8. § (1) Az egészségi állapot megőrzését, annak visszaállítását segítő szolgáltatások igénybevételéhez rendszeres gyógyszertámogatás célú települési támogatásban részesíthető az a személy,

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át, gyermekét egyedül nevelő esetén 300 %-át, és

b) a havi rendszeres gyógyszerköltsége eléri a szociális vetítési alap összegének 20 %-át, továbbá

c) közgyógyellátásra nem jogosult.

(2) Egyszeri gyógyszertámogatásban részesíthető az a személy

a) aki az esetenként felírt gyógyszerkiadását vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költségét önerejéből biztosítani nem tudja, és

b) az egy főre számított havi családi jövedelemhatár a szociális vetítési alap összegének 200%-át, egyedül élő esetén 250%-át, gyermekét egyedül nevelő esetén a 300%-át nem haladja meg, továbbá

c) az esetenként felírt gyógyszer költsége eléri az egy főre jutó jövedelem 20 %-át, gyógyászati segédeszköz esetén a 25 %-át és azok közgyógyellátás alapján nem beszerezhetők.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás a kérelem benyújtása hónapja első napjától illeti meg a jogosultat, összege az igazolt gyógyszerköltség, de nem haladhatja meg a havi 6.000 Ft-ot. A támogatás egy évre állapítható meg.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség, de éves szinten nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegét.

(5) A gyógyszertámogatásról való döntést a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza.

9. § (1) A 8.§-ban szabályozott támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos vagy kezelőorvos által felírt, rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök bekerülési költségéről szóló igazolás.

(2) A 8.§ (2) bekezdésben meghatározott támogatás felhasználásáról a jogosult a támogatás kifizetését követő 10 napon belül köteles a kiváltott gyógyszer, vagy a gyógyászati segédeszközről szóló számlát bemutatni.

(3) Nem jogosult a gyógyszertámogatásra az a személy, aki a Szt. 50. § (1)-(2) bekezdése szerint jogosult közgyógyellátásra.

10. § (1) Meg kell szüntetni rendszeres gyógyszertámogatásra való jogosultságot, ha a jogosult

a) elköltözött,

b) elhunyt,

c) rendszeres havi gyógyszerköltsége nem éri el az e rendelet szerinti mértéket,

d) jövedelmi viszonya alapján nem jogosult a támogatásra.

(2) Az ellátásra való jogosultságot a változás hónapja utolsó napjával kell megszüntetni.

6. Méltányosági ápolási díj

11. § (1) A méltányossági ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

(2) Méltányossági ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak (Ptk. 8:1. § (1) 2. pont), aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi, ha az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét, egyedülálló esetében a szociális vetítési alap összegének150 %-át, és az ápoló, valamint családja vagyonnal nem rendelkezik.

(3) A méltányossági ápolási díj iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt személy tartósan beteg, ápolásra, gondozásra szorul. Tartós betegségnek számít a három hónapot meghaladó betegség

(4) A méltányossági ápolási díj havi összege az ápolási díj központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének a 80%-a.

(5) A méltányossági ápolási díjat határozatlan időre, de legfeljebb az ápolási szükséglet idejére lehet megállapítani, és évente felül kell vizsgálni a jogosultság fennállását. Az ápolt halála esetén a halál hónapja utolsó napjával meg kell szüntetni az ellátás folyósítását.

(6) Az ápolási díjról a polgármester dönt.

12. § (1) A méltányossági ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,

b) az ápolást végző személy keresőtevékenységet folytat,

c) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

d) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

e) az ápolt személy meghal,

f) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott

g) az ápolást végző családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a jogosultság megállapításához előírt jövedelemhatárt.

(2) Az ellátásra való jogosultságot a változás hónapja utolsó napjával kell megszüntetni.

7. Rendkívüli települési támogatás

13. § (1) A vagyoni, jövedelmi és egyéb személyi körülményei miatt rászoruló személy részére a létfenntartását veszélyeztető körülmények enyhítésére, egyszeri vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb 6 hónapra szóló és havi rendszerességgel fizetendő rendkívüli települési támogatás állapítható meg az Szt. 45. § (4) bekezdése szerinti esetekben.

(2) A rendkívüli települési támogatásra jogosult

a) az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb a szociális vetítési alap összegének 100%-a, továbbá

b) az az egyedül élő személy, akinek jövedelme a szociális vetítési alap összegének legfeljebb 150%-a.

(3) A rendkívüli települési támogatás összege legalább 1.000 forint, de legfeljebb 10.000 forint lehet.

(4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemről való döntést a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza.

14. § (1) Rendkívüli települési támogatás természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható.

(2) Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha a kérelem erre irányul.

(3) A természetben nyújtott támogatás formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a támogatás meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások, illetve a gyermekétkeztetés térítési díját is – lehet.

15. § (1) A kérelmezőt jövedelemre tekintet nélkül, legfeljebb 50.000,- Ft összegig egyszeri települési támogatásban lehet részesíteni az alábbi, a családjában bekövetkezett rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben:

a) balesetből eredő súlyos sérülés,

b) súlyos, hosszantartó betegség,

c) életmentő műtét szükségessége,

d) közgyógyellátásra, illetve gyógyszertámogatásra való jogosultság hiányában a havi rendszeres gyógyító ellátásának költségét fedezni nem képes,

e) lakás céljára szolgáló ingatlanban keletkezett jelentős mértékű tűzkár, belvízkár és viharkár estén, kivéve, ha a kérelmező lakásbiztosítással rendelkezik. A lakásbiztosítás fennállását kérelmező igazolni köteles, ennek hiányában büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozatát kell beszerezni,

f) az a)–e) pontokban foglaltakon túlmenően olyan, különös méltánylást érdemlő esetben (pl. beiskolázás, fűtési időszakban a fűtési rendszer meghibásodása), amikor a kérelmező és családja a kiadás viselésére önhibáján kívül, önerőből nem képes.

16. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege legalább a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a, legfeljebb 50%-a, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési hozzájárulásként adott települési támogatás megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 150.000 forint.

17. § (1) Nem lehet temetési hozzájárulásként rendkívüli települési támogatást megállapítani,

a) ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 14. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladja,

b) ha az elhalt személy életbiztosítással rendelkezett, és a kérelmező jogosult a biztosítási összeg felvételére.

c) ha a környezettanulmány során megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemigazolások adatai nem valósak, illetőleg a kérelmező vagyoni körülményeit tekintve anyagi veszélyeztetettsége nem állapítható meg,

d) ha a kérelmet a temetést követő 90 napon túl nyújtották be,

e) ha a kérelmező az elhalt személlyel korábban eltartási szerződést kötött.

(2) Ha az elhalt személy életbiztosítással rendelkezett és a biztosító által fizetendő összeg nem éri el a temetési költségek 33 %-át, a támogatás megállapítható. Az életbiztosítás összegét a kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek hitelt érdemlően bizonyítania kell.

8. Beiskolázási támogatás

18. § (1) A Képviselő-testület a helvéciai általános iskolákban tanuló jogviszonyban álló valamennyi gyermeket az iskolakezdés költségeinek enyhítésére beiskolázási támogatásban részesít a család jövedelmi helyzetére tekintet nélkül.

(2) A támogatás mértéke 2.000-5.000 Ft/fő összeg lehet, melynek meghatározásáról minden tanév előtt a Képviselő-testület dönt.

(3) A beiskolázási támogatást pénzbeli ellátásként kell készpénzben kifizetni a tanuló törvényes képviselője részére legkésőbb az adott év szeptember 30-ig.

9. Újszülöttek támogatása

19. § (1) A Képviselő-testület a helvéciai lakó- és/vagy tartózkodási helyű újszülött gyermekeket természetbeni juttatásként ajándékcsomag támogatásban részesít a család jövedelmi helyzetére tekintet nélkül.

(2) ) A támogatás összege 2.000-5.000 Ft/fő lehet, melynek mértékéről minden évben a Képviselő-testület dönt.

(3) Az ajándékcsomag a szüreti nap keretében kerül átadásra az előző év augusztus 1. és a tárgyév július 31. napja között született gyermekek részére.

10. Hátrányos helyzetű, középiskolai tanulmányokat folytatók támogatása

20. § (1) A Képviselő-testület az Arany János tehetséggondozó programban részt vevő középiskolás tanulók részére havi 1000-5000 Ft közötti támogatást biztosíthat a család jövedelmi helyzetére tekintet nélkül a programban való részvétel idejére.

(2) A támogatás további folyósításáról dönthet a Képviselő-testület a tanuló körülményei alapján, amennyiben a tanuló más, a programban részt nem vevő középiskolában folytatja tovább a tanulmányait.

11. Rászoruló, tehetséges személyek támogatása

21. § (1) A Képviselő-testület támogatást nyújthat kimagasló tanulmányokat vagy eredményes tevékenységet (pl. sport, képzőművészeti, irodalmi, tudományos) folytató személyek részére, akik szociálisan rászorultak.

(2) Szociálisan rászorulónak az minősül, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 300%-át, vagy akinek családjában három vagy több gyermeket nevelnek, vagy olyan kiskorú, aki árva, vagy félárva.

(3) A támogatás megállapítható havi rendszerességgel, vagy egy összegben is, annak érdekében, hogy kellő segítséget nyújtson a rászoruló részére.

(4) A támogatás havi összege 3.000-10.000 Ft között állapítható meg. Egy összegben legfeljebb 12 havi támogatásnak megfelelő összeg állapítható meg.

(5) A támogatás egy összegben való folyósításakor 50.000 Ft felett a támogatás folyósítása utólagos elszámoláshoz köthető.

12. Idősek támogatása

22. § (1) A Képviselő-testület a helvéciai lakóhellyel rendelkező 70. életévet betöltött személyt a karácsonyi ünnepre tekintettel 2.500- 5.000 Ft/fő értékű tartós élelmiszercsomagban részesít, melynek mértékéről minden év október 31-ig a Képviselő-testület dönt.

(2) A természetbeni juttatást minden év december 20-ig ki kell osztani.

13. Helyi intézményeknél jogviszonyban lévők támogatása

23. § (1) A Képviselő-testület a helyi iskolákban, óvodákban, bölcsődében jogviszonnyal rendelkező minden gyermeket a karácsonyi ünnepekre tekintettel 1000 Ft-2000 Ft/fő összegű élelmiszer (édesség) csomagban részesít, melynek adott évi összegéről a Képviselő-testület dönt minden év október 31-ig.

(2) A Képviselő-testület a helyi intézményeknél (iskolák, óvodák, bölcsőde, polgármesteri hivatal, önkormányzat) jogviszonyban álló közalkalmazottakat, köztisztviselőket, munkavállalókat a karácsonyi ünnepekre tekintettel 1000 Ft-5000 Ft/fő összegű tartós élelmiszercsomagban részesíthet, melynek adott évi összegéről a Képviselő-testület dönt minden év október 31-ig.

(3) A természetbeni juttatást minden év december 20-ig ki kell osztani

14. Köztemetés

24. § A polgármester a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettség alól – az Szt. 17. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt szabályok alkalmazásával - részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.

15. Záró és hatályba léptető rendelkezések

25. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelet, és az azt módosító 6/2015. (IV.01.), 11/2015. (VIII.12.), 14/2015. (IX.30.), 18/2015. (X.28.), a 9/2020. (X.28.), 1/2021. (I.26.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 7/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelethez2

Települési támogatás iránti kérelem

1. Kérelmező személyes adatai

a) neve

b) Születési neve

c) Anyja neve

d) Családi állapota

e) Születési helye és ideje (dátum)

f) TAJ száma

g) Telefonszám/elérhetőség, az adat kitöltése önkéntes

2. A kérelmező lakcíme, tartózkodási helye

2.1. a lakcímre vonatkozó adatok

a) Lakóhely címének megjelölése a település, közterület és házszám megadásával

b) Mióta lakik ezen a címen

c) Milyen minőségben lakik ezen címen . Tulajdonos, főbérlő, családtag, haszonélvező, egyéb. A megfelelőt kell aláhúzni. Ha egyéb minőségben, akkor kérem itt leírni, hogy milyen minőségben

d) Ki a lakás tulajdonosa

2.2. A kérelmező tartózkodási helyére vonatkozó adatok. A tartózkodási hely adatainak megadása akkor, szükséges, ha lakcím és a tartózkodási hely eltérő.

a) Tartózkodási hely címének megjelölése a település, közterület és házszám megadásával

b) Mióta lakik, tartózkodik ezen a címen

c) Milyen minőségben lakik ezen címen . Tulajdonos, főbérlő, családtag, haszonélvező, egyéb. A megfelelőt kell aláhúzni. Ha egyéb minőségben, akkor kérem itt leírni, hogy milyen minőségben

d) Ki a lakás tulajdonosa

2.3. A megfelelő szövegrész aláhúzásával a kérelmező nyilatkozik arról, hogy életvitelszerűen

a) a lakcímén vagy

b) a tartózkodási helyén

tartózkodik.

3. A kérelmező által lakott lakás /ahol életvitelszerűen tartózkodik/ adatai:

a) Lakás alapterülete:

b) Komfortfokozata:

c) A lakás fűtésének módja: gáz, villany, távfűtés, központi kazán, egyedi, egyéb. A megfelelőt szükséges aláhúzni, az egyéb esetében szövegesen leírni a fűtési módot.

d) A lakott lakás havi fenntartási költsége (villany, gáz, víz, közös költség, lakbér)

4. Bankszámla adatok, amennyiben a támogatás folyósítását bankszámlára kéri

a) számlavezető pénzintézet megnevezése

b) Pénzforgalmi számlaszáma

5. Milyen ok miatt kéri a települési támogatást. Az ok az alábbi pontok valamelyikének aláhúzásával vagy bekarikázásával választható. Amennyiben a különös méltánylást érdemlő okot kívánja aláhúzni, akkor szükséges szövegesen is leírni, hogy pontosan milyen rendkívüli ok miatt kéri.

a) lakásfenntartás költségeire

b) ápolási támogatásként

c) gyógyszertámogatásként

d) temetési hozzájárulásként

e) különös méltánylást érdemlő

6. Kérelmező családjának adatai:

Név

Születési év, hó, nap

Anyja neve

Rokoni kapcsolat

TAJ szám

7. Kérelmező és családtagjai nettó havi jövedelme(i):

A jövedelem típusa

A kérelmező jövedelme

Házastárs (élettárs) jövedelme

Gyermek jövedelme

Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó nettó jövedelem és táppénz,
Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás

Vállalkozásból származó nettó jövedelem

A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás)

Önkormányzat és állami foglalkoztatási szerv által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás (álláskeresési járadék, rendszeres szociális segély, bérpótló juttatás stb.)

Egyéb nettó jövedelem (alkalmi munka)

Összes nettó jövedelem

8. Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem a kérelem benyújtását megelőző hónapban:

9. Kérjük, ide azokat az okokat, krízishelyzeteket írja le, amivel kérelmét indokolja

10. A kérelem részét képezi a különélésről és gyerektartásról szóló nyilatkozat, melyet e pont végén az alpontok értelemszerű választását, szöveges kitöltését követően szükséges aláírni.

10.1. Alulírott büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy gyermekemet/gyermekeimet egyedülállóként nevelem.

10.2. Házastársamtól/élettársamtól külön élek.

a) A különélés kezdete

b) A különélő házastársam/élettársam lakcíme

c) Gyermekem/gyermekeim után gyerektartásdíjat kapok, melynek havi összege

d) Ha a különélő szülő nem fizet tartásdíjat annak mi az oka, mit tett vagy mit szándékozik tenni a kérelmező annak érdekében - határidő megjelölésével, amely határidő elmulasztása esetén kérelmét el kell utasítani -, hogy a különélő szülő is hozzájáruljon a gyermek tartásához.

10.3. Tudomásul veszem, hogy a 2016. évi CL. törvény 64. § (2) bekezdésben foglaltak szerint az ügyfél, vagy képviselője, aki rosszhiszeműen az ügy szempontjából jelentős valótlan adatot állít vagy elhallgat, eljárási bírsággal sújtható.

Keltezés, valamint a kérelmező/képviselő neve és aláírása

11. Nyilatkozat az igazolásokról. E pont végén a nyilatkozatot a kérelmező vagy képviselője aláírja.

a) Képviseletre jogosult (képviselő, meghatalmazott, gondnok) személy neve, telefonszáma. A telefonszám megadása önkéntes. Gondnok eljárása esetén a kirendelő szerv neve és a határozat száma

b) Alulírott hozzájárulok, hogy az állami adóhatóságtól és más társhatóságoktól kérelmem elbírálása céljából szükség esetén igazolásokat beszerezzenek, valamint személyes adataimat a jogosultság megállapítása és teljesítése céljából kezeljék, továbbítsák. Keltezés, valamint a képviseletre jogosult aláírása

TÁJÉKOZTATÓ A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES IRATOKRÓL

12. A méltányosság alapjául szolgáló igazoló irat (többek között: munkahely megszűnése esetén annak igazolása, kórházi kezelés zárójelentéssel történő igazolása, közgyógyellátás elutasítása, magas gyógyszerköltség, káresemény stb.)

13. Gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásokhoz mellékelni kell:

a) várandóság alatti válsághelyzetét,

b) az iskoláztatással kapcsolatos többletkiadást,

c) gyermek fogadásának előkészítésével kapcsolatos többletkiadásokat,

d) nevelésbe vett gyermekével a kapcsolattartás költségéről, a családba való visszakerülésének költségének igazolását valamint a gyámhivatal határozatát a nevelésbe vételről

e) hátrányos helyzet igazolásáról szóló döntést

14. Temetési segély megállapításához csatolni kell:

a) halotti anyakönyvi kivonat másolatát

b) eredeti temetési számlát

15. Jövedelemigazolást, amely

a) Rendszeres jövedelem esetén kérelmező és a vele közös háztartásban élő személy/ek munkáltatója által kiállított nettó jövedelemigazolás a kérelem benyújtását megelőző hónapról

b) Álláskereső személy esetén az állami foglalkoztatási szerv által kiállított irat (hatósági bizonyítvány, határozat, álláskeresési kiskönyv), amennyiben álláskeresési támogatásban részesül, úgy a kérelem benyújtását megelőző havi álláskeresési támogatás összegének igazolása

c) Nyugdíjas esetében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől kapott éves összesítő/vagy nyugdíjas igazolvány és a kérelem benyújtását megelőző havi nyugdíjszelvény

d) Vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző év Nemzeti Adó és Vámhivatal általi igazolása. A vállalkozás megszűnése esetén annak megszűnését igazoló dokumentum

e) Gyermek elhelyezésére, tartásdíj igazolása bírói ítélet vagy nyilatkozat

f) Nyilatkozat, ha a különélő szülő nem fizet tartásdíjat e tényről, annak okáról, mit tett vagy mit szándékozik tenni annak érdekében – határidő megjelölésével, - hogy a különélő szülő is hozzájáruljon a gyermek tartásához

g) GYES, GYED esetén a Magyar Államkincstár megyei Igazgatóság igazolása a folyósított ellátásról (csatolása önkéntes)

16. Egyéb igazolások

16.1. Iskolalátogatási igazolás 16 éven felüli gyermek esetében,

16.2. Hallgató jogviszony és az ösztöndíj összegéről szóló igazolás

16.3. Gyámszülők esetén gyámkirendelő határozat vagy bírósági döntés

16.4. Ha képviselő útján nyújtja be kérelmét, abban az esetben kérjük a képviseletre való jogosultságot igazoló okiratot (gondnok kirendelő határozat, két tanú által aláírt alakszerű meghatalmazás)

1

A 2. § (1) bekezdése a Helvécia Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 1. melléklet szövegét megállapította Helvécia Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2023. (II. 15.) önkormányzati rendelet 2. §-a.