Városföld Község Önkormányzata Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXVI. tv. (a továbbiakban: Nvtv. ) 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mhötv.) 107. § -ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. (a továbbiakban Áht.) 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya
   

1.§     (1)      A rendelet tárgyi hatálya Városföld Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból álló törzsvagyonára és üzleti vagyonára (a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon) terjed ki.

         (2)      A rendelet személyi hatálya az önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira terjed ki.

2. Az önkormányzat vagyona

2.§      Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon az Nvtv.-ben meghatározott vagyon, mely vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.

3.§  Városföld Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő- testület) az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.

4.§     (1)    Az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemei:

1. a közmű jellegű létesítmények,
2. az önkormányzat által alapított költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
3. a sportpályák és sportcélú létesítmények,
4. mindazon vagyon, melyet törvény vagy a képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít.

(2)     Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeit a 2. melléklet tartalmazza.

5.§   (1)   Az önkormányzat üzleti vagyona az Nvtv. szerint mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Az üzleti vagyon az önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú működését, anyagi gyarapodását szolgáló vagyon.

(2)    Az önkormányzati üzleti vagyon ingatlan vagyonelemei:

1. építmények, nem lakás céljára szolgáló helyiségek,
2. építési telkek,
3. mezőgazdasági földterületek
4. egyéb vagyon

(3)    Az önkormányzat üzleti vagyona ingó és vagyoni értékű jogok vagyonelemei:

1. készpénz,
2. egyéb pénzeszközök és követelések,
3. értékpapírok,
4. kötvények, részvények,
5. vállalkozásban lévő üzletrészek,
6. használati és haszonélvezeti jog,
7. szolgalmi jog,
8. egyéb vagyoni értékű jogok,

                   (4) Az önkormányzat üzleti vagyonához tartozó ingatlan vagyonelemek körét a 3. melléklet tartalmazza.

3. A vagyon minősítése

6.§   (1)    Az Nvtv.-ben meghatározott vagyon minősítése, átminősítése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

                 (2) Az (1) bekezdés szerinti minősítést, átminősítést kezdeményezheti: 

       a)    a polgármester,

       b)    a jegyző,

       c)    a Pénzügyi Bizottság

                 (3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha 

a)    a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátást, vagy hatáskör gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy az átminősítést követően ilyenné válik, vagy

b)    a község településrendezési eszközeinek módosítása azt alátámasztja.

(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.

4. A tulajdonosi jogok gyakorlása

7.§     (1)     Az Nvtv. szerinti tulajdonosi joggyakorló a képviselő-testület.

          (2)     Az önkormányzati vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet közigazgatási hatósági és bírósági eljárásban a polgármester képviseli és gyakorolja az ügyfél jogát. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

         (3)   A tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele – így különösen tulajdonosi hozzájárulás kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, elidegenítési és terhelési tilalmak bejegyzésének kezdeményezése, elidegenítési és terhelési tilalmak törlésének engedélyezése, a további megterheléshez történő hozzájárulás megadása, megtagadása – a polgármester hatáskörébe tartozik.

5. Önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása 

8.§^[1]    (1)     Vagyonkezelői jog alapítható:

                 a)    üzleti vagyon körében

aa) mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanon,

ab) beépítetlen területen, építési telken,

ac) lakás céljára szolgáló ingatlanon, lakóépületen,

                 b)    sportlétesítményen,

                 c)    víziközművön,

                 d)    önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet által végzett közfeladat ellátásához szükséges ingón és ingatlanon,

                 e)    a d) pontban meghatározotton túl további vagyonkezelő által végzett közfeladat ellátásához szükséges ingón és ingatlanon.

          (2)     Vagyonkezelői jog ingyenesen nem alapítható olyan vagyonkezelő részére, mely a vagyonkezeléssel összefüggésben átvállalt közfeladatot vállalkozási tevékenység keretében látja el.

          (3)     Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vagyonkezelésbe adást megelőzően a vagyonértékelést el kell elvégezni.

          (4)     Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vagyonkezelői jog ellenértéke nem csak – egészben vagy részben – pénzösszegben, hanem a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyakon az értékcsökkenést meghaladóan végzendő – a szokásos üzemeltetési költségek keretébe nem tartozó – értéknövelő beruházásra, állagvédelemre irányuló és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenységben is megállapítható.

          (5)     Az (4) bekezdésben meghatározott tevékenység értékét a vagyonkezelő előzetes tételes költségvetéssel és a megvalósítást követően számlákkal köteles igazolni.

          (6)     A vagyonkezelő jogosult a rábízott vagyon

                 a)    birtoklására,

                 b)    használatára,

                 c)    hasznosítására.

          (7)     A vagyonkezelő törvényben foglaltakon túl köteles a rábízott vagyon

                 a)    biztosítására,

                 b)    közterheinek viselésére,

                 c)    jó gazda módjára történő megőrzésére,

                 d)    a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,

                 e)    fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására.

          (8)     Vagyonkezelési szerződés jóváhagyásáról értékhatártól függetlenül a képviselő-testület dönt. A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési kellékeken, valamint a törvényben foglaltakon túl tartalmaznia kell

                 a)    a vagyonkezeléssel érintett vagyonnak a pontos megjelölését, nyilvántartási adatait,

                 b)    a vagyonkezelés terjedelmét,

                 c)    a vagyon tulajdonos által történő megterhelésével kapcsolatos szabályokat,

              d)    a vagyonkezelőnek a tulajdonossal szemben fennálló elszámolási kötelezettségének tartalmát,

1. a vagyonkezelői jog jogosultjának nyilatkozatát, hogy a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek ismeri el.
2. A vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

                 g)    Az önkormányzat a vagyonkezelés ellenőrzését az alábbiak szerint végzi:

                               - számviteli szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól szóló negyedévenkénti adatszolgáltatások alapján történik,

                               - pénzügyi szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelő által elszámolt értékcsökkenés összegének felhasználásáról készített éves beszámoló alapján történik, szükség szerint eseti és célellenőrzés folytatható, amelyet a vagyonkezelő előzetes írásbeli értesítését követően az önkormányzat által kijelölt személyek vagy szervezetek bégeznek.

9.§     Az önkormányzati vagyont a képviselő-testület döntésének megfelelően pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével lehet hasznosítani.

10.§   (1)     A képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba.

(2) A képviselő-testület az ingyenes használatról szóló döntésben határozza meg a használót a vagyon rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan esetlegesen terhelő kötelezettségeket.

6. Önkormányzati költségvetési szervek vagyongazdálkodása 

11.§   (1)     A képviselő-testület az önkormányzat által alapított költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátáshoz szükséges mértékben biztosítja. A közös alapítású és fenntartású költségvetési szervek vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás szabályozza.

(2) A költségvetési szervek a használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közüzemi költségek viselésére.

(3) A vagyon bérbeadására, hasznosítására csak írásbeli szerződés alapján, a képviselő-testület döntései, valamint a költségvetési szervek belső szabályzataiban részletezett feltételekkel kerülhet sor. A több évre szóló szerződésekben meghatározott bérleti díjak értékállóságáról a szerződésben rendelkezni kell.

(4) A költségvetési szerv vezetője köteles minden évben legkésőbb október 15-ig írásban jelezni a költségvetési szerv használatában lévő vagyon karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével, pótlásával kapcsolatos, szakszerű érvekkel alátámasztott igényét a jegyzőnek, annak érdekében, hogy az a következő évi költségvetési koncepció összeállításánál számításban vehető legyen. 

7. A vagyon értékének meghatározása

12.§   (1)     Az önkormányzati vagyon értékesítése esetén az adott vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) Az önkormányzat

1. ingatlan vagyonának értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékben, vagy forgalmi értékbecslés alapján megállapított értéken,
2. az ingó vagyonának értékét nyilvántartási értéken,
3. értékpapír vagyonának értékét névértéken kell megállapítani.

(3) Ingatlanvagyon tulajdonjogának Önkormányzat általi visszterhes megszerzését megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani. Ettől – a képviselő-testület egyedi döntésével – abban az esetben lehet eltérni, ha az ingatlanért kért érték az ingatlan lényegi jellemzőivel – így különösen: annak területével, elhelyezkedésével, természeti és környezeti adottságaival – azonos jellemzőkkel rendelkező ingatlan helyben szokásos forgalmi értékét nem haladja meg. Amennyiben a képviselő-testület a forgalmi értékbecslés beszerzésére vonatkozó főszabálytól való eltérésről határoz, úgy e határozat részeként az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről is dönthet.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyonelem, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.

(5) Örökölt vagyon esetén – amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi – a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni.

(6) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét könyvvizsgáló bevonásával kell megállapítani és azt a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni. 

8. A vagyon elidegenítése 

13.§   (1)     Önkormányzati vagyont értékesíteni nettó 10.000.000, - Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján lehet az Nvtv.-ben meghatározottak szerint.

(2) A nettó 10.000.000- Ft értékhatár alatti vagyon értékesítése a képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével történhet. A pályázatot az önkormányzat versenyeztetési eljárás előírásai szerint kell lebonyolítani.

(3) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv.-ben meghatározottak szerint lehet. 

9. A vagyonszerzés szabályai 

14.§   (1)     Az önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzése és az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a képviselő-testület döntése alapján történhet.

(2) Az önkormányzat tulajdonszerzést megelőzően a vagyonelem forgalmi értékét a 12. §. szerint meg kell határozni.

(3) Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is. 

15.§   (1)     Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettséget teljesítésére.

(2) A felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület dönt. A vagyonátadás során felmerült költségeket az önkormányzat viseli. 

10. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás 

16.§   Az önkormányzat követeléseiről 100.000. –Ft egyedi értékhatárig a polgármester. 100.000. –Ft egyedi értékhatár feletti összegről a képviselő-testület jogosult lemondani. A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását.

11. Önkormányzati forrásbevonás 

17.§   Az önkormányzati forrásbevonás- adósságot keletkeztető ügylet (hitelfelvétel, kötvény kibocsátás) – a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és az Áht., valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével történhet.

12. Vagyonnyilvántartás és leltár 

18.§   (1)     Az önkormányzat vagyonáról az Nvtv-ben és a Mhötv.-ben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a hivatal gondoskodik.

13. Záró rendelkezések 

19.§   (1)     Ez a rendelet 2012. december 15. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Városföld Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/2003.(XII. 17.) önkormányzati rendelete. 

V á r o s f ö l d, 2012. december12.

                   ..............................................                                                                  

                        Veszelka Mihály                                        Szabóné Gyenes Zsuzsa

                          polgármester                                                          jegyző

A rendelet kihirdetésének napja: 2012. december 13.

                                 Szabóné Gyenes Zsuzsa

jegyző