Városföld község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, a 109. § (4) bekezdésében, a 143. § (4) bekezdés i) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjaiban és a (4) bekezdésben, a 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a), e) és g) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.  A rendelet célja, hatálya

1.§ A rendelet célja, hogy meghatározza Városföld község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) vagyonával való rendelkezés és gazdálkodás szabályait, biztosítsa az Önkormányzat tulajdonának és a tulajdonába kerülő vagyonának a védelmét, értékének megőrzését és gyarapítását az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak eredményes ellátása érdekében.

2.§ (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed

a) a Képviselő-testületre, a Képviselő-testület bizottságaira, a Polgármesterre;

b) az Önkormányzat intézményeire;

c) vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog jogosultjára (továbbiakban: vagyonkezelő);

d) e rendelet alkalmazása körében a vagyongazdálkodással összefüggésben az Önkormányzattal kapcsolatba kerülő jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre és természetes személyre.

(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra (továbbiakban: önkormányzati vagyon), különösen a vagyon alábbi elemeire:

a) ingatlanra;

b) ingó vagyonra;

c) vagyoni értékű jogokra és az ezekre vonatkozó önkormányzati Városföld község Önkormányzat Képviselő-testületének kötelezettségvállalásokra, opciókra (vételi jog) garanciákra, immateriális javakra;

d) tagsági jogokra, értékpapírokra, gazdasági társaságokban, nonprofit gazdasági társaságokban az Önkormányzatot megillető egyéb gazdasági részesedésekre, valamint egyéb vállalkozásban az Önkormányzatot megillető részesedésre;

e) az Önkormányzatot jogszabály vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésre.

3.§ (1) E rendeletet az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozóan is alkalmazni kell.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában levő, az állami fenntartású köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon estében, a rendelet szabályait csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben a vagyonkezelői szerződés megengedi.

4.§ E rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számv.tv.), valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I.11.) Korm.rendelet (továbbiakban Ászr.) fogalom meghatározásai az irányadók.

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

2. Az önkormányzati vagyon meghatározása, elemei

5. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll azzal, hogy mind a törzsvagyon, mind az üzleti vagyon az Nvtv. 1. § (2) bekezdése alapján nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekből tevődik össze.

(2) A törzsvagyon körébe az Nvtv. 5. § (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint az egyes állami tulajdonba lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben meghatározott vagyonelemek tartoznak.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában nincs olyan vagyonelem, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül.

6.§ A forgalomképtelen törzsvagyon elemeit e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

7.§ (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba az Nvtv. 5. § (5) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt vagyonelemek tartoznak, valamint:

a) a kulturális örökségek;

b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek;

c) a köztéri műalkotások és az Önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások;

d) a szabályozási tervben közcélú hasznosításra kijelölt ingatlan vagyontárgyak;

e) sportpályák és sportlétesítmények;

f) köztemető;

g) erdők;

h) mindaz a vagyon, amelyet törvény vagy a Képviselő-testület e rendeletével korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősít.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

8.§ Az Önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyonelem, vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az Önkormányzat üzleti vagyonát e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

9. § (1) A Képviselő-testület – ha törvény eltérően nem rendelkezik – minősített többséggel dönthet az újonnan szerzett vagy már meglévő vagyon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, illetve forgalomképes üzleti vagyonná nyilvánításáról és a meglévő vagyon forgalomképességének megváltoztatásáról.

(2) Törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem – amennyiben azt jogszabály, különösen az Nvtv. nem zárja ki – csak akkor minősíthető forgalomképes üzleti vagyonná, ha adott vagyonelem már nem szolgálja közvetlenül kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását.

3. Vagyonnyilvántartás

10.§ (1) Az Önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti nettó és bruttó értéken vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az egyéb vagyonát nyilvántartási értéken tartja nyilván.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont az ASP rendszer e célra szolgáló moduljában tartja nyilván.

(3) Funkcióját vesztett vagyont a funkcióvesztéssel egyidejűleg, vagy az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyont a megszerzéssel egyidejűleg minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az Önkormányzat törzsvagyonába, vagy üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra.

(4) Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.

4. Vagyonkimutatás

11. § (1) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell az Önkormányzat Képviselő-testülete számára kimutatni.

(2) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3) A vagyonkimutatásban az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, valamint üzleti vagyon bontásban kell kimutatni.

(4) A vagyonkimutatás elkészítésénél és vezetésénél a Számv.tv., az Ászr., ingatlanok tekintetében az ingatlan-vagyon kataszter készítésére vonatkozó szabályok rendelkezései az irányadók.

5. Vagyongazdálkodási terv

12.§ (1) Az Önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben és az Nvtv-ben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A közép. és hosszú távú vagyongazdálkodási terv készítéséről a Polgármester gondoskodik, és a képviselő-testület hagyja jóvá.

(3) A vagyongazdálkodási tervnek tartalmaznia kell - az Nvtv. 7.§.(2) bekezdésben meghatározott követelmények szerint - az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, fejlesztésére, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket és feladatokat, ezek végrehajtásának eszközeit, módjait, időbeni ütemezését.

III. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI JOGOK

GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAI

5. A vagyon feletti rendelkezésre jogosultak

13. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik. Az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel a Képviselő- testület gyakorolja.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a Képviselő-testületet a község Polgármestere képviseli.

(3) A Képviselő-testület az alábbi tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a Polgármestert hatalmazza fel:

a) a Képviselő-testület által elfogadott szerződések aláírására;

b) az önkormányzati igények érvényesítése, az Önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítására, jognyilatkozatok megtételére képviselő-testületi döntés alapján;

c) a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá az Önkormányzat, vagy vele jogviszonyban álló közszolgáltatója javára alapított vezetékjog alapítására;

d) az Önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi és használati jogot biztosító szerződések megkötésére;

e) a beruházások kapcsán tulajdonosi hozzájárulás megadására építési vagy fennmaradási engedélyéezési eljárásban és a kivitelezés során, építési engedélyezési és kapcsolódó hatósági eljárás kezdeményezésére;

f) telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területén településrendezési terv végrehajtása során történő rendezése miatt szükségessé váló döntések meghozatalára, adásvételi és csereszerződések megkötésére nettó 5.000.000,- Ft értékhatárig;

g) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötésére; h) nettó 5.000.000,-Ft értékhatárt meg nem haladó ingó vagyon elidegenítése, megszerzése, illetve vagyoni értékű jog megszerzésére;

h) nettó 5.000.000,-Ft értékhatárt meg nem haladó ingatlan vagyon hasznosítására;

i) tulajdonosi hozzájárulás megadása a közszolgáltatók által kezdeményezett munkálatok elvégzéséhez;

j) a számviteli szabályok szerinti kisösszegű követelések törlése.

(4) A Polgármester a (3) bekezdésben meghatározott döntésekről a Képviselő- testületet soron következő ülésén köteles tájékoztatni.

6. A törzsvagyonnal való rendelkezés szabályai

14. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona az Nvtv-ben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyon, amennyiben jogszabály kivételt nem tesz, csak az Nvtv. 5.§ (7) bekezdésében meghatározott személyek részére idegeníthető el.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre az (2) bekezdésben foglaltakon kívül akkor van lehetőség, ha a vagyonelem közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel a vagyonelem korlátozottan forgalomképességét megállapították és a Képviselő-testület döntött a vagyonelem korlátozottan forgalomképes vagyoni körből üzleti vagyoni körbe történő átsorolásáról. (4) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek elidegenítésének és hasznosításának bevételét a törzsvagyon megtartására, gyarapítására, állagának megóvására kell fordítani.

7. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, hasznosítása

15. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni, hasznosítani csak átlátható szervezet, vagy természetes személy részére lehet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet.

(3) Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanra – az állam tulajdonszerzését kivéve - 15 éves időtartamra elidegenítési tilalmat kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.

(4) Önkormányzati vagyon ingyenesen vagy kedvezményesen csak közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható.

(5) Ha az ingatlanvagyon tulajdonjogáról, használatáról az Önkormányzat vagy az önkormányzati intézmény javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi, használói kötelezettségek teljesítésére képes.

16.§ (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, hasznosítása – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával történhet.

(2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni, vagy az önkormányzati vagyont hasznosítani versenyeztetési eljárás nélkül akkor lehet,

a) ha a vagyontárgy értéke nem éri el a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi bruttó forgalmi értéket;

b) ha a hasznosítás az Nvtv. 11. § (17) bekezdésében meghatározott személyek részére történik;

c) ha az önkormányzati vagyont gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként bocsátják rendelkezésre;

d) vagyonkezelésbe adás esetén az Nvtv-ben. és az Mötv.-ben foglaltak szerint

e) perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötése esetén.

f) építési telek értékesítése esetén, miután a képviselő-testület meghatározta az eladási árat.

8. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

17.§ (1) A vagyon megszerzésére, elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét nettó értéken, az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) ingatlanvagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján;

b) vagyonértékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi egyedi szakértői értékelés alapján;

c) ingó vagyontárgy esetén nyilvántartási érték, vagy 3 hónapnál nem régebbi egyedi értékbecslés alapján kell meghatározni;

d) Ingatlan apportjával megvalósuló vagyoni hozzájárulás esetén független ingatlanforgalmi szakvéleményt kell készíttetni.

(2) Ingatlanvagyon térítésmentes megszerzése vagy megterhelése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre vagy egyedi szakértői értékelésre, amennyiben az ingatlan átadója, vagy a teher jogosultja a Magyar Állam.

9. Vagyonkezelés

18. § (1) A vagyonkezelői jog

a) vagyonkezelési szerződéssel, vagy

b) törvényben történő kijelöléssel jöhet létre.

(2) A Képviselő-testület egyedi döntése alapján az önkormányzati vagyonra az Nvtv-ben nevesített vagyonkezelők részére, közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet, velük vagyonkezelési szerződést köthet, mely szerződést a Képviselő-testület hagy jóvá.

(3) A Képviselő-testület vagyonkezelési szerződést kizárólag az Nvtv. 3.§ 19. pontban meghatározott személyekkel az Nvtv. 11. §-ában meghatározott feltételekkel és az Nvtv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott vagyona tekintetében köthet azzal, hogy az Nvtv. 8. § (7) bekezdésében meghatározott vagyoni kör nem lehet vagyonkezelés tárgya.

(4) A vagyonkezelői jog létesítése és átadása előtt az ellenértékének meghatározása érdekében értékbecslést kell készíteni.

(5) A vagyonkezelői jog évente fizetendő ellenértéke a vagyonkezelésbe adandó vagyon vagyonkezelésbe adás időpontjában értékbecsléssel meghatározott értékének legfeljebb 3%-a.

(6) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon az Nvtv. 11. § (13) bekezdése alapján ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe. A közfeladaton túli mérték esetén az (5) bekezdés szerint kell az ellenértéket megfizetni.

19. § (1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati feladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el más önkormányzattal együttműködve, önkormányzati társulásban vagy önkormányzati, illetve állami gazdasági társaság, közhasznú társaság által.

(2) A vagyonkezelésbe adásra irányuló szerződéskötés során - az Mötv. és az Áht. - előírásain túlmenően meg kell határozni az átadónak azt a kikötését is, hogy az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is.

3) A kezelésbe adott vagyon esetében az önkormányzati vagyon nyilvántartásban fel kell tüntetni a vagyonkezelés tényét is, és a vagyonkezelő éves beszámolása során az értékben és naturáliában bekövetkezett változásokat át kell vezetni.

(4) Az önkormányzat a vagyonkezelés ellenőrzését az alábbiak szerint végzi:

- számviteli szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól szóló negyedévenkénti  adatszolgáltatások alapján történik,

-  pénzügyi szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelő által elszámolt     értékcsökkenés összegének felhasználásáról készített éves beszámoló alapján történik, szükség szerint eseti és célellenőrzés folytatható, amelyet a vagyonkezelő előzetes írásbeli értesítését követően az önkormányzat által kijelölt személyek vagy szervezetek végeznek.

10. Önkormányzati intézményekre vonatkozó külön szabályok

20. § (1) Az önkormányzati intézmény részére a Képviselő-testület a működéshez szükséges vagyon használatát a közfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzati intézmény alapító okiratában határozza meg a vagyonkezelésbe, használatba adott vagyon körét.

(3) Az önkormányzati intézmények a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására.

(4) Az önkormányzati intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetéséért.

11. A követelések kezelése

21. § (1) Az Önkormányzatot és az irányítása alá tartozó költségvetési szervet megillető követelésről lemondani csak a behajthatatlan követelések esetében lehet.

(2) E rendelet alkalmazásában behajthatatlan követelésnek minősül a Számv.tv. 3.§ (4) bekezdés 10. pontjában, valamint az Ászr. 1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott behajthatatlan követelés.

(3) Követelés mérséklésére, elengedésére akkor van lehetőség,

a) ha a teljesítés a kötelezett önhibáján kívül álló okból a család jövedelmi, vagyoni körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene, vagy a kötelezett gazdasági tevékenységét ellehetetlenítené, vagy veszélyeztetné,

b) kamatkövetelés esetén.

(4) A követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha a követelésről történő lemondás nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását.

22. § (1) Az éves zárszámadás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a leértékelésükre, az értékvesztés elszámolására.

(2) A behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer a zárszámadásról szóló döntést megelőző 60. napig kell elvégezni.

(3) A követelés elengedésére jogosultaknak eljárásuk során alaposan mérlegelniük kell a kötelezett pénzügyi helyzetét. A követelés jellegével és a kötelezett helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni, így különösen pl. jövedelemigazolás, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítása.

23. § (1) A Polgármester a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelés tízszeresének értékhatáráig mondhat le az Önkormányzatot, valamint a költségvetési szervet megillető követelésről.

(2) Amennyiben a követelés összege a kisösszegű követelés tízszeresének értékhatárát meghaladja, a döntés meghozatalára a Képviselő-testület jogosult.

(3) A kisösszegű követelések tekintetében lemondani csak azokról a követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, és munkavállalóval szembeni követelésből származnak.

(4) A kisösszegű követelések behajtását előírni nem kell, de követelés törlése előtt legalább három alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a bevétel beszedését.

24. § Az Önkormányzatot és költségvetési szerveit illető lejárt, de esedékességükig meg nem fizetett követelések (továbbiakban: követelés) érvényesítése iránt az Önkormányzat és a hivatal esetében a jegyző, egyéb költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője köteles intézkedni.

12. A pénzügyi befektetések szabályai

25.§ Az Önkormányzat szabad pénzeszközeit bármely pénzintézetnél betétként elhelyezheti, kincstárjegyet, államkötvényt, államilag garantált egyéb értékpapírt vásárolhat.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

26. § (1) E rendelet 2018. július 1. napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Hatályát veszti a 6/2012. (XII.13.) és 6/2014. (VIII.26.) Ör. sz. rendelet.

(3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

V á r o s f ö l d, 2018. május 30.

Veszelka Mihály                                                                                  Szabóné Gyenes Zsuzsa

   polgármester                                                                                                     jegyző

A rendelet kihirdetésének időpontja: 2018. május 31.

                                                                                                              Szabóné Gyenes Zsuzsa

                                                                                                                             jegyző