Városföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete
Városföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 01. 01- 2025. 01. 01Városföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete
Városföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Városföld Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Városföld Község Önkormányzata.
(2) Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 6033 Városföld, Fő utca 35.
(3) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Városföld Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
(4) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése és székhelye: Városföldi Polgármesteri Hivatal, 6033 Városföld, Fő utca 35.
(5) Az önkormányzat illetékességi (működési) területe: Városföld község közigazgatási területe.
(6) Az Önkormányzat önálló jogi személy.
2. § Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják. A Képviselő-testület szervei:
a) polgármester,
b) a Képviselő-testület bizottságai:
ba) Pénzügyi Bizottság,
bb) Ügyrendi Bizottság,
bc) Egészségügyi és Szociális Bizottság,
c) Városföldi Polgármesteri Hivatal,
d) jegyző,
e) az Önkormányzat 3. § szerinti társulása.
3. § A feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb ellátása érdekében az Önkormányzat tagja a jogi személyiséggel rendelkező Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulásnak.
4. § Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.
5. § (1) Az Önkormányzat költségvetési szervei, és azok székhelyei:
a) Városföldi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) 6033 Városföld, Fő utca 35.
b) Városföldi Óvoda, 6033 Városföld, Dózsa György utca 41-45.
(2) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.varosfold.hu.
Az Önkormányzat feladata és hatásköre
6. § (1) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg, melyeket külön rendeletekben foglaltak szerint bizottságaira, polgármesterre vagy a jegyzőre átruházhat.
(2) Azon ügyekben, amelyek kollektív döntést igényelnek, az átruházás csak bizottságra történhet, amelyek pedig operatív jellegűek, azokat a hatékony és gyors döntések meghozatala érdekében a polgármesterre célszerű átruházni. Amennyiben a Képviselő-testület szükségesnek tartja, úgy a hatáskör átruházásakor vagy képviselő-testületi határozat formájában bármikor a hatáskör gyakorlójának utasítást fogalmazhat meg.
7. § (1) Az Önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait különösen rendeletalkotás, önkormányzati üzemeltetés, társulati működtetés, megbízási jogviszony keretei között, társulási megállapodások keretében, illetve intézmény-fenntartással valósítja meg.
(2) Az Önkormányzat kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatainak felsorolását az 1. melléklet, valamint az intézményi keretek között ellátott feladatokat a 2. melléklet tartalmazza.
A Képviselő-testület működése
1. Általános működési szabályok
8. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.
(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(3) A Képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart. A Képviselő-testület üléseit általában a hónap utolsó harmadában szerdai napon tartja. Július, augusztus hónapban nem tart ülést, azonban annak szükségessége esetén ettől eltérhet.
9. § Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a) a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója az önkormányzati választás eredményéről (megbízólevelek átadása),
b) önkormányzati képviselők eskütétele,
c) polgármester eskütétele,
d) polgármester programjának ismertetése,
e) polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,
f) a Képviselő-testület bizottságai tagjainak megválasztása (nem képviselő bizottsági tagok eskütétele),
g) alpolgármester választása, alpolgármester eskütétele,
h) alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása.
10. § A Képviselő-testület munkatervet nem készít, de az üléseket a napirendekhez kapcsolódó határidők megtartásával szervezi.
11. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni, amikor arra sürgős esetben egyéb okokból – különösen akkor, ha a késlekedés az Önkormányzatot hátrányos helyzetbe hozná – szükség van. Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy saját maga dönti el.
(2) A Képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.
(3) A rendkívüli ülésre írásos meghívót nem kötelező küldeni, de a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel a lakosságot tájékoztatni kell az ülés helyéről és idejéről.
(4) Rendkívüli ülés tartása esetén lehetőség van a képviselők összehívására:
a) interneten küldött üzenettel,
b) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
c) személyesen közölt szóbeli meghívással.
(5) Amennyiben az ülést a (4) bekezdésben meghatározott módok valamelyike alapján hívták össze, úgy ennek tényét a jegyzőkönyv elején rögzíteni kell. A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását, valamint az ülésen történő megismerésüket.
(6) Rendkívüli ülésen egyéb napirendi pont nem tárgyalható, csak a halaszthatatlan döntést igénylő ügy tárgyalására kerülhet sor.
12. § (1) A Képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülésvezető engedélyt ad.
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben akkor kerülhet sor a napirendnek a zárt ülésen történő tárgyalására, ha az érintett személy az ülést megelőzően a polgármesternél, vagy a Képviselő-testület ülésén nyilatkozatával azt kérelmezi. A kérelmet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az üzleti érdek sérelmének megvalósulását abban az esetben kell vélelmezni, ha a tárgyalandó ügy kapcsán harmadik személy érdekkörébe tartozó olyan adat nyilvánosságra kerülése vélelmezhető, melynek kapcsán a harmadik személynek erkölcsi vagy anyagi kára keletkezhet, ez esetben a képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről.
(4) A képviselő-testületi ülést vezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
2. Képviselő-testület ülésének összehívása
13. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze és vezeti.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a legidősebb önkormányzati képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti a Képviselő-testület ülését.
(3) A Képviselő-testület ülését főszabályként az Önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható. Ennek tényét az írásos meghívóban közölni kell.
14. § A Képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv. 44. §- ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
15. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása a meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testületi ülés összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. Az önkormányzati képviselők részére a meghívót és az előterjesztéseket elsősorban elektronikus úton kell a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal megküldeni. Az előterjesztéseket különösen indokolt esetben legkésőbb a képviselő-testületi ülésen is ki lehet osztani. A meghívót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, és az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(4) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) az önkormányzati intézmények vezetőinek (amennyiben a napirendben érintettek),
d) nem állandó meghívottaknak:
da) előterjesztőknek,
db) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(5) Tevékenysége körében tanácskozási jog illeti meg a Képviselő-testület és bizottsága ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit:
a) Városföldi Napsugár Nyugdíjas Klub,
b) Városföldi Sportegyesület,
c) Városföldi Polgárőrség.
(6) A képviselő-testületi ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a tanácskozási joggal meghívottak közül:
a) az Önkormányzat intézményének vezetőjét,
b) az (5) bekezdésben megjelölt önszerveződő közösségek képviselőit, illetve azt,
c) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
3. Ülés levezetése, tanácskozás rendje
16. § A Képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:
a) a Képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c) az ülés jellegének (nyílt vagy zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
d) napirendenként:
da) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
db) a vita összefoglalása,
dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
dd) határozati javaslatok szavaztatása,
de) szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
df) napirend tárgyában hozott döntés kihirdetése,
e) a rend fenntartása,
f) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről (évente az első ülésen)
i) az ülés bezárása.
17. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele, azaz legalább 4 fő jelen van. A határozatképességet az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
4. A napirendi pontok és a tanácskozás rendjének fenntartása
18. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt, és megállapítja az ülés napirendjét.
(3) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
(4) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.
(5) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
(6) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha a Képviselő-testület működése vagy döntése jogszabálysértő, ezen kötelezettségének teljesítése érdekében, - amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni – a jegyzőnek a szavazás előtt szót kell adni.
19. § (1) A Képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a Képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.
(2) Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a Képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.
20. § (1) A Képviselő-testület ülésének vezetése során a tanácskozás rendjének fenntartása az ülés vezetőjének feladata.
(2) Az ülés vezetője a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása, illetve rendreutasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében tett intézkedéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
5. Előterjesztés
21. § (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet és a határozati javaslat.
(2) Előterjesztést nyújthat be a polgármester, az önkormányzati képviselő, a bizottság, a jegyző, valamint az önkormányzati intézmény vezetője.
(3) A Képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(4) Indokolt esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni. (5) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással, az intézmény alapításával, átszervezésével, megszüntetésével összefüggő napirend.
(5) Az előterjesztések tartalmi elemei:
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
f) határozati javaslat, ami az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat (a határozat végrehajtása időpontjának (részhatáridejének) és a végrehajtásáért felelős(ök) megnevezésével).
(6) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.
(7) A jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag érintettekhez való eljuttatásáról.
(8) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum 20 gépelt oldalra korlátozhatja.
22. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
(2) A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényeinek rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 10 óráig írásban vagy szóban nyújtható be a polgármesternél. Abban a különös esetben, ha az előterjesztett ügy
a) későbbi tárgyalása jelentős hátrányt okoz,
b) azonnali tárgyalásával veszély, kár vagy egyéb hátrány kerülhető el,
c) megismerése egyszerű, további tanulmányozása beláthatóan nem szükséges és nem igényel további egyeztetést,
akkor a sürgősségi indítvány az ülés kezdetén is előterjeszthető.
(3) Ha a sürgősségi indítvány tárgya szerint valamely bizottság véleményezési jogához kötött, úgy a törvényben meghatározott eseteket kivéve ettől el lehet tekinteni.
(4) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület az ülés napirendjéről szóló határozatával dönt. Amennyiben nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.
6. Döntéshozatal
23. § (1) A Képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
24. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni.
25. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit határozatait – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – egyszerű szótöbbséggel hozza. Ebben az esetben a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(2) Minősített szótöbbség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyek eldöntéséhez.
26. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit – a titkos szavazás 28. § szerinti eseteinek kivételével – nyílt szavazással hozza. Nyílt szavazás esetén a szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazás számszaki eredményét az ülés vezetője ismerteti.
(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
(3) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.
(4) Amennyiben a szavazás eredményeként szavazategyenlőség alakul ki, vagyis megegyezik az „igen” és „nem” szavazat száma, és az „igen” szavazatok száma nem éri el az adott ügy eldöntéséhez szükséges számú támogató szavazatot, azt elutasító döntésnek kell tekinteni.
27. § (1) A polgármester vagy a képviselők egynegyedének (legalább 2 képviselő) a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára név szerinti szavazást kell tartani.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen” vagy „nem” nyilatkozattal szavazhatnak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a levezető elnöknek. A szavazás eredményét a levezető elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
28. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor a jogszabály azt kötelező jelleggel előírja. A Képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(2) Titkos szavazás elrendelése esetén annak lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.
(3) Ha az Ügyrendi Bizottság bármely tagja érintett a titkos szavazás tárgyában, helyette, eseti jelleggel másik önkormányzati képviselőt kell a bizottságba választani. Ebben az esetben az Ügyrendi Bizottság, mint „Szavazatszámláló Bizottság” működik.
(4) A titkos szavazás borítékban elhelyezett szavazólapon, arra kijelölt szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.
(5) Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, erről jegyzőkönyvet készít, megállapítja a szavazás eredményét, erről a Képviselő-testületnek jelentést tesz. A külön jegyzőkönyvet és a jelentést a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell. A titkos szavazás eredményét a Képviselő-testület folytatólagos ülésén az Ügyrendi Bizottság elnöke ismerteti, melynek tudomásul vételéről a Képviselő-testület határoz. Ha titkos szavazásnál szavazategyenlőség van, a szavazás eredményét a 26. § (4) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani.
7. A Képviselő-testület döntései
29. § (1) A Képviselő-testület döntései:
a) önkormányzati rendelet,
b) önkormányzati határozat.
(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) napirend elfogadásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) képviselői kérdésekre, intepellációkra adott válaszokról,
d) zárt ülés elrendeléséről,
e) kizárásról,
f) szavazás módjának meghatározásáról (név szerinti szavazás elrendeléséről).
30. § (1) A határozatot az ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza. A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(2) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozat közzétételének pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel), és a határozat tárgyát. A határozat jelölése a következő formában történik: Városföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (..........) határozata.
(3) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás formája: sorszám szerint történő növekvő sorrendben.
(4) A Képviselő-testület normatív határozatát a 31. § (4)–(5) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően közzé kell tenni.
31. § (1) Rendelet alkotását az önkormányzati képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
(2) A Képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.
(3) Rendeletalkotás esetén a Képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(4) Az önkormányzati rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetésének minősül a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezése, valamint az Önkormányzat hivatalos honlapján való közzététele.
(5) Az önkormányzati rendeletet legalább 15 napra kell kifüggeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára.
(6) A Képviselő-testület a rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik: Városföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/….. (…. ….) önkormányzati rendelete a ……………………….ról.
(7) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendeletnyilvántartás formája: rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével.
(8) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
8. Jegyzőkönyv
32. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
1. a testületi ülés helyét és időpontját,
2. a testületi ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),
3. a testületi ülés nyilvános vagy zárt módját,
4. a megjelent képviselők nevét (a távol maradt képviselők névsorát, annak okát),
5. a meghívottak nevét és megjelenésük tényét,
6. az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, és megjelenésük/távolmaradásuk tényét,
7. a testületi ülés megnyitásának időpontját,
8. a Képviselő-testület határozatképességére vonatkozó megállapítást,
9. az elfogadott napirendi pontokat,
10. napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a napirendhez tartozó érdemi kérdések, hozzászólások lényegét (a Képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni),
11. a határozathozatal módját, a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, a döntéshozatalban résztvevők számát, a döntésből kizárt képviselő nevét és a kizárás indokát,
12. a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntés szövegét (határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként kell jegyzőkönyvbe foglalni),
13. a polgármester esetleges intézkedéseit (a testületi ülésen történt fontos eseményeket),
14. a jegyző esetleges jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
15. az elhangzott hozzászólásokat, valamint az azokra adott válaszokat,
16. az ülés bezárásának időpontját.
(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,
e) a képviselők kérése alapján a képviselői indítványokat, illetve a képviselői hozzászólásokat.
(3) A jegyzőkönyv megváltoztathatatlanságának és elválaszthatatlanságának biztosítása érdekében oldalait össze kell fogni átfűzéssel. A jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni, a lapokat pedig olyan módon kell összefűzni, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.
(4) A jegyzőkönyvet elektronikus formában is tárolni kell. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
(6) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(7) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyző gondoskodik az Önkormányzat honlapjára történő feltöltéssel, vagy a személyesen érdeklődő részére történő megtekintés lehetőségének biztosításával. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(8) A zárt ülések jegyzőkönyveit közzétenni nem szabad.
A Képviselő-testület bizottságai
9. A bizottságok létrehozása és működése
33. § (1) A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) A bizottságba indokolt beválasztani a bizottság feladatköre szerinti területen szakmai ismeretekkel rendelkező nem önkormányzati képviselő tagokat is.
34. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottsági üléseket az elnök hívja össze, de a polgármester indítványára is össze kell hívni. Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.
(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a bizottság átruházott hatáskörben önkormányzati döntést hoz, egyebekben az emlékeztető készítése is elegendő. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(3) A Képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakulásukkor dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselő indítványára azt módosíthatja.
(4) A bizottság maga állapítja meg működése részletes szabályait.
(5) A bizottságok működését a polgármester köteles a Képviselő-testület útján elősegíteni. A bizottságok elnökei üléseik megtartását összehangolják egymással és a polgármesterrel.
(6) A bizottságok ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt, valamint az adott napirend előterjesztőjét.
(7) A bizottságok egyedi ügyekben lefolytatott tárgyalása során a bizottság tagjainak tudomására jutó adatokat bizalmasan kell kezelni, a bizottság tagjaira a hivatali titoktartás kötelező.
10. A testület állandó bizottságai
35. § A Képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi Bizottság,
b) Ügyrendi Bizottság,
c) Egészségügyi és Szociális Bizottság,
36. § (1) A Pénzügyi Bizottság létszáma 3 fő.
(2) A Pénzügyi Bizottság pénzügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörében
a) véleményezi az Mötv. 120. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl
aa) az alapítvány létrehozását, a közérdekű kötelezettségvállalást,
ab) a hitelszerződések megkötését,
ac) a költségvetési szervek alapítását, átszervezését, megszüntetését,
ad) a helyi adórendelet tervezetét,
b) ellenőrzi:
ba) az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást,
bb) az adóztatási tevékenységet, különös tekintettel az adókintlévőségek behajtására,
bc) a beruházások végrehajtását,
bd) a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét;
c) javaslatot tehet
ca) a likviditási helyzet javítására,
cb) az Önkormányzat pénzügy-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában;
d) észrevételt tehet: az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására;
e) részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésében;
f) értékeli az önkormányzat költségvetési szerveinél tartott pénzügyi ellenőrzések, vizsgálatok megállapításait, ezek alapján javaslatot tehet intézkedések tételére;
(3) A Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be Képviselő-testület elé az alábbiakkal kapcsolatos előterjesztések:
a) gazdasági program,
b) éves költségvetési rendelet,
c) éves költségvetési beszámoló,
d) hitelfelvétel,
e) helyi adórendelet.
37. § (1) Az Ügyrendi Bizottság létszáma 3 fő
(2) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatáskörében
a) megvizsgálja a képviselők és a polgármester megbízatásának törvényességét,
b) közreműködik az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására, vizsgálja annak hatályosulását,
c) figyelemmel kíséri a bizottságok működésnek szabályszerűségét, az Önkormányzat szerveit működésük szabályszerűsége tekintetében (javaslatot tesz az alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okirat kiadására),
d) ellenőrzi a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseit törvényességi szempontból
e) törvényességi szempontból ellenőrzi a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseit,
f) javaslatot tesz a polgármester jutalmának megállapítására,
g) elvégzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését és felülvizsgálatát
h) közreműködik a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi, az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal kapcsolatos ügyek előkészítésében,
i) ellátja a Képviselő-testület titkos szavazásai lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.
38. § (1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság létszáma 3 fő.
(2) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság
a) véleményezi:
aa) az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ellátásra vonatkozó tervezési és gazdálkodási előterjesztéseket,
ab) az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ágazatot érintő rendeletek tervezetét,
b) a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben dönt a szociális rászorultságtól függő ellátások közül: a települési és egyéb szociális támogatásokkal kapcsolatos kérelmekről, és a lakástámogatási kérelmekről.
(3) A Képviselő-testület elé az Egészségügyi Szociális Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ágazatot érintő rendeletek tervezetei.
11. A testület ideiglenes bizottságai
39. § (1) A Képviselő-testület által az Mötv. 57 § (3) bekezdése szerint létrehozott ideiglenes bizottság a létrehozásakor meghatározott önkormányzati feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
(2) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:
a) dönt a bizottság elnevezéséről,
b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
c) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testülethez,
d) meghatározza, hogy a bizottság milyen önkormányzati feladatot lát el, meghatározza feladat és hatáskörét.
(3) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A képviselői jogok és kötelességek
40. § (1) A képviselőt az Mötv-ben, a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban, illetve az Önkormányzat helyi önkormányzati rendeleteiben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
(2) A képviselő – e tevékenysége gyakorlása során – hivatalos személyként jár el.
41. § A képviselő főbb jogai:
a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,
b) előterjesztéssel, indítvánnyal élhet a Képviselő-testület, illetve a bizottságok felé, kezdeményezheti valamely kérdés megtárgyalását, napirendi javaslattal élhet,
c) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését,
d) a Képviselő-testület hivatalától igényelhet képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetve ügyviteli közreműködést,
e) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 8 napon belül köteles érdemi választ adni,
f) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal vehet részt,
g) a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 30 napon belül írásban – érdemi választ kell adni,
h) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet,
i) kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
j) a képviselő a Képviselő-testület ülésén kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
42. § A képviselő főbb kötelezettségei:
a) az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz,
b) tevékenyen részt vesz a Képviselő-testület illetve a bizottság munkájában,
c) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
d) részt vesz a testületi ülések előkészítésében,
e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, a mentesüléséig,
f) kapcsolattartás a település választópolgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
g) a személyes érintettség bejelentése,
h) a képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
12. A polgármester
43. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármesteri tisztség betöltésének módját a Képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy alkalommal a polgármester egyetértésével, a Szervezeti és Működési Szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja.
(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt.
(3) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) határozza meg.
(4) A polgármester fogadóideje: naponta hétfőtől péntekig 7:30 és 10:30 között tart.
a) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben dönt:
a) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott helyi közutakkal kapcsolatos közútkezelői ügyekben;
b) közmű bekötéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulásról.
(3) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő alábbi, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben:
a) megüresedett önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásával kapcsolatos igények befogadásáról,
b) önkormányzati tulajdonú, bérbe adott bérlakások esetén a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, amennyiben azt a bérlő kezdeményezi.
c) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
d) az Önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott kötelezettségvállalásról,
e) az Önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges, ha az halaszthatatlan, vagy élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
(4) A polgármester Képviselő-testülettől átruházott vagyongazdálkodással kapcsolatos hatásköreit a helyi vagyonrendelet és a költségvetési rendelet határozza meg.
13. Az alpolgármester
45. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
(2) Az alpolgármester fogadóórát minden hónap utolsó hétfőjén reggel 8:00 és 10:00 óra között tart.
14. A jegyző
46. § (1) A jegyző fogadási ideje megegyezik a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejével.
(2) A jegyzőt akadályoztatása esetén a Polgármesteri Hivatal I. sz. Igazgatási ügyintézője helyettesíti, egyebekben pedig a Mötv. 81-82 §-ai az irányadók.
A Képviselő-testület hivatala
47. § (1) A Képviselő-testület egységes hivatala: Városföldi Polgármesteri Hivatal. A Polgármesteri Hivatal székhelye: 6033 Városföld Fő utca 35.
(2) A Polgármesteri Hivatal feladatellátáshoz kapcsolódó szervezeti és működési előírásokról külön szabályzat rendelkezik.
A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok, a közmeghallgatás
48. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(3) A közmeghallgatás meghirdetésére a Képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a lakosságot a közmeghallgatást megelőzően legalább 8 nappal kell értesíteni a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján történő közzétételével.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül írásban megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell. A közmeghallgatásról írásos jegyzőkönyv készül.
49. § (1) A Képviselő-testület azon fórumként, amely a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe bevonását szolgálják, a falugyűlést határozza meg.
(2) A polgármester a lakossággal való kapcsolattartásra, az önkormányzati döntések és hírekről szóló tájékoztatás érdekében esetenként hírlevelet állíthat össze.
(3) A Képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról külön rendeletet alkot.
Az Önkormányzati gazdálkodás
50. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetéséről, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról, az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetve más célú hasznosítására vonatkozóan külön rendeletet alkot.
(2) Az Önkormányzat gazdasági programjáról a polgármester előterjesztése alapján a Mötv. 116. §-ában foglaltak szerint a Képviselő-testület dönt.
51. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.
52. § Hatályát veszti az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2019(XII.12.) önkormányzati rendelet.