Városföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete
a közterület-használat szabályairól és díjairól
Hatályos: 2025. 04. 01Városföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete
a közterület-használat szabályairól és díjairól
[1] Városföld Község Önkormányzatának Képviselő-testülete azon helyi szabályok megállapítása céljából, amelyek településrendezési, településképi, környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági, és közegészségügyi szempontok figyelembevételével meghatározzák a közterületek rendeltetésszerű és rendeltetéstől eltérő használatának rendjét és feltételeit
[2] az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt jogalkotói hatáskörében, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet célja, hogy
a) meghatározza a közterületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, lakossági igényekre;
b) megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének módját.
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Városföld község közigazgatási területén belül található, e rendelet 8. § a) pontja szerinti közterületre (a továbbiakban: közterület).
(2) Rendelkezései minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkozik, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a település területén tartózkodnak és tevékenykednek.
(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetek feladatellátásához szükséges vonalas és egyéb létesítmények közterületen való elhelyezésére.
2. A közterület-használat általános szabályai
3. § (1) A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja.
(2) A közterületet olyan módon kell használni, hogy az ne zavarja sem a közterület más részeinek, sem a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát.
4. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) – az Önkormányzattal megkötött közterület-használati hatósági szerződés (a továbbiakban: Hatósági Szerződés) szükséges.
(2) A Hatósági Szerződés nem helyettesíti a közterület jogszerű használatához esetlegesen szükséges hatósági, illetve egyéb engedélyeket, azokat a közterület használója köteles a közterület használatának megkezdése előtt saját költségén és felelősségére beszerezni.
(3) A közterület használója köteles az általa igénybe vett területet és annak közvetlen környékét folyamatosan tisztán tartani, a téli síkosság-mentességet biztosítani, a göngyöleg és szemét elszállításáról, valamint a közterületi létesítmény karbantartásáról gondoskodni.
(4) A település közterületein csak a forgalmazott áru jellegéhez illő, dekoratív megjelenésű árusítóhelyek létesülhetnek, melyek csak az árusítás ideje alatt lehetnek közterületen, és talajhoz, fához, utcabútorhoz nem rögzíthetők.
(5) A közterület használata során tartózkodni kell a közterületen olyan tárgyak (különösen parkolást, közútról való lehúzódást akadályozó kő- vagy szikladarabok, karók, oszlopok stb.) elhelyezésétől, amelyek akadályozhatják a közterületi gyalogos-, illetve közúti közlekedés akadálymentességét.
(6) Közterületen fák ültetésénél, illetve pótlási kötelezettség teljesítésekor előnyben kell részesíteni a Városföld Község Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 3/2013. (VI.13.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) 4. mellékletében felsorolt őshonos fajokat.
5. § (1) A közterület átadás-átvételéről a használatba adó képviselője – a használat megkezdése előtt, illetve annak befejezése után – jegyzőkönyvet és fényképfelvételt készít, rögzítve a közterület tényleges állapotát.
(2) A közterület használója köteles a közterület jogszerű használatát igazoló dokumentumot, valamint a tevékenység folytatásához szükséges és az adott tevékenység folytatására jogosultságot igazoló dokumentumokat a helyszínen tartani és azokat ellenőrzés esetén kérésre felmutatni.
(3) A közterület-használat befejezésével a közterület használója köteles saját költségén az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
6. § (1) A mozgóbolt keretében végzett tevékenységre csak akkor köthető hatósági szerződés, ha az a közlekedést nem akadályozza.
(2) A mozgóboltot, illetve a mozgóárusítást szolgáló eszközt eltérő megállapodás hiányában - az árusítás befejezése után - a közterületről el kell távolítani.
7. § (1) A település közterületein építési és bontási törmelék kizárólag konténerben tárolható.
(2) A választási plakátok elhelyezésére a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Közterületen szeszesital fogyasztása tilos, kivéve az alábbi eseteket:
a) az engedélyezett alkalmi rendezvények idejére ideiglenesen kitelepülő árusítóhelyek közvetlen környékén,
b) a vendéglátóipari előkertekben,
c) az önkormányzat vagy civil szervezetek által szervezett társadalmi-, kulturális-, gasztronómiai- és sportrendezvényeken.
(4) Városföld közigazgatási területén lévő közterületi játszótereken tilos a szeszes ital fogyasztása és a dohányzás.
3. Értelmező rendelkezések
8. § E Rendelet alkalmazása szempontjából
a) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A közterület rendeltetése: a telkek térbeli kapcsolódásának, megközelítésének, a közúti és gyalogos közlekedés (új, járda stb.), a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés, a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás, szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotások elhelyezésének, a közművek elhelyezésének, zöldfelületek kialakításának biztosítása.
b) Közérdek: közérdeknek a település szabályozási tervével összhangban lévő olyan érdek minősül, amely a település lakosságának nagyobb részét érinti.
c) Árusító és egyéb fülke (pavilon): bármikor könnyen szétszerelhető szerkezetekből készült, illetve könnyen eltávolítható, szabadon álló vagy telepített, környezetébe illeszkedő földszintes építmény.
d) Reklám: minden olyan vizuális, audiovizuális információ, mely - termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (továbbiakban: áru) használatára, elérhetőségére, értékesítésére vagy más módon történő igénybevételét előmozdítani törekszik, vagy arra felhív, továbbá vállalkozási, illetve politikai tevékenységet végző személy, szervezet nevét, megjelölését, védjegyét, emblémáját, tevékenységét, a róla alkotott képet népszerűsíti, illetve - áru, vagy árujelző megismertetését mozdítja elő.
e) Reklámhordozó: minden olyan vizuális vagy audiovizuális tárgy, eszköz, illetve berendezés, amelynek világító vagy nem világító felületén, vagy amelynek működése közben reklámnak, hirdetésnek minősülő információk jelennek meg. A reklámhordozók pl. a reklám célú üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, kirakatszekrény, konzolos vagy önálló hirdetőberendezés, hirdetőeszköz, fényreklám, cégér-, információs-, irányító tábla, plakát stb.
f) Megállító tábla: a két hirdetési oldalú, lábakon önállóan megálló, bármikor elmozdítható táblák
g) Plakát: falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép, zászló, embléma a hordozóanyagtól függetlenül
h) Köztárgy: közterületen, vagy közhasználat céljára átadott területen álló művészeti-, kegyeleti szobor, emlékmű, dísz- és szökőkút, pad, figyelmeztető és tájékoztató-irányító tábla, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, illetve geodéziai jel, utcabútor
i) Mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz.
4. A hatósági szerződés
9. § (1) A hatósági szerződés iránti kérelem (a továbbiakban: kérelem) elbírálása önkormányzati hatósági ügy. Az ezzel kapcsolatos elsőfokú eljárás a jegyző hatáskörébe tartozik, aki a hatáskör gyakorlása során e rendeletben, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) foglaltak szerint jár el.
(2) A hatósági szerződés megkötése során figyelembe kell venni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályokban, a HÉSZ-ben, valamint a településképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági, közlekedésbiztonsági engedélyekben, hozzájárulásokban előírt követelményeket.
(3) A kérelmet annak kell benyújtania, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőnek vagy az általa meghatalmazott személynek kell a hatósági szerződést megkötni.
(4) Az építési munka végzésével kapcsolatos közterület-használatra hatósági szerződés csak az építési munka végzésének tartamára köthető.
(5) A kérelmet legalább 15 nappal a tényleges használat megkezdése előtt kell benyújtani, azonban a kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.
(6) A hatósági szerződésnek minden esetben tartalmaznia kell az Ákr. 92. § (2) bekezdésében foglaltakon túl
a) a használó képviseletében eljáró közterület-használatáért felelős személy nevét, elérhetőségét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát,
c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
d) a hatósági szerződés megszüntetése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség, valamint a visszaadás előtti takarításra vonatkozó kötelezettség előírását,
e) a közterület-használati díj (a továbbiakban: díj) fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét,
f) a munka-, baleset és egészségvédelmi óvórendszabályok betartásának kötelezettségét,
g) közérdekből megszüntetés esetére való hivatkozást,
h) a hatósági szerződésben foglaltaktól eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést, valamint
i) az eljárás során beszerzett hozzájárulásban meghatározott előírásokat.
(7) Az építési munkákhoz kapcsolódó hatósági szerződésben – szükség szerint – elő kell írni a közterület felőli oldalon a településképi követelményeket kielégítő kerítés vagy palánk létesítését. A járda teljes szélességében történő igénybevétele esetén – amennyiben a gyalogos közlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át – a használatba vevő köteles a gyalogosok számára, védőtetővel ellátott átjárót létesíteni.
(8) A használó köteles a létesítményen a nevét vagy a hatósági szerződés számát (kereskedő esetében a székhelyet is) jól látható helyen és módon feltüntetni.
10. § (1) Hatósági szerződést kell kötni a közterület rendeltetéstől eltérő, különösen az alábbi közterület használatokhoz:
1. a közterületbe 10 cm-en túl nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezésére, valamint bármilyen reklámhordozó, megállító tábla elhelyezésére,
2. alkalmi árusításhoz árusító és egyéb bódé, pavilon, asztal, sátor stb. elhelyezésére, mozgóbolti árusításra,
3. árusító, csomagkiadó automata közterületen történő elhelyezésére,
4. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék építőipari gép, berendezés elhelyezésére, építési munkaterület létesítése, építéséhez szükséges anyagok, segédeszközök és szerkezetek lerakása, felvonulási épület elhelyezése esetén, ha a területhasználat a közlekedést, illetve a szabad kilátást nem akadályozza, és ha a területhasználat 7 napot meghaladja, illetve – törmelékek, hulladékok lerakása, elhelyezése esetén – konténer kötelező igénybevételével történő – területhasználat engedélyköteles a használat időtartamától függetlenül,
5. kerthelyiség vagy vendéglátó-ipari előkert (terasz) céljára, üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árurakodásra,
6. kiállítás, vásár, alkalmi vásár-, sport-, kulturális és cirkuszi rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára,
7. tüzelő 7 napon túli tárolásához,
8. lakodalmas sátor elhelyezése,
9. teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, busz, munkagép, pótkocsi tárolására.
(2) Az (1) bekezdés 9. pontja szerinti esetben kizárólag indokolt esetben – a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII.7.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban – köthető hatósági szerződés, amennyiben a jármű közúton vagy közterületen való tárolása a közúti forgalmat nem zavarja.
11. § (1) Nem köthető hatósági szerződés:
a) zajjal, bűzzel járó, illetve tűz-és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására,
b) szeszesital (kimért és palackozott) forgalmazására, kivéve a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben,
c) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,
d) településképi követelményeket nem kielégítő építmények, berendezések létesítésére,
e) erotikus termékek bemutatására,
f) ha a tervezett közterület-használat veszélyeztetné az élet- és vagyonbiztonságot, ha környezetszennyezéssel járna, vagy egyéb módon zavarná a közerkölcsöt, vagy a közvetlen környezetben lakók nyugalmát,
g) olyan tevékenység folytatására, amely jogszabályi tilalomba ütközik.
(2) Nem köthető hatósági szerződés azzal:
a) akivel szemben a hatósági szerződést a 19. § (2) bekezdésben meghatározott súlyos szerződésszegés miatt a használatba adó felmondta, a felmondás hatályosulásától számított 1 éven belül;
b) akinek az Önkormányzattal szemben közterület-használatért fizetendő díj, vagy polgári jogi megállapodásból eredő tartozása van, a tartozás teljes kiegyenlítéséig.
12. § Nem kell kérelmet benyújtani
a) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
b) a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához,
c) a közterületek, illetve az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési kábelek hibaelhárítása érdekében végzett munkára,
d) gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekhez,
e) a levélgyűjtő-szekrény, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő egyéb eszköz elhelyezéséhez,
f) települési hulladék gyűjtésére szolgáló szabványosított gyűjtőedényzet közterületen történő tartós elhelyezéséhez,
g) építéshez szükséges anyagok, segédeszközök és segédszerkezetek 7 napnál rövidebb időtartamú lerakására, illetve elhelyezésére, amely a közlekedést nem akadályozhatja,
h) kerékpártárolók elhelyezése,
i) a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. § 2. pontjában meghatározott hírműsor, az aktuális és szolgáltató magazinműsor, a sportközvetítés, a vita- és beszélgetőműsor, a játék- és vetélkedőműsor, a tehetségkutató műsor forgatásához.
13. § Nem helyezhető el reklámhordozó és hirdetmény:
a) a Fő utca és a Petőfi utca kereszteződése előtt és után 30 m távolságon belül,
b) közúti jelzőtábla tartóoszlopán,
c) közparkban (kivéve önkormányzati hirdetőtábla),
d) közterületeken álló fákon, padokon,
e) emlékműveken, szobrokon.
5. Az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása
14. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelen jármű:
a) a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező az a jármű, amely egyébként közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt,
b) baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,
c) műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos vagy roncs, vagy sérült.
(2) Üzemképtelen jármű közterületen való elhelyezését a tulajdonos, illetve az üzemben tartó haladéktalanul köteles az Önkormányzat felé bejelenteni.
(3) Üzemképtelen jármű közterületen legfeljebb a (2) bekezdés szerinti bejelentéstől számított 15 napon belül tárolható, azt követően a tulajdonos, illetve az üzemben tartó köteles azt a közterületről eltávolítani.
6. A kérelem
15. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell az Ákr. 36. § (1) bekezdésében foglaltakon túl
a) a közterület-használat célját és időtartamát,
b) a közterület-használat helyének és az igénybe venni kívánt terület nagyságának, a használat módjának, a napi árusítás időtartamának pontos meghatározását.
(2) A kérelemhez mellékelni kell
a) helyszínrajzot vagy vázlatot 1 példányban, a közterület-használat helyének megjelölésével, méretezésével,
b) ha a közterület-használat építmény elhelyezése céljára szolgál, a berendezés terveit 1 példányban olyan méretarányban, amely a részleteket, a betűforma és a felirat egységes megjelenését, a színek megjelölését is egyértelműen ábrázolja, vagy az arról készült fényképet 1 példányban, és
c) vendéglátó üzletek vonatkozásában a vendéglátó üzletben keletkezett, a kérelemben meghatározott és a szolgáltató felé bejelentett mennyiségű hulladék tárolását segítő hulladéktároló edények ürítésére vonatkozó külön hulladékszállítási szerződést.
(3) A kérelem elbírálása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat, szabályzatokat, a településrendezési terveket, a településképi, esztétikai, környezetvédelmi, köztisztasági, idegenforgalmi, kulturális szempontokat, előírásokat.
(4) A közterület-használati eljárásban az eljáró hatóság a közterület használat jellegéből adódó szakkérdésekben különösen az alábbi személyek szakmai véleményeit, állásfoglalásait veszi figyelembe:
a) főépítészi szakmai véleményt a vendéglátóipari előkert bővíthetősége, felújíthatósága, elhelyezhetősége, valamint annak településképbe illeszkedésének esztétikai szempontok szerinti vizsgálata tárgyában,
b) közút területét érintő közterület-használat esetében a kezelő hozzájáruló nyilatkozatát.
(5) Rendezvény esetén a kérelmet olyan időben kell benyújtani, illetve a hatósági szerződést megkötni, hogy elegendő idő legyen a rendezvény megtartásához szükséges felkészülésre.
7. A közterület-használat időtartama
16. § (1) A hatósági szerződés határozott időre köthető, melynek legrövidebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 1 év lehet. Építési munkálatok esetében csak a munkavégzés időtartamára engedélyezhető a használat.
(2) A Szerződés megszűnik, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat hatálya megszűnik.
(3) A Szerződés időtartama a közterület használójának az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal korábban benyújtott kérelmére meghosszabbítható. A meghosszabbítás iránti kérelem több alkalommal is benyújtható, a Szerződés időtartama módosításonként legfeljebb 1 évvel hosszabbítható meg.
8. A közterület-használati díj mértéke, fizetésének módja
17. § (1) A közterület használatáért díjat kell fizetni, melynek mértékét az 1. melléklet tartalmazza. A díj az Önkormányzat költségvetését illeti meg.
(2) A díjat a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül kell megfizetni, kivéve, ha az hatósági intézkedés miatt szünetel.
(3) Az elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a felülnézetből számított vetület alapterületét kell figyelembe venni.
(4) A létesítmény által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és a használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni.
(5) A díj szempontjából minden megkezdett naptári év, hó, nap, valamint m2 (négyzetméter), és fm (folyóméter) egésznek számít.
(6) A díjat a hatósági szerződés megkötésekor, az abban foglaltaknak megfelelően, egyösszegben kell megfizetni.
(7) Az időarányos díjvisszafizetés feltétele a közterület 19. §-ban foglaltak szerinti visszaadása. Amennyiben a kötelezett az eredeti állapotot nem állítja helyre vagy a közterületet nem tisztítja meg, a használatba adó az időarányosan visszajáró díjból a kötelezett költségére e munkákat elvégeztetheti.
(8) Az üzemképtelen, így különösen a hatósági engedéllyel vagy rendszámmal nem rendelkező, a látható állapotát tekintve a forgalomban való részvételre alkalmatlan vagy a közúti közlekedésre sérülése miatt alkalmatlanná vált gépjármű után fizetendő díjat az 1. melléklet tartalmazza.
9. Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól
18. § Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) a fegyveres szervek, mentők, továbbá a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság létesítményei elhelyezése,
b) az országos és a helyi közforgalmú vasutaknak, továbbá a közforgalmú közúti, vízi és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei (p. buszváró) elhelyezése,
c) a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, nem hirdetési célú zászlórudak és a vegyes funkciójú, a közlekedést, a zöldfelületek, a növényzet védelmét, pihenési, köztisztasági célokat szolgáló köztárgyak, valamint díszítés céljából kihelyezett virágládák, virágkosarak elhelyezéséért,
d) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek után,
e) műemlék, műemlék jellegű és helyi védettség alá tartozó épületek felújításához szükséges építési terület után,
f) az egyházak templomon, illetve imaházon kívüli, hitéleti tevékenységeihez szükséges terület után,
g) ha a közterületet az önkormányzat saját beruházásában épülő és a települési közérdekeket szolgáló létesítményekkel kapcsolatosan veszi igénybe,
h) – külön megállapodás alapján- a közterületet igénybe vevő rendezvény szervezőjének az ingyenes sport-, vagy kulturális tevékenységekre, jótékony célú gyűjtésekre igénybe vett terület után,
i) hét napot meg nem haladó időtartamig a téli tüzelő közterületi tárolása estén.
10. A közterület-használat megszüntetése
19. § (1) A közterület-használat közérdekből – különösen közbiztonsági, közegészségügyi ok, kiemelt települési rendezvény lebonyolítása, infrastruktúra fejlesztési-korszerűsítési beruházás lebonyolítása, közmű hibaelhárítás érdekében – bármikor, kártalanítási és elhelyezési kötelezettség nélkül megszüntethető.
(2) A hatósági szerződésben foglalt időtartam lejárta előtt a használatba adó egyoldalúan, azonnali hatállyal felmondhatja a hatósági szerződést, ha a használó a közterületet nem a hatósági szerződésben rögzített célra és módon, vagy e rendelet előírásainak megsértésével használja.
(3) A használatba adó azonnali hatállyal akkor is felmondhatja a hatósági szerződést, ha a közterület-használat időtartama alatt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a használó megszünteti, vagy igazolást nyer, hogy nem megfelelő űrtartalmú edényzetet rendszeresített és a jogszerű állapotot felhívás ellenére nem állítja helyre.
(4) A használót megilleti a hatósági szerződésben meghatározott időtartam lejárta előtt az azonnali hatályú felmondás joga, ha a használatba adónak felróható okból a közterületet nem tudja a hatósági szerződésben rögzített célra és módon használni. Az igénybe nem vett időre befizetett díj a használónak kamatmentesen visszajár, a használatba adó részéről felmerülő költségek levonása nélkül.
(5) A közterületet hatósági szerződés nélkül, illetve e rendelet szabályainak megsértésével használó köteles a használatot a használatba adó képviselőjének felhívására azonnal megszüntetni és a közterületet eredeti állapotában saját költségén minden kártalanítási igény nélkül a megadott határidőn belül helyreállítani. A közterület-használatba vétele nem szűnik meg a közterület eredeti állapotának helyreállításáig. Ebben az esetben a megszűnés időpontja és a tényleges használat időpontja közötti időtartam alatt a jogcím nélküli használat szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt esetben, Városföld Község Önkormányzata a közterületre kihelyezett tárgyat, anyagot, létesítményt, felépítményt felszólítás nélkül a kihelyező költségére és veszélyére azonnal elszállíttathatja, ha az a közterület eredeti funkció szerinti használatát jelentős mértékben korlátozza.
(7) Ha a használó a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát a használatba adónak bejelenteni.
(8) A hatósági szerződés megszűnése esetén az igénybe nem vett időre befizetett díj a használónak kamatmentesen visszajár.
(9) A hatósági szerződésben rögzített időtartam lejártakor, a használó a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.
(10) Ha a közterület-használat a (2) és (5) bekezdésben felsorolt valamely módon szűnik meg, a befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.
11. A közterület jogcím nélküli használatának következményei
20. § A közterület rendjét, állapotát, a közterületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának szabályszerűségét és a hatósági szerződés meglétét Önkormányzat munkavállalói, illetve meghatalmazottjai útján folyamatosan ellenőrzi.
21. § (1) Az, aki közterületet e Rendelet tiltó rendelkezése ellenére, vagy hatósági szerződés nélkül, vagy a hatósági szerződésben foglalt feltételektől eltérő módon használja,
a) a használatba adó felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani, és
b) a jogcím nélküli, vagy az eltérő használat időtartamára az egyébként fizetendő díj 150 %-ának megfizetésére kötelezhető.
(2) A közterületet hatósági szerződés nélkül használóval, amennyiben e rendelet feltételeinek megfelel – kérelemre – hatósági szerződés köthető. Ezzel azonban a használó nem mentesül az (1) bekezdés szerinti következmények alól.
(3) A közterületről eltávolított dolgok őrizetét Városföld Község Önkormányzata, arra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:583. §-a szerinti megbízás nélküli ügyvitel szabályai megfelelően alkalmazandók. A jogosult a Ptk. 6:585. § (2) bekezdése alapján az eltávolítás és a tárolás elszámolt költségeinek megfizetése után veheti át az eltávolított dolgokat.
12. Záró rendelkezés
22. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2025. március 1-jén lép hatályba.
(2) A 8. alcím 2025. április 1-jén lép hatályba.
23. § Az, aki a rendelet hatályba lépésekor közterületet rendeltetésétől eltérően használja, 2025. március 31. napjáig köteles
a) az e rendeletben foglaltak alapján a közterület rendeltetésétől eltérő használatával felhagyni, vagy
b) köteles az Önkormányzat felé hatósági szerződés megkötésére irányuló kérelmet benyújtani.