Lajosmizse Város Önkormányzatának

2/2008. ( I. 23.) rendelete

a város helyi építési szabályzatáról[1]

Lajosmizse város Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 13.§ (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

(1)       A rendelet hatálya Lajosmizse város közigazgatási területére terjed ki.

2. Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, továbbá egyedi építési telket alakítani, építményt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni:

a)         az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet ( továbbiakban: OTÉK ) előírásai, és

b)         a vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései, valamint

3. a jelen rendelet és annak mellékletét képező szabályozási terv szerint szabad.

A helyi építési szabályzat főbb tartalmi elemei

2.§

(1)        A helyi építési szabályzat felsorolt előírásai kötelezők, megváltoztatásuk csak a szabályozási terv módosításával, ill. új szabályozási terv készítésével lehetséges.

A következő szabályozási elemek változtatása esetén a szabályozási terv módosítandó, ill. új szabályozási terv készítendő:

• külterületi beépítésre szánt területi határ,
• szabályozási vonal,
• övezet határa,
• övezet rendeltetése,
• építési övezeti előírások.

(2)        Bármely más változtatás a vonatkozó egyéb előírásoknak és jogszabályoknak megfelelően a jelen helyi építési szabályzat keretei között engedélyezhető.

A telekalakításra vonatkozó általános szabályok

3.§

1. Új kialakítású telek területe az övezeti előírásoknál kisebb nem lehet, ill. a telekterület változtatása csak az előírások szerinti terület közelítése érdekében történhet.
2. Új kialakítású telek nagyobb és kisebb oldalhosszának aránya nem lehet nagyobb 5:1 aránynál, ill. a változtatás a kedvezőbb arány elérése érdekében történhet.
3. Nyúlványos telek nem alakítható ki.
4. Beépítésre nem szánt területen új kialakítású telek kisebbik mérete (szélessége) nem lehet kevesebb 50 m-nél, ill. a változtatás az előírás közelítése érdekében történhet.
5. Új kialakítású lakótelek legkisebb telekmélysége 25 m lehet.

Rendeltetési övezetek

4. §

(1)       Az 1.§ (1) bekezdés szerinti terület építési övezeteket és övezeteket foglal magába.

(2)       Az építési övezetek használatuk általános jellege szerint:

1. Lakóövezet:

aa) kisvárosias lakóövezet (továbbiakban: Lk)

ab) kertvárosias lakóövezet (továbbiakban: Lke)

ac) falusias lakóövezet (továbbiakban: Lf).

2. Vegyes övezet:

településközpont vegyes övezet (továbbiakban: Vt).

3. Gazdasági övezet:

ca) kereskedelmi, szolgáltató övezet (továbbiakban: Gk )

cb) egyéb ipari övezet (továbbiakban: Ge)

cc)[2]

d)   Különleges övezet (továbbiakban: K)

da) sportpálya övezet (továbbiakban: K-sport)

db) vízmű övezet (továbbiakban:  K-vízmű)

dc) fürdő, strand övezet (továbbiakban: K-fürdő)

dd) vásártér övezet (továbbiakban: K-vásártér)

de) temető övezet (továbbiakban:  K-temető)

df) szociális otthon övezet (továbbiakban: K-szociális otthon)

dg) szennyvíztisztító övezet (továbbiakban K-szennyvíztisztító)

dh)            idegenforgalmi övezet (továbbiakban K-idegenforgalom)

di) [3] mezőgazdasági üzemi övezet (továbbiakban K-mezőgazdasági üzem)

(3)       Az övezetek általános jellege szerint:

1. Közlekedési  övezet:

aa) közlekedési övezet (továbbiakban: Kö)

ab) vasút övezet (továbbiakban: Köv)

b)   Zöldterület övezete:

ba) közparkok ( továbbiakban: Zkp)

bb) közterek ( továbbiakban: Zkt)

c)   Erdő övezet:

ca) védelmi erdő (továbbiakban: Ev)

cb) egészségügyi-szociális, turisztikai erdő (továbbiakban: Ee)

cc) gazdasági erdő (továbbiakban Eg)

d)   Mezőgazdasági övezet:

da) kertes mezőgazdasági övezet ( továbbiakban: Mk)

da) tanyás mezőgazdasági övezet ( továbbiakban: Mt)

db) általános mezőgazdasági övezet (továbbiakban: Má)

dc) korlátozott használatú mezőgazdasági övezet (továbbiakban: Mko)

Vízgazdálkodási övezet: (továbbiakban: V)

Külterületi beépítésre szánt területi határ

5. §

A külterületi beépítésre szánt területek határát a tervlapok a belterületi határhoz kapcsolódóan, ill. a belterületen kívül, önállóan tüntetik fel.

Beépítésre szánt területek építési övezeteinek általános előírásai

6. §

1. Beépítésre szánt területen az 1.§ (2) bekezdés szerinti tevékenységet csak a művelés alóli kivonás, telekcsoport újraosztásánál a jelen rendeletben meghatározott közművesztettség, meglévő építési telek esetén a rendelkezésre álló közművekre való rákötés, továbbá a terület szabályozási terv szerinti úttal való megközelíthetőségének megléte után lehet engedélyezni. A közműfeltételeknek való megfelelést a használatbavételi eljárás során kell igazolni.

2. Beépítésre szánt területen lévő építési övezetben, amennyiben annak területét a szabályozási tervlapon ábrázolt belvízveszélyes terület érinti, az újonnan építhető épületek földszinti padlóvonal-szintjének, alápincézési lehetőségének meghatározásához az építési engedélyezési eljárás során talajmechanikai szakvélemény beszerzése szükséges, amelynek legalább a talajvíz-viszonyok meghatározására kell kiterjednie.
3. Ha az építési övezeti előírások nem minimális értékként, hanem pontosan rögzítik az előkert méretét, a közterület felé néző építési helyet építési vonalnak kell tekinteni.
4. [4]Új épületet közterület felé nézően úgy kell kialakítani, hogy a közterületre néző épületszélesség legalább 5,0 m legyen. Az előírást meglévő épület fennmaradásáig nem kell alkalmazni.
5. [5]Azokban az építési övezetekben, amelyekben zártsorú beépítési mód került meghatározásra, a közterület felé néző 16 m telekmélységig zárt sorú építési hely, a következő 16 m-ig – amennyiben a hátsókert mérete biztosítható – oldalhatáron álló beépítés engedélyezhető. 32 m-nél nagyobb hosszúságú épület megépíthetőségének, vagy ilyen méretű építési helyen való bővítésének feltételeit minden beépítési mód esetében elvi építési engedélyben kell tisztázni.

a) A zártsorú építési helyen belül a beépítés ütemezetten is megvalósítható, első ütemként az oldalhatáron álló beépítésnek megfelelő épületrész beépítése engedélyezhető. A zártsorú építési helyen belül csak egy épület építhető.

b) Az oldalhatáron álló építési helyen belül legfeljebb 5,5 m építménymagasság építése engedélyezhető az oldalhatáron álló beépítési mód egyéb szabályainak betartása esetén.

6. Az építési övezeti előírásokban meghatározott építménymagasságokat az egyes homlokzatok, építményrészek számított magassága legfeljebb 1,00 m-rel haladhatja meg.
7. A (2)-(6) előírásoktól való eltérés az építési övezetre vonatkozó előírások betartása mellett elvi építési engedélyben tisztázott feltételek szerint lehetséges. Az elvi építési engedélyezési terv a Lajosmizse Város Önkormányzata által működtetett tervtanács (továbbiakban: tervtanács) ajánlásainak figyelembe vételével hagyható jóvá.
8. A szomszédos ingatlanon lévő, szabálytalanul elhelyezkedő építménytől a telepítési távolság biztosítása a tűzvédelmi hatóság eseti felmentése szerint módosítható.
9. Az építési övezetek területén a szabályozási terven jelölt telken belüli kötelező fásítás megvalósítása a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
10. [6] Lakóterületen (Lk, Lke, Lf), településközpont vegyes területen (Vt) a hátsókert mérete a kialakult adottságoknak megfelelően a részletes előírásoknál kisebb értékű, vagy elhagyható lehet, amennyiben az egyéb előírások betarthatók. Az építési övezetekben meghatározott hátsókertnél kisebb érték esetén az épület elhelyezésére vonatkozóan elvi építési engedélyt kell benyújtani.
11. [7]Övezeti kódban szereplő (B…) érték esetén az övezet telkein, az elvesző biológiai aktivitásérték pótlására, a (B…) érték/ha aktivitásérték biztosítandó. A (B…) értéke hektárra megállapított, melyet minden, a pótlással terhelt területen lévő telekre érvényesíteni kell.

Lk építési övezet előírásai

7. §

1. Az Lk övezet területén a kialakult, kisvárosias és sűrű, beépítést figyelembe véve jellemzően lakóházak, valamint az OTÉK 12.§.(2) bekezdésében és (3) bekezdés 1. és 2. pontjaiban felsorolt építmények helyezhetők el.

a)         A telek területének min. 30%-a növényzettel borított legyen.

b)         Hátsókert: min. 6,00 m.

c)         A telken nem lakóépület célját szolgáló épület építménymagassága max.: 3,50 m, gerincmagassága max.: 5,50 m lehet, kivéve az OTÉK 12.§ (2) bekezdés 2., 3., 4., 5. pontjában és a (3) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott építmények.

d)         Utcai telekszélesség: új telek esetén min. 14,0 m.

e)         Lk övezetben állattartási épület nem létesíthető.

f)         Az övezetben teljes közművesítettség biztosítandó.

2. Az Lk-1 jelű övezet területén:

a)         Beépítés: előkertes, szabadon álló

2. A beépítés mértéke: max. 40%.
3. Építménymagasság: min. 4,50 m – max. 7,50 m.
4. Telekterület: új telek esetén min. 400 m².

3. Az Lk-2 jelű övezet területén:

a)         Beépítés: közterületi határvonalon és, zártsorú

b)         A beépítés mértéke: max. 40%.

3. Építménymagasság: min. 4,50 – max. 6,50 m.
4. Telekterület: új telek esetén min. 400,0 m²

(4)       Az Lk-3 jelű övezet területén:

            a)         Beépítés: előkertes, oldalhatáron álló

b)         A beépítés mértéke: max. 30%.

c)         Építménymagasság: min. 4,50 – max. 6,50 m.

d)        Telekterület: új telek esetén min. 400 m².

Lke építési övezet előírásai

8. §

1. Az Lke övezet területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, kertvárosias beépítést figyelembe véve jellemzően kertes családi házak, valamint az OTÉK 13.§(2)-(3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltőt.

1. [8]
2. A beépítés mértéke: max. 30%. E rendelet hatálybalépése előtt kialakított 400,0 m²-nél kisebb telek esetén a meglévő beépítés m²-e újonnan is megépíthető.
3. Teleknagyság: új telek esetén min. 500,0 m².
4. Hátsókert: min. 6,00 m.
5. A telek területének min. 50%-a növényzettel borított legyen.
6. A telken nem lakóépület célját szolgáló épület építménymagassága max.: 3,50 m, gerincmagassága max.: 5,50 m lehet, kivéve az OTÉK 13.§ (2) bekezdésében és (3) bekezdés 1. 2. 3. és 5. pontjában meghatározott építmények.
7. A telken elhelyezhető állattartási épület alapterülete max. 20,0 m² lehet.
8. [9]
9. Utcai telekszélesség: új telek esetén min. 16,0 m.
10. A telken elhelyezhető lakásszám legfeljebb 4 db.
11. Az övezetben részleges közművesítettség biztosítandó.

2. Az Lke-1 jelű övezet területén:

a) [10]     Beépítés: 5,00 m előkertes, szabadon álló.

b)      Építménymagasság: max. 7,50 m.

c)      Lakásonként max. 25,00 m²-es egyéb épület építhető, max. 3,00 m-es építménymagassággal.

3. Az Lke-2 jelű övezet területén:

a) [11]      Beépítés: 5,00 m előkertes, ikres.

b)      Építménymagasság: max. 7,50 m

4. Az Lke-3 jelű övezet területén:

a) [12]      Beépítés: 5,00 m előkertes, illetve a kialakulthoz illeszkedő, oldalhatáron álló beépítési móddal.

2. Építménymagasság: min. 3,50 m – max. 6,00 m.

5. Az Lke-4 jelű övezet területén:

a) [13]      Beépítés: közterületi határvonalon és oldalhatáron álló úgy, hogy a közterületre néző épületszélesség legalább 5,0 m legyen. Az előírást meglévő épület fennmaradásáig nem kell alkalmazni.

b)      Építménymagasság: min. 3,50 m – max. 6,00 m.

c) [14]      Ahol a kialakult telekszélesség kisebb 16 m-nél, az oldalkert az adottságok függvényében és a vonatkozó előírások betartása esetén csökkenthető, vagy elhagyható.

Lf építési övezet előírásai

9. §

1. Az Lf övezet területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, falusias beépítést figyelembe véve jellemzően kertes családi házak, valamint az OTÉK 14.§.(2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.

1. A beépítés mértéke: max. 30%. E rendelet hatálybalépése előtt kialakított 400 m²-nél kisebb telek esetén a meglévő beépítés m²-e újonnan is megépíthető.
2. Teleknagyság: új telek esetén min. 800,0 m²
3. Hátsókert: min. 6,00 m.
4. A telek területének min. 40%-a növényzettel borított legyen.
5. Építménymagasság: min. 3,50 m – max. 5,00 m lehet
6. Utcai telekszélesség: új telek esetén min. 14,0 m.
7. Egy lakótelken legfeljebb 2 önálló lakóegység létesíthető
8. Az övezetben részleges közművesítettség biztosítandó.

2. [15]Az Lf-1 jelű övezet területén a beépítési mód: 5,00 m előkertes, oldalhatáron álló. Állattartási épület maximum 40,0 m²-es létesíthető.
3. [16]Az Lf-2 jelű övezet területén a beépítési mód: közterületi határvonalon, oldalhatáron álló úgy, hogy a közterületre néző épületszélesség legalább 5,0 m legyen. Az előírást meglévő épület fennmaradásáig nem kell alkalmazni. Állattartási épület maximum 40,0 m²-es létesíthető.
4. [17]Az Lf-3 jelű övezet területén a beépítési mód: 5,00 m előkertes, oldalhatáron álló. Állattartási épület maximum 60,0 m²-es létesíthető.

Vt építési övezet előírásai

10. §

1. A Vt övezet területén lakóházak, szolgáltató – kereskedelmi létesítmények és intézmények, valamint az OTÉK 16.§ (2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.

a)      A beépítés mértéke: max. 45%.

b)      A teleknagyság:            - e rendelet hatálybalépése előtt kialakított telek esetén kialakult új telek[18] esetén min. 500,0 m²,

c)      Hátsókert: min. 6,00 m

d)      A telek területének min. 25%-a növényzettel borított legyen.

e)      Állattartási épület nem létesíthető.

f)       Utcai telekszélesség: min. 14,0 m.

g)      Az övezetben teljes közművesítettség biztosítandó.

2. A Vt-1 jelű övezet területén a beépítési mód: közterületi határvonalon álló, zártsorú. A zártsorú beépítés ütemezhetően is megvalósítható. Építménymagasság: min. 6,50 m-max. 10,50 m
3. A Vt-2 jelű övezet területén a beépítési mód: közterületi határvonalon álló, zártsorú. A zártsorú beépítés ütemezhetően is megvalósítható.

Építménymagasság: min. 6,00 m-max. 8,50 m

4. A Vt-3 jelű övezet területén a beépítési mód: előkertes és szabadon álló.

Építménymagasság: min. 4,50 m - max. 6,00 m

5. A Vt-4 jelű övezet területén a beépítési mód: szabadon álló.

Építménymagasság: max. 12,50 m

Gk építési övezet előírásai

11. §

1. A Gk övezet területe nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, védőtávolságot nem igénylő épületek elhelyezésére szolgál az OTÉK 19.§ (1) és (2) bekezdése szerint. Az övezetben részleges közművesítettség biztosítandó.
2. Gk-1 övezet

1. Az övezet telkein a fő-, és kiszolgáló-létesítmények szabadonállóan helyezhetők el.
2. [19]Az építménymagasság maximum 12,5 m. Alacsonyabb építménymagasságú építési övezettel szomszédos telekhatár felől a következő illeszkedési előírás vonatkozik: az építhető homlokzatmagasság minimális oldalkert és hátsókert esetében a szomszédos építési övezetre előírt építménymagasságot sehol sem haladhatja meg. A minimálisnál nagyobb oldalkert esetében a homlokzat magassága a távolság mértékének megfelelően az építési övezetben megengedett mértékig növelhető.
3. [20]A beépítés mértéke a telekterület 60 %-át nem haladhatja meg. A telek területének minimum 20 %-a növényzettel borított legyen.
4. [21]A teleknagyság: új telek kialakítása esetén minimum 4000 m^2”            

e)   Előkert: min. 5,0 m

f)   Oldalkert: min. 6,00 m

g)   Hátsókert: min. 6,00 m

3. Gk-2 övezet

a)         Az övezet telkein a fő-, és kiszolgáló-létesítmények szabadonállóan helyezhetők el.

b)         Az építménymagasság max. 6,50 m.

c)         [22]A beépítés mértéke a telekterület 60 %-át nem haladhatja meg. A telek területének minimum 20%-a növényzettel borított legyen.

d)        [23]A teleknagyság: új telek kialakítása esetén minimum 1.500 m² .

e)         Előkert: min. 5,0 m

f)         Oldalkert: min. 6,00 m

g)         Hátsókert: min. 6,00 m

Ge építési övezet előírásai

12. §

            A Ge övezet területe nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú ipari épületek elhelyezésére szolgál, az OTÉK 18.§,  és 20.§ (1) bekezdése, (2) bekezdés 2 pontja, ill. (4) bekezdése szerint.

1. A Ge-1[24] övezet telkein a fő-, és kiszolgáló-létesítmények szabadonállóan helyezhetők el.
2. [25]Az építménymagasság maximum 12,5 m. Alacsonyabb építménymagasságú építési övezettel szomszédos telekhatár felől az illeszkedési előírások megegyeznek a Gk-1 építési övezet előírásaival.
3. [26]A beépítés mértéke a telekterület 50 %-át nem haladhatja meg. A telek területének minimum 25 %-a növényzettel borított legyen.
4. [27]A teleknagyság: új telek kialakítása esetén minimum 2000 m²
5. [28]A telek közterületi homlokvonala új telek kialakítása esetén minimum 25,0 m.”.
6. Előkert: min. 10,0 m
7. Oldalkert: min. 6,00 m
8. Hátsókert: min. 10,00 m
9. Az övezetben részleges közművesítettség biztosítandó.

Gmg építési övezet előírásai

13.§

            A Gmg övezet területe nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál, az övezetbe tartoznak a külterületen már meglévő majorközpontok (állattartási telepek) ill. mezőgazdasági üzemek is.

a)         A Gmg-1 övezet telkein építmények szabadonállóan helyezhetők el.

b)         Új épület építménymagassága legfeljebb 7,50 m lehet.

c)         A beépítés mértéke a telekterület 40%-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 30%-a növényzettel borított legyen.

d)        A teleknagyság: kialakult, -új telek kialakítása esetén min. 4.000 m²

e)         A telek közterületi homlokvonalának szélessége -új telek kialakítása esetén min. 25,0 m

f)         Előkert: min. 10,0 m

g)         Oldalkert: min. 6,00 m

h)         Hátsókert: min. 10,00 m

i)          Az övezetben hiányos közművesítettség biztosítandó.

Különleges övezetek előírásai

14. §

1. Különleges övezetben épületek elhelyezése szabadon álló módon 5,00 m elő-, 5,00 m oldal-, és 6,00 m hátsókert biztosításával lehetséges.
2. [29]
3. Különleges övezetek részletes előírásai:

a)         K-sport jelű övezet

Beépítettség: max. 5%

Építménymagasság: max. 4,50 m, lelátó esetén max. 12,5 m

Legkisebb kialakítható új telekterület: 4000 m²

A telek területének min. 75 %-a növényzettel borított legyen.

Az övezetben teljes közművesítettség biztosítandó.

b)         K-vízmű jelű övezet

Beépítettség: max. 10%

Építménymagasság: max. 4,50 m

Legkisebb kialakítható új telekterület: kialakult

A telek területének min. 70 %-a növényzettel borított legyen.

Az övezetben részleges közművesítettség biztosítandó.

            c)      [30]    K-fürdő jelű övezet

53. Beépítettség: maximum 30%
54. Építménymagasság: maximum 7,50 m
55. Legkisebb kialakítható új telekterület: 4000 m²
56. A telek területének minimum 40 %-a növényzettel borított legyen.
57. Az övezetben teljes közművesítettség biztosítandó”.

d)         K-vásártér jelű övezet

Beépítettség: max. 5%

Építménymagasság: max. 4,50 m

Legkisebb kialakítható új telekterület: 10000 m²

A telek területének min. 40 %-a növényzettel borított legyen.

Az övezetben részleges közművesítettség biztosítandó.

e)         K-temető jelű övezet

Beépítettség: max. 2%

Építménymagasság: max. 4,50 m

Legkisebb kialakítható új telekterület: 10000 m²

A telek területének min. 60 %-a növényzettel borított legyen.

Az övezetben részleges közművesítettség biztosítandó.

f)          K-szociális otthon jelű övezet

Beépítettség: max. 10%

Építménymagasság: max. 12,50 m

Legkisebb kialakítható új telekterület: 4000 m²

A telek területének min. 60 %-a növényzettel borított legyen.

Az övezetben részleges közművesítettség biztosítandó.

g)         K-szennyvíztisztító jelű övezet

Beépítettség: max. 2%

Építménymagasság: max. 4,50 m

Legkisebb kialakítható új telekterület: 10000 m²

A telek területének min. 40 %-a növényzettel borított legyen.

Az övezetben hiányos közművesítettség biztosítandó.

h)         [31] K-idegenforgalmi1 jelű övezet

            Az övezet az idegenforgalom, vendéglátás, turisztikai szolgáltatás épületeinek elhelyezésére szolgál.

Beépítettség: max. 20%

Építménymagasság: max. 7,50 m

Legkisebb kialakítható új telekterület: 10000 m²

A telek területének min. 70 %-a növényzettel borított legyen.

Az övezetben részleges közművesítettség biztosítandó.

i)          [32] K-idegenforgalmi2 jelű övezet

            Az övezetben a turisztika, a falusi (magán) vendéglátás, magánüdülés célját szolgáló épületek helyezhetők el.

Beépítettség: max. 5%

Építménymagasság: max. 7,50 m

Legkisebb kialakítható új telekterület: 5000 m²

A telek területének min. 75 %-a növényzettel borított legyen.

Az övezetben részleges közművesítettség biztosítandó.

j)[33]  K-mezőgazdasági üzem jelű övezet. Az övezetben a mezőgazdasághoz, vadgazdálkodáshoz   kapcsolódó kiszolgáló, feldolgozó épületek helyezhetők el.

235. Beépítettség: maximum. 40%.
236. Építménymagasság: maximum. 7,50 m.
237. Legkisebb kialakítható új telekterület: 4000 m².
238. A telek területének minimum. 40 %-a növényzettel borított legyen.
239. A telek közterületi homlokvonalának szélessége új telek kialakítása esetén minimum 25,0 m.
240. Az övezetben hiányos közművesítettség elégséges.
241. A szennyvízkezelésről egyedi vagy közüzemi formában gondoskodni szükséges.

Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

Közlekedési övezetek

15. §

1. A szabályozási tervlap a következő közlekedési rendeltetésű övezeteket tartalmazza:

1. Köv övezet: vasútterület
2. Kö1 övezet: autópálya terület
3. Kö2 övezet: országos utak területe
4. Kö3 övezet: a település gyűjtőútjainak területe
5. Kö4 övezet: a település kiszolgáló útjainak, vegyes használatú útjainak és önálló gyalogútjainak területe.

(2) [34] Az M-8. tervezett elkerülő út jelölt védőterületén belül történő építésügyi hatósági engedélyezési eljárás megindítását megelőzően a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. előzetes véleményezését be kell szerezni.”

3. A magánutak kialakítására vonatkozó előírások:

a)         A szabályozási tervlapon jelölt magánutak kialakítása nem kötelező, a terv szerint kialakított magánút nélkül azonban a közterületektől 25 m-nél távolabb elhelyezkedő épület építése nem engedélyezhető. A szabályozási tervtől eltérő magánút telekalakítása a jelen előírások b)-c) pontjai szerint engedélyezhető.

b)         kettőnél több, ill, 50 m-nél nagyobb távolságra lévő építési telket kiszolgáló magánutat közhasználat elől elzárni nem szabad.

c)         Új magánút területének legkisebb szélessége 50 m-re lévő legtávolabbi telekmegközelítésig 8,0 m, 150 m-re lévő telekmegközelítésig 10,0 m lehet. Nagyobb megközelítési távolságot igénylő magánút csak szabályozási tervnek megfelelően alakítható ki.

d)         A magánutakat úgy kell kialakítani, hogy tegyék lehetővé az építési telkek közútról történő megfelelő elérését, feleljenek meg a biztonságos gyalogos és gépjárműközlekedésnek, ill. tartalmazzák az övezeti előírások szerinti csapadékvíz-elvezetést és közműhálózatot.

(4)       A külterületi utak kialakítására vonatkozó előírások:

A külterületi önkormányzati utak (szabályozási szélessége min. 12 m (amennyiben az érintett területre szabályozási terv nem készül, az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani). A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. A külterületi önkormányzati utak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül új épület, építmény nem helyezhető el.

Zöldterületek

Zkp Közpark terület

16. §

1. Közpark övezet területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés, vendéglátás és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el. Az építmények elhelyezéséhez építési engedély csak kertépítészeti szakvélemény alapján adható ki.
2. Közpark területén a funkciónak megfelelő épületek is építhetők, max. 2% beépítettséggel, max. 4,5 m építménymagassággal. A közparkban 200 m² alapterületnél nagyobb épület nem építhető.
3. Közpark övezet területén csak az azokat használók számára létesíthető gépkocsiparkoló. A parkolókat terepszinten, fásítva (illetve a meglévő fák megtartásával) kell kialakítani, max. az adott közpark területének 2%-át véve igénybe.
4. Közparkban építmény-elhelyezés, gépkocsi parkoló építés érdekében fakivágás nem, csak fa átültetés engedhető meg. 
5. Közpark létesítése, részleges, vagy teljes átalakítása, átépítése csak kertépítészeti terv alapján engedélyezhető. Közpark területét érintő kertészeti tevékenység, beavatkozás (parkfenntartást kivéve) végzéséhez kertészeti szakvélemény szükséges.

Zkt Közterek területe

17. §

(1)        A közterek területén telket alakítani a közterületet rovására nem lehet.

(2)        A köztér övezetben a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér) helyezhető el. Az övezetben a funkcionális működést szolgáló és legfeljebb 20 m² vízszintes vetületű, lábakon álló esőtető létesíthető.

(3)        A köztér övezetben új épület, pavilon nem létesíthető.

Erdőterületek

18. §

1. Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként megjelölt, e célra szolgáló terület.
2. Az erdőterület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók, felújíthatók és újjá is építhetők.
3. Természeti területet jelentő erdőterületen bánya, távközlési magasépítmény, adótorony, antenna nem létesíthető, meglevő felújítása nem engedélyezhető.

(4)        Telepítésre ajánlottak a következő szárazságtűrő fafajok:

Fehér, rezgő vagy szürke nyár (Populus alba, P. tremula, P.x canescens), mezei és tatárjuhar (Acer campestre, A. tataricum), vadkörte (Pyrus pyraster), magaskőris (Fraxinus excelsior), akác (Robinia pseudoaccacia).

Cserje fajok: vadrózsa (Rosa canina), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), veresgyűrűsom (Cornus sanguinea), kökény (Prunus spinosa).

(5)        Az erdőterület az építési használat szerint (épület, építmény elhelyezés szempontjából)

a)   Védelmi (Ev)

b)   Gazdasági (Eg)

c)   Egészségügyi, szociális, turisztikai (Ee)

másodlagos rendeltetésű övezetbe tartozik.

Ev Védelmi rendeltetésű erdőterület

19. §

1. A terület védelmi (védő, környezet- illetve, táj- és természetvédelmi) célokat szolgál.
2. A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető.
3. Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32.§-a szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

Eg Gazdasági rendeletetésű erdőterület

20. §

Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként szabályozott területen az erdőgazdálkodáshoz, a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:

Beépíthető legkisebb telekterület: 20 ha (200 000 m2)

Beépítési mód: szabadonálló

Maximális beépítettség: 0,5%

Maximális építménymagasság: 4,5 m

Ee Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeletetésű erdőterület

21. §

1. A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál.
2. Egészségügyi-szociális, turisztikai erdőövezetben a turizmust, a rekreációt, a szabadidő eltöltést továbbá a természetvédelmi ismeretterjesztést szolgáló építmény helyezhető el.

Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000 m2)

Beépítési mód: szabadonálló

Maximális beépítettség: 2,0%

Maximális építménymagasság: 4,5 m (homlokzatmagasság legfeljebb 5,5 m), kivéve kilátó esetén, melynek építési feltételeit elvi építési engedélyben kell meghatározni.

3. Erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek alakíthatók ki. A kilátó kivételével az épületek nyeregtetővel alakítandók ki.

Mezőgazdasági területek

Általános előírások

22. §

(1)        A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés, halászat és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Az övezet a külterületen hagyományosan kialakult lakó (tanya) funkcióra is szolgál.

2. [35] Mezőgazdasági területen csak tájbaillő, a helyi építési hagyományoknak megfelelő jellegű épület helyezhető el. 12,0 m épületszélességig kizárólag magastetős (dominánsan nyeregtetős) épület létesíthető, amely esetben minimum 30°, maximum 45° tetőhajlásszögű épület engedélyezhető.

(3)        A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók, felújíthatók és újjá is építhetők.

(4)        A beépítésre szánt lakóterülettől, vegyes, különleges (kivéve szennyvíztisztító) és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területtől 500 m távolságon belül, illetve a vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb új, nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyüjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és zavaró bűzhatással.

(5)        [36]

(6)        A mezőgazdasági övezetben jelölt erdősítésre javasolt területen az erdőművelés irányába történő művelési ág váltás a rendezési terv módosítása nélkül megvalósítható.

(7)        A mezőgazdasági területek a tájjelleg, tájhasználat, tájképi és környezetvédelmi érzékenység, valamint a beépítettség intenzitása, és építési lehetőségek szerint a következő mezőgazdasági övezetekbe tartoznak:

általános mezőgazdasági terület övezete (Má)

korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület övezete (Mko)

kertes mezőgazdasági terület övezete (Mk)

Részletes előírások

Má jelű általános mezőgazdasági terület

23.§

1. Az általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, valamint az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, idegenforgalmi létesítmények (pl. vendéglátás, lovas turizmus), szállásszolgáltató épületek, továbbá lakóépületek helyezhetők el.
2. Általános mezőgazdasági területen a kialakítható telek területe 5000 m²-nél kisebb nem lehet.
3. [37] Az övezetben az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

1. A beépíthető telek közterület felőli minimális szélessége
   1. szántó és gyep művelési ág esetén 50 m,
   2. szőlő és gyümölcs művelési ág esetén 30 m.
2. Beépíthető telek területe szántó művelési ág esetén:
   1. lakó-, és gazdasági épülettel: minimum 6000 m²
   2. gazdasági épülettel:   minimum 1500 m²
3. Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös művelési ág esetén:
   1. lakó-, és gazdasági épülettel: minimum 3000 m2
   2. gazdasági épülettel:   minimum 1500 m2
4. Beépíthető telek területe gyep (rét, legelő) művelési ág esetén:
   1. lakó-, és gazdasági épülettel: minimum 4 ha (40 000 m2)
   2. gazdasági épülettel:   minimum 2 ha (20 000 m2)
5. Beépítettség: maximum 3%.
6. Építménymagasság:
   1. lakóépületnél maximum. 4,5 m,
   2. gazdasági épültnél maximum 7,5 m (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt – pl. technológiai torony a műszaki szükségességnek megfelelően – ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani).
7. A gazdasági épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára, állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek kialakíthatók.
8. Beépítési mód: szabadonálló, előkert: minimum 10 , oldalkert: minimum 6 m.

(4)[38]     Ha egy telken belül több művelési ág van jelen, akkor a beépíthetőség teljesüléséhez legalább az egyik művelési ág esetén a (3) bekezdés szerinti művelési ághoz (szántó, szőlő, gyümölcsös, gyep) rendelt minimálisan beépíthető telek területét kell biztosítani.

(5)[39]   Földrészleten belül, ha gyep és szántó művelési ág is megtalálható, akkor épület, illetve építmény csak szántóterületen helyezhető el.

(6)[40]     Az övezetben a nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek, alrészletek művelési ága nem változtatható meg, rajtuk épület, illetve építmény nem helyezhető el.

(7)[41]     Birtokközpont telke csak szántó művelési ágú területen alakítható ki.

Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület

24.§

1. Korlátozott használatú mezőgazdasági területbe a jellemzően a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét, valamint a természet- és a tájvédelmet is szolgáló – részben természeti védettség alá eső területrészek tartoznak.
2. Az övezetben a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg.
3. Gazdasági épületként kivételesen elhelyezhető a legeltetéses állattartást, illetve természetvédelmi bemutatást, ismeretterjesztést szolgáló épület. Az ilyen épületek csak szántó vagy gyep művelési ágú, min. 10 ha területű telken, telkenként 0,5% beépítettséggel létesíthetők, max. 4,5 m építménymagassággal, szabadonálló beépítési móddal, tájbaillő, hagyományőrző módon kialakítva. A létestéshez elvi építési engedélyt kell kérni.
4. Az övezetben szakhatósági feltételeknek és engedélyeknek megfelelően kialakított és működtetett horgászházak megtarthatók, ill. új épületek építési lehetősége elvi építési engedélyezési terv alapján rögzítendő.
5. Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható.

Mk jelű kertes mezőgazdasági terület

25.§

(1)[42] A kertes mezőgazdasági területen az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

1. Lakóépület, üdülőépület az övezetben nem építhető.
2. Gazdasági épülettel (és földdel borított pincével) beépíthető telek:
   27. Telekszélesség az építési helyen minimum 15 m.
   28. Beépíthető telek területe: minimum 720 m²
3. Beépítettség: maximum 3%, de a gazdasági épület nagyobb telek esetén is csak maximum 90 m²-es lehet.
4. Építménymagasság: maximum 4,5 m.
5. Beépítési mód: szabadonálló.

2. Az övezetek telkein telkenként egy (ideiglenes tartózkodásra is alkalmas) gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), illetve egy földdel borított pince helyezhető el.
3. [43]Állattartó épület, nagy létszámú állattartó telep az övezetekben nem létesíthető.

25/A. §[44]

 (1)       A szabályozási tervlapon a bővíthető beépítésű tanyákra vonatkozó jellel körülhatárolt területen belül a már meglévő lakóépülettel rendelkező tanyák területeire a következő előírások vonatkoznak:

a)            Meglévő lakóépülettel rendelkező tanya 1000 m²-nél kisebb telek esetében csak az országos előírások szerint építhető be.

b)            1000 és 6000 m² közötti teleknagyságú, lakóépülettel rendelkező tanya területén a lakáscélú bővítés és a meglévő lakóépület együttes beépített területe nem haladhatja meg a 90 m²-t.

c)            A telekméretek függvényében az alábbi összesített beépített területek engedélyezhetők:

(2)        1000-2000 m² területű meglévő lakóépülettel rendelkező tanyák területein az országos előírásoknak megfelelően (a birtoktest együttes beépítése legfeljebb 3 %) birtokközpont alakítható ki, az adott telek legfeljebb 10 %-os beépítése mellett.

Vízgazdálkodási területek

26. §

1. A V-1 övezet területén csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos épületek helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi jogszabályok rendelkezéseit is. Épület építési szándéka esetén elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.
2. A V-2 övezet területe a horgászat céljára szolgál. A horgásztavak céljára szolgáló vízgazdálkodási területen a horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembevételével. Az övezetben önálló telek nem alakítható ki, az övezet területére vonatkozó beépítettség legfeljebb 3,0 %, az építhető építménymagasság legfeljebb 3,0 m lehet.

Az övezetben való beépítés feltételeit, a horgászattal összefüggő építmények pontos meghatározását elvi építési engedélyben kell tisztázni. Az építési engedélyezési terv a tervtanács ajánlásainak figyelembe vételével hagyható jóvá.

3. Külterületen az élővizek partjától számított 50 m, belterületen, vagy beépítésre szánt területen 10 m védőtávolságon belül új építési telek nem alakítható ki, újonnan gazdasági építmény és lakóépület nem építhető.

Zöldfelületi előírások, zöldfelületi értékvédelem

27. §

1. A Dózsa György út helyi védett platánfasorának kiegészítése csak előnevelt, koros Platanus hispanica (platánfa) egyeddel történhet.
2. Természeti, műemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minősülő telek esetében az építési engedélyezési terv kötelező részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévő növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot.
3. [45]
4. [46] Az utak kiépítése során a legalább 12 m szélességű út esetén legalább egyik oldalon fasort kell telepíteni és fenntartani; kivéve, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, illetőleg ha a növényzet kihelyezését műszaki adottságok nem teszik lehetővé.
5. [47]Újonnan kialakított közterületek mentén az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni.
6. Új kialakítású, 12,0 m-nél nagyobb szabályozási szélességű közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést is ki kell alakítani.
7. [48] A telken belül kijelölt kötelezően zöldfelületként tartandó területet (szabályozási terven ábrázolt) növényzettel fedetten kell kialakítani, épületet, építményt elhelyezni nem lehet. A terv jóváhagyása előtt kötelezően zöldfelületként tartandó területen elhelyezkedő már meglévő lakó és gazdasági épületek kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók, felújíthatók, de lebontás esetén csak a zöldfelületként megjelölt területen kívül lehetséges épület illetve építmény elhelyezés.”
8. A telken belüli védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek növénytelepítését 80 %-ban a kistáj őshonos fafajaiból kell kialakítani.
9. A telken belüli védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek funkcióját három szintes, sűrű ültetéssel kell biztosítani. A védőfásításnak minimum egy sor faegyedekből álló fasort is tartalmaznia kell.
10. [49] Szabályozási terven jelölt telken belüli természetes növényzet megőrzendő telekrész esetén a természetes növényzet fennmaradását biztosítani kell. A telekrészen épület, felszín alatti építmény nem helyezhető el. Beépítésre nem szánt területen a természetes növényzet megőrzendő telekrész nem keríthető le.

A növényzet védelme

28. §

1. A kivágott fa pótlásáról a terület tulajdonosának kell gondoskodnia. A pótlás során annyi előnevelt, kertészeti faiskolából származó fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege lombhullató fajok esetében megegyezzen a kivágott fák törzsátmérőjének összegével, örökzöldek esetében legalább 50 %-kal meghaladja azt.
2. Az építkezés miatt kivágott fa (3) bekezdés szerinti pótlásáról legkésőbb a használatbavétel időpontjáig gondoskodni kell. A fapótlás megtörténtét írásban be kell jelenteni és igazolni kell az I. fokú építésügyi hatóság felé. Nem építkezés miatt kivágott fa pótlásáról 3 hónapon belül kell gondoskodni.
3. A kivágott fa pótlását saját területen kell biztosítani. Amennyiben a fák pótlását a saját ingatlanon nem lehet elvégezni, úgy közterületen kell elültetni a pótlandó fákat az építésügyi hatósággal egyeztetve.
4. A település területén allergén hatású növényfajok nem telepíthetők.
5. Utcafásításra, pótlásra illetve cserére javasolt fafajok: Celtis occidentalis (nyugati ostorfa), Fraxinus ornus (virágos kőris), Fraximus excelsior (magas kőris), Sophora japonica (japánakác), Acer sp. (juhar fajok), Tilia cordata (kislevelű hárs), Tilia argentea (ezüstlevelű hárs), a szűkebb utcákba: Prunus cerasifera (cseresznyeszilva), Koelreuteria panniculata (csörgőfa), Cercis siliquastrum (közönséges judásfa), Acer palatanoides ’Globosum’(gömbkoronájú korai juhar).

Táj-és természetvédelem

29. §

1. Lajosmizse közigazgatási területén az alább természeti értékvédelmi területek találhatók:
   1. Országos természetvédelmi terület (ex lege védett terület)
   2. [50] Országos ökológiai hálózat
   3. Országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó
   4. Helyi jelentőségű (meglevő és tervezett) természetvédelmi terület
2. Országos jelentőségű természetvédelmi terület
   1. Az ex lege védett területek országos jelentőségű természetvédelmi területnek minősülnek.
   2. [51] Országos jelentőségű védett természeti terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet a természet védelméről szóló törvény előírásainak, a védetté nyilvánítási rendeletnek és a természetvédelmi kezelési tervnek megfelelően. Az országos jelentőségű természetvédelmi területen mindennemű tevékenység (építési tevékenység, művelési ág változtatás) csak a természetvédelmi hatóság egyetértésével történhet.
3. [52] Országos ökológiai hálózat

a)   A hálózat területére vonatkozóan a természet védelméről szóló törvény előírásait kell alkalmazni.

b)   Az országos ökológiai hálózat hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására.

c)   Az országos ökológiai hálózat területén új épület elhelyezése, élőhely fenntartása és az ehhez kapcsolódóan oktatási, kutatási, ismeretterjesztési és ökoturisztikai célú létesítmény elhelyezése a természetvédelmi hatóság egyetértésével történhet.

d)   Országos ökológiai hálózat területén mindennemű tevékenység (építési tevékenység, művelési ág változtatás) csak a természetvédelmi hatóság egyetértésével történhet.

4. Ökológiai folyosó

(a)  Az ökológiai folyosók területén újabb, a folyamatosságot megbontó létesítmény elhelyezése nem engedélyezhető. A természetes folyamatosság megtartását az építési engedélyezési eljárás során igazolni kell.

(b)  Az övezetben biztosítani kell a természetközeli élőhelyek közötti ökológiai kapcsolat fennmaradását.

5. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület és emlék

(a)  A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken ipari és bányászati tevékenység nem engedélyezhető, lakó- és gazdasági épület létesítése az építési övezeti szabályozásnak megfelelően és csak a természeti értékek védelmével összeegyeztethető módon történhet.

(b)  A helyi jelentőségű védett természeti terület és emlékek fenntartásáról, természeti állapotának megőrzéséről a tulajdonos köteles gondoskodni.

Környezetvédelem

30. §

 (1) Általános előírások

1. Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.
2. Az építési telken, építési területen a szabályozási előírásoknak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha
   • a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia-, ivóvízellátás biztosított,
   • a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,
   • a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,
   • az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a felszín alatti és felszíni vizek mozgását és tisztaságát.
3. A város területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati és jelen rendelet előírásai, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(2)  Levegőtisztaság-védelem

1. Természeti területen olyan létesítmény, melynek üzemi-technológiai eredetű mérhető légszennyező anyagkibocsátása van nem létesíthető.
2. A város területén hulladék nyílt téri, vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése (kis mennyiségű háztartási, papír és fahulladék kivételével), továbbá veszélyes hulladék égetése (vagy más formában történő ártalmatlanítása) nem engedhető meg.
3. Kellemetlen szaghatást, bűzt okozó létesítmény lakóterülethez, vegyes, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és különleges területhez (kivéve szennyvíztisztító) 500 m-nél közelebb nem létesíthető.
4. Épülethomlokzaton közterület felé égéstermék nem vezethető ki, ill. klímaberendezés újonnan nem helyezhető el.
5. A meglevő és létrehozásra kerülő nagy létszámú állattartó telepek valamint a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló kormány rendeletben meghatározott létesítmények esetén levegővédelmi övezetet kell megállapítani egyedi eljárás keretében, kikérve a környezetvédelmi hatóság véleményét.
6. A kijelölt levegővédelmi övezetben nem lehet lakóépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási típusú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével kapcsolatos építményt.

(3)        Föld védelme

1. Talajvédelmi érdekből a létesítmények építése során a talaj felső humuszos rétegét (min. 20 cm) el kell különíteni (deponálás) és újrahasznosításáról (pl. a terület zöldfelületeinek létesítésénél) gondoskodni kell.
2. [53] Terület feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal történhet. Területrendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható.
3. A széleróziónak kitett területen a Bács-Kiskun megyei területrendezési terv szerint az erdő, a szőlő, a gyümölcsös és a rét, legelő művelési ágban nyilvántartott földrészletek művelési ága nem változtatható meg. Ültetvény megszüntetése esetén az újratelepítésig gyepesítéssel kell a területet hasznosítani.
4. A széleróziónak kitett területeken a természetes felújításra alkalmas erdők tarvágása nem engedhető meg. Ültetvényszerű kultúrerdőkben a tarvágás összefüggően legfeljebb 3 ha lehet.

(4)        Vizek védelme

1. A keletkező kommunális, illetve veszélyesnek nem minősülő szennyvizet az erre kiépített csatornahálózatba (azon keresztül szennyvíztisztító létesítménybe) kell vezetni, ameddig erre nincs lehetőség, csak zárt rendszerű szennyvíztárolók létesítése engedélyezhető.
2. Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.

(5)        Hulladékgazdálkodás

A nem csatornázott területeken a szennyvizet zárt tárolóba kell gyűjteni. A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása, leürítése csak a hatóságilag engedélyezett fogadóállomásokon, helyeken lehetséges.

Épített környezet védelme

31. §

(1)[54]

(2)[55]   A Hv épületek az alábbiak:

1. a volt „Gőzmalom” épülete: Széchenyi utca 2242/4 hrsz. (tömbbelsőben, a volt háziipar területén)
2. a Malomépület: Tarnay utca 11, 2040 hrsz.
3. a Ricsováry kastély: 0499/28 hrsz.
4. Tarnay Kúria: Mizse tanya 200, 0386/7 hrsz.
5. Temető kápolna: a köztemetőben1686/2 hrsz.
6. Külterületen a Gerébi Kúria: 0232/1 hrsz.
7. Polgármesteri Hivatal régi épülete: 1/1 hrsz.
8. Római Katolikus templom: Szabadság tér 1, 24 hrsz.
9. Református templom: 182/3 hrsz.
10. Bartal Kripta: Köztemetőben” 1686/2 hrsz.

(3)[56]     A felsorolt épületek homlokzatai, tömegformálása és tetőkialakítása nem           változtathatók meg. Az engedélyezési eljárásban az illetékes szakhatóság szakmai véleményét ki kell kérni.

Helyi védelem

32. §

(1)[57]     Helyi jelentőségű védett természeti területek és helyi védettség alatt álló természeti értékek:

1. Iskola-tó és környéke 708/5 hrsz.
2. Füzes-tó (Horgász-tó) és környéke 0269/30 hrsz.
3. 1 darab kocsányos tölgy 0470/8 hrsz.
4. 1 darab vadkörtefa 0331/11 hrsz.
5. 5-ös főút mentén lévő platánfák és vadgesztenyefák 2504 és 2505 hrsz.
6. Központi park és növényzete 22/2 hrsz.
7. Köztemető vadgesztenyefa sorai 1686/2 hrsz.
8. 1 darab vadkörtefa 0736/20 hrsz.
9. 1 darab vadkörtefa 0426/5 hrsz.
10. Tarnai utcai platánfasor 2063 hrsz.

(2)[58]

Régészeti lelőhelyek védelme

33. §[59]

(1)  A szabályozási tervlapon jelölt régészeti terület határával érintett telkeken a meglévő terepszinthez viszonyítva 30 cm-nél mélyebb földmunkával járó minden tevékenység az illetékes szakhatóság engedélyével végezhető.

(2)  A szabályozási tervlapon jelölt régészeti terület határait az illetékes szakhatóság a régészeti kutatásoknak megfelelően megváltoztathatja.

Városképvédelem

34. §

1. A szabályozási tervlapon jelölt városképvédelmi területtel érintett építési övezetekben és közterületeken építési tevékenység, rendeltetés változtatása, növénytelepítés az alábbiak szerint végezhető:

a)   az érintett építési övezetekben és közterületeken építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a városképvédelmi területről láthatóan a tervezett épületet és környezetét bemutató látványtervet, valamint az építési telek és az előtte lévő közterület kertészeti tervét, ill. növényzetét,

b)   az építési engedélyezési terv a tervtanács ajánlásainak figyelembe vételével hagyható jóvá,

c)   közterületen végzett építés, növénytelepítés engedélyezési terv alapján végezhető, amelynek jóváhagyása a tervtanács ajánlásainak figyelembe vételével történhet.

2. Amennyiben a városképvédelmi területre és környezetére készült tervpályázat alapján a jelen szabályozási tervlap közterületi határvonalait betartó építési engedélyezési terv készül, az építménymagasságra, beépítettségre, zöldfelület mértékére vonatkozó övezeti előírások a szabályozási terv keretén belül megváltoztathatók.
3. Közterületeken és közterületekről láthatóan reklámfelület, reklámtábla az alábbi feltételekkel helyezhető el:
   1. [60] Belterületen, valamint a hozzá kapcsolódó építési övezeteken és azokkal közbezárt közterületeken az elhelyezhető reklámfelület nagysága legfeljebb 2 m2 lehet.
   2. [61]
4. Közterületeken elhelyezhető építmények (autóbuszváró, árusító pavilon, trafóház stb.) az építmények megjelenésére vonatkozó külön rendelet megalkotásáig csak a tervtanács ajánlásainak megfelelő építési engedély alapján hagyható jóvá.
5. Lakóterületi (Lk, Lke, Lf) és vegyes (Vt) építési övezetekre vonatkozó városképvédelmi előírások:
   1. A felsorolt övezetekben csak hagyományos anyagú, vagy hagyományos megjelenést biztosító külső térelhatároló elemek, felületek alkalmazhatók. Épülethomlokzatokon, tetőfelületen burkolóanyagként (hagyományos fém épületszerkezetet, pl. horganylemezt és rézlemezt kivéve) fémfelület nem alkalmazható.
   2. Az övezetekben hullámlemez (pl. eternit, fém, műanyag) közterület felől látható helyen nem alkalmazható.
   3. Kerítés magassága legfeljebb 2,0 m, a közterület felé legalább 20 %-ban áttört legyen.
6. Városképvédelmi területen kívül építhető, városképet befolyásoló építmények elhelyezése:

A közigazgatás területén az övezeti előírást meghaladó, városképet befolyásoló (Pl. hírközlési, távközlési magasépítmény, magas kémény, távvezeték tartóoszlopa stb.) építmény építési engedélyezési tere– ha az övezeti előírás azt nem tiltja – a tervtanács ajánlásainak megfelelő elvi építési engedély alapján hagyható jóvá.

(7) A 6.sz. mellékletben felsorolt épületek átalakításakor a helyi kialakult építészeti értékeket ( tömegformálás, homlokzatalakítás) fokozottan érvényesíteni kell.

Védőterületek, védősávok

35. §

1. A gyorsforgalmi út és az országos főút mentén az út tengelytávolságától számított 100-100 m, országos mellékút mentén 50-50 méter, a tervezett gyorsforgalmi út esetén 500-500 m védőtávolság érvényes, melyen belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
2. A beépítésre szánt lakóterülettől, vegyes, különleges (kivéve szennyvíztisztító, vízmű) és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területtől 500 m távolságon belül, illetve a vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb új, nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.
3. A kommunális hulladéklerakó 500 m-es védőtávolságán belül a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló kormány rendeletben meghatározott előírásokra kell figyelemmel lenni. Az 500 m-es védőtávolságot az utógondozási időszak befejeződéséig (kármentesítési célállapot elérése) kell biztosítani.
4. Az országos ökológiai hálózat által érintett területen, a természeti területeken, a helyi természetvédelmi területen illetve tájképvédelmi szempontból értékes területen adótorony, távközlési magasépítmény nem létesíthető.
5. Természeti területen elektromos légvezeték, távközlési légvezeték, adótorony, távközlési magasépítmény nem építhető.
6. Országos jelentőségű természetvédelmi területen, természeti területen, az országos ökológiai hálózat részét képező területen, helyi természetvédelmi területen, külszíni művelésű bánya nem nyitható.
7. A település területén gazdasági célú szélkerék, szélerőmű az arra kijelölt területen helyezhető el.

Belterületi határ változtatása

36. §[62]

A belterülethez közvetlenül kapcsolódó építési övezetek, közterületek belterületbe vonását az Önkormányzat saját hatáskörben kezdeményezheti.

Vegyes rendelkezések

37. §

1. Telkek közútról, ill. magánútról burkolt útfelülettel való megközelítésére egyéb előírás hiányában 50 m közterületi kapcsolatonként legfeljebb 8 m burkolatszélesség alakítható ki
2. Lakóépületet, ill. lakást is tartalmazó teleknél az épület házszámát közterületről, ill. magánútról jól látható módon el kell helyezni.

Átmeneti és záró rendelkezések

38. §

1. E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
2. Jelen rendeletet a hatálybalépést követően indított közigazgatási hatósági ügyekben kell alkalmazni.
3. A már benyújtott de e rendelet hatálybalépéséig el nem bírált kérelmek esetében a kérelmező számára kedvezőbb rendelkezések szerint kell eljárni.
4. E rendelet tervtanácsra vonatkozó rendelkezéseit 2008. május 1. napjától kell alkalmazni
5. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének a város helyi építési szabályzatáról szóló 8/2006. (III.30.) rendelete.

                       Basky András                                    Kutasiné Nagy Katalin

polgármester  sk.                                           jegyző sk.

A rendelet kihirdetve: 2008. január 23.

                                                                                              Kutasiné Nagy Katalin

                                                                                                          jegyző sk.

FÜGGELÉKEK

1. sz. függelék: Országos jelentőségű természetvédelmi területek (tervlapon ábrázolva)

2. sz. függelék: Természeti területek (tervlapon ábrázolva)

3. sz. függelék: Műemlék épületek

1. Tanyamúzeum 056/3 hrsz. Alsóbene 625
2. Puszta-templom rom 0331/7. hrsz. Kónya dűlő
3. Mizse 236. tanya 0562/6 hrsz. Népi tanya

4. sz. függelék: Régészeti területek (tervlapon ábrázolva)

1. [63]
2. [64]

MELLÉKLETEK

1. sz melléklet: Helyi jelentőségű természetvédelmi területek

• Iskola-tó és környéke (708/5 hrsz.)
• Füzes-tó (Horgász-tó) és környéke (0269/30 hrsz.)
• Központi park és növényzete (22/2 hrsz.)

2. sz. melléklet: Helyi jelentőségű természetvédelmi emlékek:

• Mizsei Sárfány földön a 0470/16 hrsz.-on 4 db kocsányos tölgy
• Mizsén a 0473/5 hrsz.-on 6 kocsányos tölgy
• Benén a 0711/4 hrsz.-on 1 kocsányos tölgy
• Kónya dűlő kereszteződésben a 0331/11 hrsz.-on 1 vadkörte fa
• Mizsén a 0477/13 hrsz.-on 1 vadkörte fa
• Központi parkban és a főúton 141 platán- és vadgesztenyefa
• Köztemető vadgesztenye fasorai
• Tóth dűlőben a 0736/20 hrsz.-on vadkörtefa
• Terényi dűlőben a 0426/5 hrsz.-on vadkörtefa

3. sz. melléklet: A műemléki környezet

-     Tanyamúzeum, 056/2 hrsz. határa

-     Puszta-templom rom, 0331/7 hrsz. határa

-     Tanya, 0562/6 hrsz határa    

4. sz. melléklet[65]: Helyi védelem alatt álló épületek

• a volt „Gőzmalom” épülete: Széchenyi utca 2242/4 hrsz. (tömbbelsőben, a volt háziipar területén)
• a Malomépület: Tarnay utca 11., 2040 hrsz.
• a Ricsováry kastély: 0499/28 hrsz.
• Tarnay kúria: Mizse tanya 200,  0386/7 hrsz.
• Temető kápolna: a köztemetőben 1686/2 hrsz.
• Külterületen a Gerébi Kúria: 0232/1 hrsz.
• Polgármesteri Hivatal régi épülete: 1/1 hrsz.
• Római katolikus templom: Szabadság tér 1. 24 hrsz.
• Református templom: 182/3 hrsz.
• Bartal Kripta:  Köztemetőben 1686/2 hrsz.

5. sz. melléklet: Helyi védelemre javasolt épületek

• Súri ház (iskola), 9/1 hrsz.
• Régi iskola, (Gimnázium) 700 hrsz.
• Volt szülőotthon – Dózsa György út 123., 2295 hrsz.

6. sz. melléklet: Részleteiben megtartandónak javasolt épületek

• Bende vendéglő, 2131 hrsz.
• Pinczés-bolt, 1990/1 hrsz.
• Lustig-bolt, 908/2 hrsz.
• Cseke ház, 2254 hrsz.
• Bencsik-bolt 2174 hrsz.
• Iparoskultúrház, 2170 hrsz.
• Óvoda épülete (jelenleg iskola), 2184 hrsz.
• Alsólajosi iskola, 0139/12 hrsz.
• Alsómizsei iskola (Kulapityei iskola, jelenleg vadászház) 0227/17
• Baracsi úti iskola, 0701/3 hrsz.
• Hármashatári iskola, 091/3 hrsz.
• Mizsei iskola, 0324/3 hrsz.
• Szarkási iskola, 0540/10 hrsz.
• Szobrosi iskola, 0446/2 hrsz.