Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2008. ( I. 23.) önkormányzati rendelete a város helyi építési szabályzatáról^[1]

Lajosmizse város Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 13.§ (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

(1)       A rendelet hatálya Lajosmizse város közigazgatási területére terjed ki.

2. Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, továbbá egyedi építési telket alakítani, építményt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni:

a)         az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásai, és

b)         a vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései, valamint

3. a jelen rendelet és annak mellékletét képező szabályozási terv szerint szabad.

A helyi építési szabályzat főbb tartalmi elemei

2.§^[2]

(1)       A helyi építési szabályzat felsorolt előírásai kötelezők, megváltoztatásuk csak a szabályozási terv módosításával, ill. új szabályozási terv készítésével lehetséges.

(2)       A szabályozási elemek:

1. külterületi beépítésre szánt területi határ,
2. szabályozási vonal,
3. övezet határa,
4. övezet rendeltetése,
5. építési övezeti előírások.

(3)^[3] Meglévő beépítésben a telkek méretei (hossz, szélesség, terület) és beépítése (beépítettségi % és telepítési távolság) a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetekre előírtaktól, de (új) telket alakítani, (telket megosztani) csak az övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet és új beépítés is csak az övezeti előírások szerint létesíthető.

^[4](4) Övezethatárra vonatkozó előírások:

a) Az övezethatár mentén nem kötelező a telket megosztani, több övezettel érintett telek megosztás nélkül is rendezettnek tekintendő.

b) A telek beépíthető része a vonatkozó övezeti előírás szerint jelölendő ki. A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke az övezethatár által elmetszett telekrészre számítandó, azaz mintha a telek megosztott lenne.

c) Ha megosztásra kerül a telek az övezethatár mentén, a maradványtelekre nem kell alkalmazni a legkisebb teleknagyság előírást.

d) Mezőgazdasági és erdőterületen a művelési ágak figyelembevételével különböző övezetbe tartozó telek is kialakítható.

e) Gazdasági területen belüli, különböző építési övezetbe tartozó telkek is alakíthatók a kialakuló telek, telkek beépítési feltételei a b) pont szerintiek alapján határozandó meg.

^[5](5) A szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal korrekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek, az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításra, kisajátításra, a telek rendezettnek tekintendő, a szabályozással érintett telkeken azonban telekalakítás és építési munka -a szabályozást nem érintő építési munka kivételével- csak a tervezett szabályozásnak megfelelően engedélyezhető.

A telekalakításra vonatkozó általános szabályok

3.§^[6]

(1)    Építési telek kialakításánál a nagyobb és kisebb oldalhosszak aránya nem lehet nagyobb 5:1 aránynál, csak akkor, ha a változtatás a kedvezőbb arány elérése érdekében történik.

(2)          ^[7]Nyúlványos telek beépítésre nem szánt és külterületi, illetve zártkerti fekvésű gazdasági terület kivételével nem alakítható.

(3)          Beépítésre nem szánt területen telek kialakítható kisebbik mérete (szélessége) legalább 50 m, ill. a változtatás az előírás közelítése érdekében történhet.

(4)          Építési telek kialakítható legkisebb mélysége: 25 m.

(5)          Közlekedési területet, közlekedési célú közterületet eredményező szabályozási vonallal érintett telek esetén a kialakítható legkisebb telekterület 10 %-kal kisebb lehet az övezetben meghatározottnál

Rendeltetési övezetek

4. §

(1)       Az 1.§ (1) bekezdés szerinti terület építési övezeteket és övezeteket foglal magába.

(2)       Az építési övezetek használatuk általános jellege szerint:

1. Lakóövezet:

aa) kisvárosias lakóövezet (továbbiakban: Lk)

ab) kertvárosias lakóövezet (továbbiakban: Lke)

ac) falusias lakóövezet (továbbiakban: Lf).

2. Vegyes övezet:

településközpont vegyes övezet (továbbiakban: Vt).

3. Gazdasági övezet:

ca) kereskedelmi, szolgáltató övezet (továbbiakban: Gk )

cb) egyéb ipari övezet (továbbiakban: Ge)

cc)^[8]

cd)^[9] mezőgazdasági gazdasági övezet (továbbiakban: Gmg)

d)   Különleges övezet (továbbiakban: K)

da) sportpálya övezet (továbbiakban: K-sport)

db) vízmű övezet (továbbiakban:  K-vízmű)

dc) fürdő, strand övezet (továbbiakban: K-fürdő)

dd) vásártér övezet (továbbiakban: K-vásártér)

de)^[10] szociális otthon övezet (továbbiakban: K-szociális otthon)

df)^[11] idegenforgalmi övezet (továbbiakban K-idegenforgalmi)

dg)^[12] mezőgazdasági üzemi övezet (továbbiakban K-mezőgazdasági üzem)

dh) ^[13] szociális, oktatási, tábor övezet (továbbiakban K-szoc-okt-tábor)

di) ^[14] lőtér övezet (továbbiakban K-lőtér)

 dj)^[15] üzemanyag töltőállomás (továbbiakban K-üz)

(3)^[16]     Az övezetek általános jellege szerint:

a)         közlekedési övezet:

aa)       Köv övezet: vasútterület

ab)       Köu övezet: autópálya terület, főút, mellékút, helyi (belterületi) gyűjtőút

ac)       Egyéb közlekedési célú közterület

b)         Zöldterület övezete:

ba)       közparkok (továbbiakban: Zkp)

bb)       közterek (továbbiakban: Zkt)

c)         Erdő övezet:

ca)       védelmi erdő (továbbiakban: Ev)

cb)       egészségügyi-szociális, turisztikai erdő (továbbiakban: Ee)

cc)       gazdasági erdő (továbbiakban Eg)

d)         Mezőgazdasági övezet:

da)       kertes mezőgazdasági övezet (továbbiakban: Mk)

db)       általános mezőgazdasági övezet (továbbiakban: Má)

e)         Vízgazdálkodási övezet: (továbbiakban: V)

f)         Különleges beépítésre nem szánt övezet: (továbbiaban Kk-)

fa)        temető övezet (továbbiakban: Kk-temető)

fb)       szennyvíztisztító övezet (továbbiakban: Kk-szennyvíztisztító)

Külterületi beépítésre szánt területi határ

5. §

A külterületi beépítésre szánt területek határát a tervlapok a belterületi határhoz kapcsolódóan, ill. a belterületen kívül, önállóan tüntetik fel.

^[17]5/A. §

Beépítésre nem szánt és beépítésre szánt terület közös előírása

1. A szabályozási terv „telek nem beépíthető része” -ként lehatárolt telekrészen új építmény nem helyezhető el, de meglévő épületek fennmaradása-, és a beépítettséget nem növelő, értéknövekedést nem eredményező átépítése engedélyezhető.
2.   ^[18]      Ha a telekterület közterület-szabályozás végrehajtása következtében csökkent az övezetre, építési övezetre meghatározott beépíthető telekterület alá, a telek az egyéb övezeti előírások betartásával beépíthető. A beépítettség mértékét a közterület-szabályozás végrehajtása előtti telekterület alapján kell meghatározni.

Beépítésre szánt területek építési övezeteinek általános előírásai

6. §

1. ^[19]Beépítésre szánt területen építési engedélyhez, bejelentéshez kötött építési tevékenységet csak a művelés alóli kivonás, 2006. március 30-át követően kialakított építési telek esetén a jelen rendeletben meghatározott közművesítettség; 2006. március 31-ét megelőzően kialakított építési telek esetén a rendelkezésre álló közművekre való rákötés, továbbá a terület szabályozási terv szerinti úttal való megközelíthetőségének megléte után lehet engedélyezni. A közműfeltételeknek való megfelelést a használatbavételi eljárás során kell igazolni.

2. Beépítésre szánt területen lévő építési övezetben, amennyiben annak területét a szabályozási tervlapon ábrázolt belvízveszélyes terület érinti, az újonnan építhető épületek földszinti padlóvonal-szintjének, alápincézési lehetőségének meghatározásához az építési engedélyezési eljárás során talajmechanikai szakvélemény beszerzése szükséges, amelynek legalább a talajvíz-viszonyok meghatározására kell kiterjednie.
3. Ha az építési övezeti előírások nem minimális értékként,^[20] rögzítik az előkert méretét, a közterület felé néző építési helyet építési vonalnak kell tekinteni.
4. ^[21]Beépítésre szánt területen új épületet úgy kell kialakítani, hogy a közterülethez legközelebbi épülettömeg szélessége legalább 5,0 m legyen. Az előírást meglévő épület fennmaradásáig nem kell alkalmazni.

5. ^[22]  Hézagosan zártsorú beépítési mód az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítés közötti átmenetet képező beépítési mód, ahol az építési hely oldalhatáron álló beépítés szerinti, a közterület felőli sáv övezeti leírásban meghatározott eltérésével. ^[23]Az Lke-4 övezet saroktelkeinek hosszabb telekhatára kivételével a közterület felőli sávban csak egy épület építhető.

^[24]A sávon kívül az építménymagasság legfeljebb 5,5 m (Lke-4 övezetben 4,5 m); kivéve, ha az épület(rész) távolsága mindkét oldalsó telekhatártól az 5,5 (illetve 4,5) m-t meghaladja, ekkor az épületrész számított építménymagassága legfeljebb az oldalsó telekhatártól való legkisebb távolság lehet, de nem haladhatja meg az övezetben meghatározott építménymagasság mértékét.

6. ^[25]
7. ^[26]
8. ^[27]
9. Az építési övezetek területén a szabályozási terven jelölt telken belüli kötelező fásítás megvalósítása a használatbavételi engedély megadásának feltétele. A fásítást 5 m-es sávnál 1 sor, 10 m-es sávnál 2 sor, 15 m-es sávnál 3 sor fával kell megvalósítani. A kötelező fásítás kapubejáróval legfeljebb összesen 10 m szélességben megszakítható.^[28]
10. ^[29] 
11. ^[30]Övezeti kódban szereplő (B…) érték esetén az övezet telkein, az elvesző biológiai aktivitásérték pótlására, a (B…) érték/ha aktivitásérték biztosítandó. A (B…) értéke hektárra megállapított, melyet minden, a pótlással terhelt területen lévő telekre érvényesíteni kell.
12.      ^[31] Azokban az övezetekben, ahol több lakás létesítése is megengedett, egylakásos lakóépület önálló épülettömegben nem helyezhető el.
13. ^[32]Azokban az övezetekben, ahol az építménymagasság alsó („legalább”) értéke is meg van határozva, ott a közterülettől 16 m-nél távolabb, önállóan kialakított épületnél ezt az előírást nem kell figyelembe venni.
14. ^[33] Gazdasági területi övezetekben a beültetési kötelezettségű telekrészt csak az új beépítésnél kell figyelembe venni.

(15) ^[34]Lakó és vegyes területeken az építési telek területéhez viszonyítva az alábbi számú lakás helyezhető el valamennyi gépjármű tároló és felszíni parkoló telken belüli elhelyezésének feltételével:

1. Lf falusias és Lke-3 kertvárosias lakóövezetben telekterülettől függetlenül legfeljebb 2 lakás,
2. Az Lke kertvárosias lakóterület többi alövezetében a telekterülethez viszonyítva 100 m²-enként 0,5, de legfeljebb 4 lakás,
3. Lk kisvárosias és Vt településközpont területeken:

ca) 6,5 m megengedett építménymagasságig a telekterülethez viszonyítva 100 m²-enként 0,8 lakás,

cb) 7,5 m megengedett építménymagasságig a telekterülethez viszonyítva 100 m²-enként 1 lakás,

cc) 10,5 m megengedett építménymagasságig a telekterülethez viszonyítva 100 m²-enként 1,5 lakás,

cd) 12,5 m megengedett építménymagasságig a telekterülethez viszonyítva 100 m²-enként 2 lakás helyezhető el.

Lk építési övezet előírásai

7. §^[35]

(1)          Az Lk övezet területén a kialakult, kisvárosias és sűrű, beépítést figyelembe véve jellemzően lakóházak, valamint az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el a termelő kertészeti építmény, az üzemanyagtöltő, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületet kivéve.

a)    Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.

b)    Hátsókert: legalább 6,0 m.

c)    Telek közterületi homlokvonalának kialakítható legkisebb szélessége: 14,0 m.

d)    Az övezetben teljes közművesítettség biztosítandó, kivéve a Vasút utcától délnyugatra eső területet, ahol részleges közművesítettséget kell biztosítani.

2. Az Lk-1 jelű övezet területén:

a)    Beépítési mód: előkertes, szabadon álló

2. Beépítettség legnagyobb mértéke: 40 %.
3. Építménymagasság: legalább 4,0 m –legfeljebb 7,5 m.
4. Kialakítható legkisebb telekterület: 400 m².

3. Az Lk-2 jelű övezet területén:

a)^[36]  Beépítési mód: közterületi határvonalon álló, hézagosan zártsorú, ahol a közterület felőli 10 m-es sávban

aa) 4 m-nél kisebb oldalkert nem létesíthető, a telket végig kell építeni a szomszédos épületek tűzfalas kialakításával.

ab) a 4 m-t elérő vagy meghaladó oldalkert esetén tűzfalas lezárás nem szükséges, azonban a beépített oldalsó telekhatárra néző homlokzatrészen új nyílás, szellőző nem létesíthető,

ac) bővítést nem eredményező átalakítás esetén kialakult helyzet szerint.

b)    Beépítettség legnagyobb mértéke: 40 %.

3. Építménymagasság: legalább 3,5 m –  legfeljebb 6,5 m.
4. Kialakítható legkisebb telekterület: 400 m².

(4)          Az Lk-3 jelű övezet területén:

a)    Beépítési mód: előkertes, oldalhatáron álló

b)    Beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %.

c)    Építménymagasság: legalább 3,5 m – legfeljebb 6,5 m.

d)    Kialakítható legkisebb telekterület: 400 m².

Lke építési övezet előírásai

8. §^[37]

(1)       Az Lke övezet területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, kertvárosias beépítést figyelembe véve jellemzően kertes családi házak, valamint az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltőt.

1. Beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %.
2. Kialakítható legkisebb telekterület: 500 m².
3. Hátsókert: legalább 6,0 m.
4. Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %.
5. Állattartó épületek összes bruttó alapterülete legfeljebb 20 m².
6. Telek közterületi homlokvonalának kialakítható legkisebb szélessége: 16,0 m.
7. ^[38]
8. Az övezetben részleges közművesítettség biztosítandó.

2. Az Lke-1 jelű övezet területén:

a)            Beépítési mód: a meglévő beépítéshez illeszkedő, jellemzően 5,0 m előkertes, szabadon álló.

b)            Építménymagasság: legfeljebb 7,5 m.

c)            Lakásonként legfeljebb 25,0 m²-es egyéb épület építhető, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal.

3. Az Lke-2 jelű övezet területén:

a)            Beépítési mód: a meglévő beépítéshez illeszkedő, jellemzően 5,0 m előkertes, ikres.

b)            Építménymagasság: legfeljebb 7,5 m.

4. Az Lke-3 jelű övezet területén:

a)            Beépítési mód: a meglévő beépítéshez illeszkedő, jellemzően 5,0 m előkertes, oldalhatáron álló.

b)           Építménymagasság: legalább 3,5 m – legfeljebb 6,0 m.

c) ^[39]          Építési helyen belül bárhol lévő meglévő épület felújítható, bővíthető, lakássá alakítható, rendeltetése megváltoztatható az egyéb övezeti előírások betartásával. A kötelező előkert méretet ekkor nem kell figyelembe venni.

d) ^[40]         Épület fennmaradásánál a c) pont alkalmazandó.

5. Az Lke-4 jelű övezet területén:

a)  ^[41]Beépítési mód: közterületi határvonalon álló, hézagosan zártsorú, ahol a közterület felőli 8 m-es sávban

aa) 4 m-nél kisebb oldalkert nem létesíthető, a telket végig kell építeni a szomszédos épületek tűzfalas kialakításával

ab) a 4 m-t elérő vagy meghaladó oldalkert esetén tűzfalas lezárás nem szükséges, azonban a beépített oldalsó telekhatárra néző homlokzatrészen új nyílás, szellőző nem létesíthető,

ac) bővítést nem eredményező átalakítás esetén kialakult helyzet szerint.

b)           Építménymagasság: legalább 3,5 m – legfeljebb 6,0 m.

(6)^[42] Lke-5 jelű övezet területén:

1. Beépítési mód: oldalhatáron álló építési helyen belül a telek homlokvonalához  legközelebb lévő épület 5-15 m közötti előkerttel, a további, homlokvonaltól távolabbi épületek építési helyen bárhol elhelyezhetők.
2. Építménymagasság: legfeljebb 6,0 m.
3. Építési helyen belül bárhol lévő meglévő épület felújítható, bővíthető, lakássá alakítható, rendeltetése megváltoztatható az egyéb övezeti előírások betartásával. A kötelező előkert méretet ekkor nem kell figyelembe venni.
4. Épület fennmaradásánál a c) pont alkalmazandó.

Lf építési övezet előírásai

9. §^[43]

1. Az Lf övezet területén jellemzően kertes családi házak, valamint az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.

1. Beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %.
2. Kialakítható legkisebb telekterület: 800 m².
3. Hátsókert: legalább 6,0 m.
4. Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.
5. Építménymagasság: legalább 3,5 m – legfeljebb 5,0 m.
6. Telek közterületi homlokvonalának kialakítható legkisebb szélessége: 14,0 m.
7. ^[44]
8. Az övezetben részleges közművesítettség biztosítandó.
9. Állattartó épületek összes bruttó alapterülete legfeljebb 40 m².

2. Az Lf-1 jelű övezet területén a beépítési mód: a meglévő beépítéshez illeszkedő, jellemzően 5,0 m előkertes, oldalhatáron álló.
3. Az Lf-2 jelű övezet területén a beépítési mód: közterületi határvonalon, oldalhatáron álló.

Vt építési övezet előírásai

10. §^[45]

1. A Vt övezet területén az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.

a)            Beépítettség legnagyobb mértéke: 45 %.

b)            Kialakítható legkisebb telekterület: 500 m².

c)            Hátsókert: legalább 6,0 m.

d)            Zöldfelület legkisebb mértéke: 25 %.

e)            Telek közterületi homlokvonalának kialakítható legkisebb szélessége: 14,0 m.

g)            Az övezetben teljes közművesítettség biztosítandó.

h)            ^[46]Amennyiben a szabályozási terven az utcai homlokzatmagasság rögzített, akkor az építménymagasság annak megfelelő a közterület felőli 16 m-es sávon belül. A sávon kívül az általános szabályok érvényesek.

2. ^[47]A Vt-1 jelű övezet területén a beépítési mód: közterületi határvonalon álló, hézagosan zártsorú, ahol a közterület felőli ^[48]16 m-es sávban
   1. 4 m-nél kisebb oldalkert nem létesíthető, a telket végig kell építeni szomszédos épületek tűzfalas kialakításával
   2. a 4 m-t elérő vagy meghaladó oldalkert esetén tűzfalas lezárás nem szükséges, azonban a beépített oldalsó telekhatárra néző homlokzatrészen új nyílás, szellőző nem létesíthető,
   3. bővítést nem eredményező átalakítás –esetén: kialakult helyzet szerint.
   4. Építménymagasság a zártsorú építési helyen: legalább 6,5 m – legfeljebb 10,5 m.
3. ^[49]A Vt-2 jelű övezet területén a beépítési mód: közterületi határvonalon álló, hézagosan zártsorú, ahol a közterület felőli ^[50]16 m-es sávban
   1. 4 m-nél kisebb oldalkert nem létesíthető, a telket végig kell építeni szomszédos épületek tűzfalas kialakításával.
   2. a 4 m-t elérő vagy meghaladó oldalkert esetén tűzfalas lezárás nem szükséges, azonban a beépített oldalsó telekhatárra néző homlokzatrészen új nyílás, szellőző nem létesíthető,
   3. bővítést nem eredményező átalakítás esetén: kialakult helyzet szerint.
   4. Építménymagasság a zártsorú építési helyen: legalább 5,0 m – legfeljebb 8,5 m.
4. A Vt-3 jelű övezet területén a beépítési mód: a meglévő beépítéshez illeszkedő, jellemzően előkertes és szabadon álló. Építménymagasság: legalább 4,5 m – legfeljebb 6,0 m
5. ^[51]A Vt-4 jelű övezet területén a beépítési mód: szabadon álló, illetve a szabályozási terven jelölt építési hely szerinti. Építménymagasság: legfeljebb 12,5 m.

(6)  ^[52]A Vt-2* előírásai

a) Beépítettség: max 80%

b) Kialakítható telek: 500 m2

c) Beépítési mód: zártsorú, a szabályozási terv szerinti építési hely figyelembevételével

d) Zöldfelület: min 20%

e) A szabályozási terven jelölt telekrész közhasználatú.

f) Az övezet parkoló igénye saját telken és közterületen biztosítandó.

Gk építési övezet előírásai

11. §^[53]

1. A Gk övezet területe nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, védőtávolságot nem igénylő épületek elhelyezésére szolgál, ahol az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el az egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületeket kivéve. Az övezetben részleges közművesítettség, külterületen hiányos közművesítettség biztosítandó.
2. Gk-1 övezet

1. Beépítési mód: szabadon álló.
2. Az építménymagasság: legfeljebb 12,5 m. Alacsonyabb építménymagasságú építési övezettel szomszédos telekhatár felől a következő illeszkedési előírás vonatkozik: az építhető homlokzatmagasság minimális oldalkert és hátsókert esetében a szomszédos építési övezetre előírt építménymagasságot sehol sem haladhatja meg. A minimálisnál nagyobb oldalkert esetében a homlokzat magassága a távolság mértékének megfelelően az építési övezetben megengedett mértékig növelhető.
3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 60 %.
4. Zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %.
5. Kialakítható legkisebb telekterület: 4000 m².
6. Előkert: legalább 5,0 m.
7. Oldalkert: legalább 6,0 m.
8. Hátsókert: legalább 6,0 m.
9. ^[54]5 m-es kötelező fásítás zárt állományú cserjékkel együtt valósítandó meg.

3. ^[55]
4. Gk-2 övezet
   1. Beépítési mód: szabadon álló.
   2. Az építménymagasság: legfeljebb 6,5 m.
   3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 50 %.
   4. Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.
   5. Kialakítható legkisebb telekterület: 1500 m².
   6. Előkert: legalább 5,0 m.
   7. Oldalkert: legalább 6,0 m.
   8. Hátsókert: legalább 6,0 m.”

Ge építési övezet előírásai

12.  §^[56]

(1)       A Ge övezet területe nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú ipari épületek elhelyezésére szolgál az OTÉK szerint.

(2)       Ge-1 övezet

1. Beépítési mód: szabadon álló.
2. ^[57]Az építménymagasság: legfeljebb 16 m, amelybe a toronyszerű: technológiai szükségszerűségből indokolt, de legfeljebb 30 m építménymagasságú építmények nem számítanak bele. Alacsonyabb építménymagasságú építési övezettel szomszédos telekhatár felől az illeszkedési előírások megegyeznek a Gk-1 építési övezet előírásaival
3. Beépítés legnagyobb mértéke: 50 %.
4. Zöldfelület legkisebb mértéke: 25 %.
5. Kialakítható legkisebb telekterület: 2000 m².
6. Telek közterületi homlokvonalának kialakítható legkisebb szélessége: 25,0 m.
7. Előkert: legalább 10,0 m.
8. Oldalkert: legalább 6,0 m.
9. Hátsókert: legalább 10,0 m.
10. Az övezetben részleges közművesítettség biztosítandó.

(3)        ^[58]

Gmg építési övezet előírásai

13. §^[59]

(1)        A Gmg övezet területe nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál, az övezetbe tartoznak a külterületen már meglévő majorközpontok (állattartási telepek) ill. mezőgazdasági üzemek is.

2. Gmg-1 övezet:

1. Beépítési mód: szabadon álló.
2. Építménymagasság: legfeljebb 7,5 m.
3. Beépítés legnagyobb mértéke: 40 %.
4. Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.
5. Kialakítható legkisebb telekterület: 4000 m².
6. Telek közterületi homlokvonalának kialakítható legkisebb szélessége: 25,0 m.
7. Előkert: legalább 10,0 m.
8. Oldalkert: legalább 6,0 m.
9. Hátsókert: legalább 10,0 m.
10. Az övezetben hiányos közművesítettség biztosítandó.
11. ^[60]Gmg-1* alövezetben a telekhatár mentén 15 m-es beültetési kötelezettség van érvényben.
12. ^[61] Gmg-1** alövezetben az építménymagasság legfeljebb 9,0 m lehet.
13.  ^[62]Gmg-1*** alövezetben az oldalkert és a hátsókert legkisebb mérete 3,0 m
14. ^[63]Gmg-1*** alövezet körüli Ev véderdő betelepítése és ennek "erdő" vagy "fásított terület" művelési ágban történő ingatlan-nyilvántartási átvezetése a használatbavételig megvalósítandó.

Különleges övezetek előírásai

14.  §^[64]

1. Különleges övezet általános előírásai:
   1. Beépítési mód: szabadon álló.
   2. Előkert: legalább 5,0 m.
   3. Oldalkert: legalább: 5,0 m.
   4. Hátsókert: legalább 6,0 m.
2. Különleges övezetek részletes előírásai:

a)         K-sport jelű övezet:

aa)       Beépítés legnagyobb mértéke: 5 %.

ab)       Építménymagasság: legfeljebb: 4,50 m, lelátó esetén legfeljebb: 12,5 m.

ac)       Zöldfelület legkisebb mértéke: 75 %.

ad)      Kialakítható legkisebb telekterület: 4000 m².

ae)       Az övezetben teljes közművesítettség biztosítandó.

b)         K-sport-1 jelű övezet:

ba)       Beépítés legnagyobb mértéke: 30 %.

bb)       Építménymagasság: legfeljebb 16,0 m.

bc)       Kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m².

bd)      Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

c)         K-vízmű jelű övezet:

ca)       Beépítés legnagyobb mértéke: 10 %.

cb)       Építménymagasság: legfeljebb 4,5 m.

cc)       Kialakítható legkisebb telekterület: kialakult.

cd)       Zöldfelület legkisebb mértéke: 70 %.

ce)       Az övezetben részleges közművesítettség biztosítandó.

d)        K-fürdő jelű övezet:

da) Beépítés legnagyobb mértéke: 30 %.

db) Építménymagasság: legfeljebb 7,5 m.

dc) Kialakítható legkisebb telekterület: 4000 m².

82. Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

de) Az övezetben teljes közművesítettség biztosítandó.

e)         K-vásártér jelű övezet:

ea) Beépítés legnagyobb mértéke: 5 %.

eb) Építménymagasság: legfeljebb 4,5 m.

ec) Kialakítható legkisebb telekterület: 10000 m².

ed) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

ee) Az övezetben részleges közművesítettség biztosítandó.

f)         K-szociális otthon jelű övezet:

fa)       Az övezet szociális otthon elhelyezésére szolgál.

fb)       Beépítés legnagyobb mértéke: 10 %.

fc)       Építménymagasság: legfeljebb 12,5 m.

fd)       Kialakítható legkisebb telekterület: 4000 m².

fe)       Zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %.

136. Az övezetben részleges közművesítettség biztosítandó.

fg) ^[65]    az északi telekhatár menti diófasor megtartandó

g)         K-idegenforgalmi1 jelű övezet:

ga) Az övezet az idegenforgalom, vendéglátás, turisztikai szolgáltatás épületeinek elhelyezésére szolgál.

gb) Beépítés legnagyobb mértéke: 20 %.

gc) Építménymagasság: legfeljebb 7,5 m.

gd) Kialakítható legkisebb telekterület: 10 000 m².

ge) Zöldfelület legkisebb mértéke: 70 %.

gf) Az övezetben részleges közművesítettség biztosítandó.

h)         K-idegenforgalmi2 jelű övezet:

ha) Az övezetben a turisztika, a falusi (magán) vendéglátás, magánüdülés célját szolgáló épületek helyezhetők el.

hb) Beépítés legnagyobb mértéke: 5 %.

hc) Építménymagasság: legfeljebb 7,5 m.

hd) Kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m².

he) Zöldfelület legkisebb mértéke: 75 %.

hf) Az övezetben részleges közművesítettség biztosítandó.

i)          K-mezőgazdasági üzem jelű övezet:

ia) Az övezetben a mezőgazdasághoz, vadgazdálkodáshoz kapcsolódó kiszolgáló, feldolgozó épületek helyezhetők el.

ib) Beépítés legnagyobb mértéke: 40%.

ic)Építménymagasság: legfeljebb 7,5 m.

id) Kialakítható legkisebb telekterület: 4000 m².

ie) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.

if) Telek közterületi homlokvonalának kialakítható legkisebb szélessége 25,0 m.

ig) Az övezetben hiányos közművesítettség biztosítandó.

j)          K-szoc-okt-tábor jelű övezet:

ja) Az övezetben szociális, oktatási jellegű építmények, valamint tábor helyezhetők el.

jb) Beépítés legnagyobb mértéke: 40 %.

jc) Építménymagasság: legfeljebb 7,5 m.

jd) Kialakítható legkisebb telekterület: 4000 m².

je) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

jf) Telek közterületi homlokvonalának kialakítható legkisebb szélessége: 25,0 m.

jg) Az övezetben hiányos közművesítettség biztosítandó.

k)         K-lőtér jelű övezet:

ka) Az övezetben a sportolási, szabadidős, hobbi (lőtér) célját szolgáló épületek helyezhetők el.

kb) Beépítés legnagyobb mértéke: 10 %.

kc) Építménymagasság: legfeljebb 7,5 m.

kd) Kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m².

ke) Zöldfelület legkisebb mértéke: 75 %.

kf) Az övezetben hiányos közművesítettség biztosítandó.”

l) ^[66]K-piactér jelű építési övezet:

la) Beépítés legnagyobb mértéke: 30 %.

lb) Építménymagasság: legfeljebb 7,5 m.

lc) Kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2.

ld) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

le) Az övezetben teljes közművesítettség biztosítandó.

m)^[67] K-üz jelű építési övezet:

ma) Az övezetben üzemanyag töltőállomás és kiegészítő építményei helyezhetők el.

mb) A telek teljes területe építési helynek minősül, melyen belül az építmények szabadon elhelyezhetők.

mc) Beépítés legnagyobb mértéke: 40 %.

md) Építménymagasság: legfeljebb 6,5 m.

me) Kialakítható legkisebb telekterület: 1500 m².

mf) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

mg) Az övezetben teljes közművesítettség biztosítandó.

Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

Közlekedési övezetek

15. §

(1)^[68]       A szabályozási tervlap a következő közlekedési rendeltetésű övezeteket tartalmazza:

1. Köv övezet: vasútterület
2. Köu övezet: autópálya terület, főút, mellékút, helyi (belterületi) gyűjtőút
3. Egyéb közlekedési célú közterület övezet: a település belterületén lévő kiszolgáló utak, vegyes használatú utak és önálló gyalogutak területe, valamint a külterületi mezőgazdasági feltáró utak, mint közlekedési célú közterületek.”

 (2) ^[69]

3. A belterületi magánutak kialakítására vonatkozó előírások^[70]:

a)         A szabályozási tervlapon jelölt magánutak kialakítása nem kötelező, a terv szerint kialakított magánút nélkül azonban a közterületektől 25 m-nél távolabb elhelyezkedő épület építése nem engedélyezhető. A szabályozási tervtől eltérő magánút telekalakítása a jelen előírások b)-c) pontjai szerint engedélyezhető.

b)         kettőnél több, ill, 50 m-nél nagyobb távolságra lévő építési telket kiszolgáló magánutat közhasználat elől elzárni nem szabad.

c)         Új magánút területének legkisebb szélessége 50 m-re lévő legtávolabbi telekmegközelítésig 8,0 m, 150 m-re lévő telekmegközelítésig 10,0 m lehet. Nagyobb megközelítési távolságot igénylő magánút csak szabályozási tervnek megfelelően alakítható ki.

d)         A magánutakat úgy kell kialakítani, hogy tegyék lehetővé az építési telkek közútról történő megfelelő elérését, feleljenek meg a biztonságos gyalogos és gépjárműközlekedésnek, ill. tartalmazzák az övezeti előírások szerinti csapadékvíz-elvezetést és közműhálózatot.

(4)^[71]    

A tervlapokon úttengellyel jelölt külterületi mezőgazdasági önkormányzati feltáró utak mentén az úttengelytől mért 6-6 m és a meglévő telekhatár közötti sáv be nem építhető telekrészként kezelendő. A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy útépítési igény szabályozott szélesség kialakítását nem igényli. A be nem építhető telekrészen közműbekötési műtárgy sem helyezhető el. Kerítés az úttengelytől 6 m-re, új épület, épületrész legalább 11 m-re helyezhető el.

(5)     ^[72]A hálózati jelentőséggel nem rendelkező külterületi utak megszüntethetők, illetve áthelyezhetők a telekalakítás általános feltételeinek, az egyéb földügyi és útügyi előírások követelményeinek betartásával.

(6)      ^[73]Gazdasági területeken épület építése akkor végezhető, közútkezelői hozzájárulás akkor adható, ha az ingatlanhoz szabályozási terv szerint kialakított közlekedési terület vagy

a) egy gazdasági területi megközelítendő telek esetén legalább 10 m szélességű,

b) kettő-három gazdasági területi megközelítendő telek esetén legalább 12 m szélességű,

c) háromnál több gazdasági területi megközelítendő telek esetén legalább 16 m szélességű

köz- vagy magánút vezet.

(7)       ^[74]A (6) bekezdés szerinti útterület rendelkezésre nem állása esetén az út kialakítása az Önkormányzat ettől eltérő döntése hiányában az érdekelt (kérelmező) feladata és költsége.

Zöldterületek

Zkp Közpark terület

16. §

1. Közpark övezet területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés, vendéglátás és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el. Az építmények elhelyezéséhez építési engedély csak kertépítészeti szakvélemény alapján adható ki.
2. Közpark területén a funkciónak megfelelő épületek is építhetők, legfeljebb^[75] 2% beépítettséggel, legfeljebb^[76] 4,5 m építménymagassággal. A közparkban 200 m² alapterületnél nagyobb épület nem építhető.
3. Közpark övezet területén csak az azokat használók számára létesíthető gépkocsiparkoló. A parkolókat terepszinten, fásítva (illetve a meglévő fák megtartásával) kell kialakítani, ^[77]az adott közpark területének legfeljebb^[78] 2%-át véve igénybe.
4. Közparkban építmény-elhelyezés, gépkocsi parkoló építés érdekében fakivágás nem, csak fa átültetés engedhető meg. 
5. Közpark létesítése, részleges, vagy teljes átalakítása, átépítése csak kertépítészeti terv alapján engedélyezhető. Közpark területét érintő kertészeti tevékenység, beavatkozás (parkfenntartást kivéve) végzéséhez kertészeti szakvélemény szükséges.

Zkt Közterek területe

17. §

(1)        A közterek területén telket alakítani a közterületet rovására nem lehet.

(2)        A köztér övezetben a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér) helyezhető el. Az övezetben a funkcionális működést szolgáló és legfeljebb 20 m² vízszintes vetületű, lábakon álló esőtető létesíthető.

(3)        A köztér övezetben új épület, pavilon nem létesíthető.

Erdőterületek

18. §

1. Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként megjelölt, e célra szolgáló terület.
2. Az erdőterület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók, felújíthatók és újjá is építhetők.
3. Természeti területet jelentő erdőterületen bánya, távközlési magasépítmény, adótorony, antenna nem létesíthető, meglevő felújítása nem engedélyezhető.

(4)   ^[79] Telepítésre ajánlottak a következő szárazságtűrő fajok:

a)         Fafajok: Fehér, rezgő vagy szürke nyár (Populus alba, P. tremula, P.x canescens), mezei és tatárjuhar (Acer campestre, A. tataricum), vadkörte (Pyrus pyraster), magaskőris (Fraxinus excelsior), akác (Robinia pseudoaccacia).

b)         Cserje fajok: vadrózsa (Rosa canina), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), veresgyűrűsom (Cornus sanguinea), kökény (Prunus spinosa).

 (5)       Az erdőterület az építési használat szerint (épület, építmény elhelyezés szempontjából)

a)   Védelmi (Ev)

b)   Gazdasági (Eg)

c)   Egészségügyi, szociális, turisztikai (Ee)

másodlagos rendeltetésű övezetbe tartozik.

Ev Védelmi rendeltetésű erdőterület

19. §

1. A terület védelmi (védő, környezet- illetve, táj- és természetvédelmi) célokat szolgál.

(2) ^[80]    Az övezetben az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.

(3)       ^[81]

Eg Gazdasági rendeletetésű erdőterület

20. §

(1)       ^[82]Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként szabályozott területen az erdőgazdálkodáshoz, a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:

            a)        Beépíthető legkisebb telekterület: 20 ha (200 000 m²).

b)         Beépítési mód: szabadon álló.

c)         Beépítés legnagyobb mértéke: 0,5 %.

d)        Építménymagasság: legfeljebb 4,5 m.

Ee Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeletetésű erdőterület

21. §

1. A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál.
2. ^[83]Egészségügyi-szociális, turisztikai erdőövezetben a turizmust, a rekreációt, a szabadidő eltöltést továbbá a természetvédelmi ismeretterjesztést szolgáló építmény helyezhető el a következő feltételekkel:

a)  Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000 m²)

b) Beépítési mód: szabadon álló.

c)  Beépítés legnagyobb mértéke: 2,0 %.

d) Építménymagasság: legfeljebb 4,5 m (homlokzatmagasság: legfeljebb 5,5 m), kivéve kilátó esetén, melynek építési feltételeit az építési engedélyben kell meghatározni.

3. Erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek alakíthatók ki. A kilátó kivételével az épületek nyeregtetővel alakítandók ki.

Mezőgazdasági területek

Általános előírások

22. §

(1)        A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés, halászat és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Az övezet a külterületen hagyományosan kialakult lakó (tanya) funkcióra is szolgál.

2. ^[84]
3. A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók, felújíthatók és újjá is építhetők.

(4)        ^[85]

(5)        ^[86]

(6)        ^[87]

(7)       ^[88]A mezőgazdasági területek a tájjelleg, tájhasználat, tájképi és környezetvédelmi érzékenység, valamint a beépítettség intenzitása, és építési lehetőségek szerint a következő mezőgazdasági övezetekbe tartoznak:

a)    általános mezőgazdasági terület övezete (Má)

b)    kertes mezőgazdasági terület övezete (Mk).

(8)   ^[89]Az utak kivételével a telken belüli burkolt terület (pl. aszfalt, térbeton, térkő, kőzúzalék, stb.) legfeljebb összesen 3% mértékig létesíthető.

Részletes előírások

Má jelű általános mezőgazdasági terület

23.§

1. ^[90] Az általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, valamint az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, idegenforgalmi létesítmények (pl. vendéglátás, lovas turizmus), szállásszolgáltató épületek, továbbá az Má* alövezet kivételével- lakóépületek helyezhetők el.
2. ^[91]Kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m².
3.   ^[92]   Az övezetben új építmények elhelyezésének és új telek kialakításának feltételei a következők^[93]:
   1. ^[94]beépíthető telek közterületi homlokvonala összegének legkisebb szélessége

      aa) épület elhelyezésnél legalább: 50 m, szőlő és gyümölcs művelési ág esetén: 30 m.

ab) építmény elhelyezésénél nem szabályozott.”

2. ^[95]Beépíthető legkisebb telek területe c) és d) pontokban foglalt eltérésekkel az általános előírások szerinti.
3. ^[96]Beépíthető legkisebb telek területe szőlő, gyümölcsös művelési ág esetén:ca) lakóépülettel: 3000 m² cb) gazdasági épülettel:    1500 m²
   4. ^[97]Beépíthető legkisebb telek területe gyep (rét, legelő) művelési ág esetén:da) lakóépülettel: 4 ha (40 000 m²) db) gazdasági épülettel:   2 ha (20 000 m²)
      
   5. Beépítés legnagyobb mértéke: 3 %.
   6. Építménymagasság:fa) lakóépületnél: legfeljebb 4,5 m, fb) gazdasági épültnél: legfeljebb 7,5 m.
      7. A gazdasági épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára, állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek kialakíthatók.
      8. Beépítési mód: szabadon álló, előkert: legalább 10,0 m, oldalkert: legalább 6,0 m.
      9. ^[98]Az ingatlan-nyilvántartás szerint beépített telek esetén az a)-d) pontban foglaltak alkalmazása nem kötelező.

4.  ^[99]        Ha egy telken belül több művelési ág van jelen, akkor a beépíthetőség teljesüléséhez legalább az egyik művelési ág esetén a (3) bekezdés szerinti művelési ághoz (szántó, szőlő, gyümölcsös, gyep) rendelt minimálisan beépíthető telek területét kell biztosítani.

(5)^[100]   Földrészleten belül, ha gyep és szántó művelési ág is megtalálható, akkor épület, illetve építmény csak szántóterületen helyezhető el.

(6)^[101]    Az övezetben a nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkeken, alrészleteken épület, illetve építmény nem helyezhető el.

(7)^[102]    Birtokközpont telke csak szántó művelési ágú területen alakítható ki.

(8)^[103]    Má* alövezetben az Má övezetre vonatkozó előírások a következő eltéréssel érvényesek:

Új építményként csak gazdasági célú építmény építhető; felújítási,- bővítési-, átalakítási munka a rendeltetéstől függetlenül nem korlátozott, amennyiben a közlekedésből eredő káros környezeti hatásoktól való védelem biztosított.

Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület

24.§^[104]

Mk jelű kertes mezőgazdasági terület

25.§

(1)^[105] A kertes mezőgazdasági területen az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

1. Lakóépület, üdülőépület az övezetben nem építhető.

b)^[106]       Gazdasági épülettel (és földdel borított pincével) beépíthető telek:

ba) Telekszélesség az építési helyen legalább 15 m.

bb) Beépíthető legkisebb telek területe: 720 m²

c)^[107]       Beépítés legnagyobb mértéke: 3 %, de legfeljebb bruttó 90,0 m².

d)^[108]       Építménymagasság: legfeljebb 4,5 m.

2. Az övezetek telkein telkenként egy (ideiglenes tartózkodásra is alkalmas) gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), illetve egy földdel borított pince helyezhető el.
3. ^[109]

25/A. §^[110]

 (1)       A szabályozási tervlapon a bővíthető beépítésű tanyákra vonatkozó jellel körülhatárolt területen belül a már meglévő lakóépülettel rendelkező tanyák területeire a következő előírások vonatkoznak:

a)            Meglévő lakóépülettel rendelkező tanya 1000 m²-nél kisebb telek esetében csak az országos előírások szerint építhető be.

b)            1000 és 6000 m² közötti teleknagyságú, lakóépülettel rendelkező tanya területén a lakáscélú bővítés és a meglévő lakóépület együttes beépített területe nem haladhatja meg a 90 m²-t.

c)            A telekméretek függvényében az alábbi összesített beépített területek engedélyezhetők:

(2)        1000-2000 m² területű meglévő lakóépülettel rendelkező tanyák területein az országos előírásoknak megfelelően (a birtoktest együttes beépítése legfeljebb 3 %) birtokközpont alakítható ki, az adott telek legfeljebb 10 %-os beépítése mellett.

Vízgazdálkodási területek

26. §

1. A V-1 övezet területén csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos épületek helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi jogszabályok rendelkezéseit is.^[111]
2. ^[112]A V-2 övezet területe a horgászat céljára szolgál. A horgásztavak céljára szolgáló vízgazdálkodási területen a horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembevételével. Az övezetben önálló telek nem alakítható ki, az övezet területén a beépítés legnagyobb mértéke: 3,0 %, építménymagasság: legfeljebb 3,0 m.
3. ^[113]

Különleges beépítésre nem szánt terület^[114]

26/A. §

1. Különleges beépítésre nem szánt övezetben épületek elhelyezése szabadon álló módon legalább 5,0 m elő-, 5,0 m oldal-, és 6,0 m hátsókert biztosításával lehetséges.
2. A terület övezeteinek részletes előírásai:

a)         Kk-temető jelű övezet

aa)       Beépítés legnagyobb mértéke: 2%.

ab)       Építménymagasság: legfeljebb 4,5 m

ac)       Kialakítható legkisebb telekterület: 10000 m²

ad)       Zöldfelület legkisebb mértéke: 60%.

ae)       Az övezetben részleges közművesítettség biztosítandó.

b)         Kk-szennyvíztisztító jelű övezet

ba)       Beépítés legnagyobb mértéke: 2%.

bb)^[115]   Építménymagasság: legfeljebb 7,5 m

bc)       Kialakítható legkisebb telekterület: 10000 m².

bd)       Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.

be)       Az övezetben hiányos közművesítettség biztosítandó.

Zöldfelületi előírások, zöldfelületi értékvédelem

27. §

1. ^[116]
2. ^[117]
3. ^[118]
4. ^[119]
5. ^[120]
6. ^[121]
7. ^[122] A telken belül kijelölt kötelezően zöldfelületként tartandó területet (szabályozási terven ábrázolt) növényzettel fedetten kell kialakítani, épületet, építményt elhelyezni a zöldfelületként tartandó felület 2 %-áig legfeljebb 4,5 m építménymagassággal lehet. Porta, szociális épület, vendéglátó épület elhelyezhető. A burkolt és a beépített terület együtt legfeljebb a terület 10 %-a lehet. A terv jóváhagyása előtt kötelezően zöldfelületként tartandó területen elhelyezkedő már meglévő épületek kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók, felújíthatók, de lebontás esetén csak az övezeti előírások szerint lehetséges épület illetve építmény elhelyezés.
8. A telken belüli védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek növénytelepítését 80 %-ban a kistáj őshonos fafajaiból kell kialakítani.
9. A telken belüli védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek funkcióját három szintes, sűrű ültetéssel kell biztosítani. A védőfásításnak legalább^[123] egy sor faegyedekből álló fasort is tartalmaznia kell.
10. ^[124] Szabályozási terven jelölt telken belüli természetes növényzet megőrzendő telekrész esetén a természetes növényzet fennmaradását biztosítani kell. A telekrészen épület, felszín alatti építmény nem helyezhető el. Beépítésre nem szánt területen a természetes növényzet megőrzendő telekrész nem keríthető le.

A növényzet védelme

28. §^[125]

Táj-és természetvédelem

29. §

1. Lajosmizse közigazgatási területén az alább természeti értékvédelmi területek találhatók:
   1. Országos természetvédelmi terület (ex lege védett terület)
   2. ^[126] Országos ökológiai hálózat
   3. Országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó
   4. Helyi jelentőségű (meglevő és tervezett) természetvédelmi terület
2. Országos jelentőségű természetvédelmi terület
   1. Az ex lege védett területek országos jelentőségű természetvédelmi területnek minősülnek.
   2. ^[127] Országos jelentőségű védett természeti terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet a természet védelméről szóló törvény előírásainak, a védetté nyilvánítási rendeletnek és a természetvédelmi kezelési tervnek megfelelően. Az országos jelentőségű természetvédelmi területen mindennemű tevékenység (építési tevékenység, művelési ág változtatás) csak a természetvédelmi hatóság egyetértésével történhet.
3. ^[128] Országos ökológiai hálózat

a)   A hálózat területére vonatkozóan a természet védelméről szóló törvény előírásait kell alkalmazni.

b)   Az országos ökológiai hálózat hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására.

c)   Az országos ökológiai hálózat területén új épület elhelyezése, élőhely fenntartása és az ehhez kapcsolódóan oktatási, kutatási, ismeretterjesztési és ökoturisztikai célú létesítmény elhelyezése a természetvédelmi hatóság egyetértésével történhet.

d)   Országos ökológiai hálózat területén mindennemű tevékenység (építési tevékenység, művelési ág változtatás) csak a természetvédelmi hatóság egyetértésével történhet.

4. Ökológiai folyosó

a)   Az ökológiai folyosók területén újabb, a folyamatosságot megbontó létesítmény elhelyezése nem engedélyezhető. A természetes folyamatosság megtartását az építési engedélyezési eljárás során igazolni kell.

b)   Az övezetben biztosítani kell a természetközeli élőhelyek közötti ökológiai kapcsolat fennmaradását.

5. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület és emlék

a)   A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken ipari és bányászati tevékenység nem engedélyezhető, lakó- és gazdasági épület létesítése az építési övezeti szabályozásnak megfelelően és csak a természeti értékek védelmével összeegyeztethető módon történhet.

b)   A helyi jelentőségű védett természeti terület és emlékek fenntartásáról, természeti állapotának megőrzéséről a tulajdonos köteles gondoskodni.

Környezetvédelem

30. §^[129]

Épített környezet védelme

31. §^[130]

Helyi védelem

32. §

(1)^[131]    Helyi jelentőségű védett természeti területek és helyi védettség alatt álló természeti értékek:

1. Iskola-tó és környéke 708/5 hrsz.
2. Füzes-tó (Horgász-tó) és környéke 0269/30 hrsz.
3. 1 darab kocsányos tölgy 0470/8 hrsz.
4. 1 darab vadkörtefa 0331/11 hrsz.
5. 5-ös főút mentén lévő platánfák és vadgesztenyefák 2504 és 2505 hrsz.
6. Központi park és növényzete 22/2 hrsz.
7. Köztemető vadgesztenyefa sorai 1686/2 hrsz.
8. 1 darab vadkörtefa 0736/20 hrsz.
9. 1 darab vadkörtefa 0426/5 hrsz.
10. Tarnai utcai platánfasor 2063 hrsz.

(2)^[132]

Régészeti lelőhelyek védelme

„33. §^[133]

(1) A régészeti lelőhelyeket a szabályozási tervi mellékletek ábrázolják és a 8. melléklet tartalmazza.”

Városképvédelem

34. §^[134]

Védőterületek, védősávok

35. §

1. ^[135]
2. ^[136]
3. A kommunális hulladéklerakó 500 m-es védőtávolságán belül a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló kormány rendeletben meghatározott előírásokra kell figyelemmel lenni. Az 500 m-es védőtávolságot az utógondozási időszak befejeződéséig (kármentesítési célállapot elérése) kell biztosítani.
4. Az országos ökológiai hálózat által érintett területen, a természeti területeken, a helyi természetvédelmi területen illetve tájképvédelmi szempontból értékes területen adótorony, távközlési magasépítmény nem létesíthető.
5. Természeti területen elektromos légvezeték, távközlési légvezeték, adótorony, távközlési magasépítmény nem építhető.
6. Országos jelentőségű természetvédelmi területen, természeti területen, az országos ökológiai hálózat részét képező területen, helyi természetvédelmi területen, külszíni művelésű bánya nem nyitható.
7. A település területén gazdasági célú szélkerék, szélerőmű az arra kijelölt területen helyezhető el.

(8)       ^[137]

(9)       ^[138]

(10)     ^[139]

Belterületi határ változtatása

36. §^[140]

Értelmező rendelkezések^[141]

36/A. §

 E rendelet alkalmazásában:

1. Meglévő beépítés: az építési telken a 2014. május 31-én jogszerűen álló építmények összessége.

2.   Új beépítés: építmények építési telken belüli elhelyezhetősége.

3.   ^[142]A szabályozási tervlapokon ábrázolt ’H max.=’ magassági érték a jelölt építési helyre kerülő építmény(rész) megengedett építménymagasságát jelöli, amely érték felülírja az övezeti leírásban meghatározott értéket.

Sajátos jogintézmények^[143]

36/B. §

(1)     A rendelet szabályozási tervi mellékleteiben foglaltak megvalósítása érdekében Lajosmizse Város Önkormányzata a következő sajátos jogintézményekről határoz:

1. helyi közút céljára történő lejegyzés

2. településrendezési szerződés

(2)     Helyi közút céljára lejegyezhetők a szabályozási terven jelölt telekrészek.

(3)     Településrendezési szerződés keretében végezhető telekalakítás és építési munka a Pázmány utca - Kálvin utca - Bem utca - Mikszáth utca közötti tömbben.

 (4)^[144]   Elővásárlási jog jegyzendő be az önkormányzat javára a szabályozási terven jelölt következő területekre.

1. 22/2 hrsz- úszótelken, Központi Parkban lévő pavilon közösségi hasznosítása céljából,
2. 1588/2 hrsz- úszótelken, piacba ékelődő vendéglátó egység piac területébe olvasztása céljából,
3. 1686/1 hrsz- úszótelken, temetőbe ékelődő üzlet temetőterületbe olvasztása céljából,
4. 2250 hrsz-ú telek a Művelődési ház belső udvar bővítése céljából,
5. 844/2 hrsz-ú telek a "Gépállomási iskola" előtti, azt kitakaró ingatlan iskola telkével egyesítése céljából,
6. 1791 hrsz-ú telek a Rákóczi utcai óvoda játszókertjének bővítése céljából.

Vegyes rendelkezések

37. §

1. Telkek közútról, ill. magánútról burkolt útfelülettel való megközelítésére egyéb előírás hiányában 50 m közterületi kapcsolatonként legfeljebb 8 m burkolatszélesség alakítható ki
2. Lakóépületet, ill. lakást is tartalmazó teleknél az épület házszámát közterületről, ill. magánútról jól látható módon el kell helyezni.

Átmeneti és záró rendelkezések

38. §

1. E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
2. ^[145]E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult hatósági eljárásokban kell alkalmazni. A hatálybalépését megelőzően indult, folyamatban lévő ügyekben az érdekelt kérelmére akkor lehet alkalmazni, ha az szomszédjogot és közérdeket nem sért.
3. A már benyújtott de e rendelet hatálybalépéséig el nem bírált kérelmek esetében a kérelmező számára kedvezőbb rendelkezések szerint kell eljárni.
4. E rendelet tervtanácsra vonatkozó rendelkezéseit 2008. május 1. napjától kell alkalmazni
5. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének a város helyi építési szabályzatáról szóló 8/2006. (III.30.) rendelete.

                       Basky András                                    Kutasiné Nagy Katalin

polgármester  sk.                                           jegyző sk.

A rendelet kihirdetve: 2008. január 23.

                                                                                               Kutasiné Nagy Katalin

                                                                                                          jegyző sk.

FÜGGELÉKEK

1. sz. függelék: Országos jelentőségű természetvédelmi területek (tervlapon ábrázolva)^[146]

2. sz. függelék: Természeti területek (tervlapon ábrázolva)^[147]

3. sz. függelék: Műemlék épületek

1. Tanyamúzeum 056/3 hrsz. Alsóbene 625
2. Puszta-templom rom 0331/7. hrsz. Kónya dűlő
3. Mizse 236. tanya 0562/6 hrsz. Népi tanya

4. sz. függelék: Régészeti területek (tervlapon ábrázolva)^[148]

1. ^[149]
2. ^[150]

MELLÉKLETEK

1. sz melléklet: Helyi jelentőségű természetvédelmi területek

• Iskola-tó és környéke (708/5 hrsz.)
• Füzes-tó (Horgász-tó) és környéke (0269/30 hrsz.)
• Központi park és növényzete (22/2 hrsz.)

2. sz. melléklet: Helyi jelentőségű természetvédelmi emlékek:

• Mizsei Sárfány földön a 0470/16 hrsz.-on 4 db kocsányos tölgy
• Mizsén a 0473/5 hrsz.-on 6 kocsányos tölgy
• Benén a 0711/4 hrsz.-on 1 kocsányos tölgy
• Kónya dűlő kereszteződésben a 0331/11 hrsz.-on 1 vadkörte fa
• Mizsén a 0477/13 hrsz.-on 1 vadkörte fa
• Központi parkban és a főúton 141 platán- és vadgesztenyefa
• Köztemető vadgesztenye fasorai
• Tóth dűlőben a 0736/20 hrsz.-on vadkörtefa
• Terényi dűlőben a 0426/5 hrsz.-on vadkörtefa

3. sz. melléklet: A műemléki környezet

-     Tanyamúzeum, 056/2 hrsz. határa

-     Puszta-templom rom, 0331/7 hrsz. határa

-     Tanya, 0562/6 hrsz határa    

4. sz. melléklet^[151]: Helyi védelem alatt álló épületek^[152]

5. sz. melléklet: Helyi védelemre javasolt épületek^[153]

6. sz. melléklet: Részleteiben megtartandónak javasolt épületek^[154]