Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2008. (III.20.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről

Hatályos: 2020. 11. 27- 2024. 11. 22

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2008. (III.20.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről¹

2020.11.27.

Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, 58. § (1) bekezdésében, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörben eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 11/2011. (IV. 14.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 1.1.m. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi Ellenőrző Bizottság és 1. melléklet 3.1.i. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Városstratégiai Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:²

1. A rendelet általános rendelkezései⁴

1. § (1) E rendelet célja, hogy az emberi egészség és környezet megóvása érdekében elősegítse a környezeti elemek védelmét és megállapítsa Lajosmizse városban

a) a levegőtisztaság-védelmi,

b) a természetvédelmi előírásokat,

c) az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap működését, valamint

d) a környezetvédő hagyomány és kultúra erősítése érdekében alapított Környezetvédelmi Nappal és Környezetvédelmi Díjjal kapcsolatos előírásokat.

(2) A rendelet megalkotásának célja továbbá az Európai Unió környezetpolitikájához való igazodás.

⁵

2. § (1) A rendelet személyi és területi hatálya kiterjed azokra a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó, vagy ideiglenes jelleggel Lajosmizse város közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, illetve tevékenységet folytatnak.

(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed:

a) a mobil hangosító berendezés működtetésére és a szabadtéri műsorszórás helyi szabályozására,

b) a helyi jelentőségű természeti területnek és emlékeinek a természeti és épített környezete mindazon elemére, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt és amelyet az önkormányzat rendeletben helyi települési, természeti, kultúrtörténeti, néprajzi, képző-vagy iparművészeti, ipartörténeti emlékként védetté nyilvánít.

c)⁶ a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységekre- és a Közterületen megtartott rendezvényekre vonatkozó szabályokra.

(3)⁷

(4) E rendelet szabályait kell alkalmazni a védetté nyilvánítási eljárásban és a helyi védelem alá vont természetvédelmi értékek és területek tekintetében is.

(5) E rendelet szabályai szerint kell eljárni az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának pénzügyi kezelésekor.

⁸

2. A környezetvédelem helyi szabályai⁹

3. § (1) Könnyen kiporzó és lesodródó anyagokat csak zárt rakszelvényű és ponyvával ellátott gépjárművön szabad szállítani.

(2) Amennyiben a szállítás során a közterület szennyeződik, szállítást végző köteles a tisztántartásról gondoskodni.

¹⁰

4. § (1) Avar és kerti hulladékot a város belterületén égetni tilos.

(2) Avar és kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.

(3)¹¹ A város belterületén, ahol a (2) bekezdés szerinti ártalmatlanítás nem oldható meg, az avart és kerti hulladékot a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében a közszolgáltatónál beszerezhető lebomló gyűjtőzsákba kell elhelyezni, az ágnyesedéket maximum 70 cm hosszú kötegekben összekötve, alkalmanként legfeljebb 0,5 m³mennyiségben a zsák mellé kell kihelyezni a közterületet nem szennyező módon.

(4)¹² A város külterületén a kerti hulladékot október 1-je és április 30-a között, az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint tűzvédelmi hatóság előzetes engedélyével, a hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak szigorú betartásával lehet égetni.

(5)¹³

(6)¹⁴

(7) Munkaszüneti napokon (január 1., március 15., húsvétvasárnap, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.) illetve vasárnaponként a város teljes közigazgatási területén tilos az avar és kerti hulladék égetése.

¹⁵

¹⁶

5. § (1) Mobil szabadtéri hangosító berendezést alkalmanként három napig lehet üzemeltetni a város területén.

(2) Mobil szabadtéri műsorszórás, mobil szabadtéri hangosító berendezés és mozgóárusító jármű mobil hangosító berendezésének üzemeltetése a város területén munkanapokon

a) 8 – 18 óra között folytatható, kivéve a temető környékét (Batthyány, Tarnai, Hunyadi, Deák F. utcák, Kossuth Lajos utcától a temetőig terjedő szakasza, valamint a Bajcsy Zs. utca Szent Lajos utcától Batthyány utcáig terjedő szakasza), továbbá kivéve a városi rendezvényeket,

b)¹⁷ az a) pontban temető környékeként meghatározott területen 16.00 és 18.00 óra között folytatható.

(3) Mobil szabadtéri műsorszórás, mobil szabadtéri hangosító berendezés és mozgóárusító jármű mobil hangosító berendezésének üzemeltetése a város területén pihenő napokon (szombat, vasárnap) 10 – 12 óra, és 15 – 18 között folytatható, kivéve a városi rendezvényeket.

(4) Mobil szabadtéri műsorszórás, mobil szabadtéri hangosító berendezés és mozgóárusító jármű mobil hangosító berendezésének üzemeltetése a város területén, e rendelet 4. § (7) bekezdésében felsorolt munkaszüneti napokon nem folytatható, kivéve a városi rendezvényeket.

(5) Mobil szabadtéri műsorszórás, mobil szabadtéri hangosító berendezés és mozgóárusító jármű mobil hangosító berendezésének üzemeltetése a város területén nemzeti gyásznapon nem folytatható.

(6) A mobil hangosító berendezés álló helyzetben nem üzemeltethető.

5/A. §¹⁸ (1) Magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő zajjal járó tevékenységet hétfőtől szombatig nappal 07:00-20:00 óra, vasárnap nappal 08:00-12:00 óra között lehet végezni, ünnepnap ilyen tevékenység nem végezhető. Az azonnali hibaelhárítási, rendkívüli kárelhárítási és balesetveszély elhárítására irányuló munkavégzés ettől eltérő időpontban is végezhető.

(2) Közterületen megtartott rendezvény – kivéve az állami és önkormányzati rendezvényeket - hangosító berendezései nappal 8:00 – éjjel 22:00 óra között üzemeltethetőek.

(3) Közterületen megtartott alkalmi rendezvény hangosító berendezése kizárólag a jegyző, mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság által a külön jogszabályokban foglalt előírások alapján kiadott zajkibocsátási határértéket megállapító határozat birtokában üzemeltethető.

3. A természetvédelem helyi szabályai¹⁹

²⁰

6. § (1) Az Önkormányzat az alábbi természetvédelmi területeket és értékeket nyilvánítja helyi védetté:

a)²¹

b) Füzes-tó (Horgász-tó) és környéke 0269/30 hrsz.

c) 1 darab kocsányos tölgy 0470/8 hrsz.

d) 1 darab vadkörtefa 0331/11 hrsz.

e)²² 5-ös főút mentén lévő platánfák és vadgesztenyefák 2504, 2505 hrsz.

f) Központi park és növényzete 22/2 hrsz.

g) Köztemető vadgesztenyefa sorai 1686/2 hrsz.

h) 1 darab vadkörtefa 0736/20 hrsz.

i) 1 darab vadkörtefa 0426/5 hrsz.

j) Tarnai utcai platánfasor 2063 hrsz.

(2) Lajosmizse város helyi jelentőségű természetvédelmi területeinek és védett természeti értékeinek jegyzéke az 1. mellékletet képezi.

(3) A védetté nyilvánítás célja a természeti értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, az eddig bekövetkezett károsodás csökkentése, megszüntetése, illetve fák esetén a hiányzó egyedek pótlása, a jelen és jövő nemzedék számára történő megőrzése és tervszerű fenntartása.

(4) A védett terület megőrzésének célja:

a) Lajosmizse Város egyedi arculatának sajátos megjelenésének, természeti környezetének megőrzése.

b) a város területén lévő természeti emlékek, természeti területek, tájak, valamint ezek természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének védelme, a fenntartható használatuk elősegítése,

c) a város és a táj harmonikus összhangjának megtartása és fejlesztése,

d) a környezet iránt érzékeny kultúra fejlesztése,

e) a város lakosságának, jövő nemzedékének életterét biztosító természeti területek és tájak védelme.

7. § ²³

(1) A helyi jelentőségű természeti területek és emlékek fenntartására vonatkozó rendelkezéseket a rendelet 2. mellékletét képező kezelési terv tartalmazza.

(2) A védelem alá vont területek és értékek megóvásáról, fenntartásáról, helyreállításáról az önkormányzat gondoskodik. E feladat ellátásával:

a) az önkormányzat tulajdonában álló területeken a terület mindenkori kezelőjét, ennek hiányában a tényleges használóját,

b) egyéb területeken a terület mindenkori tulajdonosát, vagyonkezelőjét vagy használóját is megbízhatja.

²⁴

Környezetvédelmi Alap

8. § (1) A Környezetvédelmi Alap (továbbiakban: Alap) az Önkormányzat közigazgatási területén a környezetvédelmi feladatok ellátására szolgáló, elkülönített pénzalap, amely része a költségvetési rendeletnek. Az Alap célja:

a) az épített és természetes környezeti értékek megőrzése, fenntartása,

b) a környezeti ártalmak megelőzése,

c) bekövetkezett környezeti károk felszámolása, az eredeti állapot helyreállítása vagy a terület rendezése,

d) a környezetvédelmi intézkedések, feladatok ellátása, végrehajtása,

e) a környezetvédelmi oktatás, szemléletformálás segítése,

f) a lakosság tájékoztatása,

g) a környezetvédő hagyomány és kultúra elősegítése,

h) helyi jelentőségű természeti területek és értékek védelme, fenntartása.

(2) Az Alap pénzeszközeit az Önkormányzat más pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni.

(3) Az Alapot a bevételi források és kiadások szerint kell nyilvántartani.

²⁵

9. § Az Alap bevételi forrásai:

(1) Jogszabályban meghatározott környezetvédelmi bírságok Önkormányzatot megillető mértéke.

(2) Környezetterhelési díjak 2003. évi LXXXIX tv.-ben meghatározott része.

(3) Költségvetési juttatás.

(4) Egyéb bevétel (lakossági befizetések, adományok, kivágott fa értékesítéséből származó bevételek, támogatások)

²⁶

10. § Az Alapból megvalósítandó célok:

a) Levegőtisztaság-védelem (pl. mérések, helyszíni vizsgálatok, környezetvédelmi hatósági feladatok színvonalának javítása, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis létesítése, stb.).

b) Hulladékgazdálkodással kapcsolatos megelőzés, tudatformálás; lakosság részére és az oktatási intézményekben szervezett veszélyes hulladékgyűjtési akciók, szelektív hulladékgyűjtés támogatása

c) Országos vagy helyi védelem alatt álló természeti értékek vagy természetvédelmi területek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása, fenntartása.

d) Zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület gazdálkodás, erdők védelme, allergiát okozó növények elleni védekezés, gyomirtás.

e) Fásítás.

f) Állatvédelem

g) Vizek védelme: felszíni- és felszín alatti vizek (talajvíz) védelme.

h) Környezetvédelmi szemlélet, oktatás ösztönzése, támogatása. Környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel.

i) Környezetvédelmi információs rendszer működtetése, fejlesztése, szakirodalom beszerzése.

j) Települési környezetvédelmi program készítése, folyamatos karbantartása.

k) A környezet védelmét szolgáló tervek, tanulmányok készítése.

l) Egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység.

m) Évente egy alkalommal a környezetvédelemben kiemelkedő szerepet vállaló civil szervezetek, magánszemélyek részére támogatás.

n) Az Alap bevételeit kizárólag az (1) bekezdés a)-m) pontjában meghatározott célokra lehet felhasználni, más célokra azok még ideiglenesen sem vonhatók el.

²⁷

11. § Az Alapról az Önkormányzat évente a költségvetési rendeletben rendelkezik.

5. Környezetvédelmi Nap és Környezetvédelmi Díj²⁸

²⁹

12. § (1) Az Önkormányzat minden év május 10-én³⁰ Környezetvédelmi Napot tart. A Környezetvédelmi Nap a helyi környezetvédelmi cselekvés nyilvános fóruma. Rendezvényei elősegítik az Önkormányzat Környezetvédelmi programjában szereplő célok és feladatok nyilvánosságra hozatalát, a lakosság tájékoztatását, környezetvédelmi előadások tartását, a környezetvédelem-és egészséges életmód szemléletének kialakítását.

(2) A Környezetvédelmi Nap szervezési-rendezési feladatait Lajosmizse Város Művelődési Háza és Könyvtára látja el az Önkormányzat egészségügyi, gazdasági, közigazgatási, oktatási-nevelési, szociális feladatokat ellátó intézményeik, a köz-, a magán és a civil szféra szereplőinek teljes bevonásával.

(3) A Környezetvédelmi Nap megrendezéseinek költségeiről az Önkormányzat gondoskodik tárgyévi költségvetésében a Környezetvédelmi Alap terhére.

³¹

13. § (1) A Környezetvédelmi Díj (továbbiakban: Díj) ³²ösztönzés a környezetvédő, városvédő magatartás, fejlesztés és cselekvés számára, a pozitív minták kialakulására, elterjesztésére, elfeledett környezetvédő hagyomány újjászületésére.

(2)³³

³⁴

14. § (1)³⁵ A Díj elnyerésének módjai

a) pályázat benyújtása útján,

b) Képviselő-testület tagjai, Képviselő-testület bizottságai által tett javaslat útján.

(2)³⁶

a) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a pályázatnak tartalmaznia kell a bemutatni kívánt lakókörnyezetről és az ingatlan előtti közterület állapotáról készült képeket, rövid leírást a lakókörnyezet-és az ingatlan előtti közterület ápoltságáról, fűvel- és növényekkel való borítottságáról, környezetalakításról és a fenntarthatóságról, továbbá az utcafront helyi építési szabályoknak való megfelelőségét, csapadékvíz-elvezető árok meglétét.

b) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a javaslatnak tartalmaznia kell a környezet, közterület (utcakép) állapotáról készült képeket, rövid leírást az utcafront városképét pozitívan befolyásoló állapotáról.

(3)³⁷ A Díj elnyerésére szóló pályázatot, javaslatot kizárólag írásban lehet benyújtani Lajosmizse Város Önkormányzatához minden év június 1. napjáig.

(4)³⁸ A Díj odaítélésére a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság és a Mezőgazdasági Bizottság helyszíni bejárást követően tesz javaslatot a Képviselő-testület felé. A javaslattétel időpontja: a júniusi Képviselő-testületi ülést megelőző bizottsági ülés.

(5)³⁹ A Díjak odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.

(6)⁴⁰ A díjazottak „Környezetvédelmi Díj …… év” díszes táblára, annak használatára, 25.000 Ft értékű ajándékutalványra és emléklapra jogosultak. Az emléklapon meg kell jelölni a Képviselő-testület által tett döntésnek megfelelően, a díj adományozásának rövid indokolását (pl. különleges ápolási módok, hagyományőrző formák, rendezett utcaközösség)

(7) Pályázatot benyújtó valamennyi résztvevő emléklapra jogosult.

(8)⁴¹

(9)⁴²

(10) A Díjak átadására augusztus 20-án kerül sor.

(11) A Díjjal összefüggő valamennyi költséget az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapja tartalmazza.

(12)⁴³ A Díjban részesítettek 5 éven belül nem díjazhatók.

⁴⁴

Szabálysértési rendelkezések

15. § (1)⁴⁵

(2)⁴⁶

VIII. Fejezet

16. §⁴⁷

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

17. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének a környezetvédelemről szóló 33/2005. (XII. 01.) rendelete.

1. melléklet a 7/2008. (III. 20.) önkormányzati rendelethez

Lajosmizse város helyi jelentőségű természetvédelmi területeinek és védett természeti értékeinek jegyzéke

1.⁴⁸

2. Füzes-tó (Horgász-tó) és környéke

Helyrajzi száma és megnevezése: 0269/30 kivett vízállás

Területe: 84 623 m ²

Terület tulajdonosa: Lajosmizse Város Önkormányzata

Kezelője: Lajosmizsei Horgász Egyesület

A védetté nyilvánítást indokolja: Az élőhely-, biológiai sokféleség megőrzése, a vízparti növénytársulások és állatvilág megóvása. Kedvelt horgász hely, a szabadidős tevékenység további biztosítása kulturált szép környezetben.

3. Kocsányos tölgy (Quercus robur) 1 db

Termőhely: Lajosmizse külterület

Az érintett terület helyrajzi száma: 0470/8 1 db

Területe: 25 784 m ²

Kezelője: Lajosmizse Város Önkormányzata

Termőhelye humuszos homoktalaj. A fa az egykori pusztai tölgyesek maradványa. Becsült kora 150-200 év. A tölgy körül galagonyás homoki gyep található. Figyelemre méltó a terület gazdag cserjevegetációja is.

A védetté nyilvánítás indoka: a különleges magasságú és törzsvastagságú, idős fa fenntartásának biztosítása.

4. Vadkörtefa (Pyrus Pyraster) 1 db

Termőhely: Lajosmizse külterület

Az érintett terület helyrajzi száma: 0331/11 hrsz.

Területe: 6040 m ²

Kezelője: Lajosmizse Város Önkormányzata

Lajosmizse közelében 82 F erdőrészben, a volt „Vidra” tanya mellett található. Termőhelye humuszos homoktalaj. Becsült kora 120 év, magassága 12 méter .

A védetté nyilvánítás indoka: A vadkörte több más faj között a mai termesztett körtefajták egyik őse. Az év fája -1998- A vadkörte. A lajosmizsei vadkörtefa védetté nyilvánítását indokolja, hogy a száraz alföldi klímában ez a különleges fajú, idős fa kiemelt természetvédelmi oltalomra érdemes.

5. 5-ös főút mentén lévő platánfák és vadgesztenyefák 141 darab

Termőhely: Dózsa Gy. út

Az érintett terület helyrajzi száma: 2505

Területe: 17 235 m ²

Terület tulajdonosa: Lajosmizse Város Önkormányzata

Kezelője: Lajosmizse Város Önkormányzata

A védetté nyilvánítás indoka: Lajosmizse városképét meghatározó platánfák egyedi arculatot adnak a városnak. Eszmei, esztétikai értéke felbecsülhetetlen. A kétoldali fásítás csodálatos hatása az összeboltozódó lombkorona, a zöld alagút. Az 1930-ban ültetett fák kiemelt természetvédelmi oltalomra érdemesek.

6. Központi park és növényzete

Helyrajzi száma és megnevezése: 22/2 kivett közterület

Területe: 13 093 m ²

Terület tulajdonosa: Lajosmizse Város Önkormányzata

Kezelője: Lajosmizse Város Önkormányzata

A védetté nyilvánítás indoka: A település kiemelkedő tere. A városi közösség jelképe. A főtéri közparkot geometrikus elrendezéssel fasorok, sétányok és belső terek teszik hangulatossá. A sétányokat sövény szegélyezi. A tér nyugati oldalát idős platán fasor és nyárfasor szegélyezi. Jellemző fafajok: platán, vadgesztenye, szürkenyár, kőris, juhar, nyír, hárs, erdei fenyő. Bokros részek tujákból és hamisciprusokból állnak. A közpark értékes növényállományán kívül a település lakóinak pihenőhelyéül is szolgál, melyet a természetvédelem céljainak szem előtt tartásával, megfelelő fenntartási terv alapján hosszútávra biztosítani kell.

7. Köztemető vadgesztenyefa sorai (Aesculus hippocastanum)

Helyrajzi száma és megnevezése: 1686/2 kivett temető

Területe: 61 001 m ²

Terület tulajdonosa: Lajosmizse Város Önkormányzata

Kezelője: Lajosmizse Város Önkormányzata

A vadgesztenyefákat 1934-ben, a köztemető belső sétányán mindkét oldalt rendezetten sorba ültették. A védetté nyilvánításukat indokolja, hogy a száraz alföldi klímában ezek a különleges fajú, idős fák kiemelt természetvédelmi oltalomra érdemesek.

8. Vadkörtefa (Pyrus Pyraster) 1 db

Termőhely: Lajosmizse külterület

Az érintett terület helyrajzi száma: 0736/20

Területe: 31 302 m ²

Kezelője: Lajosmizse Város Önkormányzata

9. Vadkörtefa (Pyrus Pyraster) 1 db

Termőhely: Lajosmizse külterület

Az érintett terület helyrajzi száma: 0426/5

Területe: 100 528 m ²

Kezelője: Lajosmizse Város Önkormányzata

10. Tarnai utcai platánfasor

Termőhely: Lajosmizse, Tarnai utca

Az érintett terület helyrajzi száma és megnevezése: 2063 kivett közterület

Területe: 13 114 m ²

Terület tulajdonosa: Lajosmizse Város Önkormányzata

Kezelője: Lajosmizse Város Önkormányzata

A védetté nyilvánítás indoka: Lajosmizse Dózsa Gy. főútján elhelyezkedő platánfák egyedi arculatot adnak a városnak. Ennek példáján a városképet tovább építve, a zöldterületeket bővítve került sor 2005. decemberében a Tarnai utcában 42 darab platánfa telepítésére Rubos János települési képviselő támogatásával. A telepített egyedszámból 1 kitört, 3 kiszáradt. Pótlásuk szükséges. A 42 darab Platanus acerifolia eszmei, esztétikai értéke a város számára meghatározó. A kétoldali fásítás a pótlást követően kiemelt természetvédelmi oltalomra érdemes.

2. melléklet a 7/2008. (III. 20.) önkormányzati rendelethez⁴⁹

Lajosmizse város helyi jelentőségű természetvédelmi területeinek és védett természeti értékeinek természetvédelmi kezelési terve

Tervkészítés első időpontja: 2007. december 20.

Az első terv időtartama: 2008-2018.

Készítette: Földházi Tünde

környezetvédelmi referens

Áttekintette: Sípos Ferenc

természetvédelmi szakreferens

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Áttekintés időpontja: 2008. január

Felülvizsgálat:

A tervben foglaltak felülvizsgálata 2018. októberben megkezdődött. Az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről szóló 16/2012. (VII.6.) VM utasítás mellékletében szereplő tartalmai elemek ellenőrzésre kerültek.

Felülvizsgálat befejezésének időpontja 2019. augusztus

Elvégezte: Kasnyikné Földházi Tünde

környezetvédelmi referens

A felülvizsgált kezelési tervről a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2019. október 16-án a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 37. § aa) pont szerinti természetvédelmi kezelői feladatkörében eljárva tett nyilatkozatot: „Lajosmizse Város Önkormányzat 7/2008. (III.20.) önkormányzati rendeletének 2. mellékletében szereplő helyi jelentőségű természetvédelmi területek és védett természeti étékek természetvédelmi kezelési tervében szereplő célkitűzések, stratégiák és előírások álláspontunk szerint összhangban vannak a tervezési terület természeti állapotával és a megkeresésben ismertetett, tervezett fejlesztésekkel is.”

1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

1.1. Összefoglaló adatok

A tervezési terület azonosító adatai

a) Lajosmizse Város helyi jelentőségű természetvédelmi területei:

- Füzes-tó (Horgász-tó) és környéke 0269/30 hrsz.

- Központi park és növényzete 22/2 hrsz.

b) Lajosmizse Város helyi jelentőségű természetvédelmi értékei:

- Köztemető vadgesztenyefa sorai 1686/2 hrsz.

- 1 darab kocsányos tölgy 0470/8 hrsz.

- 1 darab vadkörtefa 0331/11 hrsz.

- 5-ös főút mentén lévő platánfák és vadgesztenyefák 141 darab 2505 hrsz.

- 1 darab vadkörtefa 0736/20 hrsz.

- 1 darab vadkörtefa 0426/5 hrsz.

- Tarnai utca platánfasor 42 darab platánfa 2063 hrsz.

c) Törzskönyvi szám:

*Törzskönyvi adatok:*
	*Név: Lajosmizsei Füzes-tó és környéke*
	*Törzskönyvi szám:* *12/319/TT/08*
	*Megye: Bács-Kiskun*
	*Település:* *Lajosmizse*
	*Védettségi szint:* *helyi jelentőségű*
	*Védelmi kategória: TT*
	*Kiterjedése:* *8,46 hektár*
	*Ebből fokozottan védett:* *0 hektár*
	*Hatályba lépés éve:* *2008*


	*Név:* *Lajosmizsei kocsányos tölgy*
	*Törzskönyvi szám:* *12/320/TE/08*
	*Megye:* *Bács-Kiskun*
	*Település:* *Lajosmizse*
	*Védettségi szint: helyi jelentőségű*
	*Védelmi kategória:* TE
	*Kiterjedése: 0 hektár*
	*Ebből fokozottan védett:* *0 hektár*
	*Hatályba lépés éve:* *2008*

		*Név:* *Lajosmizsei Központi park és növényzete*
		*Törzskönyvi szám: 12/323/TE/08*
		*Megye:* *Bács-Kiskun*
		*Település: Lajosmizse*
		*Védettségi szint:* *helyi jelentőségű*
		*Védelmi kategória: TE*
		*Kiterjedése:* *1,3 hektár*
		*Ebből fokozottan védett: 0 hektár*
		*Hatályba lépés éve: 2008*

Név: Lajosmizsei Köztemető és vadgesztenye fasorai

	*Törzskönyvi szám: 12/324/TE/08* *Megye: Bács-Kiskun*
	*Település: Lajosmizse*
	*Védettségi szint:* *helyi jelentőségű*
	*Védelmi kategória:* TE
	*Kiterjedése: 6,1 hektár*
	*Ebből fokozottan védett:* *0 hektár*
	*Hatályba lépés éve: 2008*



	*Név:* *Lajosmizsei-platán- és vadgesztenyefák az 5. sz. főút mellett (121 egyed)*
	*Törzskönyvi szám:* *12/324/TE/08*
	*Megye:* *Bács-Kiskun*
	*Település: Lajosmizse*
	*Védettségi szint:* *helyi jelentőségű*
	*Védelmi kategória: TE*
	*Kiterjedése:* *6,1 hektár*
	*Ebből fokozottan védett:* *0 hektár*
	*Hatályba lépés éve: 2008*


	*Név:* *Lajosmizsei Tarnai utca platánfasora*
	*Törzskönyvi szám:* *12/327/TE/08*
	*Megye:* *Bács-Kiskun*
	*Település: Lajosmizse*
	*Védettségi szint:* *helyi jelentőségű*
	*Védelmi kategória: TE*
	*Kiterjedése:* *0 hektár*
	*Ebből fokozottan védett:* *0 hektár*
	*Hatályba lépés éve:* *2008*

	*Név: Lajosmizsei-vadkörtefa I.*
	*Törzskönyvi szám:* *12/321/TE/08*
	*Megye: Bács-Kiskun*
	*Település: Lajosmizse*
	*Védettségi szint:* *helyi jelentőségű*
	*Védelmi kategória: TE*
	*Kiterjedése: 0 hektár*
	*Ebből fokozottan védett: 0 hektár*
	*Hatályba lépés éve: 2008*

*Név: Lajosmizsei-vadkörtefa II.*
*Törzskönyvi szám:* *12/325/TE/08*
*Megye: Bács-Kiskun*
*Település:* *Lajosmizse*
*Védettségi szint:* *helyi jelentőségű*
*Védelmi kategória:* TE
*Kiterjedése:* *0 hektár*
*Ebből fokozottan védett:* *0 hektár*
	*Név: Lajosmizsei-vadkörtefa III.*
	*Törzskönyvi szám:* *12/326/TE/08*
	*Megye:* *Bács-Kiskun*
	*Település: Lajosmizse*
	*Védettségi szint:* *helyi jelentőségű*
	*Védelmi kategória: TE*
	*Kiterjedése: 0 hektár*
	*Ebből fokozottan védett: 0 hektár*
	*Hatályba lépés éve:* *2008*

d) Védetté nyilvánító rendelet száma: 7/2008. (III.20.) ÖR.

e) Nemzetközi kijelölés: nincs

f) A terület kiterjedése: 9,7716 ha (ebből Füzes-tó (Horgász-tó) és környéke 8, 4623 ha , Központi park és növényzete 1, 3093 ha , valamint az egyedi értékként védett faegyedek

g) ebből fokozottan védelemre javasolt: - ha

h) Megye: Bács-Kiskun

i) Érintett település: Lajosmizse

j) Illetékes természetvédelmi hatóság: Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Bajai Kirendeltsége (6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10. Tel.: 79/521-960) Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (6000 Kecskemét, Bajcsy-Zs. krt. 2.)

k) Védelemre tervezett természeti terület esetében a működési területe szerint érintett nemzeti park igazgatóság: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

l) Természetvédelmi kezelő: kezelésért felelős szerv: Lajosmizse Város Önkormányzata

1.2. A terület rendeltetése

A védetté nyilvánítás célja, hogy megőrzésre kerüljenek a település területén található, egyedi értéket képviselő idős, illetve jelentős esztétikai értéket képviselő fák, valamint a Füzes-tó (Horgász-tó) és környéke, a Központi park és növényzete természetes élővilága.

Nyújtson lehetőséget a tudományos célú ismeretterjesztésnek, kutatásnak. Szolgáljon bemutatóhelyként a szervezett és az önálló természetismeret szerzésnek, a tudatos környezeti nevelésnek.

A területek helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alá helyezését Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kezdeményezte, jelen kezelési terv a védetté nyilvánításhoz kapcsolódóan készült el.

1.3. A terület elhelyezkedése

A természetvédelmi oltalom alatt álló terület közigazgatásilag a Bács-Kiskun Megyei Lajosmizse városhoz tartozik. A terület magába foglalja a Füzes-tó (Horgász-tó) és környéke, a Központi park és növényzete, valamint egyedi értékként a természetvédelmi oltalomra kijelölt faegyedek élőhelyét.

1.4. Tulajdonosi-, birtokviszonyok, használati jogok

A Füzes-tó (Horgász-tó) és környéke, Központi park és növényzete védett természeti területek, Köztemető vadgesztenyefa sorai, 5-ös főút mentén lévő platánfák és vadgesztenyefák élőhelyén Lajosmizse Város Önkormányzatát illeti meg a tulajdonjog. A kocsányos tölgy és vadkörtefák magántulajdonban vannak.

A védett természeti terület elvi kiterjedése és a ténylegesen oltalom alatt álló objektumok kiterjedése között eltérés mutatkozik. Ennek oka, hogy az egyedi értékként védelem alá kerülő faegyedek esetében az érintett ingatlan teljes területét lehetne szerepeltetni, ami szakmai szempontból indokolatlan.

A védelem alá vont területek és értékek megóvásáról, fenntartásáról, helyreállításáról, környezettudatos használatáról (kezelési feladatok) az önkormányzat gondoskodik. E feladat ellátásával:

- az önkormányzat tulajdonában álló területeken a terület mindenkori kezelőjét, ennek hiányában a tényleges használóját,

- egyéb területeken a terület mindenkori tulajdonosát, vagyonkezelőjét vagy használóját is megbízhatja.

A kezeléshez az önkormányzat szakmai segítséget vehet igénybe, speciális feladatok esetében külső, szakirányú szakemberek bevonására is sor kerülhet.

A tervben rögzített feladatok megvalósítása Lajosmizse Város Önkormányzatának feladata.

A kezelési feladatok ellátására rendelkezésre áll a szükséges infrastruktúra.

1.5. Település bemutatása

Környezete sajátos. A település a Duna-Tisza közén, a kiskunsági tájegységen a Dél-alföldi régióhoz tartozó Bács-Kiskun megyében, a kecskeméti kistérségben helyezkedik el, Kecskeméttől É-Ny-ra 15 km-re. A Kistérség települései egymáshoz közel, - Lajosmizse pedig az országos főközlekedési úthálózat mellett fekszik. Lajosmizse a térség 11,1 %-át foglalja el, melyen a térség lakosságának 6,6 %-a él. A népsűrűség alacsony az országos adatokhoz képest. 70 fő/km². (országos átlag 108 fő/km²)

A városközpontban és közvetlen környezetében az idők folyamán – sajátos zártsorú és félzártsorú épületekből álló – kisvárosi karakterű beépítés alakult ki.

KÖRNYEZETI JELLEMZŐK

1.5.1. DOMBORZAT

A település a Duna-Tisza közén, a homokhátság északi részén, a Kiskunság tájegységen helyezkedik el. Területe a Duna és a Tisza felé is lejt. A rendkívül tagolt felszínű táj alapvetően síkvidéki. Az Alföldre jellemző egysíkúságot ma is észlelhető, a tájra a szabályosan ÉNY-DK-i irányban hosszanti, enyhe mélyedések- szélbarázdák- törik meg, amelyekhez gyakran a kifújt homokból képződött homokdűnék is kapcsolódnak. A megnyúlt, ovális alaprajzú buckák a szélbarázdáktól függetlenül is előfordulnak. Eredeti magasságuk 15- 20 m , hosszúságuk 100- 200 m között változik. A mélyesdésekben párhuzamos csatornák futnak: a Nyikos, a Kígyós, a Kürti-Lapos, a Talfái, az Alpár-Nyárlőrinci csatornák, illetve a később megépített belvízelvezető XX/e, XX/d, XX/d-1 mesterséges csatornák.

A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének besorolása alapján a város területe a Kiskunsági-löszöshát és Kiskunsági homokhát kistáj nevű területen helyezkedik el. A kistáj szélhordta homokkal fedett hordalékkúp-síkság. Horizontálisan a felszín igen gyengén szabdalt. Legjellemzőbb formák a majdnem párhuzamos elhelyezkedésű buckacsoportok. A buckafelszínek közé alacsony fekvésű, tágas, szikes laposok ékelődnek. A homokbuckákat 1,5 m vastag löszös lepel fedi.

A ligetes-erdős tájon futóhomok, buckák, időnként mocsarakkal és tavakkal kitöltött mélyedések, tágas szikes-jellegű laposok váltakoztak.

1.5.2. FÖLDTANI ADOTTSÁGOK

A korábban kialakult dunai kavics-, homok- és iszaprétegekre a szél által mozgatott homok és lösz települt. A nedvesebb időszakokban ezeken a felszíneken megindult a talajképződés, réti és mezőségi talajok keletkeztek. Ezeket a talajszinteket később futóhomok temette be. A dunai lehordási területről származó futóhomok agyag-és nehézásvány tartalma kicsi, karbonátokban viszont gazdag. A homokos üledék a szélszállítás miatt jól osztályozott, ami lassítja a talajosodás folyamatát. A homok sérülékenysége miatt többszintű talajszelvény itt nem alakulhatott ki. A genetikus talajtípusok közül általában a lösz a talajképző kőzet. Összefüggő futóhomok-takaró nem alakult ki, a futóhomok mellett a humuszos homok, a rétiesedő homok és a szikes terméketlen homok is gyakori. A buckák között rossz lefolyású hosszanti elgátolt mélyedések találhatók, ezekben számos helyen mésziszapos kiválás képződött. A szél által létrehozott homokdombsorok között húzódó völgyekben szikes tavak, apró erek helyezkednek el, a néhány „patakvölgy” mellett. A vízzáró meszes üledék a helyi mélyedésekben időszakos tavak képződését eredményezi. Az éghajlati vízhiány miatt a tavakból a víz a nyár közepére elpárolog. A löszös területeken a mezőségi – csernozjom- talajok típusai és változatai, a mélyben sós réti csernozjom és a réti csernozjom alkotnak nagyobb foltokat. A nedves területeken a lápos réti talajok jellemzők. A homoktalajok váztalajok, talajképző folyamataik mérsékeltek, humusztartalmuk csekély, mésztartalmuk magas, fizikai minőség szerint finom homokok. E talaj szántóterületként és erdősítésre is használható.

Összességében a lajosmizsei talajok - vízjárta és szikes laposokat kivéve - mezőgazdasági hasznosításra alkalmasak. A nagyüzemi mezőgazdasági művelés mellett az intenzív művelést igénylő kultúrák- zöldségfélék, szőlő megtalálható. Azokon a kisebb foltokon, ahol nem gazdaságos a szántóföldi művelés gyümölcstermesztés folyik.

1.5.3. ÉGHAJLAT

A település éghajlati viszonyaiban az Alföldre jellemző sajátosságok nyilvánulnak meg. Mérsékelten meleg-száraz éghajlattal jellemezhető. Az ország egyik legnapfényesebb területe ez, mivel az évi napsütéses órák száma eléri a 2100 órát. A nyári évnegyedben 840 óra napsütés, a téli évnegyedben 200-210 óra körüli várható. Az évi középhőmérséklet 10,2- 10,4 °C . A csapadék évi átlaga 540- 560 mm között van. A hótakarós napok száma nem éri el a 30 napot, az átlagos maximális hóvastagság 19 cm . A terület ariditási indexe, 1,26-1,30 között változik. A szélirány leggyakrabban ÉNY-i, de jelentős a D-i irány is. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s közötti. A viszonylag alacsony légnyomás miatt gyakoriak a viharos erejű szelek, amelyek a kitett homoktalajban jelentős deflációs kárt okoznak.

1.5.4. VÍZRAJZ

A területet több, a Tisza felé tartó vízfolyás keresztezi. A legészakibb közülük az Alpár-Nyárlőrinci-csatorna ( 41 km , 271 m²). A mélyedésekben számos időszakos állóvíz keletkezett. A természetes eredetű tavak száma 7 db. A Pozsár halastó, Füzes-tó, Iskola-tó, Szászpa, Koli horgásztó (Haldorádó), Dúszéke (Fish Aréna horgásztó) és a Sípos horgásztó. A kistáj tengerszint feletti átlagmagasság 135,9 m , magassága az 139,5 és 132,3 m tszf. között változik. Egy km²-en belül az átlagos szintkülönbség nem haladja meg a 4m-t. A talajvíz mélysége 2- 4 m között ingadozik. Mennyisége nem jelentős. Kémiai jellege nagyrészt kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége 15-25 nk° közötti, de helyenként még a 45 nk°-t is meghaladhatja. A szulfáttartalom 60-300 mg/l között ingadozik. Mezőgazdasági területeken gyakran okoz problémát a Duna-Tisza közti hátság területén tapasztalható talajvízszint süllyedés. Az 1972-1992 közötti összefüggő aszályos periódus következményeként keletkezett felszín alatti vízháztartási problémák a térséget is jellemzi.

1.5.5. TÁJ

A lakóterületet erdők, szántó-és más növénykultúrával megkötött mezőgazdasági területek, gyepek és ültetvények veszik körül.

A táj arculatát három tájtípus határozza meg:

- Félig kötött buckás homokvidék, nagyrészt telepített erdőkkel és homokpuszta-rét maradványokkal.

- Mészlepedékes csernozjomos homoksíkság, kertészeti és szántóföldi hasznosítással.

- Buckaközi medencék és csatornák közötti mélyterületek, lápos rétekkel, szikes legelőkkel, a lefolyástalan területeken megjelenő állóvizekkel.

A száraz homoki területek jelentős részét mesterséges erdősítések, vagy gyümölcstelepítések borítják. Flórájuk természetes elemekben nagyon szegény, sok esetben teljesen hiányzik, csak ruderális, gyom jellegű fajok fordulnak elő.

A legerősebben tagolt felszínű homokbuckás területek kimaradtak az erdősítési programból, így itt találhatóak a botanikai szempontból legértékesebb természeti területek. E területekre a nyílt homokpusztai gyep, a zárt szárazgyep és a mozaikos megjelenésű galagonyás nyárasok, borókás nyárasok jellemzik. E növénytársulássor egyben a homokbuckák benövényesedési folyamata is, amelynek minden fázisa tanulmányozható a területen.

A térség homoki területein kívül másik jellegzetes adottságú felületét az időszakos, vagy állandó vízállásos mélyfekvésű területek alkotják. Ezek általában a belvízelvezető csatornákat kísérik, és nagyrészt rét-, legelő-, kaszálóterületek. Az előforduló nyílt vízfelületek a hínárasok, a nádasok és zsombékosok, a kiszáradó láprétek, a kisebb felületű szikes rétek. A növénytársulásoknak ez a sorrendje – csakúgy mint a homokbuckák esetén - egy növényesedési, vagy inkább a talajvízszint csökkenésével együttjáró „szárazodási” folyamat állomásai is.

Gazdasági, társadalmi változások eredményeként a nagytáblás gazdálkodás mellett egy igen tagolt tulajdoni rendszerű, mégis lényegében monokultúrás (zöldség-gyümölcs) műveléssel jellemezhető mezőgazdasági-erdőgazdálkodási tájhasználat jött létre, amelyben a táj eredeti karaktere eltűnőfélben van.

1.5.6. NÖVÉNYZET

Jellemző flóra:

FÁK: kocsányos tölgy, fehér nyár, mezei szil, közönséges boróka.

LÁGYSZÁRÚAK: magyar csenkesz, rákosi csenkesz, fehér tippan, közönséges mézpázsit, báránypirosító, naprózsa.

2. A HELYI VÉDELEMRE KIJELÖLT TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK

2.1. Környezeti jellemzők, Flóra, Fauna

A helyi védelemre kijelölt területek és egyedi értékek környezete rendezett, karbantartott, kedvezőtlen környezeti hatásnak kevésbé kitettek. A természeti oltalomra javasolt területeken meghatározó szerepe van a fás vegetációnak. Az egyedi értékként megjelenő fák [Kocsányos tölgy (Quercus robur), Vadkörte (Pyrus Pyraster), Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)] mellett a Központi parkot és az Iskola-tó környékét is borítja kisebb faállomány, melyben megtalálható a Közönséges platán (Platanus acerifolia), Fehér nyár (Populus alba), Magas kőris (Fraxinus excelsior), Mezei juhar (Acer campestre), Ezüst hárs (Tilia tomentosa), fűzfa. Kiemelendő lágyszárú növények, melyek fenti természetvédelmi területeken jellemzőek, a nád ((Phragnites communis), apró békalencse (Lemna minor), réti boglárka (Ranunculus acer), közönséges cickafark (Achillea millefolium), pongyola pitypang (Taraxacum officinale).

A védett területen természetvédelmi oltalomra érdemes növények szórványosan, kis egyedszámban fordulnak elő. A védelem alá kerülő területek egyes részein jellemző a gyomfajok jelenléte. Közülük a természetvédelmi szempontból meghatározó invázív fajok jelenléte nem jelentős. A zöldfelületek rendszeres karbantartása nem engedi ezeknek a fajoknak a felszaporodását, így hosszabb távon sem jelentkezhetnek kedvezőtlen változások.

A természetvédelmi oltalom alá kerülő Füzes-tó (Horgásztó) és környéke egyik kiemelt természetvédelmi értékét az itt előforduló fauna tagjai képezik, így a kezelési terv szempontjából meghatározó fontossággal bírnak. A kezelési terv elkészítésének időpontjáig nem készült az állatokról átfogó állapotfelmérés. A területeket részletesen nem vizsgálták, csak az ismert fajok kerülnek felsorolásra:

- Gerinctelenek

éti csiga (Helix pomatia), imádkozó sáska (Mantis religiosa), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), nappali pávaszem (Inachis io), óriás csíbor (Hidrous piceus)

- Halak

A Füzes-tó kedvelt horgász hely, számos telepített halfajjal. Halállománya értékes, kiemelten megfelelő élőhelyet biztosít.

tükörponty, ezüstkárász, csuka, amúr, szürkeharcsa, afrikai harcsa, aranykárász

-Kétéltűek

kecskebéka (Rana esculenta), levelibéka (Hyla arborea), zöld varangy (Bufo viridis)

A vizes élőhely a kétéltűek számára szaporodó és táplálkozási helyül szolgál.

-Hüllők

A vizes élőhely megfelelő életfeltételeket biztosít több gyíkfajnak. Ezek pontos állománya nem ismert.

fürge gyík (Lacerta agilis), zöld gyík (Lacerta viridis), vízisikló (Natrix natrix)

-Madarak

A természetvédelmi oltalom alá kerülő területek egyik legjelentősebb természetvédelmi értékeit az itt fészkelő, táplálkozó madárállomány adja. Ornitológiai kutatások hiányában az előforduló fajokról nincs pontos kép.

tőkés réce (Anas platyrhyncos), fehér gólya (Ciconia ciconia), szürke gém (Ardea cinerea), énekes rigó (Turdus philomelos), fekete rigó (Turdus merula), kis poszáta (Sylvia curruca), vadkacsa (Anas platyrhynchos), bütykös hattyú (Cygnus olor).

-Emlősök

A területek emlős állományáról elmondható, hogy mind fajokban, mind állományokban a városi jellegnek köszönhetően viszonylag szegényes. Jelenleg nem áll rendelkezésre felmérés az egyes fajok állománynagyságáról.

sün (Erinaceus concolor), közönséges denevér (Myotis myotis)

Az egyedi értékként megnevezett kocsányos tölgyeken megjelenhet a mókus (Sciurus vulgaris).

2.2. Gazdasági, társadalmi, kulturális jellemzők

A védett területeken belül erdőgazdálkodási-, vadgazdálkodási tevékenység nincs, mezőgazdálkodás szerepet nem játszik, a Füzes-tó esetében halászati, horgászati hasznosítás folyik. Vízgazdálkodási beavatkozások során a természetvédelmi érdekeket kell figyelembe venni.

A területek szabadon látogathatók. A Füzes-tó kedvelt horgászhely. A Központi park városkép alakító, dísze a település központjának és pihenőhelyet biztosít. A területek nagy része, jellegükből adódóan üdülési és idegenforgalmi szempontból nem minősül kiemelt célállomásnak. A védendő területeken kijelölt turista útvonal nincs.

Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2009. május 13-i testületi ülésén 67/2009. (V. 13.) önkormányzati határozatával tulajdonosi hozzájárulást adott a Városház tér - Iskola-tó partja – Május 1. utca – Ceglédi út – 0343 hrsz-ú út – 0320 hrsz-ú út -0331/14 hrsz-ú út – Pusztatemplom nyomvonalú turistaút kijelöléséhez, valamint a 0331/13 hrsz-ú ingatlanon kialakítandó pihenőhely létesítéséhez. A pihenőhely létesítésének és üzemeltetésének teljes költsége a Járóföld Turista Egyesületet terheli.

A Mizsei Sáfrány földön a „Mizsei Óriás”-nak nevezett tölgyfa meglátogatását a Petőfi Túrakör rendszeresen megteszi a Pusztatemplom – Mizsei Óriás – Jézus-fa – Kónya-dűlő –Pusztatemplom 6 km-es távon.

A lajosmizsei turistautakról csatolásra kerül egy térkép.

A www.turistautak.hu oldalon Lajosmizse településnév vonatkozásában a POI adatbázisban 506 db bejegyzést találtunk. POI (Points Of Interest) – alatt hasznos helyek, érdekes pontokat kell érteni. Olyan helyek, amelyeket az emberek szeretnének meglátogatni, vagy csak egyszerűen fontos tudni, hogy hol vannak.

Ezek a helyek lehetnek a turizmus szempontjából érdekes helyek (szállodák, éttermek, strandok, sípályák, golfpályák, stb.), de a napi életben is szükség lehet rájuk (üzletek, szolgáltatások, egészségügyi-, oktatási intézmények, hivatalok, stb.).

A POIX adatbázisban minden feldolgozott POI-nak ismerjük a nevét, címét, elérhetőségét (telefonszám, e-mailcím, weboldal), valamint a földrajzi koordinátáját is tároljuk.

A kezelési tervhez köthetően az alábbi POI pontokat tartottuk figyelemre méltónak:

*Védett tölgyfa*
*Szélesség (lat):*	*N 47° 5,470'*
*Hosszúság (lon):*	*E 19° 34,496'*
*Magasság:*	*130 m*
*Valószínűleg*	*Lajosmizse* *külterületén*
*Közeli települések:*	*Felsőlajos* *6.52 km DNy felé,* *Táborfalva* *7.14 km Ny felé,* *Lajosmizse* *7.32 km D felé*
*Megye:*	*Bács-Kiskun*

*Mizsei óriás*

*Szélesség (lat):*	*N 47° 5,631'*
*Hosszúság (lon):*	*E 19° 33,455'*
*Magasság:*	*135 m*
*Valószínűleg*	*Lajosmizse* *külterületén*
*Közeli települések:*	*Felsőlajos* *5.51 km DNy felé,* *Táborfalva* *5.80 km Ny felé,* *Lajosmizse* *7.50 km D felé*
*Megye:*	*Bács-Kiskun*

*Jézus-fa*
*Szélesség (lat):*		*N 47° 5,598'*
*Hosszúság (lon):*		*E 19° 33,495'*
*Magasság:*		*140 m*
*Valószínűleg*	*Lajosmizse* *külterületén*
*Közeli települések:*	*Felsőlajos* *5.51 km DNy felé,* *Táborfalva* *5.86 km Ny felé,* *Lajosmizse* *7.44 km D felé*
*Megye:*	*Bács-Kiskun*
*Bejelentő:*	*cseremoha*
*Dátum:*	*2013.02.25 12:30*

*Sáfrány-fa*
*Szélesség (lat):*	*N 47° 5,480'*
*Hosszúság (lon):*	*E 19° 33,488'*
*Magasság:*	*143 m*
*Valószínűleg*	*Lajosmizse* *külterületén*
*Közeli települések:*	*Felsőlajos* *5.39 km DNy felé,* *Táborfalva* *5.89 km Ny felé,* *Lajosmizse* *7.21 km D felé*
*Megye:*	*Bács-Kiskun*

http://c.map.turistautak.hu/tiles/turistautak/14/9082/5756.png

Lajosmizsei turistautak

A védendő területeken ipari, bányászati tevékenység nem folyik.

Jelenleg a területek oktatási, bemutatási célokat nem szolgálnak. Bemutatóhely, tanösvény nem létesült. Feltétlenül szükséges ezért a védett értékek bemutatása. Az egyedi fák (Köztemető vadgesztenyefa sorai, 1 darab kocsányos tölgy Baranyai földön, 1 darab vadkörtefa Mizsei Vidra tanya mellett, 5-ös főút mentén lévő platánfák és vadgesztenyefák 141 darab, 1 darab vadkörtefa Tóth dűlő Tóth Károly tanyájával szemben, 1 darab vadkörtefa Terenyi dűlő Rubos János földje mellett) esetében a fafajt, a védett egyedet bemutató információs táblák elhelyezése válik szükségessé. A szervezett oktatás, bemutatás céljára alkalmas terület a Központi park, ahol megfelelő környezet áll ma is rendelkezésre számos fafaj bemutatására, illetve az Iskola-tó és környéke, mely szintén ideális bemutatóhely.

A védetté nyilvánítás előtt nem folyt kutatás. Helyszíni szemle során győződtünk meg a védeni kívánt területek és egyedi értékek állapotáról, így számos területen hiányosságok tapasztalhatók az ismereteinkben. Hiányosak az ismeretek a növény-és állatvilágról, a védendő egyedi értéket képviselő faegyedek egészségi állapotáról. Szemrevételezéssel megállapítható, hogy állapotuk megfelelő, de folyamatos gondozást igényelnek.

A védendő természetvédelmi területeken belül nem található kultúrtörténeti érték, összességében tájképi szempontból kevésbé értékesek.

3. ADATBÁZISOK

Rendelkezésre áll Lajosmizse Város Településrendezési Terve,

Lajosmizse Városfejlesztési Koncepciója és Rendezési Terve Örökségvédelmi Hatástanulmány,

tulajdoni lapok,

térképek,

fotók.

A védett területekről és értékekről fénykép-és dia adatbázist kell kialakítani első alkalommal 2008. december 31-ig, melyet évente aktualizálni kell, rögzítve a bekövetkező változásokat.

Az adatbázist frissíteni érdemes.

4. CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSA

4.1. A terület értékelése

Méret: A védett terület kiterjedése, mérete megfelelőnek tekinthető. A védetté nyilvánításkor meghatározott cél, a védelemre kijelölt egyedi fák, a Központi park, Füzes-tó és környékükön található természeti értékek megvédését, a terület nagysága és kiterjedése betölti. A továbbiakban potenciális bővítési lehetőségként a terület tovább fejlesztése több irányban is indokolt lehet.

Sokféleség: A védelem alá kerülő objektumok jellegéből fakadóan –egyedi, zömmel telepített fák- a diverzitás értékelése nehézségbe ütközik. Vegetációs szinten a Füzes tavat lehet minősíteni, miután figyelemre méltó a fajösszetételük.

Természetesség: A Füzes-tó és a Központi park mesterségesen kialakított, bár ez nem tekinthető kedvezőtlen helyzetnek, hiszen a védetté nyilvánítás célja alapvetően az urbánus környezetben megőrződött egyedi, jellemzően mesterségesen telepített értékek megóvása. Természetvédelmi oltalom alá elsősorban mesterségesen ültetett, esztétikai értékkel bíró fák kerülnek. A természetes vegetációra a kocsányos tölgy és vadkörtefák, az élőhelyhez kötődő állatpopulációkra az Iskola-tó és környéke utalnak.

Ritkaság: A Központi parkban és az 5-ös főút mentén lévő idős platánfák, a köztemető vadgesztenyefái, valamint a külterületen lévő közel száz éves, jó állapotú kocsányos tölgy és vadkörtefák ma ritkának tekinthetők. Az új telepítésű platánfák a Tarnai utcában a gondos kezelésnek, ápolásnak, kiemelt figyelem ráfordításnak köszönhetően megőrződhet a jövő generáció számára.

Sérülékenység: A védett objektumok összességükben nem tekinthetők sérülékenyeknek. Az egyedi fákban az időjárás / villámcsapás, szél (vis major)/ tehet kárt, valamint az 5-ös főút mentén lévő platánfák és vadgesztenyefák sérülhetnek a rájuk kitűzött egy-egy hirdetés, plakát miatt, ezért fokozott figyelmet érdemelnek.

Veszélyeztetés: Mezőgazdasági, ipari jellegű veszélyeztetés a területeket nem éri, a közúti közlekedésből adódó légszennyezés előfordulhat.

A védetté nyilvánítás célja, hogy megőrzésre kerüljenek a település területén található, egyedi értéket képviselő idős, illetve jelentős esztétikai értéket képviselő fák, valamint a Füzes-tó és környéke, illetve a Központi park és növényzete természetes élővilága.

4.2. Kezelési célkitűzések

A területeket érő külső és belső hatások, az itt található életközösségek ismeretében az alábbi kezelési célkitűzések megvalósítása szükséges és kívánatos:

- Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a védett értékek állapot változását, fejlődését.

- Biztosítani kell a területen található természetközeli állapotú élőhelyek hosszú távú fennmaradását, valamint a tervszerű természetvédelmi kezelés hatására az élőhelyek jelenlegi állapotának javulását.

- El kell végezni a területek állatvilágának felmérését.

- Tervezett élőhely rekonstrukciókkal és élőhely teremtő intézkedésekkel törekedni kell a terület biodiverzitása-, valamint a területen előforduló védett állatfajok populációnak méretének növekedésére.

- Biztosítani kell az érdeklődők számára a szervezett formában történő látogathatóságot, a természetközeli állapotú élőhelyek és ehhez kötődő fajok megismerésének, megfigyelésének lehetőségét.

A természetvédelmi kezelés szempontjából a legmeghatározóbb az egyedileg védelem alá kerülő faegyedek egészségi állapotának figyelemmel kísérése. A betegségekkel, károsítókkal szemben a hatásuk mértékében, akár vegyszeres úton is védekezni szükséges.

A csapadék hiánya, a hosszan tartó száraz időjárási viszonyok is veszélyeztethetik létüket. Szükség esetén ezért a faegyedek öntözését is meg kell oldani.

Gondoskodni kell a védett természeti érték fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek közt a talajviszonyok és a vízháztartás megőrzéséről.

A védett természeti értékek egészségi állapotának megőrzése érdekében végzendő munkálatok:

a) a fellépő növényi és állati kártevők elleni megelőző védelem biztosítása (permetezés),

b) a száraz ágrészek gondos időbeni eltávolítása, a növényi részek eltávolítása után sebkezelés,

c) a meglévő növőtér – és a lombkoronának megfelelő földterület – állandó gyommentességének biztosítása.

4.3. Természetvédelmi célkitűzések

A terület rendeltetésének biztosításához alapvető stratégiai feltétel a terület jelenlegi állapotának, jellegének hosszú távú megőrzése, lehetőség szerint további javítása. Ezért a terület ingatlan nyilvántartás szerinti művelési ágának megváltoztatása, valamint az ingatlanok funkciójának és jellegének megváltoztatása (pl. lakóingatlanként való beépítés, stb.) kifejezetten nem kívánatos tevékenység! A jelenlegi területhasználatokat továbbra is fenn lehet tartani.

A védett természeti érték és természeti terület megőrzéséhez, továbbfejlesztéséhez szükséges bármilyen beavatkozás az első fokú természetvédelmi hatósági jogkört gyakorló hozzájárulásával lehetséges.

A védett természeti értékek megóvása és fenntartása a terület tulajdonosának, illetve kezelőjének a feladata.

Tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a védelem alá vont természeti értékek állapotát közvetlenül vagy közvetett módon a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatja, vagy veszélyezteti.

A védett természeti terület határainak táblával történő megjelölése szükséges.

A területek jelenleg látogatásra alkalmasak. Iskola-tó és környékén kialakításra kerül bemutató hely és tanösvény.

A kezelési feladatok jobb ellátása érdekében kutatásokra van szükség, hogy a nem vizsgált fajcsoportokról megfelelő ismeret álljon rendelkezésre.

Az esetlegesen előforduló városi légszennyezés levegő-tisztaságvédelmi beavatkozásokkal csökkenthető.

4.4. Korlátozó és veszélyeztető tényezők

- anyagi források hiánya,

- látogatók fegyelmezetlen magatartása: szemetelés, zajkeltés, fürdőzés,

- havária esetén a csapadékvízzel potenciálisan bekerülő szennyező anyagok,

- globális klímaváltozás okozta környezeti változások,

- kártevők elszaporodása,

- a tájidegen fajok további terjedése.

A természetvédelmi kezelés korlátjaként jelentkezhet, hogy jelenleg üzemeltetési feladatokat a Füzes-tó és környéke kivételével Lajosmizse Város Önkormányzata részben lát el. A természetvédelmi kezelési feladatok egységes szemléletű, kifogásolhatatlan minőségben történő végrehajtásával egy szakembert (természetvédelmi kezelő külső szakértő) kell megbízni.

A területek felügyelete nem megoldott. Szükség lenne a településen egy közterület felügyelő munkájára, aki a védett területek és értékek megfelelő felügyeletéről is gondoskodni tudna.

Évek óta a hivatali beszámolókban megjegyzésre került, hogy a településtisztasági morál megkövetelné, hogy - a közterületek rendjének és tisztaságának védelme, valamint annak rendjét megbontó jogsértések hatékonyabb megelőzése, megakadályozása, szankcionálása, az önkormányzati vagyon védelme érdekében - állományba kerüljön egy közterület felügyelő.

2013. augusztus 29-én képviselői indítványra elkészült a Képviselő-testület részére a közterület felügyelet felállításának tárgyi, anyagi, személyi feltételeiről szóló szakmai anyag. Annak elfogadását, valamint az önkormányzat 2014. évi költségvetésében való megtervezését követően 2014. április 1-jétől a Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal állományában 1 fő közterület felügyelő megkezdhette a munkát.

5. STRATÉGIÁK ÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA

5.1. Gyakorlati természetvédelmi feladatok

A természetvédelmi rendeltetésből eredően a kezelésnek a természetes, illetve természetközeli élőhelyek, életközösségek és különösen a védett faegyedek megőrzésére és fejlesztésére kell irányulnia.

A gyakorlati tevékenységet, a szükséges feladatokat fenti elvárásoknak a figyelembevételével kell meghatározni.

5.2. Természetvédelmi stratégia

Stratégiai célok	Természetvédelmi feladat
Élőhelyek kezelése, fenntartása	természetvédelmi érdekeknek alárendelt vízgazdálkodás a Füzes-tó esetében, Élőhely fenntartó kezelések az Iskola-tónál (nádvágás)
Fajok védelme	az Iskola-tó és környékén fészkelő madarak zavartalan költése Központi parkban téli madáretetés bevezetése, etető helyek kihelyezése
Növényvédelem	gyommentesítés, parlagfűírtás
Látogatás	a védett területeken belül, ahol szükséges látogató-útvonal kijelölése, a védett területeken található értékeket bemutató kiadvány megjelentetése
Oktatás és bemutatás	Bemutatásra, szakmai oktatásban való ismertetésre igényszerűen, esetlegesen beépítése az iskolai oktatási rendszerbe
Kutatás, vizsgálatok	Fel kell mérni a területek természetvédelmi szempontból lényeges gerinctelen és gerinces faunáját, ornitológiai kutatásokat kell végezni.
Földhasználat	A jelenlegi földhasználatok lényeges módosítása nem szükséges.
Táj-és kultúrtörténeti értékek	A védett területeken belül kiemelkedő kultúrtörténeti érték nincs.
Infrastruktúra	A rendszeres ellenőrzés személyi-és technikai feltételeinek biztosítása. A védett területek határpontjain hatósági táblák kihelyezése, azok karbantartása.

5.3. Kezelési feladatok

Feladat	Felelős	Fontosság
Adatgyűjtés
Folyamatos rögzítése az egyedi természetvédelmi értékek (fák), növények állományadatainak, állapotváltozásainak.	Lajosmizse Város Önkormányzata	folyamatos
Az előforduló védett gerinctelen fajok felmérése, állomány vizsgálat	Lajosmizse Város Önkormányzata	3-4 éven belül
Az előforduló védett gerinces fajok felmérése, állomány vizsgálat	Lajosmizse Város Önkormányzata	3-4 éven belül
Kezelés
Rendszeres területellenőrzés	Lajosmizse Város Önkormányzata	folyamatos
Hatósági táblák elhelyezése, pótlásuk	Lajosmizse Város Önkormányzata	folyamatos
Növényvédelem, gyommentesítés, parlagfűírtás	Lajosmizse Város Önkormányzata	folyamatos
Az egyedi értékként védett fák, facsoportok egészségi állapotának figyelemmel kísérése, esetleg szükségessé váló beavatkozások elvégzése	Lajosmizse Város Önkormányzata	folyamatos
Ismeretterjesztést szolgáló információs táblák kihelyezése, fenntartása (Füzes-tó és környékén, Központi parkban)	Lajosmizse Város Önkormányzata	folyamatos
Bemutatáshoz kapcsolódó fenntartási munkák elvégzése (kaszálás, utak karbantartása, növényvédelmi munkák)	Lajosmizse Város Önkormányzata	folyamatos
Központi park fejlesztése	Lajosmizse Város Önkormányzata	5-10 éven belül
Központi parkban téli madáretetés bevezetése, madáretetők kihelyezése, karbantartásuk	Lajosmizse Város Önkormányzata	1 éven belül
A védett területeket és értékeket bemutató kiadvány megjelentetése	Lajosmizse Város Önkormányzata	2 éven belül
Adminisztráció
A kutatási eredmények, vizsgálatok következtetéseinek dokumentálása	Lajosmizse Város Önkormányzata	folyamatos
A területekről rendelkezésre álló térképek, más szervek által karbantartott adatbázisok beszerzése, a változások nyomon követése	Lajosmizse Város Önkormányzata	folyamatos
A területekről rendelkezésre álló fotó-esetleg audio anyagok frissítése, bővítése	Lajosmizse Város Önkormányzata	folyamatos

6. MUNKATERV

6.1. Középtávú munkaterv

Az első munkaterv 2008. március 1. – 2018. február 28. közötti időszakra vonatkozott, mely a 2019. decemberi képviselő-testületi elfogadással aktualizálásra került, ezáltal a felülvizsgált munkaterv feladata a tervben foglalt feladatok elvégzése, az ismertetett célok és stratégiák elérése.

6.1.1. Évente rendszeresen elvégzendő kezelési feladatok

1. Védett növény-és állatfajok állományadatainak rögzítése (folyamatos, de kiemelten március-október).

2. Rendszeres területellenőrzés (folyamatos).

3. Hatósági és tájékoztató táblák kihelyezése, folyamatos pótlása.

4. Az egyedi fák állapotváltozásának nyomon kísérése (folyamatos).

5. Téli madáretetés (december-március)

6. A területekkel kapcsolatos egyéb hatósági, szakhatósági munkák végzése (folyamatos).

7. A területekről rendelkezésre álló fotó,- esetleg audio anyagok frissítése, bővítése.

6.1.2. Egyedi kezelési feladatok

Nem határozható meg.

6.2. Éves munkaterv

Az előző fejezetben foglaltak, illetve az aktuális lehetőségek alapján el kell készíteni az adott évre vonatkozó tervet, időbeni és költségtervezéssel. Ezt mindig a megelőző évben esetlegesen felmerülő újabb (középtávú tervben nem szereplő) problémák figyelembe vételével kell kidolgozni.

6.3. A terv végrehajtásának ellenőrzése és a terv felülvizsgálata

Ez a terv tíz éves időszakra szól, 2018-ban válik szükségessé felülvizsgálata. Azonban a terv célkitűzéseiben, stratégiáiban bekövetkezett lényegi változások, vagy a természetes körülményekben jelentkező, nem várt események korábbi felülvizsgálatát lehetővé teszik.

Egységes szerkezetben a 24/2012. (VI. 01.) önkormányzati rendelettel, a 12/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelettel, a 27/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelettel, a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelettel, a 32/2020. (XI.26.) önkormányzati rendelettel. Hatályos 2020. november 27.

Módosította a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése, a 32/2020. (XI.26.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. november 27.

Hatályon kívül helyezte az „I. FEJEZET Általános rendelkezések” fejezetcímet a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés 1. pontja. Hatályos 2020. január 01.

⁴

Módosította a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. január 01.

⁵

Hatályon kívül helyezte „A rendelet hatálya” alcímet a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés 2. pontja. Hatályos 2020. január 01.

⁶

Beépítette a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. január 01.

⁷

Hatályon kívül helyezte a 12/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés 1. pontja. Hatálytalan 2015. május 27.

⁸

Hatályon kívül helyezte a „II. FEJEZET Levegőtisztaság-védelem” fejezetcímet a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés 3. pontja. Hatályos 2020. január 01.

⁹

Módosította a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2020. január 01.

¹⁰

Hatályon kívül helyezte az „Avar és kerti hulladék ártalmatlanítására vonatkozó szabályok” alcímet a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés 4. pontja. Hatályos 2020. január 01.

¹¹

Módosította a 12/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése, a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. január 01.

¹²

Módosította a 12/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2015. május 27.

¹³

Hatályon kívül helyezte a 12/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2015. május 27.

¹⁴

Hatályon kívül helyezte a 12/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés 2. pontja. Hatálytalan 2015. május 27.

¹⁵

Hatályon kívül helyezte a ”III. FEJEZET” fejezetcímet 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés 5. pontja. Hatályos 2020. január 01.

¹⁶

Hatályon kívül helyezte a „Mobil hangosító berendezésre és szabadtéri műsorszórásra vonatkozó szabályok” alcímet a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés 6. pontja. Hatályos 2020. január 01.

¹⁷

Módosította a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. január 01.

¹⁸

Beépítette a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. január 01.

¹⁹

Beépítette a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. január 01.

²⁰

Hatályon kívül helyezte a „IV. FEJEZET Természetvédelem” fejezetcímet a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés 7. pontja. Hatályos 2020. január 01.

²¹

Hatályon kívül helyezte a 32/2020. (XI.26.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése 1. pontja. Hatályos 2020. november 27.

²²

Módosította a 12/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2015. május 27.

²³

Hatályon kívül helyezte ”A védett természeti területek és emlékek fenntartására vonatkozó előírások” alcímet a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés 8. pontja. Hatályos 2020. január 01.

²⁴

Hatályon kívül helyezte az „V. FEJEZET” fejezetcímet a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés 9. pontja. Hatályos 2020. január 01.

²⁵

Hatályon kívül helyezte „Az Alap bevételi forrásai” alcímet a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés 10. pontja. Hatályos 2020. január 01.

²⁶

Hatályon kívül helyezte „Az Alap felhasználása” alcímet a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés 11. pontja. Hatályos 2020. január 01.

²⁷

Hatályon kívül helyezte a „Rendelkezés az Alappal” alcímet a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés 12. pontja. Hatályos 2020. január 01.

²⁸

Beépítette a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. január 01.

²⁹

Hatályon kívül helyezte a „VI. FEJEZET Környezetvédelmi Nap”fejezetcímet a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés 13. pontja. Hatályos 2020. január 01.

³⁰

Módosította a 12/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2016. január 01.

³¹

Hatályon kívül helyezte a „Környezetvédelmi Díj” alcímet a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés 14. pontja. Hatályos 2020. január 01.

³²

Hatályon kívül helyezte a 24/2012. (VI. 01.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatálytalan 2012. június 2.

³³

Hatályon kívül helyezte a 27/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2016. január 1.

³⁴

Hatályon kívül helyezte az „Eljárási szabályok” alcímet a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés 15. pontja. Hatályos 2020. január 01.

³⁵

Módosította a 27/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2016. január 1.

³⁶

Módosította a 27/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2016. január 1.

³⁷

Módosította a 27/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2016. január 1.

³⁸

Módosította a 24/2012. (VI. 01.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése, a 27/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2016. január 1.

³⁹

Módosította a 24/2012. (VI. 01.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése, a 27/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2016. január 1.

⁴⁰

Módosította a 24/2012. (VI. 01.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése, a 12/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése, a 27/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2016. január 1.

⁴¹

Hatályon kívül helyezte a 24/2012. (VI. 01.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2012. június 2.

⁴²

Hatályon kívül helyezte a 24/2012. (VI. 01.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2012. június 2.

⁴³

Beépítette a 27/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2016. január 1.

⁴⁴

Hatályon kívül helyezte a „VII. FEJEZET” fejezetcímet a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés 16. pontja. Hatályos 2020. január 01.

⁴⁵

Hatályon kívül helyezte a 24/2012. (VI. 01.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2012. június 2.

⁴⁶

Hatályon kívül helyezte a 24/2012. (VI. 01.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2012. június 2.

⁴⁷

Hatályon kívül helyezte a 12/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés 3. pontja. Hatálytalan 2015. május 27

⁴⁸

Hatályon kívül helyezte a 32/2020. (XI.26.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdés 2. pontja. Hatályos 2020. november 27.

⁴⁹

Módosította a 32/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdése, a 32/2020. (XI.26.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. november 27.

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2008. (III.20.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2008. (III.20.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről1

a környezetvédelemről¹