Lajosmizse Város Képviselő-testületének 17/2009 (XI.26.) önkormányzati rendelete
a lakásokról és helyiségekről
Hatályos: 2019. 09. 16- 2022. 09. 30Lajosmizse Város Képviselő-testületének 17/2009 (XI.26.) önkormányzati rendelete
a lakásokról és helyiségekről1
Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2), 4. § (3), 5. § (3), 12. § (5), 19. § (1)-(2), 20. § (3), 21. § (6), 23. § (3), 27. § (2), 33. § (3), 34. § (1), 35. § (2), 36. § (2), 42. § (2), 54. § (1), (3), 58. § (2)-(3) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya kiterjed minden, Lajosmizse Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő lakásra, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségre.
A lakásbérlet szabályai
2. § Az Önkormányzat a tulajdonában lévő lakásokat
a) szociális helyzet alapján (szociális bérlakás),
b) törvényből vagy más jogviszonyból eredő kötelezettsége teljesítése érdekében (szolgálati lakás)
c)2 egyéb önkormányzati célra (egyéb önkormányzati lakás) adja bérbe.
A szociális bérlakás bérbeadásának feltételei
3. §3 (1) Szociális bérlakás olyan személynek adható bérbe:
a) akinek nincs tulajdonában vagy haszonélvezetében lakóingatlan és
b) aki rendelkezik legalább hat hónapot meghaladó bejelentett munkaviszonnyal, vagy saját jogú nyugellátásban, öregségi nyugdíjban részesül és
c) ahol az együttköltözők egy főre jutó átlagos havi, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg.
(2) A szociális bérlakás bérleti jogára jogosult személy kiválasztása bérlőkijelölés útján történik kérelem benyújtásával. A beérkezett, érvénytelen kérelmeket a polgármester elutasítja. A beérkezett, érvényes kérelmeket a Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal továbbítja Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye intézményvezetője részére, aki a kérelmeket támogató vagy elutasító záradékkal látja el. A bérlőkijelölés joga a polgármestert illeti meg.
(3) Szociális bérlakás nem lakás céljára nem adható bérbe.
(4) A benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó- illetve tartózkodási helyét,
b) a kérelem benyújtásának időpontjában fennálló lakhatásának jogcímét,
c) a kérelmezővel együttlakó és együttköltöző személyek személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét,
d) a kérelmező és együttköltözők jövedelemigazolását,
e) a kérelmező és együttköltözők nyilatkozatát a kérelemben szereplő adatok felhasználásáról,
f) a kérelmező és együttköltözők nyilatkozatát arról, hogy a bérlőkijelölés jogosultja a közölt jövedelmi adatok valódiságát ellenőrizheti.
4
4. §5 (1) A kérelem elbírálásáról a polgármester a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt.
(2) A bérleti szerződést a polgármester köti meg, amely bérleti szerződés kötelező melléklete a bérlő közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállalási nyilatkozata.
(3) A szociális bérlakásokra bérleti szerződés:
a) A saját jogú nyugellátásban vagy öregségi nyugdíjban részesülő egyedül élő bérlő esetében 2 éves határozott időre köthető, amely korlátlan alkalommal hosszabbítható meg alkalmanként maximum 2 évre.
b) Az a) pont alá nem tartozó esetben 2 éves határozott időre köthető, amely legfeljebb 2 alkalommal hosszabbítható meg alkalmanként maximum 2 évre.
(4) A szociális bérlakások esetén a lakbér mértékének megállapítása a rendelet 2. melléklete szerint történik.
Szolgálati lakások
5. §6 (1)7 Szolgálati lakást az Önkormányzat maximum 4 évre adja bérbe olyan igénylő részére, akinek az elhelyezése az Önkormányzat érdeke, kivéve az (5) bekezdésben foglaltakat.
(2) A szolgálati lakás bérleti jogára jogosult személy kiválasztása bérlőkijelölés útján történik.
(3) a) 8 Az Önkormányzat intézményeivel vagy azok valamely telephelyével nem azonos helyrajzi számon lévő szolgálati lakások lakáscélú bérlése esetén a bérlő kijelölésére és a bérleti szerződés legfeljebb három alkalommal, alkalmanként maximum 2 évre történő meghosszabbítására az Önkormányzati Bizottság jogosult, kivéve az (5) bekezdésben foglaltakat. A bérleti szerződés meghosszabbítására kizárólag méltányossági alapon (családi vagy munkahelyi okok) kerülhet sor azzal, hogy amennyiben a bérleti szerződés időszaka alatt a bérlő nyugdíjba megy, úgy a részére megállapított bérleti jogviszony a bérleti szerződés határozott időtartamáig fennáll. A méltányossági alapon biztosított lakásbérletnél az Önkormányzati Bizottság a jogosultságot biztosító feltételek megszűnése esetén a bérlőt 3 hónap felmondási idővel kötelezi a lakás elhagyására.
b) Az Önkormányzat intézményeivel, vagy azok valamely telephelyével nem azonos helyrajzi számon lévő szolgálati lakást természetes személy és nem természetes személy nem lakás céljára csak kivételesen veheti bérbe. A bérlő kijelölésére az Önkormányzati Bizottság és a Pénzügyi Ellenőrző9 Bizottság véleményezését követően a Képviselő-testület jogosult. E pont hatálya alá tartozó szolgálati lakások esetén a lakbér mértékének megállapítása a rendelet 1. melléklete szerint történik.
c) Az Önkormányzat intézményeivel vagy azok valamely telephelyével nem azonos helyrajzi számon lévő szolgálati lakások esetén a bérleti szerződést a polgármester köti meg a bérlővel.
(4) Az Önkormányzat intézményével, vagy azok valamely telephelyével azonos helyrajzi számon fekvő szolgálati lakás csak lakásként hasznosítható. Ezen szolgálati lakások felett az intézmény vezetője gyakorolja a bérlő kijelölési jogot és az intézmény vezetője jogosult a bérleti szerződés megkötésére. E bekezdés hatálya alá tartozó szolgálati lakások esetén az intézmény vezetője köteles betartani az (1) bekezdésében és a rendelet 2. mellékletében foglaltakat. E bekezdés hatálya alá tartozó szolgálati lakások esetén az intézmény vezetője jogosult a bérleti szerződés meghosszabbítására. A meghosszabbítás legfeljebb egy alkalommal és maximum 2 évre történhet. Az intézmény vezetője esetében a bérlőkijelölési jogot, illetve a bérleti szerződés meghosszabbításának jogát az Önkormányzati10 Bizottság gyakorolja.”
(5) a) A Lajosmizse, Mizsei utca 7-9. szám alatt található gondnoki szolgálati lakás esetében a bérlőkijelölés joga a polgármestert illeti meg az Önkormányzati11 Bizottság, valamint a Lajosmizse Városi Sportcentrum üzemeltetője előzetes véleményének kikérésével.
b) A gondnoki szolgálati lakást a gondnoki munkakör betöltéséig lehet bérbe adni.
(6) A szolgálati lakások esetén – kivéve a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat – a lakbér mértékének megállapítása a rendelet 2. melléklete szerint történik.
Egyéb önkormányzati lakások12
5/A. § (1) Az egyéb önkormányzati lakás kizárólag lakáscélú bérlésre adható ki, a bérlő kiválasztása bérlőkijelölés útján történik.
(2) Az egyéb önkormányzati lakás bérlése esetén a bérlő kijelölésére az Önkormányzati Bizottság13 jogosult.
(3) Az egyéb önkormányzati lakásoknál a bérleti szerződés kizárólag határozott időre köthető, melynek maximális időtartama 5 év. A bérleti szerződést egy ízben, legfeljebb kettő évvel az Önkormányzati Bizottság14 meghosszabbíthatja.
(4) Az egyéb önkormányzati lakás bérlése esetén a bérleti szerződést a polgármester köti meg a bérlővel.
(5) Az egyéb önkormányzati lakások esetén a lakbér mértékének megállapítása a rendelet 2. melléklete szerint történik.
A felek jogai és kötelezettségei
6. § (1) A felek jogaira és kötelezettségeire az Ltv. vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy ahol az Ltv. a felek megállapodásra utal, annak tartalmát a bérbeadó a törvény és e rendelet keretei között állapítja meg.
(2) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát évente egy alkalommal a bérlő előzetes írásbeli értesítése mellett és a bérlő szükségtelen zavarása nélkül ellenőrzi, a bérlő pedig köteles az ellenőrzést tűrni. Erről a bérleti szerződésben rendelkezni kell.
Lakáshasználati díj
7. § (1) A bérlakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.
(2) A jogcím nélküli lakáshasználó- amennyiben másik lakásra nem tarthat igényt-, a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3-12 hónap között a lakáshasználati díj kétszeresét, 13-24 hónap között a lakáshasználati díj háromszorosát, a 25. hónaptól a négyszeresét köteles megfizetni.
Befogadás szabályai
8. § (1) A bérlő kérelmére a bérbeadó köteles a bérlő élettársa, az élettárs gyermeke (mostohagyermek, nevelt gyermek, örökbefogadott gyermek) befogadásához hozzájárulni, abban az esetben, ha a bérlő és élettársa nyilatkoznak a köztük lévő élettársi jogviszony fennállásáról.
(2) Más személy részére befogadói hozzájárulás nem adható.
(3) A bérlő befogadásra irányuló kérelmének tartalmaznia kell e rendelet 8. § (1) bekezdésében és az Ltv. 21. § (2) bekezdésében megjelölt személyek személyi azonosításra alkalmas adatait.
Bérlőtársi jogviszony létesítése
9. § (1) Bérlőtársi szerződés szolgálati lakás esetén abban az esetben köthető, amennyiben a bérlőtárs/ak megfelel/nek e rendelet 5. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(2)15 Az Önkormányzat a szociális bérlakások esetén a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez nem járul hozzá.
(3)16 Bérlőtársi szerződés egyéb önkormányzati lakás esetében abban az esetben köthető, amennyiben az igénylő elhelyezése az Önkormányzat érdeke.
A társbérletre vonatkozó szabályok
10. § Az Önkormányzat önkormányzati bérlakások esetén a társbérlet létesítéséhez nem járul hozzá.
Albérlet
11. § Az Önkormányzat önkormányzati bérlakások esetén a bérlő által történő további albérletbe adáshoz nem járul hozzá.
A lakásbérlet megszűnése
12. § (1) A lakásbérlet megszűnésére az Ltv. rendelkezései az itt meghatározott eltérésekkel irányadók.
(2) Ha a lakásbérleti jogviszony az Ltv. 23. § (1) bek. a. pontja alapján szűnik meg, a bérbeadó pénzbeli térítést fizet a bérlőnek.
(3) A pénzbeli térítés mértéke: a bérlakás forgalmi értékének 25 %-a.
(4) A lakások forgalmi értékét ingatlanszakértő határozza meg.
(5) E rendelet 12. § (2) bekezdése szerinti lakásbérlet megszűnése esetén a bérbeadó a bérlőnek a lakásbérlet megszűnéséről szóló megállapodás mindkét fél részéről történő aláírását követő 15 munkanapon belül utalja át a pénzbeli térítés összegét a bérlő számlájára vagy fizeti meg a bérlőnek.
A piaci alapon bérbe adott lakások lakbérek mértéke
13. § (1)17 A szolgálati lakások és az egyéb önkormányzati lakások bérleti díja – a rendelet 5. § (3) bekezdésének b) pontjában szabályozott esetet kivéve – azonos mértékű.
(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a tárgyévet megelőző év november18 30-ig állapítja meg a lakbér mértékét.
(3) Az Ltv. alapján külön szolgáltatások körébe tartozó díjakat a bérlakás bérlője köteles fizetni a szolgáltatást nyújtónak.
A helyiségbérlet szabályai
14. § (1) Az Ltv. alapján a helyiségek bérbeadása pályázat útján történik.
(2) A pályázatot a helyiség megüresedésétől számított 30 napon belül – a jegyző közreműködésével - a polgármester írja ki.
(3) A helyiségek bérletére gazdasági tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó
a) jogi személyek,
b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok
c) egyéni vállalkozók nyújthatnak be pályázatot.
(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, székhelyét, telephelyét;
b) a pályázó létét igazoló okiratot, amely a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében 30 napnál nem régebbi cégkivonat, illetve a bírósági nyilvántartásba vételről szóló végzés 30 napnál nem régebbi hiteles másolata, egyéni vállalkozók esetében az egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolata;
c) a pályázó képviselőjének nevét, természetes személyazonosító adatait, lakó- és tartózkodási helyét;
d) a helyiségben folytatni kívánt tevékenység, szolgáltatás megnevezését, rövid ismertetését;
e) a vállalt havi bérleti díj összegét.
(5) A pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő 30 napon belül – a jegyző közreműködésével - a polgármester bírálja el. A bírálat során kiemelten figyelembe kell venni a vállalt bérleti díj összegét.
(6) A bérleti szerződést a polgármester köti meg a pályázóval.
(7) A bérbeadó hozzájárulása szükséges
a) a szerződésben megjelölt tevékenységtől, illetve szolgáltatástól eltérő tevékenység végzéséhez, szolgáltatás nyújtásához;
b) a helyiségben végzendő átalakítási munkálatokhoz.
Bérleti jog átruházása és elcserélése
15. § A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához és a bérelt helyiség cseréjéhez nem járul hozzá.
Az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó szabályok
Lakások elidegenítése
16. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra elővásárlási jog illeti meg:
a) a bérlőt,
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban,
c) az a-b) pontokban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenesági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.
(2) Az értékesítési eljárást – a jegyző közreműködésével- a polgármester folytatja le.
(3) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó bérlakás tekintetében, az értékesítésre történő kijelölés az Önkormányzat Képviselő-testülete hatásköre. A döntés meghozatalát követő 15 napon belül nyilatkozattételre kell felhívni az elővásárlási jog jogosultját arra vonatkozóan, hogy élni kíván-e az elővásárlási jogával. Az elővásárlási jog jogosultjának a felhívás kézhezvételétől számított 30 nap áll a rendelkezésére, hogy nyilatkozatát megtegye.
(4) Ha az elővásárlási jog jogosultja elővásárlási jogával él, az értékesítési eljárás az alábbiak szerint folytatandó le:
a) Az elővásárlási jog jogosultja nyilatkozik a tekintetben, hogy végzett-e a lakáson olyan értéknövelő beruházást, amelyet a bérbeadó nem térített meg.
b) Az ingatlan forgalmi értékének, valamint a bérlő által az ingatlanon végzett, a bérbeadó által meg nem térített értéknövelő beruházás értékének meghatározására a polgármester ingatlanszakértőt rendel ki. Az ingatlan a szakvéleményben meghatározott forgalmi értéken kerül értékesítésre ( továbbiakban: vételár).
c) Az adás-vételi szerződést a polgármester köti meg.
(5) A vevőnek az adásvételi szerződés aláírásakor a vételár 20%-át egy összegben meg kell fizetnie.
(6) A vevőt kérelmére a vételhátralék tekintetében 15 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg, mely után a mindenkori jegybanki alapkamatot kell megfizetni.”
(7) Amennyiben a vevő a vételárhátralékát a szerződés megkötése után rendkívüli befizetéssel teljes mértékben kiegyenlíti, engedmény illeti meg. Az engedmény mértéke a szerződéskötéstől számított
a) 1-3 évben történő befizetés esetén a vételárhátralék 35 %-a,
b) 4-8 évben történő befizetés esetén a vételárhátralék 25 %-a,
c) 9-15 évben történő befizetés esetén a vételárhátralék 15 %-a,
(8) Ha a vevő a szerződés megkötésekor az (6) bekezdésben meghatározottnál rövidebb futamidő alatt vállalja a vételárhátralék törlesztését árengedmény illeti meg. Az árengedmény mértéke a futamidő hosszától függ.
17. § (1) Ha az elővásárlási jog jogosultja elővásárlási jogával nem él, vagy a lakás elővásárlási joggal nem érintett, az értékesítés az alábbi szabályok szerint történik.
(2) Az értékesítésre történő kijelölés, a kikiáltási ár meghatározása a Képviselő-testület hatásköre.
(3) A lakások értékesítése nyilvánosan meghirdetett és nyilvánosan lefolytatott árverésen történik. Az árverést az árverés napja előtt legalább 30 nappal árverési hirdetmény közzétételével kell kitűzni. Az árverési hirdetmény közzétételéről - az értékesítésről szóló képviselő-testületi határozat meghozatalától számított 30 napon belül – a jegyző közreműködésével a polgármester gondoskodik.
(4) Az árverési hirdetményt ki kell tűzni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, és egy alkalommal meg kell jelentetni egy megyei napilapban, legalább egy helyi újságban, és hirdetni kell a piaci hangosbemondón keresztül.
(5) A hirdetményben fel kell tüntetni
a) az árverést kiíró megnevezését,
b.) az árverés helyét és idejét,
c.) az árverésre kerülő lakás megnevezését és kikiáltási árát,
d.) a vételár megfizetésének határidejét és módját,
e.) az árverési biztosíték összegét, mely a kikiáltási ár 20 %-a, és letétbe helyezésének módját, határidejét,
f.) az árverésen történő részvétel feltételeit,
g.) az árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét,
h.) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az árverésre kerülő lakást hol és mikor lehet megtekinteni, illetve az árverésre kerülő lakásról hol, mikor és hogyan lehet további információhoz jutni
(6) Az árverést a kiíró alkalmazottja, vagy megbízottja foganatosítja.
(7) Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(8) Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.
(9) Az árverés megkezdésekor közölni kell az árverésre kerülő lakás kikiáltási árát, és fel kell hívni az ajánlattevőket ajánlatuk megtételére.
(10) Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a lakást a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg.
(11) Az árverési vevő letétbe helyezett biztosítékát be kell számítani a vételárba, a többi letétbe helyezőnek a biztosítékot az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni.
(12) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árveréstől számított 30 napon belül megfizetni. A szerződést a polgármester köti meg. Amennyiben a vevő banki kölcsönből kívánja teljesíteni a vételár egy részét, akkor ezt a szándékát a polgármesternek az árveréstől számított 5 napon belül köteles jelezni. Ebben az esetben tulajdonjog fenntartással történő adás vételi szerződést kötnek, s a teljes vételár teljesítésekor járul hozzá az önkormányzat a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez. Amennyiben a teljes vételárat a fenti határidőn belül nem fizeti meg az árverési vevő, a biztosítékot elveszíti és az árverés eredménytelennek minősül.
(13) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az árverés tárgyát, az árverési hirdetmény közzétételének időpontjait és helyeit, az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét és az ajánlattevők személyét, lakóhelyét.
(14) Az árverésről készült jegyzőkönyvet, az árverést foganatosító személy(ek) és a jegyzőkönyvvezető, valamint az ajánlattevők is aláírják.
(15) Az árverés részletes szabályait az árverés helyén nyilvánosan kifüggesztve kell közzétenni.
(16) Ha az árverés során azért nem lehetett a lakást értékesíteni, mert az ajánlattevők egyike sem tett ajánlatot legalább a kikiáltási ár mértékéig újabb árverési hirdetményt kell közzétenni.
18. § (1) Önkormányzati lakás lakottan harmadik személy részére történő értékesítésére a 17. §-ban foglaltak az alábbi eltérésekkel irányadók.
(2) A lakás kikiáltási ára a forgalmi érték 50 %-a.
(3) Elővásárlási jogával nem élő, nyugellátásban részesülő bérlő esetén, csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával értékesíthető a lakás.
(4) A lakás lakottan harmadik személy részére történő értékesítése esetén a vételárat egy összegben kell megfizetni.
Helyiségek elidegenítése
19. § (1) Határozatlan időre bérbe adott helyiség bérlőjét, bérlőtársát a helyiségre elővásárlási jog illeti meg.
(2) A helyiségek értékesítésére a lakásokra vonatkozó szabályok az alábbi eltérésekkel irányadók.
(3) Az elővásárlásra jogosultnak a szerződés aláírásakor a vételár 80 %-át egy összegben meg kell fizetnie. A vételárhátralékot a szerződésben meghatározott időpontig, legkésőbb azonban a szerződés megkötésétől számított 3. hónap végéig egy összegben meg kell fizetni.
(4) Nem gyakorolhatja elővásárlási jogát az a bérlő, akinek a szerződéskötés időpontjában adó vagy adók módjára behajtandó köztartozása vagy a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása van.
(5) Amennyiben az ingatlant elővásárlási joggal nem rendelkező személy részére kerül értékesítésre, a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben meg kell fizetni. Árengedmény, fizetési könnyítés ilyen esetben nem adható.
Az elidegenítésből származó bevételek felhasználása
20. § (1) Az önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeit elkülönített számlán helyezi el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételből az önkormányzat levonja
a) az épület elidegenítésre való előkészítésével,
b) a földrészlet megosztásával,
c) a társasházzá való átalakítással,
d) a forgalmi érték megállapításával,
e) az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeket.
(3) Az önkormányzat a lakások és helyiségek elidegenítéséből származó bevételeit kizárólag az. Ltv. 62. § (3) bekezdésében foglalt célokra használhatja fel.
Vegyes és záró rendelkezések
21. § (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetésének napján lép hatályba..
(2) E rendelet 1. melléklete és 2. melléklete 2010. január 1. napján lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a (4) bekezdésben foglaltak kivételével hatályát veszti Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakásokról és helyiségekről szóló 28/2007. (X.24.) rendelete, valamint az ezt módosító 24/2008.(XI. 20.) rendelete.
(4) Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakásokról és helyiségekről szóló 28/2007.(X. 24.) rendeletének 1. melléklete és 2. melléklete 2010. január 1. napján hatályát veszti.
22. §19 (1) A rendelet 5. § (1) bekezdését és az 5. § (3) bekezdés a) pontját a 2019. március 18. napját megelőzően megkötött bérleti szerződések esetén is alkalmazni kell azzal, hogy ezen korábbi szerződések teljes időtartama a bérleti jogviszony első alkalommal történő megkezdésétől számítva maximum 10 év. E bekezdés alkalmazására irányuló kérelmeket is az Önkormányzati Bizottság bírálja el.
(2)20 A Rendelet kihirdetését megelőzően kötött szociális bérlakás bérleti jogviszonyára irányuló hatályos szerződések esetében, amennyiben a bérlőnek bérleti díj elmaradása nincs vagy arra részletfizetési engedélyt kapott, a bérleti szerződés a bérleti díj kivételével változatlan feltételekkel fennáll. A bérleti díj mértékének a 2019. szeptember 16. napjától hatályos díjváltozása miatt e bekezdés hatálya alá tartozó szerződéseket 2019. szeptember 15-ig módosítani kell.
(3)21 A Rendelet kihirdetését követően új bérleti szerződés a kihirdetést követő szabályozás alapján köthető 2019. szeptember 16. napjával történő hatálybalépéssel.
1. melléklet a 17/2009.(XI.26.) rendelethez
2. melléklet a 17/2009.(XI.26.) rendelethez22
3. melléklet a 17/2009. (XI. 26.) önkormányzati rendelethez23
Egységes szerkezetben a 22/2011. (XI. 25.) önkormányzati rendelettel, a 18/2016. (VII.19.) önkormányzati rendelettel, a 11/2019. (III.18.) önkormányzati rendelettel, 20/2019. (VIII.16.) önkormányzati rendelettel. Hatályos 2019. szeptember 16. Az önkormányzati rendeletet a Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2022. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 19. §-a hatályon kívül helyezte 2022. október 1. napjával.
Beépítette a 22/2011. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2011. november 30.
Módosította a 20/2019. (VIII.16.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2019. szeptember 16.
Hatályon kívül helyezte az alcímet a 20/2019. (VIII.16.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdést 1. pontja. Hatálytalan 2019. szeptember 16.
Módosította a 20/2019. (VIII.16.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2019. szeptember 16.
Módosította a 22/2011. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos 2011. november 30.
Módosította a 11/2019. (III.18.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2019. március 19.
Módosította a 11/2019. (III.18.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2019. március 19.
Módosította a 18/2016. (VII.19.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2016. július 20.
Módosította a 18/2016. (VII.19.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2016. július 20.
Módosította a 18/2016. (VII.19.) önkormányzati rendelet 1. § (5) bekezdése. Hatályos 2016. július 20.
Beépítette a 22/2011. (XI. 25. ) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos 2011. november 30.
Módosította a 18/2016. (VII.19.) önkormányzati rendelet 1. § (6) bekezdése. Hatályos 2016. július 20.
Módosította a 18/2016. (VII.19.) önkormányzati rendelet 1. § (7) bekezdése. Hatályos 2016. július 20.
Módosította a 22/2011. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 7. §. Hatályos 2011. november 30.
Beépítette a 22/2011. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos 2011. november 30.
Módosította a 22/2011. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos 2011. november 30.
Módosította a 22/2011. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 11. §. Hatályos 2011. november 30.
Beépítette a 11/2019. (III.18.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2019. március 19.
Beépítette a 20/2019. (VIII.16.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2019. szeptember 16.
Beépítette a 20/2019. (VIII.16.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2019. szeptember 16.
Módosította a 22/2011. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés. Hatályos 2011. november 30.
Hatályon kívül helyezte a 20/2019. (VIII.16.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése 2. pontja. Hatálytalan 2019. szeptember 16.