Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról ^[1]

Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 11/2011. (IV. 14.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 1.1. j) pontjában és a 4.1. c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi, Területfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság és a Mezőgazdasági és Gazdaságfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya, az Önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása

1. A rendelet hatálya

1. §

1. A rendelet hatálya Lajosmizse Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) vagyonára terjed ki, beleértve:

1. az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek, intézmények vagyonát, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra,
2. az Önkormányzat társulásba vitt vagyonát,
3. a vállalkozásba vitt vagyont.

2. ^[2]A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére, valamint a közterületek használatának részletes szabályaira.

2. Az Önkormányzat vagyona

2. §

1. Az Önkormányzat vagyonának csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (továbbiakban: nemzeti vagyonról szóló törvény) szabályozottak szerint történik.

2. Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon az, amit a nemzeti vagyonról szóló törvény akként határoz meg.

3. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon

1. a köztemető,
2. amit Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének a város helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelete közlekedési célú közterületként határoz meg.

4. Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona - a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott vagyonelemeken kívül - azok az utak, amiket Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének a város helyi építési szabályzatáról szóló rendelete nem közlekedési célú közterületként határoz meg.

5. A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon tulajdonjogának átruházása, megterhelése, hasznosítása, társulásba vitele az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

6. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy forgalomképes vagyonná történő átminősítéséről Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) dönt.

3. §

1. Az Önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik a 2. § alá.

2. Az üzleti vagyonként besorolt önkormányzati vagyontárgy, vagyonrész tulajdonjogának átruházása, megterhelése, hasznosítása, társulásba vitele, az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

II. Fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

3. A tulajdonosi jogok gyakorlója, a hatáskörök, a versenyeztetés formái

4. §

1. A Képviselő-testület az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatokat és hatásköröket a ^[3]5. § (3) bekezdése b)-c) pontjában, a 10. § (3) bekezdés b) pontjában, a 13. § (1) bekezdés b), c) pontjában, valamint a 16. § (1) bekezdés b) pontjában a polgármesterre ruházza.

2. A versenyeztetés formái:

a) a nyilvános árverés,

b) a nyilvános pályázati eljárás.

4. Vagyonértékesítés, ingyenes vagyonátruházás

5. §

1. Vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott módon lehet.  

2. Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével, a Képviselő-testület általi kijelölést követően nyilvános árverés útján lehet, a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. Az árverési hirdetményt Lajosmizse Város hivatalos honlapján (továbbiakban: honlap) és az Önkormányzat hirdetőtábláján (továbbiakban: hirdetőtábla) kell közzétenni.

3. Az üzleti vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:

1. Az 1 millió Ft egyedi értéket meghaladó vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével, a Képviselő-testület általi kijelölést követően nyilvános árverés útján lehet, a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. Az árverési hirdetményt a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni.
2. ^[4]Az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyont értékesíteni – a c) pontban meghatározott esetet kivéve - a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével nyilvános árverés útján lehet, a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. Az árverési hirdetményt a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni. Az értékesítésre kijelölésről a polgármester dönt. A polgármester az értékesítésről a Képviselő-testületet – amennyiben tárgyévben volt jelen pont szerinti értékesítés - évente 2 alkalommal július 15. napáig, és január 15. napjáig tájékoztatja.
3. ^[5]Az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyontárgy 1. melléklet szerinti nyilvános árverés nélkül értékesíthető az alábbi esetekben:

ca) telek-kiegészítésként történő értékesítés,

cb) ingatlanok cseréje,

4. cc) jogszabályon alapuló elővásárlási jog jogosultja részére történő értékesítés.

6. §

1. Vagyon tulajdonjogának ingyenesen átruházására a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozottak az irányadók.

2. A tulajdonjog és a vagyonhoz kapcsolódó önállóan forgalomképes vagyoni értékű jog ingyenes átruházása nyilvános pályázati eljárás lefolytatása útján történik. A pályázati felhívást a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni.

5. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

7. §

1. Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban

1. ingatlan vagyonát beszerzési értéken,
2. az ingó vagyonát beszerzési értéken,
3. értékpapír vagyonát névértéken,
4. egyéb társasági részesedését (üzletrész, törzsbetét) névértéken tartja nyilván.

(2)   Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy tulajdonjogának átruházására,  megterhelésére, hasznosítására irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét bejegyzett, ingatlanközvetítő és értékbecslő végzettséggel rendelkező által elkészített forgalmi értékbecslés  alapján kell meghatározni.

(3)   Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy tulajdonjogának átruházására,  megterhelésére, hasznosítására

a)  tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az

aa) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,

ab) a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján,

2. egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés, beszámoló alapján kerülhet sor.

6. A vagyon megterhelése, vállalkozásba vitele

8. §

1. Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyona a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozottak szerint, a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakra tekintettel terhelhető meg.

9. §

1. A korlátozottan forgalomképes és az üzleti vagyon vállalkozásba viteléről a Képviselő-testület dönt.

2. Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, kulturális javak, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.

7. A vagyon használat, hasznosítási joga, társulásba vitele

10. §

1. A vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésre a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozottak az irányadók.

2. Az önkormányzati vagyon használatát és hasznosítási jogát átadni a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott módon lehet.

3. A vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedésének feltételei:

1. A vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedése, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke 1 millió Ft egyedi érték feletti, a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével nyilvános árverés útján lehet a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. Az árverési hirdetményt a honlapon, a hirdetőtáblán kell közzétenni.
2. Az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedése a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével, nyilvános árverés útján lehet a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. A használatba adásról és hasznosítási jogának átengedéséről a polgármester dönt. Az árverési hirdetményt a honlapon, a hirdetőtáblán kell közzétenni. A polgármester a döntéséről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
3. A vagyon használatának és hasznosítási jogának ingyenes átengedése – a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel - nyilvános pályázati eljárás lefolytatása útján történik a rendelet 2. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően, kivéve az intézmény használatába, hasznosításába átengedett vagyont, valamint azt a vagyont, amely az önkormányzat kötelező feladatai ellátására irányuló cél megvalósítását szolgálja. A pályázati felhívást a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni.

11. §

1. Az Önkormányzat által alapított intézmény vagyona az Önkormányzat vagyona, melyet az Önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és a hasznosítási jog átadása ingyenes a következő feltételekkel:
   1. Az átadott vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos valamennyi bevétel és kiadás (ingatlanok karbantartása, elhasználódott ingók pótlása, stb.) az intézményt illeti és terheli. Az intézmény köteles ezen bevételeket és kiadásokat a költségvetés tervezése során a polgármester felé írásban jelezni.
   2. Az intézmény használatába adott vagyon felújítása az Önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás szükségességét az intézmény köteles a polgármester felé írásban jelezni a költségvetési koncepció készítéséhez. A felújításról a Képviselő-testület a költségvetési rendeletben dönt.

2. Az intézményvezető jogai és kötelezettségei:
   1. A 150.000.-Ft egyedi értékhatár alatti, selejtezhető ingó vagyont a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, melyről tárgyévet követő január 31-ig a polgármester felé írásban beszámol.
   2. Az intézmény használatába adott ingatlanokra határozott és határozatlan időtartamra, a polgármester előzetes hozzájárulásával, a Képviselő-testület utólagos tájékoztatásával, indokolás nélkül, legfeljebb 60 napos felmondási idő kikötésével bérleti szerződést köthet.
   3. Az intézmény a használatába adott vagyon elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba vitele nem lehetséges.

3. Az önállóan működő intézmény vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatai az önállóan működő költségvetési szerv, valamint a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti – a Képviselő-testület általi döntés követően kötött – megállapodás szerint alakulnak.

12. §

1. Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az intézmények épületei és a középületek vihetők társulásba.

2. A társulás ingatlanvagyonához kapcsolódó vagyon feletti rendelkezési jogokra, a felhalmozási célú beruházásokra a társulási megállapodás rendelkezései az irányadók.

8. Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás, hitelfelvétel és törlesztés,

kötvény kibocsátás, lízing, értékpapír vásárlás

13. §

1. Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás joga

a) 100 ezer Ft vagy ezt meghaladó egyedi érték felett - kivéve a c) pontban foglalt esetet - a Képviselő-testületet,

2. 100 ezer Ft egyedi érték alatt - kivéve a c) és d) pontban foglalt esetet - a polgármestert, figyelemmel a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés behajtására vonatkozó rendelkezésére,
3. értékhatár nélkül a munkavállalókkal szembeni követelésekről a polgármestert,
4. az intézmény részére átadott vagyon esetében 50 ezer Ft egyedi érték alatt az intézmény vezetőjét illeti meg.

2. Az (1) bekezdés

a)  b) és c) pontja szerint meghozott döntéseiről a polgármester a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

b)  d) pontja szerint meghozott döntéséről az intézmény vezetője 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a polgármestert, aki erről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

3. Az (1) bekezdésben meghatározott követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha:

1. az nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását;
2. a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és előreláthatólag nincs lehetőség a követelés későbbiekben való behajthatóságára;
3. ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;
4. ha bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról bírói egyezség megkötésére került sor;
5. ha a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben előreláthatólag pénzügyileg nem realizálható, vagy ha a csődeljárás során csődegyezségi megállapodás megkötésére került sor,
6. ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy bizonyíthatóan nem elérhető, nem lelhető fel.

14. §

1. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, lízingszerződés kötésével valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az Önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

15. §

(1) Az Önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeiből értékhatártól függetlenül értékpapírt vásárolhat vagy lekötheti.

9. Az Önkormányzat számára ellenérték nélkül felajánlott vagyon

16. §

1. Az Önkormányzat számára ellenérték nélkül felajánlott

1. 2,5 millió Ft értéket elérő vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület,
2. az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyon elfogadásáról – kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet - a polgármester dönt.

2. Az intézmény számára ellenérték nélkül felajánlott

1. 500 ezer Ft értéket elérő vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület,
2. az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyon elfogadásáról az intézmény vezetője dönt.

3. Az (1) bekezdés b) pontja szerint meghozott döntéseiről a polgármester a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

4. A (2) bekezdés b) pontja szerint meghozott döntéséről az intézmény vezetője 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a polgármestert, aki erről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

5. Az (1) és (2) bekezdés szerinti vagyon elfogadásának feltétele, hogy

1. az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek az Önkormányzat részéről teljesíthetők és
2. a kötelezettség teljesítése likviditási problémát nem okoz és
3.  a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben felvállalt feladatai ellátását nem veszélyezteti.

„9/A. A vagyonkezelés szabályairól^[6]

16/A. §

(1) Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXXIX. törvényben (továbbiakban: önkormányzati törvény) meghatározott vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon kezelése a nemzeti vagyonról szóló törvény és az önkormányzati törvény, illetve a Víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényben ( a továbbiakban: víziközmű törvény) foglalt rendelkezések szerint történhet.

16/B. §

(1) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti  vagyonról szóló törvény, illetve víziközmű esetén a víziközmű törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog – a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott kivétellel – vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződést a képviselő-testület döntése alapján, az Önkormányzat képviseletében a polgármester írja alá.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés az önkormányzati törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szervekkel köthető.

(4) A Képviselő-testület – a polgármester javaslata alapján – dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről, a vagyonkezelői jog ingyenes átengedéséről. A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásához - szükség szerint - az érték meghatározására jogosultsággal rendelkező szakértőtől szakvélemény kérhető.

(5) A vagyonkezelői jog ellenértékéről kivétel nélkül a vagyonkezelési szerződés rendelkezik.

(6) A vagyonkezelőt – ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: számviteli törvény) szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a nemzeti vagyon megőrzésére és védelmére a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(7) A vagyonkezelő köteles:

a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

b) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,

c) a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,

d) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket,

e) gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról,

f) a vagyonkezelése alatt álló önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni.

(8) A vagyonkezelő a kötelezettségek megszegésével okozott kárért az Önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

(9) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra meghatározott hányadok szerint több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk.

(10) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.

(11)  ^[7]

16/C. §

(1) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően kell megfizetni.

(2) Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.

(3) A (2) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal – így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal – kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a képviselő-testület részére be kell számolnia. A polgármester – a polgármesteri hivatal közreműködésével – köteles a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.

(4) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, illetve gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyon végzett (2) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az Önkormányzat az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.

16/D. §

(1) A vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyon bérbeadására e rendelet szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérbeadással kapcsolatos jogokat (pl.: a pályázati eljárás kiírása, lebonyolítása, eredményének megállapítása, a bérleti szerződés megkötése stb.) a vagyonkezelő gyakorolja.

(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

16/E. §

(1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az

államháztartásról szóló törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével a polgármester –a közös önkormányzati hivatal^[8] közreműködésével – ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A polgármester – a közös önkormányzati hivatal^[9] közreműködésével – a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítvány készíttetni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(4) A polgármester – a közös önkormányzati hivatal^[10] közreműködésével – a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, annak képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, annak képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzés végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.

(7) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben évente tájékoztatja a képviselő-testületet.

(8) A vagyonkezelési szerződés megszűnésére a nemzeti vagyonról szóló törvényben és az önkormányzati törvényben foglaltak az irányadók.”  

III. Fejezet

Vagyonnyilvántartás, vagyonleltár

17. §

1. Az Önkormányzat vagyonát az egyes állami tulajbonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvényben és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartás és adatszolgáltatás rendjéről szóló Korm. rendeletben szabályozottak szerint kell nyilvántartani és leltározni. Az ingatlan vagyonkataszterben nyilvántartott vagyon tekintetében az intézménynek nyilvántartási és negyedévente egyeztetési kötelezettsége van az önkormányzati nyilvántartással. Az ingatlan vagyonkataszter nyilvántartó programban a vagyon az alábbi kódokkal kerül intézményenként elkülönítésre:

(2) A költségvetésben és a zárszámadásban közvetett támogatásként kimutatandó értéket térítésmentes használatba adás esetén az ingatlanvagyon kataszterben lévő becsült érték 10 %-ában kell megállapítani.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

18. §

1. Ez a rendelet 2012. május 1. napján lép hatályba.

2. Hatályát veszti Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 18/2011. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete.

19. §

1. A folyamatban lévő, még el nem bírált ügyekre e rendelet szabályait kell alkalmazni.

  Basky András sk.                                        Kutasiné Nagy Katalin sk.

   polgármester                                                           jegyző

A rendelet kihirdetésének napja: 2012. április 27.

  Kutasiné Nagy Katalin sk.

   jegyző

1. melléklet a 13/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez

A nyilvános árverés

1. Az árverési eljárás során az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat felajánló árverező szerez jogot. Az árverezést mindaddig folytatni kell, amíg az árverezők újabb ajánlatot tesznek.

2. Az árverést nyilvánosan kell meghirdetni Lajosmizse Város hivatalos honlapján és Lajosmizse Város Önkormányzatának hirdetőtábláján, annak időpontja előtt legalább 15 nappal.

3. Az árverési hirdetmény tartalmazza legalább:

3.1. az árverést kiíró megnevezését,

3.2 az árverés helyét és idejét,

3.3. az árverésre kerülő vagyontárgy megnevezését, a kikiáltási árat, valamint a vagyontárgyon levő esetleges korlátozásokat,

3.4. tájékoztatást arról, hogy:

3.4.1. az árverésen kizárólag az vehet részt, illetve az adhat képviseleti meghatalmazást, akinek a nevére az árverési előleg letétbe helyezésre került és győztessé nyilvánítása esetén az árverező kizárólag vele köti meg a szerződést;

3.4.2. a szerződés megkötésére milyen határidő áll rendelkezésre.

3.5. tájékoztatást az ajánlatok megtételének módjáról,

3.6. tájékoztatást arról, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyat hol és mikor lehet megtekinteni (amennyiben ez szükséges), illetve azokról hogyan lehet további információhoz jutni,

3.7. tájékoztatást arról, hogy az árverésre meddig, milyen módon és hol lehet jelentkezni,

3.8. az árverési biztosíték összegét, letétbe helyezésének módját és határidejét,

3.9. a vételár megfizetésének helyét és módját.

4. Az árverésben való részvétel feltételei

4.1. Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott helyen és időben jelentkezett és nyilatkozott arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral és árverési biztosítékként a kikiáltási ár 10 %-át, határozatlan idejű bérleti jog esetén a kikiáltási ár alapulvételével 2 havi bruttó bérleti díjnak megfelelő összeget a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezett. Amennyiben az értékesítéssel, használat, hasznosítási jog átengedésével érintett önkormányzati tulajdonú ingatlant az ajánlattevő pályázati forrás igénybevételével kívánja megszerezni, az árverési biztosíték letételén túl köteles a projekttervet, valamint a pályázat benyújtására vonatkozó szándéknyilatkozatát írásban becsatolni a hirdetményben megjelölt időpontig.

4.2. A nyertes árverési vevő letétjét be kell számítani a vételárba, illetve a fizetendő bérleti díjba, a többi letevőnek az biztosítékot az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni, illetve utalni.

4.3. Az ajánlattevőnek az árverésen történő adategyeztetésnél be kell mutatnia az árverés vezetőjénél:

4.3.1. a személyazonosság igazolására alkalmas iratát, ha gazdasági társaság képviseletében van jelen, akkor a gazdasági társaság 30 napnál nem régebbi cégkivonatát; aláírási címpéldányát,

4.3.2. az árverési biztosíték letétbe helyezésének igazolását,

4.3.3. meghatalmazását, amennyiben az árverésen való részvételre meghatalmazott útján kerül sor,

4.3.4. pályázati forrás igénybevételét tervező ajánlattevő esetén az 1) pontban foglalt dokumentumokat.

5. Az árverési eljárás szabályai

5.1. Az árverés nyilvános, indokolt esetben közjegyző jelenlétében kell lebonyolítani.

5.2. Az árverésen az ajánlattevő az igazoló okiratok bemutatása után azonosító számot kap és személye nem kap nyilvánosságot.

5.3. A licitálás megkezdése előtt tájékoztatni kell a részvevőket arról, hogy a licitlépcső milyen mértékben emelkedik.

5.4. Az árverést a kiíró által megbízott személy vezeti. Az árverés során nem működhet közre olyan személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója személyesen vagy gazdasági tevékenysége során az árverésben érintett.

5.5. Az árverésen részt venni és ajánlatot tenni személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

5.6. Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.

5.7. Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgy becsértékét (kikiáltási árát), és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére.

5.8. Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy vagyontárgyat a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg.

6. Az árverést követő eljárás

6.1. A szerződés tervezetét az eredményes árverést követő 20 napon belül el kell készíteni és 30 napon belül a szerződést meg kell kötni, kivéve a 6) pontban foglalt esetben.

6.2. Értékesítés esetén az árverési vevő köteles a teljes vételárat a szerződés megkötésének időpontjáig megfizetni, kivéve a 6) pontban foglalt esetben.

6.3. Amennyiben a szerződés megkötésére az ajánlattevő hibájából nem kerül sor ( pl. az árverési vevő nem nyújtotta be pályázatát, a pályázathoz kapcsolódó hiánypótlási köztelezettségének nem tett eleget, az árverési eljárás során valótlan tartalmú nyilatkozatot tett ), akkor az árverési vevő az előleget elveszíti és az árverés eredménytelennek minősül. Ha a nyertes ajánlattevő a közreműködő szervezet által kiállított dokumentummal igazolja, hogy a benyújtott érvényes pályázata nem nyert az árverési előleget vissza kell utalni részére.

6.4. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a jelen lévő ajánlatot tevő személyeket, a legmagasabb ajánlat értékét, a legmagasabb ajánlatot tevő személyt, lakóhelyét illetve székhelyét.

6.5. Az árverési jegyzőkönyvet az árverést vezető és a jegyzőkönyvvezető, valamint az árverési vevő írja alá.

6.6. Amennyiben az értékesítéssel, használat, hasznosítási jog átengedésével érintett önkormányzati tulajdonú ingatlant a nyertes ajánlattevő pályázati forrás igénybevételével kívánja megszerezni, a szerződéskötésre nyitva álló határidő: a pályázathoz kapcsolódó támogatási szerződés megkötését követő 30 nap, az ajánlat értékének megfizetése a pályázaton elnyert támogatási összeg előlegének az ajánlatot tevő bankszámlájára érkezését követő 5 napon belül esedékes.

2. melléklet a 13/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez

A nyilvános pályázati eljárás

1. A pályázati eljárás

1.1. A pályázati eljárás főszabály szerint nyilvános.

1.2. A pályázatot Lajosmizse Város hivatalos honlapján és Lajosmizse Város Önkormányzatának hirdetőtábláján kell meghirdetni, annak időpontja előtt legalább 15 nappal.

1.3. A kiíró a pályázati kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon.

1.4. A kiíró jogosult a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő letelte előtt visszavonni. Erről a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken és módon az ajánlattételi határidő lejárta előtt köteles hirdetményt közzétenni.

1.5. A pályázati eljárás folyamán a kiíró a pályázati kiírásban meghatározott, illetve a pályázó tudomására hozott feltételeket, szabályokat, az eljárás és az elbírálás módját csak abban az esetben változtathatja meg, ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának s erről a pályázókat tájékoztatta, vagy ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg és erről a nyilvánosságot, zártkörű pályázat esetén pedig a feleket tájékoztatta.

1.6. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő – indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

1.7. A részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet a kiíró által megjelölt letéti számlára, a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

2. A pályázati felhívás – a kiíró a vagyontárgy jellegétől és az egyéb körülményektől függően – tartalmazza, de legalább:

2.1. a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét;

2.2. a pályázat célját, típusát (nyilvános vagy zártkörű), valamint az arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel) vagy név megjelölésével pályázhat-e;

2.3. a pályázat tárgyaként az értékesítendő, hasznosítandó vagyon (rész) megnevezését, – szükség szerint – forgalmi értékét és az értékesítéshez szükséges információkat, fizetés módját;

2.4. az értékesítés, hasznosítás feltételeit és ezek műszaki, gazdasági, jogi feltételeit;

2.5. az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, idejét;

2.6. a pályázó ajánlati kötöttsége minimális időtartamát, illetve annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat;

2.7. a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét és idejét;

2.8. pályázati biztosíték esetén annak letétbe helyezésének határidejét, módját, visszafizetésének szabályait;

2.9. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot – akár indokolás nélkül is – eredménytelennek minősítse;

2.10. kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes pályázó visszalépése esetén, vagy a szerződéskötés meghiúsulása esetén a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kössön;

2.11. a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit;

2.12. a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat.

3. A pályáztatási eljárás szabályai

3.1. A pályázati eljárás menetéről szóló szabályokat a pályázóval ismertetni kell.

3.2. A pályázat kiírója az ajánlatokat a pályázat bontásáig titkosan kezeli, azokat csak a pályázat bontási eljáráson résztvevők előtt bonthatja fel.

3.3. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát arról, hogy a pályázati kiírásban foglaltakat, különösen a vételár vagy díj megfizetésének módját és határidejét elfogadja.

3.4. Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget tartalmaz, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott meghatározott formában és módon rendelkezésre bocsátotta.

3.5. A pályázó ajánlati kötöttsége az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő leteltével kezdődik.

3.6. A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legkésőbb a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja, a pályázati felhívást az ajánlattevő visszavonja, vagy a pályázat nyertesével szerződést köt.

3.7. A kiíró a pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelensége esetén, valamint az ajánlatok elbírálását követően a nem nyertes ajánlattevők részére köteles 8 napon belül visszafizetni. Nem jár vissza a pályázati biztosíték, ha a pályázó az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. A nyertes ajánlattevő esetében az ajánlati biztosíték a vételárba beszámít.

3.8. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírásban és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az érvénytelen pályázatot tevő ajánlattevő a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehet részt.

3.9. Az pályázó nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek az ajánlat érvényességétől illetve a pályázat eredményességétől függetlenül a pályázót terhelik.

4. Az ajánlatok felbontása, pályázatok értékelése

4.1. A pályázók ajánlatainak felbontásánál, a polgármester, a jegyző és az általa megbízott köztisztviselő(k), valamint az ajánlattevők vagy meghatalmazottaik lehetnek jelen.

4.2. Az ajánlatok felbontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a következőket tartalmazza:

4.2.1. a felbontás helyét, idejét, a jelenlévők nevét, a képviselet jellegét;

4.2.2. a beérkezett pályázatok darabszámát és a kiíró képviselője által sorszámot ;

4.2.3. a jelenlévők kifogásait, észrevételeit.

4.3. A pályázatok értékelésére, elbírálására nyitva álló határidő maximum 30 nap.

4.4. A pályázatok értékeléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely a következőket tartalmazza legalább:

4.4.1. az értékelés helyét, idejét, a jelenlévők nevét, a képviselet jellegét;

4.4.2. a pályázati eljárás rövid ismertetését,

4.4.3. a beérkezett pályázatok számát;

4.4.4. az ajánlatok részletes értékelését,

4.4.5. a pályázati biztosíték megfizetésének tényét, vagy hiányát;

4.4.6. az érvénytelen pályázatok tényének rögzítését;

4.4.7. a pályázati eljárás összefoglaló értékelését, a pályázók rangsorolására vonatkozó javaslatot.

4.5. Az ajánlatok bontását követően a pályázat lezárása a kiíró döntése alapján lehetőség van ártárgyalás tartására, amelyre minden érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt meg kell hívni. Amennyiben csak egy érvényes ajánlat érkezett, ártárgyalás helyett az ajánlattevő felhívható ajánlata módosítására.

4.5.1. Az ártárgyalás során a pályázók ajánlataikat módosíthatják azzal, hogy a korábban megajánlott vételár nem csökkenthető, és a módosított ajánlatnak is meg kell felelnie a pályázati felhívásban meghatározott valamennyi feltételnek. A tárgyalás lezárását követően a kiíró ismételten elvégzi az ajánlatok rangsorolását.

5. A pályázat nyertesének kiválasztása

5.1. A pályázat nyertesének kiválasztására a polgármester jogosult.

5.2. Az ajánlatok közül a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltaknak megfelelő szempontok figyelembevételével, a megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. A pályázati felhívásban közölt bírálati szempontokkal ellentétes döntés nem hozható.

5.3. Az elbírálásra nyitva álló határidő 30 nap, melyet a kiíró egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthat. Erről a feleket egyidejűleg, írásban tájékoztatni kell.

5.4. A pályázó bizonytalan pénzügyi helyzete, korábbi szerződésszegő magatartása, helyi adótartozása esetén a kiíró jogosult a soron következő legjobb ajánlattevővel szerződést kötni vagy újabb pályázat kiírásáról dönteni az előbbi eredménytelennek nyilvánítása mellett.

5.5. A pályázat nyertesére vonatkozó döntést a polgármester a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon hirdeti ki.

6. A szerződéskötés

6.1. Szerződés azzal a pályázóval köthető, akit a polgármester határozatával a pályázat nyertesének nyilvánít.

6.2. A szerződést a pályázat nyertesével – figyelembe véve a szükséges eljárásokat – a lehető legrövidebb időn belül meg kell kötni.

6.3. Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés a pályázó részére felróható okból meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy a felek a szerződést megszüntették vagy felbontották azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő legjobb ajánlatot tevővel szerződést kötni vagy új pályázatot kiírni.

6.4. Eredménytelen az eljárás, ha

6.4.1. nem érkezett pályázati ajánlat,

6.4.2. a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglaltaknak,

6.4.3. a kiíró a pályázat érvénytelenítéséről döntött,

6.4.4. a legjobb érvényes ajánlat elfogadása jelentős vagyonvesztéssel járna.

7. Összeférhetetlenségi szabályok

7.1. A pályázat értékelésében és az elbírálásban nem vehet részt:

7.1.1. a pályázatot benyújtó természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója,

7.1.2. a pályázatot benyújtó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviselője, tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja,

7.1.3. annak a jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak  a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, amelyben a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, illetőleg amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja,

7.1.4. A 7.1.1., 7.1.2 vagy 7.1.3. alpontokban megjelölt személy közeli hozzátartozója,

7.1.5. akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

7.2. A pályázat elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.

7.3. Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén az a személy vagy testület dönt, aki, illetve amely a pályázat kiírásáról döntött. Ha az összeférhetetlenségi ok a kiíró szerv vezetőjének személyére nézve áll fenn, akkor a vitában a kiíró szerv vezetőjének felettese dönt.

7.4. Érvénytelen és ezáltal eredménytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, illetve ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el.

[3. melléklet a 13/2012.(IV.27.) önkormányzati rendelethez]^[13]

A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon, valamint az általános szerződési tartalmi kellékeken kívül – figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – tartalmaznia kell az alábbi elemeket:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb

tevékenységeket,

b) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,

c) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,

d) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

e) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,

f) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,

g) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

h) az Önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

i) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

j) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, az Önkormányzat költségvetését megillető bevételek, illetve a költségek és a ráfordítások elkülönítésének módját,

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

l) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is,

m) amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy döntéséhez köti, a szerződés mellékleteként az adott döntést.