Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2022. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete

a lakásokról és helyiségekről

Hatályos: 2023. 10. 14- 2025. 03. 31

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2022. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete

a lakásokról és helyiségekről

2023.10.14.

Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. § (1)-(2) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 54. § (1) és (3) bekezdésében, 58. § (2)-(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró bérlők és bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezete, valamint Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 11/2011. (IV.14.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 1.1.l pontjában és 1. melléklet 2.1.r pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi Ellenőrző Bizottság és Önkormányzati Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed minden Lajosmizse Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő lakásra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

2. Az önkormányzati lakások típusai, a lakásbérlet szabályai

2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások típusai:

a) szociális bérlakás,

b) szolgálati lakás,

c) egyéb önkormányzati lakás.

(2) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő lakásokat szociális helyzet alapján vagy piaci alapon adja bérbe.

3. § (1) Szociális bérlakás olyan személynek adható bérbe:

a) akinek nincs tulajdonában vagy haszonélvezetében lakóingatlan és

b) aki rendelkezik legalább hat hónapot meghaladó bejelentett munkaviszonnyal vagy saját jogú nyugellátásban, öregségi nyugdíjban részesül és

c)1 ahol az együttköltözők egy főre jutó átlagos havi, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti jövedelme a szociális vetítési alap összegének hatszorosát nem haladja meg.

(2) A szociális bérlakás bérleti jogára jogosult személy kiválasztása bérlőkijelölés útján történik kérelem benyújtásával. A beérkezett érvénytelen kérelmeket a polgármester elutasítja. A beérkezett érvényes kérelmeket a Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal továbbítja Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye intézményvezetője részére, aki a kérelmeket támogató vagy elutasító záradékkal látja el. A bérlőkijelölés joga a polgármestert illeti meg.

(3) Szociális bérlakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

(4) A benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó- illetve tartózkodási helyét,

b) a kérelem benyújtásának időpontjában fennálló lakhatásának jogcímét,

c) a kérelmezővel együttlakó és együttköltöző személyek személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét,

d) a kérelmező és együttköltözők jövedelemigazolását,

e) a kérelmező és együttköltözők nyilatkozatát a kérelemben szereplő adatok felhasználásáról,

f) a kérelmező és együttköltözők nyilatkozatát arról, hogy a bérlőkijelölés jogosultja a közölt jövedelmi adatok valódiságát ellenőrizheti.

(5) A kérelem elbírálásáról a polgármester a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt.

(6) A bérleti szerződést a polgármester köti meg, amely bérleti szerződés kötelező melléklete a bérlő közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállalási nyilatkozata.

(7) A szociális bérlakásokra bérleti szerződés:

a) A saját jogú nyugellátásban vagy öregségi nyugdíjban részesülő egyedül élő bérlő esetében 2 éves határozott időre köthető, amely korlátlan alkalommal hosszabbítható meg alkalmanként maximum 2 évre.

b) Az a) pont alá nem tartozó esetben 2 éves határozott időre köthető, amely legfeljebb 2 alkalommal hosszabbítható meg alkalmanként maximum 2 évre.

(8) A szociális bérlakások esetén a lakbér mértékének megállapítása a rendelet 1. melléklete szerint történik.

4. § (1) Szolgálati lakást az Önkormányzat maximum 4 évre adja bérbe olyan igénylő részére, akinek az elhelyezése az Önkormányzat érdeke, kivéve a (7) bekezdésben foglaltakat.

(2) A szolgálati lakás bérleti jogára jogosult személy kiválasztása bérlőkijelölés útján történik.

(3)2 Az Önkormányzat intézményeivel vagy azok valamely telephelyével nem azonos helyrajzi számon lévő szolgálati lakások lakáscélú bérlése esetén a bérlő kijelölésére és a bérleti szerződés legfeljebb négy alkalommal, alkalmanként maximum 2 évre történő meghosszabbítására az Önkormányzati Bizottság jogosult, kivéve a (7) bekezdésben foglaltakat. A bérleti jogviszony egybeszámolt időtartama a bérleti szerződések meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a 10 évet. A bérleti szerződés meghosszabbítására kizárólag méltányossági alapon (családi vagy munkahelyi okok) kerülhet sor azzal, hogy amennyiben a bérleti szerződés időszaka alatt a bérlő nyugdíjba megy, úgy a részére megállapított bérleti jogviszony a bérleti szerződés határozott időtartamáig fennáll. A méltányossági alapon biztosított lakásbérletnél az Önkormányzati Bizottság a jogosultságot biztosító feltételek megszűnése esetén a bérlőt 3 hónap felmondási idővel kötelezi a lakás elhagyására.

(4) Az Önkormányzat intézményeivel vagy azok valamely telephelyével nem azonos helyrajzi számon lévő szolgálati lakást természetes személy és nem természetes személy nem lakás céljára csak kivételesen veheti bérbe. A bérlő kijelölésére az Önkormányzati Bizottság és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság véleményezését követően a Képviselő-testület jogosult. A bekezdés hatálya alá tartozó szolgálati lakások esetén a lakbér mértékének megállapítása a rendelet 2. melléklete szerint történik.

(5) Az Önkormányzat intézményeivel vagy azok valamely telephelyével nem azonos helyrajzi számon lévő szolgálati lakások esetén a bérleti szerződést a polgármester köti meg a bérlővel.

(6) Az Önkormányzat vagy a Lajosmizsei Közfeladatellátó Társulás intézményével vagy azok valamely telephelyével azonos helyrajzi számon fekvő szolgálati lakás csak lakásként hasznosítható. Ezen szolgálati lakások felett az intézmény vezetője gyakorolja a bérlő kijelölési jogot és az intézmény vezetője jogosult a bérleti szerződés megkötésére. A bekezdés hatálya alá tartozó szolgálati lakások esetén az intézmény vezetője köteles betartani az (1) bekezdésben és a rendelet 1. mellékletében foglaltakat. A bekezdés hatálya alá tartozó szolgálati lakások esetén az intézmény vezetője jogosult a bérleti szerződés meghosszabbítására. A meghosszabbítás legfeljebb egy alkalommal és maximum 2 évre történhet. Az intézmény vezetője esetében a bérlőkijelölési jogot és a bérleti szerződés meghosszabbításának jogát az Önkormányzati Bizottság gyakorolja.

(7) A Lajosmizse, Mizsei utca 19-27. szám alatt található gondnoki szolgálati lakás esetében a bérlőkijelölés joga a polgármestert illeti meg az Önkormányzati Bizottság, valamint a Lázár Bence Lajosmizsei Labdarúgó Sportcentrum üzemeltetője előzetes véleményének kikérésével. A gondnoki szolgálati lakást a gondnoki munkakör betöltéséig lehet bérbe adni.

(8) A szolgálati lakások esetén – kivéve a (4) bekezdésben foglaltakat – a lakbér mértékének megállapítása a rendelet 1. melléklete szerint történik.

5. § (1) Az egyéb önkormányzati lakás kizárólag lakáscélú bérlésre adható ki. A bérlő kiválasztása bérlőkijelölés útján történik, melyre az Önkormányzati Bizottság jogosult.

(2) Az egyéb önkormányzati lakásoknál a bérleti szerződés kizárólag határozott időre köthető, melynek maximális időtartama 5 év. A bérleti szerződést egy alkalommal, legfeljebb kettő évvel az Önkormányzati Bizottság meghosszabbíthatja.

(3) Az egyéb önkormányzati lakás bérlése esetén a bérleti szerződést a polgármester köti meg a bérlővel.

(4) Az egyéb önkormányzati lakások esetén a lakbér mértékének megállapítása a rendelet 1. melléklete szerint történik.

3. A felek jogai és kötelezettségei, lakáshasználati díj, befogadás szabályai

6. § (1) A felek jogaira és kötelezettségeire a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény (a továbbiakban: Ltv.) vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy ahol az Ltv. a felek megállapodásra utal, annak tartalmát a bérbeadó a törvény és az önkormányzati rendelet keretei között állapítja meg.

(2) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát évente egy alkalommal a bérlő előzetes írásbeli értesítése mellett és a bérlő szükségtelen zavarása nélkül ellenőrzi, a bérlő pedig köteles az ellenőrzést tűrni. Erről a bérleti szerződésben rendelkezni kell.

7. § (1) A bérlakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől 3 hónapig a rendelet 2. mellékletében meghatározott lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó, amennyiben másik lakásra nem tarthat igényt a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3-12 hónap között a lakáshasználati díj kétszeresét, 13-24 hónap között a lakáshasználati díj háromszorosát, a 25. hónaptól a négyszeresét köteles megfizetni a bérbeadó részére.

8. § (1) A bérlő kérelmére a bérbeadó köteles a bérlő élettársa, az élettárs gyermeke (mostohagyermek, nevelt gyermek, örökbefogadott gyermek) befogadásához hozzájárulni abban az esetben, ha a bérlő és élettársa nyilatkoznak a köztük lévő élettársi jogviszony fennállásáról. Más személy részére befogadói hozzájárulás nem adható.

(2) A bérlő befogadásra irányuló kérelmének tartalmaznia kell az (1) bekezdésében és az Ltv. 21. § (2) bekezdésében megjelölt személyek személyi azonosításra alkalmas adatait.

4. Bérlőtársi jogviszony létesítése, a társbérlet szabályai, albérlet

9. § (1) Bérlőtársi szerződés szolgálati lakás és egyéb önkormányzati lakás esetén abban az esetben köthető, amennyiben a bérlőtárs, bérlőtársak elhelyezése az önkormányzat érdeke.

(2) Az Önkormányzat a szociális bérlakások esetén a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez nem járul hozzá.

10. § Az Önkormányzat önkormányzati bérlakások esetén nem járul hozzá:

a) a társbérlet létesítéséhez,

b) a bérlő által történő további albérletbe adáshoz.

5. A lakásbérlet megszűnése, lakbérek mértéke

11. § (1) A lakásbérlet megszűnésére az Ltv. rendelkezései az irányadók.

(2) Az Önkormányzat közös megegyezéssel történő szerződés megszüntetés esetén másik lakást nem ad bérbe, pénzbeli térítést nem fizet.

(3) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másik önkormányzati lakásban való elhelyezésére az Önkormányzat nem vállal kötelezettséget.

12. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a tárgyévet megelőző év november 30-ig állapíthatja meg a lakbér mértékét.

(2) Az Ltv. alapján külön szolgáltatások körébe tartozó díjakat a bérlakás bérlője köteles fizetni a szolgáltatást nyújtónak.

6. A helyiségbérlet szabályai

13. § (1) Az Ltv. alapján a helyiségek bérbeadása pályázat útján történik.

(2) A pályázatot a helyiség megüresedésétől számított 30 napon belül, a jegyző közreműködésével a polgármester írja ki.

(3) A helyiségek bérletére pályázatot nyújthatnak be gazdasági tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó:

a) jogi személyek,

b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok,

c) egyéni vállalkozók.

(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét, székhelyét, telephelyét és

b) a pályázó létét igazoló okiratot, amely a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében 30 napnál nem régebbi cégkivonat vagy a bírósági nyilvántartásba vételről szóló végzés 30 napnál nem régebbi hiteles másolata, egyéni vállalkozók esetében az egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolata és

c) a pályázó képviselőjének nevét, természetes személyazonosító adatait, lakó- és tartózkodási helyét és

d) a helyiségben folytatni kívánt tevékenység, szolgáltatás megnevezését, rövid ismertetését és

e) a vállalt havi bérleti díj összegét.

(5) A pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő 30 napon belül a jegyző közreműködésével a polgármester bírálja el. A bírálat során kiemelten figyelembe kell venni a vállalt bérleti díj összegét.

(6) A bérleti szerződést a polgármester köti meg a pályázóval.

(7) A bérbeadó hozzájárulása szükséges:

a) a szerződésben megjelölt tevékenységtől vagy szolgáltatástól eltérő tevékenység végzéséhez, szolgáltatás nyújtásához,

b) a helyiségben végzendő átalakítási munkálatokhoz.

(8) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához és a bérelt helyiség cseréjéhez az Ltv. szabályai szerint járul hozzá.

7. Az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó szabályok, az elidegenítésből származó bevételek felhasználása

14. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra elővásárlási jog illeti meg az Ltv-ben meghatározott személyeket.

(2) Az értékesítési eljárást a jegyző közreműködésével a polgármester folytatja le.

(3) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó bérlakás tekintetében az értékesítésre történő kijelölés az Önkormányzat Képviselő-testülete hatásköre. A döntés meghozatalát követő 15 napon belül nyilatkozattételre kell felhívni az elővásárlási jog jogosultját arra vonatkozóan, hogy élni kíván-e az elővásárlási jogával. Az elővásárlási jog jogosultjának a felhívás kézhezvételétől számított 30 nap áll a rendelkezésére, hogy nyilatkozatát megtegye.

(4) Ha az elővásárlási jog jogosultja elővásárlási jogával él, az értékesítési eljárás az alábbiak szerint folytatandó le:

a) Az elővásárlási jog jogosultja nyilatkozik a tekintetben, hogy végzett-e a lakáson olyan értéknövelő beruházást, amelyet a bérbeadó nem térített meg.

b) Az ingatlan forgalmi értékének, valamint a bérlő által az ingatlanon végzett, a bérbeadó által meg nem térített értéknövelő beruházás értékének meghatározására a polgármester ingatlanszakértőt rendel ki. Az ingatlan a szakvéleményben meghatározott forgalmi értéken kerül értékesítésre ( továbbiakban: vételár).

c) Az adás-vételi szerződést a polgármester köti meg.

(5) A vevőnek az adásvételi szerződés aláírásakor a vételár 20%-át egy összegben meg kell fizetnie.

(6) A vevőt kérelmére a vételárhátralék tekintetében 15 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg, mely után a mindenkori jegybanki alapkamatot kell megfizetni.

(7) Amennyiben a vevő a vételárhátralékát a szerződés megkötése után rendkívüli befizetéssel teljes mértékben kiegyenlíti, engedmény illeti meg. Az engedmény mértéke a szerződéskötéstől számított:

a) 1-3 évben történő befizetés esetén a vételárhátralék 3,5 %-a,

b) 4-8 évben történő befizetés esetén a vételárhátralék 2,5 %-a,

c) 9-15 évben történő befizetés esetén a vételárhátralék 1,5 %-a.

(8) Ha a vevő a szerződés megkötésekor a (6) bekezdésben meghatározottnál rövidebb futamidő alatt vállalja a vételárhátralék törlesztését árengedmény illeti meg. Az árengedmény mértéke a futamidő hosszától függ:

a) 1-3 éves futamidő esetén az árengedmény a vételár 3,5 %-a,

b) 4-8 éves futamidő esetén az árengedmény a vételár 2,5 %-a,

c) 9-15 éves futamidő esetén az árengedmény a vételár 1,5 %-a.

(9) Ha a vevő a szerződésben foglalt kötelezettségét megszegi, a kedvezményeket elveszíti.

15. § (1) Ha az elővásárlási jog jogosultja elővásárlási jogával nem él vagy a lakás elővásárlási joggal nem érintett, az értékesítés a (2)–(16) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(2) Az értékesítésre történő kijelölés, a kikiáltási ár meghatározása a Képviselő-testület hatásköre.

(3) A lakások értékesítése nyilvánosan meghirdetett és nyilvánosan lefolytatott árverésen történik. Az árverést az árverés napja előtt legalább 30 nappal árverési hirdetmény közzétételével kell kitűzni. Az árverési hirdetmény közzétételéről - az értékesítésről szóló képviselő-testületi határozat meghozatalától számított 30 napon belül – a jegyző közreműködésével a polgármester gondoskodik.

(4) Az árverési hirdetményt ki kell tűzni a Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, meg kell jelentetni Lajosmizse város honlapján és facebook oldalán.

(5) A hirdetményben fel kell tüntetni:

a) az árverést kiíró megnevezését,

b) az árverés helyét és idejét,

c) az árverésre kerülő lakás megnevezését és kikiáltási árát,

d) a vételár megfizetésének határidejét és módját,

e) az árverési biztosíték összegét, mely a kikiáltási ár 20 %-a és letétbe helyezésének módját, határidejét,

f) az árverésen történő részvétel feltételeit,

g) az árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét,

h) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az árverésre kerülő lakást hol és mikor lehet megtekinteni, illetve az árverésre kerülő lakásról hol, mikor és hogyan lehet további információhoz jutni.

(6) Az árverést a Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal bonyolítja le.

(7) Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(8) Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.

(9) Az árverés megkezdésekor közölni kell az árverésre kerülő lakás kikiáltási árát és fel kell hívni az ajánlattevőket ajánlatuk megtételére.

(10) Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a lakást a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg.

(11) Az árverési vevő letétbe helyezett biztosítékát be kell számítani a vételárba, a többi letétbe helyezőnek a biztosítékot az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni.

(12) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árveréstől számított 30 napon belül megfizetni. A szerződést a polgármester köti meg. Amennyiben a vevő banki kölcsönből kívánja teljesíteni a vételár egy részét, akkor ezt a szándékát a polgármesternek az árveréstől számított 5 napon belül köteles jelezni. Ebben az esetben tulajdonjog fenntartással történő adás vételi szerződést kötnek és a teljes vételár teljesítésekor járul hozzá az önkormányzat a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez. Amennyiben a teljes vételárat a fenti határidőn belül nem fizeti meg az árverési vevő, a biztosítékot elveszíti és az árverés eredménytelennek minősül.

(13) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az árverés tárgyát, az árverési hirdetmény közzétételének időpontjait és helyeit, az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét és az ajánlattevők személyét, lakóhelyét.

(14) Az árverésről készült jegyzőkönyvet az árverést lebonyolító személy, a jegyzőkönyvvezető és az ajánlattevők is aláírják.

(15) Az árverés részletes szabályait az árverés helyén nyilvánosan kifüggesztve kell közzétenni.

(16) Ha az árverés során azért nem lehetett a lakást értékesíteni, mert az ajánlattevők egyike sem tett ajánlatot legalább a kikiáltási ár mértékéig, újabb árverési hirdetményt kell közzétenni.

16. § (1) Önkormányzati lakás lakottan, harmadik személy részére történő értékesítésére a 15. §-ban foglaltakat kell alkalmazni a (2)–(4) bekezdésben szabályozottak figyelembevételével.

(2) A lakás kikiáltási ára a forgalmi érték 50 %-a.

(3) Elővásárlási jogával nem élő, nyugellátásban részesülő bérlő esetén csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával értékesíthető a lakás.

(4) A lakás lakottan harmadik személy részére történő értékesítése esetén a vételárat egy összegben kell megfizetni.

17. § (1) A helyiségek értékesítésére a lakások elidegenítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (2)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) Az elővásárlásra jogosultnak a szerződés aláírásakor a vételár 80 %-át egy összegben meg kell fizetni. A vételárhátralékot a szerződésben meghatározott időpontig, legkésőbb azonban a szerződés megkötésétől számított 3. hónap végéig egy összegben meg kell fizetni.

(3) Nem gyakorolhatja elővásárlási jogát az a bérlő, akinek a szerződéskötés időpontjában adó vagy adók módjára behajtandó köztartozása van.

(4) Amennyiben az ingatlant elővásárlási joggal nem rendelkező személy részére kerül értékesítésre, a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben meg kell fizetni. Árengedmény, fizetési könnyítés ilyen esetben nem adható.

18. § (1) Az Önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeit elkülönített számlán helyezi el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételből az Önkormányzat levonja az alábbi ténylegesen felmerült költségeket:

a) az épület elidegenítésre való előkészítése,

b) a földrészlet megosztása,

c) a társasházzá való átalakítása,

d) a forgalmi érték megállapításával,

e) az elidegenítés lebonyolítása.

(3) Az Önkormányzat a lakások és helyiségek elidegenítéséből származó bevételeit kizárólag az Ltv-ben szabályozott célokra használhatja fel.

8. Záró rendelkezések

19. §3

20. § Ez a rendelet 2022. október 1-jén lép hatályba.

21. §4 (1) A rendelet hatálybalépését megelőzően megkötött bérleti szerződések meghosszabbítása esetén figyelembe kell venni a 17/2009. (XI. 26.) önkormányzati rendelet alapján megítélt korábbi bérleti időszakokat is.

(2) A rendelet 2023. október 12-i módosítással elfogadott rendelkezéseit a hatálybalépése napján folyamatban lévő kérelmekre is alkalmazni kell.

1. melléklet

Az önkormányzati lakások lakbére

A

B

C

D

E

Sorszám

Önkormányzati lakás címe

Komfortfokozat

Mérete (m2)

Bérleti díja
(bruttó Ft/m2/hó)

1.

Szociális bérlakások

1.1.

Telepi út 35/a. 1. ajtó

Félkomfortos

23

500.-

1.2.

Telepi út 35/a. 2. ajtó

Félkomfortos

37

500.-

1.3.

Telepi út 35/a. 3. ajtó

Félkomfortos

24

500.-

1.4.

Telepi út 35/a. 4. ajtó

Félkomfortos

23

500.-

1.5.

Telepi út 35/a. 5. ajtó

Félkomfortos

36

500.-

1.6.

Telepi út 35/a. 6. ajtó

Félkomfortos

27

500.-

2.

Szolgálati lakások

2.1.

Dózsa György út 95. I./3. lakás

Összkomfortos

79

1040.-

2.2.

Dózsa György út 102/A. 1. lakás

Összkomfortos

83

1040.-

2.3.

Dózsa György út 102/A. 2. lakás

Összkomfortos

83

1040.-

2.4.

Szabadság tér 11/B. 6. lakás

Komfortos

65

880.-

2.5.

Mizsei utca 13.

Komfortos

67

880.-

2.6.

Mizsei utca 19-27.

Összkomfortos

58,9

1040.-

2.7.

Szent Lajos utca 19.

Komfortos

47

880.-

3.

Egyéb önkormányzati lakások

3.1.

6070 Izsák, Mező utca 74.

Komfort nélküli

16,5

220.-

2. melléklet

Szolgálati lakás nem lakás céljára történő bérbeadásának bérleti díja

1. Szolgálati lakás nem lakás célú bérlete esetén a bérleti díj: bruttó 2540 Ft/m2/hó.

1

A 3. § (1) bekezdés c) pontja a Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (II. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 4. § (3) bekezdése a Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 19. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 21. § a Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.