Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (III. 14.) önkormányzati rendeletének indokolása
a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 11/2011. (IV.14.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 03. 15Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (III. 14.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.03.15.
a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 11/2011. (IV.14.) önkormányzati rendelet módosításáról
Részletes indokolás
Az 1–4. §-hoz
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (3) bekezdésében foglaltak alapján: „Az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó, a megalkotását megelőzően rendelkezésre álló, végső előterjesztői indokolást a Nemzeti Jogszabálytárban kell közzétenni.”
Erre tekintettel, Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2011. (IV.14.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló …/2025. (...) önkormányzati rendelet 2025. március 13-i Képviselő-testületi ülésre beterjesztett indokolását az alábbiakban teszem közzé:
Általános indokolás
Az elmúlt időszakban tapasztalt rendzavarások miatt szükségessé vált az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának (SZMSZ) módosítása. A testületi ülések méltósága, a képviselők és a hivatali dolgozók emberi méltósága sérült a nem meghívott jelenlévők által okozott rendzavarások, folyamatos provokációk és az élő közvetítések során tapasztalt problémák, felvetődő adatvédelmi visszaélések lehetősége miatt.
A nem meghívott jelenlévők viselkedése miatt az ülések nyugtalanná váltak, ami eltereli a figyelmet az érdemi munkáról, akadályozza a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 11/2011. (IV.14.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdésében kötelezően előírt hang- és képfelvétel készítését.
Az Alkotmánybíróság több határozatában is kimondta, hogy a közszereplők tűrési kötelezettsége sem végtelen és a sajtó az emberi méltóságukat nem sértheti. A 36/1994. (VI. 24.) AB határozat alapján ,,
alkotmányos védelem alatt álló emberi méltóság, becsület, jóhírnév azonban az értékítéletben megnyilvánuló véleménynyilvánítási szabadság külső korlátja lehet, és ezek védelmében a büntetőjogi felelősség érvényesítése sem tekinthető – általánosságban – aránytalannak, így alkotmányellenesnek.”
A 33/1998. (VI. 25.) AB határozat is a véleménynyilvánítás szabadságának az emberi méltósághoz és a jó hírnévhez való jog védelmében történő korlátozhatóságát állapította meg. 57/2001. (XII. 5.) AB határozat szerint:
,,a sajtószabadság korlátozása általában nem ellentétes az Alkotmánnyal, ha ilyen rendelkezés szükséges és az elérni kívánt cél fontossága arányban van az alapvető jog sérelmével, az államnak egy másik alapvető jog védelmére vonatkozó kötelezettsége pedig alapja lehet a sajtószabadság korlátozásának.”
A testületi döntések alapos megfontolást, részletes megvitatást és nyugodt körülmények közötti döntéshozatalt igényelnek, ami a jelenlegi helyzetben nem valósul meg.
A sajtószabadság fontos biztosítéka, hogy a tudósítást csak megfelelő képesítéssel rendelkező, a szakma szabályait ismerő és tiszteletben tartó személyek végezhessék.
A nyilvánosságra hozott információknak a valóságon kell alapulniuk és tiszteletben kell tartaniuk az érintettek jogait.
Részletes indoklás
1. §
A hallgatóság és sajtó képviselője ülőhelyének biztosítása szükséges a sajtószabadság és az ülések nyilvánosságának garantálása céljából, mivel az ülésterem befogadóképessége alacsony és a képviselők, továbbá a munkájukat segítő személyek részére a hely biztosítása szükséges.
A technika fejlődésével szükségessé vált a nyilvánosság biztosításához további közzétételi módszerek beemelése a jogszabályba.
2. §
Szükségessé vált az ülésvezető jogköreinek bővítése a rendzavarók figyelmeztetésére és eltávolítására vonatkozóan.
Szükségessé vált a lehetséges rendzavaró magatartások definiálása, beleértve a nem megfelelő helyen való tartózkodást, véleménynyilvánítást, a nem az önkormányzat tulajdonában álló mikrofon használatát, az önkormányzat hangosító berendezésének, mikrofonjának az arra nem jogosult általi kezelését. A szabályok bevezetése biztosítja az ülés zavartalan lebonyolítását, méltóságának megőrzését.
3. §
A nyilvános ülés zavartalan lebonyolítása, méltóságának megőrzése miatt szükséges a hallgatóság és a sajtó képviselője magatartásának szabályozása.
Az ülésterem szűkössége, a nyilvános ülés zavartalan lebonyolítása, méltóságának megőrzése, az ülésen résztvevők személyiségi jogainak tiszteletben tartása, az önkormányzati hivatal munkatárs által készített e rendeletben kötelezően előírt hang- és fényképfelvétel készítésének zavartalansága érdekében, valamint adatvédelmi okok miatt (annak érdekében, hogy ne lehessen rálátni a képviselő-testület tagjainak, illetve a képviselő-testület munkáját segítő személyeknek a feladatuk ellátása során alkalmazott védett adataira, pl.: jelszavak) pontos szabályozás szükséges.
4. §
A rendelet hatályba lépéséről és hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.