A rendelet-tervezet felülvizsgálatát elsősorban gazdaságossági szempontok indokolták, tekintettel arra, hogy a fentebb már jelzett 7,5 év alatt nem került sor a rendeletben meghatározott díjak emelésére, amiből az következik, hogy az eltelt évek alatt bekövetkezett infláció, valamint rezsiköltség emelkedések miatt már nem beszélhetünk gazdasági hatékonyságról.

A rendeletben hatályos házasságkötési díjak esetében ha csak az elmúlt 3 év KSH által közzétett átlag inflációjára vonatkozó tájékoztatót vesszük alapul, mely szerint 2022-ben átlagosan 14,5%-kal, 2023-ban átlagosan 17,6 %-kal, 2024-ben átlagosan 3,7 %-kal emelkedtek az árak, akkor a 15.000 Ft-os házasságkötés hivatali munkaidőn kívül bruttó díjtételt 21.000 Ft-ra, a 48.000 Ft-os házasságkötés hivatali helyiségen kívül bruttó díjtételt 67.000 Ft-ra szükséges minimum emelni és ezzel még csak az elmúlt 3 évet és kizárólag az átlaginflációt vettük alapul, nem a 7,5 évet és nem a rezsiköltségekben megjelenő inflációt, a bekövetkezett energia, vízdíj és üzemanyagár emelést.

Az anyakönyvvezető részére a munkáltató által fizetendő díjakban sem történt változás az elmúlt 7,5 évben, ezáltal ennek emelése is szükségessé vált. Egyrészt azért, mert az anyakönyvvezető saját gépkocsiját használja a hivatali helyiségen kívüli házasságkötési helyszínek felkeresése során, ami azt jeleni, hogy a népszerű házasságkötési időszakokban oda -vissza ingázva az egyes helyszínek között a jelentősen megemelkedett üzemanyagárak mellett nem kevés költség terheli az anyakönyvvezetőt, melyre útiköltség elszámolást nem fizet a Hivatal, tekintettel arra, hogy ezért őt külön díjazás illeti meg.

Másrészt az anyakönyvvezető házasságkötési szertartásokon történő méltó megjelenésének költségei is jelentősen emelkedtek az elmúlt években. (fodrász, smink, ruházat)

Az anyakönyvvezető részére fizetendő díj emelése a Hivatal részére nem jelent többlet személyi költséget miután annak fedezetét a „Házasságkötés hivatali helyiségen kívül” szolgáltatási díj biztosítja.

A rendelet felülvizsgálatának indoka másodsorban az, hogy ennyi év elteltével időszerűvé vált egy komplettebb utólagos hatásvizsgálat elvégzése is, mellyel a rendelet megalkotása óta bekövetkezett jogszabályváltozásokat áttekintve végrehajtható a hatályos jogszabályokhoz igazodó jogharmonizáció, valamint figyelembe véve a gyakorlatban felmerülő és rendeleti szabályozást igénylő helyzeteket, megtörténik a helyben szokásos gyakorlatnak megfelelő normaszabályozás is. Mindezekre részletesen kitérek a rendelet-tervezet részletes indokolásában.

A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet módosításáról szóló 8/2024. (V. 14.) IM rendelet (a továbbiakban: Jszrm.) a Jszr. vonatkozó rendelkezéseit 2024. július 1-jétől módosítva kivezeti a jogszabály formai tagolásánál a bevezető részt mint logikai egységet, és 2025. január 1-jétől a jogszabályok – így az az önkormányzati rendeletek – kötelező eleme logikai egységként a preambulum. A jogalkotás érvényességi kellékeiről – immár a bevezető rész helyett – a preambulum ad információt. A preambulum egyrészt tartalmazza, hogy milyen alaptörvényi, illetve jogszabályi alapja van az adott jogszabály megalkotásának, másrészt – nóvumként – kötelezően meghatározza a jogszabály szabályozási célját. (Forrás: https://jegyzo.hu/preambulum-az-onkormanyzati-rendeletben )

Fenti jogszabályszerkesztési kötelezettségre tekintettel tehát már nem bevezető része van az önkormányzati rendeleteknek, mely a megalkotáshoz szükséges érvényességi kellékeket tartalmazza, hanem preambuluma, mely az érvényességi kellékek mellett tartalmazza az adott önkormányzati rendelet jogalkotási célját is.