Szabadszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2007. (I. 24.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról

Hatályos: 2012. 12. 20- 2013. 05. 30

Szabadszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2007. (I. 24.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról

2012.12.20.

Szabadszállás Város Önkormányzata képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ötv. 79-80. §, 80/A és 80/B. §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Ahtv.) 108-109. §-aiban foglaltakra – Szabadszállás Város Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodásról az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed:

a) Szabadszállás Város Önkormányzatára (továbbiakban Önkormányzat), annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények);

b) mindazokra a dolgokra, melyek az Önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra, ezekről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

Az önkormányzati vagyon

2. § (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és forgalomképes vállalkozói vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét az Ötv. rendelkezéseinek figyelembevételével e rendelet állapítja meg.

(3) Az Ötv.-ben foglaltakon túlmenően forgalomképtelenek a közterületi ingó vagyontárgyak, a rendezési tervben közcélú hasznosításra kijelölt ingatlanok (e rendelet 1.sz. melléklet 1.p.).

(4) A Ötv.-ben foglaltakon túlmenően korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások, a közüzemi szolgáltatást végző vállalatok, és a gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magában foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is (e rendelet 1.sz. mell. 2.p.).

3

(5) A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon olyan gazdasági társaságba apportálható, ahol:
a) az önkormányzat által alapított egyszemélyes társaság az önkormányzat, illetve több önkormányzat többségi tulajdonában, vagy többségi irányítása alatt áll, és
b) az érintett vagyontárgy jellege szerinti közszolgáltatási feladatot lát el, és
c) az önkormányzat felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(6) Forgalomképes vállalkozói vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a 2. § (3)–(4) bekezdés hatálya alá, vagy nem tartozik a törzsvagyon körébe (e rendelet 2. sz. melléklete)

Vagyonnyilvántartás és leltár

3. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) Az önkormányzati vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása

4. §

.

(1) A tulajdonosi jogokat Szabadszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete gyakorolja, a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával szerveit és az önkormányzati vagyonkezelőket e rendelet 10. § és 11. §-a szerint bízza meg.
(2) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, az önkormányzat hivatala, az önkormányzat gazdasági társaságai.
(3) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.
(4) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
(5) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet.

4

(6) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, a polgármesteri hivatal, a gazdasági ellátó szervezet, az önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik.
(7) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

Vagyonkezelői jog

4/A. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonra, valamint ezen ingatlanvagyon rendeltetésszerű használatát biztosító ingó vagyontárgyakra vagyonkezelői jog létesíthető.

(2) A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(3) A vagyonkezelői jog – ha a szerződés másként nem rendelkezik – a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(4) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a vagyonkezelő köteles gondoskodni.

(5) A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karbantartásáról, működtetéséről gondoskodni.

(6) A vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat, valamint a vagyonkezelési jog ellenértékét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza.

(7) A vagyonkezelés ellenértéke lehet:

a) vagyonkezelési díj vagy

b) meghatározott tevékenység vagy más ellenszolgáltatás.

(8) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelő éves beszámoltatásával,

c) a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság által végzett eseti ellenőrzés keretében.

(9) A vagyonkezelés ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásáról, a jó karbantartásról, c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

5. § (1) Az önkormányzati vagyont 10.000.000 Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, vagy a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános, egyfordulós versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet (e rendelet 3. sz. melléklete szerint).

(2) Az 5. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján kiírt versenytárgyalás lebonyolítása Szabadszállás Város Önkormányzatának Pénzügyi és Igazgatási Bizottságának a feladata.

(3) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

6. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) értékpapír esetén a névérték alapján,

b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés

alapján.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

7. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

5

Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása,

követelés elengedése

8. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát illetve használati jogát ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet:

a) meghatározott céllal más önkormányzatnak,

b) kötelezettségvállalással közérdekű célra,

c) közalapítvány javára,

d) közösségi célra.

(2) Tulajdonjog illetve használati jog ingyenes illetve kedvezményes átruházása előtt a pénzügyi és igazgatási bizottság vizsgálja, hogy az nem sérti-e az önkormányzat érdekeit. Az átruházásról és az átengedésről a pénzügyi és igazgatási bizottság javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben

követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a végrehajtás során nem vagy csak részben térült meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

(4) A döntés meghozatalára a képviselő-testület, költségvetési intézmény esetében

az intézmény vezetője javaslattételre jogosult.

A felajánlott vagyon elfogadása

9. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására. Egymillió forint értékhatár alatt a polgármester dönt.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

10. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazon jogok és terhelik is azok a kötelezettségek,

melyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása a képviselő-testület jogosult az alábbiak szerint:

6

a. ingatlan tulajdon-, és használati jogának átruházása
b. vagyoni értékű jogról lemondás
c. tulajdon megszerzése
d. ajándék és örökség elfogadása
e. apport bevitele gazdasági társaságba
f. vagyoni fedezet biztosítékba adása hitel felvételéhez és kötvény kibocsátásához
g. gazdasági társaságban fennálló részesedés értékesítése
h.
i. az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe történő besorolása
j. értékpapírok vétele, eladása
(3) A vagyon fentiek szerinti elidegenítésére, hasznosítására, megszerzésére vonatkozó
javaslatot a pénzügyi és igazgatási bizottság véleményével együtt a polgármester
terjeszti a képviselő-testület elé döntéshozatal végett.
(4) Mezőgazdasági földterületek bérbeadására, közterület használatának engedélyezésére a
polgármester jogosult az illetékes tanácsnok javaslata alapján.
(5) Az önkormányzat és szervei vagyonkezelését rendszeresen, de minimum kétévente a
belső ellenőrnek ellenőriznie kell. Az ellenőri jelentést a képviselő-testületnek be kell
mutatni.

11. § (1) Az önkormányzat szervei számára a képviselő-testület a vagyoni eszközökre a használat

jogát az alapfeladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(2) Az önkormányzat szervei a használat jogánál fogva jogosultak és kötelezettek a vagyoni

eszközök rendeltetésszerű használatára, működtetetésére.

(3) A hasznosítás módja a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

(4) Az önkormányzat szervei a használatukban lévő ingatlanokat és ingókat bérbeadás útján

– szabad kapacitásuk terhére – hasznosítják. Erről a szerv vezetője dönthet.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

12. § (1) Az önkormányzat a feladatai ellátásához nem szükséges ingatlanjait, elsősorban bérbeadás útján hasznosítja.

(2) Bérbeadás esetén is a rendelet 3. sz. melléklete szerinti versenyeztetési szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni.

7

(3) A pályázatok értékelésénél elsősorban a fizetendő bérleti díj összegét valamint a foglalkoztatottak számát kell figyelembe venni.
(4) Az értékelésnél előnyt jelent, ha a pályázó önkormányzatot terhelő feladatot átvállal.

13. § (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet a polgármesteri hivatal 16-os számú irodájában munkaidőben megtekinthető, valamint az önkormányzat honlapján, a www.szabadszallas.hu oldalon olvasható.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

- Szabadszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodásról szóló 17/2004. (VI.28.) sz. rendelete és a módosításáról és kiegészítéséről szóló 2/2006. (I.23.) sz. rendelete.

1. melléklet a 3/2007. (I. 24.) önkormányzati rendelethez

AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRZSVAGYON RÉSZLETEZÉSE

1. FORGALOMKÉPTELEN vagyoni körbe tartoznak

Törvény rendelkezése alapján:
a.) a helyi közutak és műtárgyaik, a terek és parkok
(Ötv.79. § a./ pont);
b.) a vizek és a vízi közműnek nem minősülő vízi létesítmények
(egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba
adásáról szóló 1991. évi XXXIII. Törvény továbbiakban Vtv.) (Vtv.18. § (1)bek.);
c.) a levéltári anyag
(Vtv. 23. § (2) bek.)
A képviselő-testület rendelete alapján:
a.) a köztemető,
b.) dögtemető
c.) szeméttelep
d.) belvízcsatornák
e.) a köztéri műalkotások, szobrok, emlékművek, emléktáblák, stb. és

2. KORLÁTOZOTTAN FORGALOMKÉPESEK

Törvény rendelkezése alapján: - az Ötv.79. § b.) pontja szerint:
a.) a közművek (a lakossági szükségleteket kielégítő közművek építményei, vonalas létesítményei, berendezései.Ötv.107. § (1) bek. c.) pont, Vtv.11. § (1) bek. és20. § (2) bek.
b.) az intézmények (az önkormányzat költségvetéséből fenntartott, önkormányzat által biztosított közszolgáltatást nyújtó szervek (Vtv. 52. § (1) bek. d.) pont.)
c.) a középületek a képviselőtestület és szervei elhelyezésére szolgáló épület. (Vtv. 52. § (1) bek. l. pont.)
d.) a műemlékileg védett, a műemlék jellegű és a városképi jelentőségű ingatlanok (Vtv.3. § (4) bek., 52. § (1) bek. f.),
e.) a védett természeti terület és természeti emlék Vtv. 7. § (4) bek., 52. § (1) bek. i.) pont, és
f.) a muzeális gyűjtemény és muzeális érték (Vtv. 22. § (6) bek.)
A képviselő-testület rendelete alapján:
a művészeti alkotások

2. melléklet a 3/2007. (I. 24.) önkormányzati rendelethez

AZ ÖNKORMÁNYZATI FORGALOMKÉPES VAGYON RÉSZLETEZÉSE

a.) a bel- és külterületi ingatlanok:
- építési telkek és nem lakáscélú építésre alkalmas területek,
- mezőgazdasági művelésű és egyéb földek,
- erdők és vizek, (Ötv. 107. § (1) bek. a.) pont, (2) és (5) bek. (Vtv. 9. § és 10. § (1) bek.),
b.) a lakóházak, a vegyes rendeltetésű és nem lakás céljára szolgáló épületek, lakások, helyiségek (Ötv. 107. §. (1) bek., e./ pont és Vtv. 1., 2. § )
c.) a közüzemi vállalatok és a közüzemi feladatot ellátó gazdasági társaságok használatába adott (rábízott) önkormányzati vagyon (Ötv. 107. § (1) bek. b.), c.) pont, Vtv. 11,12,15-17. § és 20. § (1) bek.),
d.) a művelődési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális-, sport- és egyéb intézmények használatában lévő önkormányzati vagyon (Ötv. 107. § (1) bek. d./ pont, Vtv. 21. § (1) bek.)e./ a Polgármesteri Hivatal használatában lévő ingó vagyontárgyak,
f.) a likvid eszközök:
készpénz, bankbetét, kötvény, üzletrész, részvény, egyéb értékpapír, és az önkormányzat más vagyoni joga (Ötv. 107. § (1) bek. g.) pont), és
g.) mindazon vagyon, amely nem tartozik az 1.sz. mellékletben felsoroltak körébe.

3. melléklet a 3/2007. (I. 24.) önkormányzati rendelethez

VERSENYEZTETÉSI SZABÁLYZAT

I.

Általános rendelkezések

1. A szabályzat célja, hatálya és egyéb általános szabályok

1.1. E Versenyeztetési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő vállalkozó ingatlanvagyon leghatékonyabb formában történő hasznosítását és értékesítését elősegítse, a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek biztosításával a verseny tisztaságát elősegítse.

1.2. A kiíró a pályázati eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázati felhívás és kiírás tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek, és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

1.3. Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi

információhoz hozzáférni.

1.4. A pályázat útján értékesítésre kerülő ingatlanvagyonról évenként nyilvántartást kell vezetni.

2. Fogalmak és a fogalmakhoz kapcsolódó egyes szabályok

2.1. kiíró (ajánlatkérő): Szabadszállás Város Önkormányzatának képviselő-testülete

2.2. ajánlattevő (pályázó): aki a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz. Az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium) tagjainak felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges;

2.3. nyilvános pályázat: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, vagy a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert;

2.4. egyfordulós pályázat: az olyan pályázat, melynek kiírása során a kiíró a részletes tájékoztatóban az összes pályázati feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését;

2.5. értesítés (tájékoztatás): a pályázat szempontjából releváns információt az érintettel levél, telefax, telex vagy távirat útján kell közölni, ekkor a közlést tértivevényes levéllel, illetve az átvételt igazoló más módon is meg kell erősíteni;

2.6. pályázati felhívás: a pályázati kiírás legfontosabb elemeit tartalmazza;

2

II.

A pályázat kiírása

1. A pályázat típusai

1.1. A pályázat nyilvános, egyfordulós.

2. A pályázat kiírása, meghirdetése

2.1. A pályázati felhívást a képviselő-testület döntése alapján a Polgármesteri Hivatal teszi közzé

2.2. A nyilvános pályázati felhívást a Városháza hirdetőtábláján kell kifüggeszteni, valamint az önkormányzat honlapján a www.szabadszallas.hu oldalon és a helyi újságban kell közzétenni. 20 millió forint értékhatár fölött az előzőeken túl egy megyei lapban is meg kell hirdetni.

3. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

3.1. a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét;

3.2. a pályázat célját, jellegét, továbbá arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan jeligésen (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel) vagy név aláírásával pályázhat-e;

3.3. a pályázat tárgyaként értékesítésre szánt, vagyon megjelölését, az ingatlan-nyilvántartás adatait, összetételét, értékét;

3.4. az ingatlanvagyon jellemző adatait, (fekvés, utca, házszám, rendeltetés, funkció, építhetőség stb.)

3.5. a pályázat tárgyára vonatkozó esetleges elővásárlási jogot,

3.6. az értékesítés feltételeit, beleértve a fizetési feltételeket;

3.7. a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét, és módját, valamint a főkötelezettséget biztosító mellékkötelezettség (bankgarancia, fedezetigazolás) főbb tartalmi kellékeit,

3.8. az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, és pontos időpontját;

3.9. a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését;

3.10. a kiíró azon kivételes jogának fenntartását, hogy érvényes ajánlatok esetén is a pályázatot eredménytelennek minősítse és egyik ajánlattevővel se kössön szerződést.

3.11. az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét, külön kiemelve:

3

- az ajánlatok felbontásának helyét és időpontját, amennyiben a pályázatok felbontása a nyilvánosság kizárásával zajlik, úgy erre külön utalni kell;
- azt, hogy a pályázatok felbontásánál kik lehetnek jelen,
- az ajánlatok elbírálására vonatkozó időtartamot,
- a pályázatok elbírálására jogosult személy vagy testület megnevezését,
- a bírálati szempontok (vételár, foglalkoztatási kötelezettség, környezeti kár elhárítás, reorganizáció, beruházás stb) pontos megjelölését és a - kiíró döntésétől függő - pontozásos vagy egyéb értékesítési rendszert,
- az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét;

3.13. a pályázati kiírás és mellékleteinek tartalomjegyzékét;

3.14. az arra való utalást, hogy a pályázati kiírás jelen Versenyeztetési Szabályzat előírásai alapján történik

3.15. A kiíró a pályázati kiírásban előírhatja, hogy az ajánlattevő a szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon.

4. Az eljárás szabályai:

4.1. A pályázati eljárás során a kiíró a pályázati feltételeket nem változtathatja meg.

4.2. A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték (bánatpénz) adásához köthető, melyet a kiíró által a pályázati tájékoztatóban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

4.3. A biztosítékot az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, elutasítása esetén vissza kell adni.

4.4. Nem jár vissza a biztosíték, ha a szerződés megkötése az ajánlattevőnek felróható okból hiúsult meg.

4.5. Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, 3 példányban - amelyből 1 példányt minden oldalon eredetiben cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással, illetve a meghatalmazott aláírásával ellátva - kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazottja útján benyújtani.

4.6. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.

4.7. Ha a kiírás másként nem rendelkezik egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet.

4.8. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát különösen:

a) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozóan,

b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre vonatkozóan,

c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére vonatkozóan.

4

4.9. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt jogi személy rendelkezésére bocsátotta.
4.10. A pályázó ajánlati kötöttsége - ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik - akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
4.11. A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van.
4.12. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért.
4.13. A pályázó az értékesítésre vonatkozó szerződéskötésig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, valamint a kiíró által a részletes tájékoztatóban vagy más módon rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot bizalmasan köteles kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat, nem hozhat a tudomására. Ez nem terjed ki a finanszírozó bankkal és konzorciális ajánlat esetén a konzorciumban résztvevőkkel közölt tényekre.
4.14. A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, a tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem ad.

III.

Az ajánlatok érkeztetése, felbontása, a pályázatok értékelése és elbírálása

1. A pályázatok beérkeztetésére a pályázati felhívásban megjelölt helyen és időpontban kerül sor.

1.1. A pályázatok beérkezése során a kiíró képviselője (az átvevő) az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, s egyúttal igazolja az átvétel tényét. Az ajánlati dokumentumokat bírálati sorszámmal kell ellátni.

1.2. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidő lejártát követően történhet.

1.3. A bontás nyilvános.

1.4. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét) azonban az ajánlatokkal kapcsolatos további részletek nem hozhatók nyilvánosságra.

2. Az értékelő bizottság

2.1. A pályázatok értékelését, véleményezését Szabadszállás Város Önkormányzatának Pénzügyi Igazgatási és Vagyonbizottsága (továbbiakban PIB) végzi.

5

2.2. Az elbírálásra vonatkozó javaslatot a képviselő-testületnek előterjeszti.
2.3. Az ajánlatok értékelésében (elbírálásában) résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlat értékelésében (elbírálásában) résztvevők az e minőségben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének (elbírálásának) céljára használhatják fel.

3. A pályázatok értékelése

3.1. A PIB az ajánlatok felbontása után felvilágosításokat kérhet a pályázókról annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen.

3.2. A PIB kérdéseit, illetve azokra az érintett pályázó által adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott feltételek megváltoztatását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

4. Érvényesség, eredményesség

4.1. Érvénytelen az ajánlat, ha

4.1.1. az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be,

4.1.2. biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

4.1.3. a megvásárolni kívánt vagyon/vagyonrész mértékét és az ajánlati árat (díját) nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte,

4.1.4. az ajánlat a 4.11-4.13. pontokban felsoroltakon túlmenően nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak.

4.2. Eredménytelen a pályázat, ha

4.2.1. a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy az ajánlat a pályázati kiírás alapján nem értékelhető,

4.2.2. a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírás követelményeinek,

5. Döntés az ajánlatokról, illetve a pályázatról

5.1. Az ajánlatok érvényességéről, valamint a pályázat eredményességéről a kiíró jogosult és köteles dönteni, figyelemmel a pályázati felhívásban e szabályzatra, illetve e szabályzat rendelkezéseire.

6. A pályázat eredményének közlése és közzététele

6.1. A kiíró a pályázat eredményét a döntést követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül írásban közli valamennyi ajánlattevővel.

6

IV.

A szerződés megkötése

7. A szerződés megkötése

7.1. A kiíró csak azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte.

7.2. A pályázat nyertese az, akit a képviselő-testület nyertesnek nyilvánított.

7.3. A szerződést a pályázat elbírálásáról történt döntéstől számított lehető legrövidebb időn belül kell megkötni, de legkésőbb 30 napon belül.

7.4. Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződésben foglaltakat nem teljesíti - ezért a kiíró a szerződéstől elállhat - vagy a felek felbonthatják azt, úgy a kiíró a korábbi döntése alapján, jogosult a második legkedvezőbb ajánlattevővel szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.