1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szabadszállás Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 6080 Szabadszállás, Kálvin tér 1.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe megegyezik a település közigazgatási területével.

(4) Az önkormányzat képviselő-testülete polgármesteri hivatalának neve: Szabadszállási Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. § Szabadszállás város testvérvárosi kapcsolatot tart Schönenberg-Kübelberg, Vargyas, Gries és Varzi településekkel. További testvérvárosi kapcsolat létesítése a képviselő–testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

4. § Az önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

5. § (1) Szabadszállás város lapja a „Szabadszállási Hírmondó” mely megjelenik havonta.

(2) Az önkormányzat a kiadványt a település lakossága számára térítésmentesen biztosítja.

(3) Az önkormányzat honlapja a www.szabadszallas.hu, melyen keresztül friss információkkal látja el a város lakosságát.

6. § Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a város közügyeit. Gondoskodik a közszolgáltatásokról. Gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.

7. § Az önkormányzat helyi közügy önálló megoldását akkor vállalja, ha az nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását és az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak.

8. § (1) A képviselő-testület jelen rendelet 1. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott határozat ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet fordulni.

9. § Szabadszállás Város Önkormányzatának képviselő-testülete a polgármesterrel együtt 9 főből áll. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

10. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

11. § A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

12. § (1) Az újonnan megválasztott képviselő-testületet a megválasztott polgármester a választást követő 15 napon belüli időpontra hívja össze.

(2) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat a polgármester állítja össze.

(3) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(4) A képviselő-testület alakuló ülésén a polgármester és a képviselők esküt tesznek, melyről okmányt írnak alá

(5) Az alakuló ülésen a képviselő-testület dönt a polgármester tiszteletdíjáról és esetleges költségtérítéséről.

(6) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem fűzhető. Az alpolgármesterhez - bemutatkozását követően - kérdés intézhető, de személyére vonatkozóan vita nem kezdeményezhető. A polgármester javaslata alapján az alpolgármesteri tiszteletdíjról és költségtérítésről is dönteni szükséges.

(7) Az alakuló ülésre a rendes ülésre vonatkozó szabályok az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

13. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6, munkatervben meghatározott ülést (rendes ülés) tart.

(2) A rendes ülések szerdai napokon 16.00 órai kezdéssel tartandók, de kivételes esetben a polgármester más napra és más időpontra is összehívhatja az ülést. A képviselő-testületi ülést 22.00 óráig be kell fejezni.

14. § (1) A polgármester indokolt esetben - a munkatervben nem szereplő - rendkívüli ülést is összehívhat.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt

(3) A rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.

15. § (1) A képviselő-testület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében éves munkatervet fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza

(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér

(4) A polgármester a munkatervre vonatkozó javaslatát a benyújtott javaslatok lehetőség szerinti figyelembevételével készíti el.

(5) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület minden év első negyedévében egyszerű szótöbbséggel határoz.

16. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A meghívóhoz mellékelni kell a tárgyalni kívánt napirendi pontokhoz szükséges írásos előterjesztéseket is. Írásos előterjesztést csak a képviselő-testület tagjai és a napirend tárgyalásra tanácskozási joggal meghívottak kapnak.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kézbesíteni kell.

(4) Halaszthatatlan sürgős esetben a rendkívüli ülésre szóló meghívás történhet telefonon, e-mailen vagy sms formájában.

(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(6) Tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg az alábbi önszerveződő közösségeket:

17. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 1 nappal, rövid úton összehívott ülés esetén az ülés összehívását követően azonnal, a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell tájékoztatni.

(2) A képviselő-testület üléseit rendszerint a Polgármesteri Hivatal nagy tanácstermében tartja. Kivételes alkalmakkor ettől el lehet térni.

(3) A képviselő-testület nyílt üléséről a sajtó munkatársa tudósíthat, vágóképet (hangfelvétellel együtt) és fényképfelvételt készíthet a képviselő-testület tagjának és egyéb résztvevőjének zavarása nélkül.

(4) Az ülésről a hivatalosan rögzített hangfelvételen kívül külön hangfelvétel, valamint kép- és hangfelvétel nem készíthető.

(5) A rendes ülésről az önkormányzat által hivatalosan készített kép- és hangfelvétel az önkormányzat honlapján megjelenítésre kerül.

(6) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet és a tanácskozást nem zavarhatja.

(7) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(8) A hallgatóság az ülésen csak kivételes esetben kaphat szót a polgármester engedélyével.

18. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívóban tesz javaslatot.

(2) Az interpellációra és a kérdésre a napirend végén kerül sor.

(3) A zárt napirendi pont megtárgyalására elsődlegesen a nyílt napirend megtárgyalása után kerülhet sor.

(4) A polgármester a napirendi ponti javaslatát annak elfogadása előtt az ülésen szabadon módosíthatja.

(5) A polgármester javaslatára a napirend elfogadását követően az ülésen új napirendi pont felvehető, a felvett napirendi pont levehető, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztható vagy a felvett napirendi pont sorrendje módosítható, mely esetén a képviselő-testület az új napirend felvételéről, a felvett napirendi pont levételéről, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztásáról vagy a napirend sorrendjének módosításáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Későbbi ülésre való halasztásról már megkezdett napirend tárgyalásakor is dönthet a képviselő-testület, mely során - ha mód van rá - az ülés időpontját meghatározza.

(6) A képviselő a napirend előterjesztés során jogosult a napirendi pont felvételére, levételére vagy sorrendjére nézve javaslatot tenni. Napirendi pont felvételére irányuló javaslat a soron következő rendes képviselő-testület napirendjére irányuló javaslatnak tekintendő, kivéve, ha azt a polgármester sajátjának tekinti, és azt befogadja.

(7) Az elfogadott napirendi pontokhoz nem tartozó képviselői hozzászólás a napirendi pontok után terjeszthető elő.

19. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) Előterjesztést tehet:

(3) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a képviselő-testület elé. Kivételesen a képviselő-testület elé a polgármester vagy a polgármester által felkért szerv vagy személy szóbeli előterjesztést is terjeszthet a rendelettervezet kivételével.

(4) Rendelettervezetet – (2) bekezdéstől eltérően – képviselő, a polgármester és a jegyző nyújthat be.

(5) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(6) Szerződéskötés esetén a szerződéstervezetet kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni.

(7) Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmazhat.

(8) Az előterjesztés elkészítéséért, valamint a munkaterv szerinti határidőben történő benyújtásáért a napirend előadója a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valósságáért, a készítéskor rendelkezésre álló információkra vonatkozóan, valamint a határozati javaslatok megalapozottságáért.

20. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére - indokolt esetben - sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni.

(2) A sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülés megkezdését megelőző 24 óráig – sürgősségi indítvány nyújtható be a polgármesterhez.

(3) Rendelettervezet nem nyújtható be sürgősségi indítványként, kivéve, ha a hatályos rendelet azonnali módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, mert magasabb szintű jogszabályba ütközik vagy az önkormányzat érdekeit sérti.

(4) Sürgősségi indítványt előterjeszthet a 19. § (2) bekezdésének a) – e) pontjában szereplő személyek.

(5) Rendkívüli ülésre sürgősségi indítványt benyújtani nem lehet. A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend elfogadása előtt. A sürgősségi indítványt - elfogadása esetén - a képviselő-testület az írásban már kiadott napirendi pontok megtárgyalását követően, utolsónak tárgyalja meg.

21. § (1) A napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványt tehetnek a képviselők, melyet a polgármesternél kell írásban benyújtani.

(2) A képviselői indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül dönt.

(3) A javaslat elfogadása esetén a polgármester gondoskodik az előterjesztés elkészíttetéséről és a képviselő-testület következő rendes ülésre való előterjesztéséről.

22. § Módosító indítvány az önkormányzati rendelettervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.

23. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó) érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a képviselő-testület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás-kérés.

(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.

(4) A sem kérdésnek, sem interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli megjelölésével együtt visszaküldi.

(5) Rendkívüli ülésen nem lehet kérdést vagy interpellációt feltenni.

24. § (1) Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a képviselő-testület rendes ülését megelőző 3. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő a kérdést, megjelölve azt a személyt, akihez a kérdést intézi.

(3) A polgármester a kérdését válaszadás céljából a kérdezetthez továbbítja.

(4) Az írásban feltett kérdést a képviselő a képviselő-testület ülésén legfeljebb 3 percben ismertetheti.

(5) A kérdésre a képviselő-testület ülésén írásban vagy szóban válaszol a kérdezett, ha az ő feladatkörébe tartozik a kérdés megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg a kérdező részére, mely a rákövetkező rendes képviselő-testületi ülésen tájékoztatás céljából kiosztásra kerül.

(6) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a képviselő-testület nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

25. § (1) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz továbbá jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a képviselő-testület rendes ülését megelőző 4. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő interpellációját, megjelölve a személyt, akihez az interpellációt intézi.

(3) A polgármester az interpellációt válaszadás céljából az interpellálthoz továbbítja.

(4) Az interpellációt a képviselő a képviselő-testület ülésén legfeljebb 3 percben ismertetheti.

(5) Az interpellációra a képviselő-testület rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol az interpellált, ha az ő feladatkörébe tartozik az interpelláció megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg az interpelláló részére, mely a rákövetkező rendes képviselő-testületi ülésen kiosztásra kerül, és az interpelláló - ha a választ nem fogadja el - kérheti ezen rendes ülést megelőző 7. napig, hogy a képviselő-testület szavazzon az elfogadásáról.

(6) A válasz elfogadásáról az interpelláló indokolás nélkül igen vagy nem válasszal nyilatkozik. Ha az interpelláció tárgyalásakor az interpelláló nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

(7) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, egyébként a képviselő-testület nem foglal állást.

26. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

27. § (1) A képviselő-testület tagja a tárgyalásra kerülő napirendi pontok előtt felszólalással élhet.

(2) Napirend előtti felszólaláshoz a szót az elnök adja meg. A szó megadásához a testület jóváhagyása nem szükséges.

(3) A napirend előtti felszólalás időtartama maximum 2 perc lehet.

(4) A napirend előtti felszólalásban érintett képviselőt egy alkalommal 2 perc válaszadás

lehetősége illeti meg.

(5) A napirend előtti felszólalás tárgya nem lehet az adott ülésnapon napirendi pontokkal kapcsolatos. A napirend előtti felszólalással kapcsolatban vitát nyitni nem lehet.

28. § (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót a képviselő-testület ülésén. Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.

(2) Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz, mely javaslatról a képviselő–testület vita nélkül határozatot hoz.

(3) Ügyrendi javaslat:

(4) A (3) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a szót kérő képviselőnek meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.

(5) A vita lezárását követően ügyrendi javaslat csak a (3) bekezdés f) és g) pontjában foglaltak céljából kérhető.

29. § (1) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testületi ülésen, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.

(2) A képviselő legkésőbb az ülés megkezdéséig köteles bejelenti távolmaradását és annak okát a polgármesternek vagy a bizottsági elnöknek.

(3) Igazolatlan a távollét, ha a képviselő azt nem jelenti be, vagy utólag nem igazolja.

(4) Évenként három képviselő-testületi ülésről való igazolatlan hiányzás után a tiszteletdíj 25 %-kal 12 hónapig csökkentésre kerül.

(5) A tiszteletdíj csökkentésről a képviselő-testület a pénzügyi és igazgatási bizottság javaslata alapján egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A képviselői hiányzásokról a jegyző nyilvántartást vezet.

30. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. Ismerteti a távollévők, és a távollétüket bejelentők személyét. Javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(3) A képviselő-testület az ülés megnyitását követően dönt a napirendről. A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A napirend elfogadását követően az egyes napirendekhez tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő-testület.

31. § (1) A levezető elnök minden előterjesztés felett külön - külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a levezető elnök szükség szerint összefoglalót tart. Önkormányzati rendelettervezet, illetőleg az eredetileg előterjesztett határozati javaslat részbeni megváltoztatására irányuló módosítási indítványt, az indítványt előterjesztő konkrétan, szövegszerűen megfogalmazott formában terjesztheti elő.

(2) A levezető elnök a napirend tárgyalása során először a képviselő-testület tagjainak, majd a tanácskozási joggal meghívottaknak adja meg a szót.

(3) A hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében az elnök indítványozhatja a hozzászólások időtartamának 3 percre történő korlátozását, a vita lezárását.

(4) A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

(5) A levezető elnök a vitát lezárja, ha a napirendhez nincs további felszólaló.

(6) A tájékoztató napirendek felett nem lehet vitát nyitni.

32. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalása közben - idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján bármely képviselő indítványozhatja.

33. § A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.

34. § (1) A levezető elnök gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult

(2) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett, e rendeletben meghatározott intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

35. § (1) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt.

(2) A levezető elnök először a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg.

(3) Szavazni csak személyesen lehet.

(4) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással (kézfelemeléssel) hozza.

36. § Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők "igen", " nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

37. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tart, ha jogszabály előírja.

(2) Titkos szavazást tarthat:

38. § (1) A polgármester a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

(2) Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálását követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

(3) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri - a 36. § (1) bekezdésben foglalt szavazás kivételével - a szavazást a polgármester megismételtetheti. A szavazás döntésenként csak egyszer ismételhető meg.

39. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

40. § (1) A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét a napirend tárgyalása előtt.

(2) E kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője - ha tudomással bír róla - felszólítja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.

(3) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt. Ha a képviselő-testület kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a képviselő-testület dönt a 49. §-ban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásáról. A szankció ismételten is kiszabható.

41. § A képviselő-testület által hozott rendeleteket és a határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően, folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

42. § (1) A képviselő-testületi rendeletekről, határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

43. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.

(3) A rendeleteket a Városháza aulájában elhelyezett hirdető táblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

44. § (1) A képviselő-testület üléséről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, ebből

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

(3) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn kívül a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke és névsor szerint egy esetenként megválasztott képviselő aláírásával hitelesíti.

(4) A jegyzőkönyv jogszabály szerinti tartalommal történő elkészítéséről és annak továbbításáról a jegyző gondoskodik.

(5) A választópolgárok az ülésről készült jegyzőkönyveket a Polgármesteri Hivatal 16. számú szobájában tekinthetik meg, a zárt ülések jegyzőkönyveinek kivételével.

45. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás megtartására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó előírások az irányadók.

(2) A közmeghallgatás napirendjét, időpontját és helyét a helyben szokásos módon az ülés előtt legalább 15 nappal közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatáson a felszólalás, a jelentkezés sorrendje szerint történik.

(4) A közmeghallgatáson megjelent személy - nevének bemondását követően - 3 perces időtartamban egy közérdekű, a lakosság nagyobb csoportját érintő kérdéssel kapcsolatban egy alkalommal fejtheti ki véleményét.

(5) A közmeghallgatás során elhangzott kérdés és vélemény lehetőség szerint az ülésen szóban megválaszolandó. A kivizsgálást igénylő kérdés vagy észrevétel esetén a hozzászóló a kivizsgálás eredményéről írásban kap tájékoztatást.

46. § (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A fórumról jegyzőkönyv készül.

(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

47. § A képviselő – a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon felül - köteles:

48. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül.

49. § Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület dönt a képviselő tiszteletdíjának 25 %-os csökkentéséről.

50. § A 48-49. §-ban foglaltak vonatkoznak a bizottsági üléseken történő részvételre is.

51. § A képviselőt a képviselői tevékenysége ellátásáért, valamint bizottsági tagságáért, a tanácsnoki feladatellátásáért külön rendeletben meghatározott összegű havi tiszteletdíj illeti meg.

52. § (1) A képviselő-testület mezőgazdasági, külterületi és környezetvédelmi önkormányzati

feladatok ellátásának koordinálására és felügyeletére tanácsnokot választ.

53. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságot hoz létre és ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hozhat létre.

(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, és munkájának eredményességét.

(3) A testület által létrehozott állandó bizottság:

(4) A bizottság tagjainak névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

54. § (1) A bizottság fő feladatai különösen:

55. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét maga állapítja meg. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke helyettesíti.

(2) A bizottsági ülésre a képviselő-testületre vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók azzal, hogy levezető elnökön a bizottság elnökét kell érteni.

(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(4) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester a jegyző és a pénzügyi irodavezető.

56. § Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

57. § A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.

58. § A bizottság ügyviteli teendőit a polgármesteri hivatal látja el.

59. § (1) A polgármester feladatait főállásban látja el.

(2) A megválasztott polgármester illetményének emeléséről, egyéb juttatásainak megváltoztatásáról és jutalmazásáról a pénzügyi és ügyrendi bizottság javaslata alapján – a képviselő-testület határoz.

(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket külön képviselő-testületi rendelet állapítja meg.

(4) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(5) A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő feladatai:

(6) A polgármester egyetértési jogot gyakorol a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében a kinevezésnél, a vezetői megbízásnál, a vezetői megbízás visszavonásánál, a felmentésnél és a jutalmazásnál.

(7) A polgármester rendszeres fogadónapot tart minden hét hétfőn 14-17 óráig.

60. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester tevékenységét nem főállásban látja el.

(2) Az alpolgármester távolléte esetén helyettesíti a polgármestert.

(3) Segíti a polgármester munkáját, főleg egyes - a polgármester által meghatározott – beruházások szervezésénél.

(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

61. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Szabadszállási Polgármesteri Hivatal elnevezéssel polgármesteri hivatalt hoz létre.

(2) A polgármesteri hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által elkészített és a képviselő-testület által elfogadott ügyrend szerint működik. Az ügyrend tartalmazza a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait.

62. § (1) A polgármester pályázat alapján jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző

(3) A jegyzőt - távolléte vagy akadályoztatása esetén – az aljegyzői tisztség betöltetlensége esetén - teljes jogkörrel a pénzügyi irodavezető helyettesíti.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester a Polgármesteri Hivatalnak, a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges, törvényben meghatározott képesítési és egyéb előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.

(5) A jegyző minden hétfőn 14 óra és 17 óra között ügyfélfogadást tart.

63. § (1) A költségvetési rendelet alapja a költségvetési koncepció. Ennek során történik meg

64. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.

65. § A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.

66. § (1) Helyi népszavazást a választópolgárok 15%-a kezdeményezhet a polgármesternél.

(2) A képviselő-testület kitűzi a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezi.

(3) A képviselő-testület a népszavazás elrendeléséről - ha annak kitűzése nem kötelező - minősített többséggel határoz.

67. § (1) Népi kezdeményezést a választópolgárok legalább 5%-a terjeszthet elő a polgármesternél.

(2) A képviselő-testület a népi kezdeményezés megtárgyalásáról minősített többséggel határoz. A képviselő-testület megtárgyalja azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 10%-a terjesztett elő.

68. § (1) Ez a rendelet 2013. december 1-jén lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szabadszállás Város Önkormányzata Képviselő–testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2006. (XII.13.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 8/2007.(III.28.) önkormányzati rendelet, 14/2007.(VIII.29.) önkormányzati rendelet, 23/2007.(XII.29.) önkormányzati rendelet, 8/2010.(IV.02.) önkormányzati rendelet, 13/2010.(VII.01.) önkormányzati rendelet, 15/2010.(X.14.) önkormányzati rendelet, 18/2010.(XI.11.) önkormányzati rendelet, 4/2011.(III.31.) önkormányzati rendelet, 17/2011.(XII.01.) önkormányzati rendelet.