Tiszakécske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2000. (VIII. 18.) önkormányzati rendelete
a lakossági kezdeményezésre önkormányzati részvétellel és saját elhatározásból megvalósuló magánerős út-, járda- és közműépítések szervezéséről
Hatályos: 2021. 08. 01- 2021. 07. 31Tiszakécske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2000. (VIII. 18.) önkormányzati rendelete
a lakossági kezdeményezésre önkormányzati részvétellel és saját elhatározásból megvalósuló magánerős út-, járda- és közműépítések szervezéséről[1]
Tiszakécske Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, az épített környezet alakitásáról és védelméről (ÉPTV) szóló 1997. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a lakossági kezdeményezésre megvalósuló szabadon választott együttműködési formában, esetleg társulat útján az önkormányzat saját elhatározásában magánerős út-, járda- és közműépítések támogatására, szervezésére és a megvalósítás rendszerének szabályozására az alábbi rendelet alkotja:
I. FEJEZET A RENDELET HATÁLYA1
A Rendelet hatálya kiterjed Tiszakécske város közigazgatási területén a jóváhagyott ÁRT és az 253/1997. (X. 20.) Korm. rendelet(OTÉK) előírásainak, az 1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről, és a 30/1988. MT rendelet a végrehajtásáról, az 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet védelméről, az 1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról, a 38/1995. (IV.05.) Korm. rendeleta közműves ivóvízellátásról, és szennyvízelvezetésről, valamint a 160/1995. (XII.26.) Korm. rendeleta vízgazdálkodási társulatokról, szóló jogszabályokban foglaltak szerint a lakóingatlanok út és közművek ellátottságának megvalósítására az önkormányzat cselekvési lehetőségeinek figyelembe vételével.
A Rendelet az alábbi közműépítéseket szabályozza:
a.) Az önkormányzat saját elhatározásából épít közműveket, és a költségeit részben a lakosságra áthárítja.
b.) Lakossági kezdeményezésre szabadon választott együttműködési formában - esetleg társulat útján (lakossági közműépítő társulások, ill. viziközmű társulatok).
c.) Bizonyos közműfajták esetében a jegyzői hatáskör szerint rendeli el a rákötést az állampolgárok költségére.
(2) A támogatáshoz az alábbi feltételek teljesülése szükséges:
a.) Önszerveződő közmű létesítő szervezet (társulat-társulás) létrehozása területileg érintett érdekeltek minimum 2/3-os részvételével.
b.) Tagjai lehetnek a területileg érintett ingatlantulajdonosok, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.
c.) Egy érdekeltségi egységnek tekintendő az a terület, ahol a beruházás műszakilag és gazdaságilag hatékonyan megvalósítható.
(3) Támogatás önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanonként nyújtható.
1Módosította: 23/2008.(V.29) sz. rendelettel
2. § (1) A támogatással, lakossági kezdeményezés alapján, illetve az önkormányzat saját elhatározásából megvalósuló út-, járda és közműépítés az önkormányzat költségvetésével és fejlesztési tervével összhangban szervezhető.
(2) A lakossági út-, járda- és közműépítéssel érintett ingatlanok tulajdonosai a beruházás megvalósítására a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően lakossági közműépítő társulásokat, illetve víziközmű társulatokat (továbbiakban: közműlétesítő szervezet) hoznak létre.
3. § (1) Az út-, járda- és közműépítésekhez nyújtandó támogatás nyújtandó támogatás mértékének elbírálása és odaítélése kizárólag pályázati rendszerben történik. Pályázaton kívül e célra támogatás nem adható.
(2) E rendelet hatályba lépését megelőzően megvalósult (a beruházás befejeződött) és megkezdett út-, járda-, és közműépítéshez támogatás nem biztosítható.
(3) Az út-, járda- és közműépítésekre felhasználható támogatás, illetve saját önkormányzati beruházás keretösszegét az adott évi költségvetés határozza meg.
(4) Az út-, járda és közműépítések önkormányzati előkészítő és végrehajtó feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
4. § E rendelet alkalmazásában:
(1) ingatlan: helyrajzi számmal rendelkező telek
(2) közműépítés: ivóvíz-, gáz- és elektromos energia ellátás, valamint szenny- és csapadékvizelvezetés
(3) ivóviz bekötővezeték közüzemi szakasza: az elosztóhálózattól a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzárószerelvény vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig, bekötési vízmérő hiányában a telekhatárig terjedő vízvezeték és annak tartozékai
(4) szennyvíz bekötővezeték közüzemi szakasza: az ingatlanon keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszer-szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizeknek a szennyvíz elosztóhálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték, amelynek végpontja
- a) gravitációs vezeték esetén a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknának, vagy tisztitónyilásnak a kimeneteli
oldala, ezek hiányában zártsorú beépítés esetén az épület külső falsikja, nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala
b.) nyomott rendszer esetén a házi átemelő szivattyú elhelyezésétől függően az átemelő szivattyú nyomóoldali csonkját követő elzáró szerelvény, illetve épületen belüli elhelyezés esetén az épület külső falsíkja.
(5) Gázelosztó vezeték: az a csővezeték, amely a gázátadó állomás kilépő oldalától indul és a fogyasztói telekhatárnál ér véget,
Tartályos ellátás esetén a tartály telepítésére szolgáló ingatlanról kilépő közterületi csővezeték a fogyasztóik telekhatárig.
(6) Telekhatár: a szolgáltatással érintett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartás szerinti határa.
(7) Belterület: a település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult elsősorban összefüggő beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó kijelölt részt.
(8) Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és köz-, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.
II. FEJEZET ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ALAPJA ÉS MÉRTÉKE
5. § (1) Támogatás az alábbi műszaki tartalmakra adható:
a.) ivóvízhálózat esetén a meglévő hálózathoz való csatlakozástól az elosztóhálózatra és a bekötővezeték közüzemi szakaszára,
b.) szennyvizcsatorna esetén a meglévő hálózathoz való csatlakozástól a gravitációés és nyomóvezetékre - müszakilag szükséges berendezésekkel együtt-, és a bekötővezeték közüzemi szakaszára,
c.) gázelosztóvezeték esetén a meglévő hálózattól kiinduló gázelosztóvezetékre,
d.) elektromos hálózat esetén a kisfeszültségű elosztóhálózatra - légvezetékre vagy földkábelre a műszakilag szükséges tartozékaival együtt - a fogyasztói csatlakozások nélkül;
e.) tartályos gázellátás esetén a gáz tárolására szolgáló műszaki berendezés telepítésére szolgáló ingatlanról kilépő elosztóvezetékre
f.) útépítésnél a földmunkára és a pályaszerkezetre, valamint a hozzá tartozó csapadékvizelvezetésre - zárt csatornára vagy árokra - és a szükséges műtárgyakra.
g.) járdaépitéseknél kizárólag új járdaszakasz megépítéséhez szükséges anyagok biztosítására (homokos kavics, cement).
(2) Nem adható támogatás:
(a) ivóvízvezeték esetén: a betápláló főnyomóvezeték és műszaki berendezéseinek (nyomásfokozó)
b.) szennyvízcsatorna esetén: a főgyűjtő vezeték és műtárgyainak;
c.) elektromos energia ellátás estén: a nagy- és középfeszültségű hálózat és feszültsé-gátalakítók;
d.) vezetékes gázellátás esetén: nem a terület közvetlen ellátását biztosító nagy- vagy középnyomású gázvezeték, a nyomásszabályozó és annak elhelyezéséhez szükséges járulékos beruházás;
e.) tartályos gázellátás esetén: a gáz tárolásához szükséges műszaki berendezés, annak elhelyezéséhez szükséges járulékos beruházás;
f.) meglévő járdaszakaszok átépítéséhez
6. § (1) Önkormányzati támogatás mértéke közműfajtánként a beruházási költség %-ában:
a.) | ivóvízvezeték esetén | 60 % |
b.) | szennyvízcsatorna esetén | 60 % |
c.) | kommunális elektromos hálózat esetén | 50 % |
d.) | gázellátás (a rendelet 5. § (1) bek. d-e. pontjaiban meghatározott mindkettő) esetén |
|
e.) | útépítés és caapdékvízelvezetés esetén | 60 % |
g.) | járdaépítés estén anyagok biztosítása. | |
(2) Magánerőből megvalósuló út-, járda- és közműberuházáshoz az (1) bekezdésben meghatározott támogatáson felül bármely okból felmerülő többletköltség esetén további támogatás nem adható.
(3) Közművek építésénél első helyen ivóvízhálózat építése támogatható. Meglévő ivóvizvezeték setén az első támogatott közmű kizárólag a szennyvízcsatorna lehet, ha a kiépítésének feltételei adottak.
7. § A magánerős út-, járda- és közműépítések támogatása során a jelent rendelet 6. § (1) bekezdésében meghatározott sorrendet, mint prioritást kell figyelembe venni úgy, hogy egyformán kell elbírálni azokat a területeket, ahol már bizonyos közművek kiépültek azokkal a területekkel, ahol teljesen hiányoznak a közművek.
8. § (1) Ha városfejlesztési, városrendezési szempontokra tekintettel az utcaközösségek műszakilag indokolt szükségleteit meghaladó kapacitást, műszaki tartalmat, vagy magasabb minőségű színvonalat kell megvalósítani, akkor az ebből származó
költségkülönbözet - a jelen rendelet 6. §-ában meghatározott támogatáson felül az önkormányzatot, a jogszabály vagy megállapodás alapján a szolgáltatót terheli.
III. FEJEZET A PÁLYÁZAT
9. § (1) A támogatás csak pályázati úton adható. A pályázat kiírás feltételeit minden évben a költségvetési rendelet elfogadásáig a Hatósági Osztály készíti elő és Tiszakécske város Képviselő-testülete hagyja jóvá.
A támogatások megítéléséről a költségvetési fedezet függvényében a Képviselő-testület dönt.
10. § (1) Az út-, járda- és közműépítés beruházási költségének a jelen rendeletben biztosított támogatás feletti teljes összegét a közműlétesítő szervezetnek kell fedeznie.
IV. FEJEZET LAKOSSÁGI ÚT-, JÁRDA- ÉS KÖZMŰÉPÍTÉSEK SZERVEZÉSI FOLYAMATA
11. § (1) A lakossági kezdeményezésre megvalósuló út-, járda- és közműépítési
feladatok indítására vonatkozó pályázatot a beruházásban résztvevők által megválasztott közműlétesítő szervezet képviselője nyújtja be a Hatósági Osztályra.
(2) Amennyiben az út-, járda- illetve közművek megépítésének műszaki városrendezési akadálya nincs, a Hatósági Osztály a lakossági önrész 100%-ban történő befizetése után gondoskodik a szükséges kiviteli tervek elkészíttetéséről, illetve a gáz és villamoshálózati fejlesztési hozzájárulás átadásáról a szolgáltatóval a keretátadási szerződést megköti.
A tervezés és az ezzel összefüggő jogszabályi előírásoknak megfelelő szakhatósági hozzájárulások, engedélyezési költségek az önkormányzatot terhelik. A beruházási és bonyolítási feladatokat az építéssel kapcsolatosan térítésmentesen végzi.
V. FEJEZET A PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSA
12. § (1) A pályázatok elbírálásának szempontjai:
a.) a rendelet 1. §-ában foglaltak teljesülése,
b.) a rendelet 1. § (2) bekezdésében megfogalmazott részvételi arány,
c.) a létesítendő fejlesztés műszaki szükségessége, városfejlesztési és városrendezési szempontok,
d.) a tervezett beruházás alapközmű igénye, figyelembe véve a 6. § (1) bekezdésében meghatározott sorrendet,
e.) mely közművek építésével tárhatók fel nagyobb ellátatlan területek,
f.) közművel kevésbé ellátott területek az elbírálás során előnyt kapnak.
(2) Ha az elfogadott költségvetési rendelet az elbírált pályázatok támogatására a szükséges összeget nem biztosítja, akkor a képviselőtestület dönt alapján az elbírált pályázatok támogatási sorrendjéről és erről illetve a felhasználás módjáról.
(4) A fedezet hiányában elutasított pályázatokat – amennyiben a közműlétesítő szervezet azt írásbeli nyilatkozatával a továbbiakban is fenntartja és az esetleges időközi változtatásokat átvezeti – a Hatósági Osztály a következő évben az új pályázatokkal együtt elbírálásra ismételten előterjeszti (ezen pályázatokat az elbírálás során prioritás illeti meg.)
(5) A benyújtott pályázatok elbírálásáról Tiszakécske Város Polgármestere a költségvetési rendelet elfogadását illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a bizottsági döntéseket és képviselőtestületi határozatot követő 15 napon belül köteles valamennyi pályázót írásban értesíteni.
VI. FEJEZET A MAGÁNERŐS KÖZMŰBERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSA
13. § (1) A támogatás pénzügyi fedezet biztosításáról az önkormányzat éves költségvetési rendelete rendelkezik, ezen felhalmozási jellegű kiadásokra azonban kötelezettség csak a felhalmozási célú bevételek teljesítésével arányosan vállalható.
(2) A támogatás elnyerését követően a közműberuházás megvalósítására az önkormányzat által meghatározott határidőig a közműlétesítő szervezet köteles a vállalt lakossági önrész 100%-át az OTP Bank Rt-nél vezetett 11732208-15338112 sz. számlára befizetni.
Amennyiben a befizetés a jelzett határidőn belül nem történik meg, úgy a közműlétesítő szervezet elveszíti az egyszer már odaítélt önkormányzati hozzájárulás tárgyévi igénybevételére vonatkozó jogosultságát, ebben az esetben az önkormányzati rész kizárólag lakossági közműalapra fordítódhasson.
(3) A közműberuházások az út- és járdaépítés lebonyolítására és kivitelezésére a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv., ill. ha a beruházás költsége nem éri el a közbeszerzési törvényben előírt értékhatárt, a beruházási szabályzat előírásait kell alkalmazni.1
(4) A kivitelezési munkák megelőlegezésére a támogatás nem használható fel. A támogatás kifizetésére az elvégzett munkák arányában a beérkezett és leigazolt számla átvételét követően kerül sor, az elkülönített számlára történő átutalás útján – kivéve a gáz és elektromos vezeték létesítését, ahol az önkormányzat a kivitelezési
költséget pénzeszköz átadással, a szolgáltató számlájára utalja át.
1Módosította: 23/2008.(V.29:9 sz. rendelettel
14. § A leágazó vezetéket valamennyi érintett ingatlanhoz ki kell építeni a közterület végleges helyreállítása érdekében.
VII. FEJEZET UTÓLAGOS RÁCSATLAKOZÁS A LAKOSSÁGI KEZDEMÉNYEZÉSRE ILLETVE ÖNKORMÁNYZATI BERUHÁZÁSBAN MEGVALÓSULÓ KÖZMŰVEKRE
15. § Az az ingatlantulajdonos, aki a közműlétesítő szervezetben bármely okból nem vett részt, a közművekre utólag csak a hatályos jogszabályi rendelkezések, valamint a beruházási költségek egy ingatlanra jutó 6. § (1) bekezdésében meghatározott összegének a fizetési kötelezettség megállapításának évében a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított inflációs rátával növelt teljes összegének az önkormányzat részére egy összegben történő megtérítése mellett köthet rá. Ezen bevétel kizárólag közműfejlesztések hozzájárulására fordítható.
A szorzószámokat nem kell alkalmazni, a közmű üzembe helyezését követően megszerzett ingatlan tulajdonjog esetében.
VIII. FEJEZET ÚTÉPÍTÉSI ÉRDEKELTSÉGI HOZZÁJÁRULÁS
16. § (1) Azon közműlétesítő szervezetek, amelyek lakossági kezdeményezésre támogatással megépülő út-, járda megvalósításában nem vettek részt és a beruházáshoz anyagilag nem járultak hozzá, de annak használatában közvetlenül érdekeltek, és az érintettek több mint 2/3 részt vesz, abban az esetben az 1988. évi I. törvény közúti közlekedésről és a 30/1998. MT rendelet értelmében az önkormányzat által kezelt elkülönített számlára a használatba vételt követően útépítési érdekeltségi hozzájárulást kötelesek fizetni.
(2) Az útépítési érdekeltségi hozzájárulás mértéke a közműlétesítő szervezet által megfizetett egy ingatlanra eső költségnek a fizetési kötelezettség megállapításának évében a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított inflációs rátával növelt összege, a sarok telek esetében a bejelentett lakcimben szereplő utca kiépítésénél az egy ingatlanra eső költségének 100 %-ának, a sarok telek másik utcára eső telek határánál történő útépítésnél, ha az ingatlannak az útra kijárása van, vagy ha megépíti a kijárást az egy ingatlanra eső költségének 25 %-át kell a fizetési kötelezettség megállapításának évében a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított inflációs rátával növelt összege.
(3) Útépítési érdekeltségi hozzájárulás 31. § (2) bekezdés szempontjából a közút használatában érdekeltek: a közút mentén ingatlan tulajdonnal, földhasználati joggal,
- 8 -
ipari közlekedési, kereskedelmi, vagy mezőgazdasági tevékenység céljára szolgáló telephellyel rendelkező magánszemélyek és jogi személyek
(4) Az önkormányzat az elkülönített számlára befizetett érdekeltségi hozzájárulást köteles útépítések fejlesztésére fordítani.
IX. FEJEZET VÍZI LÉTESÍTMÉNYEK KÖZCÉLÚ ÉRDEKELTSÉGI HOZZÁJÁRULÁSA
17. § (1) Azon közműlétesítő szervezet, amely önszervező kezdeményezésre vízi létesítmények megvalósításában vett részt, az érdekeltek több mint 2/3-os arányában, az érdekeltségi területen ingatlannal rendelkező, de a beruházásból anyagi részt nem vállaló, de annak használatában közvetlenül érdekelt természetes és jogi személyek felé a 160/1995. Korm. sz. rendelet a vízgazdálkodásról szóló törvény végrehajtásának 24. § (1) bekezdése értelmében – a vízi létesítmények kezelője, illetve tulajdonosa – a törvény 8. § (2) bekezdése alapján közcélú érdekeltségi hozzájárulást állapít meg.
(2) A végrehajtási rendelet 25. § bekezdése szerint a közcélú érdekeltségi hozzájárulás kivetését a 24. § (1) bekezdésében megjelölt állami szerv a rendelet 16. § szerint meg növelt összegét az önkormányzat jegyzője megkeresésével kezdeményezi
A közcélú érdekeltségi hozzájárulás befizetése az önkormányzat által kezelt elkülönített számlára történők, ezt az összeget az önkormányzat közcélú vízi létesítmények fejlesztésére köteles fordítani.
X. FEJEZET VILLAMOS ÉS GÁZKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSÉNEK KÖZCÉLÚ ÉRDEKELTSÉGI HOZZÁJÁRULÁSA
18. § (1) Azon közműlétesítő szervezet, amely önszervező kezdeményezésre villamos és gázközművek megvalósításában vett részt, az érdekeltek több mint 2/3-os arányában, az érdekeltségi területen ingatlannal rendelkező, de a beruházásból anyagi részt nem vállaló, de annak használatában közvetlenül érdekelt természetes és jogi személyek felé – ezek a beruházások úgynevezett átadott pénzeszközökből valósulnak meg, ezért vagyonnövekedésből sem az önkormányzat, sem a lakosság semmilyenformában nem részesül – a polgári jog területén alkalmazható eljárások szerint a szolgáltató közcélú érdekeltségi hozzájárulást állapít meg.
(2) A közcélú érdekeltségi hozzájárulás kivetését – jelen rendelet 16. §-a szerint megnövelt összeget – az önkormányzat jegyzője megkeresésével kezdeményezi.
A közcélú érdekeltségi hozzájárulás befizetése az önkormányzat által kezelt
elkülönített számlára történik. Ezt az összeget az önkormányzat a fenti közművek fejlesztésre köteles fordítani.
XI. FEJEZET ÚTÉPÍTÉSI ÉS KÖZMŰVESÍTÉSI HOZZÁJÁRULÁS
19. § (1) Az 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet védelméről 28. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a kiszolgáló utat, illetőleg közművet a települési önkormányzat megvalósította, annak költségét részben, de legfeljebb a költségek 90 %-áig az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás nem róható ki, ha az út és közműépítéshez szükséges terület kialakítása érdekében korábban lejegyzett telekrészért járó kártalanítás összegének megállapítása során az út és a közmű megépítéséből eredő értéknövekedést figyelembe vették.1
(2) Útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét a térség fejlesztését érintő beruházás költségének szétosztása az ingatlantulajdonosok arányában – a jelen rendelet szerint 16. §-ában foglaltak szerint – kerül meghatározásra.
Útépítési és közművesítési hozzájárulás megfizetése az önkormányzat által kezelt elkülönített számlára történik. Ezen összeget az önkormányzat a fenti közművek fejlesztésére köteles fordítani.
XII. FEJEZET TULAJDONOSI RENDELKEZÉSEK
20. § (1) A lakossági kezdeményezésre támogatással, illetve önkormányzati beruházásban meg valósuló közművek, járdák és utak közül a
a.) gáz és elektromos közművek a szolgáltató,
b.) egyéb közművek, valamint az utak és a járdák az önkormányzat
tulajdonába kerülnek.
(2) Fenntartásukról, fejlesztésükről a műszaki átadástól, illetve az üzembe helyezéstől a tulajdonos, illetve a kezelő köteles gondoskodni.
1Módosította: 23/2008.(V.29.) sz. rendelettel
XIII. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK
21. § (1) A közmű létesítésében részt nem vett, de a közmű használatában érdekeltekre érdekeltségi hozzájárulás kivetése az 1988. évi I. törvény. az 1997. évi LXXVIII. törvény, a 160/1995. Korm. sz. rendelet, a polgári jog területén alkalmazható eljárások szerint, illetve ha megalakul a vízi közmű társulat döntése alapján történik.
(2) Amennyiben a kivetett összeg befizetése a határozatban megjelölt határidőre nem történik meg, az összeg közadók módjára behajtható.
(3) Megvalósult közműre a közműépítésben részt nem vevők csak abban az esetben köthetnek rá utólagosan, ha az egy érdekeltségi hozzájárulást az önkormányzat számlájára befizetik a rendeletben foglaltak szerint.
(4) A befizetés csak a rákötés lehetőségét biztosítja, de nem tartalmazza a közműre rákötés kivitelezési költségeit.
(5) E rendelet alkalmazásában érdekeltnek megtekinthető az, akinek az ingatlanát a megvalósuló közmű érinti.
(6) 1
XIV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
22. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Rendelkezéseit csak az ezt követően induló magánerős, illetve 100%-os önkormányzati beruházásokra lehet alkalmazni.
Tiszakécske , 2008. május 29.
Dombiné Horpácsi Mária sk. Kovács Ernő sk.
aljegyző polgármester
1Hatályon kívül helyezte: 23/2008.(V.29.) sz. rendelettel