Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (IX. 8.) önkormányzati rendelete
Tiszakécske Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 8/2016. (IV.28.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2022. 10. 08Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (IX. 8.) önkormányzati rendelete
Tiszakécske Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 8/2016. (IV.28.) önkormányzati rendelet módosításáról
Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm.rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított állami főépítészi, környezetvédelmi és természetvédelmi, népegészségügyi, közlekedési hatósági, örökségvédelmi, ingatlanügyi, földügyi igazgatási, erdészeti véleményezési jogkörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, vízügyi igazgatási, vízügyi, vízvédelmi hatósági hatáskörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, természet és tájvédelmi véleményezési jogkörében eljáró Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága és Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, polgári védelmi, iparbiztonsági hatáskörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, közlekedési és természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, a vizek védelmével, illetve kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető szempontok teljesülése érdekében a Vízügyi Főigazgatóság nevében is eljáró Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, vízi közlekedési és polgári légiközlekedési hatósági jogkörében eljáró Technológiai és Ipari Minisztérium jogelődje az Innovációs és Technológiai Minisztérium, katonai légügyi és honvédelmi hatáskörében eljáró Honvédelmi Minisztérium, bányászati, geológiai hatáskörében eljáró Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, a Pest Megyei Önkormányzat, Tiszajenő Község Önkormányzata, Jászkarajenő Község Önkormányzata, Kocsér Község Önkormányzata, Szentkirály Község Önkormányzata, Lakitelek Nagyközség Önkormányzata, Tiszaug Község Önkormányzata, Tiszakürt Község Önkormányzata, Tiszainoka Község Önkormányzata, Nagyrév Község Önkormányzata, a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 11/2017. (V.25.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek, és a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 23/2019. (XI.01.) önkormányzati rendelet 4. melléklet 1.1.16. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Tiszakécske Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 8/2016. (IV.28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A város közigazgatási területén területet felhasználni, telket és építési területet kialakítani, építési tevékenységet végezni csak)
(előírásai szerint szabad.)
2. § (1) A Rendelet 4. § (1) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
(2) A Rendelet 4. § (1) bekezdése a következő 17. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
3. § (1) A Rendelet 7. § (1) bekezdés c) pontja a következő cc) alponttal egészül ki:
(A beépítésre szánt területek és telkeik az alábbi terület-felhasználási egységekbe és azon belül építési övezetekbe tartoznak:
Gazdasági területen:)
„cc) általános gazdasági terület (betűjele Gá)”
(2) A Rendelet 7. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A beépítésre szánt területek és telkeik az alábbi terület-felhasználási egységekbe és azon belül építési övezetekbe tartoznak:)
(3) A Rendelet 7. § (2) bekezdés d) pontja a következő dd) alponttal egészül ki:
(A beépítésre nem szánt területek és telkeik az alábbi terület-felhasználási egységekbe és azon belül övezetekbe tartoznak:
Mezőgazdasági területen:)
„dd) korlátozott használatú mezőgazdasági terület (betűjele: Mák)”
(4) A Rendelet 7. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A beépítésre nem szánt területek és telkeik az alábbi terület-felhasználási egységekbe és azon belül övezetekbe tartoznak:)
4. § A Rendelet 8. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, ahol a beépítési módra vonatkozó számjel 0, ott a tömbre jellemző beépítési mód alkalmazandó, vagy az épületek közötti legkisebb tűztávolság a mérvadó. A tömbre jellemző beépítési mód rajzokkal és fotókkal igazolandó.
(4) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, ahol a beépítettség legnagyobb mértékére vonatkozó számjel 0, a jelenlegi beépítettség az OTÉK keretei között 10 %-kal, de legfeljebb a tömbben előforduló legnagyobb beépítettség mértékéig növelhető. A tömb legnagyobb beépítettsége számítással igazolandó.”
5. § A Rendelet 9. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Telekegyesítés és telekhatár-rendezés esetén az övezetre előírt telekterületnél kisebb telek is kialakítható, de ez építési jogot nem keletkeztet.”
6. § A Rendelet 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Távközlési magas építmény, adótorony, önálló antenna építmény, bárhol létesíthető, kivéve:
a) Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken és ezek pufferterületein;
b) ökológiai folyosóként feltüntetett, továbbá Mák korlátozott használatú mezőgazdasági területeken,
c) beépítésre szánt lakó, vegyes, üdülő területen az adótorony, antenna magasságának 5-szörös távolságán belül,
d) szomszéd települések beépítésre szánt területeinek határától 2000 m-en belül,
e) tanyák környezetében az adótorony, antenna magasságának 5-szörös távolságán belül,
f) utak és közművezetékek környezetében az adótorony, antenna magasságának 1-szeres dőléstávolságán belül,
g) erdőterületen.”
7. § (1) A Rendelet 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Állattartó építmény ha e rendelet másként nem rendelkezik, csak a Holt-Tisza partélétől számított 100 m-es távolságon kívül mezőgazdasági területeken, különleges mezőgazdasági üzemi területeken, és lakóterületen a 600 m2-t meghaladó területű telkeken közterületről nem látható módon létesíthető.”
(2) A Rendelet 34. §-a a következő (16) és (17) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Meglévő telek az egyéb övezeti előírások betartásával akkor is beépíthető, ha annak területe kisebb az övezetre előírt telekterületnél.
(17) Meglévő épület, e rendelet előírásainak megfelelő rendeltetéssel a beépítési paraméterek növelése nélkül akkor is felújítható, bővíthető, átalakítható, újjáépíthető, ha annak beépítési módja, telekbeépítettsége, építménymagassága meghaladja az építési övezetre, övezetre jelen rendeletben megállapított legnagyobb értéket.”
8. § A Rendelet a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) Általános gazdasági terület (Gá) építési övezetbe a szabályozási terven lehatárolt meglévő és tervezett területek tartoznak.
(2) Területén az OTÉK 20/A. §. (1)- (2) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Az általános gazdasági területeken a közművesítettség mértéke részleges, mely az OTÉK 33. § (2) szerint teljesíthető.
(4) A szükséges védőterületekről minden esetben a telken belül kell gondoskodni.
(5) Melléképítmények a védőtávolságok betartásával építési helyen belül szabadon elhelyezhetők az OTÉK 31. § előírásai együttes alkalmazásával.
(6) Megengedett legnagyobb épületmagasságba a technológiai berendezés, kémény nem számít bele.
(7) Telekhatártól való telepítési távolság meghatározásakor a megengedett épületmagasságot és a legkisebb tűztávolságot kell figyelembe venni.”
9. § A Rendelet 43. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Tisza-part, töltés- Keszeg körút- Fogoly utca- Vadász utca által határolt területen
a) A meglévő épület helye építési helynek minősül.
b) Az építési helyet telkenként kell megállapítani, melyet 5 m előkert, kialakult oldal és hátsókert határol, amelyen belül az épületek és építmények szabadon elhelyezhetők. Ez az előírás telekalakítási eljárásokban telekegyesítésre nem alkalmazható.
c) Az épület meglévő épületmagassága, amennyiben az 4,5 m-t meghaladó, adottságnak tekintendő, amely nem növelhető, épületbővítés legfeljebb a meglévő épületmagassággal végezhető, de a meglévő oldal és hátsókert nem csökkenthető.
d) A 4,5 m épületmagasságot el nem érő épületek épületmagassága legfeljebb 4,5 m-ig növelhető. Az új épületek épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
e) A telek meglévő beépítettsége adottságnak tekintendő, amennyiben az meghaladja a 20 %-os mértéket, a 8. §(4) alkalmazható.
f) A telken lévő épület(ek) teljes elbontása esetén az új beépítettség legfeljebb 20 % lehet.”
g) Meglévő épületek homlokzatán 2016. június 1-én meglévő ablakok, ajtók adottságnak tekintendők akkor is, ha a hatályos szabályok szerint azon a homlokzaton már nem létesíthetők. Ezek a nyílászárók építési engedélyhez kötött építési tevékenységek végzésekor megtarthatók, de további nyílászárók ezeken a homlokzatokon nem létesíthetők.”
10. § A Rendelet 47. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A Holt-Tisza partélétől mért 100 m-en belül új épület nem helyezhető el, meglévő épület állattartó épületté nem minősíthető.”
11. § (1) A Rendelet 53. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Mezőgazdasági területen
a) legalább 20 m szélességű telek oldalsó telekhatárától legalább 4 m-re, hátsó telekhatárától legalább 7,5 m-re, az út menti telekhatártól a meglévő vagy tervezett úttengelytől számított legalább 11 m távolságra lehet épületet elhelyezni.
b) 20 m-nél keskenyebb telek esetén az oldalsó telekhatártól legalább 3 m-re lehet épületet elhelyezni, egyebekben az a) pont előírásait kell alkalmazni.
c) Az a) és b) pontok előírásait telekalakítási eljárásban is alkalmazni kell, mint lehetséges építési helyet figyelembe véve.”
(2) A Rendelet 53. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Birtokközpont - ahol e rendelet másként nem rendelkezik- országos mellékutak 100 m-es védőtávolságán és a Holt-Tisza partélétől számított 100 m-en kívül kialakítható, ha megközelítése legalább 10 m szélességű útról biztosítható.”
(3) A Rendelet 53. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Mezőgazdasági övezetekben a Holt-Tisza partélétől számított 100 m-es távolságon belül új épület nem helyezhető el.”
12. § A Rendelet 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az általános mezőgazdasági övezet (betűjele: Má) övezetekben a
a) kialakítható telek nagysága (min.): 3000 m2,
b) kialakítható telek legkisebb szélessége (min.): 30 m.”
13. § A Rendelet 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az általános mezőgazdasági tanyás (betűjele: Mát) („bögi szőlők” és Kurázs) övezetekben a
a) kialakítható telek nagysága (min.): 3000 m2,
b) kialakítható telek legkisebb szélessége (min.): 30 m.
c) beépíthető meglévő telek átlagos szélessége (min) 25 m”
14. § A Rendelet 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mezőgazdasági kertes övezet (betűjele: Mk) övezetekben a
a) kialakítható telek nagysága (min.): 720 m2,
b) kialakítható telek legkisebb szélessége (min.): 20 m.”
15. § A Rendelet a következő 56/A. §-sal egészül ki:
„56/A. § (1) A korlátozott használatú mezőgazdasági terület (betűjele: Mák) övezetekben az
a) kialakítható telek nagysága (min.): 6000 m2,
b) kialakítható telek legkisebb szélessége (min.): 30 m.
(2) Az övezetben új épület nem létesíthető, meglévő épület állattartó épületté nem minősíthető.”
16. § A Rendelet 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. § A Kb-Sp jelű különleges beépítésre nem szánt sportolási, szabadidős területen sportpályák, golfpályák és ezek rendeltetésszerű működéséhez szükséges építmények helyezhetők el.
a) a) A kialakítható legkisebb telekterület 5000 m2
b) b) Megengedett telekbeépítettség legfeljebb 10 %.
c) c) Épület a Holt-Tisza partélétől számított 100 m-es távolságon belül, a nagyvízi mederrel érintett területrészen és a telekhatártól számított 5 m-en belül nem, egyébként szabadon állóan, legfeljebb 5,5 m épületmagassággal helyezhető el. Az épületmagasság számításakor a kémény és egyéb technológiai berendezés figyelmen kívül hagyható.
d) d) A területre vonatkozó zaj-határértékek a lakóterületre vonatkozókkal megegyezőek.”
17. § A Rendelet 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kb-En jelű különleges megújuló energiaforrás elhelyezésére szolgáló területen csak a megújuló energiaforrások létesítményei, ezek kiszolgáló épületei helyezhetők el legfeljebb 5% telekbeépítettséggel, a technológiai igény szerinti épületmagassággal. Szélerőmű nem létesíthető.”
18. § (1) A Rendelet 65. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Kb-Tur jelű különleges turisztikai célú terület a Wesselényi utca és a Tisza közötti terület valamint a Holt-Tisza északi K-NY-i irányú ága és a 949/1 hrsz-ú Tiszasor között kijelölt terület.
(2) A területen a Holt-Tisza partélétől számított 100 m-es távolságon kívül idegenforgalmi-turisztikai, kutatási célú, testvérvárosi, nemzetközi kapcsolatok erősítését szolgáló
a) a) egyházi, igazgatási, oktatási, egészségügyi és szociális épületek,
b) b) környezetére nem zavaró hatású közösségi szórakoztató épület,
c) c) ismeret-terjesztési célú közösségi épület,
d) d) vendéglátó épület,
e) e) néprajzi bemutató, kézműipari épület, skanzen,
legfeljebb 10 % telekbeépítettséggel, legfeljebb 7,5 m épületmagassággal elhelyezhető.”
(2) A Rendelet 65. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület 3000 m2
b) beépíthető az a telek, amely legalább 50 m széles és legalább 3000 m2,
c) az elhelyezhető épület
ca) utcai telekhatártól legalább 5 m-re,
cb) oldalsó telekhatártól legalább 3,75 m-re létesíthető.
(4) Telekalakítási eljárásokban az építési helyet a (2) és (3) bekezdések alkalmazásával kell figyelembe venni.”
19. § (1) A Rendelet 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A területen a Holt-Tisza partélétől számított 100 m-es távolságán kívül horgászturisztikai, oktatási célú, testvérvárosi, nemzetközi kapcsolatok erősítését szolgáló
a) vendéglátó épület,
b) környezetére nem zavaró hatású közösségi szórakoztató épület,
c) ismeret-terjesztési célú közösségi épület,
d) horgászkemping,
e) horgásztanya,
legfeljebb 10 % telekbeépítettséggel, legfeljebb 5,5 m épületmagassággal elhelyezhető.”
(2) A Rendelet 66. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az övezetben
a) kialakítható legkisebb telekterület 1000 m2
b) beépíthető az a telek, amely legalább 20 m széles és legalább 1000 m2
c) az elhelyezhető épület
ca) utcai telekhatártól legalább 5 m-re,
cb) oldalsó telekhatártól legalább 2,75 m-re létesíthető.
(4) A 2022. január 1-én hatályos építési engedéllyel rendelkező építkezésekre a (3) bekezdés és a „Holt- Tisza partélétől számított 100 m-es távolságán kívül” előírás nem vonatkozik, az előkert ezekben az esetekben „0m” is lehet.
(5) Telekalakítási eljárásokban az építési helyet a (2) és (3) bekezdések alkalmazásával kell figyelembe venni.”
20. § (1) A Rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
21. § Hatályát veszti a Rendelet 16. § (4) bekezdése.
22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
23. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult hatósági eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően indult, folyamatban lévő ügyekben az érdekelt kérelmére akkor lehet alkalmazni, ha az szomszédjogot és közérdeket nem sért.
1. melléklet
2. melléklet