Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (VII. 27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról
Hatályos: 2023. 08. 02Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (VII. 27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról
Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdésének b)-c) pontjában és a (4) bekezdésében, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, és a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 23/2019. (XI.01.) önkormányzati rendelet 4. melléklet 1.1.12. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya Tiszakécske Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló nemzeti vagyonra, annak tulajdonosi joggyakorlójára és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti használójára terjed ki.
(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni minden olyan, az önkormányzat vagyonát érintő kérdésben, amelyben más önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik.
(3) Külön önkormányzati rendelet rendelkezik
a) a közterület használat szabályairól,
b) a Tiszakécskei Városi Piac fenntartásáról,
c) az önkormányzat által az államháztartáson kívüli források átvételéről és az államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról,
d) az önkormányzati tulajdonú telkekhez nyújtott vételár-kedvezményről, és
e) az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Az önkormányzat vagyona az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon, beleértve a vagyoni értékű jogot, az önkormányzatot megillető követelést, valamint az önkormányzatot terhelő tartozást.
2. Forgalmi értékbecslés: ingatlan esetében ingatlanforgalmi értékbecslői vélemény, ingó esetében tárgyi értékbecslői vélemény.
3. Forgalomképtelen nemzeti vagyon: a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti vagyon.
4. Korlátozottan forgalomképes vagyon: a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti vagyon.
5. Mezőgazdasági rendeltetésű ingatlan: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII törvény 5. § 17. pontjában meghatározottak szerinti ingatlan, és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett művelési ágtól függetlenül minden olyan ingatlan vagy ingatlanrész, melyen mezőgazdasági művelés folyik az ingatlan művelési ágának megfelelő végleges hasznosításáig.
6. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti vagyon.
7. Üzleti vagyon: a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 18. pontja szerinti vagyon.
Az önkormányzat vagyona
3. A törzsvagyon
3. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen nemzeti vagyon körét az Nvtv. 5. § (3) bekezdése szabályozza.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi a Nvtv. 5. § (5) bekezdésében felsorolt vagyonelemeken túl a tulajdonában lévő
a) műemlék,
b) köztéri és egyéb műalkotás,
c) muzeális gyűjtemény és a muzeális emlék,
d) kulturális javak,
e) állami feladatellátás céljából vagyonkezelésbe adott vagyon,
f) sportlétesítmény és épülete, épületrésze,
g) helyi védettség alatt álló természeti terület,
h) köztemető, és
i) minden más vagyon, amelyet törvény vagy az önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképesnek nyilvánít.
4. Az üzleti vagyon
4. § A törzsvagyonba nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes. Az üzleti vagyon e rendeletben meghatározott eljárás útján korlátozás nélkül hasznosítható.
5. A vagyontárgyak besorolása
5. § Egyes vagyontárgyak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé, korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, üzleti vagyonná nyilvánításáról a képviselő-testület dönt.
6. A vagyon nyilvántartása
6. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyon részletes kimutatását a vagyonkimutatás tartalmazza, amelynek felfektetéséről és folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A vagyonkimutatás az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadás) csatolva kell bemutatni a képviselő-testületnek.
(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyon terheit is.
(4) A vagyonnyilvántartás feladatait a polgármesteri hivatal és az önkormányzat költségvetési szerveinek gazdasági szervezete látja el.
A vagyongazdálkodás szabályai
7. A vagyongazdálkodási terv
7. § (1) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására és gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket.
(2) Az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására és gyarapítására a vagyongazdálkodási tervvel összhangban kerülhet sor.
8. A tulajdonosi jogok gyakorlása
8. § (1) Az önkormányzat nevében a tulajdonosi jogokat hatáskörtől függően Tiszakécske Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület), a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság (a továbbiakban: bizottság) és a polgármester gyakorolja.
(2) A vagyon használója önkormányzati költségvetési szerv, vagyonkezelő, használatra törvény alapján jogosult állami szerv, vagy a vagyontárgyat hasznosító átlátható szervezet vagy természetes személy lehet.
(3) Az önkormányzat a tulajdonjoga gyakorlásával összefüggő egyes feladatait az (1)-(2) bekezdésben foglaltak közreműködésével látja el.
9. § (1) A tulajdonosi jog gyakorlóját – az e rendeletben foglalt kivételekkel – a tulajdonjog változásával járó döntés esetén a vagyonelem értéke, egyéb tulajdonosi rendelkezés esetén a vagyonelem éves hasznosítási ellenértéke alapján kell megállapítani.
(2) Amennyiben a tulajdonosi joggyakorlás a vagyonelem egy részére vonatkozik, úgy a tulajdonosi jogok gyakorlóját a vagyonelem döntéssel érintett részének értéke vagy éves hasznosítási ellenértéke alapján kell meghatározni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott értéknél az e rendelet 10-11. §-a alapján megállapított értékéket kell alapul venni.
9. A vagyontárgyak értékelése
10. § (1) Ingatlan és ingó visszterhes elidegenítése, ingatlan vásárlása, valamint ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog, haszonélvezeti jog visszterhes alapítása vagy megszerzése esetén a forgalmi érték, valamint a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának megállapítása érdekében – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – forgalmi értékbecslést kell beszerezni.
(2) Az azonos adottságú ingatlanok sorozatos értékesítése esetén az értékbecslést elegendő egy ingatlanra vonatkozóan elkészíttetni.
(3) A (1) bekezdéstől eltérően nem kell forgalmi értékbecslést beszerezni ingó dolog esetén, ha az azonos rendeltetésű ingó dolog kereskedelmi, vagy piaci ára alapján a forgalmi érték megállapítható.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott forgalmi értéket az összehasonlító árak módszerével szükséges megállapítani. Az összehasonlító árak módszere használata esetén az ingó vonatkozásában szokásos piaci árnak azt az árat kell tekinteni, amelyet független felek alkalmaznak összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor. Összehasonlítható eszköz árának a világhálón értékesített, vagy értékesíteni kívánt hasonló termék(ek) árát kell tekinteni. A javasolt eladási ár meghatározásához három darab, hasonló eladásra kínált termék eladási ajánlata, paraméterei szükséges. A forgalmi érték nem lehet kisebb, mint a számviteli nyilvántartásban szereplő értéke az ingó vagyonnak, de ha a vagyonelem így meghatározott értéke eléri az kétmillió forint egyedi értéket, értékbecslő által készített értékbecslés figyelembe-vételével kell az árat megállapítani.
11. § (1) A tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok visszterhes elidegenítése vagy megszerzése esetén a forgalmi értéket az aktuális piaci ár, a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a befektetési szolgáltatók által közzétett másodlagos piaci forgalomban kialakult ár alapján kell meghatározni.
(2) Részesedést, üzletrészt, illetve tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír visszterhes elidegenítése vagy vásárlása esetén a forgalmi értéket üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
12. § (1) Ingó és ingatlan visszterhes elidegenítése, valamint ingatlan vásárlása esetén a vételárat az 10. § és 11. §-ok alapján megállapított érték figyelembe-vételével a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv állapítja meg.
(2) Vagyonelem visszterhes hasznosítása esetén a szolgáltatás értékarányos ellenértékét a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv egyedi mérlegelés alapján állapítja meg.
10. A vagyontárgyak megszerzése
13. § (1) Vagyontárgy megszerzése, létesítése, pótlása és gyarapítása érdekében a polgármester dönt az adott évi költségvetési rendeletben, a vagyontárgy megszerzésére, létesítésére, pótlására és gyarapítására meghatározott előirányzat erejéig a vagyontárgy megszerzésére, létesítésére, pótlására és gyarapítására irányuló szerződés megkötéséről.
(2) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a megszerezni kívánt vagyontárgy értékére tekintettel
a) nettó 200 000 forint értékhatárig a polgármester,
b) nettó 200 001 forintot elérő, azonban nettó 1 000 000 forintot meg nem haladó értékhatár között a bizottság,
c) nettó 1 000 001 forintot elérő, vagy azt meghaladó értékhatár esetén a képviselő-testület
dönt.
(3) Ingatlan szerzéséről értékhatártól függetlenül a képviselő-testület dönt.
11. A vagyontárgyak visszterhes átruházása és hasznosítása
14. § (1) Ingó vagyon visszterhes elidegenítéséről
a) nettó 200 000 forint értékhatárig a polgármester,
b) nettó 200 001 forintot elérő, azonban nettó 1 000 000 forintot meg nem haladó értékhatár között a bizottság,
c) nettó 1 000 001 forintot elérő, vagy azt meghaladó értékhatár esetén a képviselő-testület
dönt.
(2) Ingatlan visszterhes elidegenítéséről értékhatártól függetlenül a képviselő-testület dönt.
(3) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik ingó- és ingatlan visszterhes hasznosításáról
a) nettó 200 000 forint értékhatárig a polgármester,
b) nettó 200 001 forintot elérő, azonban nettó 1 000 000 forintot meg nem haladó értékhatár között a bizottság,
c) nettó 1 000 001 forintot elérő, vagy azt meghaladó értékhatár esetén a képviselő-testület
dönt.
15. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának visszterhes átruházása, hasznosítása – ha törvény kivételt nem tesz – a mindenkori költségvetési törvényben az Nvtv. 11. § (16) bekezdésére és az Nvtv. 13. § (1) bekezdésére hivatkozással megállapított értékhatár felett csak az Nvtv. 11. § (16) bekezdése és az Nvtv. 13. § (1) bekezdése szerinti nyílt versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával, 2 000 000 forint egyedi bruttó forgalmi érték felett pályázat útján, a licitálás alapján legkedvezőbb ajánlatot adó ajánlattevő részére történhet.
(2) A vagyon tulajdonjogának versenyeztetéssel vagy pályázattal történő átruházása esetén az eljárás szabályairól, versenyeztetés során azokról a szempontokról, amelyek alapján az összességében legkedvezőbb ajánlat kiválasztása történik az eljárás kiírója dönt a pályázati kiírás, a versenytárgyalási felhívás vagy egyéb, a pályáztatási vagy versenyeztetési eljárás szabályait és a versenyeztetés esetén a legkedvezőbb ajánlat kiválasztásának szempontjait tartalmazó dokumentum jóváhagyását tartalmazó egyedi határozatával.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott felhívások vagy egyéb dokumentumok megjelentetése a Tiszakécskei Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján történik, valamint az 5 000 000 forint egyedi bruttó forgalmi értékhatár feletti vagyontárgy pályáztatása esetén egy megyei napilapban is, a 20 000 000 forint egyedi bruttó forgalmi értékhatár feletti vagyontárgy pályáztatása vagy versenyeztetése esetén egy országos napilapban is kötelező megjelentetni.
(4) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, vagy hasznosítása során nem kell alkalmazni az (1)-(3) bekezdésekben foglalt szabályokat,
a) ha a vagyontárgy értéke nem haladja meg a bruttó 2 000 000 forint egyedi bruttó forgalmi értéket,
b) ha az értékesítés vagy hasznosítás ingyenesen, a 18. §-ban meghatározottak szerint történik, vagy
c) ha a hasznosítás az Nvtv. 11. § (17) bekezdésében meghatározott személyek részére történik.
(5) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának hasznosítása során a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatt nem kell alkalmazni az (1)-(3) bekezdésekben foglalt szabályokat
a) a mezőgazdasági rendeltetésű ingatlan haszonbérbeadása,
b) az önkormányzati költségvetési szerv használatában, működtetésében vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság használatában lévő vagyon hasznosítása, valamint
c) a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő bérlőnek a bérleti szerződés lejártát megelőzően benyújtott kérelme alapján az ingatlan további bérbeadása
esetén.
16. § (1) Egy tömbön belül, több, minimum három önkormányzati tulajdonú építési telket magában foglaló területen az építési telkek a 15. §-tól eltérően pályázat kiírása nélkül, az e §-ban foglalt szabályok alapján értékesíthetők a képviselő-testület döntése alapján.
(2) Az építési telkek vételárát a képviselő-testület erre vonatkozó határozata tartalmazza.
(3) A képviselő-testület (1)-(2) bekezdés alapján hozott határozatát figyelemfelhívás céljából az önkormányzat honlapján külön is közzé kell tenni.
(4) A vételi ajánlatot a polgármesternek kell személyesen vagy postai úton benyújtani.
(5) A postai úton megküldött vételi ajánlat esetében a vételi ajánlat benyújtásának napjaként a vételi ajánlat átvételének napját kell tekinteni.
(6) Amennyiben ugyanarra a telekre több vételi ajánlat érkezik, az adásvételi szerződést a vételi ajánlatot legkorábbi napon benyújtóval kell megkötni.
(7) Ugyanazon a napon ugyanarra a telekre benyújtott több ajánlat esetén, ha az ingatlan megvásárlásához az önkormányzati tulajdonú telkekhez nyújtott vételár-kedvezményről szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: vételár-kedvezmény rendelet) alapján vételár-kedvezmény is igényelhető, az adásvételi szerződést azzal kell megkötni, aki a telek vásárlásához vételár-kedvezményt nem igényelt.
(8) Amennyiben több olyan ajánlatadó van, aki a (7) bekezdésben meghatározottak szerint vételár-kedvezményt nem igényelt, vagy olyan ingatlanra érkezett ugyanazon a napon több vételi ajánlat, amelyhez vételár-kedvezmény nem vehető igénybe, sorsolással kell eldönteni, hogy az adásvételi szerződés kivel kerül megkötésre.
(9) Amennyiben ugyanazon a napon ugyanarra a telekre több ajánlatot adó van, és minden ajánlatadó igényelt a telek vásárlásához a vételár-kedvezmény rendelet alapján vételár-kedvezményt, az adásvételi szerződést azzal kell megkötni, aki a vételár-kedvezmény rendelet alapján a legkisebb mértékű vételár-kedvezményre jogosult.
(10) Amennyiben a (9) bekezdés figyelembevételével több azonos mértékű vételár-kedvezményre jogosult ajánlatadó van, közülük sorsolással kell eldönteni, hogy az adásvételi szerződés kivel kerül megkötésre.
(11) Az e paragrafusban foglalt feltételek szerinti építési telkek értékesítése a 14. § (2) bekezdésétől eltérően a polgármester hatáskörébe tartozik.
17. § (1) Mezőgazdasági rendeltetési ingatlan (a továbbiakban: termőföld) haszonbérbe adásáról értékhatártól függetlenül a bizottság dönt.
(2) Haszonbérbe adható olyan termőföld is, amely a szerződés megkötésekor a meghatározott tevékenységre használhatatlan, de a haszonbérlő vállalja, hogy a termőföldet saját költségén rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi és ezzel összefüggésben később – az (5) bekezdést kivéve – semmilyen igényt nem támaszt az önkormányzattal szemben.
(3) Termőföld legalább egy éves időtartamra adható haszonbérbe. A haszonbérbe adás időtartamának meghatározásánál a településrendezési eszközök előírásait, az érintett terület és annak környezete vonatkozásában a konkrét fejlesztési elképzeléseket is figyelembe kell venni.
(4) Egy helyrajzi számon felvett termőföld több haszonbérlőnek is használatba adható. A termőföld használati megosztásának költsége a haszonbérlőket terheli.
(5) A haszonbérlő legfeljebb egy évre mentesíthető a haszonbér fizetése alól a (2) bekezdés esetén, továbbá, ha legalább három éve nem művelt termőföldet vesz haszonbérbe.
(6) A haszonbérlő a bérelt termőföldön kizárólag az önkormányzat előzetes hozzájárulásával végezhet bárminemű építési tevékenységet.
12. Az ingyenes tulajdonban adás és az ingyenes hasznosítás
18. § (1) Vagyon ingyenes tulajdonba adásáról, valamint ingyenes hasznosításáról – törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén – a képviselő-testület dönt.
(2) Az ingyenes használatba adott vagyon fenntartásáról, állagának megóvásáról az ingyenesen használó saját költségére köteles gondoskodni, kivéve, ha jogszabály vagy a képviselő-testület eltérően rendelkezik.
(3) Az ingyenes használó kérelme alapján, az ingyenes használatába adott ingatlanon általa tervezett 1 millió forintot meg nem haladó bekerülési értékű építési beruházáshoz való hozzájárulásról a bizottság dönt, 1 millió forintot meghaladó bekerülési értékű építési beruházáshoz való hozzájárulásról a képviselő-testület dönt.
13. Az önkormányzat tulajdonával kapcsolatos nyilatkozatok és egyéb döntések
19. § (1) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatban
a) az önkormányzat igényének érvényesítéséhez, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás, szabálysértési eljárás, büntető és hatósági eljárás megindításához,
b) tulajdonosi hozzájárulások kiadásához önkormányzati tulajdonú ingatlanok alkalomszerű igénybevétele esetében, amely az ingatlan funkcióját tartósan nem változtatja meg,
c) hatósági határozatok határidő lejárta előtt jogerőre emelkedése érdekében saját jogon, vagy szomszéd jogon a fellebbezési jogról történő lemondásra vonatkozó nyilatkozat megtételéhez,
d) a telekalakítási eljárásokhoz,
e) ingatlanügyi, kereskedelmi igazgatási, birtokvédelmi, építési engedélyezési, bejelentési és egyéb építésügyi vagy létesítési eljárás lefolytatásához,
f) jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalmak bejegyzéséhez és törléséhez,
g) nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez
szükséges, vagy azzal összefüggő nyilatkozatokat a polgármester adja meg.
(2) Az átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosítása céljából állampapír és kincstárjegy vásárlása és értékesítése a polgármester hatáskörébe tartozik.
14. A vagyonkezelés szabályai
20. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyonát az Mötv. 109. §-ában és az Nvtv. 11. § (1)-(9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, ingyenesen vagy ellenérték fejében vagyonkezelésbe adhatja.
(2) A vagyonkezelői jog létesítéséről a képviselő-testület dönt.
(3) A vagyonkezelő az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében és az Mötv. 109. § (6)-(7) bekezdésében foglaltakon túl köteles
a) a rábízott vagyonnal rendeltetésszerűen, a vonatkozó jogszabályi előírások szerint, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni,
b) a rábízott vagyon állagának megóvásáról, a fenntartással, üzemeltetéssel, karbantartással kapcsolatos feladatok ellátásáról gondoskodni,
c) a rábízott vagyon biztosítására,
d) a rábízott vagyonnal kapcsolatos, a (8) bekezdés szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatok teljesítésére,
e) a rábízott vagyon közterheinek viselésére,
f) mindazon kár és többletköltség viselésére, amely a vagyonkezelői jog jogszabálysértő vagy nem megfelelő gyakorlásából ered,
g) vagyonkezelői jogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésére.
(4) Az önkormányzat a vagyonkezelői jog jogosultjának vagyonkezelését bármikor ellenőrizheti. Az önkormányzat ellenőrzési jogát a képviselő-testület vagy a polgármester – a hivatal közreműködésével – gyakorolja.
(5) Az önkormányzat a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult
a) a vagyonkezelő kezelésében álló ingatlan területére és helyiségeibe belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat – és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni,
c) a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(6) Az önkormányzat a tulajdonosi ellenőrzés során köteles
a) tevékenységének megkezdéséről a vagyonkezelőt az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal tájékoztatni, és
b) jogait úgy gyakorolni, hogy a vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja.
(7) Az ellenőrzött vagyonkezelő köteles
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba való betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről – a tulajdonos által tűzött megfelelő határidőn belül – az önkormányzatot tájékoztatni.
(8) A vagyonkezelő köteles a működéséről és a vagyonkezelésbe vett vagyon hasznosításáról minden év február végéig beszámolót készíteni és azt az Mötv. 109. § (6)-(7) bekezdésében szabályozott nyilvántartásokkal együtt a polgármesternek bemutatni.
15. Az önkormányzati költségvetési szervekre vonatkozó szabályok
21. § (1) Az önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladat sérelme nélkül a használatában lévő üzleti vagyont bevételei növelése érdekében visszterhesen hasznosíthatja.
(2) Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője az alapfeladat sérelme nélkül a költségvetési szerv használatában, működtetésében lévő korlátozottan forgalomképes törzsvagyon legfeljebb egy év határozott időtartamra történő visszterhes átengedéséről – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – saját hatáskörében dönthet.
(3) A vagyon visszterhes hasznosításának feltétele, hogy a karbantartási, fenntartási, üzemben tartási költségek a hasznosítás idejével arányosan a díjban megtérüljenek.
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az önkormányzati költségvetési szervek részére, a feladataik ellátásához biztosított helyiségekre vonatkozó hatásköröket a Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 10/2023. (VI. 07.) önkormányzati rendelet 3. §-a tartalmazza.
(5) Az önkormányzati költségvetési szervtől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a képviselő-testület megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.
(6) Az önkormányzati költségvetési szerv a használatában, működtetésében lévő épületeket választás, népszavazás céljára, képviselő-testületi ülés, egyéb önkormányzat által rendezett rendezvény tartására, vagy egyéb önkormányzati feladat ellátása céljából köteles a szükséges mértékben térítésmentesen az önkormányzat rendelkezésére bocsátani.
(7) Az önkormányzati költségvetési szerv a használatában lévő ingó dolgokat a használat során bekövetkezett elhasználódás miatt pótlási kötelezettséggel – a (10) bekezdés szerinti tulajdonosi hozzájárulás alapján – értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel a költségvetési szervet illeti meg.
(8) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés, vagy feladatváltozás miatt feleslegessé válik, annak hasznosításáról, valamint más önkormányzati költségvetési szerv részére történő átadásáról a polgármester gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzatot illeti meg.
(9) Az önkormányzati költségvetési szerv használatában, működtetésében lévő vagyon hasznosítása átengedésével, valamint a (7) bekezdés szerinti értékesítéssel kapcsolatos szerződés aláírására – amennyiben e rendelet előírja, úgy a hatáskörrel rendelkező tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulásával – a költségvetési szerv vezetője jogosult.
(10) Az önkormányzati költségvetési szerv kezelésében lévő tárgyi eszköz pótlási kötelezettséggel történő értékesítéséhez, selejtezéséhez szükséges hozzájárulás megadásáról
a) nettó 1 000 000 forintot el nem érő egyedi nyilvántartási érték esetén a polgármester,
b) nettó 1 000 000 forint, vagy azt meghaladó egyedi nyilvántartási érték esetén a képviselő-testület dönt.
16. A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok
22. § (1) A kizárólagos és többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségviselői az önkormányzatot évente egy alkalommal, május 31-ig kötelesek tájékoztatni az általuk képviselt gazdasági társaság működéséről.
(2) A nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokban, társadalmi szervezetekben az önkormányzatot a képviselő-testület külön döntése hiányában a polgármester képviseli. A polgármester akadályoztatása esetén a képviseletre jogosult az alpolgármester vagy a polgármester a képviseleti jogosultságot az általa kijelölt meghatalmazotti képviselőnek közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt meghatalmazással átadhatja.
(3) Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közgyűlésén, taggyűlésén eljáró képviselő a képviselő-testület –az adott napirenddel kapcsolatos- döntéséhez kötve van.
(4) Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közgyűlésén, taggyűlésén eljáró képviselő – amennyiben az adott napirendi pontot a képviselő-testület nem tárgyalta - az önkormányzat érdekének figyelembe-vételével köteles eljárni.
17. A követelésekre vonatkozó szabályok
23. § (1) Az önkormányzatot és költségvetési szerveit illető lejárt, de esedékességükig meg nem fizetett követelések (továbbiakban: követelés) érvényesítése iránt az önkormányzat esetében a polgármester, a hivatal esetében a jegyző, egyéb költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője köteles intézkedni.
(2) Az önkormányzatot illető tőke és kamat követelés részbeni vagy teljes elengedésére, illetve részletfizetés engedélyezésére (továbbiakban együtt: kedvezmények) 200.000 forint egyedi értékhatárig a polgármester, 200.001 forinttól 500 000 Ft egyedi értékhatárig a bizottság, 500 001 Ft egyedi értékhatárt meghaladóan a képviselő-testület jogosult.
(3) A követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha a követelésről történő lemondás nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását.
(4) A követelésről részben vagy egészben lemondani az alábbi okokból lehet:
a) a követelés - a számviteli törvény előírásai szerint- behajthatatlannak minősül,
b) amennyiben a behajtással kapcsolatos várható költségek a követelés összegét elérik vagy meghaladják,
c) csődeljárásban kötött egyezségi megállapodás esetén,
d) bíróság előtt kötött egyezség keretében, vagy
e) olyan különös méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelés elengedése indokolt, így különösen a kötelezett rendszeres jövedelemmel legalább egy éve nem rendelkezik, vagy egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a méltányos követelésről való lemondást indokolttá teszi.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott döntéshozó minden egyes kérelemről az eset összes körülményeinek mérlegelésével dönt, és döntését indokolnia kell.
Záró rendelkezések
18. Hatályon kívül helyező rendelkezések
24. §1
19. A rendelet hatályba lépése
25. § Ez a rendelet 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.
A 24. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.