A rendelet 7. § (10) bekezdésében felsorolásra kerültek azon jogesetek, amikor a kérelmező nem jogosult a rendszeres lakhatási támogatásra. Ilyen eset, amikor a kérelmező albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását, jogcím nélküli lakáshasználó, illetve akinek ingatlan tulajdonjogára vonatkozóan tartási, öröklési, életjáradéki szerződés áll fenn.

Ezen okok közvetve befolyásolják a jövedelmet, ami a támogatás megállapításának, illetve annak mértékének alapja, így a rendelet módosítás ezen bekezdés hatályon kívül helyezését tartalmazza.

A hátralék-kezelési támogatás esetében a kérelem benyújtását követően a rendelet rendelkezései alapján a hivatal ügyintézője megkeresi a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjét, aki többek között megvizsgálja a kérelmező háztartás gazdálkodását, fizetési kapacitását, illetve megismeri a kérelmező motiváltságát, elhatározásának erősségét a hátralék-kezelésre.

Ezen feladatokat nehéz objektíven megítélni, ezért a rendelet-tervezet hatályon kívül helyezi.

A rendeletben szabályozásra került a hátralék-kezelési támogatás összegének megállapítása során azon körülmény is, mely szerint a Bizottság figyelembe veszi a kérelmező, illetve a háztartásában élők egészségi állapotát.

Ezt a rendelkezést szintén hatályon kívül helyezi a rendelet-tervezet, ugyanis egyrészt az egészségi állapot közvetve sok esetben kihat a jövedelemre is, másrészt egyéb más körülmények miatt is felmerülhet a jövedelemhez viszonyítva magasnak számító költségek (pl. korszerűtlen fűtési mód stb.), ami nincs szabályozva a rendeletben, illetve minden élethelyzetre kiterjedő szabályozást nem is lehet alkotni.

Ugyanezen okok alapján a rendelet-tervezetben módosításra kerül a köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés is, és a Bizottság csak az egy főre jutó havi jövedelem alapján dönt a köztemetés költségeinek részben, vagy egészben való mentesítésről, és egyéb körülmények (eltemetésre köteles személy és családtagjai életkora, egészségi állapota, betegsége) nem kerülnek figyelembe vételre.

A települési támogatások rendszerén belül a rendkívüli települési támogatás a legtöbbször adott támogatási típus. Rendkívüli települési támogatás jelenleg annak állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem mértéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (jelenleg 42.750,-Ft) egyedülélő esetén 170%-át (jelenleg 48.450,-Ft).

Előfordulnak olyan esetek, amikor szükség lenne olyan személyeknek is támogatásra, akik ezen feltételeknek nem felelnek meg, de alacsonynak számít az egy főre jutó jövedelmük.

A fentiek alapján a rendelet-tervezet alapján ez a jövedelemhatár megemelésre kerül családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a (jelenleg 57.000,-Ft), egyedülélő esetén pedig 250%-a (jelenleg 71.250,-Ft) legyen.

A rendeletben foglaltak hatására várhatóan kis mértékben emelkedik majd az önkormányzatnak a szociális ellátásokra fordított kiadásai, azonban tekintettel a közeli év végére, valamint azon tapasztalatra, miszerint az elmúlt években az előirányzat nem került teljes mértékben kimerítésre, várhatóan a költségvetési rendeletben megállapított előirányzat fedezni fogja az esetlegesen megnőtt kérelemszám alapján kifizetett támogatás összegét.

Ezen szakasz tartalmazza a köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés szabályait.

Ezen szakasz szövegcserés módosításokat tartalmaz, mellyel megemelésre kerül azon – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százalékos formájában megállapított – jövedelemhatár, amellyel jogosulttá válik valaki a rendkívüli települési támogatás megállapítására.

Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.

Ezen szakasz tartalmazza a rendelet időbeli hatályát.