Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdése a) pontja alapján a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében a törvény keretei között rendeletet alkot.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontja alapján a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a lakás- és helyiséggazdálkodás.

A hatékony és jogszerű lakásgazdálkodás biztosítása érdekében szükséges a lakásrendelet felülvizsgálata, és technikailag egy új rendelet megalkotásával a megváltozott jogi környezethez, továbbá a változó életviszonyokhoz történő igazítása.

Az 1-2. § tartalmazza a rendelet tárgyi hatályát, továbbá meghatározza a rendeletben használt fogalmakat.

A 3-4. §-ban kerültek rögzítésre a tulajdonosi és bérbeadói hatáskörök, amely során a lakásra és helységre vonatkozó tulajdonosi és bérbeadói hatásköröket Tiszakécske Város Önkormányzata, valamint átruházott hatáskörben a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság és a Polgármester gyakorolja. Az egyéb feladatok ellátása, a döntések előkészítése és végrehajtása a Tiszakécskei Polgármesteri Hivatal feladataként került meghatározásra. A rendelet a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 80. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Arany János Művelődési Központ és Városi Könyvtár esetében a bérbeadás feltételeit a költségvetési szervre ruházza át.

Az 5. § az Ltv. 84. § (2) bekezdésében foglaltaknak eleget téve a személyes adatok kezelésének szabályait rögzíti.

A 6. §-ban felsorolásra került a lakások bérbeadásának jogcímei. A 7. § pedig az Ltv. szabályaival összhangban a bérbeadási feltételek és a fizetendő bérleti díj alapján a bérleti jogviszony egyes típusait tartalmazza.

A 8-9. §-ban a lakás bérbeadására vonatkozó általános rendelkezések között került szabályozásra a bérleti jogviszony időtartama, a bérlő személyére vonatkozó feltételek, illetve a lakás használatára vonatkozó korlát. A 9. § hivatkozik a rendelet 1-3. mellékletére, melyek bérleti jogviszony típusonként a bérbe adható lakások listáját tartalmazzák.

A 10-11. §-ban rögzítésre került a piaci alapon történő bérbeadás esetén a jogviszony időtartama, valamint a bérbeadás módja. Ezen paragrafusok részletesen tartalmazzák a pályázati eljárás feltételeit, valamint annak szabályait.

A 12. § - élve az Ltv. 84. § (1) bekezdésében az önkormányzatok képviselő-testületének adott lehetőséggel – a lakásigénylési névjegyzék készítésének szabályait rögzíti. A §-ban meghatározásra került a lakásigénylési névjegyzékbe való felvétel feltételei, illetve a névjegyzékből való törlésnek az esetei. Szintén e § tartalmazza azon szabályokat, miszerint szociális alapon lakásbérleti szerződést azzal a személlyel lehet kötni, aki lakásigénylési névjegyzékben szerepel. A lakásigénylési névjegyzékben szereplők közül szerződéskötésre történő kiválasztásra a rendelet 4. mellékletében felsorolt szempontrendszer alkalmazásával kerül sor. A 12. § ezen felől - egyes esetekben - az általános szabályoktól való felmentés lehetőségét is rögzíti.

A 13-14. § a szociális alapon történő bérbeadás esetén az igénylő szociális helyzetére vonatkozó feltételeknek a szabályait rögzíti, illetve meghatározza a bérbe adható lakásnagyságot.

A 15. § tartalmazza a szociális helyzet alapján bérbe adható lakásra vonatkozóan a lakásbérleti szerződés időtartamát, illetve annak meghosszabbításának lehetőségét. A fentieken túl ezen § rögzíti azon szabályt miszerint a lakásbérleti szerződés meghosszabbításakor a szociális alapú lakbér megállapításának feltételével már nem rendelkező bérlő milyen módon bérelheti tovább az adott lakást.

A 16. § az átmeneti elhelyezés szabályait tartalmazza.

A 17-21. §-ok a költségelven történő bérbeadás egyes eseteinek szabályait határozzák meg, úgy mint pályázat útján megvalósuló bérbeadás, közérdekű feladat megoldására történő bérbeadás, bérlőkijelölési jog alapján történő bérbeadás, önkormányzati intézményeknél jelentkező foglalkoztatási érdek alapján történő bérbeadás, valamint a szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése.

Ezen §-ok a bérleti jogviszonyra vonatkozóan a felek jogait és kötelezettségeit tartalmazzák. A felek jogaira és kötelezettségeire alkalmazni kell a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt, valamint a Ltv. szabályait is. Ezen túlmenően az önkormányzati rendelet korlátokat határoz meg arra vonatkozóan, mely esetekben nem hosszabbítható meg a bérleti szerződés, illetve rendelkezik a rendeltetésszerű használat, a lakbér, a használati díj, valamint különszolgáltatások, az óvadék szabályairól. A 25. § részletesen tartalmazza a lakás átadásakor irányadó eljárást.

A 26. § a határozatlan időtartamra szóló lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésekor alkalmazható megállapodásokat sorolja fel, valamint rendelkezik a szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy helyzetéről.

A 27. §-ban került rögzítésre a jogcím nélküli lakáshasználó által fizetendő lakáshasználati díj mértéke.

A 28-33. §-ban került meghatározásra, hogy a bérbeadó mely feltételek fennállása esetén ad bérbeadói hozzájárulást a lakásba való befogadáshoz, a lakáscseréhez, albérletbe adáshoz, bérlőtársi jogviszony létesítéséhez. Ezen §-okban kerültek szabályozásra a lakásbérleti jog folytatására vonatkozó szabályok, illetve a társbérletre vonatkozó rendelkezések is.

A 34-38. § megállapítja az egyes bérleti jogviszony típusokra vonatkozó lakbér összegét, illetve a lakbért befolyásoló körülményeket szabályozza. Ilyen körülmény például a lakás településen belüli fekvése, minőségének állapota, tartozik-e hozzá bizonyos nagyságot elérő udvar vagy kert. A 37. § a különszolgáltatás díját határozza meg az Ltv. rendelkezéseire hivatkozással. A 38. § a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlőjének megállapítható lakbértámogatás mértékét, valamint jogosultsági feltételeit rendezi.

Ezen §-ok tartalmazzák a helyiségekre vonatkozó szabályokat. Meghatározásra került a helyiség bérbeadásának feltételei, a pályázati eljárás részletes szabályai, a helyiségre köthető bérleti szerződés időtartama, illetve a helyiségre vonatkozóan bérleti szerződés kötésére jogosultak köre. A lakáshoz hasonlóan a rendelet a helyiségeknél is szabályozza a bérbeadói hozzájárulás feltételeit, a felek jogait és kötelezettségeit, a bérleti jogviszony megszűnésekor a helyiség visszaadására vonatkozó szabályokat, illetve fizetési kötelezettségeket. A helyiségek jogcím nélküli használója által fizetendő használati díj mértéke szintén megállapításra került.

A 49-53. §-ok tartalmazzák a lakások és helyiségek elidegenítésének szabályait, mely során külön került szabályozásra az elővásárlási joggal nem érintett lakás és helyiség elidegenítése az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletre történő hivatkozással, valamint az elővásárlásra jogosult részére történő elidegenítés szabályai. Az 53. § az Ltv. rendelkezéseinek megfelelően szabályozza a lakás elidegenítéséből származó bevételek felhasználását.

Az 54. § hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.

Az 55. § hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.

Az 56. § szabályozza az átmeneti rendelkezéseket.