A hatékony és jogszerű vagyongazdálkodás biztosítása érdekében időről-időre szükséges az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet felülvizsgálata, és a megváltozott környezethez, az életszerű gyakorlathoz történő igazítása.

A rendelet megalkotásának célja Tiszakécske Város Önkormányzatának tulajdonában álló vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése, védelme, illetve a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás érdekében a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályozása, s ezáltal az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataihoz a gazdasági alapok biztosítása.

Az 1-2. § a rendelet személyi és tárgyi hatályát, valamint az értelmező rendelkezéseket tartalmazza.

A 3. § rögzíti az önkormányzat törzsvagyonának körét, amely során egyrészt utalás történik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényre (továbbiakban: Nvtv.), másrészt a rendelet – az Nvtv. 5. § (2) bekezdés c) pontjába kapott felhatalmazás alapján - az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát a törvényben meghatározottakon túl további vagyonelemekkel bővíti ki. A rendelet 4. §-a az üzleti vagyon forgalomképességét és hasznosításának módját rögzíti, az 5. § a vagyontárgyak besorolásáról rendelkezik. A 6. §-ban került meghatározásra a vagyon nyilvántartásának szabályai.

Ezen §-ok rendelkeznek az önkormányzat nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló személyekről, a vagyon használóinak köréről, illetve rögzítésre kerültek azon szabályok, amelyek meghatározzák, hogy adott tulajdonosi jog gyakorlására mely személy jogosult.

A 10-12. §-ok a vagyontárgyak értékelésének szabályait határozzák meg ingó, ingatlan, valamint értékpapírokra vonatkozóan, továbbá rögzítik a tulajdonosi jogok gyakorlása során a megállapított érték figyelembe-vételének kötelezettségét.

A 13-17. §-ok a vagyontárgyak megszerzésének, visszterhes átruházásának és hasznosításának értékhatártól függő tulajdonosi joggyakorlóit határozza meg, az átruházás és hasznosítás során alkalmazandó eljárási szabályokat rögzíti, külön kiemelve az egy tömbön belül, több, minimum három önkormányzati tulajdonú építési telket magában foglaló területen az építési telkek értékesítésének szabályait, és a mezőgazdasági rendeltetésű ingatlannal kapcsolatos szabályokat.

A 18. § az ingyenes tulajdonba adás és az ingyenes hasznosítás esetén alkalmazandó szabályokat rögzíti.

A 19. §-ban kerültek felsorolásra azon nyilatkozatok, amelyeket az önkormányzat vagyonával kapcsolatban a polgármester jogosult megtenni, illetve rendelkezik az átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosítása céljából megtehető intézkedésekről is.

A 20. §-ban a vagyonkezelés szabályai kerültek meghatározásra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján.

A 21. § az önkormányzati költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat tartalmazza, melynek keretében rögzítésre került az üzleti vagyon, illetve a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon hasznosításának lehetőségei és korlátai, a vagyon visszterhes hasznosításának feltételei, a vagyontárgyak értékesítésének, más önkormányzati költségvetési szerv részére történő átadásának, pótlásának szabályai.

A 22. § a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat rögzíti, melynek keretében rendelkezik a kizárólagos és többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek tájékoztatási kötelezettségéről, a nem kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok legfőbb szervének ülésein való részvétel módjáról, valamint a döntések meghozataláról.

A 23. § a követések elengedésének feltételeit és eseteit sorolja fel, valamint értékhatártól függően rendelkezik a hatáskör gyakorlásának személyéről, valamint a részletfizetés lehetőségét rögzíti.

A 24. § hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.

A 25. § hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.