A demokratikus ügyintézés és a széleskörű nyilvánosság biztosítása érdekében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdés a) – l) pontjai alapján a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről, a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról, a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről, az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről, a nyilvánosság biztosításáról, a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról, a rendeletalkotásról és határozathozatalról, a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről, a közmeghallgatásról, az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól, a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről, a képviselő-testület bizottságairól.

A rendelet az Mötv.-ben nem szabályozott, de ott felhatalmazást adó rendelkezések alapján, az Mötv. és további hatályos, az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabályok előírásainak keretei között meghatározza a képviselő-testület és szervei működésére vonatkozó alapvető szabályokat, amelyek biztosítják a képviselő-testület és szervei törvényes és hatékony működését.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzétételre kerül.

Az alapvető rendelkezések között az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye, valamint a telephelyei kerültek rögzítésre. Meghatározásra került az önkormányzat működési területe, és felsorolásra kerültek az önkormányzat jelképei azzal a kiegészítéssel, hogy a jelképekre, valamint azok használatára vonatkozó részletes szabályokat a Tiszakécske város címeréről és zászlójáról szóló önkormányzati rendelet és a középületeknek és közterületeknek nemzeti és városi ünnepeken történő fellobogózásáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza. Az 1. § hivatkozik a rendelet-tervezet 1. mellékletére, amelyben a város testvértelepülései kerültek felsorolásra.

Ez a szakasz tartalmazza az önkormányzat kötelező, és a rendelet-tervezet 2. mellékletére történő hivatkozással az önként vállalt feladatait.

A 3. § az önkormányzat szerveit sorolja fel, illetve megnevezésre kerül az az önkormányzati társulás, melynek tagja az önkormányzat.

Ez a szakasz a képviselő-testület tagjainak összetételét, valamint az ülések típusának meghatározását tartalmazza.

Az 5. § az alakuló ülésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

Ebben a szakaszban a rendes képviselő-testületi ülések száma és ideje került meghatározásra.

A rendkívüli ülés összehívásának lehetőségét, módját, és az azon tárgyalható napirendi pontok meghatározását tartalmazza.

A 8. § tartalmazza az ülések tervszerű megtartása érdekében a munkaterv jóváhagyását, és a munkaterv tartalmi elemeit.

Ezek a szakaszok szabályozzák a képviselő-testületi ülések összehívásának módját, a meghívó tartalmi elemeit, a meghívó és az írásos anyagok kézbesítésének idejét, módját, és felsorolja a kötelezően meghívandók körét.

A 13. § a képviselő-testületi zárt és nyilvános ülések tartásának rendjét határozza meg.

Ez a szakasz tartalmazza az önszerveződő közösségek tanácskozási joggal való részvételi lehetőségének biztosítását a rendelet-tervezet 3. mellékletére történő hivatkozással.

A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére rendelkezik az ülés vezetésének módjáról.

Ez a szakasz a képviselő-testületi ülés megnyitására, annak határozatképességére, határozatképtelenné válására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

A 17. § a napirendi pontokra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Ez a szakasz felsorolja a polgármester feladatait az ülés vezetésével kapcsolatban.

Ez a szakasz szabályozza a rendes képviselő-testületi ülésen a napirend előtti felszólalás lehetőségét.

Ezek a szakaszok szabályozzák a képviselő-testület elé kerülő anyagok kiegészítésének, módosításának, kijavításának lehetőségét, valamint az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos vita lefolytatásának rendjét.

A 23. § lehetőséget biztosít képviselői javaslat alapján előterjesztés kétfordulós tárgyalására. Ezen felül ez a szakasz rendelkezik arról, hogy a napirendi pont tárgyalását az előterjesztő a szavazást megelőzően a testületi ülés bármely szakaszában visszavonhatja, valamint lehetőséget biztosít napirendi pont elnapolására.

Ez a szakasz személyes érintettség esetén a képviselő által követendő magatartást, valamint a szükséges vizsgálat lefolytatása esetén a bizottság eljárását szabályozza.

Ez a szakasz az összeférhetetlenség esetén szükséges eljárást szabályozza.

A 26. § a képviselő-testület tagjainak a döntéséről, valamint a szavazás módjáról rendelkezik.

A 27. § a nyílt szavazás és a név szerinti szavazás lebonyolítását tartalmazza.

A 28. § a titkos szavazás eseteit és a titkos szavazás lebonyolítását szabályozza.

A 29. § az eredeti és a módosító, kiegészítő javaslatokról való szavazás módját tartalmazza.

A 30. § meghatározza az egyszerű és minősített többség eseteit.

A 31. § rögzíti, hogy a polgármester a szavazatok összeszámlálása után kihirdeti a döntést.

Ezek a szakaszok a képviselő-testület által hozott döntések megnevezését, a határozatok végrehajtásért felelősök megjelölését, a határozatok továbbításának szabályait tartalmazzák. A 33. §-ban került rögzítésre a Polgármesteri Hivatal határozatokra vonatkozó nyilvántartás vezetési kötelezettsége.

A 34. § felsorolja a helyi önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezőket, valamint a rendelet kihirdetésének módját, a Polgármesteri Hivatalnak a rendeletekre vonatkozó nyilvántartási kötelezettségét.

A 35. §-ban a jegyzőkönyv tartalmi elemei kerültek meghatározásra.

Ezek a szakaszok a közmeghallgatás, a lakossági fórum és a városrészi tájékoztató szabályait tartalmazzák.

Ez a szakasz a képviselő-testület elé kerülő anyagok felsorolását tartalmazza.

A 42. § az előterjesztés benyújtására jogosult személyeket és az előterjesztés tartalmi elemeit sorolja fel.

A 43. § a beszámoló, jelentés benyújtására jogosultak körét, a beszámoló, jelentés tartalmát, azok benyújtásának és elfogadásának módját szabályozza.

A 44. § a tájékoztató benyújtására jogosultak körét, annak tartalmát, a benyújtás és tárgyalás módját határozza meg.

Ez a szakasz az önálló képviselői indítvány előterjesztésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza.

A 46. §-ban került rögzítésre az a lehetőség, miszerint az előterjesztés, a beszámoló, jelentés és a tájékoztató sürgősségi indítványként sürgőséggel is beterjeszthető. A 46. § meghatározza a sürgősségi indítvány előterjesztésére rendelkezésre álló időtartamot, és az előterjesztő jogait abban az esetben, ha a polgármester mellőzte a sürgősségi indítvány napirendre tűzését.

Az 47. § a rendes testületi ülésen szóban és írásban feltett kérdés eljárásrendjét tartalmazza.

Ez a szakasz a polgármester fő feladatait, a polgármesteri tisztség betöltésének módját, a rendelet-tervezet 4. mellékletére történő utalással a képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket, valamint a fogadóórájának időpontját tartalmazza.

Az 49. § az alpolgármester számát, megválasztásának szabályait, feladatát, és a tisztség betöltésének módját tartalmazza.

Ezen szakaszok a települési képviselők jogairól, kötelezettségeiről és egyes kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeiről rendelkeznek.

Ez a szakasz a képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságokat sorolja fel, megjelölve az egyes bizottságokban az önkormányzati képviselők számát, továbbá rendelkezik a bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről.

Ezek a szakaszok a bizottság elnökének, tagjainak feladatait, megbízatásuk megszűnését, visszahívhatóságukat, a tartós távollétükre, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat tartalmazzák. Ezen szakaszok között került szabályozásra a bizottsági ülésekről indokolatlanul vagy bejelentés nélkül, igazolatlanul távol maradó, a bizottság nem képviselő tagjaira vonatkozó jogkövetkezmény.

Ezek a szakaszok a bizottsági ülésekre, azok összehívására, a bizottsági ülés meghívottjaira vonatkozó szabályokat tartalmazzák. A 62. § a bizottság üléséről készült jegyzőkönyv tartalmi elemeit sorolja fel. Felsorolásra kerültek továbbá a bizottságok általános feladatai, és a rendelet-tervezet 5. és 6. mellékletére történő hivatkozással a képviselő-testület által az állandó bizottságokra átruházott hatáskörök, valamint a bizottságok részletes feladatai, véleményezési és javaslattételi hatáskörei. Szintén itt került rögzítésre azon esetek köre, mely esetben nem kötelező a képviselő-testület által tárgyalandó napirendi pontra vonatkozóan az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

Ez a szakasz tartalmazza a jegyzőre vonatkozó szabályokat, a rendelet-tervezet 7. mellékletére történő hivatkozással meghatározza a képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket, és a jegyző és az aljegyző együttes akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátásának módját az önkormányzati munka folytonosságának biztosítása érdekében.

A 65. §-ban került meghatározásra a Polgármesteri Hivatal megnevezése és székhelyének címe. Ez a szakasz rögzíti, hogy a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését külön, erre vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Meghatározásra került továbbá a belső ellenőrzés ellátásának módja.

Ezek a §-ok hatályba léptető, valamint hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaznak.