Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontja alapján a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében a törvény keretei között dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről. A helyi adókra vonatkozó speciális törvényi kereteket, az adómegállapítás jogának terjedelmét és korlátait a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 6-7. §-ai határozzák meg.

A Htv. 6. §-a alapján az önkormányzat adómegállapítási joga többek között arra terjed ki, hogy a Htv. második részében meghatározott adókat vagy azok valamelyikét bevezesse.

A fentiek alapján Tiszakécske Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az építményadó, a magánszemélyek kommunális adója, az idegenforgalmi adó és a helyi iparűzési adó bevezetéséről döntött.

A Htv. 7. § g) pontja értelmében az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének. A Htv. 7. § c) pontja alapján az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál.

A helyi adóknak stabil bevételt kell, hogy jelentsenek az önkormányzat költségvetésében, előre láthatónak kell lennie, hogy az önkormányzat milyen keretek között tud gazdálkodni.

A Htv. preambuluma is hangsúlyozza, a települési önkormányzatok egyik alapvető feladata a helyi közszolgáltatások biztosítása, így a helyi adók elsődlegesen ezek finanszírozását szolgálják, az önkormányzat önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtését teszik lehetővé.

A helyi iparűzési adó mértékének felülvizsgálata és a mentességek körének meghatározása során nélkülözhetetlen a bevezetett egyéb adókkal történő együttes vizsgálata a Htv. 7. § g) pontjában foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében.

Tiszakécskén iparűzési tevékenység (korábban állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység) esetén az adó mértéke 2003. év óta az adóalap 2%-a, amely megegyezik a Htv. 40. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felső határ mértékével. A rendelet-tervezetben az adó mértéke szintén az adóalap 2%-ában került meghatározásra. A bevezetett adófajták adómértékeinek és az egyes adófajtákon belül megállapított kedvezmények és mentességek együttes vizsgálata során megállapítható, hogy azok összességükben megfelelnek a Htv. 7. § g) pontjában foglalt követelményeknek.

A törvényalkotó 2016. január 1-jétől a települési önkormányzatok számára lehetőséget biztosított, hogy a Htv. 52. § 23. pontja szerinti háziorvos, védőnő vállalkozók számára helyi iparűzési adó mentességet vagy kedvezményt biztosítsanak, feltéve, ha vállalkozási szintű iparűzési adóalapjuk az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény úgy módosította a Htv. vállalkozó háziorvosoknak, védőnőknek önkormányzat által adható adómentességre, adókedvezményre vonatkozó szabályait, hogy a 20 millió forint iparűzési adóalapot 40 millió forint adóalapra emelte. A Htv. 51/U. § (3) bekezdése alapján a kedvezmény, mentesség a 2025. adóévet követő év adókötelezettsége tekintetében alkalmazható.

Tekintettel az egészségügyi alapellátás fontosságára, illetve azon cél érdekében, hogy Tiszakécske vonzó vállalkozási környezet legyen a jelenleg itt dolgozó, illetve a jövőben Tiszakécskén vállalkozási tevékenységet folytatni kívánó háziorvos, védőnő vállalkozók számára, a rendelet-tervezetben megállapításra került ezen mentesség.

Az önkormányzat illetékességi területén iparűzési tevékenységet végző vállalkozó számára a rendelet-tervezet semmilyen új hatást nem vált ki, adókötelezettsége, annak mértéke nem változik, a kötelezettsége folyamatosan fennáll. A rendelet-tervezetben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 23. pontja szerinti háziorvos, védőnő vállalkozó számára biztosított adómentességet várhatóan több háziorvos vállalkozó tudja igénybe venni, tekintettel arra, hogy a mentesség feltételeként meghatározott iparűzési adóalap mértéke 20 millió forintról 40 millió forintra emelkedett.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzétételre kerül.

A Htv. 6. § c) pontja alapján az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy az adó mértékét – az e törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel – megállapítsa. A Htv. 40. § (1) bekezdés c) pontja alapján – a helyi iparűzési adó tekintetében - az adó évi mértékének felső határa 2000. évtől az adóalap 2%-a. A Htv. 7. § c) pontja alapján az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál.

A Htv. 7. § g) pontja értelmében az önkormányzat az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének.

Ezen törvényi keretek között a rendelet 1. §-a az adó mértékét tartalmazza, figyelembe véve az adómérték megállapítására vonatkozó hármas követelményrendszert (helyi sajátosságok, adóalanyok teherviselő képessége, gazdálkodási követelmények).

A rendelet 2. §-a adómentességet biztosít a Htv. 39/C. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Htv. 39/C. § (3) bekezdésében foglalt feltételnek megfelelő háziorvos, védőnő vállalkozó számára, tekintettel az egészségügyi alapellátás fontosságára, illetve azon cél érdekében, hogy Tiszakécske vonzó vállalkozási környezet legyen a jelenleg itt dolgozó, illetve a jövőben Tiszakécskén vállalkozási tevékenységet folytatni kívánó vállalkozó háziorvos, védőnő vállalkozók számára.

A 3. § hatályba léptető rendelkezést, a 4. § hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.