1. § (1) E rendelet hatálya Ladánybene Község Önkormányzata nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló szervekre, az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyon használóira, valamint az önkormányzati vagyonára terjed ki.

(2) Külön önkormányzati rendelet rendelkezik a közterületek használatának részletes szabályairól.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

(1) forgalmi értékbecslés: ingatlan esetében ingatlanforgalmi szakértői vélemény, ingó esetén tárgyszakértői vélemény,

(2) menekülési érték: az ingatlanértékesítés során az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított, a forgalmi, piaci értéknél alacsonyabb azon összeg, amelyen az ingatlan a kialakult piaci viszonyok között viszonylag rövid időn belül, azonban még a szolgáltatás-ellenszolgáltatás értékarányossága mellett értékesíthető,

(3) mezőgazdasági rendeltetésű ingatlan: a termőföld és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett művelési ágától függetlenül minden olyan ingatlan vagy ingatlanrész, melyen mezőgazdasági művelés folyik, vagy arra alkalmas, és a hasznosítása mezőgazdasági művelésre irányul.

3. § (1) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a képviselő-testület, átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) A vagyon használója az önkormányzatai költségvetési szerv, a vagyonkezelő, a használatra törvény alapján jogosult állami szerv, valamint a vagyontárgyat polgári jogi szerződés alapján hasznosítható átlátható szervezet vagy természetes személy.

(3) Az önkormányzat vagyona az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonból áll, beleértve a vagyoni értékű jogot, az önkormányzatot érintő követelést, valamint az önkormányzatot terhelő tartozást.

(4) Az önkormányzat a tulajdonjoga gyakorlásával összefüggő egyes feladatait (1) – (2) bekezdésben foglalt személyek közreműködésével látja el.

(5) Az önkormányzati többségi tulajdonrésszel működő vállalkozásokban a tulajdonosi képviseletet a polgármester látja el.

(6) A nemzeti vagyonról szóló törvény 10 § (19 bekezdésében foglaltak szerint a közös önkormányzati hivatal gazdasági szervezete látja el a vagyonnyilvántartással kapcsolatos feladatokat a vonatkozó szabályok alapján.

(7) A vagyonnyilvántartás rendszerét – figyelemmel a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokra – a jegyző határozza meg. A vagyonnyilvántartás felfektetéséért, folyamatos vezetéséért, a számvitellel, az ingatlan-nyilvántartással vagy más jogszabály alapján létrehozott nyilvántartással, valamint a természetbeni állapottal való egyezőségéért a jegyző felel.

4. § (1) Forgalomképes vagyontárgy létesítéséről, megszerzéséről és gazdasági társaságba történő beviteléről a képviselő-testület dönt.

(2) Forgalomképes vagyontárgy elidegenítéséről, elővásárlási jog gyakorlásáról

(3) A forgalomképes vagyontárgy egyéb módon történő hasznosításáról

(4) Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, értékpapír, illetve részvényvagyon hasznosítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(5) Az önkormányzati költségvetési szerv, kezelésében lévő tárgyi eszköz pótlási kötelezettséggel történő értékesítéséhez, selejtezéséhez szükséges hozzájárulás megadásáról

5. § (1) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatban

6. § (1) Behajthatatlan követelések felülvizsgálatáról szóló előterjesztést – tételenként feltüntetve, hogy az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) számú Korm. rendelet 5. § 3. pontjában meghatározott jogcímek közül mely alapján vált behajthatatlanná az egyes követelés – minden tárgyévet követő év április 30. napjáig a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek. A képviselő-testület a kis összeget meghaladó behajthatatlan követelések esetén dönt a lemondásról.

(2) kis összegű behajthatatlan követelés esetén a polgármester dönt a lemondásról.

(3) Az önkormányzat a kötelezett által ismert, illetve jogerős bírósági határozat alapján járó követelés kamattartozásról, vagy annak egy részéről rendkívül indokolt esetben, fontosnak ítélt településpolitikai, alapos gazdasági érdek esetén, eseti mérlegelés alapján mondhat le.

(4) Az önkormányzat a kötelezett által elismert, behajthatatlan követelésről jogszabályban meghatározott keretek között, a következők szerint határoz:

(5) A behajthatatlan követelés számviteli rendezése

7. § (1) A rendelet 1. melléklete tartalmazza az önkormányzat kizárólagos tulajdonú forgalomképtelen vagyontárgyait.

(2) A rendelet .2. melléklete tartalmazza a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat.

(3) A rendelet 3. melléklete tartalmazza az üzleti vagyont, a forgalomképes vagyontárgyait.

8. § Közfeladat átadásához kapcsolódóan vagyonkezelési szerződés a 13 – 14. § alapján köthető, azzal, hogy a vagyonkezelési tevékenység a képviselő-testület által meghatározottak szerint történhet a vagyongazdálkodási koncepció és a vonatkozó tulajdonosi döntések alapján folytatható.

9. § (1) Önkormányzati vagyon visszterhes elidegenítését, hasznosítását vagy megterhelését megelőzően – a (2) – (5) bekezdésben foglaltak betartásával – annak forgalmi értékét, valamint a szolgáltatás értékarányos ellenértékét meg kell állapítani.

(2) Ingatlan és ingó visszterhes elidegenítése vagy hasznosítása, ingatlan vásárlása, valamint ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog, haszonélvezeti jog visszterhes alapítása vagy megszerzése esetén a forgalmi érték, valamint a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának megállapítása érdekében – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – forgalmi értékbecslést kell beszerezni.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően nem kell forgalmi értékbecslést beszerezni ingó esetén, ha az azonos rendeltetésű ingó dolog kereskedelmi, vagy piaci ára alapján a forgalmi érték megállapítható.

(4) A tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok visszterhes elidegenítése vagy megszerzése esetén a forgalmi értéket az aktuális piaci ár, a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a befektetési szolgáltatók által közzétett másodlagos piaci forgalomban kialakult ár alapján kell meghatározni.

(5) Üzletrész, tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír visszterhes elidegenítése vagy vásárlása esetén a forgalmi értéket üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

10. § (1) Vagyont visszterhesen elidegeníteni, hasznosítani – törvényben és a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – versenyeztetés keretében, a III. fejezetben meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával lehet.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatti nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni

11. § (1) Termőföld legalább 1 éves időtartamra adható haszonbérbe. A bérbeadás időtartamának meghatározásánál a törvényben foglaltak mellett a településfejlesztési koncepciót és a rendezési terv előírásait figyelembe kell venni.

(2) Egy földterület több haszonbérlő részére a földrészelt megosztása nélkül úgy adható haszonbérbe, hogy a haszonbérbe adott terület lehetőleg 1000 négyzetméternél kisebb ne legyen.

(3) A fizetendő haszonbér mértékét a föld fekvésének, művelési ágának és kataszteri tiszta jövedelmének, valamint termőképességének figyelembe vételével kell megállapítani.

(4) A fizetendő haszonbér mértéke a föld aranykorona értéke minden megkezdett egész számú egysége tán évenként legkevesebb 1.500 forint. Az egy haszonbérlet után járó évi haszonbér összege 5.000 forintnál kevesebb nem lehet.

(5) A haszonbérlet szempontjából a gazdasági év szeptember 1. napjától a következő év augusztus 31. napjáig tart. A haszonbérlő a 100.000 forintot meg nem haladó összegű haszonbért gazdasági évenként előre, szeptember 30. napjáig köteles egy összegben megfizetni. A 100.000 forintot meghaladó összegű haszonbér esetén a képviselő-testület határozza meg a fizetési feltételeket.

(6) Amennyiben a haszonbérleti szerződés megkötésekor a gazdasági évből 3 hónap, vagy annál rövidebb idő van hátra, akkor nem kell haszonbért fizetni a tárgyévi gazdasági évre.

(7) A haszonbér emelését, valamint annak mértékét a tárgyi gazdasági évet követő gazdasági évre lehet megállapítani.

(8) A haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy annak megszűnésekor a haszonbérlő – eltérő megállapodás hiányában – köteles az általa létesített ideiglenes jellegű építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, eltávolítani, valamint, hogy e kötelezettség nem teljesítése esetén a bontás, az eltávolítás a haszonbérlő költségére elvégezhető.

12. § (1) A vagyon ingyenes tulajdonba adásáról, valamint ingyenes hasznosításáról a képviselő-testület – törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén – dönt.

(2) Az ingyenesen használatba adott vagyon fenntartásáról, állagának megóvásáról, az ingyenes használó saját költségére köteles gondoskodni,kivéve, ha jogszabály vagy a képviselő-testület ettől eltérően dönt.

13. § (1) Vagyonkezelői jog állapítható:

(2) Vagyonkezelői jog ingyenesen nem alapítható olyan vagyonkezelő részére, mely a vagyonkezeléssel összefüggésben átvállalt közfeladatot vállalkozási tevékenység keretében látja el, kivéve az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetet, mely a vagyonkezelés eredményével az önkormányzattal szemben elszámol.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vagyonkezelésbe adást megelőzően a vagyonértékelést a 9. § megfelelő alkalmazásával kell elvégezni.

(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vagyonkezelői jog ellenértéke nemcsak egészben vagy részben – pénzösszegben, hanem vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyakon az értékcsökkenést meghaladóan végzendő – a szokásos üzemeltetési költségek keretébe nem tartozó – értéknövelő beruházásra, állagvédelemre irányuló és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenységben is megállapítható.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott tevékenység értékét a vagyonkezelő előzetes tételes költségvetéssel és a megvalósítást követően számlákkal köteles igazolni, és azt a képviselő-testületnek a 14. § (6) bekezdés szerinti beszámolóban bemutatni.

14. § (1) A vagyonkezelő jogosult a rábízott vagyon

(2) A vagyonkezelő törvényben foglaltakon túl köteles a rábízott vagyon

(3) Vagyonkezelési szerződés jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt. A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési kellékeken, valamint a törvényben foglaltakon túl tartalmaznia kell

(4) A vagyonkezelő az (1) bekezdésben meghatározott jogait a vagyonkezelési szerződéssel összhangban saját szervezete útján, vagy harmadik személy közreműködésével gyakorolja. A vagyonkezelő az általa igénybe vett harmadik személy eljárásáért, mint sajátjáért felel.

(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelésben lévő vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

(6) A vagyonkezelő köteles a tevékenységéről és a vagyonkezelésében lévő vagyon hasznosításáról minden év február 15-ig beszámolót készíteni és azt a törvény alapján vezetett nyilvántartásokkal együtt a képviselő-testületnek bemutatni.

(7) A (6) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület a vagyonkezelőt beszámoló készítésére és a nyilvántartások bemutatására bármikor kötelezheti.

15. § (1) Az önkormányzati intézmények a használatukban lévő ingatlanokat, és ingókat – bevételeik növelése céljából – csak határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatják, de ez az alapfeladatok zavartalan ellátását nem veszélyeztetheti. Az ebből származó bevétel az önkormányzat intézményeinek költségvetését illeti meg. A bérleti szerződések egy példányát a vagyon-nyilvántartónak meg kell küldeni.

(2) Az önkormányzat intézményeinek joga a használatukban lévő ingatlanok, ingók ésszerű hasznosításával vállalkozási tevékenységet folytatni, az alapító okiratban foglaltak körben és mértékben. A vállalkozási tevékenység az alaptevékenység végzését nem sértheti, és az alapfeladat színvonalának javítását kell segítenie.

16. § (1) A versenyeztetés formái:

(2) Nyilvános pályázat esettén a versenyeztetés eredményének függvényében az ingatlan – az ellenszolgáltatás értékarányossága érdekében – legalább a menekülési értéket elérő vételár ellenében értékesíthető.

(3) Egyfordulós pályázat esetén a pályázat bontását, szükség szerint a kiegészítő tájékoztatást, valamint a beérkezett írásbeli ajánlatok érvényességének megvizsgálását követően kerül sor a pályázat elbírálására.

(4) Többfordulós pályázat esetén az első fordulóban érvényes írásbeli ajánlatot benyújtó pályázókat tárgyalásra kell meghívni a második, és szükség szerint a tárgyalások eredményétől függően versenyben maradtakat a további fordulókra. A pályázók a tárgyalások során ajánlatukat csak az önkormányzat számára kedvezőbb feltételekkel módosíthatják, és a pályázat elbírálására a tárgyalások befejezésével kerül sor.

(5) Zártkörű pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, vagy társasági partnerek részvételét teszi szükségessé.

(6) Árverést akkor lehet tartani, ha feltételezhető, hogy pályázat lebonyolítása aránytalan késedelemmel, nehézséggel, vagy számottevő többlet kiadással járna.

(7) A versenyeztetés formájáról, a pályázati kiírásról vagy az árverési hirdetményről, valamint a pályázat elbírálásáról a hatáskörrel rendelkező tulajdonosi joggyakorló, valamint

(8) Az e fejezetben foglalt szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a vagyon visszterhes elidegenítése, hasznosítása esetén e rendelet szerint versenyeztetni nem kell, azonban a kiíró a versenyeztetés mellett dönt.

17. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) A kiíró a pályázati kiírásban úgy is rendelkezhet, hogy a pályázó a vételárra, ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatát az általa készíttetett forgalmi értékbecslésre, vagy más objektív szempontok szerint összeállított, visszaellenőrizhető értékadatokra épülő költség-haszon elemzésre is alapozhatja. Ebben az esetben a pályázati kiírás indulási árat, ellenszolgáltatást nem tartalmaz, a tulajdonosi jogokat gyakorló hatáskörének megállapítása érdekében a forgalmi értéket csak – a nyilvántartási érték figyelembe vételével – nagyságrendileg kell megbecsülni. Az így benyújtott ajánlatot és azt alátámasztó forgalmi értékbecslést, költség-haszon elemzést felül kell vizsgálni, vizsgáltatni.

(4) A kiíró a pályázati kiírásban úgy is rendelkezhet, hogy a pályázaton történő részvétel lehetőségét a pályázati kiírás, dokumentáció megvásárlásához köti. A pályázati kiírás, dokumentáció ellenértékét a pályázattal összefüggésben a kiíró részéről felmerülő költségek figyelembe vételével kell meghatározni.

18. § (1) A pályázat közzétételéről a kiíró köteles gondoskodni. Amennyiben az árverés lebonyolítására külső személy, vagy szervezet kapott megbízást, akkor az árverési hirdetmény közzétételéről e megbízott gondoskodik.

(2) A pályázatot az önkormányzat honlapján, a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, valamint 100 millió forint értékhatár felett megyei napilapban kell jelentetni. Az ajánlatok benyújtására a pályázat önkormányzat honlapján történő közzétételétől számított legalább 30 napot kell biztosítani.

19. § (1) A pályázaton való részvétel óvadék adásához is köthető, melyet az ajánlat benyújtásával egyidejűleg vagy a pályázati kiírásban megjelölt időpontig és módon, valamint árverés esetén legkésőbb az árverést megelőző napon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) Az óvadék összegét a pályázat kiírója állapítja meg. Árverés esetében az óvadék összege az indulási ár 10 százaléka.

(3) Az óvadékot a pályázat visszavonása, az ajánlat érvénytelenségének megállapítása, a pályázat eredménytelenné nyilvánítása, valamint a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel a pályázat elbírálása után – kamat nélkül – 15 napon belül kell visszafizetni.

(4) Nem jár vissza az óvadék, ha

(5) Árverés esetén a második legmagasabb ajánlatot tevő részére az óvadékot a legmagasabb ajánlatot tevővel történő szerződéskötést követő 15 napon belül, a többi árverési résztvevőnek pedig az árverés befejezését követő 15 napon belül kell visszafizetni. A (4) bekezdésben foglaltakat árverés esetén is megfelelően alkalmazni kell.

20. § (1) A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. E döntést a pályázati kiírásra vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni.

(2) A kiíró a pályázatot a pályázati kiírásban foglaltak szerint az ajánlatok benyújtására megjelölt időpont lejártát követően indokolási kötelezettség nélkül eredménytelenné nyilváníthatja. E döntést valamennyi ajánlatot benyújtó pályázóval írásban közölni kell.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt esetekben, amennyiben a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt, úgy azt a pályázóknak a pályázat visszavonását, eredménytelenné nyilvánítását követő 15 napon belül vissza kell téríteni.

21. § (1) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

(2) Érvényes az ajánlat, ha mind tartalmi, mind formai követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.

(3) Érvénytelen az ajánlat, ha:

22. § (1) Az ajánlat beérkezésekor az átvétel pontos időpontját az ajánlatot tartalmazó borítékon fel kell tüntetni.

(2) A beérkezett ajánlatokat a pályázat lebonyolításában részt vevő személyek jelenlétében kell bontani.

(3) Az ajánlatok bontása nyilvánosan történik, az ajánlatokat mellékleteivel együtt bírálati sorszámmal kell ellátni.

(4) Közjegyzői jelenlétről akkor kell gondoskodni, ha azt a kiíró szükségesnek tartja.

(5) Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. A pályázó nem tilthatja meg a nevének, lakóhelyének vagy székhelyének, az ajánlott vételárnak, ellenszolgáltatásának, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésére vállalt határidőnek a nyilvánosságra hozatalát.

(6) Az ajánlatok bontásáról, valamint ismertetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(7) Az érvénytelen ajánlatokat – az érvénytelenség okának a megjelölésével lehetőség szerint az ajánlatok bontásakor, de legkésőbb az eredményhirdetéskor – ismertetni kell.

23. § (1) Többfordulós pályázat esetén a tárgyalásra valamennyi olyan pályázót meg kell hívni, aki vagy amely az első fordulóban érvényes ajánlatot nyújtott be, vagy a tárgyalás eredményének függvényében szükségessé vált további tárgyalás esetén a megelőző fordulóban versenyben maradt.

(2) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:

(3) A 21. § (3) bekezdésében foglaltakon túl érvénytelen a tárgyalás során tett ajánlat akkor is, amennyiben nem felel meg a 16. § (4) bekezdésben foglaltaknak. E rendelkezést a további tárgyalások esetén is megfelelően alkalmazni kell.

(4) A tárgyalásokat mindaddig folytatni kell, amíg több pályázó van versenyben, vagy valamennyi pályázó a végleges ajánlatát meg nem teszi.

24. § (1) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat a benyújtási határidő lejártát követő 30 napon belül, vagy amennyiben a pályázat kiírója testületi szerv, és a pályázat elbírálására e határidőn belül nincs lehetőség, úgy legkésőbb e határidő lejárta után, a soron következő testületi ülésen el kell bírálni.

(2) A szabályszerűen benyújtott és érvényes ajánlatokat a kiíró bírálja el.

(3) A pályázat elbírálásában részt vevő nem lehet az, aki:

(4) Az elbírálásban részt vevő, a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni.

(5) Eredménytelen a pályázat, ha:

(6) Eredménytelen pályázat esetén a kiíró új pályázat kiírásáról dönthet.

(7) Ha az ajánlat elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a kiíró a pályázótól felvilágosítást kérhet. A benyújtott ajánlat azonban ekkor nem módosítható.

(8) Az ajánlatok értékelésénél azonos feltételek vállalása esetén a pályázók között – az árverési szabályok megfelelő alkalmazásával – árversenyt kell tartani.

(9) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre rendelkezésre álló határidőben – meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a második legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

(10) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás erre lehetőséget adott és a pályázót a pályázat eredményének kihirdetésekor a kiíró a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősítette.

25. § (1) Zártkörű pályázat esetén e fejezet rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A zártkörű pályázati kiírást nem kell közzétenni, a kiíró gondoskodik annak – valamennyi a zártkörű pályázatra meghívott részére történő – közvetlen megküldéséről.

(3) Ajánlat benyújtására legalább a zártkörű pályázati kiírás kézhezvételétől számított 15 napot kell biztosítani.

(4) A zártkörű pályázati kiírásban előírható, hogy a pályázat bontására sor kerülhet a pályázat benyújtási határidő lejárta előtt akkor, ha valamennyi a zártkörű pályázatra meghívott ajánlatát már benyújtotta.

26. § (1) Árverés esetén e fejezet rendelkezéseit a (2)-(13) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az árverési hirdetményben fel kell tüntetni:

(3) Árverésen ajánlatot tenni, licitálni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(4) Az árverésen az eladási ár az indulási ár alá nem csökkenthető.

(5) Az árverést a kiíró által megbízott személy vezeti.

(6) Az árverés megkezdésekor az árverés vezetője a részt vevőkkel közli a kiindulási árat és felhívja őket az ajánlatuk megtételére. A licitálás a kiindulási ár legalább 2 százalékának megfelelő licitlépcsőkkel történik.

(7) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette.

(8) Az óvadék az árverésen legmagasabb ajánlatot tevővel történő szerződéskötés esetén szerződési biztosítékká alakul.

(9) Az árverés nyertesével történő szerződéskötés meghiúsulása esetén a szerződést az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlat tevőjével kell megkötni.

(10) Az árverés eredménytelen, ha:

(11) Az árverés eredménytelensége esetén a megismételt árverésen nem vehet részt az, aki az előző árversenyen nyertesként, vagy a nyertes helyébe lépve, második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy az ellenszolgáltatást határidőn belül nem fizette meg.

(12) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza:

(13) Az árverési jegyzőkönyvet az árverés vezetője, a jegyző, az árverési vevő, és amennyiben volt, úgy a második legjobb ajánlattevő írja alá.

27. § (1) E rendelet 2013. november 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően kiírásra kerülő pályázatokra kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépése előtt jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogok és kötelezettségek gyakorlását e rendelet rendelkezései nem érintik.

28. § Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ladánybene Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 7/2004. (VI. 01.) rendelet, valamint az azt módosító 5/2012. (III. 22.) rendelet.