Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

6/2014.(V.20.) önkormányzati rendelete

A helyi építészeti értékek védelméről

Orgovány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32.cikk (2) bekezdésben foglalt feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (3) bekezdésében és 62.§ (6) bekezdés 1. pontjában, továbbá a 66/1999.(VIII.13.) FVM rendelet 4.§-ában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a Pénzügyi Bizottság és az Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével – a helyi értékek védelméről a következőket rendeli el.

1. Általános rendelkezések

1.§ (1) A rendelet célja Orgovány hagyománya, történelme és településképe szempontjából meghatározó, műemléki védettséget nem élvező, épített értékek, valamint egyéb (állami) védelmet nem élvező növényzet védelme, a település építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A település értékei – tulajdonformára tekintet nélkül – a nemzet kulturális kincsének része, ezért megóvásuk, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.

(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:

1. a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes:

aa) településszerkezetek,

ab) településkép,

ac) település karakter,

ad) épületegyüttesek,építmények, épületek és épületrészek,

ae) utcaképek és látványok,

af) műtárgyak,

ag) utcabútorzat,

ah) szobrok, emlékművek, síremlékek,

ai) növényzet,

– a továbbiakban együtt: védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése, és a lakossággal való megismertetése;

2. a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

2.§ (1) A rendeletet Orgovány nagyközség közigazgatási területén kell alkalmazni, és annak hatálya kiterjed minden a rendelet alapján védetté nyilvánított értékre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá minden természetes és jogi személyre, amelyek a védetté nyilvánított értékkel összefüggésbe hozhatók (tulajdonos, kezelő, bérlő, szívességi használó, stb.).

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a műemlékekről szóló más jogszabályok alapján védetté nyilvánított értékekre.

3.§ A rendelet alkalmazása során:

1. Védett település szerkezet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet.
2. Védett településkarakter: az Önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
3. Védett településkép: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja.
4. Védett épületegyüttesek: azok a topográfiailag körülhatárolható épületegyüttesek vagy az építet és természeti környezet együtteseként kialakult kulturtájak, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, településszerkezeti, -képi szerepük meghatározó, és amelyeket az Önkormányzat védetté nyilvánított.
5. Védett épület, építmény: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze - ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint - amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati mód is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
6. Védett épületrész: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
7. Védett műtárgy: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez kötődésénél fogva védelemre érdemes.
8. Értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.
9. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
10. Főépítész: a rendelet alkalmazása szempontjából a települési főépítész.

2. A helyi védelem fajtái

4.§ (1) A helyi védelem – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 57.§ (1) bekezdés figyelembevételével – a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjed ki.

(2) A helyi területi védelem

1. a településszerkezet,
2. a településkép,
3. településkarakter

védelmére terjed ki.

(3) A helyi területi védelem a műemléki környezetet közvetlenül határoló terület, valamint a műemléki jelentőségű terület közvetlen környezetére is kiterjeszthető.

(4) A helyi egyedi védelem

1. az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére, vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.),
2. az építményekhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
3. szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére

terjed ki.

3. Helyi védettség keletkezése és megszűnése

5.§ (1) Az 1.§ (1)-(2) bekezdésében megfogalmazott célok érvényesítése érdekében a helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről az Önkormányzat Képviselő-testülete e rendelettel dönt. A helyi védettség alá tartozó értékek jegyzéke a rendelet Mellékletét képezi.

(2) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a polgármesternél. A védelemre településrendezési tervművelet (HÉSZ, SzT), vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. egyedi épületek, építmények és természeti érték esetén:

aa) a kezdeményező megnevezését,

ab) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

ac) pontos helymegjelölését az ingatlan-nyilvántartás bejegyzése és a helyi meghatározás szerint (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, köznyelvi elnevezés),

ad) a védendő érték rövid elírását, dokumentálását (pl. irodalom, fotók),

ae) a kezdeményezés indokolását;

2. településszerkezet, településkép, karakter vagy védelemre javasolt együttes esetén:

ba) az együttes ismert vagy javasolt megnevezését, a települési értékrendhez, hagyományokhoz kötődő kapcsolatának bemutatását,

bb) körülhatárolását,

bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

bd) a kezdeményezés indokolását;

3. egyéb esetben minden olyan körülményt, információt, dokumentumot és egyéb adatot, amelyet a védelem alá helyezés a kezdeményező fontosnak és értékelhetőnek tart.

(4) A hiányos kezdeményezés – amennyiben az erre vonatkozó felhívásra nem egészítik ki – érdemi vizsgálat nélkül elvetendő.

6.§ (1) A védelemmel kapcsolatos eljárás előkészítéséről a Polgármesteri Hivatal – szakértő(k) bevonásával – gondoskodik, és az elkészített előterjesztés alapján, az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt.

(2) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez minden esetben szükséges az előzetes értékvizsgálat, továbbá az előkészítéshez szükséges az érintett terület(ek) tulajdonosainak véleménye, valamint indokolt esetben be lehet szerezni:

1. a védendő érték jellegétől függően a műemlék-védelmi, természetvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint a szakértők véleményét, valamint
2. az érintett helyi szakmai, társadalmi szervek, egyesületek álláspontját.

7.§ (1) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket (tulajdonos, kezdeményező) értesíteni kell. Az értesítést:

a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést a tulajdonosi körnek írásban kell megküldeni;

b) nem egyedi érték esetén, illetve amennyiben az érdekeltek megállapítása, felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel.

(2) A használó és haszonélvező értesítése a tulajdonos útján történik.

(3) A helyi védettséggel kapcsolatosan tervezett intézkedés elhatározását a döntést megelőzően legalább 30 nappal a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni, és ugyanezen határidőn belül biztosítani kell a tervezett intézkedés tartalmának, a kapcsolódó értékvizsgálatnak a megtekinthetőségét. A tervezett intézkedéssel kapcsolatosan bárki véleményt nyilváníthat és az írásba foglalt véleményeket a Képviselő-testület megtárgyalja.

8.§ (1) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:

1. az ingatlan tulajdonosát (illetve képviselőjét) a tulajdonosi jogok gyakorlóját és a haszonélvezőt,
2. az illetékes építésügyi és örökségvédelmi hivatalt,
3. az illetékes földhivatalt,
4. az illetékes építésügyi hatóságot,
5. területi védelemnél az érdekelt közműveket és az utak fenntartóit,
6. a kezdeményezőt.

(2) Az ingatlantulajdonosok, illetve -használók a közös képviselő útján is értesíthetők.

(3) A helyi védettség alá helyezés tényét, illetve annak megszűnését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(4) A védettség fennállásának tényét – a tulajdoni lapon kívül – a hivatalos térképmásolaton is fel kell tüntetni, a következők szerint: „Orgovány Nagyközség Önkormányzata …/2014.(…) önkormányzati rendelete alapján Védett települési érték”.

4. Az ideiglenes védettség

9.§ (1) Az Önkormányzat a védelemre javasolt épületegyüttest, épületet, épületrészeket, építményeket, szobrokat, emlékműveket, síremlékeket, utcabútorzatot, növényzetet a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti, soron kívül legfeljebb egyéves időtartamra, rendelettel ideiglenes védelem alá helyezheti.

(2) Az ideiglenes védelem indokolt esetben egyszer és legfeljebb további egy évre meghosszabbítható.

(3) Az ideiglenes védelem alatt álló értékekre a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az ideiglenes védelem megszűnik az intézkedésben megjelölt időtartam elteltével, illetve a védetté nyilvánításról szóló rendelet hatálybalépésével.

(5) Ha a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítást nyer, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt, az ideiglenes védettséget – az ideiglenes védelem elrendelésének rendjében – meg kell szüntetni. Az ideiglenes védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a 5-8.§-ban írtakat kell alkalmazni.

5. A védett értékek nyilvántartása

10.§ (1) A jegyző a helyi védettség alá helyezett értékekről törzslapot kell készíttet és nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A törzslap az alábbi adatokat tartalmazza:

1. a védett érték megnevezését,
2. a védett érték tulajdonosát,
3. a védelemre javaslatot tevő adatait,
4. a védelem szakszerű, rövid indokolását,
5. fotódokumentációt,
6. a helyi védelem védettségi kategóriáját,
7. a védelem elrendelésére vonatkozó előterjesztés és döntés másolatát,
8. a védett értéket érintő hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát),
9. minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

(3) Egyedi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

1. a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám), terület határát (utca, tér, közterület, telek),
2. a tulajdonos kezelő (bérlő) nevét, címét,
3. helyszínrajzot,
4. a rendeltetést és használati módját.

(4) Területi védelem esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzíthető helyszínrajzot.

(5) A nyilvántartás céljára készült helyszínrajzot olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és a közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek.

(6) A tervtári dokumentációhoz – megkülönböztető jelzéssel ellátva – be kell szerezni, és nyilván kell tartani:

1. az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az eredeti tervek fellelhetők,
2. a védett érték felmérési terveit, amennyiben ezek beszerezhetők, illetve előállítható.

(7) A védett ingatlant érintő testületi, illetve hatósági döntésről a nyilvántartást egy másolattal értesíteni kell.

6. A védett értékekre vonatkozó településrendezési és építési előírások

11.§ (1) A település védett értékeit tartalmazó település-szerkezet, telekalakítás, utcavonal-vezetése megőrzendő.

(2) A helyi védelem alatt álló értékek használata és fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.

(3) Védelemmel érintett területen új épületeket, építményeket csak a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon lehet kialakítani, illetve a meglévőket erre tekintettel szabad használni, fenntartani.

(4) A közterületek alakítását, burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban lehet megvalósítani, illetve védelemmel érintett közterület a csak a teljes területre kiterjedő, a védett érték, látvány szempontjait figyelembe vevő komplex terv alapján alakítható ki, újítható fel.

(5) A közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

(6) A védett épületen, építményen, illetve védett épületrészt tartalmazó létesítményen, ezekkel érintett telken hirdetés, reklám nem helyezhető el.

12.§ (1) Védett területen, védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, a védett növényzet egészségét.

(2) Védett épületen új homlokzati égéstermék kivezetés, fűtőberendezés, klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.

(3) A védett épületen, építményen csak a látványt nem érintő antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna, műholdvevő) helyezhető el, lehetőleg takartan.

(4) Védett területen vagy védett épület, építmény építésügyi hatósági eljárásaiban az eljáró a környezet kialakításához kertészeti, zöldfelületi tervek készítését írhatja elő.

13.§ (1) A védett egyedi, épületegyütteshez tartozó, illetve védett épületrészeket tartalmazó helyi érték a védelem fennállása alatt nem bontható el.

(2) Védett épület, építmény teljes vagy jelentősebb részleges bontására csak a védelem megszüntetése után kerülhet sor. A védelem megszüntetésének vagy az épület, építmény részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése vagy azok megőrzése előírható.

14.§ (1) A védett értéket érintő építési munkák engedélyezési eljárásában a következő dokumentumokat is be kell szerezni:

1. a védett érték beavatkozással érintett részének részleges felmérési, állapot-rögzítési tervdokumentációját, fotóit;
2. az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést;
3. zöldterületet is érintő munkák esetében kertfelmérési rajzot, növényjegyzéket, valamint a kialakításra vonatkozó kertészeti tervdokumentációt.

(2) Védett épületet, építményt érintő bármely építési munkához, a rendeltetés akár részleges megváltoztatásánál is be kell szerezni az építési hatóság engedélyét, akkor is, ha az általános esetben nem lenne szükséges.

(3) Védett értéket érintő minden építési munka engedélyezése csak a települési vagy a térségi főépítész, ennek hiányában a műszaki ügyintéző előzetes véleménye alapján történhet. A vélemény meghatározhatja:

1. a tetők, magas tetők, tetőfelépítmények kialakítását,
2. bővítmények maximális kiterjedését,
3. portálok kialakítását,
4. homlokzat-képzések, színezések,
5. a felhasználható anyagokra,
6. a beavatkozással kapcsolatos, a védett érték rehabilitációjával összefüggő egyéb feltételekre vonatkozó követelményeket.

7. A védett értékek fenntartása, hasznosítása

15.§ (1) A védett értékek jó-karbantartása, állapotuk megóvása, gondozása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – első sorban – rendeletetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Amennyiben a rendeletetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához, esztétikai értékének csökkenéséhez vagy megsemmisüléséhez vezetne, egy a használatot – a hatályos jogszabályok keretei között – az illetékes építésügyi hatóság korlátozza vagy megtiltja.

8. A védett építmények fenntartásának támogatása

Értékvédelmi Alap

16.§ (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó-karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben lévő, szükségessé váló – egyébként a tulajdonost terhelő – munkálatok finanszírozására az Önkormányzat támogatást nyújthat.

(2) A költségvetésben meghatározott támogatás a védett értékeknek a szokásos jó-karbantartási munkálatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben felmerülő, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozása szolgál.

(3) Az ingatlanra eső önkormányzati támogatás mértékét – amennyiben az nem normatív összeg – a tulajdonos kérésére – az önkormányzati költségvetés keretei között – a polgármester a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága közreműködésével állapítja meg.

17.§ (1) Az Önkormányzat pályázat útján elnyerhető vissza nem térítendő támogatással járulhat hozzá a védett értékek fenntartásához.

(2) Pályázat útján elnyerhető vissza nem térítendő támogatás pénzügyi fedezetére az Önkormányzat létrehozza Orgovány Nagyközség Értékvédelmi Alapját. Az Értékvédelmi Alap éves feltöltéséről a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben gondoskodik. A tárgyévben fel nem használt összeg átcsoportosításáról, felhasználásáról a Képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése (közterületről látható építészeti elemek) érdekében a végzett munkák költségének legfeljebb 50 %-áig terjedhet.

(4) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető 10 éven belül.

(5) Orgovány Nagyközség Önkormányzata a rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül az értékvédelmi Alap kezelésének szabályozására „Pályázati Szabályzat a helyi értékek védelmének támogatására” elnevezésű helyi szabályzatot ad ki.

(6) A települési önkormányzat az Értékvédelmi Alap növelésére forrásokat gyűjthet, pályázatokon vehet részt.

9. A védett értékekre vonatkozó egyéb eljárási szabályok

18.§ (1) A védett értéket érintő építési munkához, a rendeltetés akár részleges megváltoztatásához – a hatályos jogszabályok szerinti – építési engedély és e rendelet szerinti bejelentés szükséges.

(2) A védett értéket érintő jogszabályokban előírt tervdokumentáció felhasználásával vizsgálni kell:

1. a védett érték beavatkozással érintett részének a jelenlegi állapotot bemutató (felmérési) dokumentációját,
2. az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,
3. a munkák által érintett építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának (fénykép) dokumentációját.
4. a zöldterületet illetve növényzetet érintő munkák esetén kertfelmérési rajzot és növényjegyzéket, valamint a kialakításra vonatkozó kertészeti dokumentációt.

(3) A védett értéket érintő építési munkával kapcsolatos hatósági eljárásban – az általános szabályzati elvek szerint kell eljárni.

(4) A védelem alatt álló értékek megóvása, megőrzése, felújítása érdekében – a hatályos építési jogszabályok keretei között – az illetékes I. fokú építésügyi hatóság kötelezheti a védelem alatt álló, valamint védett együtteseket érintő, védett területen található épületek, illetve építmények tulajdonosait, valamint használóit

a) a jó-karbantartásra, fenntartásra vonatkozó kötelezettség teljesítésére,

b) a védett értéket vagy látvány lerontó idegen részek eltávolítására,

c) a védett értékek jellegének kifejezésére, vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzésére.

Az előírt munkálatok elvégeztetésére a települési vagy a térségi főépítész, ennek hiányában a műszaki ügyintéző is javaslatot tehet.

(5) A kötelezettség teljesítésével összefüggő költségek, és az ellenőrzés szabályai tekintetében a mindenkori hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(6) A védett növényzet megóvása érdekében a hatályos jogszabályok keretei között elrendelhető annak vegyszeres védelme vagy egyéb szükséges kertészeti-szakmai beavatkozás.

(7) A kötelezett (megbízottja), illetve a használó az ellenőrzést a hatályos jogszabályok szerint tárni köteles.

10. A védett értékek megjelölése

19.§ (1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített táblával kell megjelölni. (Javasolt szöveg: „Orgovány Nagyközség Önkormányzata által védetté nyilvánított Érték, évszám”.)

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a polgármester gondoskodik.

(3) A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.

(4) Védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az Önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával jelölheti.

11. A helyi védelem irányítása

20.§ (1) A településen a helyi védelem a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A helyi védelemmel kapcsolatos építésügyi-igazgatási feladatokat a jegyző a települési vagy a térségi főépítész, ennek hiányában a műszaki ügyintéző előkészítésével látja el.

A védett értékek szerepe az oktatásban, közművelődésben

21.§ (1) Az építészeti és természeti értékek szemlélet-, illetve jellemformáló szerepének érvényesülése, a település azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben helyet kell kapniuk.

(2) Az Értékvédelmi Alapból ösztönözni és támogatni kell a védett értékek megismerését, megismertetését, népszerűsítését célzó tájékoztatók, kiadványok, elkészítését és fórumok, konferenciák, képzések, táborok megtartását, kutatások elvégzését.

12. Vegyes és záró rendelkezések

22.§ (1) Aki a helyi védett értéket megsemmisíti, megrongálja, rendeltetésétől eltérően használja, illetve az azzal összefüggésben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzi – amennyiben cselekménye súlyosabbnak nem minősül – a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértését követi el, és vele szemben 50.000 forintig terjedő helyszíni bírság, vagy 150.000 forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(2) A helyi védelem alatt álló érték megsemmisítésének, rongálásának következtében felmerülő mindennemű kár megtérítésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályai szerint kell eljárni.

23.§ (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet szabályait a hatálybalépésének napján és azt követően keletkezett ügyekben és eljárásokban kell alkalmazni.

(3) Az Értékvédelmi Alap feltöltéséről az Önkormányzat először az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 1/2014.(III.20.) önkormányzati rendelet következő módosításával gondoskodik.

Dr. Lóczi Boglárka                                          Spádáné dr. Pelsőczi Kovács Marianna

    polgármester                                                                      jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetésre került:

2014. május 20. napján.

Spádáné dr. Pelsőczi Kovács Marianna

jegyző