Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályokról
Hatályos: 2023. 06. 01Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályokról
Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontja valamint, az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, a szomszédos települési önkormányzatok és a partnerségi egyeztetés szereplői véleményének kikérésével figyelembe a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet Orgovány teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2)1 A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni, területet használni, telket alakítani és zöldfelületet alakítani e rendelet és az alábbi mellékjletek szerint lehet:
a) 1. melléklet: Igazgatási terület 1:16.000 méretarányú (SZ-1) szabályozási terve
b) 2. melléklet: Belterületi térség 1: 3.000 méretarányú (SZ-2) szabályozási terve
c) 3. melléklet: Műemlék és ex lege védett környezete
d) 4. melléklet: Régészeti lelőhelyek
2. Fogalom meghatározások
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Kialakult beépítés: építmények építési telken belüli elhelyezhetősége a jogszerűen álló építmények figyelembevételével, ami kizárólag beépítés növelésénél vehető figyelembe, bontást követő új beépítésnél nem.
b) Kialakult építési vonal: utcaszakaszon elhelyezkedő épületek több mint a fele által meghatározott építési vonal.
c) Toronyszerű építmény: Magasságához képest kis alapterületű, ömlesztett szilárd vagy folyékony anyagok tárolására alkalmas épített vagy szerelt építmény
d) Új beépítés: építmények építési telken belüli elhelyezhetősége.
3. Általános előírások
3. § (1)2 E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályok előírásai az érvényesek, településrendezési és építési követelmények tekintetében a 253/1997.(XII:20.) Kormányrendelet 121.§ (2) bekezdésének figyelembevételével.
(2) A meglévő telkek méretei (hossz, szélesség, terület) és beépítése (beépítettségi % és telepítési távolság) a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetekre előírtaktól, de (új) telket alakítani, (telket megosztani) csak az övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet és új beépítés is csak az övezeti előírások szerint létesíthető.
(3) Telekhatár rendezésnél - amennyiben a szomszédos tel(k)ek beépíthetőségét nem érinti - az övezeti előírások szerinti beépítési mód helyett a meglévő beépítés szerinti építési helyet kell figyelembe venni.
(4) Az övezeti határ által átmetszett telek telekalakítási és építési szabályok:
a) övezethatár mentén nem kötelező a telket megosztani.
b) építmény elhelyezésének helye a vonatkozó övezeti előírás szerint jelölendő ki. A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke az övezethatár által elmetszett telekrészre számítandó, azaz mintha a telek megosztott lenne.
c) ha megosztásra kerül a telek az övezethatár mentén a maradványtelekre nem vonatkozik a legkisebb teleknagyság.
(5) A szabályozási terven jelölt belvízzel veszélyeztetett területen az épületek alápincézése nem megengedett.
(6) Már meglévő épület felújítható, az építési övezetre előírt építési helyen belül az előírt beépítési mértékig tovább bővíthető.
(7)3 Magánút céljára szolgáló telek kialakításának szabályai:
a) legfeljebb 3 telek megközelítését szolgálhatja,
b) szélessége legalább 6 m,
c) bármelyik övezetben/építési övezetben kialakítható,
d) területére az övezetre/építési övezetre előírt terület-nagyságra vonatkozó előírás nem vonatkozik.
(8)4 Közterület-szabályozás végrehajtása érdekében történő telekalakítás esetén építési övezeti/övezeti előírásoktól eltérő telek is alakítható, ha egyéb építési szabályok teljesülnek.
4. Közterület alakításra vonatkozó előírások
4. § (1) Közterületen, közhasználat céljára átadott területen építmény, építményrész, berendezés, köztárgy, közterületi felszerelés az általános előírások szerint elhelyezhető.
(2) Építési telek közterület felőli határvonalán építmény csak úgy helyezhető el, hogy annak része, szerkezeti eleme a közterület területébe nem nyúlhat át, kivéve az utólagos hőszigetelést és homlokzatburkolást.
(3) Rendezvények esetén – a rendezvények idejére, a közterület-használati rendeletnek megfelelően – ideiglenes árusító sátrak, pavilonok ill. területek – közterület-használati engedély alapján – elhelyezhetők ill. kijelölhetők. Az ideiglenes árusító sátrak, pavilonok a rendezvények végét követő 24 órán belül elbontandók.
(4) A szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal korrekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek, az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításra, kisajátításra, a szabályozással érintett telkeken azonban telekalakítási (meglévő kubatúrán belüli építési munka kivételével) építési engedély nem adható ki, csak a tervezett szabályozásnak megfelelően.
(5) Beépítésre nem szánt területen a hálózati jelentőséggel nem rendelkező, külterületi utak -amennyiben egyéb érdeket nem sért- megszüntethetők illetve áthelyezhetők a telekalakítás általános feltételeinek és az egyéb földügyi és útügyi hatósági eljárás követelményeinek betartásával.
5. Az épített környezet alakítására vonatkozó előírás
5. § Beépítésre nem szánt területen földfeletti tartályos PB-gáz elhelyezhető. A telepítéshez szükséges védőtávolságot saját ingatlanon belül kell biztosítani.
6. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
6. § (1) Fásítás, erdősítés esetén az őshonos fafajok elsőbbségét kell biztosítani.
(2) Az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban a természetszerű erdőállományok megőrzése, a tájidegen erdőállományoknak őshonos erdőtársulásokra való fokozatos cseréje, a természetes és természetközeli élőhelyek megőrzése biztosítandó.
7. Környezetvédelmi előírások
7. § (1) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő létesítmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását nem korlátozzák.
(2) A szabályozási tervlapokon vízgazdálkodási területként szabályozott vízfolyások medrének felső rézsű élétől számított 50-50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen új épület nem építhető.
(3) A keletkező szennyvizet a közcsatorna hálózatba kell bevezetni, annak hiányában:
a) szivárgásmentes, zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy
b) egyedi szennyvíztisztítóban kell megtisztítani.
(4) Belterületen csak zárt trágyatároló létesíthető.
8. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás)
8. § (1) Jelen rendelethez tartozó szabályozási tervekben foglaltak megvalósítása érdekében Orgovány Nagyközség Képviselőtestülete a következő sajátos jogintézményekről határoz:
a) elővásárlási jog
b) helyi közút céljára történő lejegyzés
c) településrendezési kötelezés, amely:
ca) beépítési kötelezettség
cb) helyrehozatali kötelezettség
cc) beültetési kötelezettség
(2) Elővásárlási jog közintézmények fejlesztése érdekében elővásárlási joggal érintett telkek a következők:6 hrsz, 32 hrsz, 33/2 hrsz, 590 hrsz, 591 hrsz, 641 hrsz, 807/1 hrsz 807/2 hrsz, 809/3 hrsz
(3) Helyi közút céljára az utak szabályozási szélességének biztosítása érdekében lejegyezhetők a szabályozási terv szerint a meglévő utcai telekhatárok és a szabályozási vonal közötti telekrészeik.
(4) Beépítési kötelezettség vonatkozik a Kossuth Lajos és a Molnár Gergely utcai telkekre, amelyet e rendelet hatálybalépésétől és a telek megszerzésétől számított 3 éven belül kell teljesíteni.
(5) Helyrehozatali kötelezettséggel érintettek a (4) bekezdés szerinti telkek.
(6) Beültetési kötelezettség vonatkozik a szabályozási terv szerinti telekrészekre.
9. Közművek előírásai
9. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás (villamosenergia-, és földgáz), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.
(2) A közművek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy ahol mód van rá, fasor illetve zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet.
(3) A beépítésre szánt területeken egyidejűleg készülő, összehangolt tervek alapján kell meghatározni a tervezett terepszintet, a felszíni vízelvezetést, a szennyvízcsatorna hálózatot, és a többi nem terepfüggő közművezetéket, a közlekedési területeket és a fásítást.
(4) Utak és egyéb közterületek építésekor, valamint a felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről vagy egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A hálózatfejlesztéseket az összes érintett közműtulajdonossal egyeztetni szükséges.
10. Építés általános szabályai
10. § (1) Az építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével a településrendezési és építésügyi követelményekre vonatkozó általános rendelkezések és jelen rendeletben foglaltak szerint kell megvalósítani.
(2)
a) Állattartó épületek falusias lakóterületen az alábbi legkisebb férőhelyigények figyelembevételével helyezhetők el. baromfi: csibe mélyalommal 15 db/m2, tojótyúk mélyalommal 5 db/m2, tojótyúk ketrecben 10 db/m2, kacsa, liba 2 db/m2, szarvasmarha: tehén 5 m2/db, bika 9 m2/db, növendék 3,5 m2/ db, ló: 10,5 m2/db, juh: 0,6 m2/ db, kecske 1,5 m2/ db, sertés: koca ellető: fekvőrész 2,2 m2/ db, malac bújó 1,3 m2/ db, koca szállás: 1,5m2/ db, kifutó: 4 m2/ db, hízó: 1,5 m2/ db
b) Lakóterületen elhelyezett állattartó épületekre vonatkozó további előírások: Állattartó épületek huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségektől való védőtávolság legalább az alábbi: ló, szarvasmarha: 15 m, juh, kecske, sertés: 15 m, broiler baromfi ketreces: 10 m, almos: 15 m, tojótyúk (ketreces): 10 m, viziszárnyas: 15 m, pulyka: 10 m, anyanyúl és szaporulata: 10 m
11. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
11. § A III. katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján az elégséges védelmi szint az alábbiak szerint érvényesítendők:
1. Riasztás: a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatásának tervezése (különösen a más szervezetnél rendszeresített, de erre a célra alkalmas eszközök)
2. Lakosságvédelmi módszer: a kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően
3. Felkészítés: a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával.
4. Védekezés:
a) kizárólag a védekezési feladatok ellátásához szükséges polgári védelmi szakalegységek megalakítása,
b) önkéntes segítők, karitatív szervezetek bevonásának tervezése
5. Induló katasztrófavédelmi készlet: teljes induló katasztrófavédelmi készlet tervezése
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
12. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
12. § Építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint az egyes telkek az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak:
a) Lakóterület, amely (Lf) Falusias lakóterület
b) Vegyes terület, amely településközpont terület
c) Gazdasági terület, amely
ca) (Gksz) Kereskedelmi szolgáltató terület
cb) (Gip) Egyéb ipari terület
d) Különleges beépítésre szánt terület, amely:
(Mü) Mezőgazdasági üzemi terület (Kö) Közösségi célú terület
13. § Valamennyi építési övezetre érvényes előírás
(1) Nyúlványos telek a gazdasági-, és a különleges beépítésre szánt terület kivételével nem alakítható.
(2) Építési tevékenység közművesítési feltételei:
a) Belterületi nyilvántartású építési telkeken a földgáz kivételével teljes.
b) Külterületi nyilvántartású építési telken részleges.
(3) Terepszint alatti építmény - amely a legkisebb zöldfelület mértékéig, a saját építési telek határán belül, attól biztonságos távolságig terjedően létesíthető - gazdasági-, és különleges beépítésre területen nem szabályozott, lakóterületen és vegyes területen csak földtakarásban növényzettel fedve valósítható meg.
(4) Ellenkező építési övezeti előírás hiányában az elhelyezhető építmények egy vagy több önálló rendeltetési egységet is tartalmazhatnak.
(5) Építési hely értelmezésére vonatkozó szabályok: - Építési vonalra vonatkozó előírás hiányában az építési helyen belül az épületek az egyéb feltételek teljesítésével tetszőlegesen elhelyezhetők.
(6) Gazdasági célú építmények használatával kapcsolatos engedélyezésnél (telephelyengedélynél) jelen építési övezeti előírások mellőzhetők, amennyiben a környezeti illeszkedés biztosított.
(7) A rendeltetési egységre az általános előírások szerinti parkolóhely építési telken és közterületen egyaránt biztosítható.
(8) Elő-, és oldalkertben a következők kivételével építmény nem helyezhető el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
(9) Kerti tó vagy vízmedence telekhatártól min 6 m-re helyezhető el.
13. Falusias lakóterület általános előírásai
14. § (1) Falusias lakóterületen:
a) lakóépület
b) a terület rendeltetését nem zavaró szolgáltató jellegű gazdasági tevékenységi célú,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda,
f) hitéleti, nevelés, oktatási, egészségügyi, szociális
g) kulturális, közösségi szórakoztató
h) sport rendeltetésű épület helyezhető el.
(2) A falusias lakóterület a beépítési jellemzők alapján az alábbi építési övezetekre tagolódik:
a) (Lf-1) jelű történeti építési övezet
b) (Lf-2) jelű előkertes építési övezet
(3) Telkenként legfeljebb 2 lakást tartalmazó lakóépület helyezhető el, egyéb rendeltetések kerülhet külön épület/ek/be is.
14. Falusias lakóterület építési övezeti előírásai
15. § (Lf-1) jelű történeti építési övezet előírásai
(1) Kialakítható telek területe: min 550m2
(2) Beépítés módja:
a) oldalhatáron álló
b) előkert a kialakult építési vonal szerint
c) Hátsókert nincs
(3) Beépítettség: max 30%
(4) Beépítési magasság: max 4,5 m épületmagassággal meghatározott.
(5) Zöldfelület: min 40%
16. § (Lf-2) jelű előkertes építési övezet előírásai
(1) Kialakítható telek területe: min 720m2
(2) Beépítés módja:
a) oldalhatáron álló
b) előkert a kialakult építési vonal szerint, annak hiányában: 5m
(3) Beépítettség: max 30%
(4) Beépítési magasság: max 4,5 m épületmagassággal meghatározott, az utcai telekhatártól legalább 20m-re lévő nem lakás rendeltetésű építmények épületmagassága: max 7,5m.
(5) Zöldfelület: min 40%
(6) (Lf-2*) építési övezetben külön jel nélkül az útügyi és földügyi előírásoknak megfelelő magánút alakítható.
(7) Hátsókertben az alábbiak kivételével építmény nem helyezhető el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény
17. § Vegyes terület
(1) Vegyes területbe a település történeti központja, főutcai beépítése és meghatározó intézményei tartoznak.
(2) A vegyes terület településközpont területbe sorolt.
(3) Vegyes területre előírt épületmagassági értékektől hitéleti épületek tornyainál el lehet térni.
15. Településközpont terület általános előírásai
18. § (1) Településközpont területen elhelyezhetők:
a) lakóépület és melléképítményei a (Vt-3) jelű építési övezet kivételével
b) az alábbi rendeltetésű épületek:
ba) igazgatási, iroda,
bb) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
bc) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,
bd) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
be) kulturális, közösségi szórakoztató és sport célú épület
(2) A településközpont terület a beépítési jellemzők alapján az alábbi építési övezetekre tagolódik:
a) (Vt-1) jelű főutcai építési övezet
b) (Vt-2) jelű történeti községközpont építési övezet
c) (Vt-3) jelű intézményi építési övezet
16. Településközpont terület építési övezeti előírásai
19. § (Vt-1) jelű főutcai építési övezet előírásai
(1) Kialakítható telek : min 600m2
(2) Beépítési mód:
a) zártsorú
b) előkert: a kialakult építési vonal szerint
c) Hátsókert nincs
(3) Beépítettség: max 60%
(4) Beépítési magasság max 7,5 m épületmagassággal meghatározott
(5) Zöldfelület: min 20%
(6) Hátsókert nincs
20. § (Vt-2) jelű történeti községközpont építési övezet előírásai
(1) Kialakítható telek területe: min 550m2
(2) Beépítési mód:
a) oldalhatáronálló
b) előkert: a kialakult építési vonal szerint
(3) Beépítettség: max 60%
(4) Beépítési magasság max 4,5 m épületmagassággal meghatározott
(5) Zöldfelület: min 20%
(6) Hátsókert nincs
21. § (Vt-3) jelű intézményi építési övezet előírásai
(1) Szolgálati lakás és a 18. §(1)b) szerintiek elhelyezhetők.
(2) Kialakítható telek területe: min 600m2
(3) Beépítési mód: oldalhatáron álló a tömboldal hosszon kialakult előkerttel vagy anélkül a beépítési vonal rögzítése nélkül
(4) Beépítettség: max 60%
(5) Beépítési magasság max 7,5 m épületmagassággal meghatározott
(6) Zöldfelület: min 20%
17. Gazdasági terület általános előírásai
22. § (1) Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak.
(2) A gazdasági terület : kereskedelmi, szolgáltató terület és egyéb ipari terület
(3) A területen belül külön szabályozás nélkül kialakítható közutakra vonatkozó előírások:
a) út céljára szolgáló terület: min. 12,0 m
b) min. 12m-es fordulási sugár az útburkolatoknál
18. Kereskedelmi szolgáltató terület általános előírásai
23. § (1) Kereskedelmi szolgáltató területen elhelyezhető:
a) minden a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú építmény
b) szolgálati lakás
(2) A kereskedelmi szolgáltató terület a következő építési övezetekre tagolódik:
a) (Gksz-1) lakóterülettel határos építési övezet
b) (Gksz-2) általános építési övezet
19. Kereskedelmi szolgáltató terület építési övezeti előírásai
24. § (Gksz-1) jelű lakóterülettel határos építési övezet előírásai:
(1) Kialakítható telek területe: min 800m2
(2) Beépítési mód:
a) oldalhatáron álló,
b) előkert legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság
c) hátsókert nincs
(3) Beépítettség: max 60%
(4) Beépítési magasság max 7,5 m-es épületmagassággal meghatározott
(5) Zöldfelület: min 20%
25. § (Gksz-2) jelű általános építési övezet előírásai
(1) Kialakítható telek területe: min 900m2
(2) Beépítési mód:
a) oldalhatáron álló
b) előkert legalább az adott oldal homlokzatmagassága
(3) Beépítettség: max 60%
(4) Beépítési magasság max 7,5 m-es épületmagassággal meghatározott, a toronyszerű technológiai szükségszerűségből következő építmények magassága: max 15m.
(5) Zöldfelület: min 20%
20. Egyéb ipari terület általános előírásai
26. § Az ipari terület a következő építési övezetekre tagolódik:
a) (Gip-1) jelű majorsági építési övezet
b) (Gip-2) jelű településgazdasági építési övezet
c)5 (Gip-3) jelű általános építési övezet
21. Egyéb ipari terület részletes építési övezeti előírásai
27. § (Gip-1) jelű majorsági építési övezet előírásai
(1) Az alábbi rendeltetésű építmények elhelyezhetők:
a) mindenfajta gazdasági tevékenységi célú építmény és azok kiszolgáló építményei
b) nagylétszámú állattartás építményei
c) szolgálati lakás
(2) Kialakítható telek: min 900 m2
(3) Beépítési mód: szabadonálló
(4) Beépítettség: max 50%
(5) Beépítési magasság max 9 m-es épületmagassággal meghatározott, a toronyszerű technológiai szükségszerűségből következő építmények magassága: max 25 m.
(6) Zöldfelület: min 40%
28. § (Gip-2) jelű településgazdasági építési övezet előírásai
(1) A település közműves ellátását biztosító területigényes építmények helyezhetők el.
(2) Kialakítható telek: min 100m2
(3) Beépítés módja: szabadon álló
(4) Beépítettség: max 50%
(5) Beépítési magasság max 35 m-es építménymagassággal meghatározott.
(6) Zöldfelület: min 25%
28/A. §6 [(Gip-3) jelű általános építési övezet előírásai]
(1) Az általános szabályok szerintiek elhelyezhetők.
(2) Kialakítható telek: 900 m2
(3) Beépítés módja: szabadonálló
(4) Beépítettség: max 50%
(5) Épületmagasság: max 9 m
(6) Zöldfelület: min 25%
22. Különleges beépítésre szánt terület
29. § Különleges beépítésre szánt terület mezőgazdasági üzemi terület
a) (Mü) mezőgazdasági üzemi terület
b) (Köz) Közösségi célú terület
23. Különleges beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai
30. § (1) Mezőgazdasági üzemi terület (Mü) jelű építési övezetbe tartozik.
(2) (Mü) mezőgazdasági üzemi terület előírásai
a) elhelyezhető
aa) a legeltető állattartással kapcsolatos építmények és azok kiszolgáló építményei és szociális épületei
ab) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül lakás
b) Kialakítható telek területe: min. 1200 m2
c) Beépítés módja: szabadonállóan legalább az adott oldalon mért homlokzatmagasságnak megfelelő elő-, oldal- és hátsókerttel.
d) Beépítettség: max 40%
e) Beépítési magasság: max 7,5 m épületmagassággal meghatározott
f) Zöldfelület: min. 40%
31. § (Köz) közösségi célú terület építési övezet előírásai
(1) Építmények a következő rendeltetéssel helyezhetők el:
a) helyi termék értékesítés
b) szabadidős és sportturizmus
c) közfoglalkoztatás
d) település közműves ellátása
(2) Kialakítható telek: min 1000 m2
(3) Beépítés módja:
a) szabadon álló
b) előkert kialakult építési vonal szerint
(4) Beépítettség: max 40%
(5) Beépítési magasság: max 7,5 m, az épületmagassággal meghatározott
(6) Zöldfelület: min 40%
24. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
32. § (1) A beépítésre nem szánt területek
a) közlekedési-, és közműterületek
b) zöldterületek
c) erdőterületek
d) mezőgazdasági területek
e) vízgazdálkodási területek
f) természetközeli területek
g) különleges beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységekbe soroltak.
(2) A beépítésre nem szánt területen elhelyezett épületek esetén az épülethez szükséges közművek kiépítése és a hulladékkezelés megoldása az építtető feladata.
25. Közlekedési -, és közmű területek előírásai
33. § (1) A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Területen az általános szabályoknak megfelelő építmények helyezhetők el.
(3)7 A területek szerepkörük alapján a szabályozási terv az alábbi övezetekre tagolódik:
a) (KÖu-1) országos fő-, és mellékutak
b) (KÖu-2) kiszolgáló utak
c) (KÖu-3) egyéb utak
d) (KÖk) vasút
e) (KÖ-gy) gyalogút
(4) A (KÖu-1) országos fő és mellékutak övezete
a) övezetbe tartoznak: 54.sz. Kecskemét-Sükösd, 5302.j. Szabadszállás-Kiskunfélegyháza összekötőút, 5303.j. Kecskemét-Kiskőrös összekötőút
b) belterületen kétoldali járda alakítandó
c) bel és külterületen forgalmi adatok alapján kerékpárút alakítandó
e) tervezett szabályozási szélesség: min 30 m, illetve a kialakult állapot
(5) (KÖu-2) községi gyűjtő-, és lakóutcák övezete
a) gyűjtőutak szabályozási szélessége: min 22m ill. kialakult helyzet
b) lakóutcák szabályozási szélessége: min 12 m ill. a kialakult helyzet
c) az övezetben fasor elhelyezését biztosítani kell.
(6) (KÖu-3) egyéb utak övezete
a) az övezetbe tartozik az összes többi út
c) hálózati jelentőségű külterületi út min 12 m, amelyet fasorral kell megvalósítani
(7) (KÖk) vasúti övezet Az övezetbe a szabályozási terven lehatárolt terület tartozik.
(8)8 (KÖ-gy) övezetbe a szabályozási terven lehatárolt terület tartozik.
26. Zöldterületek általános előírásai
34. § (1) Zöldterületen az övezeti kizárólagosságok figyelembevételével az általános előírások szerintiek elhelyezhetők.
(2) Közmű és egyéb építmények elhelyezése csak a létesítményre vonatkozó védőterületek és a meglévő növényállomány együttes figyelembevételével történhet.
27. Zöldterületek övezeti előírásai
35. § (1) A zöldterületek jellegük alapján a szabályozási terv szerint
a) (Z-1) jelű központi park övezet
b) (Z-2) jelű szabadidős és védelmi övezet
c) (Z-3) jelű közterületi teresedés övezet
(2) (Z-1) jelű központi park övezet
a) települési szintű zöldfelületi ellátás övezete, amelyet a központi elhelyezkedés, az intenzív használat és jelentős településképi érték jellemez.
b) Az övezetben sétaút, pihenőhely, pihenést szolgáló köztéri berendezések, művészeti alkotások, díszkút elhelyezhetők.
(3) (Z-2) jelű szabadidős és védelmi övezet
a) a lakóterületi szintű zöldfelületi ellátás területe
b) a sportolással, szabadidős tevékenységgel kapcsolatosak és játszótér valamint zöldterületen megengedett építmények az általános előírások szerint elhelyezhetők.
(4) (Z-3) jelű közterületi teresedés övezet
a) Településképi értékkel rendelkező háromszintes növényzettel, hangsúlyos fásítással ellátandó terület
b) Köztéri berendezések elhelyezhetők
c) (Z-3*)-gal jelölt övezetben buszforduló kialakítható
28. Erdőterület
36. § (1) Az erdőterületek a szabályozási tervben lehatároltak, amelyekre nézve az általános előírások az érvényesek.
(2) Az erdőterület az alábbi övezetekre tagolódik:
a) (Eg) gazdasági erdő
b) (EV) védelmi erdő
(3) (Eg) övezetre a gazdasági erdőre vonatkozó általános előírások vonatkoznak.
(4) (EV) övezetben csak a természetvédelmi kezelést szolgáló építmények helyezhetők el az általános előírások szerint.
29. Mezőgazdasági terület általános előírásai
37. § (1) Mezőgazdasági területbe sorolt a település teljes beépítésre nem szánt területe az erdő-, a közlekedési,- és közmű-, a vízgazdálkodási-, és a beépítésre nem szánt különleges területek kivételével.
(2) Mezőgazdasági terület a táji és beépítési sajátosságok alapján:
a) (Má) általános övezet
b) (MáV) természetvédelmi övezet
c) (Mk) kertes övezet
(3) Birtokközpont az általános feltételek szerint az övezeti előírások szerinti funkciók figyelembevételével az (Mk) övezet kivételével kialakítható.
30. Mezőgazdasági terület övezeti előírásai
38. § (1) (Má) általános övezet előírásai
a) Az övezeti előírások figyelembevételével:
aa) növénytermesztés, állattartás, és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények:
ab) mezőgazdasági építmények
ac) állattartó épületek
ad) növénytermesztés épületei
ae) lakóépület és háztartással kapcsolatos építmények helyezhetők el.
b) Beépítésre az általános előírások az érvényesek.
(2) (MáV) természetvédelmi övezet előírásai
a)9 Az övezetben kizárólag a vízügyi és természetvédelmi kezeléshez és kutatáshoz kötődő és az ökoturisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó tájkaraktert megtartó építmények, - beleértve a legeltető állattartással kapcsolatos állattartó, tároló-, és szociális, épületeket is- helyezhetők el az általános szabályok szerint.
b) Beépítésre az általános előírások az alábbi eltéréssel érvényesek:
ba) Beépítési magasság max 7,5 m épületmagassággal meghatározott:
bc) Birtokközpont csak a legeltető állattartáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésére alakítható.
(3) (Mk) övezet előírásai Az övezetben épület nem helyezhető el.
31. Vízgazdálkodási területek
39. § Vízgazdálkodási területbe (V) az álló-, és folyóvizek (csatornák) tartoznak.
32. Természetközeli terület
40. § (1) Természetközeli területbe a nádas, láp, mocsár és agyaggödör művelési ágba tartozó területek tartoznak.
(2) Természetközeli területen épület nem helyezhető el.
33. Beépítésre nem szánt különleges területek
41. § Beépítésre nem szánt különleges területek
a) Temető (T)
b) Fásított köztér (Fk)
42. § (1) Temető (T) a szabályozási terven lehatárolt.
(2) A területen elhelyezhető:
a) ravatalozó
b) kápolna
c) urnafal
d) síremlék
(3) Beépítési mód: szabadonálló
(4) Beépítettség: max 10%
(5) Zöldfelület: min 80%
43. § Fásított köztér
(1) Az övezetben elhelyezhetők:
a) szabadtéri rendezvényekkel és időszakos elárusítással kapcsolatos épületek,
b) utasváró,
c) művészeti alkotások, kerti bútorok, berendezések,
d) díszkút,
e) parkoló.
(2) Beépítettség: max 5%.
(3) Zöldfelület: min 30%, amit őshonos növényzettel kell megvalósítani.
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
44. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba és a jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazható, amennyiben az építtető számára az ügy kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé.
(2) Ez a rendelet hatályba lépésének napján Orgovány Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályokról szóló 7/2007.(III.30.) számú rendelete és annak 10/2012.(X.26.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott módosítása hatályát veszti.
1. függelék10
2. függelék11
Az 1. § (2) bekezdése az Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése az Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (7) bekezdését az Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (8) bekezdését az Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 26. § c) pontját az Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 28/A. §-t az Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 33. § (3) bekezdése az Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (8) bekezdését az Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 38. § (2) bekezdés a) pontja az Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. függeléket az Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. függeléket az Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. függelék 1. melléklet az Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. függelék 2. melléklet az Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. függelék 3. mellékletet az Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 7. § (3) bekezdése iktatta be.
A 2. függelék 4. mellékletet az Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete 7. § (4) bekezdése iktatta be.