A bevezető rész a helyi önkormányzatok jogalkotói hatáskörét megalapozó jogszabályokat nevesíti: az Alaptörvényt, az önkormányzati törvényt és a szociális törvényt.

A rendelet megalkotásának célja, hogy rögzítse a települési önkormányzat által biztosított szociális ellátások és szolgáltatások formáit, igénybevételük részletes feltételeit, valamint a szociális igazgatási eljárással kapcsolatos előírásokat.

Ebben a szakaszban a rendelet személyi és területi hatálya kerül meghatározásra. Mivel a magasabb szintű jogszabályi felhatalmazás csak arra ad lehetőséget, hogy a települési önkormányzat Képviselő-testülete a település közigazgatási területére vonatkozóan alkosson rendeletet, így a rendelet hatálya az Orgoványon élő személyekre terjed ki.

A szociális ellátások és szolgáltatások formáit sorolja fel, külön választva a pénzbeli és a természetben nyújtott szociális ellátásokat, valamint a szociális szolgáltatásokat. Pénzbeli ellátásnak minősül a lakásfenntartási támogatás, az ápolási támogatás, a gyógyszertámogatás, valamint a rendkívüli települési támogatás. Természetben nyújtott ellátás a köztemetés, illetve a természetben nyújtott rendkívüli települési támogatás. A szociális szolgáltatások a Helvécia központtal működő önkormányzati társulás által ellátott tevékenységeket ölelik fel. Az ellátások rendszere igazodik a települési önkormányzatok részére magasabb szintű jogszabályokban előírt feladatokhoz és hatáskörökhöz.

A feladat- és hatáskörök korábban kialakult gyakorlatán nem változtat a rendelet: a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról a polgármester, míg a szociális szolgáltatásokról a társulás dönt átruházott hatáskörben, a jegyző pedig gondoskodik a szociális ellátásokkal kapcsolatos nyilvántartást.

Szintén a korábbi szabályozásból került átvételre a Szociálpolitikai Kerekasztal intézménye, amely a szociális ellátások tervezéséhez, s így a költségvetés tervezéséhez, a hosszabb távú települési gazdasági program tervezéséhez is segítséget nyújt, felméri a települési igényeket és kidolgozza azokat az irányvonalakat, amelyeket a településfejlesztés során követni kell.

A rendelet ezen részei a szociális igazgatási eljárás általános szabályait rögzítik:

Előfordulhat a szociális igazgatási eljárás vagy az ellátás, szolgáltatás igénybevétele során, hogy az eljáró szerv tudomására jut olyan adat, tény, körülmény, amely alapján a jogosulatlan vagy rosszhiszemű igénybevétel lehetősége felmerül. A közpénzek felelős felhasználása érdekében erre az esetre alkalmazandó szabályokat határoz meg a rendelet ezen része.

A lakásfenntartási támogatás részletes szabályait határozza meg. Alapvető, hogy ez az ellátási forma a lakásfenntartáshoz kapcsolódó kiadásokra vonatkozik, jellemzően a közüzemi kiadásokra. A korábbi rendelet előírásaihoz képest magasabb jövedelmi sávokat határoztunk meg, tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban az átlagnyugdíjak emelkedtek, illetve a legalacsonyabb jövedelmi kategóriákhoz magasabb támogatási összeget rendeltünk. A rendelet lehetőséget biztosít a jogosult vagy a szolgáltató részére történő kifizetésre és az évente történő felülvizsgálatra.

Az ápolási támogatás új ellátási formaként került be a rendeletbe, mivel az idősellátás egyre nagyobb problémákat okoz a családoknál és valós társadalmi szükségletet kezelhető a bevezetésével. Mivel a települési önkormányzat szociális kerete nem túl magas, így sem összegében, sem a feltételekben nem versenyezhet ez az ellátási forma a járási hivatalok hatáskörébe tartozó alanyi vagy normatív jogon folyósított ápolási díjával, de egy korlátozott segítséget nyújthat az arra rászoruló személyek számára. A jogosultság megállapításánál viszonylag sok korlátozást tartalmaz, annak érdekében, hogy a visszaéléseket megakadályozza. Fontos korlátozás, hogy amennyiben a kérelmező nem teljesíti az ápolási kötelezettségeit, a támogatást meg kell szüntetni. A jogosultságot orvosi igazolással kell igazolni és itt is lehetőség van az évente történő felülvizsgálatra.

A gyógyszertámogatás a korábbi rendelet egészségmegőrző települési támogatásával lényegében azonos, de elnevezésében és az igénybevétel feltételeiben is egyszerűsítettünk. Kiemelendő, hogy a saját jövedelem 30 %-át elérő kiadások esetén már megállapítható, a jövedelemsávot pedig a többi ellátási formához igazítottuk. Az ellátást szintén évente újra kell igényelni.

A rendkívüli települési támogatás szabályait rögzíti, ahol kiemelésre került a krízishelyzet, a létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a másként el nem hárítható veszély kitétel és ezek nevesítésre is kerültek. Ennek célja, hogy aki valóban krízishelyzetben van, annak a települési önkormányzat tudjon segíteni, viszont vissza lehessen szorítani azokat a személyeket, akik kéthavonta megszokásból nyújtják be a kérelmüket minden különösebb ok nélkül.

A korábbi rendeletben is szabályozott ellátási forma, de kiegészítésre került azokkal az eljárásrendekkel, amelyeket az eljáró szervnek végre kell hajtania a költségek minimalizálása érdekében (a temetési költségek más önkormányzattal vagy személlyel való megtéríttetése, hagyatéki teherként bejelentés).

A tanyagondnoki szolgálatra vonatkozóan csak rövid rendelkezést tartalmaz a rendelet, mivel a szolgáltatás igénybevételének szabályait külön rendelet rögzíti.

A záró rendelkezés a rendelet hatályba lépését, a korábbi szociális rendelet hatályon kívül helyezését rögzíti, valamint azokat az eljárási szabályokat, amelyeket a folyamatban lévő kérelmek esetében alkalmazni kell.