A bevezető rész a helyi önkormányzatok jogalkotói hatáskörét megalapozó jogszabályokat nevesíti: az Alaptörvényt, az önkormányzati törvényt és a szociális törvényt.

A rendelet megalkotásának célja egyrészt, hogy meghatározza a települési önkormányzat által biztosított tanyagondnoki szolgáltatások rendszerét, fajtáit, a kapcsolódó feladatokat és hatásköröket, az igénybevétel feltételeit és az eljárási szabályokat. Ezen túlmenően a rendelet meghatározza azokat a települési-önkormányzati célokat is, amelyek miatt a tanyagondnoki szolgáltat létrehozásáról és működtetéséről döntött.

Ebben a szakaszban a rendelet személyi és területi hatálya kerül meghatározásra. Mivel a magasabb szintű jogszabályi felhatalmazás csak arra ad lehetőséget, hogy a települési önkormányzat Képviselő-testülete a település közigazgatási területére vonatkozóan alkosson rendeletet, így a rendelet hatálya általánosságban az Orgovány külterületén élő személyekre terjed ki, illetve indokolt esetben olyan személy is igénybe veheti, aki ugyan nem Orgoványon él, de veszélyhelyzet vagy egyéb körülmények indokolják az eseti segítségnyújtást részére.

A tanyagondnoki szolgálat két körzettel működik. A jogszabályi előírások alapján egy körzet minimum 70 és maximum 400 fő ellátását biztosíthatja, Orgoványon az ellátandó lakosság száma az érintett külterületeken meghaladja a 700 főt.

A tanyagondnoki szolgáltatásokat foglalja rendszerbe ez a szakasz, egyben csoportosítva azokat és meghatározza, hogy mely feladatok minősülnek alapfeladatnak, kiegészítő feladatnak, az önkormányzati feladatok ellátását segítő közvetett szolgáltatásnak és egyéb szolgáltatásnak.

A feladat- és hatáskörök korábban kialakult gyakorlatához alkalmazkodik ez a rendelet is: a tanyagondnoki szolgálat létrehozásáról és megszüntetéséről, a működtetésének alapdokumentumairól, a szolgáltatásokról, a személyi és tárgyi feltételekről és az éves szakmai beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület, míg a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos operatív eljárási és a tanyagondnokokkal kapcsolatos irányítási feladatokat, valamint az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester látja el, gyakorolja. A jegyzőnek e szociális alapszolgáltatásnál nem jut feladat, tekintettel arra, hogy a szociális nyilvántartás körébe ez az ellátási forma nem tartozik bele.

Ez a szakasz az eljárási szabályok első csoportját, az igénybenyújtás szabályait öleli fel: azt, hogy milyen módon, milyen formában és hol kell a szolgáltatás iránti igényt benyújtani. A rendelet alapján nem csak abban az esetben lehet a szolgáltatást biztosítani, ha azt kérelmezik, hanem arra is van lehetőség, hogy a helyi szociális ellátórendszer szervei (háziorvos, fogorvos, védőnő, óvoda, iskola, családgondozó) vagy külső szervek (gyámhivatal, körzeti megbízott, polgárőr, mezőőr) kezdeményezze az ellátást. Erre azért van szükség, mert gyakran az érintett személy nincs olyan állapotban, hogy az ellátást kérje vagy valamilyen okból nem kéri azt, bár a szükséglet fennáll.

A rendelet e szakasza az igénybevétel feltételeit határozza meg. Noha az igénybevételnek nincs, nem is lehet különösebb feltétele, azért az rögzítésre került a magasabb szintű jogszabályi előírások alapján, hogy az önkormányzat rendeletének hatálya csak a település közigazgatási területére terjed ki és az általános személyi hatály ennél az szociális szolgáltatásnál is érvényes.

Ugyanakkor – mint a szociális rendelet esetében is – szükséges arról is rendelkezni, hogy veszélyhelyzet esetén senki, aki Orgovány területén akár átmenetileg is tartózkodik, ellátatlanul nem maradhat.

Az igénybevétel indokoltságát elsősorban az igénylő nyilatkozata alapján kell megállapítani, de sok esetben a tanyagondnok munkavégzés közben is szerez információkat a körzetében élők életkörülményeiről, problémáiról, például a megkeresések vagy a helyi szociális ellátórendszerhez tartozó szervekkel, személyekkel folytatott esetmegbeszélések, egyéb kapcsolattartás során.

Az eljárási szabályok második csoportja a kérelmek, igények, jelzések összegyűjtésének és feldolgozásának, döntésre történő előkészítésének szabályait, határidőit rögzíti, illetve meghatározza azt, hogy a feladatok hogyan oszlanak meg a tanyagondnokok és a polgármester között.

Az eljárási szabályok harmadik csoportja az igényelbírálás módját határozza meg.

A korábbi évek gyakorlata az volt, hogy a polgármester határozattal döntött az ellátás igénybevétele és megszüntetése ügyében, illetve a szociális szolgáltatások esetében jellemzően az igénybe vevővel megállapodást kötöttek Ezek a szabályok a tanyagondnoki szolgálat előző alapdokumentumaiban is még több helyen szerepeltek, ami szabálytalan.

A dokumentációk felülvizsgálatánál tapasztalható volt, hogy a szabályok nincsenek összhangban a magasabb szintű jogszabályokkal, de egymással sem, amit a felügyeleti ellenőrzés is kifogásolt, ezért más engedélyezési eljárás került a rendeletben rögzítésre: a kérelem polgármester által történő záradékolása az engedélyezésről vagy elutasításáról, ez utóbbi esetben az igénylőt írásban értesíteni kell az elutasításról és annak okáról.

Természetesen a rendelet szabályai közé bekerült a vis maior helyzet kezelése is, amikor nincs idő 24 órát várni a polgármester döntésére, hanem a tanyagondnoknak a kialakult helyzetet azonnal és saját hatáskörben kezelnie kell, a polgármester utólagos értesítése mellett.

A rendelet ezen szakasza kimondja, hogy a tanyagondnoki szolgáltatások igénybevétele önkéntes, bárki számára hozzáférhető és ingyenes.

Az eljárási szabályok utolsó csoportja a szolgáltatás megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos szabályokat rögzíti. Megszűnik az ellátás, ha az igénybe vevő lemondja (hiszen önkéntes az igénybevétel), ha az igénybe vevő meghal vagy a fenntartó valamilyen okból nem kívánja működtetni tovább a tanyagondnoki szolgálatot vagy az adott szolgáltatást (személyi, tárgyi, pénzügyi feltételek hiánya).

Megszüntethető az ellátás akkor, ha az igénybe vevőnek van elérhető tartásra köteles és képes hozzátartozója vagy tartási, életjáradéki, öröklési szerződést kötött (ebben az esetben nem az önkormányzat feladata a szükségleteket kielégíteni, hanem a hozzátartozónak vagy szerződő félnek); ha a körülmények változtak és nem indokolt az ellátás (megváltoztak a családi körülmények, a lakáskörülmények, a tárgyi eszközök) és természetesen szükséges a renitensekre vonatkozó szabályokat is megalkotni, mert előfordulhat a feladatellátás során, hogy az igénybe vevő minősíthetetlen hangon szól a tanyagondnokhoz vagy más igénybe vevőkhöz az utazás során, fenyegetőzik, követelőzik, hangoskodik, mások testi épségét fenyegeti, szemetel vagy kárt okoz és ez nem megengedhető mások védelme érdekében.

De az is előfordulhat, hogy a tanyagondnok munkájával kapcsolatosan merül fel panasz az igénybe vevő részéről. Ez a szakasz a panasz benyújtásával és annak kivizsgálásával, a szükséges intézkedések megtételével kapcsolatos szabályokat rögzíti.

A rendelet a II. Részletes rendelkezések része a 3. §-ban meghatározott tanyagondnoki szolgáltatások (alapfeladatok, kiegészítő feladatok, az önkormányzati feladatok ellátását segítő közvetett szolgáltatások és az egyéb szolgáltatások) tartalmát, a feladatellátásra vonatkozó egyedi szabályokat, a szolgáltatások rendszerességét, kötelező vagy kapacitásfüggő voltát határozzák meg.

A záró rendelkezés a rendelet hatályba lépését, a korábbi tanyagondnoki szolgálatról szóló önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezését rögzíti.