1. § A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a végrehajtására kiadott jogszabály alapján szabályozza a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásokat.

2. § A rendelet hatálya kiterjed a nyilatkozatuk alapján életvitelszerűen Kiskunfélegyházán tartózkodó, kiskunfélegyházi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre; továbbá az Szt. 7. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó személyekre.

3. § E rendelet alkalmazásában

• a) család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak,
• b) egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározottak,
• c) egyedülélő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak,
• d) elemi kár: időjárással összefüggésbe hozható esemény - különösen árvíz, belvíz, szélvihar, felhőszakadás stb. – hatására, valamint tűzeset miatt bekövetkező kár
• e) gyermek: az Szt. 4. § db)-dc) pontjában meghatározottak,
• f) háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak,
• g) lakás: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 105. § (1) bekezdésében meghatározottak,
• h) nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege,
• i) vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak.
• j) hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet: a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 67/A § (1), (2) bekezdésében meghatározottak.

^[1]k)^[2]

4. § Családvédelmi^[4] települési támogatás

• a) a pénzbeli rendkívüli települési támogatás
• b) a természetbeni rendkívüli települési támogatás
• c) a lakásfenntartási támogatás
• d)^[5] a szociális szilárd fűtőanyag^[6] támogatás
• e)^[7]

5. § (1)^[8] Pénzbeli rendkívüli települési támogatásra jogosult az, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és vagyonnal a kérelmező, illetőleg családja nem rendelkezik.

(2) Pénzbeli rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet lehet benyújtani

• a) a családot ért elemi kár esetén, ha elemi kár következtében lakhatását biztosító ingatlan és ingósága megrongálódott, és helyrehozatali költségének teljesítése átmenetileg vagy tartósan a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti;
• b) ha a család egyik tagja nyolc napot meghaladóan kórházi kezelésben részesült, és ez jövedelem kiesést okozott
• c)^[9] a kérelmező vagy kiskorú gyermeke gyógyászati segédeszközéhez, amennyiben közgyógyellátásra nem jogosult,
• d) a temetési költségek csökkentésére,
• e) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
• f) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez, kapcsolódó kiadások fedezésére,
• g) egyéb súlyos krízishelyzet megoldásához.

(3) Rendkívüli települési támogatás ugyanazon lakásra és ugyanazon elemi kárra egy alkalommal állapítható meg.

(4) Elemi kár esetén a kérelem benyújtásának határideje a káresemény bekövetkeztét követő 60 nap.

(5)^[10]

(6) Temetési költségek csökkentésére rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és a kérelmet, a halálesetet követő 60 napon belül terjesztette elő.

(7)^[11] Nem állapítható meg temetési támogatás, ha az elhunyt temetése közköltségen történt, a kérelmező a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült vagy a temetési támogatást igénylő a meghalt személlyel tartási-, életjáradéki-, öröklési szerződést kötött.

(8) A halálesetre tekintettel megállapított rendkívüli támogatás összege, valamint a támogatás odaítéléséről szóló határozat száma az eredeti temetési számlára kerül rávezetésre.

(9)^[12] Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra 20.000-Ft állapítható meg települési támogatásként.

5/A. § ^[14]

6. § (1)^[15] Természetbeni rendkívüli települési támogatásra jogosult az, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és vagyonnal a kérelmező, illetőleg családja nem rendelkezik.

(2) A természetbeni rendkívüli települési támogatás vásárlási utalvány formájában adható, mely élelmiszerre és alapvető tisztálkodási szerekre váltható be.

(3)^[16] A vásárlási utalvány értéke a kérelem benyújtásától számított három hónapon át

• a) legfeljebb két fős család esetén havi 1500 forint,
• b) legfeljebb négy fős család esetén havi 3000 forint,
• c) négy főnél nagyobb család esetén havi 4500 forint,

amely családonként évente két alkalommal igényelhető.

(4)^[17] Természetbeni rendkívüli települési támogatás gyógyszer támogatás formájában adható, havonta egyszer,évente legfeljebb négy alkalommal, a támogatás eseti összege maximum 10.000,-Ft lehet, amennyiben közgyógyellátásra nem jogosult.

7. § (1)^[18] Az önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások - villanyáram, víz- és csatornahasználat, gázfogyasztás, távhő-szolgáltatás, lakbér, közös költség, háztartási tüzelőanyag (tűzifa, szén, brikett, PB-gázpalack) - viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújthat.

(2) Lakásfenntartási támogatás akkor adható, ha a háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és vagyonnal a kérelmező, illetőleg a háztartásában élők egyike sem rendelkezik.

(3) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) A támogatást 12 hónapra kell megállapítani oly módon, hogy a támogatást, a kérelem beadását követő hónap 1. napjától kell megállapítani.

(5) A megállapított támogatást közüzemi szolgáltatók, társasház vagy bérbeadó részére kell átutalni. Az átutalást követően a támogatottak adatait és az átutalt összeget az érintett szolgáltatókkal közölni kell.

(6) A kérelmet évközben folyamatosan lehet benyújtani.

(7) A támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani.

(8)^[19] A lakásfenntartási támogatás összege havonta 5.000 Ft.

(9) Amennyiben a kérelmező szilárd fűtéssel rendelkezik, a lakásfenntartási támogatást elsősorban fűtési támogatásként kell nyújtani.

(10)^[20]

(11)^[21]

(12)^[22]

(13)^[23]

(14) Amennyiben a kérelmező önkormányzati bérlakásban lakik, úgy a lakásfenntartási támogatást elsősorban a bérlő lakbérének csökkentésére kell felhasználni.

(15) Meg kell szüntetni a támogatást, ha a támogatás folyósítása alatt a jogosult másik lakásba költözik, a jogosult elhalálozott vagy a jogosultság megszüntetését, kéri, a megszüntetés dátuma a változás bekövetkezése hónapjának utolsó napja.

(16) A lakásfenntartási támogatást benyújtó kérelmező, valamint az e támogatás jogosultja köteles a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, lakásának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:

• a)^[24] az általa lakott ingatlan vonatkozásában egy darab kommunális szeméttároló edény (külterületen az arra rendszeresített hulladékgyűjtő zsák) elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása a szemétszállítást végző szolgáltató céggel kötött szerződés alapján;
• b) az ingatlan udvarán, a lakásban felhalmozódott hulladéknak az a) pont szerinti szolgáltatás igénybevételével történő eltávolítása;
• c) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az allergén és gyomnövények irtására, amennyiben a gyomborítottság a terület 20%-nál több egybefüggően 2 m²-től nagyobb, valamint a fű kaszálása, amennyiben a fű magassága a 15 cm-t meghaladja;
• d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak) tisztán tartása, pormentesítéséről és síktalanításáról történő gondoskodása;
• e) a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 30 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szeméttől való mentesítése, gyommentesítése, amennyiben a gyomborítottság a terület 20%-nál több egybefüggően 2 m²-től nagyobb, valamint a fű kaszálása, amennyiben a fű magassága a 15 cm-t meghaladja;
• f) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló területek tisztán tartása;
• g) a csapadékvíz lefolyását akadályozó anyagok, hulladék és növények eltávolítása;
• h) az általa lakott ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar vonatkozásában a rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése;
• i) az ingatlanhoz tarozó utcafronti kerítés megléte, rendeltetésszerű használatához tartozó karbantartás elvégzése;
• j) az általa lakott ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar használata során a környezetszennyező hulladékok (műanyagok, gumik, sprays dobozok, egyéb háztartási szemét) nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése vonatkozó tilalom betartása.

(17) A kérelmező köteles a (13) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani, ami szúrópróbaszerűen is ellenőrizhető.

(18) Az önkormányzat a lakásfenntartási támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követően helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során győződhet meg a lakókörnyezet rendezettségéről.

(19) A (13) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesítése esetén az önkormányzat megfelelő, de legalább 8 napos határidő megjelölésével és az elvégzendő tevékenységek konkrét meghatározásával a kérelmezőt, illetve a jogosultat végzésben felszólítja a lakókörnyezete rendezettsége biztosítására.

(20) Amennyiben a kérelmező, vagy a jogosult felszólítás ellenére sem tesz eleget a (13) bekezdésben írt feltételeknek, a támogatás megállapítására irányuló kérelmet az önkormányzat elutasítja, vagy a megállapított támogatást a tárgy hónap végével megszünteti.

7/A. § (1)^[26] Szociális szilárd fűtőanyag támogatásra jogosult az a rászoruló, aki lakása fűtését szilárd fűtőanyag felhasználásával oldja meg, és háztartása fűtéséhez szükséges tüzelővel nem, vagy nem elegendő mennyiséggel rendelkezik, amennyiben a háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és vagyonnal a kérelmező, illetőleg a háztartásában élők egyike sem rendelkezik.

(2)^[27] Szociális szilárd fűtőanyag támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(3)^[28] Az Önkormányzat a jogosult részére 1 erdei m³ tűzifát és 5 kg papír brikettet biztosít.

(4)^[29] A szociális szilárd fűtőanyag támogatás iránti kérelmet a tárgyév október 1. napjától tárgyévet követő év február 28. napjáig kell előterjeszteni. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5)^[30] A kérelmező részére megítélt szilárd fűtőanyag elszállításáról a jogosult gondoskodik. Amennyiben a jogosult a szállításról maga nem tud gondoskodni, úgy az önkormányzat a szállítás megszervezéséről gondoskodik.

(6)^[31] A szilárd fűtőanyag átvételét a jogosult aláírásával igazolja.

(7)^[32] A szilárd fűtőanyagban részesülő személy a szilárd fűtőanyagot nem értékesítheti, nem adhatja át másnak, csak saját használatra használhatja fel.

8. § Gyermekvédelmi^[34] települési támogatás

• a) újszülöttek támogatása,
• b) nagycsaládosok támogatása,
• c) kedvezményes belépőjegy,
• d) halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek reggeli étkeztetése.

9. § (1)^[35] Vásárlási utalvány formájában nyújtott újszülöttek támogatására jogosult az a szülő, akinek a megelőző év december 1-je és tárgyév november 30-a között gyermeke születik és a családjában - nyilatkozata alapján - az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét.

(2) Indokolt esetben megállapítható a jogosultság akkor is, ha a gyermek a megelőző év november 1-e után született és abban az évben a szülők egyike sem igényelt utána újszülöttek támogatását.

(3)^[36] A vásárlási utalvány összege minden élve született gyermek után 10.000,- Ft.

(4) Az újszülöttek támogatása iránti kérelmet legkésőbb tárgyév november 30. napjáig kell előterjeszteni. A határidő elmulasztása a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével jogvesztő.

10. § (1)^[37] Vásárlási utalvány formájában nyújtott nagycsaládosok támogatására jogosult az a szülő, aki három vagy több gyermeket nevel a háztartásában és a családjában - nyilatkozata alapján - az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét.

(2) A vásárlási utalvány összege családonként 5000,- Ft.

(3) A nagycsaládosok támogatása iránti kérelmet legkésőbb tárgyév november 30. napjáig kell előterjeszteni. A határidő elmulasztása jogvesztő.

11. § (1)^[38] Kedvezményes belépőjegyre jogosult az a szülő, illetve gyermeke, aki

• a) gyermekét egyedül neveli és a családjában - nyilatkozata alapján - az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét,
• b) hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel,
• c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevel és a családjában - nyilatkozata alapján - az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét.

(2)^[39] A kedvezményes belépőjegy a kiállításától számított hat hónapig félárú belépést biztosít a Kiskun Múzeumba, a Petőfi Sándor Emlékházba, a Móra Ferenc Emlékházba és a Félegyházi Termál Parkfürdőbe (a továbbiakban együtt: szolgáltatást nyújtó intézmények) a jogosult és az általa nevelt gyermek vagy gyermekek számára.

(3)^[40] A kedvezményes belépőjegyre való jogosultság iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző egy hónapon belül is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

12. § ^[41] Külön jövedelemvizsgálat nélkül napi egyszeri reggeli étkeztetésben (napi 80,-Ft/fő) részesülhetnek azon kiskorú gyermekek, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő halmozottan hátrányos helyzetűek.

13. § (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt

• a) a települési támogatás iránti kérelemről,
• b) az Szt. 17. § (1) bekezdése szerinti visszatérítésre kötelezésről, valamint
• c) az Szt. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlásáról.

(2) A polgármester (1) bekezdés szerinti ügyekben született döntései ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

14. § ^[42] Az ellátások iránti kérelmeket a Szociális és Közfoglalkoztatási Osztályon vagy a kihelyezett ügyfélfogadó helyeken személyesen, vagy törvényes képviselő útján ügyfélfogadási időben, vagy postai úton kell benyújtani.

15. § (1) A kérelem elbírálásához szükséges, a jövedelemre vonatkozó egyes adatokat és tényeket – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az alábbiak szerint

• a) a munkaviszonyból származó jövedelmet munkáltatói igazolással,
• b)^[43] a járási hivatal által folyósított pénzbeli ellátást az arról szóló határozattal, hatósági bizonyítvánnyal, illetve a formanyomtatványon aláírással, pecséttel leigazolva,
• c) az egyéb jövedelmet névre szóló kifizetői igazolással,
• d) a bérbe adásból illetve egyéb jellegű hasznosításból származó jövedelmet bérleti illetve az egyéb jellegű hasznosításra irányuló szerződéssel,
• e)^[44] az álláskeresési ellátást az illetékes Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályának határozatával, hatósági bizonyítványával,
• f) a 16. életévét betöltött gyermek tanulói illetve hallgatói jogviszonyát iskolalátogatási igazolással,
• g) a gyermektartásdíjat a megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat, vagy átvételi elismervény, és a tartásdíjat megállapító jogerős bírósági ítélettel,
• h) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyévben kiállított nyugdíjösszesítővel,
• i) házasság felbontását, gyermektartásdíjat, bontóperi ítélettel, vagy a tartásdíj megállapítása, vagy végrehajtása iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással, amennyiben a tartásdíjról a szülők egyezséget kötöttek, az erről szóló nyilatkozattal,
• j) a Magyar Államkincstár területi szerve által folyósított családtámogatási ellátásra vagy fogyatékossági támogatásra vonatkozó adatot az államháztartásról szóló törvény szerinti szociális nyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel,
• k) az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem a munkáltató igazolásával, vagy a munkaszerződéssel

kell igazolni.

(2) Az alkalmi munkából származó jövedelem nyilatkozattal igazolható.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alá nem tartozó jövedelmet a jövedelem típusának megfelelő igazolással kell igazolni.

(4)^[45] Jövedelemmel nem rendelkező kérelmező esetében szükséges az illetékes Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályával való együttműködés tényének igazolása.

16. § (1) A 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elemi kár esetén be kell nyújtani az ingatlan tulajdonviszonyát, vagy lakáshasználat jogcímét igazoló okiratot vagy annak másolatát, a rendelkezésre álló kár felmérésben eljárt hatóság véleményét vagy igazolását, a helyreállítást vállaló szakember igazolását a költségekről, valamint amennyiben biztosító kártérítést fizetett, úgy az erről szóló dokumentumot.

(2)^[46] Az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kórházi kezelést az érintett egészségügyi intézmény igazolásával, c) pontja szerinti gyógyászati segédeszközt a forgalmazó által kibocsátott igazolással kell bizonyítani.

(3)^[47] A 6. § (4) bekezdés szerinti gyógyszerköltséget orvosi vénnyel kell bizonyítani.

(4)^[48] A 5. § (2) bekezdés d) pontja szerinti temetési költséget a támogatást kérő vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére a temetés költségeiről kiállított számlák eredeti példányával kell igazolni.

(5) A 5. § (2) bekezdés e) pontja szerinti várandósságot orvosi igazolással vagy terhességi kiskönyvvel kell bizonyítani.

(6) A 5. § (2) bekezdés f) pontja szerinti nevelésbe vételt vagy annak megszűnését gyámhivatali határozattal, a gyermekhez kapcsolódó kiadásokat a megfelelő számlákkal kell igazolni.

(7) A 9. § szerinti ellátásra való jogosultságot a gyermek vagy gyermekek születési anyakönyvi kivonataival kell igazolni.

(8) A 11. § szerinti ellátásra való jogosultságot a Magyar Államkincstár által kiállított, a gyermekét egyedül nevelő szülőként felvett emelt összegű családi pótlékra való jogosultságot igazoló okirattal kell bizonyítani.

(9)^[49]

17. § (1)^[50] Az ellenőrzés előkészítése a Szociális és Közfoglalkoztatási Osztály feladata – a szervek közreműködésével.

(2) A kérelemben és a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok, tények valódisága az eljárás során elsősorban az alábbiakkal ellenőrizhető:

• a) az ügyintéző igénybe veheti a kiskunfélegyházi polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó számítógépes nyilvántartást (Regiszter) illetve megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet (Okmányiroda), a helyi gépjármű nyilvántartót, a jövedelemigazolást kiállító munkáltatót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt,
• b) igénybe veheti az országos földhivatali számítógépes hálózat (TakarNet) szolgáltatását.

(3) A tényállás tisztázásához a Szociális és Közfoglalkoztatási Osztály a döntés előkészítése során a kérelemben megjelölt lakcímen környezettanulmányt végezhet. Környezettanulmány készítése különösen akkor indokolt, ha:

• a) a jelenlegi és a korábban benyújtott bármely szociális ellátás iránti kérelmek adattartalma ellentmondásban áll egymással, vagy
• b) az adatfeldolgozó programban szereplő, a kérelem elbírálásához nélkülözhetetlen adatok eltérőek a kérelemben foglaltaktól, vagy
• c) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerinti adatok eltérnek a kérelemben szereplő adatoktól.

(4) Ha az Önkormányzat a kérelmező által becsatolt jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívja a kérelmezőt az általa lakott ingatlan fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására jövedelem vélelmezés céljából.

18. § (1) A megállapított ellátások folyósítása

• a) postai úton,
• b) lakossági folyószámlára utalással,
• c) pénztári kifizetéssel,
• d) közüzemi vagy egyéb szolgáltatóhoz,
• e)^[51] társasházhoz
• f)^[52] a bérbeadóhoz
• g)^[53] gyógyszertárhoz történik.

(2) A támogatások kifizetésének módjáról a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

19. § (1) Az önkormányzat által természetbeni támogatásként kiállított vásárlási utalvány tartalmazza

• a) a kibocsátó önkormányzat megnevezését,
• b) az utalvány sorszámát és névértékét,
• c) a „Vásárlási utalvány” elnevezést,
• d) a felhasználási korlátozásokat,
• e) az utalvány érvényességi idejét,
• f) a vásárlásra, felhasználásra jogosult személy nevét,
• g) a kiállítás keltét,
• h) a kiállító aláírását,
• i) a Kiskunfélegyházi Önkormányzat hivatalos bélyegzőlenyomatát.

(2)^[54] Az utalványhoz kapcsolt ellenőrző szelvény tartalmazza

• a) a támogatott nevét, lakcímét,
• b) az utalvány értékét,
• c) az áru átadás-átvételének időpontját,
• d) az üzletvezető vagy az általa meghatalmazott személy és a támogatott aláírását.

(3) A Szociális és Közfoglalkoztatási Osztály a felhasznált vásárlási utalványok ellenértékét az ellenőrző szelvények alapján egyenlíti ki a Pénzügyi Osztály közreműködésével.

20. § (1) Az önkormányzat által természetbeni támogatásról hatósági bizonyítványként kiállított kedvezményes belépőjegy tartalmazza

• a) a kibocsátó önkormányzat megnevezését,
• b) a belépőjegy sorszámát,
• c) a „Kedvezményes belépőjegy” elnevezést,
• d) a felhasználási korlátozásokat,
• e) a belépőjegy érvényességi idejét,
• f) a felhasználásra jogosult szülő és az általa nevelt gyermek vagy gyermekek nevét, lakcímét és születési idejét,
• g) a kiállítás keltét,
• h) a kiállító aláírását,
• i) a Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzőlenyomatát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány alapján a Szociális és Közfoglalkoztatási Osztály hatósági igazolványt állít ki, mely tartalmazza

• a) a kibocsátó önkormányzat megnevezését,
• b) a belépőjegy sorszámát,
• c) a „Kedvezményes belépőjegy” elnevezést,
• d) a felhasználási korlátozásokat.

(3) A Szociális és Közfoglalkoztatási Osztály az (1) bekezdés b) és e-f) pontja szerinti adatokat megküldi a 11. § (2) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújtó intézményeknek.

(4) A jogosult a szolgáltatást nyújtó intézmények felé a belépőjegy és valamely személyazonosításra alkalmas fényképes igazolvány felmutatásával igazolja jogosultságát.

21. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

22. § Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének a települési támogatásokról szóló 6/2015. (II.28.) önkormányzati rendelete.