2. 5/2005 (III.22.Ör) sz. rendelet

2.1. Helyi építési szabályzat

2.2. Helyi építési szabályzat mellékletei

2.2.1. Övezeti összesítő táblázat

2.2.2. Igazgatási terület szabályozási terv        m=1:10 000       SZ-1

2.2.3. Belterületi szabályozási terv                  m=1: 2 000  SZ-2

2.2.4. Lakóterület építési övezeteinek beépítési mintái

2.2.5. Lakóterület építési övezeteinek beépítési mintái

KUNSZÁLLÁS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

5/2005 (III.22. Ör). sz. rendelete

a helyi építési szabályokról

Kunszállás Község Képviselő-testülete az 1999. Évi CXV. törvénnyel módosított 1997.évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv) 6.§ (3)a) alapján biztosított jogkörében a következő helyi építési szabályokat állapítja meg:

 A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) E rendelet Kunszállás közigazgatási területére terjed ki.

(2) a) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt : építési munka) valamint zöldfelületet alakítani és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és annak mellékletei alapján lehet.

b) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló módosított 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet ) és a hatósági előírások az érvényesek.

(3) A rendelet csak az alábbi mellékletekkel együtt érvényes és alka1mazható:

a) Külterület 1:10.000 méretarányú (SZ-1) terve (továbbiakban HÉSZ külterületi melléklete)

b)^[1] Belterület 1: 2.000 méretarányú (SZ-2) szabályozási terve (továbbiakban szabályozási terv)

(4) A rendelet alá tartozó terület környezetvédelmi szabályozási elemei:

a) A 33/2000.(III.17) Korm. rendelet alapján a település szennyeződés érzékenységi besorolása:”B”-Érzékeny terület. A területre érvényes intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C₂ 

b) Az építési munkával érintett telkeken légszennyezettség határértékként az egészségügyi határértékek tartandók be.

(5) Új beépítésben az építési munkák engedélyezésében régészeti szakhatósági közreműködés szükséges.

SZABÁLYOZÁSI ELEMEK

2. § (1) Kötelező szabályozási elemek, amelyek a település egésze szempontjából legfontosabbak ezért módosításuk csak a szabályozási tervek felülvizsgálatával és módosításával lehetséges.

Ezek    - beépítésre szánt területek lehatárolása és azok építési övezeti besorolása

                        - közterületek (utak) szabályozása

(2) A szabályozási terven jelölt építési telkeket elválasztó határvonal az övezeti előírások figyelembevételével építésügyi hatósági eljárásban  módosítható.

(3) Tömbön belül övezethatár és külterületen az övezetek közötti határvonal a mindenkori telekhatár vonalával megegyezik.

(4)^[2] a) A szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal korrekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek tulajdonosát és az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításra, kisajátításra.

b) A szabályozással érintett telken azonban semmilyen telekalakítási-, építési engedély-kivétel a kubatúrán belüli és a szabályozással nem érintett irányban történő változással járók- nem adható ki, csak a tervezett szabályozás figyelembe vételével.

BELTERÜLETI HATÁRVONAL

3. § (1) A község tervezett belterületi határát jelen rendelet területfelhasználási tagolása határozza meg és a szabályozási terv ábrázolja. Építésügyi eljárásokban érvényessége a földhivatali átvezetéstől számítható.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI

4.§ (1) A meglévő telkek méretei (hossz, szélesség, terület) és beépítése (beépítettségi % és telepítési távolság) a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes övezetek előírtaktól, de (új) telket alakítani, (telket megosztani) csak az övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet és új beépítés is csak az övezeti előírások szerint engedhető.

(2) Trágyatároló és lakóépület távolsága min. 10 m.

(3) Közmű és hírközlési létesítmények elhelyezése e rendelet és a szakhatósági előírások figyelembevételével lehetséges.

(4) A zöldterületi mutatóba csak a min 0,6 m-es földtakarású területrészek számítók be.

(5) Telekhatártól való ültetési távolságok az alábbiak lehetnek:

a) szőlő: min 0,8 m

b) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb bokor esetén: min 1,5m

c) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs-, és egyéb fa esetében: min 3,0 m

d) erdei fafaj esetében: min 8,0 m .

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Általános előírások

Telekalakítás

5.§(1) Nyúlványos (nyeles) telek a gazdasági terület kivételével nem alakítható.

Járművek elhelyezése

6.§ Beépítésre szánt területen a parkolási rendelet megállapításáig járművek elhelyezésére az alábbi vonatkozik:

a) a gépjárművek elhelyezését saját telken belül kell megoldani

b) az építési telekhez kapcsolódó közterületen a közterület kezelőjének engedélyével akkor helyezhető el a gépjármű, ha a telken igazoltan - ki és behajtás forgalmi okokból nem engedélyezhető

- a már meglévő épület ill. telek méretei a telken belüli parkolást nem teszik lehetővé

Területfelhasználás

7.§ (1) Építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak:

a) Lakóterület           (Lf)      Falusias lakóterület

b) Vegyes terület                  (Vt)     Településközpont vegyes terület

c) Gazdasági terület, amely

ca)       (Gksz) Kereskedelmi szolgáltató terület

cb)       (Gip) Ipari terület

d) Különleges terület, amely

da)      (Kt) Temető

db)      (Ksp) Sportterület

dc)       (Kh) Hulladéklerakók

dc)       (Kv) Vásártér

(2) A mellékleten az övezetet leíró kiegészítő jel az alábbiakat tartalmazza:

Épületek, építmények elhelyezése

8.§   (1) Lakóterületen a lakások egy épületben helyezendők el. A lakás kiegészítő helyiségei kerülhetnek különálló építménybe is.

(2) Oldalhatáronálló meglévő beépítésben 4,0m-nél kisebb oldalkert esetén az engedélyhez kötött építési tevékenységhez minden esetben a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulása szükséges. Az építmények közötti legkisebb távolságot - ide tartozóan a saját telken állókét is- az OTÉK 36.§ (1) alapján kell meghatározni.

(3) Terepszint alatti önálló létesítmény - amely a telek építési helyén belül helyezhető el - a falusias lakóterületen és gazdasági területen nem szabályozott, településközponti vegyes-, és különleges területen csak földtakarásban növényzettel fedve valósítható meg.

(4) Állattartó építmények kialakításánál az alábbi legkisebb férőhelyigényeknek^[3] kell megfelelni:

baromfi

csibe mélyalommal 15 db/m²

tojótyúk mélyalommal 5 db/m²

tojótyúk ketrecben 10 db/m²

kacsa, liba 2-3 db/m²

szarvasmarha

tehén kötött tartásban 3,5-4 m²/ db

tehén zárt, kötetlen tartásban 6 m²/ db

tehén kötetlen tartásban 25-30 m²/ db

növendék kötött tartásban 3 m²/ db

növendék kötetlen tartásban 4 m²/ db

ló

kötött tartásban 3,5-4 m²/ db

zárt, kötetlen tartásban 12 m²/ db

kötetlen tartásban 25-30 m²/ db

juh               0,6-1 m²/ db

sertés

koca ellető          fekvőrész 2,2 m²/ db

               malac bújó 1,3 m²/ db

koca szállás        szállás 1,5m²/ db

               kifutó 4 m²/ db

hízó 1,5 m²/ db

borjú közös rekeszben 2-5m²/db

bika zárt, kötetlen tartásban 3,5 m²/ db

bika kötetlen tartásban 25-30 m²/ db

bika kötött tartásban 3,5-4 m²/ db

(5) a) Lakóterületen elhelyezhető állatlétszámokra külön önkormányzati rendelet vonatkozik.

b) Lakóépülettől való védőtávolság legalább az alábbi:

ló, szarvasmarha       15 m

juh, kecske, sertés       10 m

broiler baromfi ketreces             5 m

                                   almos               10 m

tojótyúk (ketreces)                             10 m

viziszárnyas                                         15 m

pulyka                                                 10 m

anyanyúl és szaporulata                       10 m

(6) Lakóterületen csak zárt trágyatároló létesíthető.

Lakóterületre vonatkozó előírások

Általános előírás

9.§ (1) Oldalhatáron álló beépítésnél. az oldalkert mérete az általános érvényű előírásoktól eltérően min 4m lehet, ha

-nyílásait az OTÉK 37. § -ban foglaltak szerint létesítik, vagy/ és

-az oldalkert méretéhez a tűzvédelmi szakhatóság esetileg hozzájárul

Falusias lakóterület

10.§

(1) Falusias lakóterületen az építési övezeti előírások figyelembevételével elhelyezhető:

            -lakóépület       és/vagy

            -kereskedelmi , szolgáltató és vendéglátó épület

            -szálláshely szolgáltató épület

            -kézműipari építmény

            -helyi igazgatási , egyházi , oktatási, közművelődési, kulturális, egészségügyi , szociális             épület

            -sportépítmény

            egyéb - a terület alaprendeltetését nem zavaró- üzemi és tároló építmény

(2) A falusias lakóterület a beépítési jellemzők alapján szabályozási terv szerint az alábbi övezetekre tagolódik:

            (Lf-1) általános beépítés övezete

            (Lf-2) kistelkes beépítés övezete

            (Lf-3) átmeneti beépítés övezete

            (Lf-4) többlakásos beépítés övezete

(3) Falusias lakóterület általános előírásai

a) A teljes közművesítés az építési munka feltétele, szennyvízhálózat kiépítéséig vízzáróan kiképzett medencébe való szennyvízgyűjtés megengedett.

b) Környezetterhelési határértékként a falusias lakóterületre előírtak tartandók.

c) Telekösszevonás, az övezeti előírásoknak figyelembevételével nem korlátozott.

d) Sarokteleken lapostetős épület nem létesíthető, a tetőhajlásszög a környezetben kialakult érték szerint határozandó meg.

e) Saroktelkeken a létesítmény előtti közterület növénnyel fedettségét, annak fenntartását az érintett telektulajdonos biztosítja.

Falusias lakóterület egyes építési övezeteire vonatkozó előírások

(4) (Lf-1) általános beépítés övezete

a) Telek területe: kialakult helyzet szerint, de legalább 900 m²

b) Beépítés módja: oldalhatáron álló beépítési hely szerint min. 5,0 m előkerttel illetve a kialakult helyzet szerint.

c) Beépítettség: max 30%

d) Építménymagasság: min 3,5m, max 4,5m

            a háztartással kapcsolatos önálló épület: min 2,0 max 3,6m

e) Zöldfelület: min 40%

f) A *-gal jelölt alövezetben a telek területe: min 550m²

g) Az oldalkert 6,0 m, ha a telek szélessége 16,0 m-nél kisebb, akkor oldalkert  4,0 m lehet.

h) Saroktelek beépítettségére kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén vonatkozó külön előírás

(5) (Lf-2) kistelkes beépítés övezete

a) Telek:           területe:  min. 400 m²

b) Beépítés módja: oldalhatáron álló építési hely szerint utcavonalra, a hátsó telekhatárig terjedhet.

c) Beépítettség: max 30 %

d) Építménymagasság: min 3,6m, max 4,5 m,

e) Zöldfelület: min 40%

f) Saroktelek beépítettségére kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén  vonatkozó külön előírás⁵

(6) (Lf-3) átmeneti beépítés övezete

a) Telek: szélessége: : min 20,0m

                 mélysége: min 40,0m

              területe: min. 1500 m²

b) Beépítés módja: oldalhatáron álló beépítési hely szerint min. 5,0 m előkerttel.

c) Beépítettség: max 20%

d) Építménymagasság: min 3,5m, max 4,5m

            a háztartással kapcsolatos önálló épület: min 2,0 max 3,6m

e) Zöldfelület: min 40%

f) Az építési munka feltétele, hogy a közművesítettséget az építtető biztosítja.

g) Az övezet beépítése a 0305 és a 0284 úti közterületi kapcsolattal lehetséges.

h) Az övezet beépítésének nem feltétele a belterületbe vonás.

(7) (Lf-4) többlakásos beépítés övezete

a) Telek:           területe:  min. 900 m², ill. a kialakult helyzet szerint.

b) Beépítés módja: oldalhatáron álló építési hely szerint, kialakult helyzet szerint.

c) Beépítettség: max 30 %

d) Építménymagasság: max 7,5 m,

e) Zöldfelület: min 40%

f) Egyéb építmény a telken tömbösítetten helyezhető el, max. lakásonként egy gépkocsitároló.

Vegyes terület

Településközpont vegyes terület

11.§(1) A településközponti vegyes terület a szorosan vett településközponti beépítés területe.

(2) A településközponti vegyes terület az alábbi övezetekre tagolódik:

            (Vt-1) intézményi övezet

            (Vt-2) ellátási övezet

 (3) Településközpont vegyes terület általános előírásai

a) A teljes közművesítés az építési munka feltétele, szennyvízhálózat kiépítéséig vízzáróan kiképzett medencébe való szennyvízgyűjtés megengedett.

b) Környezetterhelési határértékként a vegyes területre előírtak tartandók.

Településközponti vegyes terület egyes építési övezeteire vonatkozó előírások

(4) (Vt-1) intézményi övezet

a) Elhelyezhető az övezeti előírások figyelembevételével

            -szolgálati lakás

            -igazgatási épület

            -kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

            -egyházi, oktatási, közművelődési, egészségügyi , szociális épület

            -sportépítmény

b) Telek szélessége:     közbenső. min 18,0m

                                                 sarok: min 20,0m.

            mélysége: min 30 m

                          területe: min 600m² ill. a kialakult helyzet

c) Beépítés módja: kialakult helyzet szerint

d) Beépítettség: max 30%, de a templomkertben új épület nem helyezhető el.

e) Építménymagasság: min 3,6m, max 6,5m

f) Zöldfelület: min 30%

(5) (Vt-2) ellátási övezet

a) Elhelyezhető: az övezeti előírások figyelembevételével

            -lakóépület

            -igazgatási épület

            -kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

            -egyházi, oktatási, közművelődésügyi, egészségügyi , szociális épület

            -sportépítmény

            -nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

b) Telek szélessége:     közbenső:        min 18,0 m

                          sarok:              min 20,0 m

területe: min 600m² ill. a kialakult helyzet

c) Beépítés módja: kialakult helyzet szerint

d) Beépítettség : max 50%

e) Építménymagasság: min 3,6m, max 6,5m    

f) Zöldfelület: min 10%

Gazdasági területek

12.§(1) Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak.

(2) Gazdasági területen belül köz vagy magánút külön jel nélkül alakítható.

(3) A gazdasági terület:   kereskedelmi, szolgáltató terület

                                               ipari terület

Kereskedelmi, szolgáltató terület

13.§(1) Kereskedelmi, szolgáltató területbe a község nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépített ill. beépíthető területe sorolt, amelyben az övezeti előírások figyelembevételével elhelyezhető:

          -a nagylétszámú állattartó építmények kivételével mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

            -szolgálati lakás

            -igazgatási és egyéb irodaépület

            -üzemanyagtöltő

            -sportépítmény

            kivételesen       - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

                                   - egyéb közösségi szórakoztató épület

 (2) Kereskedelmi szolgáltató terület

   (Gksz) általános építési övezet

(3) Kereskedelmi szolgáltató terület előírásai:

a) A teljes közművesítés az építési munka feltétele, szennyvízhálózat kiépítéséig belterületen a vízzáróan kiképzett medencébe való szennyvízgyűjtés megengedett.

b) Környezetterhelési határértékként a gazdasági területre előírtak tartandók.

(4 )(Gksz) építési övezet

a) Telek:          területe: min 1000m²

b) Beépítés módja: szabadonálló építési hely szerint min. 5-es előkerttel, de legalább a homlokzatmagasságnak megfelelő oldal-, és hátsókerttel.

c) Beépítettség: max 60%

d) Építménymagasság: min 3,6 m, max 7,5 m, ami a technológia függvényében változhat.

e) Zöldfelület: min  25 %

f) *-gal jelölt övezet külön előírásai

fa) Az építménymagasság max 30m, ami technológiai szükségszerűségből növelhető.

fb) Telkei őshonos fákkal körbeültetendők.

fc) Az övezetben történő építési munkához örökségvédelmi szakhatósági közreműködés szükséges.

fd) Az építés feltétele a 013 hrsz-ú telken kiszolgáló út alakítása.

Ipari terület

14.§(1) Ipari területbe a gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépített ill. beépíthető terület sorolt, amelyben az övezeti előírások figyelembevételével elhelyezhető:

            -mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, beleértve a nagylétszámú állattartó építményeket is

            -szolgálati lakás

            -igazgatási és egyéb irodaépület

            -üzemanyagtöltő

            -sportépítmény

            kivételesen       - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

                                   - egyéb közösségi szórakoztató épület

(2) Ipari terület általános előírásai:

a) A közművesítés és védőterület a szakhatósági állásfoglalások szerint egyedileg határozandó meg.

b) Környezetterhelési határértékként a gazdasági területre előírtak tartandók.

(3) Ipari terület  (Gip-1) általános

                           (Gip-2) közmű övezetbe sorolt.

(4) Amennyiben a létesítmény védőterületet igényel az  saját telken belül alakítandó ki.

(5) (Gip-1) övezet

a) Telek:          szélessége: min 20,0 m

                       mélysége: min 50 m

                       területe: min 1000 m²

b) Beépítés módja: szabadonálló építési hely szerint min 5-es előkerttel, de legalább a homlokzatmagasságnak megfelelő oldal-, és hátsókerttel a szabályozási terv szerinti fásítási (beültetési) kötelezettséggel.

c) Beépítettség: max 30%

d) Építménymagasság min 3,6 m, max 7,5 m, ami a technológia függvényében változhat.

e) Közművesítés egyedileg határozandó meg.

f) Zöldfelület: min 40%

g) Új beépítésben a 0292/1 hrsz út kiépítése az építés feltétele.

(6) (Gip-2) közmű övezet

a) A telek, a beépítés, a beépítettség, a terepszint alatti létesítmény az ágazati szabványoknak megfelelően határozandó meg.

b) Építménymagasság, közművesítettség, zöldfelület, környezetterhelési határérték a környezeti illeszkedés biztosításával egyedileg határozandó meg.

Különleges területek

15.§ Kunszállás különleges területei az alábbiak:

            1. Temető                   (Kt)

            2. Sportterület           (Ksp)

            3. Hulladéklerakó     (Kh)

            4. Vásártér                 (Kv)

Temető

16.§ (1) Temető (Kt) a szabályozási terven jelölt méretben alakítandó ki.

(2) A területen ravatalozó, kápolna, urnafal és síremlék helyezhető el.

(3) A temető területi szabályozására az alábbiak vonatkoznak:

                  sírok mérete (hossz. x szélesség):  

                        egyes - min 0,9 x 2,1 m (felnőtt)   0,6 x 1,3 m (gyerek)

                        kettős - min1,9 x 2,1 m

                  kripta mérete  (hossz. x szélesség): egyes - min 1,5 x 2,5 m

                                                                       többes - min1,5 koporsónként x 2,5 m

                  sírok távolsága : min 0,6m

                  sírsorok távolsága: min 1,0m

                  új belső út min 8,0 m szélességben két oldali fasorral létesíthető.

(4) A teljes közművesítés az építési munka feltétele, szennyvízhálózat kiépítéséig belterületen a vízzáróan kiképzett medencébe való szennyvízgyűjtés megengedett, külterületen a közművesítés egyedileg határozandó meg.

(5) A terület kertészeti eszközökkel való fenntartásáról kell gondoskodni.

Sportterületek

17^[4].§ (1) Sportterület (Ksp) a sport- , szabadidős-, pihenés-, és a testedzés céljára szolgáló terület.

(2) A területek szerepkörük alapján a szabályozási terv szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

(Ksp-1) Belterületi sportterület

(Ksp-2) Külterületi sportterület

(3)Sportterületre vonatkozó általános előírás:

a) A területen: - sportépítmény és szociális helyiségei-

- az alaprendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató és

vendéglátó épület elhelyezhető .

b)Környezetterhelési határértékként a falusias lakóterületre előírtak tartandók

c) Új telekosztás nem megengedett, telekösszevonás nem korlátozott.

Sportterület egyes építési övezeteire vonatkozó előírások

(4) (Ksp-1) belterületi sportterület

a) A teljes közművesítés az építési munka feltétele, szennyvízhálózat kiépítéséig vízzáróan kiképzett medencébe való szennyvízgyűjtés megengedett.

b) Beépítés módja: szabadon álló építési hely szerint.

c) Beépítettség : max 10%

d) Zöldfelület min.:50%.

e) Építmény magasság: max:4,5 m

(5) (Ksp-2) külterületi sportterület

a) Közművesítés egyedileg határozandó meg.

b) Beépítés módja: szabadon álló építési hely szerint.

c) Beépítettség : max 10%

d) Építmény magasság: max: 9,0 m

e) Beültetési kötelezettség vonatkozik az SZ-2 szabályozási terv szerinti telekrészre.

f) A távlati út hely kialakítása érdekében a nem beépíthető telekrész a szabályozási terven.

Hulladéklerakó

18.§ A (Kh) szilárd hulladéklerakó (044/71 hrsz) környezetvédelmi felülvizsgálat szerint rekultiválandó építési törmeléklerakón és dögkonténeren kívüli létesítmény ott nem helyezhető el.

19^[5].§

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK^[6]

20.§ A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységbe soroltak:

            a) Közlekedési, hírközlési és közmű-elhelyezési terület

            b) Zöldterület

            c) Erdőterület

            d) Mezőgazdasági terület

            e) Vízgazdálkodási terület

Közlekedési-,hírközlési és közműelhelyezési területek

21.§ (1) A közlekedési-, hírközlési-, és közműelhelyezési területek az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a hírközlés és a közművek építményeinek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Területen az OTÉK 26.§ (3) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el.

(3) A területek szerepkörük alapján a szabályozási terv szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

                        (KÖu-1) országos közutak övezete

                        (KÖu-2) helyi gyűjtő és lakóutak övezete

                        (KÖu -3) egyéb utak övezete

Közlekedési -, és közműterületek általános előírásai

(4) Közlekedési területen belül műtárgyakat , közvilágítási és közlekedési jelzőlámpákat, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az útfelületek láthatóságát ne akadályozzák.

(5) Közlekedési terület kialakításakor zöldterületek csökkentése csak műszakilag indokolt esetben : a fasor távlati pótlási -bővítési lehetőségeinek megtartásával lehetséges.

Közlekedési-, és közműterületek részletes övezeti előírásai

(6) a) (KÖu-1) országos közutak övezete

1. az övezetbe tartozik:    

                  -M5. sz. autópálya

                  -5302.jelű Kiskunfélegyháza-Jakabszállás összekötőút

                  -5401.jelű összekötőút község és 5 sz út között

b) Gépjármű forgalomra min 6m-es burkolati szélesség alakítandó ki.

c) Kétoldali járda és/vagy kerékpárút alakítandó ki.

(7) (KÖu-2) belterületi lakó és gyűjtőutak övezete

a) Szabályozási szélessége: min 12 m

b) Gépjármű forgalomra min 4m-es burkolati szélesség alakítandó ki.

c) Legalább egyoldali járda és/vagy kerékpárút építendő.

(8) (KÖu-3) övezet

a) Az övezetbe tartozik minden egyéb külön jel nélküli út.

b) Szabályozási szélessége min 8m az alábbi kivételekkel:

            legfeljebb 3 db telek kiszolgálására szolgáló út: min 4,0 m,

            hálózati jelentőségű dűlőút: min 12m

Zöldterület

22.§ (1) Zöldterületek a Belterületi közpark övezetbe sorolt.

 (2) (Z) Belterületi közpark

a) A községi szintű zöldfelületi ellátás övezete , amelyet a településközponti elhelyezkedés, az intenzív használat és jelentős településképi érték jellemez.

b) Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, pihenést szolgáló kerti berendezés, köztéri berendezés elhelyezhető.

Erdőterület

23.§ (1) Erdőterületbe az erdőtörvény hatálya alá tartozó gazdasági erdőterületek soroltak, amelyek a szabályozási terven lehatároltak vagy mezőgazdasági területen művelési ág váltással jöttek létre.

(2) A gazdasági erdőterület (E) jellel ábrázolt.

(3) Az (E) övezetben az erdőterületeken való általános építési előírások alkalmazandók.

(4) Meglévő tanyatelken építési munka a meglévő beépítettség mértékéig végezhető.

Mezőgazdasági terület

24.§ (1) Mezőgazdasági területnek minősül a község teljes beépítésre nem szánt külterülete az erdő -, a közlekedési-, közmű elhelyezési és vízgazdálkodási területek kivételével.

Mezőgazdasági terület általános előírásai

(2) a)A mezőgazdasági terület általános mezőgazdasági terület.

b) Új beépítés kizárólag szabadonálló lehet min 6m-es oldalkerttel.

c)^[7] A mezőgazdasági övezetekben az övezeti határ és telekhatár különbözhet, de építmény csak az építést lehetővé tevő telekrészen helyezhető el.

(3) Az általános mezőgazdasági terület az alábbi övezetekre tagolódik:

                  (Má-1) általános övezet

                  (Má-2) védelmi övezet

                  (Má-3) fejlesztési övezet

Mezőgazdasági terület övezeti előírásai:

(4) (Má-1) általános övezet

a) Elhelyezhető az övezeti előírások figyelembevételével:

aa) mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemi jellegű építmények

         - különböző mezőgazdasági szolgáltatások ( javító műhelyek,  fafeldolgozók )

         - termény-, és állatfelvásárlás, tejbegyűjtő, élőállat-, zöldség-,                                                          gyümölcsfelvásárlás

         - élelmiszeripari  feldolgozás , sütöde, savanyítóüzem, pince , hűtőház, vágóhíd, 
           élelmiszeraktárak

ab) mezőgazdasági építmények

         -állattartó épületek

         -növénytermesztés épületei

ac) Az ellátással kapcsolatos építmények az alábbiak rendelteltetéssel:

         -kiskereskedelem

         -vendéglátás

         -szálláshely

         -sport

         -falusi turizmus

         -ismeretterjesztés

ad)^[8] Tanya

b) Birtokközpont az OTÉK 29.(6) bekezdése szerinti ingatlanbejegyzésekkel együtt kialakítható.

c) Az építési munka közművesítettségi feltétele, hogy az építtető oldja meg az ivóvíz-, és  villamosenergia ellátást, hulladékelszállítást, szennyvízkezelést.

d) Az övezetben a 23. § (5) a) aa)-ac) szerinti építmények az OTÉK29.§(4)-(7) bekezdése szerint helyezhetők el.

e)^[9] A *-gal jelölt övezetben már meglevő tanyatelken épületkorszerűsítés közlekedési szakhatósági közreműködéssel engedélyezhető.

(5) (Má-2) védelmi övezet

a) A vízügyi és természetvédelmi kezelést és kutatást szolgáló létesítmények korlátozás nélkül elhelyezhetők.

(6) (Má-3) fejlesztési övezet

a) Az övezetben az OTÉK szerint mezőgazdasági területen építhető építmények sem helyezhetők el, kivételt a közmű létesítmények.

Vízgazdálkodási területek

25.§ (1) (V) Vízgazdálkodási területbe a csatorna vízügyi szakhatósági kötelezettségű sávjukkal tartoznak és a HÉSZ Külterületi mellékletén ábrázoltak.

(2) Vízgazdálkodási területre az általános rendelkezések vonatkoznak

TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI

26.§ (1) A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében alkalmazni kell A kulturális örökségvédelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt, mivel ezek a lelőhelyek a törvény erejénél fogva ex lege védettek.

Nyilvántartott lelőhelyeket e rendelet melléklete tartalmazza.

(2) A település területén található természetes vízfolyások magas partvonulatai a 2001. évi LXIV. tv. szerint régészeti érdekű területek.

(3) Művelési ág váltásánál (különösen szőlő, gyümölcs és erdő telepítése esetén) továbbá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, beépítésnél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a település teljes közigazgatási területének régészeti topográfiája elkészül, s a nyilvántartott adatok Jászszentlászló Helyi Építési Szabályzatában rögzítésre nem kerülnek.

KÖZTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

27.§ (1) A közterületek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza: azt terület-felhasználási határvonalként vagy szabályozási vonalként ábrázolja.

(2) Önálló övezetbe tartozó közterületekre vonatkozó építési, környezetalakítási szabályokat a közlekedési terület övezeti előírásai tartalmazzák.

(3) Utcai fasor az alábbiak figyelembevételével telepítendő:

telekhatártól, épülettől kiskoronájú fa:     min 2,0m

                          középkoronájú fa         min2,5m

                                   nagykoronájú fa           min3,5m

(4) Magas és mélyépítési munkák miatt a növényzetben keletkezett kárra a faérték számítás alapján megváltási ár szabható ki.

 ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI

28.§ (1) Helyi védettségűek az alábbiak:

Épületek:

   (V1)Templom 6 Hrsz

   (V2)     Lakóház 372 Hrsz

   (V2)     Lakóház 383 Hrsz

   (V2)     Polgármesteri Hivatal 1 Hrsz

   (V2)     Helyi néprajzi gyűjtemény 379 Hrsz

Szobrok:            kereszt 4 Hrsz

               István király 5 Hrsz

               Milleneumi emlékmű 375 Hrsz

(2) Helyi építészeti értékvédelemben részesülő épületekre vonatkozó előírások

(V1) épület tömege és homlokzati elemei védettek

(3)  (V2) esetében az eredetivel megegyező tömeggel és homlokzati kialakítással valósítandó meg.

29.§ (1) A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében alkalmazni kell A kulturális örökségvédelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt, mivel ezek a lelőhelyek a törvény erejénél fogva ex lege védettek.

2) A település területén található természetes vízfolyások magas partvonulatai a 2001. évi LXIV. tv. szerint régészeti érdekű területek.

3) Művelési ág váltásánál (különösen szőlő, gyümölcs és erdő telepítése esetén) továbbá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, beépítésnél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a település teljes közigazgatási területének régészeti topográfiája elkészül, s a nyilvántartott adatok Kunszállás Helyi Építési Szabályzatában rögzítésre nem kerülnek.

(4) Azonosított régészeti lelőhelyek:

Régészeti lelőhelyek:  M5 úttal összefüggő lelőhelyek:

            0301/4-14, 0299/43-44-12-13, 0285/6, 0285/41,     0285/39-22,    0287/16-17, 0297/45, 0296/25, 0285/17,         0288/12a,        0288/14d-16, 0295/33, 0288/9-10,                0285/17, 0288/4,

            Azonosított régészeti lelőhely: 104 sz. tanya     0255/12-35-37 hrsz

VÉDETT ÉS VÉDŐTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

30.§ (1) Az természetvédelem érdekében szükséges építési korlátozásokat a mezőgazdasági terület vonatkozó övezeti előírásai tartalmazzák.

(2)Az egyes vonalas létesítmények védősávjában építés csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehetséges:

a) vízügyi védőterületek vonatkozó jogszabályok és rendelkezések szerint

b) közlekedési védőterület az utak tengelyétől külterületen 50-50m

c) távvezeték hálózati energiaellátó és közműlétesítmények védőterületi az illető szabványnak megfelelően:      földgáz távvezeték ( NA 150 ) 60 -63 bar , 20 -20 m

                                               elektromos távvezeték120 kV  13 - 13 m

                                                                                  25 -30 kV         5 - 5m

d) közművek védőtávolságai:   vízvezeték MSZ 7482/2-80 szerint

                                                           gázvezeték MSZ 7487 szerint

e) nagy és kisfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos 4m-nél magasabb mezőgazdasági kultúrák telepítése.

f) Nagylétszámú állattartás védőterülete szakhatósági állásfoglalás szerint jelölhető ki és saját telken belül biztosítandó.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

31.§ (1) Kunszállás Község Képviselő-testülete e rendelet elfogadásával egyidejűleg az alábbi sajátos jogintézményekkel él és rendelkezik azokról:

a) építési tilalom

b) közút céljára való lejegyzés

c) útépítési és közművesítési hozzájárulás

d) településrendezési kötelezések, amely:

            da) helyrehozatali kötelezettség

            db) ^[10] beültetési kötelezettség

Építési tilalom

(2) 330 hrsz ingatlanra

Helyki közút céljára történő lejegyzés

(3) Helyi közút céljára lejegyzésre kerülhetnek a szabályozási tervben szerinti KÖu jellel lehatárolt területek, 316 hrsz ingatlan déli része.

 Útépítési és közművesítési hozzájárulás

(4) A települési önkormányzat az útépítési és közművesítési hozzájárulásról külön rendelkezik.

Helyrehozatali kötelezettség

(5) Településkép védelme érdekében helyrehozatali kötelezettség elrendelésére a Jegyzőt felhatalmazza az alábbi esetekben:

            -szélsőséges időjárás esetén balesetveszélyes tetőhéjazat, homlokzatburkolat

            -homlokzatvakolat 50%-nál nagyobb hiánya

            -pikkelyes fedés (cserép, pala) szerkezet bitumenes feketelemez fedése

            -közízlést sértő homlokzati festés-, ill. ábrázolás

Beültetési kötelezettség^[11]

(6) Beültetési kötelezettség vonatkozik a szabályozási terv szerinti telekrészekre.

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

32. §(1) Jelen rendelet alkalmazása tekintetében:

a) kialakult állapot: az építési övezeti előírásoktól eltérő, a korábbi szabályoknak megfelelően kialakult beépítés

b) meglévő épület:        jogerős építési ill. használatbavételi engedéllyel rendelkező ill. több mint 10 éve használatba vett épület

c) szolgálati lakás: a tulajdonos-, használó-, és a személyzet számára lakás, amelyhez önálló telek nem tartozhat.

d) háztartással kapcsolatos épület:       a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha szárító, barkácsműhely, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, szín, fészer,magtár, góré, csűr, pajta és más tároló) állattartó épületek, jármű tároló (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép   stb.)

e) meglévő tanyatelek: külterület lakóházhoz tartozó telek „kivett” illetve „udvar” nyilvántartású része

(2) Jelen rendelet kihirdetését követő hónap 1. napján lép hatályba.

(3) Kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.

(4) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg a község rendezési tervéhez kapcsolódó helyi építésügyi előírásokról szóló 20/2004.(X.28.) számú rendelet hatályát veszti.

Makány Ferenc                                                                                           Hegedűsné Petényi Mária

polgármester                                                                                                  jegyző