Kunszállás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2009. (II. 17.) önkormányzati rendelete
a közterület-használat szabályozásáról
Hatályos: 2009. 03. 01- 2023. 10. 30Kunszállás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2009. (II. 17.) önkormányzati rendelete
a közterület-használat szabályozásáról
Kunszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többszörösen módosított 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése alapján a közterület használatára és a közterület-használat engedélyezésére az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § A rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, amelyek településképi, településrendezési, környezetvédelmi, ellátási, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembe vételével határozzák meg a közterület-használat szabályait.
2. § (1) A rendelet hatálya Kunszállás Község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához – e rendelet 3. § (7)-(8) bekezdésekben foglaltak kivételével – (a továbbiakban: közterület-használat) az önkormányzattal megkötött, e rendelet. függeléke szerinti közterület-használati szerződés (a továbbiakban: szerződés) szükséges. A szerződés megkötésében Kunszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben Kunszállás Község Polgármestere jár el (a továbbiakban: használatba adó).
(3) A szerződés nem helyettesíti a közterület jogszerű használatához esetlegesen szükséges hatósági, illetve egyéb engedélyeket, azokat a közterület használója köteles a közterület használatának megkezdése előtt saját költségén és felelősségére beszerezni.
(4) A község területe - a 3. § (6) bekezdése l) pontjának alkalmazása tekintetében – e rendelet 1. melléklete szerinti három övezetre oszlik.
(5) A közterület használója köteles az igénybevett területet és annak közvetlen környékét folyamatosan tisztán tartani, a téli síkosság-mentességet biztosítani, a göngyöleg és szemét elszállításáról, valamint a közterületi létesítmény karbantartásáról gondosodni.
(6) A közterület használója köteles a szerződést, valamint a tevékenység folytatásához szükséges és az adott tevékenység folytatására jogosultságot igazoló dokumentumokat a helyszínen tartani és azokat ellenőrzés esetén kérésre felmutatni.
(7) A község közterületein csak a forgalmazott áru jellegéhez illő, dekoratív megjelenésű árusítóhelyek létesülhetnek, melyek csak az árusítás ideje alatt lehetnek közterületen, és talajhoz, fához, utcabútorhoz nem rögzíthetők.
(8) A mozgóboltot, illetve a mozgóárusítást szolgáló eszközt eltérő megállapodás hiányában - az árusítás befejezése után - a közterületről el kell távolítani.
(9) A község közterületein építési- és bontási törmelék kizárólag konténerben tárolható.
(10) A választási plakátok elhelyezésére a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 42. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(11) Közterületen szeszesital fogyasztása tilos.
(12) Az (11) bekezdésben megfogalmazott tilalom nem vonatkozik:
a) az engedélyezett alkalmi rendezvények idejére ideiglenesen kitelepülő árusítóhelyek közvetlen környékére,
b) a vendéglátóipari előkertekre,
c.) az önkormányzat vagy civil szervezetek által szervezett társadalmi-, kulturális-, gasztronómiai-, egyházi és sportrendezvényekre.
(13) Kunszállás közigazgatási területén lévő közterületi játszótéren a dohányzás tilos.
(14) A temető területével közvetlenül határos közterületen elsősorban kegyeleti célokat szolgáló termék árusítható (különösen virág, koszorú, mécses, gyertya). Ettől eltérő termék árusítása csak külön szerződéssel lehetséges.
A szerződés megkötése, tartalma
3. § (1) A szerződés megkötése során figyelembe kell venni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben, a helyi építési szabályzatban, valamint a településképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági, közlekedésbiztonsági engedélyekben, hozzájárulásokban előírt követelményeket.
(2) A szerződésnek minden esetben tartalmaznia kell:
a) a használó nevét és lakó- (szék-, telep-) helyének címét,
b) a használó képviseletében eljáró közterület-használatáért felelős személy nevét, elérhetőségét,
c) a közterület- használat célját és időtartamát,
d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
e) a szerződés megszűnése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
f) a közterület használatáért fizetendő díj (a továbbiakban: díj) mértékét,
g) a munka-, baleset és egészségvédelmi óvórendszabályok betartásának kötelezettségét,
h) közérdekből megszüntetés esetére való hivatkozást.
(3) A használó köteles a szerződést a helyszínen tartani, illetve a létesítményen vagy hirdető-berendezésen a nevét vagy a szerződés számát (kereskedő esetében a székhelyet is) jól látható helyen és módon feltüntetni.
(4) A közterületet olyan módon kell használni, hogy az ne zavarja sem a közterület más részeinek, sem a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát.
(5) A közterület-használat másra kizárólag a használatba adó hozzájárulásával ruházható át. Nem minősül átruházásának, ha a szerződésben megjelölt tevékenységet ténylegesen a használatba vevő alkalmazottja, segítő családtagja végzi.
(6) Szerződést kell kötni különösen:
a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet elhelyezésére, hirdető berendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezésére,
b) a közterületen építmények, egyéb tárgyak elhelyezésére,
c) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, üzemanyagtöltő-állomás, iparvágány elhelyezésére,
d) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,
e) ideiglenes árusításra, szolgáltató tevékenységre,
f) vendéglátó-ipari előkert, kitelepülés céljára, , üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,
g) sport- kulturális rendezvényekre, vallási rendezvényekre, kiállításra, továbbá mutatványos tevékenység céljára,
h) családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre (pl. lakodalmas sátor felállítására),
i) hatóságilag engedélyezett tűzijáték céljára,
j) közhasználatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosítására,
k) közterületen lévő, vagy közterületbe nyúló árusító automata, bankjegykiadó automata elhelyezésére,
l) közterületen lévő- e rendelet 1. melléklete szerinti díjzónák szerinti- parkolóhelyek megváltása és használata céljából.
(7) Nem kell szerződést kötni:
a) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
b) a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához,
c) a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó rendezvényekhez,
d) egyéni kérelem esetén kerékpártároló kihelyezésére,
e) az önkormányzat által létesített, illetve más hatósági eljárásban engedélyezett közcélú, közterületi létesítmények és köztárgyak ( különösen tömegközlekedési várakozóhelyiség, szobor, díszkút, vízmedence, emlékmű, pad, figyelmeztető és információs táblák, berendezések, közmű tartóoszlopok és közműszekrények, stb.) elhelyezésére.
(8) Nem köthető szerződés:
a) zajjal, bűzzel járó, illetve tűz-és robbanásveszélyes tevékenység- a 3. § (6) bek. i) pontja kivételével- gyakorlására,
b) szeszesital (kimért és palackozott) forgalmazására, kivéve a 2. § (12) bekezdésében meghatározott esetekben,
c) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,
d) településképi követelményeket nem kielégítő építmények, berendezések létesítésére,
e) erotikus termékek bemutatására,
f) ha a tervezett közterület-használat veszélyeztetné az élet- és vagyonbiztonságot, ha környezetszennyezéssel járna, vagy egyéb módon zavarná a közvetlen környezetben lakók nyugalmát,
g) olyan tevékenység folytatására, amely jogszabályi tilalomba ütközik.
h) forgalomból kivont, hatósági jelzés nélküli, műszaki érvényességgel nem rendelkező illetőleg üzemképtelen gépjárművek közterületen történő tárolására.
(9) Nem köthető szerződés azzal:
a) akivel szemben a szerződést a 8. § (2) bekezdésében meghatározott súlyos szerződésszegés miatt a használatba adó felmondta, a felmondás hatályosulásától számított 1 éven belül;
b) akinek az önkormányzattal szemben közterület-használatért fizetendő díj, vagy polgári jogi megállapodásból eredő tartozása van, a tartozás teljes kiegyenlítéséig.
(10) A (9) bekezdésben foglalt korlátozás megszűnését követően az újabb szerződés megkötésekor, a szerződésben foglalt kötelezettség biztosítására a használó a szerződés megkötésével egyidejűleg a használatba venni kívánt közterületre vonatkozó egyhavi díjnak megfelelő kauciót köteles fizetni a használatba adó részére.
(11) A kaució mértéke minden esetben a használt közterületre a rendelet 2. melléklete alapján kiszámított közterület-használati díj a szerződésben foglalt időszakra eső összegének 50%-a.
(12) A kauciót a szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül az önkormányzat kamatmentesen visszautalja, amennyiben a szerződés anélkül szűnik meg, hogy a kaucióból való kielégítésre jogalap volna.
(13) Az önkormányzat a kaucióból elégítheti ki követelését abban az esetben is, ha a kiszabott pótdíjat a használó nem fizeti meg.
Szerződéskötési ajánlat
4. § (1) A szerződés megkötését ajánlat benyújtásával az kezdeményezheti, aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni, illetve akinek érdekében a rendeltetéstől eltérő célú közterület-használat történik. A szerződés megkötésre irányuló ajánlatot (a továbbiakban: ajánlat), e § (3) bekezdése szerinti mellékletek csatolásával kell benyújtani.
(2) A ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a szerződő fél nevét és lakó- (szék-, telep-) helyének címét, továbbá meg lehet adni a hivatalos célokra használható elektronikus levélcímet vagy távközlési úton való elérhetőséget,
b) a közterület-használat célját és időtartamát,
(3) A ajánlathoz mellékelni kell:
a) helyszínrajzot vagy vázlatot 1 példányban, a közterület-használat helyének megjelölésével, méretezésével,
b) ha a közterület-használat építmény elhelyezése céljára szolgál, a berendezés terveit 1 példányban olyan méretarányban, amely a részleteket is egyértelműen ábrázolja (betűforma, illetve felirat egységes megjelenése, színek megjelölése) vagy az arról készült fényképet 1 példányban,
c) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratok egyszerű másolatát,
d) közút területét érintő közterület-használat esetében a kezelő hozzájáruló nyilatkozatát.
(4) A szerződéskötés iránti ajánlat benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.
(5) A szerződéskötés iránti ajánlatot olyan időben kell benyújtani, illetve a szerződést megkötni, hogy elegendő idő legyen a rendezvény megtartásához szükséges felkészülésre.
A közterület-használat időtartama
5. § (1) Közterület-használatra a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével csak határozott időre köthető szerződés. Építési munkálatok esetében csak a munkavégzés időtartamára engedélyezhető a használat. A határozott időre szóló közterület-használat legrövidebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 1 év.
(2) A szerződés megszűnik, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat hatálya megszűnik.
(3) A szerződésben meghatározott idő lejárta előtt legalább 15 nappal a használó szerződésmódosítást kezdeményezhet, amennyiben a szerződés megkötésének feltételei továbbra is fennállnak, de a módosított szerződés szerinti használati időtartam ebben az esetben sem haladhatja meg az egy évet.
Közterület-használati díj mértéke és fizetésének módja
6. § (1) A közterület használatáért díjat kell fizetni, melynek mértékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) A díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül kötelező megfizetni.
(3) Az elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a felülnézetből számított vetület alapterületét kell figyelembe venni, minden megkezdett m2-t egész m2-ként kell figyelembe venni.
(4) A létesítmény által elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és a használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni.
(5) A díjat a szerződés megkötésekor, egy összegben kell megfizetni.
(6) Az időarányos díjvisszafizetés feltétele a terület 8. §-ban foglaltak szerinti visszaadása. Amennyiben a kötelezett az eredeti állapotot nem állítja helyre vagy a közterületet nem tisztítja meg, a használatba adó az időarányosan visszajáró díjból a kötelezett költségére e munkákat elvégeztetheti.
Díjmentesség
7. § Nem kell díjat fizetni:
a) a fegyveres szervek, mentők, továbbá a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság létesítményei elhelyezése,
b) az országos és a helyi közforgalmú vasutaknak, továbbá a közforgalmú közúti, vízi és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei (p. buszváró) elhelyezése,
c) a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, nem hirdetési célú zászlórudak és a vegyes funkciójú, a közlekedést, a zöldfelületek, a növényzet védelmét, pihenési, köztisztasági célokat szolgáló köztárgyak, valamint díszítés céljából kihelyezett virágládák, virágkosarak elhelyezéséért,
d) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek után,
e) műemlék, műemlék jellegű és helyi védettség alá tartozó épületek felújításához szükséges építési terület után,
f) az egyházak templomon, illetve imaházon kívüli, hitéleti tevékenységeihez szükséges terület után,
g) ha a közterületet az önkormányzat saját beruházásában épülő és a települési közérdekeket szolgáló létesítményekkel kapcsolatosan veszi igénybe,
h) – külön megállapodás alapján- a közterületet igénybe vevő rendezvény szervezőjének az ingyenes sport-, vagy kulturális tevékenységekre, jótékony célú gyűjtésekre igénybe vett terület után,
i) nyolc napot meg nem haladó időtartamig az építési – és bontási törmelék, illetve a téli tüzelő közterületi tárolása estén.
A közterület-használat megszüntetése
8. § (1) A közterület-használat közérdekből (különösen közbiztonsági, közegészségügyi ok, kiemelt községi rendezvény lebonyolítása, infrastruktúra fejlesztési-korszerűsítési beruházás lebonyolítása, közmű hibaelhárítás érdekében) bármikor, kártalanítási és elhelyezési kötelezettség nélkül megszüntethető.
(2) A szerződésben foglalt időtartam lejárta előtt a használatba adó egyoldalúan, azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, ha a használó a közterületet nem a szerződésben rögzített célra és módon, illetve jelen rendelet előírásainak megsértésével használja. Ez esetben a befizetett díj visszatérítésére a használó nem tarthat igényt.
(3) A használót megilleti a szerződésben meghatározott időtartam lejárta előtt az azonnali hatályú felmondás joga, ha a használatba adónak felróható okból a közterületet nem tudja a szerződésben rögzített célra és módon használni. Az igénybe nem vett időre befizetett díj a használónak kamatmentesen visszajár, a használatba adó részéről felmerülő költségek levonása nélkül.
(4) A közterületet szerződés nélkül, illetve e rendelet szabályainak megsértésével használó köteles a használatot azonnal megszüntetni és a közterületet eredeti állapotában saját költségén minden kártalanítási igény nélkül a megadott határidőn belül helyreállítani. A helyreállítás, tisztántartás befejezéséig a közterület-használatba vétel nem szűnik meg. Ebben az esetben a megszűnés szerződési időpontja és a tényleges használat időpontja közötti időtartam alatt az engedély nélküli használat szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben, Kunszállás Község Polgármestere a közterületre kihelyezett tárgyat, anyagot, létesítményt, felépítményt felszólítás nélkül a kihelyező (tulajdonos) költségére és veszélyére azonnal elszállíttathatja, ha az a közterület eredeti funkció szerinti használatát jelentős mértékben korlátozza.
(6) Ha a használó a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát a használatba adónak bejelenteni.
(7) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az igénybe nem vett időre befizetett díj a használónak kamatmentesen visszajár.
(8) A szerződésben rögzített időtartam lejártakor, a használó a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.
(9) Ha a közterület-használat e § (1), (2), (4) bekezdéseiben felsorolt valamely módon szűnik meg, a befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.
A közterület jogcím nélküli használatának jogkövetkezményei
9. § (1) A közterületek rendjét, állapotát, a közterületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának szabályszerűségét és a közterület-használati engedély meglétét a polgármester- a Polgármesteri Hivatal közreműködésével- a folyamatosan ellenőrzi.
(2) A közterületnek szerződéshez kötött, de szerződés nélküli (a továbbiakban: jogcím nélküli) használata esetén a használó a használatba adó felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.
(3) Aki a közterületet jogcím nélkül használja, illetve a szerződést kérésre nem tudja felmutatni, az ellenőrzés időpontjában felvett jegyzőkönyvben megállapított jogtalan igénybevételre visszamenőleg egy havi - napra meghatározott díj esetében 30 napi - pótdíj kétszeresének megfizetésére köteles.
(4) Aki a közterületet szerződés megszűnését követően használja, ezen időtartamra e rendelet alapján egyébként fizetendő díj összegének megfelelő pótdíj kétszeresének megfizetésére köteles.
(5) A közterületet szerződés nélkül használóval, amennyiben e rendelet feltételeinek megfelel - kérelemre - szerződés köthető. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (3)-(4) bekezdésben rögzített pótdíjfizetési következmények alól.
(6) A közterületről eltávolított dolgok őrizetére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. felelős őrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogosult csak az eltávolítás és a tárolás költségeinek a megfizetése után veheti át az eltávolított dolgokat.
Szabálysértési rendelkezések
10. §1
Értelmező rendelkezések
11. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
1. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott terület-részére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.
2. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
3. Árusító és egyéb fülke (pavilon), árusító automata: egyszerűen szétszerelhető szer-kezetekből készült, illetve könnyen eltávolítható, szabadon álló vagy telepített építmény.
4. Alkalmi (ünnepi) vásár: ünnepekhez, helyi rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű, a jegyző által meghatározott ideig tartó és nyilvántartásba vett vásár.
5. Alkalmi árusítás: az idényjellegű árusítástól rövidebb időtartamra, negyedévente legfeljebb egy alkalommal - 30 napot meg nem haladó - mobil vagy hordozható berendezésből történő közterületi árusítási lehetőség.
6. Idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett, árusítóhelyre alapozott, időszakonként megismétlődő kereskedelmi, szolgáltató tevékenység.
7. Üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármű- és üzemanyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikk javító-szolgáltató értékesítő hely, ideértve a lakástól vagy lakóingatlantól műszakilag el nem különíthető, fogyasztási cikk javító-szolgáltató tevékenység céljára kialakított helyet, a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytató helyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítő helyeket, továbbá a mozgóboltot.
8. Üzlet előtti kitelepülés: a közterülettel határos üzletek közterületen történő áruforgalmazása, kereskedelmi szolgáltatás nyújtása, amennyiben a közlekedési feltételek biztosítottak.
9. Mozgóbolt: gépjárművön üzemeltetett vagy gépjárművel vontatott kiskereskedelmi árusító hely.
10. Mozgóárusítás: amely során az üzlettel rendelkező kereskedő vagy alkalmazottja, illetve megbízottja olyan eszköz (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi) segítségével viszi magával az üzletében forgalmazott terméket, amely nem minősül mozgóboltnak.
11. Gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám).
12. Környezeti zaj- vagy rezgésforrás: üzemi, építési, szabadidős, közlekedési és egyéb létesítmény, gép, berendezés, illetőleg olyan tevékenység, amely a védendő környezetben környezeti zajt vagy környezeti rezgést okoz.
13. Fegyveres szervek: a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.
Záró rendelkezések
12. § (1) E rendelet 2009. március 1. napján lép hatályba.
(2) A 2009. március 1-jét megelőzően Kunszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület-használat szabályozásáról szóló, többször módosított 6/2000. (III. 28.) Ör. sz. rendelete alapján kiadott közterület-használati engedélyekben foglalt jogokat és kötelezettségeket ezen rendelet hatályba lépése nem érinti.
(3) A Képviselő-testület a közterület használati díjakat a költségvetési rendelet elfogadásával – első alkalommal a 2010. évi költségvetési rendelet elfogadásával –egy időben felülvizsgálja és szükség szerint dönt azok módosításáról.
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kunszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület-használat szabályozásáról szóló 6/2000. (III. 28.) Ör. sz. rendelete, illetve az ezt módosító 16/2000.(VII.7.),23/2000.(XI.28.),14/2003.(X.31.),14/2006.(VII.28.),16/2007.(VIII.28.)és 10/2008.(V.27.) rendeletek.
Hatályon kívül helyezte a 10/2012.(V.22.) ÖR 1. § d) pontja