Kunszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2009. (II.17.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati lakásokról és helyiségekről
Hatályos: 2018. 03. 01Kunszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2009. (II.17.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati lakásokról és helyiségekről
2018-03-01-tól
Kunszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Tv. (továbbiakban: Ltv.) 3. § (1)-(2), 4. § (3), 5. § (3), 12. § (5), 19. § (1)-(2), 20. § (3), 21. § (6), 23. § (3), 27. § (2), 33. § (3), 34. § (1), 35. § (2), 36. § (2), 42. § (2), 54. § (1), (3), 58. § (2)-(3) bekezdéseiben kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed minden, Kunszállás Község Önkormányzatának (továbbiakban:
Önkormányzat) tulajdonában lévő lakásokra, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek vonatkozásában a tulajdonosi – bérbeadói jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése közvetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(3) E rendelet alkalmazása során figyelembe kell venni az önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló hatályos rendeletét.
II. FEJEZET
Az önkormányzati bérlakás bérbeadásának feltételei
2.§
- A polgármester köteles az üresen álló, illetve a várhatóan megüresedő bérlakások bérleti jogát pályázaton meghirdetni. A pályázatot szükség szerint úgy kell meghirdetni, hogy a megüresedő ingatlanok bérbeadása folyamatos legyen.
- Bérlakás csak annak a lakással nem rendelkező személynek adható bérbe, aki az e rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel.
3.§
- A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
- a pályázati jogosultság feltételeit,
- a bérbeadásra meghirdetett meglévő üres bérlakások címét, komfortfokozatát, alapterületét, műszaki jellemzőjét, szobaszámát,
- a bérleti jogviszony időtartamát,
- a lakbér összegét és az igényelhető lakbértámogatás lehetőségét,
- a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét,
- a pályázatok elbírálásának és az eredmény ismertetésének határidejét.
- A pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell azt is, hogy a pályázók közül az részesül előnyben, aki a lakbér előzetes egyösszegű megfizetését (óvadék) a meghirdetett – legalább 3 havi összeghez képest hosszabb időtartamra szólóan vállalja.[1]
- Nem szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérletére az a nagykorú személy jogosult, akinek a pályázat benyújtásának időpontjában - a lakásba együttköltözni kívánó személyekből álló - családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át (2013-ban 85 500 Ft), két vagy három fős család esetén 250%-át (2013-ban 71 250 Ft), négy, vagy annál több fős család esetén 180 %-át (51.300 Ft) meghaladja. [2]
- A jövedelmi viszonyokat a pályázó, lakásigénylő a lakás bérleti jogának megpályázása vagy kérelmezése időpontját megelőző- saját és a vele együttköltöző személyek - havi jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal és
- munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelmet munkáltatói igazolással,
- egyéni vállalkozásból eredőjövedelmet, vagy társas vállalkozásból származó tagi és osztalék jövedelmet APEH által kiállított igazolással,
- munkanélküli ellátást a megállapító, megszüntető határozattal és a postai kifizető bizonylattal, ha nem részesül ellátásban, a Munkaügyi Központ erről szóló igazolásával,
- amennyiben a pályázó rendelkezik gyermekelhelyezésről szóló bírósági végzéssel, ítélettel, gyámhatósági jegyzőkönyvvel azok másolatával, gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap kifizetési csekkszelvényével, vagy a kérelmező nyilatkozatával a tartásdíj összegére vonatkozólag,
- egyéb jövedelmet (pl. szociális támogatások, gyermekgondozási díj, stb.) a folyósító által kiállított igazolással igazolja.[3]
(5.) A jelentkezési lap tartalmazza:
- a pályázó(k) alapvető személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó-, illetőleg tartózkodási helyét,
- a pályázat benyújtásának időpontjában fennálló lakhatásának jogcímét,
- a pályázóval együttlakó és jogszerűen együtt költöző személyek alapvető személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét.
[1] Megállapította a 18/2013(IX.24.) ÖR. 1 §-a. Hatályba lép: 2013. 10. 01.
[2] Megállapította a 18/2013(IX.24.) ÖR. 1 §-a. Hatályba lép: 2013. 10. 01.
[3] Megállapította a 18/2013(IX.24.) ÖR. 1 §-a. Hatályba lép: 2013. 10. 01.
4.§
- A beérkezett pályázatokat a Kunszállási Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásba veszi.[1]
- Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatainak kezelésére és védelmére a személyes adatok védelméről, és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. rendelkezései az irányadók.
5.§
- A pályázatok elbírálását a Képviselő-testület végzi a polgármester javaslata alapján.
- A benyújtott pályázatokat a testület felbontástól számított 60 napon belül bírálja el. A pályázat eredményét az elbírálás napjától számított 5 napon belül kell kihirdetni.
- A polgármester a pályázat nyertesével határozatlan időre szóló bérleti szerződést köt.
- A (3 bekezdéstől eltérően a költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásokat határozatlan vagy legfeljebb 5 év időtartamra lehet bérbe adni. A határozott idejű bérleti szerződés egyszeri, határozott idejű meghosszabbításának joga a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
- A költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások bérleti jogának megszüntetése esetén a bérlőt pénzbeni térítés nem illeti meg.
6.§
Bérlakás bérleti jogának megszerzésére az a nagykorú Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgár jogosult, akinek vagy házastársának, illetve a vele jogszerűen együttköltöző hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs és 3 éven belül nem is volt:
- beköltözhető lakás vagy családi ház,
- hétvégi ház vagy üdülő-telek,
- egyéb jelentős értékű vagy nagyságú ingatlan.
7. §
- A bérbe adható lakás nagysága – a vele jogszerűen együttköltözők számától függően – a következő:
a) 1-3 személy esetén 1-1,5 szoba
b) 2-4 személy esetén 2-2,5 szoba
c) 3-5 személy esetén 3-3,5 szoba
d) 6 vagy ennél több
személy esetén 4 szoba
- A bérbe adható lakás mértékének megállapításánál jogszerűen együttköltözőként azok a személyek vehetők figyelembe, akiket a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba feltéve, ha a beköltözéskor nem rendelkeznek lakás bérleti vagy tulajdonjogával és a beköltözést megelőzően 6 hónappal már a bérlővel együtt laktak.
(3) A bérlakást csak lakás céljára lehet kiadni.
(4) A bérlő köteles a lakásban életvitelszerűen bent lakni.
(5) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot évi egy alkalommal ellenőrzi, melyhez a
bejutást a bérlőnek biztosítania kell.
A lakáshasználati díj
8. §
- A bérlakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.
- A jogcím nélküli lakáshasználó az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltétől a lakásból való kiköltözésig emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a törvény illetve a bérbeadó nyilatkozata alapján elhelyezésre nem tarthat igényt.
- A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 7-12 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszerese, 13-18 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének négyszeres összege, a 19. hónaptól kezdődően a lakás lakbérének ötszöröse.
- A polgármester a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.
III. FEJEZET
Hozzájárulás a bérlőtársi jogviszonyhoz
9. §
- A bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére – a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérbeadó a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.
- A bérlő és a vele együttlakó szülője közös kérelmére a bérbeadó a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását az egészségügyi vagy lényeges személyi körülményei indokolttá teszik.
- A (2) bekezdésben megjelölt személyek esetében nem köthető bérlőtársi szerződés, ha a bérlővel együttlakó szülőnek másutt beköltözhető lakása van.
- A bérlő és az együtt költöző vagy legalább egy éve együttlakó élettársa közös kérelmére bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha az élettárs megfelel az e rendelet 6. §-ában foglalt feltételeknek.
- Más személlyel- figyelemmel az Ltv. rendelkezéseire is- bérlőtársi jogviszony nem létesíthető.
A befogadás és az elhelyezési kötelezettség vállalásának szabályai
10. §
- A bérlő a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha-, és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
- Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha-, és nevelt gyermekét), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét).
11. §
A bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a 9. § (2) bekezdésben szereplő személyek a lakásból kötelesek kiköltözni, elhelyezésre nem tarthatnak igényt.
12. §
Ha a házassági bontóperben meghozott jogerős bírói döntés alapján a volt házastárs saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül az önkormányzati lakás elhagyására köteles, részére a bérbeadónak másik lakást kell felajánlania.
Hozzájárulás a tartási szerződéshez
13. §
- A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében a bérbeadó írásbeli hozzájárulása alapján tartási szerződést köthet a lakásbérleti jog folytatása ellenében.
- A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha:
- az eltartó a 14. életévét még nem töltötte be,
- az eltartó a 14. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből reá háruló anyagi terhek viselését vállalja,
- az eltartó az egészségügyi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes,
- az eltartó vagy házastársa az Önkormányzat közigazgatási területén másik beköltözhető lakással rendelkezik,
- a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetve érvényes tartási (gondozási) szerződés alapján más személy gondoskodik,
- a bérlő az életkora, illetőleg az egészségügyi körülménye alapján tartásra nem szorul,
- a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja.
Hozzájárulás a lakáscsere szerződéshez
14. §
- A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez akkor adhatja hozzájárulását, ha a lakás bérlője a lakást másik lakásra cseréli. Egy lakás több lakásra is cserélhető.
- A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha:
- az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni,
- a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul,
- az eltartó a cseréhez nem járul hozzá,
- a cserélő felek vagy a velük jogszerűen együttköltöző hozzátartozók bármelyike az elcserélni kívánt lakáson túl másik lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával rendelkeznek.
- Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.
- A bérbeadó a hozzájárulását írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő bérlői kötelezettségekről, a lakbér összegéről, valamint a lakásbérleti szerződés megkötésének módjáról.
- Az eredeti lakásbérleti szerződésben foglaltaktól eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.
Az albérlet
15. §
- Az önkormányzati bérlakás bérlője – határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával a lakás legfeljebb 50 %-át albérletbe adhatja.
- Az albérletbe adással a bérlő zsúfolt lakáshelyzetet nem teremthet. Zsúfolt a lakáshelyzet, ha az 1 főre jutó alapterület a 17 m2-t nem éri el.
- Ha a bérlő bérleti jogviszonya bármely okból megszűnik, az albérlő elhelyezésére a bérbeadó kötelezettséget nem vállal.
- Egyszobás lakás albérletbe nem adható.
- Ha a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül adja a lakást albérletbe, a lakásbérletet a bérbeadó cserelakás biztosítása nélkül felmondja.
IV. FEJEZET
A lakásbérlet megszűnése
16. §
(1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére
- másik lakást ad bérbe, vagy
- másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy
- másik lakás helyett pénzbeli térítést fizet.
(2) Az (1) bek. a) és b) pontja alapján történő bérleti szerződés megszűnése esetén a bérlőnek, vagy a vele jogszerűen együtt költöző családtagjának a tulajdonában nem lehet beköltözhető lakás vagy családi ház.
(3) Az (1) bek. c) pontban szereplő pénzbeli térítés összege a bérlakás forgalmi értékének 5 %-a.
(4) A bérbeadó a lakás bérletet felmondja, ha
- a bérlő nem lakik életvitelszerűen a lakásban;
- a bérlő legalább 3 hónapig nem fizet lakbért.
Az elidegenítés szabályai
17. §
Az önkormányzati bérlakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg:
- a bérlőt,
- a bérlőtársakat egyenlő arányban,
- az a-b. pontokban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.
18. §
- Az elővásárlásra jogosult a lakás megvételére vonatkozó nyilatkozatát a Polgármesteri Hivatalhoz jelentheti be. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jogosult személyére, valamint a megvásárolni kívánt lakásra vonatkozó adatokat.
- A vételi nyilatkozathoz mellékelni kell a bérleti szerződés másolatát, valamint a bérleti díj megfizetéséről szóló igazolásokat.
19. §
- Az elővásárlási jog jogosultjának kezdeményezése esetén a lakás értékesítéséről a Képviselő-testület dönt.
- A bérlőkijelölési joggal érintett bérlakásnak minősülő lakás a rendelkezésre jogosult szerv előzetes hozzájárulása, valamint a jogosult szervet és az Önkormányzatot érintő kérdésekben történő megállapodás megkötése esetén jelölhető ki elidegenítésre. A megállapodás megkötésére a polgármester jogosult.
- A határozott időre bérbe adott lakás a bérleti szerződés leteltét megelőző 90 napon belül jelölhető ki elidegenítésre.
20. §
- Az elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén a lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 50 %-a.
- A vételről szóló megállapodást (adás-vételiszerződést) a jegyző készíti elő és az önkormányzat nevében a polgármester, írja alá. Az aláírást követően a szerződést a jegyző nyújtja be a Kiskunfélegyházi Körzeti Földhivatalhoz az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés végett.
21 §
- A 18. § (1) bekezdése szerinti vásárlás esetén az önkormányzat a vételár 50 %-áig részletfizetési kedvezményt adhat.
- A vevőt kérelmére a vételárhátralékra 5 havi részletfizetési kedvezmény illeti meg. Ezt követő időszakra az adásvételi szerződésben kikötendő évi 15 % kamatot köteles fizetni.
- A fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.
- A törlesztő részletek minden hónap 1. napján válnak esedékessé és a tárgyhónap végéig késedelmi kamatmentesen teljesíthetők. A határidőre be nem fizetett törlesztő részlet után a Ptk. szerinti mindenkori törvényes késedelmi kamat jár.
22. §
- Amennyiben a vevő a szerződéskötéssel egyidejűleg a vételár 90 %-át egy összegben megfizeti és az így megszerzett lakástulajdont 5 éven belül nem idegeníti el, a vételárhátralék megfizetése alól mentesül.
- Aki a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, az a kedvezményeket elveszíti és vételárhátraléka egy összegben válik esedékessé.
23. §
- A polgármester – a Képviselő-testület döntése alapján – az elővásárlásra jogosultakat ajánlattal értesíti a lakás megvásárlásának lehetőségéről.
- Az ajánlatnak tartalmaznia kell:
- a lakóépület (lakás) ingatlan-nyilvántartási adatait,
- a műszaki állapotra vonatkozó tájékoztatást,
- a lakás forgalmi értékét,
- a lakás vételárát és a fizetési feltételeket,
- az árengedmény és vételárkedvezmény mértékét,
- a szerződési nyilatkozat határidejét,
- az ajánlati kötöttség idejét, amely 60 nap.
24. §
- Az Önkormányzat a vételárhátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint a vételárhátralék megfizetésének időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be.
- A lakás megterheléséhez a polgármester a lakás korszerűsítésére, felújítására nyújtott pénzintézeti vagy munkáltatói kölcsöntartozás fedezetéül járul hozzá a lakás beköltözhető forgalmi értékének 50 %-a erejéig.
- Az önkormányzati tulajdonú lakás tulajdonjogának megszerzése esetén, amennyiben a tulajdonos azt öt éven belül elidegeníti, az árengedményt és a vételárhátralék-kedvezményt kamataival együtt köteles megtéríteni. E kötelezettséget az adásvételi szerződésben kell kikötni.
- Nem kell visszafizetni az árengedményt és a vételárhátralék kedvezményt, ha a lakás tulajdonjogának átruházása tartási vagy életjáradéki szerződés alapján történik vagy öröklési szerződés alapján, öt éven belül tulajdonjog-változás áll be.
- Nem kell visszafizetni az árengedményt és a vételárhátralék kedvezményt, ha a tulajdonostársak a házasság felbontása, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetése érdekében tulajdonrészüket egymástól erre vonatkozó szerződés keretében megváltják.
25. §
Az önkormányzat – a pályázat útján megvalósult – önkormányzati tulajdonba került bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséből származó, külön számlán kezelt bevételeit kizárólag a bérlakások működtetésére, karbantartására, felújítására használhatja fel.
V. FEJEZET
A lakbér mértéke
26. §
(1) A lakbér mértékét e rendelet melléklete tartalmazza. A bérleti díj tárgyévet követő év március 1. napjától esedékes emelésének mértékét a képviselő-testület – a pénzügyi bizottság véleményezését követően – a tárgyév február 28. napjáig állapítja meg.
(2) A lakás komfortfokozatának meghatározására az Ltv. rendelkezései az irányadóak.
A lakbér megfizetéséhez nyújtható helyi támogatás
27. §
(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlője az általa bérelt lakás bérleti díjának megfizetéséhez támogatást igényelhet.
(2) A támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.
(3) A kérelemhez mellékelni kell: a kérelmező, valamint a vele együttlakó, jövedelemmel rendelkező személyek jövedelemigazolását.
(4) A támogatás odaítéléséről a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület dönt.
28. §
- Támogatásra az a kérelmező jogosult, akinek, illetve a vele jogszerűen együtt lakók együttes jövedelméből számított egy főre eső nettó jövedelme a kérelem benyújtásának időpontjában nem haladja meg a kérelem elbírálásának időpontjában megállapított öregségi nyugdíj minimumának
- egyedülálló személy esetén 180 %-át,
- 2 fős család esetén 140 %-át
-3 fős család esetén 120 %-át
- 4 fős család esetén 110 %-át
- 5 vagy több fős család esetén 100 %-át.
- A költségalapon meghatározott lakbérű bérlakás esetén jogosult támogatásra az a kérelmező, akinek, illetve a vele jogszerűen együtt lakók együttes jövedelméből számított egy főre eső nettó jövedelme a kérelem benyújtásának időpontjában nem haladja meg a kérelem elbírálásának időpontjában megállapított öregségi nyugdíj minimumának
- egyedülálló személy esetén 200 %-át
- 2 fős család esetén 160 %-át
- 3 fős család esetén 140 %-át
- 4 fős család esetén 130 %-át
- 5 vagy több fős család esetén 120 %-át.
29. §
(1) A támogatás mértéke a kérelmezővel jogszerűen együttlakók közül, az eltartottak számától függően a lakbér
a) egyedülálló személy esetén 10 %-a,
b) 1-2 eltartott esetén 15 %-a,
c) 3 vagy több eltartott esetén 20 %-a,
(2) A gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében a Képviselő-testület a támogatás összegét az (1) bekezdésben megállapított százalékoknál magasabb mértékben is megállapíthatja. Az így megállapított támogatás összege azonban nem haladhatja meg az (1) bekezdés c) pontja szerint megállapítható legmagasabb támogatási összeget.
- A munkanélküli személy, valamint a gyermekgondozási segélyben és a gyermekgondozási díjban részesülő szülő a támogatás elbírálásának szempontjából eltartottnak minősül, de a munkanélküli segély, a jövedelempótló támogatás, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermekgondozási díj a kérelmező család nettó jövedelmébe beleszámít.
- A nyújtható támogatás legkisebb mértéke: 200 Ft/hó.
30. §
- A támogatás egy éves időtartamra adható, de egy év eltelte után a kérelem újból előterjeszthető.
- A támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától jár.
31. §
- A támogatás jogosultja a Polgármesteri Hivatalnak 8 napon belül köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra vonatkozó jogosultságát, vagy a támogatás mértékét befolyásolja, így különösen:
- a bérleti jogviszony megszűnését,
- a jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változást.
- Meg kell szüntetni a támogatást, ha a bérlő:
- bérleti jogviszonya megszűnik,
- támogatásra jogosultsága megszűnik,
- lakbérfizetési kötelezettségének 3 hónapig folyamatosan nem tesz eleget.
VI. FEJEZET
A helyiségbérlet speciális szabályai
32. §
(1) Az Ltv. alapján a helyiségek határozatlan vagy legfeljebb 5 évre szóló bérbeadása pályázat útján történik. A határozott idejű bérleti szerződés meghosszabbítása nincs lehetőség.
(2) Nem kell pályázatot kiírni a Petőfi Faluház helyiségeinek három napot meg nem haladó bérleti szerződései esetében.
(3) A pályázatot a helyiség megüresedésétől számított 30 napon belül a polgármester írja ki.
(4) A helyiségek bérletére gazdasági tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó
a) jogi személyek,
b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok
c) egyéni vállalkozók
nyújthatnak be pályázatot.
(5) A Petőfi Faluház helyiségeinek bérletére a (3) bekezdésben foglaltakon túl magánszemélyek, illetve civil szervezetek is pályázatot nyújthatnak be.
(6) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, székhelyét, telephelyét;
b) a pályázó létét igazoló okiratot, amely a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében 30 napnál nem régebbi cégkivonat, illetve a bírósági nyilvántartásba vételről szóló végzés 30 napnál nem régebbi hiteles másolata, egyéni vállalkozók esetében az egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolata;
c) a pályázó képviselőjének nevét, természetes személyazonosító adatait, lakó- és tartózkodási helyét;
d) a helyiségben folytatni kívánt tevékenység, szolgáltatás megnevezését, rövid ismertetését;
e) a vállalt havi bérleti díj összegét.
(7) A pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő 30 napon belül a polgármester bírálja el. A bírálat során kiemelten figyelembe kell venni a vállalt bérleti díj összegét.
(8) A bérleti szerződést a polgármester köti meg a pályázóval.
(9) A bérbeadó hozzájárulása szükséges
a) a szerződésben megjelölt tevékenységtől, illetve szolgáltatástól eltérő tevékenység végzéséhez, szolgáltatás nyújtásához;
b) a helyiségben végzendő átalakítási munkálatokhoz.
(10) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához és a bérelt helyiség cseréjéhez nem
járul hozzá.
Rendőrségi szolgálati lakás bérlőkijelölése
32/A. §[1]
- A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságot (a továbbiakban: BKMRFK) bérlőkijelölési jog illeti meg a Kunszállás, Rákóczi u. 6. (51. hrsz.) alatti önkormányzati ingatlanra, mely jogot határozott idejű, de meghosszabbítható megállapodás alapján átruházhatja az önkormányzat részére.
- Az önkormányzat nevében a polgármester jogosult a fenti ingatlan tekintetében- a BKMRFK-val kötött megállapodásban rögzített feltételek szerint- a rendőrségi szolgálati lakás bérlőkijelölésére vonatkozó- e rendelet 3. §-nak megfelelő- pályázat kiírására és a pályázatnak a benyújtási határidőtől számított 15 napon belüli elbírálására, illetve a bérleti szerződés aláírására.
VII. FEJEZET
Vegyes és záró rendelkezések
33. §
- Kunszállás Község Önkormányzata a feladatai ellátásához biztosított helyiségeket és az e rendelet hatálybalépésekor meglévő szolgálati lakásait e rendelet szabályai szerint adhatja bérbe.
(2) A bérlakás bérbeadása során kiköthető, hogy:
a) a lakásbérleti szerződés a munkaadóval létrejött munkaviszony fennállásáig, illetve határozott időtartamra szól,
b) ha a bérlő a munkaviszonyát meghatározott időtartam előtt megszünteti, a bérleti jogviszonya megszűnik, elhelyezésére nem tarthat igényt,
c) ha a határozott idő elteltét követően, illetve ezt megelőzően munkaviszonya a bérlőnek nem felróható módon szűnt meg, a bérlő e rendelet szabályainak megfelelő pénzbeni térítésre, vagy másik lakásra tarthat igényt,
d) a bérlő a lakásba más személyt csak a munkaadó előzetes hozzájárulásával fogadhat be,
e) a munkaadó előzetes hozzájárulásával érvényes a lakáscsere-szerződés.
34. §
- E rendelet 2009. március 1. napján lép hatályba.
- A 2009. március 1-jét megelőzően Kunszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének,
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló többször módosított 1/2001.(I.30.) Ör. sz. rendelete alapján kötött bérleti szerződésekben foglalt jogokat és kötelezettségeket- e rendelet hatályba lépése-a melléklete kivételével- nem érinti.
- E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kunszállás Községi Önkormányzat
Képviselőtestületének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 1/2001.(I.30.) Ör. sz. rendelete, valamint az ezt módosító 2/2002.(I.29.), 7/2002. (VI.21.), 16/2002. (XII.17.), 17/2003. (XII.16.), 27/2004. (XII.21.), 15/2005. (XII.21.), 16/2006. (VIII.25.), 7/2007. (XII.20.), illetve 3/2008. (II.15.) rendeletek.
4. E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Kovács Imre dr. Bóna Csaba
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve: 2009. február 17.
dr. Bóna Csaba
jegyző
melléklet a 4/2009. (II.17.) rendelethez
I. A lakbér mértéke a nem költségalapon meghatározott lakbérű lakások esetében:
293 Ft/m2/hó+ÁFA
II. A lakbér mértéke költségalapon meghatározott lakbérű lakások esetében:
585 Ft/m2/hó+ÁFA
III. Az Önkormányzat és Intézményeinek dolgozói - valamint a velük költöző szerződő felek - az önkormányzati ingatlan lakáscélú bérlése esetén az II.) pontban meghatározott összegből 40% kedvezményben részesülnek.