Kunszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Tv. (továbbiakban: Ltv.) 3. § (1)-(2), 4. § (3), 5. § (3), 12. § (5), 19. § (1)-(2), 20. § (3), 21. § (6), 23. § (3), 27. § (2), 33. § (3), 34. § (1), 35. § (2), 36. § (2), 42. § (2), 54. § (1), (3), 58. § (2)-(3) bekezdéseiben kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed minden, Kunszállás Község Önkormányzatának (továbbiakban:

Önkormányzat) tulajdonában lévő lakásokra, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek vonatkozásában a tulajdonosi – bérbeadói jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése közvetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) E rendelet alkalmazása során figyelembe kell venni az önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló hatályos rendeletét.

II. FEJEZET

Az önkormányzati bérlakás bérbeadásának feltételei

2.§

1. A polgármester köteles az üresen álló, illetve a várhatóan megüresedő bérlakások bérleti jogát pályázaton meghirdetni. A pályázatot szükség szerint úgy kell meghirdetni, hogy a megüresedő ingatlanok bérbeadása folyamatos legyen.

2. Bérlakás csak annak a lakással nem rendelkező személynek adható bérbe, aki az e rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel.

3.§

1. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

1. a pályázati jogosultság feltételeit,
2. a bérbeadásra meghirdetett meglévő üres bérlakások címét, komfortfokozatát, alapterületét, műszaki jellemzőjét, szobaszámát,
3. a bérleti jogviszony időtartamát,
4. a lakbér összegét és az igényelhető lakbértámogatás lehetőségét,
5. a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét,
6. a pályázatok elbírálásának és az eredmény ismertetésének határidejét.

2. A pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell azt is, hogy a pályázók közül az részesül előnyben, aki a lakbér előzetes egyösszegű megfizetését (óvadék) a meghirdetett – legalább 3 havi összeghez képest hosszabb időtartamra szólóan vállalja.[1]
3. Nem szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérletére az a nagykorú személy  jogosult, akinek  a pályázat benyújtásának időpontjában - a lakásba együttköltözni kívánó személyekből álló - családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át (2013-ban 85 500 Ft), két vagy három fős család esetén 250%-át (2013-ban 71 250 Ft),  négy, vagy annál több fős család esetén 180 %-át (51.300 Ft) meghaladja. [2]
4. A jövedelmi viszonyokat a pályázó, lakásigénylő a lakás bérleti jogának megpályázása vagy  kérelmezése időpontját megelőző- saját és a vele együttköltöző személyek - havi jövedelemre  vonatkozó nyilatkozattal és
   1.  munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelmet munkáltatói igazolással,
   2.  egyéni vállalkozásból eredőjövedelmet, vagy társas vállalkozásból származó tagi és  osztalék jövedelmet APEH által kiállított igazolással,
   3. munkanélküli ellátást a megállapító, megszüntető határozattal és a postai kifizető bizonylattal, ha nem részesül ellátásban, a Munkaügyi Központ erről szóló igazolásával,
   4. amennyiben a pályázó rendelkezik gyermekelhelyezésről szóló bírósági végzéssel, ítélettel, gyámhatósági jegyzőkönyvvel azok másolatával, gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap kifizetési csekkszelvényével, vagy a kérelmező nyilatkozatával a tartásdíj összegére vonatkozólag,
   5. egyéb jövedelmet (pl. szociális támogatások, gyermekgondozási díj, stb.) a folyósító által kiállított igazolással igazolja.[3]

(5.) A jelentkezési lap tartalmazza:

1. a pályázó(k) alapvető személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó-, illetőleg tartózkodási helyét,
2. a pályázat benyújtásának időpontjában fennálló lakhatásának jogcímét,
3. a pályázóval együttlakó és jogszerűen együtt költöző személyek alapvető személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét.

4.§

1. A beérkezett pályázatokat a Kunszállási Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásba veszi.[1]
   

2. Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatainak kezelésére és védelmére a személyes adatok védelméről, és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. rendelkezései az irányadók.
   

5.§

1. A pályázatok elbírálását a Képviselő-testület végzi a polgármester javaslata alapján.

2. A benyújtott pályázatokat a testület felbontástól számított 60 napon belül bírálja el. A pályázat eredményét az elbírálás napjától számított 5 napon belül kell kihirdetni.

3. A polgármester a pályázat nyertesével határozatlan időre szóló bérleti szerződést köt.

4. A (3 bekezdéstől eltérően a költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásokat határozatlan vagy legfeljebb 5 év időtartamra lehet bérbe adni. A határozott idejű bérleti szerződés egyszeri, határozott idejű meghosszabbításának joga a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
   

5. A költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások bérleti jogának megszüntetése esetén a bérlőt pénzbeni térítés nem illeti meg.

6.§

Bérlakás bérleti jogának megszerzésére az a nagykorú Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgár jogosult, akinek vagy házastársának, illetve a vele jogszerűen együttköltöző hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs és 3 éven belül nem is volt:

1. beköltözhető lakás vagy családi ház,
2. hétvégi ház vagy üdülő-telek,
3. egyéb jelentős értékű vagy nagyságú ingatlan.

7. §

1. A bérbe adható lakás nagysága – a vele jogszerűen együttköltözők számától függően – a következő:

a) 1-3 személy esetén   1-1,5 szoba

b) 2-4 személy esetén   2-2,5 szoba

c) 3-5 személy esetén   3-3,5 szoba

d) 6 vagy ennél több

személy esetén       4 szoba

2. A bérbe adható lakás mértékének megállapításánál jogszerűen együttköltözőként azok a személyek vehetők figyelembe, akiket a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba feltéve, ha a beköltözéskor nem rendelkeznek lakás bérleti vagy tulajdonjogával és a  beköltözést megelőzően 6 hónappal már a bérlővel együtt laktak.

      (3) A bérlakást csak lakás céljára lehet kiadni.

      (4) A bérlő köteles a lakásban életvitelszerűen bent lakni.

      (5) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot évi egy alkalommal ellenőrzi, melyhez a
            bejutást a bérlőnek biztosítania kell.

A lakáshasználati díj

8. §

1. A bérlakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

2. A jogcím nélküli lakáshasználó az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltétől a lakásból való kiköltözésig emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a törvény illetve a bérbeadó nyilatkozata alapján elhelyezésre nem tarthat igényt.

3. A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 7-12 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszerese, 13-18 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének négyszeres összege, a 19. hónaptól kezdődően a lakás lakbérének ötszöröse.

4. A polgármester a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.

III. FEJEZET

Hozzájárulás a bérlőtársi jogviszonyhoz

9. §

1. A bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére – a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérbeadó a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.

2. A bérlő és a vele együttlakó szülője közös kérelmére a bérbeadó a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását az egészségügyi vagy lényeges személyi körülményei indokolttá teszik.

3. A (2) bekezdésben megjelölt személyek esetében nem köthető bérlőtársi szerződés, ha a bérlővel együttlakó szülőnek másutt beköltözhető lakása van.

4. A bérlő és az együtt költöző vagy legalább egy éve együttlakó élettársa közös kérelmére bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha az élettárs megfelel az e rendelet 6. §-ában foglalt feltételeknek.

5. Más személlyel- figyelemmel az Ltv. rendelkezéseire is- bérlőtársi jogviszony nem létesíthető.

A befogadás és az elhelyezési kötelezettség vállalásának szabályai

10. §

1. A bérlő a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha-, és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

2. Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha-, és nevelt gyermekét), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét).

11. §

A bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a 9. § (2) bekezdésben szereplő személyek a lakásból kötelesek kiköltözni, elhelyezésre nem tarthatnak igényt.

12. §

Ha a házassági bontóperben meghozott jogerős bírói döntés alapján a volt házastárs saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül az önkormányzati lakás elhagyására köteles,  részére a bérbeadónak másik lakást kell felajánlania.

Hozzájárulás a tartási szerződéshez

13. §

1. A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében a bérbeadó írásbeli hozzájárulása alapján tartási szerződést köthet a lakásbérleti jog folytatása ellenében.

2. A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

1. az eltartó a 14. életévét még nem töltötte be,
2. az eltartó a 14. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből reá háruló anyagi terhek viselését vállalja,
3. az eltartó az egészségügyi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes,
4. az eltartó vagy házastársa az Önkormányzat közigazgatási területén másik beköltözhető lakással rendelkezik,
5. a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetve érvényes tartási (gondozási) szerződés alapján más személy gondoskodik,
6. a bérlő az életkora, illetőleg az egészségügyi körülménye alapján tartásra nem szorul,
7. a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja.

Hozzájárulás a lakáscsere szerződéshez

14. §

1. A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez akkor adhatja hozzájárulását, ha a lakás bérlője a lakást másik lakásra cseréli. Egy lakás több lakásra is cserélhető.

2. A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

1. az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni,
2. a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul,
3. az eltartó a cseréhez nem járul hozzá,
4. a cserélő felek vagy a velük jogszerűen együttköltöző hozzátartozók bármelyike az elcserélni kívánt lakáson túl másik lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával rendelkeznek.

3. Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

4. A bérbeadó a hozzájárulását írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő bérlői kötelezettségekről, a lakbér összegéről, valamint a lakásbérleti szerződés megkötésének módjáról.

5. Az eredeti lakásbérleti szerződésben foglaltaktól eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.

Az albérlet

15. §

1. Az önkormányzati bérlakás bérlője – határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával a lakás legfeljebb 50 %-át albérletbe adhatja.

2. Az albérletbe adással a bérlő zsúfolt lakáshelyzetet nem teremthet. Zsúfolt a lakáshelyzet, ha az 1 főre jutó alapterület a 17 m²-t nem éri el.

3. Ha a bérlő bérleti jogviszonya bármely okból megszűnik, az albérlő elhelyezésére a bérbeadó kötelezettséget nem vállal.

4. Egyszobás lakás albérletbe nem adható.

5. Ha a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül adja a lakást albérletbe, a lakásbérletet a bérbeadó cserelakás biztosítása nélkül felmondja.
   

IV. FEJEZET

A lakásbérlet megszűnése

16. §

(1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére

1. másik lakást ad bérbe, vagy
2. másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy
3. másik lakás helyett pénzbeli térítést fizet.

(2) Az (1) bek. a) és b) pontja alapján történő bérleti szerződés megszűnése esetén a bérlőnek, vagy a vele jogszerűen együtt költöző családtagjának a tulajdonában nem lehet beköltözhető lakás vagy családi ház.

(3) Az (1) bek. c) pontban szereplő pénzbeli térítés összege a bérlakás forgalmi értékének 5 %-a.

(4) A bérbeadó a lakás bérletet felmondja, ha

• a bérlő nem lakik életvitelszerűen a lakásban;
• a bérlő legalább 3 hónapig nem fizet lakbért.

Az elidegenítés szabályai

17. §

Az önkormányzati bérlakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg:

1. a bérlőt,
2. a bérlőtársakat egyenlő arányban,
3. az a-b. pontokban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.

18. §

1. Az elővásárlásra jogosult a lakás megvételére vonatkozó nyilatkozatát a Polgármesteri Hivatalhoz jelentheti be. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jogosult személyére, valamint a megvásárolni kívánt lakásra vonatkozó adatokat.

2. A vételi nyilatkozathoz mellékelni kell a bérleti szerződés másolatát, valamint a bérleti díj megfizetéséről szóló igazolásokat.

19. §

1. Az elővásárlási jog jogosultjának kezdeményezése esetén a lakás értékesítéséről a Képviselő-testület dönt.

2. A bérlőkijelölési joggal érintett bérlakásnak minősülő lakás a rendelkezésre jogosult szerv előzetes hozzájárulása, valamint a jogosult szervet és az Önkormányzatot érintő kérdésekben történő megállapodás megkötése esetén jelölhető ki elidegenítésre. A megállapodás megkötésére a polgármester jogosult.

3. A határozott időre bérbe adott lakás a bérleti szerződés leteltét megelőző 90 napon belül jelölhető ki elidegenítésre.

20. §

1. Az elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén a lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 50 %-a.

2. A vételről szóló megállapodást (adás-vételiszerződést) a jegyző készíti elő és az önkormányzat nevében a polgármester, írja alá. Az aláírást követően a szerződést a jegyző nyújtja be a Kiskunfélegyházi Körzeti Földhivatalhoz az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés végett.

21 §

1. A 18. § (1) bekezdése szerinti vásárlás esetén az önkormányzat a vételár 50 %-áig részletfizetési kedvezményt adhat.

2. A vevőt kérelmére a vételárhátralékra 5 havi részletfizetési kedvezmény illeti meg. Ezt követő időszakra az adásvételi szerződésben kikötendő évi 15 % kamatot köteles fizetni.

3. A fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.

4. A törlesztő részletek minden hónap 1. napján válnak esedékessé és a tárgyhónap végéig késedelmi kamatmentesen teljesíthetők. A határidőre be nem fizetett törlesztő részlet után a Ptk. szerinti mindenkori törvényes késedelmi kamat jár.

22. §

1. Amennyiben a vevő a szerződéskötéssel egyidejűleg a vételár 90 %-át egy összegben megfizeti és az így megszerzett lakástulajdont 5 éven belül nem idegeníti el, a vételárhátralék megfizetése alól mentesül.

2. Aki a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, az a kedvezményeket elveszíti és vételárhátraléka egy összegben válik esedékessé.

23. §

1. A polgármester – a Képviselő-testület döntése alapján – az elővásárlásra jogosultakat ajánlattal értesíti a lakás megvásárlásának lehetőségéről.

2. Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

1. a lakóépület (lakás) ingatlan-nyilvántartási adatait,
2. a műszaki állapotra vonatkozó tájékoztatást,
3. a lakás forgalmi értékét,
4. a lakás vételárát és a fizetési feltételeket,
5. az árengedmény és vételárkedvezmény mértékét,
6. a szerződési nyilatkozat határidejét,
7. az ajánlati kötöttség idejét, amely 60 nap.

24. §

1. Az Önkormányzat a vételárhátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint a vételárhátralék megfizetésének időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be.

2. A lakás megterheléséhez a polgármester a lakás korszerűsítésére, felújítására nyújtott pénzintézeti vagy munkáltatói kölcsöntartozás fedezetéül járul hozzá a lakás beköltözhető forgalmi értékének 50 %-a erejéig.

3. Az önkormányzati tulajdonú lakás tulajdonjogának megszerzése esetén, amennyiben a tulajdonos azt öt éven belül elidegeníti, az árengedményt és a vételárhátralék-kedvezményt kamataival együtt köteles megtéríteni. E kötelezettséget az adásvételi szerződésben kell kikötni.

4. Nem kell visszafizetni az árengedményt és a vételárhátralék kedvezményt, ha a lakás tulajdonjogának átruházása tartási vagy életjáradéki szerződés alapján történik vagy öröklési szerződés alapján, öt éven belül tulajdonjog-változás áll be.

5. Nem kell visszafizetni az árengedményt és a vételárhátralék kedvezményt, ha a tulajdonostársak a házasság felbontása, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetése érdekében tulajdonrészüket egymástól erre vonatkozó szerződés keretében megváltják.

25. §

Az önkormányzat – a pályázat útján megvalósult – önkormányzati tulajdonba került bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséből származó, külön számlán kezelt bevételeit kizárólag a bérlakások működtetésére, karbantartására, felújítására használhatja fel.

V. FEJEZET

A lakbér mértéke

26. §

(1) A lakbér mértékét e rendelet melléklete tartalmazza. A bérleti díj tárgyévet követő év március 1. napjától esedékes emelésének mértékét a képviselő-testület – a pénzügyi bizottság véleményezését követően – a tárgyév február 28. napjáig állapítja meg.

(2) A lakás komfortfokozatának meghatározására az Ltv. rendelkezései  az irányadóak.

A lakbér megfizetéséhez nyújtható helyi támogatás

27. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlője az általa bérelt lakás bérleti díjának megfizetéséhez támogatást igényelhet.

(2) A támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(3) A kérelemhez mellékelni kell: a kérelmező, valamint a vele együttlakó, jövedelemmel rendelkező személyek jövedelemigazolását.

(4) A támogatás odaítéléséről a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület dönt.

28. §

1. Támogatásra az a kérelmező jogosult, akinek, illetve a vele jogszerűen együtt lakók együttes jövedelméből számított egy főre eső nettó jövedelme a kérelem benyújtásának időpontjában nem haladja meg a kérelem elbírálásának időpontjában megállapított öregségi nyugdíj minimumának

- egyedülálló személy esetén                                              180 %-át,

- 2 fős család esetén                                                          140 %-át

-3 fős család esetén                                                                       120 %-át

- 4 fős család esetén                                                          110 %-át

- 5 vagy több fős család esetén                                          100 %-át.

2. A költségalapon meghatározott lakbérű bérlakás esetén jogosult támogatásra az a kérelmező, akinek, illetve a vele jogszerűen együtt lakók együttes jövedelméből számított egy főre eső nettó jövedelme a kérelem benyújtásának időpontjában nem haladja meg a kérelem elbírálásának időpontjában megállapított öregségi nyugdíj minimumának

- egyedülálló személy esetén                                              200 %-át

- 2 fős család esetén                                                          160 %-át

- 3 fős család esetén                                                          140 %-át

- 4 fős család esetén                                                          130 %-át

- 5 vagy több fős család esetén                                          120 %-át.

29. §

(1) A támogatás mértéke a kérelmezővel jogszerűen együttlakók közül, az eltartottak számától függően a lakbér

a) egyedülálló személy esetén                                       10 %-a,

b) 1-2 eltartott esetén                                                   15 %-a,

c) 3 vagy több eltartott esetén                                       20 %-a,

(2) A gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében a Képviselő-testület a támogatás összegét az (1) bekezdésben megállapított százalékoknál magasabb mértékben is megállapíthatja. Az így megállapított támogatás összege azonban nem haladhatja meg az (1) bekezdés c) pontja szerint megállapítható legmagasabb támogatási összeget.

3. A munkanélküli személy, valamint a gyermekgondozási segélyben és a gyermekgondozási díjban részesülő szülő a támogatás elbírálásának szempontjából eltartottnak minősül, de a munkanélküli segély, a jövedelempótló támogatás, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermekgondozási díj a kérelmező család nettó jövedelmébe beleszámít.

4. A nyújtható támogatás legkisebb mértéke: 200 Ft/hó.

30. §

1. A támogatás egy éves időtartamra adható, de egy év eltelte után a kérelem újból előterjeszthető.

2. A támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától jár.

31. §

1. A támogatás jogosultja a Polgármesteri Hivatalnak 8 napon belül köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra vonatkozó jogosultságát, vagy a támogatás mértékét befolyásolja, így különösen:

1. a bérleti jogviszony megszűnését,
2. a jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változást.

2. Meg kell szüntetni a támogatást, ha a bérlő:

1. bérleti jogviszonya megszűnik,
2. támogatásra jogosultsága megszűnik,
3. lakbérfizetési kötelezettségének 3 hónapig folyamatosan nem tesz eleget.

VI. FEJEZET

A helyiségbérlet speciális szabályai

32. §

(1) Az Ltv. alapján a helyiségek határozatlan vagy legfeljebb 5 évre szóló bérbeadása pályázat útján történik. A határozott idejű bérleti szerződés meghosszabbítása nincs lehetőség.

(2) Nem kell pályázatot kiírni a Petőfi Faluház helyiségeinek három napot meg nem haladó bérleti szerződései esetében.

(3) A pályázatot a helyiség megüresedésétől számított 30 napon belül a polgármester írja ki.

(4) A helyiségek bérletére gazdasági tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó

a) jogi személyek,

b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok

c) egyéni vállalkozók

nyújthatnak be pályázatot.

(5) A Petőfi Faluház helyiségeinek bérletére a (3) bekezdésben foglaltakon túl magánszemélyek, illetve civil szervezetek is pályázatot nyújthatnak be.

(6) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét, székhelyét, telephelyét;

b) a pályázó létét igazoló okiratot, amely a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében 30 napnál nem régebbi cégkivonat, illetve a bírósági nyilvántartásba vételről szóló végzés 30 napnál nem régebbi hiteles másolata, egyéni vállalkozók esetében az egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolata;

c) a pályázó képviselőjének nevét, természetes személyazonosító adatait, lakó- és tartózkodási helyét;

d) a helyiségben folytatni kívánt tevékenység, szolgáltatás megnevezését, rövid ismertetését;

e) a vállalt havi bérleti díj összegét.

(7) A pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő 30 napon belül a polgármester bírálja el. A bírálat során kiemelten figyelembe kell venni a vállalt bérleti díj összegét.

(8) A bérleti szerződést a polgármester köti meg a pályázóval.

(9) A bérbeadó hozzájárulása szükséges

a) a szerződésben megjelölt tevékenységtől, illetve szolgáltatástól eltérő tevékenység végzéséhez, szolgáltatás nyújtásához;

b) a helyiségben végzendő átalakítási munkálatokhoz.

(10) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához és a bérelt helyiség cseréjéhez nem

járul hozzá.

Rendőrségi szolgálati lakás bérlőkijelölése

32/A. §[1]

1. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságot (a továbbiakban: BKMRFK) bérlőkijelölési jog illeti meg a Kunszállás, Rákóczi u. 6. (51. hrsz.) alatti önkormányzati ingatlanra, mely jogot határozott idejű, de meghosszabbítható megállapodás alapján átruházhatja az önkormányzat részére.
2. Az önkormányzat nevében a polgármester jogosult a fenti ingatlan tekintetében- a BKMRFK-val kötött megállapodásban rögzített feltételek szerint- a rendőrségi szolgálati lakás bérlőkijelölésére vonatkozó- e rendelet 3. §-nak megfelelő- pályázat kiírására és a pályázatnak a benyújtási határidőtől számított 15 napon belüli elbírálására, illetve a bérleti szerződés aláírására.

VII. FEJEZET

Vegyes és záró rendelkezések

33. §

1. Kunszállás Község Önkormányzata a feladatai ellátásához biztosított helyiségeket és az e rendelet hatálybalépésekor meglévő szolgálati lakásait e rendelet szabályai szerint adhatja bérbe.

(2) A bérlakás bérbeadása során kiköthető, hogy:

a) a lakásbérleti szerződés a munkaadóval létrejött munkaviszony fennállásáig, illetve határozott időtartamra szól,

b) ha a bérlő a munkaviszonyát meghatározott időtartam előtt megszünteti, a bérleti jogviszonya megszűnik, elhelyezésére nem tarthat igényt,

c) ha a határozott idő elteltét követően, illetve ezt megelőzően munkaviszonya a bérlőnek nem felróható módon szűnt meg, a bérlő e rendelet szabályainak megfelelő pénzbeni térítésre, vagy másik lakásra tarthat igényt,

d) a bérlő a lakásba más személyt csak a munkaadó előzetes hozzájárulásával fogadhat be,

e) a munkaadó előzetes hozzájárulásával érvényes a lakáscsere-szerződés.

34. §

1. E rendelet 2009. március 1. napján lép hatályba.
2. A 2009. március 1-jét megelőzően Kunszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének,

az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló többször módosított 1/2001.(I.30.) Ör. sz. rendelete alapján kötött bérleti szerződésekben foglalt jogokat és kötelezettségeket- e rendelet hatályba lépése-a melléklete kivételével- nem érinti.

3. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kunszállás Községi Önkormányzat
   

Képviselőtestületének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 1/2001.(I.30.) Ör. sz. rendelete, valamint az ezt módosító 2/2002.(I.29.), 7/2002. (VI.21.), 16/2002. (XII.17.), 17/2003. (XII.16.), 27/2004. (XII.21.), 15/2005. (XII.21.), 16/2006. (VIII.25.), 7/2007. (XII.20.), illetve 3/2008. (II.15.) rendeletek.

4.  E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

                 Kovács Imre                                                       dr. Bóna Csaba

                            polgármester                                                              jegyző

A rendelet kihirdetve: 2009. február 17.

                                                                                                     dr. Bóna Csaba

                                                                                                          jegyző

melléklet a 4/2009. (II.17.) rendelethez

I. A lakbér mértéke a nem költségalapú összkomfortos lakás esetében:  272  Ft/m²/hó

II. A lakbér mértéke költségalapon meghatározott lakbérű lakások esetében:

453 Ft/m2/hó Az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák!