Fülöpszállás Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-ában, 109. § (4) bekezdésében, a 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján – figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 6. pontjában, a 6.§ (5)-(6) bekezdéseiben, a 11.§ (16) bekezdésében, a 13.§ (1) bekezdésében, a 18.§ (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97.§ (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. Törvény rendelkezéseit – az önkormányzat vagyonáról. alábbi rendeletet alkotja meg :

1. Fejezet
   

Általános rendelkezések

1.§ A rendelet hatálya kiterjed Fülöpszállás Község Önkormányzata (továbbiakban : önkormányzat) vagyonára, vagyonkezelőire, hasznosítóira, használóira.

2.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi jog gyakorlója

a) képviselő-testület,

b) eseti vagy e rendeletben meghatározott általános jelleggel átruházott hatáskörben eljárva a polgármester.

(2) A tulajdonosi jog gyakorlója, illetve megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló, illetve megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonostársat illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.

(5) A vagyont érintő ügyekben a Képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

3.§ Az önkormányzati vagyon

a) törzsvagyonból, ezen belül

aa) forgalomképtelen törzsvagyonból

ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint

b) üzleti vagyonból áll.

4.§ (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak a törvény által kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősített és az önkormányzat e rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemek az e rendelet 1. számú mellékletében felsoroltak szerint.

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati

a) vagyont nem lehet elidegeníteni,

b) vagyont nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),

c) vagyonon dologi jog nem létesíthető,

d) vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető.

5.§ (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona

a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből,

valamint

b) az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonból áll, mely vagyonelemek e rendelet 2. számú mellékletében vannak felsorolva.

(2) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.

(3) Az (1) b) pontjában meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(4) A (3) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

6.§ Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába 3. számú melléklet szerint.

III. Fejezet

A vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

7.§ (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény 3.§ (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Az önkormányzat vagyonkezelői jogot az alábbi vagyonelemekre létesíthet:

a) víziközmű

b) 5.§ (1) b) pontban felsorolt kötelező önkormányzati feladatellátást szolgáló középületek.

(3) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.

(4) vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

8.§ Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe – vételével lehet átengedni.

9.§ (1) A képviselő-testület határozattal dönt a forgalomképes vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejébe történő átengedéséről.

(2) A képviselő-testület 1 millió Ft-ot elérő vagyonkezelési jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A képviselő-testület (2) bekezdésben meghatározott érték alatti vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.

(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értékben történik.

(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként                     

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.

10.§ A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,

d) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109.§ (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást, adatszolgáltatást teljesíteni.

11.§ (1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szervnek vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás

b) alapfokú nevelés, oktatás

c) szociális ellátás,

d) igazgatási feladat ellátása.

12.§ A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

IV. Fejezet

A vagyon hasznosítása

13.§ (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon csak jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető meg.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és a használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemről előírt forgalomképességi korlátokat.

(3) Az önkormányzat tulajdonában levő lakásokat, lakóházakat és a hozzájuk tartozó építményeket ( garázs, tároló )  elsősorban az önkormányzati – valamint a település lakossága érdekében helyben végzett állami - feladatellátásban részt vevő személyek részére lehet bérbe adni legfeljebb a feladatellátás idejére.

(4) Az önkormányzat a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó személy részére a (3) bekezdésben meghatározottak szerint bérbe adott lakásokon, lakóházakon felüli, lakhatást szolgáló ingatlanokat legfeljebb 3 éves határozott időtartamra  adja  bérbe. Azonos bérlővel a határozott időre szóló bérleti szerződés újabb 1-1 éves határozott időtartamra évente meghosszabbítható.

(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti, lakóingatlanok és építmények bérbeadásával kapcsolatos szerződések megkötésével kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

 (6) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert , hogy előre nem látható esetekben azon személyek illetve családok elhelyezéséről, akik lakhatása vis major körülmények bekövetkeztében saját erejükből nem megoldható , elhelyezésükről a (4) bekezdés szerinti ingatlanokban haladéktalanul gondoskodjon.

(7) A polgármester az (5) és (6) bekezdés szerint tett intézkedéseiről a képviselő-testületet a döntést következő soros ülésén tájékoztatja.

^[1]Önkormányzati vagyont visszterhesen hasznosítani – a törvényben és a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – versenyeztetés keretében – a (4)-(6) bekezdésben foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával lehet.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatt nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni

a) mezőgazdasági rendeltetésű ingatlan haszonbérbe adása,

b) önkormányzati költségvetési szervhasználatában, működtetésében vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság használatában levő vagyon hasznosítása,

c) önkormányzati lakás, lakóház bérbeadása,

d) a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő bérlőnek a szerződés lejártát legalább 60 nappal megelőzően benyújtott kérelme alapján az ingatlan egy alkalommal , legfeljebb öt évre történő további bérbeadása ,

e) kétszeri eredménytelen pályáztatás,

f) a versenyeztetés közérdekből történő mellőzése esetén.

(3) A (2) bekezdés e) pontja alapján a tulajdonos közérdekből mellőzheti a versenyeztetést,ha a visszterhes hasznosítás az önkormányzat törvényben meghatározott kötelező vagy szervezeti és működési szabályzatában rögzített önként vállalt feladatainak ellátását , valamint a közszolgáltatások teljesítését jelentősen elősegíti.

(4) A képviselő-testület a nettó 3 millió Ft feletti egyedi értékű vagyontárgy hasznosítási joga átengedésére vonatkozó ajánlattételi felhívást  a régiós lapban megjelenteti, a legjobb ajánlatot tevő javára dönt.

(5) A  képviselő-testület a nettó 3  millió Ft egyedi értékhatárt meg nem haladó értékű vagyontárgy hasznosítási joga átengedésére vonatkozó ajánlattételi felhívást a helyben szokásos módon hirdeti ki, a legjobb ajánlatot tevő javára dönt.

(6)^[2] Az ajánlattételi felhívásról szóló határozatban meg kell jelölni a hasznosítandó vagyonelem megnevezését, helyrajzi számát, hasznosítás módját, az egyéb  pályázati feltételeket.

(7)^[3] Az önkormányzat e rendelet 3. számú mellékletében felsorolt, termőföldnek minősülő , az ingatlan nyilvántartás szerint a termőföldek forgalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos szerződések megkötésével kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. A polgármester ezen átruházott hatáskörében a termőföldek forgalmáról szóló törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai szerint köteles eljárni.

15.§^[4] (1) A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben vagy határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat a  (2) – (3)    bekezdésben foglalt szabályok szerint.

(2)^[5] Ingatlan vagy ingó visszterhes elidegenítése vagy hasznosítása, ingatlan vásárlása, valamint ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog , haszonélvezeti jog visszterhes alapítása vagy megszerzése esetén a forgalmi érték, valamint a szolgáltatás-ellenszolgáltatás értékarányosságának megállapítása érdekében – a ( 3 ) bekezdésben foglalt kivételekkel – külső forgalmi értékbecslést kell beszerezni. A 14.§ (3) – (4) bekezdésében, valamint a 17 – 19. § - okban foglalt értékhatárok alkalmazása tekintetében a forgalmi értékbecslésben meghatározott forgalmi érték az irányadó.

(3)^[6] A (2) bekezdésben foglaltaktól  eltérően nem kell forgalmi értékbecslést beszerezni :

a) ingó esetében, ha az ugyanolyan rendeltetésű dolog paci vagy kereskedelmi ára alapján a forgalmi érték megállapítható,valamint

b) önkormányzati lakások és mezőgazdasági rendeltetésű területek bérbeadása esetén.

16.§ (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedéséről – az átengedés időtartamától függetlenül- értékhatár nélkül a képviselő-testület dönt.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

(3)^[7] A (2) bekezdés szerint egyedi döntéssel  ingyenesen használatba adható vagyonelemek az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatai ellátását szolgáló, e rendelet 2. és 3. mellékletében felsorolt vagyonelemek.

V. Fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

17.§ (1)^[8] Önkormányzati vagyont  a képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre.

(2) A képviselő-testületi határozat tartalmazza a vagyonelem megnevezését, ingatlan esetén a helyrajzi számát, forgalmi értékének megjelölését, az átruházás módját, a pályázati feltételeket.

(3)^[9] Az értékesítésre kijelölt vagyon értékelésére a 15.§ (2) bekezdés szabályait kell alkalmazni.

18.§ (1)^[10] A nettó 500.00,-Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemeket-  törvényben és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.

(2)^[11] Az (1) bekezdéstől eltérően a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatt nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni

a) termőföld értékesítése,

b) telek-kiegészítésként, telekhatár rendezésként történő értékesítés

c) egy adott vagyontárgynak jogszabályon vagy szerződésen alapuló elővásárlási jog jogosultja részére történő értékesítése,

d) kétszeri eredménytelen versenyeztetés,

e) a versenyeztetés közérdekből történő mellőzése,

f) osztatlan közös tulajdon megszüntetése

esetén.

(3)^[12]A (2) bekezdés e) pontja alapján a tulajdonos közérdekből mellőzheti a versenyeztetést,ha a visszterhes értékesítés az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatainak ellátását , valamint a közszolgáltatások teljesítését jelentősen elősegíti.

(4)^[13] Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

a) természetes személy vagy

b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet. A szervezetnek az átláthatóságról nyilatkoznia szükséges, kérésre az átláthatóság tényét hitelt érdemlő módon igazolnia kell.

19.§ (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.

(3) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni:

a)^[14] a képviselő-testület a 3.000.000,- Ft egyedi értékhatár feletti vagyon értékesítéséről  régiós lapban való meghirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, a 100.000-2.999.999 Ft-ig terjedő értékhatár között a helyben szokásos módon hirdeti meg a vételi ajánlattétel jogát, továbbá

b) a polgármester dönt a 99.999,-Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 18.§ (1) és a 19.§ (3) bekezdésében rögzített szabályokat kell alkalmazni.

20.§ (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról szóló törvény 13.§ (3)-(7) bekezdése alapján lehet.

(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

21.§ (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:

a) vagyonkezelői joggal

b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.

22.§ (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

(2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 21.§-ban meghatározottakat kell alkalmazni.

23.§ (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterheléséről- értékhatár nélkül – a képviselő-testület dönt.

24.§ (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

25.§ (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(2) A vállalkozásba vitelre a gazdasági társaságban való részvételre a nemzeti vagyonról szóló törvény 8.§-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot- értékhatár nélkül – a képviselő-testület gyakorolja.

VI. Fejezet

Vagyonszerzés, ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

26.§ (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a képviselő-testület határozattal dönt.

(2) Ingatlantulajdon szerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítás lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

27.§ (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül felajánlott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról – értékhatárra tekintet nélkül- a képviselő-testület dönt.

(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy  az önkormányzat teljesíteni tudja az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerint kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

VII. Fejezet

A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

28.§ Az önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján engedi át, és nemzeti vagyonról szóló törvény alapján gondoskodik az önkormányzat a törzsvagyonban lévő vízi közművek létrehozásáról és működtetéséről.

VIII. Fejezet

Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv

29.§ (1) Az önkormányzat vagyonállapotát a rendelet 4. sz. melléklete szerint összeállított vagyonkimutatásban kell kimutatni és az önkormányzat éves költségvetési beszámolójához kell csatolni.

(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.

30.§ (1) Az önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza a középtávú időszakban az önkormányzat feladatellátásához kapcsolódó törzsvagyoni és üzleti vagyonelemeket, hasznosításuk tervezett rendjét, az ellátott közfeladatokat, és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont. A tervben szerepeltetni kell a tervidőszakra tervezett vagyonváltozást.

(3) A hosszú távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés szerinti adatokat kell tartalmaznia és a hosszú távú időszakra a vagyonelemekkel tervezett hasznosítást.

(4) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeletnek az összhangját.

(5) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor kell vizsgálni.

(6) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat határozattal fogadja el.

IX. Fejezet

Eljárási szabályok

31.§ (1)^[15] Amennyiben az önkormányzat vagyonának hasznosítására versenytárgyalást kell lefolytatni, úgy annak a (2) bekezdésben foglalt eseteket kivéve nyilvánosnak kell lennie.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha kötelező önkormányzati feladatellátást szolgáló vagyonhasznosítást érint.

(3) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéséről a döntést követő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.

32.§ Az önkormányzat a versenyeztetés értékhatását nettó  500.000,-  Ft-ban határozza meg.

33.§^[16]

34.§ Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelősségéről- az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján- a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet.

X. Fejezet

Záró rendelkezés

35.§ E rendelet 2012. július 1. napján lép hatályba.

36.§ Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást először a 2012. évről szóló zárszámadási rendelethez kell elkészíteni.

37.§ Az e rendelet szerinti közép – és hosszutávú vagyongazdálkodási tervet 2012. december 31-ig kell elkészíteni.

38.§ Az önkormányzat vagyonáról és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 13/2004.(VII.8.) és az azt módosító 19/2008.(XI.12.) és 8/2010.(VII.12) számú önkormányzati rendeletek 2012. június 30-án hatályukat vesztik.

Fülöpszállás, 2012. június 28.

               Cseh Szakáll Sándor                                           Szabóné dr. Somogyi Szilvia

             polgármester                                                                   jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2012. június 28.

Fülöpszállás, 2012. június 28.

                                                                                       Szabóné dr. Somogyi Szilvia

                                                                                                        Jegyző