Fülöpszállás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (XI. 13.) önkormányzati rendelete

Fülöpszállás Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 11. 14- 2024. 12. 18

Fülöpszállás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (XI. 13.) önkormányzati rendelete

Fülöpszállás Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2024.11.14.

Fülöpszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Fülöpszállás Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SZMSZ) a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Fülöpszállás Községi Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat hivatala: Fülöpszállási Polgármesteri Hivatal

(3) Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal székhelye: 6085 Fülöpszállás, Kossuth L.u.2.

(4) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(5) A képviselő-testület a címer és zászló használatára vonatkozó szabályozásáról külön önkormányzati rendeletet alkot.

2. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

(2) A Képviselő-testület által a polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

3. § (1) A képviselő-testület évente legalább 10 ülést tart.

(2) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik, amely meghatározza az ülések számát és időpontját. A munkaterv elkészítése és előterjesztése a polgármester kötelező feladata.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni írásban, határidő megjelölésével

a) a települési képviselőktől,

b) a képviselő-testület bizottságaitól,

c) az önkormányzati költségvetési szervek vezetőitől,

d) a jegyzőtől.

(4) A munkaterv tartalmazza havi részletes bontásban

a) az ülések tervezett időpontját,

b) a napirendek tárgyát és előterjesztőjét,

c) azoknak a napirendi pontoknak a megjelölését, ahol előzetesen bizottsági megtárgyalás szükséges.

A képviselő-testület összehívása

4. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, akadályoztatása esetén ezt a hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke jogosult a képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére.

(3) A képviselő-testület ülését írásos (papíralapú vagy elektronikus levél formájú) meghívóval kell összehívni.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a javasolt napirendeket és azok előadóját,

c) a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy az arra vonatkozó javaslatot.

(5) A képviselő-testületi ülés meghívóját és annak mellékleteit az ülésnap előtt a kézbesítés napját is beleértve legalább 5 nappal korábban kell kézbesíteni. A meghívók kézbesítéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A meghívót elektronikus levél formájában elektronikus e-mail címre vagy nyomtatott formában postai kézbesítési címre kell kézbesíteni.

(7) A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített anyagok, előterjesztések. Zárt ülésen tárgyalandó előterjesztések kizárólag a zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott résztvevőknek küldhetők meg.

(8) A jegyző gondoskodik az ülés meghívójának a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéséről, valamint Fülöpszállás község honlapján történő közzétételéről.

A képviselő-testület ülésére meghívottak

5. § (1) A képviselő-testületi ülésekre meg kell hívni a képviselő-testület tagjait, valamint állandó és általános tanácskozási joggal

a) a jegyzőt,

b) a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjait,

c) a települési roma nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésére tanácskozási joggal – amennyiben az ülésen tárgyalandó napirend az adott személyt, szervezetet érinti – e napirendhez meg kell hívni

a) az önkormányzati intézmények vezetőit,

b) a polgármesteri hivatal napirend szerint illetékes köztisztviselőjét,

c) a választókerület országgyűlési képviselőjét,

d) a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal kormánymegbízottját,

e) a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Kiskőrösi Járási Hivatal vezetőjét,

f) a településen működő civil szervezetek, egyházak, lakossági önszerveződő közösségek képviselőit,

g) a rendőrség képviselőjét.

(3) A képviselő-testület üléseire a napirendekhez, beszámolókhoz kapcsolódóan más személyek, szervezetek képviselői is meghívhatók.

Rendkívüli ülés

6. § (1) Kizárólag halaszthatatlan döntést igénylő ügyekben rendkívüli ülést kell összehívni.

(2) A rendkívüli ülés szóban és írásban is összehívható, az ülést megelőző 24 órával korábban.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a

a) polgármester,

b) együttesen legalább 2 települési képviselő,

c) a képviselő-testület bizottságának,

d) a kormányhivatal vezetőjének

indítványára.

(4) A rendkívüli képviselő-testületi ülésen csak az a napirend tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

A képviselő-testület elé kerülő anyagok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok

7. § A képviselő-testület elé terjeszthető:

a) sürgősségi indítvány

b) előterjesztés

c) beszámoló

d) képviselői indítvány

e) interpelláció

f) kérdés, tájékoztató, bejelentés.

Sürgősségi indítvány

8. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, bármely képviselő, a jegyző és az állandó bizottságok terjeszthetnek elő.

(2) Az indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával és a szükséges iratok becsatolásával – írásban, az ülést megelőző munkanap 12 óráig a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A sürgősség elfogadása esetén a képviselő-testület az indítványt napirendjére tűzi.

(4) Ha a képviselő-testület a sürgősség tényét nem fogadja el, dönt arról, hogy az ügyet mely ülésén tárgyalja.

Előterjesztés

9. § (1) Az előterjesztés benyújtására jogosult a polgármester, a képviselők, a bizottságok, a jegyző.

(2) A költségvetési, valamint a zárszámadásról szóló rendelet előterjesztője a polgármester.

(3) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.

(4) Az írásos előterjesztések főbb elemei:

a) a tárgy pontos meghatározása, annak áttekintése, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, és abban milyen döntés született,

b) a meghozandó döntés indokainak bemutatása,

c) a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése,

d) ismertetni kell a testületi döntést indokolttá tevő új körülményeket, összefüggéseket, tényeket és adatokat,

e) meg kell jelölni a konkrét feladatokat, a megvalósításhoz szükséges feltételeket,

f) az előterjesztés részét képezik a téma átfogó értékelését segítő mellékletek (pl. statisztikai táblák, korábbi határozatok szövege stb.),

g) a határozati javaslat tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,

h) a határozati javaslatban utalni kell az érintett tárgyban korábban hozott határozatok sorsára (hatályon kívül helyezés, módosítás, hatályban fenntartás),

i) előterjesztő aláírása.

Beszámoló

10. § (1) A beszámoló önkormányzati hatáskör gyakorlásáról, a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról, az interpelláció kivizsgálásáról, a képviselő-testület és szervei tevékenységéről készíthető írásban.

(2) A beszámoló benyújtására a képviselő-testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek –a polgármester, bizottságok elnökei, jegyző, intézményvezetők- továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.

Képviselői indítvány

11. § (1) A képviselői indítvány javaslatot tartalmaz rendelet vagy határozat meghozatalára, intézkedés megtételére.

(2) Indítványt bármely képviselő írásban terjeszthet a képviselő-testület elé, amelyet az ülés napját megelőzően 5 nappal a polgármesterhez kell benyújtani.

Interpelláció

12. § (1) A képviselő a testületi ülésen a polgármestertől (alpolgármestertől), jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre a képviselő-testületi ülésen vagy 15 napon belül írásban, legkésőbb azonban a soron következő képviselő-testületi ülésen érdemi választ kell adni.

(2) A képviselő az interpellációt - lehetőség szerint - az ülés megkezdése előtt írásban a polgármesternek nyújtja be, aki azt továbbítja a címzetthez. Kivételesen az interpelláció a testületi ülésen szóban is előterjeszthető.

(3) A válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén.

(4) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Abban az esetben, ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az interpelláció címzettje köteles az ügyet újra megvizsgálni és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.

Kérdés, tájékoztató, bejelentés

13. § (1) A képviselők a testületi ülésen kérdést intézhetnek a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz és az intézmények vezetőihez a feladatkörükbe tartozó ügyekben.

(2) A kérdést az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban lehet a kérdezetthez előterjeszteni, a napirendi pontok tárgyalását követően.

(3) A kérdezett - lehetőség szerint- a képviselő-testületi ülésen vagy a soron következő ülésen köteles válaszolni. A válasz felett vita nem nyitható.

(4) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában, az ülés végén, közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, ill. bejelentéssel élhet.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSKOZÁSI RENDJE

Határozatképesség

14. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt - a jegyző közreműködésével- megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét és kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. A határozatképességet az ülés teljes időtartama alatt figyelemmel kell kísérni.

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést 15 napon belül ugyanazon napirend tárgyalására újra össze kell hívni.

A képviselő-testület napirendje

15. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó anyagok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét.

(2) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, új napirendi pont felvételét, illetve a tárgyalási sorrend megváltoztatását.

(3) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a testület elnapolta, a következő rendes ülés napirendjére fel kell venni, kivéve, ha az elnapolásról hozott határozatában a képviselő-testület másként döntött.

A tanácskozás rendje

16. § (1) A napirendi pont megvitatását szóbeli kiegészítés előzheti meg az előterjesztő részéről.

(2) A kiegészítés után az előterjesztőhöz először a képviselők, majd a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(3) Ezután a polgármester napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát. A hozzászólásra jelentkezőknek a polgármester a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(4) A vita során a képviselők a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni.

(5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) A vita lezárása után a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat elfogadja-e.

(7) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadta-e.

(8) A bizottság elnöke ismerteti a bizottság napirendi pontra vonatkozó döntését.(véleményét)

(9) A jegyzőnek minden esetben szót kell adni, ha a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.

A személyes érintettség

17. § (1) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizárására az Mötv. 49. § (1) – (3) bekezdéseinek rendelkezései az irányadók.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága hatáskörébe tartozik.

(3) A Pénzügyi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A Pénzügyi Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

Az ülés rendjének fenntartása

18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2) Ha a felszólaló személy eltér a napirend tárgyától a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester megvonhatja a szót, ha a második felszólítása is eredménytelen. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a megjelenteket, ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására.

(4) Amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását nem teszi lehetővé, a polgármester az ülést meghatározott időre felfüggesztheti. A rendzavarás tényét minden esetben jegyzőkönyvbe kell rögzíteni.

(5) A polgármester bármikor szünetet vagy tárgyalási szünetet rendelhet el.

A döntéshozatal szabályai

19. § (1) A szavazás általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel történik, melynek eredményét a polgármester állapítja meg. A képviselő-testület tagjai igennel vagy nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás eredményének megállapítása céljából a tartózkodók szavazatát a nem szavazatokhoz kell számolni.

(2) A Képviselő-testület, döntést igénylő kérdésben, határozatot – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(3) A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(4) A minősített többséghez a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(5) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ban, valamint a törvényben és az önkormányzat rendeletében meghatározott ügyek eldöntéséhez.

(6) A szavazás általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel történik, melynek eredményét a polgármester állapítja meg.

(7) A képviselő-testület legalább 3 képviselő javaslatára névszerinti szavazást rendelhet el.

(8) A név szerinti szavazásnál a jegyző egyenként olvassa a testületi tagok nevét, akik nevük elhangzásakor igen vagy nem nyilatkozattal szavaznak, amelynek eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Titkos szavazás

20. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben titkos szavazást tarthat, amelynek lebonyolítás a Pénzügyi Bizottság feladata. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a képviselő-testület a feladat ellátására - nyílt szavazással – 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(3) A titkos szavazás a jelenléti ív névjegyzékként történő felhasználásával, a jegyző által elkészített és a Pénzügyi Bizottság vagy a szavazatszámláló bizottság által kiadott szavazólapon, urna felhasználásával történik.

(4) A Pénzügyi Bizottság, ill. a szavazatszámláló bizottság megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a bizottság elnöke a szavazás eredményét a képviselő-testület ülésén azonnal kihirdeti és az ülés jegyzőkönyvébe foglaltatja.

(5) A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült, jogi jelentőséggel bíró körülményeket,

d) a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait,

e) a szavazás eredményét.

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

A szavazás rendje

21. § (1) A polgármester bocsátja szavazásra az eldöntendő javaslatokat. Egy előterjesztésről általában csak egy határozat hozható. A polgármester először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra, elhangzásuk sorrendjében.

(2) A képviselő-testület a módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt az eredeti előterjesztés szerinti javaslat képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

A Képviselő-testület döntései és azok jelölése

22. § (1) A Képviselő-testület által hozott határozatokat, rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei

23. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvvezető által vezetett írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. Az ülésről szószerinti jegyzőkönyv nem készül, de a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, valamint véleményét kérésére rögzíteni kell a jegyzőkönyvben az Mötv. 32. § (2) bek. c.) pontja alapján.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül:

a) az ülés megkezdésének és befejezésének időpontját,

b) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, nyilvános, zárt)

c) az ülésről távolmaradt képviselők nevét,

d) az elfogadott napirendi pontok előterjesztőit,

e) külön az ülésen elhangzott javaslatokra és külön az írásban előterjesztett javaslatokra adott szavazatokat.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) az ülés meghívója,

b) a jelenléti ív,

c) az írásbeli előterjesztések, rendelet-tervezetek illetve határozati javaslatok,

d) az ülésen megalkotott rendeletek, határozati mellékletek,

e) az interpellációk, kérdések, felszólalások szövegét,

f) indítványok és sürgősségi indítványok szövegét és indokolását,

g) név szerinti szavazás névsora,

h) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,

i) képviselői kérésre az írásban is benyújtott hozzászólása,

j) a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz.

(4) A jegyző a képviselő jegyzőkönyvben rögzített szó szerinti véleményét a jegyzőkönyv aláírása előtt tartalmilag egyezteti az érintett képviselővel.

(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek illetve törvényben meghatározott szervek, személyek jogosultak. Azon személyek, akit vagy akiket a zárt ülés adott napirendje érint, betekintésre kizárólag a jegyzőkönyv őket érintő részében jogosultak.

(6) A nyilvános ülések jegyzőkönyvei és az előterjesztések megtekinthetők az önkormányzat honlapján pdf formátumban. A honlapon történő közzétételről a jegyző gondoskodik.

Lakossági fórumok

24. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek és gazdálkodó szervek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából tájékoztató fórumokat szervezhet.

(2) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás időpontját és helyét a képviselő-testület határozza meg. A közmeghallgatás idejéről és helyéről hirdetmény útján legalább 15 nappal korábban a polgármester tájékoztatja a lakosságot.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE

A települési képviselő

25. § (1) A képviselő köteles

a) részt venni a képviselő-testület munkájában, ha a Képviselő-testület vagy bizottsága ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van, ezt a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének köteles bejelenteni,

b) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, a képviselő-testületi tagság kötelezi a viselőjét, hogy ne csak a közéletben, de a magánéletben is méltó legyen a megbízatásához,

c) kapcsolatot tart a település választópolgáraival, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

d) tiszteletdíjra jogosult.

(2) A képviselők és a bizottságok tagjai a munkájukhoz szükséges jogszabályokat és egyéb dokumentumokat a polgármesteri hivataltól igényelhetik, a jegyzőnek történő előzetes bejelentés alapján.

(3) A települési képviselő képviselői munkája során a Polgármesteri Hivatal helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti.

A képviselő-testület bizottságai

26. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére a választási ciklus időtartamára

a) 5 tagú Pénzügyi Bizottságot,

b) 7 tagú Kulturális és Sport Bizottságot

választ.

(2) A bizottság a települési képviselők közül elnökhelyettest választhat a bizottság zavartalan működésének biztosítása érdekében.

(3) A bizottság elnöke az ülések tervezett időpontjáról és napirendjéről a képviselő-testület munkatervének előkészítése során tájékoztatja a polgármestert.

(4) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

Az állandó bizottságok elnökének és tagjainak jogai és kötelezettségei

27. § (1) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,

c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot,

d) a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn a képviselő-testület hivatalával és az intézményvezetőkkel.

(2) A bizottság tagjai:

a) részt vesznek a bizottság ülésein,

b) részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatják témakörök napirendre tűzését,

c) a bizottság elnökének megbízása alapján képviselhetik a bizottságot.

(3) A bizottság nem képviselő tagja külön önkormányzati rendeletben megállapított tiszteletdíjra jogosult.

(4) A bizottsági elnöki tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén a képviselő-testület következő ülésén a polgármester tesz javaslatot a tisztség betöltésére, illetve az új tag megválasztására.

Az ideiglenes bizottságok

28. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására, bármelyik képviselő kezdeményezésére ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor határozza meg.

(3) A bizottság a feladat elvégzéséről beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megbízatása megszűnik.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra megállapított szabályok vonatkoznak.

A pénzügyi bizottság sajátos feladatai

29. § A pénzügyi bizottság az önkormányzatnál és költségvetési szerveinél

a) véleményezi a tárgyévi költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetre vonatkozó előterjesztéseket,

b) ellátja az önkormányzat Gazdasági Programja döntésre való előkészítésével kapcsolatos feladatokat, véleményezi a program módosítására vonatkozó előterjesztéseket,

c) véleményezi a hitelfelvételre vonatkozó előterjesztéseket,

d) a képviselő-testület vagy a polgármester felkérésére véleményezi az egyéb pénzügyi- gazdasági tárgyú előterjesztéseket,

e) javaslatot tehet bármely önkormányzati feladat ellátásának megszervezésére, megszüntetésére, a feladatellátás személyi, tárgyi feltételei megváltoztatására,

f) ellátja az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának átfogó felülvizsgálatával kapcsolatos teendőket a jegyző közreműködésével, valamint véleményezi az SZMSZ módosítására vonatkozó előterjesztéseket, az ezzel kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztések kizárólag az PÜB állásfoglalásával nyújthatóak be,

g) szavazatszámláló bizottságként látja el a képviselő-testület hatáskörébe utalt titkos szavazások lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, megállapítja a szavazás eredményét,

h) ellátja a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők ellen kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárás kivizsgálásával kapcsolatos teendőket, javaslatot tesz az összeférhetetlenség megállapítására vagy alapos indok hiányában annak elutasítására,

i) ellátja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a a 2. mellékletben foglaltak alapján,

j) figyelemmel kíséri a képviselők köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételének megtörténtét,

k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület esetenként megbízza,

l) ügyrendi vizsgálatot folytat le, ha a képviselő személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja.

A kulturális és sport bizottság sajátos feladatai

30. § A Kulturális és Sport Bizottság

a) véleményezi a tárgyévi költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetre vonatkozó előterjesztéseket,

b) véleményezi a köznevelési, közművelődési intézmények vezetői állásaira benyújtott pályázatokat,

c) véleményezi a köznevelési, közművelődési intézmények éves szakmai beszámolóiban foglaltakat,

d) a képviselő-testület vagy a polgármester felkérésére részt vesz az önkormányzat által ellátott köznevelési, közművelődési és sport alapellátási feladatokat érintő előterjesztések kidolgozásában,

e) rendszeresen figyelemmel kíséri a köznevelési, kulturális és sport feladatok ellátási színvonalának alakulását, javaslatot tehet a képviselő-testületnek az ellátási színvonalat javító döntésekre,

f) feladatkörében javaslatot tehet önkormányzati feladat ellátásának megszervezésére, megszüntetésére, a feladatellátás személyi, tárgyi feltételei megváltoztatására.

g) Ellátja a képviselő-testület által ráruházott hatásköröket.

V. Fejezet

POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

Polgármester

31. § (1) A polgármester a Fülöpszállás Községi Önkormányzat vezetője, a képviselő-testület elnöke, a község első számú tisztségviselője. Megbízatását főállásban látja el. A polgármester képviseli a képviselő-testületet. Szervezi az önkormányzat és más szervezetek együttműködését.

(2) A polgármester – az alpolgármester közreműködésével – összehangolja a bizottságok működését, indítványozhatja azok összehívását, a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre összehívhatja.

(3) A költségvetési szervek vezetőivel egyeztetett költségvetési és zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a bizottságok elé terjeszti, annak megtárgyalása és véleményezése végett.

(4) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.

(5) A képviselő-testület a polgármestert érintő munkáltatói jogkörében hozott határozatok, jogszabályi rendelkezés végrehajtásával kapcsolatos kiadmányozást és a szabadság engedélyezésével kapcsolatos munkáltatói jogkört az alpolgármester, akadályoztatása, vagy az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke gyakorolja.

Az alpolgármester

32. § (1) A képviselő-testület a polgármester munkájának segítésére és a polgármester helyettesítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester távolléte és akadályoztatása esetén gyakorolja a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat.

(3) Az alpolgármester a polgármestert megillető jogosítványok gyakorlásáról a polgármester akadályoztatásának megszűnését követően haladéktalanul beszámol a polgármesternek.

(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(5) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

Tiszteletdíj

33. § (1) A polgármester illetményéről – a jogszabály keretei között – a Képviselő-testület az alakuló ülésén dönt.

(2) A Képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármester illetményét a megválasztásával egyidejűleg – jogszabály keretei között – összegszerűen állapítja meg.

(3) Az önkormányzati képviselőt megválasztásának időpontjától, megbízatásának megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg, amelynek havi mértéke 30.000,- Ft.

(4) A képviselő-testületi állandó bizottságok nem képviselő tagjai havonta 10.000,- Ft tiszteletdíjra jogosultak.

A jegyző

34. § (1) A jegyző – a Mötv. 81. § (3) bekezdésben meghatározott – feladatai körében:

a) a polgármester irányításával vezeti a polgármesteri hivatalt, megszervezi annak munkáját,

b) törvényességi szempontból figyelemmel kíséri a képviselő-testület és szervei tevékenységét, s ha a működésnél, döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles jelezni,

c) rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

d) tájékoztatja a képviselő-testületet a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről,

e) szervezi a jogi felvilágosító munkát,

f) gondoskodik a polgármesteri hivatal dolgozói rendszeres továbbképzéséről,

g) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői tekintetében,

h) biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit,

i) előkészíti a képviselő-testületi és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

j) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző akadályoztatása esetén helyettesítését legfeljebb hat hónapig tartó időtartamra a polgármester által megbízott, a Polgármesteri Hivatalnál közszolgálati jogviszonyban levő köztisztviselője látja el.

A Polgármesteri Hivatal

35. § Az önkormányzat az Mötv. 84. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására polgármesteri hivatalt tart fenn Fülöpszállási Polgármesteri Hivatal néven.

Nemzetiségi önkormányzat

36. § (1) A községi önkormányzat a Fülöpszállási Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi törvény CLXXIX. törvény alapján kötött együttműködési megállapodás szerint.

(2) A működési feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

VI. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

38. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Fülöpszállás Községi Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát megállapító 2/2020.(I.31.), valamint az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának mértékéről szóló 15/2019.(XI.4.) önkormányzati rendelet hatályukat vesztik.