Az önkormányzatok az előző évi gazdálkodásukról zárszámadást és éves költségvetési beszámolót készítenek. A zárszámadás készítésének kötelezettségét államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 91. § (1) bekezdése írja elő. A 368/2011. (XII.31) kormányrendelet a zárszámadás elkészítésére további szabályokat állapít meg. A költségvetési beszámoló készítéséről az Áht., valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) kormányrendelet rendelkezik. A vonatkozó szabályok szerint az előírt kiegészítő melléklet számszerű szöveges kimutatásait a mellékletekben, tájékoztató táblákban mutatjuk be.

A 2021. évi költségvetési előirányzatokat a képviselő-testület 5 alkalommal módosította, utolsó alkalommal 4/2022.(III.10.) Ör. rendelettel. Ezt követően a beszámoló a még szükségessé váló, főbb jogcímeket nem érintő, kereteken belüli módosításokat tartalmazza. A 2021. évi önkormányzati és intézményi költségvetési beszámoló űrlapok Magyar Államkincstár felé történő leadása érdekében a Polgármesteri Hivatal dolgozói a zárlati munkálatokat elvégezték. Ennek keretében megtörtént a vagyonelemek (pl: folyamatban lévő beruházások egyeztetése) átvezetése a mérlegben, beruházások állományba vétele, beruházások, felújítások aktiválásainak elvégzése, források számbavétele, követelések és kötelezettségek egyeztetése, valamint a mérleget módosító – értékvesztés elszámolás, túlfizetések- tételek egyeztetése, és ezekről a beszámolót alátámasztó nyilvántartások felvezetése. Ez évben első alkalommal történt az ASP rendszer keretében a zárási feladatok elvégzése. Fontos kritérium a zárási adatok pontossága, valamint a határidők betartása, ugyanis a beszámoló leadása feltétele az állami támogatások folyósításának. A 2021-es költségvetési évben jelentős szervezeti, illetve személyi változások az állományi dolgozók körében nem voltak az önkormányzatnál, illetve intézményeinél. Változásra a 2022-2023-as években lehet számítani. 1 fő az önkormányzatnál, 2 fő a Polgármesteri Hivatalnál jelezte nyugdíjba vonulásának szándékát 2022. évben, majd a Mesevár Óvodában 2023-ban várható további személyek nyugdíjaztatási kérelme. Jelenleg GYED melletti munkavégzés lehetőségét kihasználva, 2 fő jelezte fizetésnélküli szabadság megszakítását, 2022. szeptembertől várhatóan munkába állnak. Minden tekintetben aktuális lesz a munkakörök esetleges átszervezése. A 2021-es év jellemzően a rugalmasság, a gyors döntések, a lehetőségek kihasználásának időszaka volt. Már folyamatában elmondható, hogy szűkebb és tágabb környezetünkben a változások állandósultak, folyamatos, gyors, határidőkhöz kötött információk alapján kell a mindennapi munkát végezni. Összességében megállapítható, hogy a beszámolás időszakára vonatkozóan a szervezeti, tárgyi, személyi feltételek a biztosítottak voltak, a gazdálkodás pénzügyi egyensúlya a költségvetési év egészében fennállt.

Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait saját költségvetési szerveivel, intézményeivel, vagy külső szolgáltató megbízásával látta el. A költségvetési intézmények feladatai teljes részletezettséggel az intézményi alapító okiratokban meghatározásokra kerültek.

Fülöpszállás Község Önkormányzata az alábbi intézményeket felügyelte és működtette a 2021-es költségvetési évben:

Az előző költségvetési évben Önkormányzatunk 3 intézménye fenntartásáról gondoskodott.

A feladatokhoz kötött finanszírozási formában, a mellékletekben részletesen tagolt forrásokban részesült a település, ami lényegében az előző évihez igazodik

A költségvetés végrehajtásáról szóló előterjesztés számszerű adatait a zárszámadási rendelettervezet mellékelt táblázatai részletesen bemutatják, tájékoztatást nyújtanak arról, hogy Fülöpszállás Községi Önkormányzat és Intézményei együttesen tárgyévi költségvetési bevételei együttesen 731.494 ezer Ft-ban, tárgyévi kiadásai 476.730 ezer Ft-ban realizálódtak. A tervezetthez viszonyítva átlagosan a bevételek 100 %-ban, a kiadások 52 %-ban teljesültek. A kiadások viszonyított alacsony teljesítési arányát domináló tényezőként a magas pályázati összegekkel bíró felhalmozási célú kiadások határozzák meg. Megállapítható, hogy a beruházások folyamatosak, azonban a pénzügyi teljesítések szigorú feltételeket követően kerülhetnek kifizetésre, a teljesítési adatok azonban a kifizetéseken alapulnak.

Az önkormányzat vállalkozói tevékenységet nem végez, főként a településre jellemző mutatók alapján számolt államháztartáson belüli támogatások (II. tábla 1-2.sorok, R. 3 sz. melléklet) szolgálnak leginkább a kötelezően ellátandó feladatok kiadási forrásaként. Ezen belül a költségvetési bevételek 100%-os teljesülése biztosítja az alapfeladatok megvalósítását. A táblázatból látszik, hogy a felhalmozási bevételek pályázati forrásokra előirányzott összegei 100%-ban teljesültek. Az önkormányzatok működési támogatása jogcímen utalt bevételeket alapvetően a kötelezően ellátott feladatok működési kiadásira juttatják. Államháztartáson belülről származó működési célú támogatások összegének domináns részben a közfoglalkoztatás támogatása (30.554 E Ft), OEP finanszírozással az egészségügyi ellátását szolgáló forrás (18.017 E Ft), a diákmunka fedezetét (2.962 E Ft) , kis mértékben a területalapú támogatásból származó földterületekhez kapcsolódó (251 E Ft), felelős állattartás kiadásainak pályázati támogatása (1.492 E Ft), hasonlóan az NMI hangtechnikai pályázat keretében nyert (495 E Ft), közművelődés hagyomány érték gondozása (1000E Ft) összeg az általános működést szolgálják. A közhatalmi bevételek tényadatai alapján megállapítható, hogy az összes bevételnek mindössze 1,9 %-át, a működési források 4,5 %-át adják. Az önkormányzat általános működési feladatokra juttatott forrása 24%, mely tartalmazza a változó jogszabályok miatti iparűzési adó összegének csökkenését is (kiegészítés 15.117 ezer Ft) A költségvetési rendelet 3. számú mellékletében foglalt bevételeket a táblázat tételesen szemlélteti ezek megoszlását. Látható, hogy a közhatalmi bevétel a gazdasági és jogi környezet hatására csökkent, az állami támogatások normatívái a gazdasági hatások ellentételezésére irányuló kormányzati törekvés mellett emelkedtek, valamint a felhalmozási bevételek a lehetőségek kiaknázása révén jelentős tételt mutatnak forrást biztosítva a fejlesztési kiadásokhoz. A fejlesztési kiadások részletes bemutatása a zárszámadási rendelet 6. számú mellékletében található. A működési bevételek közül a legnagyobb mértékben, 47 %-ban a szolgáltatások (bérbe adott ingatlanok) ellenértékével nyújt fedezetet a kiadásokhoz. Általában elmondható, hogy a működési bevételek a szokásos arányban teljesültek, kivéve a kamat és kötbér (5.401 E Ft), valamint a kártérítés (1.506 E Ft) összegét. Ezek esetileg jelentkező összegek, problémamentes időszakban nem nincs pénzügyi realizálódás sem. A készletértékesítés minimális (244 E Ft) bevételt jelent, az ellátási díjak összege (3.989 E Ft) alapvetően az adott feladat kiadásaira fordíthatók. Fizetési hajlandóságot tekintve részben a jogszabályokon alapuló kedvezmények, más részben a felszólítások eredményességét mutatja, hogy a kezelhető (közelmúlt adatait tekintve) hátralékok tekintetében folyamatos javulás érzékelhető. A közvetített szolgáltatások, lakásbérleti díjak befizetéseinek teljesülésében egyre kevesebb hiányosság mutatkozik. Tekintettel arra, hogy a működési bevételek kiadás oldali párja szinte rögzített, szabad felhasználásról nem beszélhetünk. Kamat, és egyéb bevételek alacsony szinten valósulnak meg. A felhalmozási célra átvett pénzeszközök a 2021-es évben sem előirányzatként, sem teljesülésként nem került rögzítésre. Tekintettel arra, hogy a fejlesztési célok megvalósítása nem veszélyeztetheti a működést a pályázatok, pályázati források biztosítanak lehetőséget a településen zajló fejlesztésekre. 2021. évben 12 db pályázat került benyújtásra, összességében 387.240 ezer Ft került átutalásra az önkormányzathoz. A pályázati jogcímeket és összegeit részletesen a zárszámadási rendelet 3. számú melléket V. pontja tartalmazza. Felhalmozási bevételek között ingatlan értékesítések (6.800 E Ft összegben) és egy teljesen leírt gép értékesítése (1.150 Ft összegben) történt. Részleteiben a zárszámadási rendelet 3. sz. melléklete VI. pontja mutatja be. F A környezeti hatásokra reagálva, tovább folytatódik a lehetőségek keresése a működési források optimális felhasználására, valamint a fejlesztési célok feltérképezésére, azok megvalósítására. Következő költségvetési év/évek feladata a már rendelkezésre álló források felhasználása, a nyert pályázatokban vállalt kötelezettségek teljesítése.

A táblázatból kitünik, hogy a kiadások minden jogcímen előirányzaton belül teljesültek, ami az államháztartás szervezeteire nézve kötelező kritérium. A személyi juttatások 32,7%-át képezik az összes kiadásnak. Az előző években még magasabb arányt képviselő jogcím a törvény szerint kifizetendő illetményeket mutatja meghatározott létszám mellett. A tárgyévben az önkormányzat és intézményei részéről egyaránt elmondható, hogy a személyi állományban érdemi változások nem történtek, ezért jelentős eltérés e tételben nem várható. Az esetleges évközi módosítások a törvényhez igazodnak. Az életpályamodellek, szociális ágazatban dolgozók egy-egy csoportját érintően történtek változások, melyeket az előmeneteli rendszerek már előre vetítettek, számolni lehetett e tényezővel. Tekintettel arra, hogy működési célú kötelező kiadást érint, többnyire költségvetési forrásból finanszírozható. A bértömeg emelkedését alap és középfokú végzettségűeknél a minimálbér, valamint a garantált minimálbér emelése jelenti, ami 2021-ben már jelentős emelkedést mutat az előző évekhez mérten. Ez a tendencia folytatódik a 2022-es költségvetési évben, tovább emelkednek a minimál bérek, ami hatással van a költségvetési szervek kifizetendő személyi juttatásaira is. A különbözethez általában a költségvetési támogatás párosul.

A bér járulékelemei a költségvetésbe befizetendő munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás megszűnt, kifizetői adó fizetési kötelezettsége. A covidos időszakra tekintettel egyes béren kívüli juttatásokhoz kapcsolható járulékok csökkentek, pl. a Cafeteria juttatás után csak 15% kifizetői adó párosul, szociális hozzájárulási adót (15%) nem kell megfizetni. A személyi juttatások 97,6 %-ra, a munkaadókat terhelő járulékok 94,9 %-ra teljesültek. A két jogcím közötti %-os arányeltérést a kedvezmények, járulékfizetés alóli mentesség következménye. A dologi kiadások 144.434 ezer Ft-os tervezetével szemben 118.613 ezer Ft-os teljesülése tükrözi részben a feladatok elmaradását, másrészt azok átgondoltságát. Összességében a 82,1%-os teljesítési arány azt mutatja, hogy többnyire elvégzésre kerültek a vállalások.

A felhalmozási kiadásokon belül a felújítások teljesülése állapítható meg, a beruházások nagyobb tőkét igényelnek, megvalósításuk általában összetettebb, ezért a teljesítések a pályázati feltételek függvényében változók. Ezt tükrözik a %-os pénzügyi teljesítések, ami a felújítások esetében 94,7 %/, a beruházások esetében 24,2%. A beruházásokra előirányzott összegek %-os teljesülése mutatja, hogy a nagy tőkét igénylő (új bölcsőde 188 millió, a csapadékvíz elvezetés II. ütem 143.918 ezer Ft) beruházások végrehajtása még a kezdetén tart, várhatóan a mérföldköveknek megfelelően megvalósításra kerülnek. Részletesen feladatonként a zárszámadás 6. számú mellékletében található.

Az ellátottak juttatásai közül minden határozatban vállalt kötelezettség kifizetésre került. A téli szociális célú tűzifa beszerzése pályázatban vállaltak szerint 2022.évben fog pénzügyileg teljesülni, bár kiszállítása már decembertől megtörtént A szociális tűzifa kiadásain túl a lakossági szociális kifizetések terv-tényadatait a zárszámadás 4. számú melléklet részletesen tagolja. Tükrözi, hogy minden szociális jogcím előirányzaton belül teljesült.

Az egyéb működési célú kiadások között szerepel a tartalék (35.702 E Ft), valamint az egyéb működési kiadások előirányzata (10.585 E Ft). A tartalék kerete nem került felhasználásra, az egyéb jogcímen részben az államháztartásban rögzített kötelező feladatellátás összefogáson alapuló működési hozzájárulásként kerül átutalásra a különböző szervezetek részére. Kiemelkedően magas összeg kerül kifizetésre a szabadszállási háziorvosi ügyelet feladatára (5.970 E Ft), egyéb civil szervezeteket összességében 246 E Ft –tal támogatta az önkormányzat. Egyéb működési célú kiadások között szereplő tételek az elszámolások, elvonások és befizetések tételei. Megjegyzendő, hogy az előző évi beszámoló elfogadásakor jelentkező többletigényt bevételként kell nyilvántartani, egy másik jogcímen keletkező befizetést a kiadások között a bruttó elszámolás okán, még akkor is, ha a két tétel esetében a bevétel magasabb összeggel párosul. Az elszámolások között jelentkező tétel az előző évi beszámoló alapján mutatkozó befizetendő különbözetet tükrözi, valamint a pályázatok elszámolásakor jelentkező eltéréseket, visszafizetéseket mutatják.

A finanszírozási bevételek jelentősen befolyásolják a maradvány összegét. A számítási metodikája az előző évnek megfelelően történik (összes költségvetési és finanszírozási bevétel csökkentve az összes költségvetési és finanszírozási kiadás összegével). Előző évekről már nem származhat maradvány, tekintettel arra, hogy kötelező jelleggel elszámolásra kerül az előző évben keletkezett, jóváhagyott maradvány. Az évek során megszokott pénzkészlet és maradvány alakulását zárszámadás 8. számú melléklete a „2021. évi maradványkimutatás költségvetési szervenként és együttesen” c. tábla szemlélteti, a pénzeszközök változásának egyeztetését a 13. számú melléklet mutatja be. Összességében megállapítható, hogy a 2020. évben keletkezett 187.125 E Ft-os érték 2021. évben 442.445 E Ft-ra emelkedett. Az önkormányzat szervezeti felépítéséből adódóan is az önkormányzati költségvetési szervnél mutatkozik a legmagasabb (438.442 E Ft) összeg. Ez megfelel a pályázati forrásokból beáramló bevételek következő évben megvalósuló fejlesztési kiadásai különbözetének. A zárszámadási rendeletben közölt adatok alapján megállapítható, hogy a működési költségvetésben 14.198 E Ft, a felhalmozási költségvetésben 240.566 E Ft maradvány keletkezett, amit a finanszírozási bevételek és kiadások 187.691 E Ft-os tovább növel. Az év végén értékpapír formájában lekötött betét nem volt.

2021.-es költségvetési évben az önkormányzat hitelműveletet nem bonyolított le. Előző időszakról származó hitel visszafizetési kötelezettsége nem állt fenn, a zárszámadás időszakában nem rendelkezett hitelállománnyal.

Az önkormányzat vagyonelemeit tartalmazó vagyonkimutatás a beszámoló 9. számú mellékletében kerül bemutatásra.

A 2020-as költségvetési évben 3.097.390 ezer Ft mérlegfőösszeg 2021. december 31-i állapot szerint 3.197.555 ezer Ft-ra emelkedett. Ezen belül a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök az összes eszköz 84.8 %-os arányát képviseli. Az előző évi 88,2 %-os mértékhez viszonyítva minimális eltérés mutatkozik. Ennek oka a vagyonelemek arányának eltolódása (lsd. pénzeszközök emelkedése) A befektetett eszközök nettó értékének változása mutatja, hogy a fejlesztések, beruházások képesek voltak-e ellensúlyozni az elszámolt amortizáció értékét. Jelen esetben a befektetett eszközök nettó értéke csökkenést mutat, tehát a fejlesztések nem voltak képesek kompenzálni a leírási kulcs szerinti amortizációs értéket.

A pénzezközök a forgóeszközök csoportjába tartoznak, ez a legrugalmasabb vagyonelem, mely a pályázati források következményeként jelentős emelkedést mutat, valamint azt is vázolja, hogy van még olyan megvalósításra váró fejlesztés, amire nem került elköltésre.

Az előző évektől az Uniós forrással megvalósítandó fejlesztést szolgálató pénzeszközök külön-külön Államkincstáros számlákra kerülnek elhelyezésre, valamint onnan történik a felhasználás is.

A követelések növekedése főként a beruházásokhoz, vagyon növekedéséhez kapcsolódnak, realizálódás esetén vagyonrészben maradnak. Ezen felül jelentősebb követelés a közhatalmi bevételekből származó nyilvántartások alapján felvezetett tételeiből tevődik össze. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatnak az elmúlt időszakából áthúzódó, ám többnyire bizonytalan bevételi forrásként mutatkozó tételeit is be kell mutatnia, ezért ezek elévüléséig várhatóan a vagyonmérleg részét képezik.

A kötelezettségek körében jelentős rész a 2022.évi állami támogatás megelőlegezése (8.829 E Ft) 2021-ben, ami automatikusan elszámolásra kerül következő év elején. Ezen felül minden szerződésből, határozatból származó kötelezettség, ami vállalásra került 2021. évben, majd 2022-ben szerződés szerint teljesülni fog. Kötelezettségek, követelések részleteit a zárszámadás 11. számú melléklete mutatja be.

A források alakulását tekintve a saját tőke számszaki csökkenése a beruházásokra juttatott pályázati összegek elhatárolásából adódik. Látható a zárszámadás 9. számú melléklet vagyonkimutatásából, hogy a K) passzív időbeli elhatárolásokkal együtt a 3.033.599 E Ft-os saját tőke 3.180.363 E Ft-ot mutatna, azonban a pályázati forrásból megvalósított beruházás forrását szükséges az amortizációs elszámolással egyidejű feloldás mellett elhatárolni. Egyéb tételként mutatkoznak a sajátos elszámolások (idegen bevételként beszedett összegek, valamint túlfizetések tételei), melyek a maradványra nincsenek módosító hatással.