A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 8. §-a szerint

(1) A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek:

a) öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához;

b) betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait.

(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményeit.

Az önkormányzatok az új szabálysértési törvény szerint már nem alkothatnak szabálysértési rendeleteket és megszűnt szabálysértési hatósági jogkörük is. Az az igény viszont továbbra is megmaradt az önkormányzatok részéről, hogy a helyi sajátosságokra figyelemmel tudjanak bizonyos magatartásokat szabályozni, szankcionálni. A Mötv. szerint ugyanis a helyi közösség tagjai kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait, a helyi önkormányzat képviselő-testülete pedig rendeletében meghatározhatja e kötelezettségek tartalmát és elmulasztásuk jogkövetkezményeit.

Azt azonban nem konkretizálja a törvény, hogy pontosan mit kell a közösségi együttélés alapvető szabályai alatt értenünk, ezek mely élethelyzetekre, magatartásokra, jogalanyokra vonatkoznak. A felhatalmazás pontatlansága, általános jellege bizonytalanságot vet fel a közösségi együttélési rendelet megalkotását illetően.

Ezen jogbizonytalanság feloldása eddig még nem történt meg, ezért az önkormányzatok a település sajátosságaiból kiindulva próbálnak szabályozni.

A párhuzamos szabályozás tilalma miatt több élethelyzet, magatartási szabály tiltása nem kerülhet bele a rendeleti szabályozásba, mivel azokat magasabb rendű jogszabály szabályoz, illetve szankcionál.