Az áramdíjak jelentős emelkedése okán felmerült a közvilágítás korszerűsítésének kérdése. Tekintettel arra, hogy az igért és várt valamilyen formában jelentkező támogatás nem történt meg, önerős beruházásban valósult meg a kivitelezése. Ehhez jelentős részben hozzájárult az iparűzési adó többlet bevétele.

Az épületek állaga folyamatosan romlik, szükséges azok karbantartása, felújítása. Ezek elmaradása egyre nagyobb kiadást jelentenek. Azonban pályázatok hiányában saját forrásból kellene fedezni, ami korlátos, ráadásul nem költhető az állami támogatás fejlesztésre, nem veszélyeztetheti a működést. Önkormányzatunk keresi a lehetőségeket, melynek következménye a szolgálati lakás és orvosi lakás felújítása is.

Mindezen kívül még az önkormányzat és intézményei eszközeinek beszerzése növelte kis mértékben a felhalmozásra szánt keretet.

Működni, gazdálkodni szükségszerű. Jól gazdálkodni elvárás. Mint a költségvetés teljesítéséből is látszik az állandó szervezeti és jogi változtatások közben is az ésszerű és optimális megoldásokat keresve végezzük feladatainkat. Legtöbbször egyértelmű felső utasítások, információk hiányában, egymásra utalva, egymást segítve a mindennapi munkálatokban. Köszönet a kollégáknak érte.

A 2024. évi önkormányzati és intézményi költségvetési beszámoló űrlapok Magyar Államkincstár felé történő leadása érdekében a Polgármesteri Hivatal dolgozói a zárlati munkálatokat elvégezték. Ennek keretében megtörtént a vagyonelemek (pl: folyamatban lévő beruházások egyeztetése) átvezetése a mérlegben, beruházások állományba vétele, beruházások, felújítások aktiválásainak elvégzése, források számbavétele, követelések és kötelezettségek egyeztetése, valamint a mérleget módosító – értékvesztés elszámolás, túlfizetések- tételek egyeztetése, és ezekről a beszámolót alátámasztó nyilvántartások felvezetése. Ez évben fontos kritérium a zárási adatok pontossága, valamint a határidők betartása, ugyanis a beszámoló leadása feltétele nem csak az állami támogatások folyósításának, hanem a befizetési kötelezettség az állam felé is nagyobb mértékkel számítódik.

A 2024. költségvetési évben volt szervezeti és személyi változás is. Szervezeti változásként említhető az új bölcsőde januári indítása. Személyi változásként elmondhatjuk, 6 új dolgozó kezdte meg kisgyermekneveléshez kapcsolódó munkáját. Induláskor bizonytalan volt a működésre igényként mutatkozó állami támogatás, azonban nyár közepén kiutalásra került. Örömmel tapasztalható, hogy van igény a bölcsődei szolgáltatására. Január 31-én (állami támogatás szempontjából kiemelkedően fontos dátum) 21 fő beíratott gyereket tartottunk számon és várhatóan a 24 fős intézményben tovább gyarapodik a létszám. A dolgozók a Mesevár Óvoda részeként kerültek foglalkoztatásra, bár más munkajog vonatkozik rájuk, munkáltatójuk az Óvoda vezetője. Az intézmény szervezeti alakítása az elnevezésében is mutatkozik Mesevár Óvoda és Bölcsőde névre módosult. Megújulás mutatkozik a vezető személyében, augusztustól dr. Polereczkiné Nagy Ildikó látja el a feladatot, Csepregi Lászlóné nyugdíjasként még munkálkodott, jelenleg felmentési idejét tölti.

Túl az önkormányzati választáson, jelentős szervezeti, illetve személyi változások az állományi dolgozók körében nem történtek.

Összességében megállapítható, hogy a beszámolás időszakára vonatkozóan a szervezeti, tárgyi, személyi feltételek a biztosítottak voltak, a gazdálkodás pénzügyi egyensúlya a költségvetési év egészében fennállt.

Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait saját költségvetési szerveivel, intézményeivel, vagy külső szolgáltató megbízásával látta el. A költségvetési intézmények feladatai teljes részletezettséggel az intézményi alapító okiratokban meghatározásokra kerültek.

Fülöpszállás Község Önkormányzata az alábbi intézményeket felügyelte és működtette a 2024-es költségvetési évben:

Az előző költségvetési évben Önkormányzatunk 3 intézménye fenntartásáról gondoskodott. Választásokat követően a megalakuló és ma már működő Fülöpszállási Roma Nemzetiségi Önkormányzat is csatlakozott hozzájuk.

A feladatokhoz kötött finanszírozási formában, a mellékletekben részletesen tagolt forrásokban részesült a település, ami lényegében az előző évihez igazodik, bár a támogatások összegének meghatározása folyamatos változásokon megy keresztül. Az elnevezések azonban a régiek:

A költségvetés végrehajtásáról szóló előterjesztés számszerű adatait a zárszámadási rendelettervezet mellékelt táblázatai részletesen bemutatják, tájékoztatást nyújtanak arról, hogy a Fülöpszállási Önkormányzat és Intézményei mindösszesen költségvetési bevételei 563.775 ezer Ft-ban, tárgyévi kiadásai 575.014 ezer Ft-ban realizálódnak. A tervezetthez viszonyítva átlagosan a bevételek 100 %-ban, a kiadások 85 %-ban teljesültek. Ezek a százalékok mutatják, hogy a gazdálkodás során a bevételek szigorúan alsó korláton kerülnek beállításra, a kiadások minden esetben felülről korlátos tényezők szintjén a maximum elkölthető összegeket jelentik. Ez biztosítja likviditásunkat.

A bevételi források és azok teljesülését a rendelet 1,2, és 3. mellékletei részletesen mutatják.

Az önkormányzat vállalkozói tevékenységet nem végez, főként a településre jellemző mutatók alapján számolt államháztartáson belüli támogatások (II. tábla 1-2. sorok, R. 3. melléklet) szolgálnak leginkább a kötelezően ellátandó feladatok kiadási forrásaként. Ezen belül a költségvetési bevételek 100%-os teljesülése biztosítja az alapfeladatok megvalósítását. A táblázatból látszik, hogy a felhalmozási bevételek pályázati forrásokra előirányzott összegei 100%-ban teljesültek. Az önkormányzatok működési támogatása jogcímen utalt bevételeket alapvetően a kötelezően ellátott feladatok működési kiadásira juttatják. Államháztartáson belülről származó működési célú támogatások összegének domináns részben a közfoglalkoztatás támogatása (44.862 E Ft), a diákmunka fedezetét (1.334 E Ft), kis mértékben a területalapú támogatásból származó földterületekhez kapcsolódó (580 E Ft). A közhatalmi bevételek tényadatai alapján megállapítható, hogy az összes bevételnek mindössze 13 %-át, a működési források 16 %-át adják. Az önkormányzat általános működési feladatokra juttatott forrása 49%. Alapvetően ez az összeg szolgál a feladatalapú önkormányzati kiadások biztosítására. Sajnos nem elegendő. az önkormányzat egyetlen saját bevétele, ami nem kiadás megtérüléseként jelentkezik, az iparűzési adó. Azonban, ha az 1 főre jutó adóerőképesség bizonyos mérték felett növekszik, az állami támogatás csökken. A költségvetési rendelet 3. mellékletében foglalt bevételek táblázat tételesen szemlélteti ezek megoszlását. Látható, hogy a közhatalmi bevétel a gazdasági és jogi környezet hatására emelkedett. Lokális környezetünket tekintve a helyi vállalkozások, ill. a vasút építéséhez kapcsolható az emelkedés. Az állami támogatások normatívái jelenleg stagnálnak, azonban az áremelkedések konvergálják a kiadásainkat, melynek hatására költségvetés kerete is feszítettebbé válik. A kiadások közül kiemelkedően magas a személyi juttatások, a minimálbér, illetve garantált bér, valamint az egyes munkajogkörökhöz társuló emelkedése.

A működési bevételek közül a legnagyobb mértékben, 47 %-ban a szolgáltatások (bérbe adott ingatlanok, konyha kapacitáskihasználásának optimalizálása) ellenértékével nyújt fedezetet a kiadásokhoz. Általában elmondható, hogy a működési bevételek a szokásos arányban teljesültek, kivéve a kamat (10 E Ft). Sajnálatos dolog, viszonylag nagy összeg várakozik a pénzügyi teljesítésig a bankoknál, azonban a különféle banki költségekkel ellentétben a kamatokból származó bevétel kicsi. Önkormányzat nem kockáztathatja vagyoni helyzetét kockázatos befektetésekkel. A készletértékesítés minimális (107 E Ft) bevételt jelent, az ellátási díjak összege (4.389 E Ft) alapvetően az adott feladat kiadásaira fordíthatók. Fizetési hajlandóságot tekintve részben a jogszabályokon alapuló kedvezményeket mutatja. A közvetített szolgáltatások, lakásbérleti díjak befizetéseinek teljesülésében egyre kevesebb hiányosság mutatkozik. Tekintettel arra, hogy a működési bevételek kiadás oldali párja szinte rögzített, szabad felhasználásról nem beszélhetünk. Kamat, és egyéb bevételek alacsony szinten valósulnak meg. A felhalmozási célra átvett pénzeszköz a 2024. évben nem teljesült. Tekintettel arra, hogy a fejlesztési célok megvalósítása nem veszélyeztetheti a működést a pályázatok, pályázati források biztosítanak lehetőséget a településen zajló fejlesztésekre. 2024. évben kevés pályázat került benyújtásra, összességében 25.800 ezer Ft került átutalásra az önkormányzathoz. Viszonyítva pl. 2021. évben 12 pályázatra is volt lehetőség. A pályázati jogcímeket és összegeit részletesen a zárszámadási rendelet 3. melléket V. pontja tartalmazza.

A gazdasági és jogi környezeti hatások generálják a bizonytalanságot, hosszú távú stratégiai tervezés helyett a rövidtávú biztos alapokon megvalósítható feladatokat javasolt elvégezni.

A kiadások teljesülését intézményenként részletesen a rendelet 2. melléklete mutatja be.

A táblázatból kitűnik, hogy a kiadások minden jogcímen előirányzaton belül teljesültek, ami az államháztartás szervezeteire nézve kötelező kritérium. A személyi juttatások 48%-át képezik az összes kiadásnak. Költségvetési szerveknél alapvetően a munkajogviszonyi sajátosságokra vonatkozó törvény határozza meg egy-egy csoport személyi juttatását. Van lehetőség értékelés alapú eltérítésre, de jellemzően eddig kevésbé éltek a munkáltatók a lehetőséggel. Ennek oka csak részben a csoportok közötti konfliktus elkerülése, másrészben a társítandó forrás rendelkezésre állása domináns tényező a döntés során.

A tárgyévben az önkormányzat és intézményei részéről egyaránt elmondható, hogy a személyi állományban változások történnek. Ennek egyik oka a korral járó nyugdíjas váltás, másik ok a dolgozók reakciója a lehetőségekre, változásokra. Önkormányzat és intézményei esetében az esetleges évközi módosítások a törvényhez igazodnak. Az életpályamodellek, szociális ágazatban dolgozók egy-egy csoportját érintően történtek változások, melyeket az előmeneteli rendszerek már előre vetítettek, számolni lehetett e tényezővel.

A bér járulékelemei évek óta változatlanul 13% szociális hozzájárulási adó formájában kerül vissza az államkasszába. Kedvező és változó járulékok a cafetéria terén mutatkozik, kedvezőbbé teszi a munkáltatók által adható juttatási formát. (33,04% helyett 28 %)

A dologi kiadások 234.233 ezer Ft-os tervezetével szemben 163.868 ezer Ft-os teljesülése tükrözi részben a feladatok elmaradását, másrészt azok átgondoltságát. Összességében a 70 %-os teljesítési arány azt mutatja, hogy többnyire elvégzésre kerültek a vállalások.

A felhalmozási kiadásokon belül a felújítások teljesülése állapítható meg, a beruházások nagyobb tőkét igényelnek, megvalósításuk általában összetettebb, ezért a teljesítések a pályázati feltételek függvényében változók. Különösen igaz a 2024. évre. 290 milliós pályázati forrásból alig 20 millió került kiutalásra, részletszabályok következtében ennek teljesítése is akadályokba ütközik. Részletesen feladatonként a zárszámadás 6. mellékletében található.

Az ellátottak juttatásai közül minden határozatban vállalt kötelezettség kifizetésre került. Az évek során önkormányzatunk szociális rendelete a változó igényeknek megfelelően átalakításra került. Minden szociális juttatást kérelmező a rendelet alapján, határozati rendelkezés mellett részesülhet juttatásban. 4. melléklet részletesen tagolj, tükrözi, hogy minden szociális jogcím előirányzaton belül teljesült.

Az egyéb működési célú kiadások (5. melléklet) között szerepel a kismértékű tartalék (3500 E Ft), valamint az egyéb működési kiadások előirányzata 5.712 E Ft). A tartalék kerete nem került felhasználásra, nem történt a táblázaton belül elkülönítésre sem. Az egyéb jogcímen részben az államháztartásban rögzített kötelező feladatellátás összefogáson alapuló működési hozzájárulásként kerül átutalásra a különböző szervezetek részére. Kiemelkedően magas összeg került eddig kifizetésre a szabadszállási háziorvosi ügyelet feladatára, jelenleg a tűzoltóságot szükségszerű biztosítani támogatásunkról, hiszen vészhelyzetben ők jelentik a segítséget. Az egyéb civil szervezeteket, -főként a Labdarúgó sportegyesületet- összességében 555 E Ft –tal támogatta az önkormányzat. Egyéb működési célú kiadások között szereplő tételek az elszámolások, elvonások és befizetések tételei. Pályázatok elszámolásában fel nem használt, vagy el nem ismert költségek visszafizetéseit mutatják. Megjegyzendő, hogy a 2024. évi beszámoló elfogadásakor jelentkező befizetési kötelezettség 42 ezer Ft, melyet szociális étkezők norma létszámcsökkenése eredményezett.

2. Maradvány megállapítása, pénzkészlet változása

A finanszírozási bevételek jelentősen befolyásolják a maradvány összegét. A számítási metodikája az előző évnek megfelelően történik (összes költségvetési és finanszírozási bevétel csökkentve az összes költségvetési és finanszírozási kiadás összegével). Előző évekről már nem származhat maradvány, tekintettel arra, hogy kötelező jelleggel elszámolásra kerül az előző évben keletkezett, jóváhagyott maradvány. Az évek során megszokott pénzkészlet és maradvány alakulását zárszámadás 8. melléklete a „2024. évi maradványkimutatás költségvetési szervenként és együttesen” c. tábla szemlélteti, a pénzeszközök változásának egyeztetését a 13. melléklet mutatja be. Összességében megállapítható, hogy a 2024. évben 100.400 E Ft-maradvánnyal zárt az önkormányzat és intézményei együttesen. Az önkormányzat szervezeti felépítéséből adódóan is az önkormányzati költségvetési szervnél mutatkozik a legmagasabb (92.334 E Ft) összeg. Ez megfelel a pályázati forrásokból beáramló bevételek következő évben megvalósuló fejlesztési kiadásai különbözetének. A zárszámadási rendeletben közölt adatok alapján megállapítható, hogy a működési költségvetésben 44.443 E Ft, a felhalmozási költségvetésben -55.682 Ft pótlására volt szükség, amit a finanszírozási bevételek és kiadások 111.639E Ft-os maradványából finanszírozható. Az év végén értékpapír formájában lekötött betét nem volt.

Az önkormányzat vagyonelemeit tartalmazó vagyonkimutatás a beszámoló 9. mellékletében kerül bemutatásra.

A 2023. költségvetési évben 2.337.572 ezer Ft mérlegfőösszeg 2024. december 31-i állapot szerint 2.270.017 ezer Ft-ra csökkent.

A befektetett eszközök nettó értékének változása mutatja, hogy a fejlesztések, beruházások képesek voltak-e ellensúlyozni az elszámolt amortizáció értékét. Jelen esetben a befektetett eszközök nettó értéke csökken, tehát a fejlesztések nem voltak képesek kompenzálni a leírási kulcs szerinti amortizációs értéket. Másrészt a kivezetett szennyvízközmű, esetleges értékesítések (pl: telek, ingatlan stb. eladása) is csökkentik az önkormányzati vagyon összegét.

A pénzezközök a forgóeszközök csoportjába tartoznak, ez a legrugalmasabb vagyonelem. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat nem vállalkozás alapján működő szervezet, ezért a számlán lévő pénzösszeg alapvetően a megtakarítást, esetleg pályázati forrás még el nem költött összegét mutatja. Ezért fontosabb elem a maradvány a pénzmaradványnál. A maradvány a gazdálkodás egyféle eredményét mutatja

Az uniós forrással megvalósítandó fejlesztést szolgálató pénzeszközök külön-külön Államkincstáros számlákra kerülnek elhelyezésre, valamint onnan történik a felhasználás is.

A követelések növekedése főként a beruházásokhoz, vagyon növekedéséhez kapcsolódnak, realizálódás esetén vagyonrészben maradnak. Ezen felül jelentősebb követelés a közhatalmi bevételekből származó nyilvántartások alapján felvezetett tételeiből tevődik össze. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatnak az elmúlt időszakából áthúzódó, ám többnyire bizonytalan bevételi forrásként mutatkozó tételeit is be kell mutatnia, ezért ezek elévüléséig várhatóan a vagyonmérleg részét képezik.

A kötelezettségek körében jelentős rész a 2025. évi állami támogatás megelőlegezése (11.292 E Ft) 2024-ben, ami automatikusan elszámolásra kerül következő év elején. Ezen felül minden szerződésből, határozatból származó kötelezettség, ami vállalásra került 2024. évben, majd 2025-ben szerződés szerint teljesülni fog. Kötelezettségek, követelések részleteit a zárszámadás 11. melléklete mutatja be.