Egységes szerkezetben a 23/2009. (VIII. 13), 13/2010. (X. 01.), 30/2012. (XII. 14.), 1/2016.(I.18.), 21/2016.(XII.20.) önkormányzati rendeletekkel

Jánoshalma város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. Évi LXV. Tv. 16.§(1) bekezdése és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. Tv. 13.§(1) bekezdésének felhatalmazása alapján Jánoshalma város Helyi Építési Szabályzatának (a továbbiakban HÉSZ) módosításáról a következő rendeletet alkotja meg, a 253/2007. (XII.20.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletében felsorolt véleményezési eljárásban érdekelt Államigazgatási szervekkel egyetértésben.

Az előírások hatálya

1. §

(1)       A rendelet hatálya Jánoshalma város teljes közigazgatási területére kiterjed.

2. Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, továbbá egyedi építési telket alakítani, építményt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni:

a)    az OTÉK előírásai,

b)    az egyéb vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései, valamint,

c)^[1],[2]a rendelet és annak 1 mellékletét képező szabályozási tervlapok Vé-1/MM, Vé-2/MM, Vé-2a/MM, Vé-3, Vé-4/MMM, Vé-5, Vé-6, Vé-7, Vé-8/MM, Vé-9/M, Vé-10/a, Vé-11, Vé-12, Vk-1/1, Vk-1/2, Vk-1/3MM, Vk-1/4M, Vk-1/5M, Vk-1/6M, Vk-1/7 szerint szabad.

Szabályozási elemek

2. §

(1)       A szabályozási elemek a település egésze szempontjából kötelezőnek tekintendők, megváltoztatásuk csak a szabályozási terv módosításával lehetséges.

            Ezek az elemek a következők:

            - Beépítésre szánt és nem szánt területek határa

            - Szabályozási vonalak

- Területfelhasználási egység határa

- Területfelhasználási és övezeti besorolás

(2)^[3]     

Beépítésre szánt területi határ

3. §

( 1 )     Beépítésre szánt területen az 1.§.(2). bekezdés szerinti tevékenységet csak a művelés alóli kivonás, a teleprendezési és az alap közművesítés végrehajtása után lehet engedélyezni.

Rendeltetési övezetek

4. §

1. Az 1.§ (1) bekezdés szerinti tervezési terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket foglal magába. Ezen belül

a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege szerint:

1. lakóterület – „Ln”; „Lk”; „Lke” és „Lf” jelű,
2. településközpont vegyes terület – „Vt” jelű,
3. gazdasági terület – „Gksz” és „Gip” jelű,
4. különleges terület – „K” jelű,
5. üdülőterület – „Üü” jelű

            a beépítésre nem szánt területek általános jellege szerint:

                  a) közlekedési és közmű terület – „Kö” jelű,

                  b) zöldterület – „Z” jelű,

                  c) erdőterület – „Ee” és „Ev” jelű,

            d) mezőgazdasági – „MaT” és „Mk” jelű,

6. vízgazdálkodási terület – „V” jelű

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

5. §

(1)^{[4], [5]}  A beépített és beépítésre szánt területek határát a VÉ-1/MM, VÉ-2/MM, VÉ-2/a/MM, VÉ-3, VÉ-4/MMM, VÉ-5, VÉ-6, VÉ-7, VÉ-8/MM, VÉ-9/M, VÉ-10/a, VÉ-11, VÉ-12, Vk-1/1, Vk-1/2, Vk-1/3/MM, Vk-1/4, Vk-1/5/M, Vk-1/6, Vk-1/7 tervek tüntetik fel.

2. Beépítésre kijelölt (tervezett) területek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat (készítendő részletes szabályozási terv, elő-közművesítés) el kell végezni.
3. Beépítésre szánt területek igénybevételének bekövetkeztéig legalább részleges közművesítettség (OTÉK 8.§(2)b.) biztosítandó.
4. Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő beépítési előírások az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl.: lakóterületen lévő intézmény, vagy kereskedelmi, szolgáltató, illetve mezőgazdasági üzemi építmény).
5. A lakóterület fejlesztésre kijelölt területek előkészítését ütemezetten kell megvalósítani. Egy-egy ütem max. 50 telket tartalmazhat. Az újabb ütem előkészítését csak akkor lehet megkezdeni, amikor az előző ütem telkeinek 50 %-a építési engedéllyel rendelkezik.

Építési övezetek

6. §

1. A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terv az alábbi, építési övezeteket jelöli ki:

• „Ln” – Nagyvárosias lakóterület,
• „Lk” – Kisvárosias lakóterület,
• „Lke” – Kertvárosias lakóterület,
• „Lf” – Falusias lakóterület,
• „Vt” – Településközpont vegyes terület,
• „Gksz” – Gazdasági – kereskedelmi – szolgáltató övezet,
• „Gip” – Gazdasági – ipari övezet.
• „Üü” – Üdülőterület,
• „K” – Különleges terület,

(2)       Az övezetek szintterület-sűrűsége: az OTÉK-ban előírtak szerint.

(3)       Az övezetekben az épületek bontási engedélyezésénél az érvényben lévő általános jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.

4. Meglévő épület funkcióváltása vagy új épület építése esetén a gépkocsi várakozóhelyek kialakításánál az OTÉK előírásait be kell tartani.

Ln jelű építési övezet előírásai

7. §

1. Az Ln jelű övezet területén a kialakult, nagy laksűrűségű, nagyvárosias sűrű beépítést figyelembe véve jellemzően szabadonálló többszintes lakóházak, valamint az OTÉK 11.§./2/ bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

a)         Beépítés: telepszerű, szabadonálló

b)        A beépítés mértéke: max. 60%.

c)         A telek területének min. 15%-át talajszinten növényzettel kell borítani

d)        Az építménymagasság: max. 12,50 m.

f)          A közterületek felöl és az oldalhatárok előkerti szakaszán kerítés a környéken már kialakultak szerint építhető.

g)        Állattartási épület nem létesíthető.

8. Szintterület-sűrűség: 1,5

Lk jelű építési övezet előírásai

8. §

1. Az Lk jelű Kisvárosias lakóövezet területén a kialakult, kisvárosias és sűrű, beépítést figyelembe véve jellemzően lakóházak, valamint az OTÉK 12.§./2/ bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

1. A telek területének min. 20%-át talajszinten növényzettel kell borítani
2. A közterületek felöl és az oldalhatárok előkerti szakaszán kerítés a környéken már kialakultak szerint építhető.
3. Hátsókert: min. 6,00 m.
4. Állattartási melléképület max. 10,0 m²-es létesíthető.
5.  Féltetős épület nem építhető.
6. A telken nem lakóépület célját szolgáló épület építménymagassága max.: 3,50 m, gerincmagassága max.: 5,50 m lehet.
7. Utcai telekszélesség: új telek esetén min. 14,0 m.
8. Szintterület-sűrűség: 1,0

2. Az övezet 21 jelű területén:

a)         ^[6]Beépítés: zártsorú, utcavonalon álló. – A zártsorú beépítés ütemezhetően is megvalósítható. A telken az első ütemben történő építkezéshez Építési engedélyt, a második ütemhez pedig elvi építési keretengedélyt kell együttesen kérni, illetve beszerezni, melyek a telek végleges beépítését mutatják.

2. A beépítés mértéke: max. 40%.
3. Építménymagasság: min. 4,50 m – max. 6,00 m.
4. Telekterület: új telek esetén min. 400 m².

3. Az övezet 22 jelű területén:

a)         Beépítés: utcavonalon és, oldalhatáron álló

b)        A beépítés mértéke: max. 40%.

3. Építménymagasság: max. 6,00 m.
4. Telekterület: új telek esetén min. 400,0 m²

4. Az övezet 23 jelű területén:

a)         Beépítés: szabadon álló előkertes

b)        A beépítés mértéke: max. 40%.

c)         Építménymagasság: min. 7,50 m - max. 10,00 m.

d)        Telekterület: új telek esetén min. 400,0 m²

Lke jelű építési övezet előírásai

9. §

1. Az Lke jelű Kertvárosias lakóövezet területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, kertvárosias beépítést figyelembe véve jellemzően kertes családi házak, valamint az OTÉK 13.§.(2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

1. Az övezet területén az épületek, 5,00 m előkerttel helyezhetők el.
2. A beépítés mértéke: max. 30%. Meglévő 400,0 m²-nél kisebb telek esetén a jelenlegi beépítés m²-e újonnan is megépíthető.
3. Teleknagyság: Új telek esetén min. 500,0 m².
4. Hátsókert: min. 6,00 m.
5. A telek területének min. 50%-át talajszinten növényzettel kell borítani
6. A közterületek felöl és az oldalhatárok előkerti szakaszán kerítés a környéken már kialakultak szerint építhető.
7. Lásd a 8. §./1/ e) és f) pontjait.
8. A telken elhelyezhető állattartási épület alapterülete max. 10,0 m² lehet.
9. Amennyiben a telek mélysége 20,0 m vagy annál kisebb, különálló melléképület nem építhető.
10. Az övezetben önálló telket igénylő vállalkozás lakás nélkül nem létesíthető.

k)        Utcai telekszélesség: új telek esetén min. 16,0 m.

• Szintterület-sűrűség: 0,6

2. Az övezet 30 jelű területén :

a)         Beépítés: utcavonalon és szabadon álló

2. Építménymagasság: min. 6,00 m – max. 7,50 m

3. Az övezet 31 jelű területén :

a)         Beépítés: kialakult, szabadon álló

b)        Építménymagasság: min. 6,00 m – max. 7,50 m

4. Az övezet 32 jelű területén:

a)         Beépítés: előkertes, szabadon álló

b)        Építménymagasság: min. 3,5 m - max. 4,50 m

5. Az övezet 33 jelű területén:

a)         Beépítés: oldalhatáron álló

b)        Építménymagasság: min. 3,5 m - max. 4,50 m

Lf jelű építési övezet előírásai

10. §

1. Az Lf jelű falusias lakóövezet területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, falusias beépítést figyelembe véve jellemzően kertes családi házak, valamint az OTÉK 14.§.(2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

1. A beépítés mértéke: max. 30%. Meglévő 400 m²-nél kisebb telek esetén a jelenlegi beépítés m²-e újonnan is megépíthető.
2. Teleknagyság: új telek esetén min. 800,0 m²
3. Hátsókert: min. 6,00 m.
4. A telek területének min. 40%-át talajszinten növényzettel kell borítani
5. Építménymagasság: min. 3,50 m - max. 4,50 m lehet
6. Utcai telekszélesség: új telek esetén min. 14,0 m.
7. Szintterület-sűrűség: 0,5

2. Az övezet 41 jelű területén a beépítési mód: 5,00 m előkertes, oldalhatáron álló.
3.  Az övezet 42 jelű területén a beépítési mód: utcavonalon-, és oldalhatáron álló, úgy hogy az épület utcai homlokzatának 50%-a az utcavonalon kell hogy álljon.
4. Az övezet 43 jelű területén a beépítési mód: 5,00 m előkertes, szabadon álló.
5. Az övezet 44 jelű területén a beépítési mód: 5,00 m előkertes, ikres beépítés.

Vt jelű építési övezet előírásai

11. §

1. A Vt jelű Településközpont - vegyes területen a kialakult beépítést figyelembe véve lakóházak, szolgáltató – kereskedelmi létesítmények és intézmények, valamint az OTÉK 16.§.(2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.

a)         A beépítés mértéke: max. 70%.

b)        A teleknagyság:       - meglévő telek esetén kialakult.

- új lakótelek esetén min. 500,0 m²,

- új nem lakótelek esetén min. 300,0 m²,

c)         Hátsókert: min. 6,00 m

d)        A telek területének min. 15%-át talajszinten növényzettel kell borítani

e)         Állattartási épület nem létesíthető.

f)         Utcai telekszélesség: min. 14,0 m.

g)        Szintterület-sűrűség: 1,5

(2)^[7]      Az övezet 01 jelű területén a beépítési mód: utcavonalon álló, zártsorú. – A zártsorú beépítés ütemezhetően is megvalósítható. A telken az első ütemben történő építkezéshez Építési engedélyt, a második ütemhez pedig elvi építési keretengedélyt kell együttesen kérni, illetve beszerezni, melyek a végleges beépítést mutatják.

Építménymagasság: min. 7,50 m-max.10,00 m

(3)^[8]      Az övezet 02 jelű területén a beépítési mód: utcavonalon álló, zártsorú. – A zártsorú beépítés ütemezhetően is megvalósítható. A telken az első ütemben történő építkezéshez Építési engedélyt, a második ütemhez pedig elvi építési keretengedélyt kell együttesen kérni, illetve beszerezni, melyek a végleges beépítést mutatják.

Építménymagasság: min. 6,00 m-max.7,50 m

(4)       Az övezet 03 jelű területén a beépítési mód: utcavonalon álló és oldalhatáron álló.

Építménymagasság: min. 4,50 m - max. 6,00 m

(5)       Az övezet 04 jelű területén a beépítési mód: szabadon álló, 5,00 m előkerttel.

Építménymagasság: min. 6,00 – max. 7,50 m

(5A)^[9]  Az övezet 04* jelű területén a beépítési mód és az előkert-méret: kialakult állapothoz illeszkedő.

Építménymagasság: min. 6,00 – max. 9,00 m.

(6)       Az övezet 05 jelű területén a beépítési mód: oldalhatáron álló 5,00 m-es előkerttel.

Építménymagasság: max. 7,50 m

Üü jelű üdülőépítési övezet előírásai

12. §

1. Az Üü jelű Üdülőövezet területén kertes üdülőházas építmények helyezhetők el, az OTÉK 22. § figyelembevételével.
2. Az övezet Ü jelű üdülőházas területén:

1. Az épületek szabadon állóan 5,00 m előkerttel helyezhetők el.
2. A telken több épület is elhelyezhető.
3. A beépítés mértéke: max. 20%.
4. Hátsókert: min. 6,00 m
5. A telek területének min. 40%-át talajszinten növényzettel kell borítani
6. Építménymagasság: min. 3,50 – max. 4,50 m
7. Tömör kerítés nem építhető
8. Kialakítandó üdülőtelek nagysága: min. 600,0 m²
9. Utcai szélesség: min. 18,0 m
10. Állattartási épület nem létesíthető
11. Szintterület-sűrűség: 0,5

Gksz és Gksz1 jelű építési övezet előírásai

13. §

1. A Gksz jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú nagyobb védőtávolságot nem igénylő, kereskedelmi és szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál, az általános jogszabályok szerint.

a)         A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gk. parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni.

b)        Az övezet telkein a fő-, és kiszolgáló-létesítmények szabadonállóan helyezhetők el.

c)         Az építménymagasság max. 6,50 m.

d)^[10]      A beépítés mértéke a telekterület 60%-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25%-a növényzettel borított legyen.

e)         A teleknagyság: Kialakult, -új telek kialakítása esetén min. 1.500 m²

f)         Előkert: 5,0 m

g)        Oldalkert: min. 6,00 m

h)        Hátsókert: min. 6,00 m

i)         A telek hátsó kertjének 6,0 m és előkertjének 5,0 m szélességében beültetési (fásítási) kötelezettsége van a telektulajdonosnak. Ezért a telken a beültetést az építéssel egyidőben kell megvalósítani.

j)          Szintterület-sűrűség: 1,5

2. A Gksz1 jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú nagyobb védőtávolságot nem igénylő, kereskedelmi és szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál, az általános jogszabályok szerint.

a)         A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gk. parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni.

b)        Az övezet telkein a fő-, és kiszolgáló-létesítmények szabadonállóan helyezhetők el.

c)         Az építménymagasság max. 7,50 m.

d)        A beépítés mértéke a telekterület 50%-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25%-a növényzettel borított legyen.

5. A teleknagyság: min. 2.500 m²
6. A telek utcai homlokvonala: min. 25,0 m

g)        Előkert: min. 10,0 m

h)        Oldalkert: min. 6,00 m

i)         Hátsókert: min. 10,00 m

j)^[11]       A telek hátsó kertjében, előkertjében és oldalkertjében beültetési (fásítási) kötelezettsége van a telektulajdonosnak. Ezért a telken a beültetést az építéssel egyidőben kell megvalósítani kettős fasorral az alföldi tájhonos fajtákkal: gömb kőris, gömb akác, tatár juhar, szilfa, hársfa.

k)        Szintterület-sűrűség: 1,5

Gip és Gip1 jelű építési övezet előírásai

14. §

(1)       A Gip jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú ipari épületek elhelyezésére szolgál, mely övezetbe tartoznak a külterületen már meglévő majorközpontok (állattartási telepek) ill. mezőgazdasági üzemek is.

a)         A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gk. parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni, mely a fásított előkertekben is lehetséges.

b)        Az övezet telkein a fő-, és kiszolgáló-létesítmények szabadonállóan helyezhetők el.

c)         Az építménymagasság: max. 7,50 m.

d)^[12]      A beépítés mértéke a telekterület 50%-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25%-a növényzettel borított legyen.

e)         A teleknagyság: Kialakult, -új telek kialakítása esetén min. 2.000 m²

f)         A telek utcai homlokvonala: kialakult, -új telek  kialakítása esetén  min. 25,0 m

g)^[13]      Előkert: min. 10,0 m

h)        Oldalkert: min. 6,00 m

i)         Hátsókert: min. 10,00 m

11. Szintterület-sűrűség: 1,5

(2)       A Gip1 jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú ipari épületek elhelyezésére szolgál.

a)         A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gk. parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni, mely a fásított előkertekben is lehetséges.

b)        Az övezet telkein a fő-, és kiszolgáló-létesítmények szabadonállóan helyezhetők el.

c)         Az építménymagasság: max. 10,50 m.

d)        A beépítés mértéke a telekterület 50%-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25%-a növényzettel borított legyen.

e)         A teleknagyság: min. 3.000 m²

f)         A telek utcai homlokvonala: min. 30,0 m

g)        Előkert: 10,0 m

h)        Oldalkert: min. 6,00 m

i)         Hátsókert: min. 10,00 m

 j)^[14]      A telek hátsó kertjében, előkertjében és oldalkertjében beültetési (fásítási) kötelezettsége van a telektulajdonosnak. Ezért a telken a beültetést az építéssel egyidőben kell megvalósítani          kettős fasorral az alföldi tájhonos fajtákkal: gömb kőris, gömb akác, tatár juhar, szilfa, hársfa.

k)        Szintterület-sűrűség: 1,5

3. A vasút és az utak melletti gazdasági (ipari) területeken a telek vasút és az utak felöli oldalán, telken belül, 2 fasor beültetési kötelezettsége van a telektulajdonosnak.

K jelű különleges területek

15. §

1. A K jelű különleges területekre vonatkozó előírásokat az OTÉK 24.§-a tartalmazza.
2. A különleges területeken épületek elhelyezése szabadon álló módon 5,00 m elő-, 5,00 m oldal-, és 6,00 m hátsókert biztosításával lehetséges.
3. Egy telken több épület is elhelyezhető.
4. Különleges területekre tartozó létesítmények:

1. Ks jelű sportpálya:

Szintterületsűrűség: max. 0,2

Beépítettség: max. 5%

Építménymagasság: max. 4,50 m

            b) Kv jelű vízmű terület:

Szintterületsűrűség: max. 0,2

Beépítettség: max. 10%

Építménymagasság: max. 4,50 m, - lelátó esetén max. 7,50 m

            c) Kf jelű fürdő-strandterület:

Szintterületsűrűség: max. 0,2

Beépítettség: max. 10%

Építménymagasság: max. 4,50 m

            d) Kvt jelű vásártér terület:

Szintterületsűrűség: max. 0,2

Beépítettség: max. 5%

Építménymagasság: max. 4,50 m

            e) Kt jelű temetőterület:

Szintterületsűrűség: max. 0,2

Beépítettség: max. 2%

Építménymagasság: max. 4,50 m

            f) Kszt jelű Szennyvíztisztító terület

            Szintterületsűrűség: max. 0,2

Beépítettség: max. 50%

Építménymagasság: max. 4,50 m

                        A Szennyvíztisztító telep DNy-i

határa mentén 15,0 m széles fasor beültetési kötelezettsége van a telektulajdonosnak. Ezért a telken fásítást az építkezéssel egyidőben kell megvalósítani elegyes hazai nyárfa fajták ültetésével.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

Közlekedési területek

16. §

1. A Kö jelű közlekedési területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 26.§.-a tartalmazza.

1. A,  Kö1 jelű közlekedési terület: városi út
2. A,  Kö2 jelű közlekedési terület: gyűjtő út
3. A,  Kö3 jelű közlekedési terület: lakó út
4. A,  Köv jelű közlekedési terület: vasútterület

2. A terv szerint és kijelölt védőtávolságok biztosítása szükséges.

1. M-9 tervezett elkerülő főútvonal:100-100 m
2. 5312. sz. összekötőút: 50-50 m
3. 5412. sz. összekötőút: 50-50 m
4. 5414. sz. összekötőút: 50-50 m
5. Bácsalmás – Kiskunhalas vasútvonal: 50-50m
6. Tervezett lakóút szabályozási szélessége: 16,00 m

3. Az M-9. és a nyugati elkerülő út tervezett végleges nyomvonalának kitűzése előtt 500-500 m védőterületén belül történő építési engedélyek kiadását megelőzően a Megyei Közlekedési Felügyelet előzetes véleményezését be kell szerezni.
4. A Kö1 jelű közlekedési terület 5312 sz. országos út (városi út) Árpád utca és Vörösmarty utca közötti szakaszára, valamint a Kö1 jelű közlekedési terület 5412. sz. országos út (városi út) Tulipán utca és Kilián Gy. utca közötti szakaszára az út felújítása vagy korszerűsítése esetén út-, és közterület-rehabilitációs tervet kell készíteni. (Forgalomcsendesítés, kerékpárút, egységes utcabútorozás, közvilágítási rendszer, zöldterületek, kertészeti rendezés, gyalogosforgalom, gk. parkolóhelyek stb.) Az útszakaszok nem említett részére is készíthető út-, és közterület-rehabilitációs terv.

Zöldterületek

17. §

1. Zöldterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 27.§.-a tartalmazza.
2. A Z jelű közparkokat és a Zv helyi védettségű közparkot a szabályozási terv jelöli.
3. A közparkokat más célra igénybe venni tilos.
4. Utcafásításra, pótlásra ill. cserére javasolt fafajok: ezüsthárs (Tilia argentea), ostorfa (Celtis occidentalis)), csörgőfa (Koelreutéria paniculata), virágos és magas kőris (Fraxinus ornus, Fraxinus excelsior) és vérszilva (Prunus cerasifera „Nigra”).
5. A városközpont értékes faállományát, (Béke tér), a jelenlegi állapotnak megfelelően meg kell tartani és területükön intenzív parkművelést és parkfenntartást kell folytatni.
6. ^[15]  
7. A nagyobb, 20 gk. férőhelyet meghaladó, parkoló felületeket 4 parkolóhely/1 db előnevelt nagy lombkoronájú fával kell beültetni.
8. A vasút és az utak melletti gazdasági területeken a telek vasút és az utak felőli oldalán, telken belül 2 fasor beültetési kötelezettsége van a telektulajdonosnak.

Erdőterületek

18. §

1. Az erdőterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 28.§.-a tartalmazza.
2. Védelmi célú Ev jelű és parkerdő célú Ee jelű egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületek alakítandók ki a szabályozási tervben kijelölt helyeken. Telepítésre ajánlottak a következő szárazságtűrő fafajok:

Fehér, rezgő vagy szürke nyár (Populus alba, P. tremula, P.x canescens), mezei és tatárjuhar (Acer campestre, A. tataricum), vadkörte (Pyrus pyraster), magaskőris (Fraxinus excelsior), akác (Robinia pseudoaccacia).

MaT és Mk jelű mezőgazdasági területek

19. §

1. Az MaT jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 29. §-a tartalmazza.
2. A külterületen az MaT jelű általános mezőgazdasági terület tanyás gazdasági övezet.
3. Az MaT jelű, általános mezőgazdasági terület, tanyás gazdaságok övezetén az (1) bekezdésben hivatkozott és egyéb vonatkozó általános szabályokon túl a következő helyi szabályok érvényesek:

1. Az építmények elhelyezéséhez legalább 400 m², legfeljebb a földrészlet területének 30%-ával azonos méretű, művelésből kivont tanyaudvar kialakítása szükséges.
2. Az építési hely az ingatlan határaitól legalább 6,0 m távolságban lehet, (szabadon álló beépítés).
3. A tanyaudvar beépítési módja kötetlen, beépítettsége nem haladhatja meg a 30%-ot
4. A létesíthető építmények elhelyezése, megformálása, anyaghasználata az Alföldi-táj építési hagyományaira alapozva, a táji adottságokhoz illeszkedjen.
5. Az építménymagasság max. 4,50 m lehet. Amennyiben a mezőgazdasági technológia azt megköveteli az építménymagasság max. 7,50 m is lehet.

4. Az Mk jelű kertgazdasági területen épület nem helyezhető el.
5. A Tt jelű terület „Természeti terület”.
6. A Tt jelű területek jellegét, jelenlegi terület és művelési ág felhasználását megváltoztatni nem lehet. A területen az ettől eltérő tevékenységhez a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának hozzájárulása szükséges. Az övezetbe tartozó területeken építmény elhelyezése nem engedélyezhető. Az övezet határától 50,0 m-en kívül lehet csak épületet, trágyatárolót, komposztálót elhelyezni és műtrágyázást végezni.

Ezekben az övezetekben „birtok-központ” (OTÉK 29.§.5-8.bek.) nem alakítható ki.

Vízgazdálkodási területek

20. §

1. A V jelű területekre vonatkozó előírásokat az idevonatkozó általános rendeletek tartalmazzák.
2. A város területén V jelű terület:

1. ^[16]Vízügyi kezelésben lévő csatorna nyomvonalak
2. ^[17]Társulati kezelésben lévő csatornák
3. Záportározó tó

KÖRNYEZETVÉDELEM

Levegőtisztaság-védelem

21. §

(1)       Levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt határértékeket kell alkalmazni az idevonatkozó rendeleteknek megfelelően.

 (2)      Légszennyezettségi (immisszió) határérték szempontjából a város területére az idevonatkozó rendeletet figyelembe véve az „F” zónacsoportra vonatkozó előírásokat kell irányadónak tekinteni.

(3)       A levegő pollentartalmának csökkentése érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan gyomtalanítását rendszeresen elvégezni vagy elvégeztetni.

(4)       Töltőállomás üzemeltetésénél az idevonatkozó rendelet előírásait kell betartani.

(5)       A területen a létesítmények tervezésekor figyelembe kell venni az idevonatkozó rendelet védőövezetre vonatkozó előírásait.

(6)       Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése.

(7)       Légszennyező forrás létesítéséhez, rekonstrukciójához, ill. technológiájának megváltoztatásához az elsőfokú környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(8)       Környezeti hatásvizsgálat köteles létesítményre az építés hatósági eljárás csak a jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható meg.

Zajvédelem

22. §

1. Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi, közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport, stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb helyhez kötött külső zajforrás létesítése esetén be kell tartani az idevonatkozó rendelet követelményeit.
2. Jelentős építési tevékenység esetén az illetékes zajvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni.
3. Zajos ipari szolgáltató létesítmény létesítését csak a zaj- és rezgésvédelem szabályozásáról szóló idevonatkozó rendelet követelményei betartását igazoló akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni és az üzembe helyezés során méréssel kell igazolni a határértékek teljesítését.
4. A tervezett területre kerülő létesítmények épülethatároló szerkezeteit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy teljesüljenek az idevonatkozó rendelet belső terekre vonatkozó követelményei.
5. A város területén úgy kell munkahelyeket létesíteni, hogy teljesüljenek az idevonatkozó rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről” című rendelet előírásai.

Talaj és vízvédelem

23. §

(1)       A szabályozási területről szennyvizet elvezetni ill. a területen elhelyezni csak a hatályos előírások betartásával lehet.

(2)       Külterületen, szociális jellegű szennyvíz elhelyezésére – a vonatkozó előírások betartásával – közműpótló (szikkasztó) – is létesíthető.

(3)       A szenny-, és csapadékvíz szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni.

(4)       A létesítési engedélyezési eljárás során az engedélyesnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy a szennyvizét a hatályos jogszabályok betartásával el tudja helyezni.

(5)       Talaj- és talajvízszennyezést okozó szabadtéri tevékenységet csak vízzáró burkolattal ellátott aljzaton lehet végezni, a lefolyó vizeket csak a megfelelő előkezelés után lehet a befogadóba juttatni.

(6)       A csapadékvíz a szennyezett területről csak megfelelő előtisztítás után bocsátható a befogadóba.

(7)       A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének védelme érdekében az idevonatkozó rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(8)       A város – ha egyedi lokális érzékenységi vizsgálat nem készül – a „fokozottan érzékeny” területek közé van sorolva és az idevonatkozó rendelet intézkedési szennyezettségi határértéket kell irányadónak tekinteni.

(9)       A Gip1 és a Gksz1 jelű területeken (telkeken) a telektulajdonos bármilyen tevékenység megkezdése előtt köteles a terület szennyeződésmentességét megvizsgáltatni, szükség esetén azt elvégeztetni és ezt igazolni, - a volt laktanyaterületre való tekintettel.

Hulladékkezelés

24. §

(1)       A szabályozási területen levő ingatlanok használatakor keletkező hulladékokat az ingatlan határán belül, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni.

(2)       A kommunális jellegű hulladékok gyűjtését és elszállítását a kötelezően igénybeveendő település tisztasági szolgáltatás keretén belül kell megoldani.

(3)       A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban az idevonatkozó Törvény, valamint ezek végrehajtási utasításai szerint kell eljárni.

(4)       A területen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban az idevonatkozó rendelet előírásai az irányadóak.

5. Hulladékgazdálkodási szempontból az Országos Hulladék-gazdálkodási és a Regionális Hulladékgazdálkodási tervekkel összhangban kidolgozásra kerülő Települési Hulladékgazdálkodási Tervet kell irányadónak tekinteni.

Épített környezet védelme

25. §

1. ^[18]
2. ^[19]   

(3)^[20]                

(4)^[21]

5. A város közigazgatási területén található természetes vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a 2001. évi LXIV. Tv. Szerint régészeti érdekű területek.
6. ^[22]

Természeti területek

26. §

1. Természeti területek: 213/14, és a 20,21,22 hrsz területek nyugati része, - a 260/5-9 hrsz. területek, a 286/1-11, a 288/1-7, és a 288/10,11 hrsz. területek. A területeken bármilyen jellegű tevékenység csak a Természetvédelmi Hatóság és a Természetvédelmi kezelő engedélyével végezhető.
2. A terület művelési ága nem változtatható meg.

Helyi védelem

27. §

(1)       Helyi védelemben kell részesíteni a Béke tér platánfáit, a Petőfi S. és a Dózsa Gy. utca hárs fasorait.

Kulturális örökségvédelem

28. §

(1)^{[23], [24]} A kulturális örökségvédelem országos érvényű szabályait a 2. mellékletben szereplő Régészeti lelőhely lista, a 3. mellékletben szereplő Régészeti lelőhelyek áttekintő térkép, a 4. mellékletben szereplő Műemlékek táblázata és az 5. mellékletben szereplő Műemlékek áttekintő térkép figyelembe vételével kell alkalmazni.

Védőterületek, védősávok

29. §

1. A védőterületek általános szabályait az OTÉK 38.§-a, továbbá a jelen rendelet 16.§.(2) előírásai tartalmazzák.
2. Az egyes telkeken megépítendő létesítményekhez szükséges védőtávolságot saját telken kell biztosítani és kialakítani.
3. Külterületen a közművek részére az alábbi védőterületeket – biztonsági övezetet - kell biztosítani:

a)         elektromos légvezeték       - 120 kV:        20,0 – 20,0 m

b)        elektromos légvezeték       - 20 kV:          10,0 – 10,0 m

c)         ellátó gázvezeték                - GFNK:           9,0 -   9,0 m

d)^[25]     

e)         MOL szénhidrogén vezeték         - GOÜ:       30,0 – 30,0 m

f)         vízellátó vezeték                                        :          2,0  -   2,0 m

g)        mikrohullámú összeköttetés                    :         32,0 – 32,0 m

                        építési magassági korlátozás max. 25,0 m.

h)        Szennyvíztisztító telep                              : 150,0 m

4. A Szennyvíztisztítóhely körül 300 m védőtávolságot kell biztosítani.
5. A Szemétlerakóhely körül 1.000 m védőtávolságot kell biztosítani.
6. Az állattartó telepek védőtávolságát a lakó és intézményterületek telekhatárától kell biztosítani. A számszerű értékek az üzembe helyezési eljárást megelőzően kell megállapítani, az állatok száma, fajtája és a tartási technológia figyelembevételével.
7. ^[26]Az alábbi (ADUVÍZIG-kezelésű) csatornák partélétől számított 10,0 m-en belül semmilyen, 10,0-15,0 m között pedig csak ideiglenes jellegű létesítmény építhető:

1. Kígyós-főcsatorna (1738, 1815, 0138, 0187, 0261, 0279, 0282 hrsz.)
2. Mátételki-Kígyós csatorna (0216, 0244 hrsz.)
3. Király-csatorna (0143, 0175 hrsz.)
4. Molnár-II. csatorna (0183 hrsz.)
5. Keserű-csatorna (0268 hrsz.)
6. Legelői-csatorna (0275 hrsz.)
7. Belsőségi-csatorna (0294, 0306/1, 0311, 0313/2, 0323, 0324 hrsz.)
8. Jegyzői-csatorna (0314, 0331/4 hrsz.)

8. ^[27]Az alábbi csatornák partélétől számított 4,0 m-en belül semmilyen, 4,0-10,0 m között pedig csak ideiglenes jellegű létesítmény építhető:

1. Molnár-csatorna
2. Keserű-csatorna-mellékág
3. Jegyzői-II.-csatorna
4. Vári-csatorna
5. Király-csatorna-mellékág
6. Borotai-csatorna

Egyéb rendelkezések

30. §

1. A létesítmények terepcsatlakozási magasságát a szabályozási tervlapon megadott útmagasságok figyelembe vételével kell megállapítani.
2. Építési tilalom áll fenn a közutak területbiztosítása érdekében a terven jelölt telkeken ill. telekrészeken. Az alábbi térképszelvények helyrajzi számain:

1. térképszelvény:          733/1,/2, 734, 735/1, 5128-5131-ig hrsz. telkein.

2. térképszelvény:          580, 581, 587-590-ig, 703, 704, 706, 707, 708, 3601, 3610/1 hrsz. telkein.

3. térképszelvény:          924, 925, 926, 936/1,/2, 937, 938, 939/1,/2, 941, 943, 981, 998, 1000, 1142/1, 1143/1,/2, 5151, 5152, 5153, 5154/2, 5155-5159-ig, 5161, 5162, 5171, 5179, 5180, 5182, 5190-5196-ig, 5205-5225-ig, 5231-5247-ig hrsz. telkein.

4. térképszelvény:          244, 289, 292, 293, 295/2, 435, 436, 458, 459, 460, 464, 465, 918, 946, 948, 953, 1008, 2314 hrsz. telkein.

5. térképszelvény:          3382, 3383, 3388, 3390/2,/5, 3391, 3392, 3393/1,/2,/3, 3394/1,/2, /7, 3394/2, 3395, 3396, 3398, 3426, 3427, 3428/2, 3428/4-/7-ig, 3428/10,/11,/13,/14,/15, 3449, 3450, 3453/1, 3456, 3457, 3459, 3466/2-/9-ig, 3478, 3481, 3482, 3489, 3490, 3491, 3510/1-/14-ig, 3410/16, 3511-3514-ig, 3521, 3522, 3527, 3528, 3535-3539-ig, 3817/1 hrsz. telkein.

6. térképszelvény:          3362/2, 3362/5,/7,/8,/9, /11-/15-ig, hrsz. telkein

7. térképszelvény:          1069, 1095, 1096/2, 1098/1, 1620 hrsz telkein.

8. térképszelvény:          36, 1553, 1554, 1555, 2207, 2520, 2522, 2761, 2763, 2764, 2765/2-/6 ig, 2774, 2775, 2777 hrsz telkein

9. térképszelvény:          2811, 2812, 2976, 3211, 3216, 3217/1,/2, 3218, 3219, 3220/1, 3221/2, 3222, 3223, 3324, 3325, 3326/2,/3,/4, 3228- 3233-ig, 3235, 3236, 3237, 3238, 3239, 3242/1,/2, 3243, 3244, 3245, 3318/3, 3335, 3341/1 hrsz. telkein.

11. térképszelvény:        2781, 2784/1,/2, 2785, 2786/2, 2789/2, 2790/2,/3, 2791/3, 2792, 2793, 2798/2, 2799/1, 2800/1, 2808/1 hrsz telkein

3. Az I. fokú tűzrendészeti Hatóság szükség esetén egyedi tűzvédelmi távolságot is meghatározhat.
4. A tűzrendészeti oltóvíz biztosítása érdekében min. Ø100 mm átmérőjű vízvezetéket kell építeni a közterületen.

Záró rendelkezések

31. §

 (1)         Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

Jánoshalma, 2010. szeptember 30.

                       Czeller Zoltán sk.                                          dr. Benda Dénes sk.
                           polgármester                                               címzetes főjegyző

A rendelet kihirdetve:

Jánoshalma, 2010. október 1.

dr. Benda Dénes

címzetes főjegyző

^[28]1. melléklet a 10/2008.(VI.27.) Ör.sz. rendelethez