(7/2012.(IV. 27.), 14/2015.(XI.23.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben)

Jánoshalma település Önkormányzatának Képviselő-testülete A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban Ktd. tv.) 26. §. (4) bekezdése alapján, valamint
A környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. §-a alapján a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról a következőket rendeli el:

A rendelet célja, hatálya

1. §.

A rendelet célja, hogy:

a.) meghatározza a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvíz elhelyezéséhez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos

• megállapítási,
• bevallási,
• befizetési,
• ellenőrzési,
• adatszolgáltatási,
• eljárási szabályokat, valamint
• díjkedvezmények és mentességek eseteit; továbbá

b.) szabályozza az átalány megállapításának szempontjait – a mérési lehetőség hiányában, átalány alapján meghatározandó víz mennyiség megállapítása céljából,

c.)meghatározza a környezetvédelmi alappal kapcsolatos szabályokat.

I. rész

A talajterhelési díjra vonatkozó szabályok

Adókötelezettség

2.§.

1. Talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz.

2. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

A talajterhelési díj alapja

3.§.

(1) A talajterhelési díj alapjának meghatározásakor

- a szolgáltatott víz mennyiségéből, vagy

- egyedi vízbeszerzés esetén:

- a méréssel igazolt felhasznált, illetve

- mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyiségéből

kell kiindulni.

4.§.

(1) Az adóalap meghatározásakor az 5. §-ban meghatározott vízmennyiséget csökkenti a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiség.

5.§.

(1) A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

A talajterhelési díj egységdíja

6.§.

1. ^[1] A talajterhelési díj egységdíjának mértéke 1200,-Ft/m³.

Területérzékenységi szorzó

7.§.^[2]

(1) A talajterhelési díj kiszámításakor figyelembe veendő területérzékenységi szorzó (T) az 1,0.

A talajterhelési díj mértéke

8.§.

(1) A talajterhelési díj mértékét

- a talajterhelési díj alapja,

- a talajterhelési egységdíj, valamint

- a területérzékenységi szorzó

szorzata adja.

(2) ^{[3], [4]} A mérési lehetőség hiányában az átalány díjfizetési alapját 30 liter/fő/nap kell meghatározni.

9.§.^[5]

A talajterhelési díj számításának módja a TTD (éves talajterhelési díj) = E (egységdíj) x A (díjfizetési alap) x T (területérzékenységi szorzó).

A díj megállapítása

10.§.

(1) A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania a tárgyévet követő év március 31-ig.

A díj bevallása

11.§.

1. ^[6]A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell bevallania az 5. mellékletben szereplő nyomtatványon.

2. A bevallást az önkormányzati adóhatóság által meghatározott formanyomtatványon kell megtenni úgy, hogy az tartalmazza

• a kibocsátó azonosításához,
• a talajterhelési díj alapjának, a mentességnek, a kedvezményeknek, a díj összegének megállapításához

szükséges adatokat.

3. A kibocsátó a bevallási kötelezettségének évente, a tárgyévet követő év március 31-ig tesz eleget.

A díj befizetése

12.§.^[7]

A talajterhelési díjat a kibocsátónak a bevallás és az adó megállapítással egyidejűleg a tárgyévet követő év március 31-ig kell megfizetni a 11732129-15338954-03920000 számú számlára.

Adatszolgáltatási szabályok

13.§.

1. A 4. számú mellékletben meghatározott közszolgáltató a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátja.

2. Az adatszolgáltatás határideje a tárgyévet követő év március 31. napja.

3. Az adatszolgáltatás tartalmát szintén a 4. számú melléklet tartalmazza.

Ellenőrzési szabályok

14.§.

1. az önkormányzati adóhatóság ellenőrizheti a kibocsátók által benyújtott bevallások valódiságát. Az ellenőrzések során először az adatszolgáltatásra kötelezett szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatokat veti össze a kibocsátók bevallásával.

2. Az adóhatóság ellenőrizheti azt, hogy a kibocsátók eleget tettek-e bevallási, díj-megállapítási és díjfizetési kötelezettségüknek.

3. Az (1) és (2) bekezdéseken túl az adóhatóságot – A környezetterhelési díjról szóló törvény eltérő rendelkezései hiányában – megilletik Az adózás rendjéről szóló jogszabályban meghatározott ellenőrzési jogosítványok.

Eljárási szabályok

15.§.

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzat adóhatósága látja el.

16.§.

1. A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a díj megállapítására és a beszedési jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény, valamint Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. A talajterhelési díj nyilvántartására, kezelésére és elszámolására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991(V.21.)PM rendelet előírásait kell alkalmazni.

II. rész

A környezetvédelmi alap

17.§.

1. Az önkormányzat a környezetvédelmi feladatainak megoldása, elősegítése érdekében önkormányzati környezetvédelmi alapot hoz létre.
2. ^[8]A környezetvédelmi alap bevételei a következők:

• a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege.
• a területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén, jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,
• a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
• az önkormányzati bevételek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,

3. ^[9]

4. A Képviselő-testületnek a környezetvédelmi alap

• tervezett felhasználásáról – a költségvetési rendelet megalkotásakor,
• a tényleges felhasználásáról – a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg

évente rendelkeznie kell.

18.§.

1. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj az önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételét képezi.

2. Az önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételét – a (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.

3. A (2) bekezdés szerinti felhasználásának minősül különösen:

• a csatornázás,
• a szennyvíztisztítás,
• a vízbázis-védelem,
• a település monitoring kialakítása és működtetése,
• a tartós környezetkárosodások kármentesítése,
• a potenciális és tényleges szennyező-források szennyezésének megelőző, illetőleg utólagos műszaki védelme.

Záró és átmeneti rendelkezések

19.§.

1. E rendelet 2011. június 1-én lép hatályba, egyidejűleg a 17/2007.(IX.13.) sz. önkormányzati rendelet és a 26/2009.(X.16.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.  

2. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik – helyben szokásos módon.

Jánoshalma, 2011. május 26.

     Czeller Zoltán sk.                                                 Dr. Benda Dénes sk.

     polgármester                                                        címzetes főjegyző

A rendelet kihirdetve:

Jánoshalma, 2011. május 27.

                                                                                               Dr. Benda Dénes

                                                                                                 címzetes főjegyző