Jánoshalma Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. §-ban kapott felhatalmazás alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el.

1. A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet tárgyi hatálya Jánoshalma Város Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyonra, az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra, tulajdonosi részesedést jelentő befektetésekre (részvények, részesedések), és a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra (továbbiakban: portfólió) terjed ki.

(2)A rendelet személyi hatálya az önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira terjed ki.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, a közterületek használatára.

2. Az önkormányzat vagyona

2. §

Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon az Nvtv.-ben meghatározott vagyon, mely vagyonelemeket az 1. sz. melléklet tartalmazza.

3. §

Jánoshalma Város Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.

4. §

Az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemeit a 2. sz. melléklet tartalmazza.

5. §

Az önkormányzat üzleti vagyona az Nvtv. szerint mindaz a vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

3. A vagyon minősítése

6. §

(1)A vagyon minősítése, átminősítése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2)Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba való átminősítés akkor lehetséges, ha:

a)a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy átminősítését követően ilyenné válik, vagy

b)a város településrendezési eszközeinek módosítása azt alátámasztja.

(3)A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.

4. A tulajdonosi jogok gyakorlása

7. §

(1)Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2)A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a Képviselő-testület rendelkezik

(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt egyes hatásköreit a

       - polgármesterre,

- bizottságra átruházhatja

(4) Azokban az esetekben, ahol a tulajdonosi jogok gyakorlását e rendelet a Képviselő-

testület döntéséhez köti, azt megelőzően ki kell kérni a Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottság véleményét.

5. A vagyon értékének meghatározása

8. §

(1)Az önkormányzati vagyon értékesítése (beleértve a portfólió vagyont is), használat vagy hasznosítási jog átengedése esetén az adott vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni.

(2)Az önkormányzat

a)ingatlanvagyonának értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékben vagy forgalmi értékbecslés alapján megállapított értéken

b)az ingó vagyonának értékét nyilvántartási értéken

c)értékpapír vagyonának értékét névértéken kell megállapítani.

(3)  Ingatlanvagyon tulajdonjogának önkormányzat általi viszterhes megszerzését megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani.

(4)Ha a szerződés tárgya több vagyonelem, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.

(5)Örökölt vagyon esetén - amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi – a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékén tekinteni.

(6)Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét könyvvizsgáló bevonásával kell megállapítani és az piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.

6. Vagyon elidegenítése

9. §

(1) Vagyont értékesíteni 5 millió Ft értékhatár felett kizárólag versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak – indokolt esetben zártkörűnek – kell lennie. Vagyont értékesíteni a versenytárgyaláson a legjobb ajánlatot tévő részére lehet.

(2) A versenytárgyalás – a döntésre illetékes szerv indokolt határozatával –mellőzhető, ha az értékesíteni kívánt vagyontárgy (ingatlan) csak meghatározott célra szolgál illetve az ingatlan alakjánál, nagyságánál, elhelyezkedésénél, vagy egyéb fizikai-műszaki adottságoknál fogva – rendezési (szabályozási) előírások figyelembevételével – csak meghatározott másik ingatlannal egyesíthető.

(3)  Az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemei – funkcióváltozás esetén – megfelelő építésigazgatási eljárás (megosztás) rendezési vagy szabályozási tervkészítés, készíttetés, illetve módosítás lefolytatása mellett értékesítésre kijelölhető, valamint értékesíthető.

(4) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével idegenítheti el.

(5) A vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:

a) A Képviselő-testület a 10 millió Ft feletti értéket képviselő vagyon értékesítéséről legalább megyei lapban és az önkormányzat honlapján való hirdetéssel, a legjobb ajánlattévő javára dönt;

b) a 10 millió Ft alatti érték esetén az önkormányzat lapjában (Jánoshalmi Hunyadi Népe ) és az önkormányzat honlapján  hirdeti meg a vételi ajánlattétel jogát, s a Képviselő-testület ez esetben is a legjobb ajánlattevő javára dönt.

7. A vagyonszerzés szabályai

10. §

(1)Az önkormányzat viszterhes ingatlanvagyon szerzése és az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a Képviselő-testület döntése alapján történhet.

(2)Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

11. §

(1)Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére.

(2)Felajánlás esetén a vagyonátadásról megállapodást kell kötni.

(3)A felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület dönt. A vagyonátadás során felmerült költségeket az önkormányzat viseli.

8. Vagyon megterhelése

12. §

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon azon ingatlanai, melyeket az önkormányzat, az általa alapított intézmények és gazdasági társaságok részére közfeladat ellátására biztosít, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

9. A vagyon egyéb hasznosítása, kezelése

13. §

Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát átengedni 20 millió Ft érték felett versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie – indokolt esetben lehetőség van a zártkörű versenytárgyalás megtartására is. A versenytárgyalás alá eső vagyon használat-, illetve hasznosítási jogát átengedni a versenytárgyaláson résztvevő legjobb ajánlattevő részére szabad.

14. §

A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal. A koncessziós szerződés kötésére a Képviselő-testület jogosult.

15. §

(1)A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján az Nvtv-ben foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba.

(2)A Képviselő-testület az ingyenes használatról szóló döntésében határozza meg a használót és a vagyon rendeltetésszerű használatával kapcsolatban esetlegesen terhelő kötelezettségeket.

16. §

(1) A Képviselő-testület a 5-20 millió Ft értékhatárok közötti értéket képviselő használat-illetve hasznosítási jog átengedéséről legalább megyei lapban és az önkormányzat honlapján való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(2) A 2-5 millió Ft értékhatárok között az önkormányzat hivatalos lapjában és a város honlapján hirdeti meg a használat, illetve hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát. A Képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt.

17. §

A Képviselő-testület olyan vagyonelemet, amelyre vagyonkezelői jog létesíthető nem határoz meg.

10. Önkormányzati költségvetési szervek vagyongazdálkodása

18. §

(1)Az önkormányzat által alapított intézmények és gazdasági társaságok (továbbiakban együtt: költségvetési szerv) részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja. A közös alapítású és fenntartású költségvetési szervek vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás szabályozza.

(2)A költségvetési szervek a használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közüzemi költségek viselésére.

(3)A költségvetési szervek joga a használatukban lévő vagyon hasznosításával–az alaptevékenységet nem sértő és kizárólag a költségvetési szerv bevételeit növelő, kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető - bevételszerző tevékenységet folytatni.

(4)A költségvetési szerv használatában lévő ingatlant a szerv vezetője maximum egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe, használatba adni. Az éven túli bérbe, használatba adáshoz a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A költségvetési szerv vezetője az általa használt ingatlant térítésmentesen az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével, a Képviselő-testület hozzájárulásával adhatja használatba. A bérbe, használatba adásra vonatkozó versenyeztetés lebonyolítására valamint a szerződés megkötésére a költségvetési szerv vezetője köteles.

(5)A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért a költségvetési szerv vezetője felel.

(6)Ha a Képviselő-testület másként nem rendelkezik, a költségvetési szerv a bevételszerző tevékenységéből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.

(7)A vagyon bérbeadása, hasznosítása csak írásbeli szerződés alapján, a Képviselő-testület döntései, valamint a költségvetési szervek belső szabályzataiban részletezett feltételekkel kerülhet sor. A több évre szóló szerződésekben a meghatározott bérleti díjak értékállóságáról a szerződésben rendelkezni kell.

(8)A költségvetési szervek ingó vagyonainak értékesítésére vagy selejtezésére a költségvetési szerv vezetője 50.000 Ft egyedi értékig önállóan, 50-200.000 Ft egyedi érték esetén a polgármester, 200.000 Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosult. Az érték megállapítás alapja az értékesítésre vagy selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak bruttó forgalmi értéke. Az értékesítésből származó bevétel az önkormányzat érintett költségvetési szervének költségvetését illeti meg. A költségvetési szerv vezetőjének az értékesítésről és selejtezésről, a zárszámadáshoz kapcsolódóan számot kell adnia.

(9)A költségvetési szerv vezetője köteles minden évben október 15-ig írásban jelezni a költségvetési szerv használatában lévő vagyon karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével pótlásával kapcsolatos, szakszerű érvekkel alátámasztott igényét  a jegyzőnek, annak érdekében, hogy a következő évi költségvetési koncepció összeállításánál számításba vehető legyen.

(10)A költségvetési szervet megillető követelésről a költségvetési szerv likviditásának megtartása mellett kizárólag a Képviselő-testület engedélyével lehet.

11. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

19. §

Az önkormányzat követeléseiről 200.000 Ft egyedi értékhatárig a polgármester, 200.000 Ft egyedi értékhatár feletti összegről a Képviselő-testület jogosult lemondani. A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását.

12. Önkormányzati forrásbevonás

20. §

Az önkormányzati forrásbevonás- adósságot kezelő ügylet (hitelfelvétel, kötvénykibocsátás)- Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény, az  Államháztartásról szóló törvény valamint az adóságot kezelő ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével történhet.

13. Vagyonnyilvántartás és leltár

21. §

(1)Az önkormányzat vagyonáról az Nvtv.-ben és a Möhtv.-ben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartást kell vezetni.

(2)A folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a jegyző gondoskodik.

(3)A költségvetési szervek a tulajdonukban és használatukban lévő eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatos részletező nyilvántartást kötelesek vezetni. A nyilvántartások naprakészségéért a költségvetési szervek vezetője felel.

(4)A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát leltárral kell alátámasztani.

(5)A leltárnak tartalmaznia kell tételesen és ellenőrizhető módon az államháztartás szervezetének eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.

(6) A leltározást a költségvetési szervek érvényben lévő leltározási szabályzata alapján kell végrehajtani.

14. Záró rendelkezések

22. §

(1)Ez a rendelet 2012. október 1-én lép hatályba.

(2)Jelen rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3)Jelen rendelettel egyidejűleg hatályát veszti Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 14/2007 (V.25) önkormányzati rendelete, valamint annak következő módosításai: 24/2007 (XII.20) önkormányzati rendelet, 26/2009 (X.16) önkormányzati rendelet, 4/2010. (II.26.) önkormányzati rendelet és a 9/2012. (IV.27) önkormányzati rendelet.

Jánoshalma, 2012. szeptember 13.

Czeller Zoltán sk.                                                                              Dr. Benda Dénes sk.

polgármester                                                                                       címzetes főjegyző