A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján Jánoshalma Város Képviselő-testülete e rendelettel vezeti be a helyi iparűzési adót.

A rendelet hatálya Jánoshalma Város közigazgatási területére terjed ki.

Az adó alanya

Az adó kötelezettség

1.§ (1) Az adó alanya a vállalkozó.

(2)   Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén minden állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(3)  Adóköteles iparűzési tevékenység:

        a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

2.§ (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2)   Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy  kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység   időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.

b) bármely - az a) pontba nem sorolható tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

3.§ Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

Az adó alapja

4.§ (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, közszolgáltató szervezetnek nem minősülő vállalkozó külföldi adóalaprésze esetén azonban csak akkor, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.

 (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az adó mértéke

5.§ (1) Az adó általános mértéke állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 1,5%-a.

(2) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként 5000.-Ft.

Adómentesség

6.§  (1) Adómentesség illeti meg azt a háziorvos, védőnő vállalkozót, akinek a vállalkozási szintű helyi iparűzési adóalapja az adóévben nem haladja meg a húszmillió forintot. Amennyiben a háziorvos, védőnő vállalkozó vállalkozási szintű helyi iparűzési adóalapja az adóévben meghaladja az adómentes adóalap mértéket, csak az azt meghaladó összeg után kell az adót megfizetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12. 24. 1. oldal) (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet benyújtani.

(3) A kedvezményezett az adómentesség következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

(4) A kedvezményezettek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A nyilatkozat jelen rendelet 1. számú mellékletét képezi.

(5) A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35.§-a alapján kell eljárni.

(6) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

(7) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

(8) A támogatást nyújtó önkormányzat írásban tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifizetett összegről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül. Az igazolás jelen rendelet 2. számú mellékletét képezi.

(9) A kedvezményezett a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

Bejelentés szabályai

7.§ (1) Az adóalanyt, az önkormányzat illetékességi területén adóköteles vállalkozási tevékenységet kezdő vállalkozó az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. tv. 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint tesz bejelentést.

(2) A tevékenységet az adóévben évközben kezdő vállalkozó a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül tesz bejelentést.

Az iparűzési tevékenységet ideiglenes alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni.

A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.

Adóbevallás

8.§ (1) Az adóalany az önadózással megállapított adóról az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóévet követő május 31-ig köteles adóbevallást tenni.

(2)   Az adózó bevallást köteles tenni ha:

        a) felszámolását/végelszámolását rendelték el, a felszámolás/végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal;

        b) átalakul, a megszűnés napjával;

 c) Egyéni vállalkozói igazolványát a körzetközponti jegyző, vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerősen visszavonta.

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

9.§ (1) A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

(2) Az adóelőleg összege:

a) Az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg.

b) Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál, rövidebb, akkor a megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege.

c) Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy évközben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.

(3) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében.

Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.

(4) Az adózók az adóelőleget két egyenlő részletben fizethetik meg jogkövetkezmény nélkül adóév március 15. napjáig és adóév szeptember 15. napjáig.

(5) Az adózó a befizetett adóelőleg és az éves tényleges adókötelezettség különbözetét adóévet követő május 31-ig fizeti meg, illetve igényelheti vissza.

(6) Az adóelőleget és az adót 100,-Ft-ra kerekítve kell megfizetni.

(7)   a) A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint tételes átalányadózó vállalkozót az adókötelezettség kizárólag a telephelye, ennek hiányában a székhelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli.

        b) Az a.) pontban meghatározott adóalany adóévben fennálló állandó jellegű iparűzési tevékenysége utáni adókötelezettségét tételes adózással is teljesítheti.

        c) Tevékenységét évközben kezdő vállalkozó esetében, továbbá ha a vállalkozó tevékenységét év közben megszünteti valamint az adó évközi bevezetése esetén, a fizetendő adó összege a tételes adó éves összegének napi időarányosítással megállapított része.

        d) A tételes adózás adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző évről szóló bevallással egyidejűleg, tevékenységét évközben kezdő vállalkozó esetében, az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül.

Záró rendelkezések

10.§ (1) E rendelet 2016. január 1. napján lép hatályba.

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg a 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelet és 28/2000(XII.21), 10/2001(VI.28.), 25/2001(XII.20.), 28/2002(XII.11.), 6/2003(III.20.), 20/2003(XII.18.), 31/2004(XII.23.), 21/2005(XII.15.), 6/2009.(I.30.), 30/2009.(XII.18.), 28/2011.(XII.16.), 31/2012(XII.14.), 16/2015.(XI.23.)  módosításai hatályukat vesztik.

(3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni  

(4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Jánoshalma, 2015. december 01.

Czeller Zoltán sk.                                                                                            Dr. Benda Dénes sk.

polgármester                                                                                                   címzetes főjegyző

A rendelet kihirdetve:

Jánoshalma, 2015. december 01.

Dr. Benda Dénes

címzetes főjegyző