Jánoshalma Városi Önkormányzat Képviselő- testületének 14/2016 (X.24.) önkormányzati rendelete
a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról
Hatályos: 2019. 06. 29- 2020. 03. 27Jánoshalma Városi Önkormányzat Képviselő- testületének 14/2016 (X.24.) önkormányzati rendelete
a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról
2019-06-29-tól 2020-03-27-ig
8/2019.(VI.28.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben
Jánoshalma település Önkormányzatának Képviselő-testülete A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban Ktd. tv.) 26. §. (4) bekezdése alapján, valamint
A környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. §-a alapján a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról a következőket rendeli el:
A rendelet célja, hatálya
1. §. A rendelet célja, hogy:
a.) meghatározza a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvíz elhelyezéséhez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos
- megállapítási,
- bevallási,
- befizetési,
- ellenőrzési,
- adatszolgáltatási,
- eljárási szabályokat, valamint
- díjkedvezmények és mentességek eseteit; továbbá
b.) szabályozza az átalány megállapításának szempontjait – a mérési lehetőség hiányában, átalány alapján meghatározandó víz mennyiség megállapítása céljából,
c.) meghatározza a környezetvédelmi alappal kapcsolatos szabályokat.
I. rész
A talajterhelési díjra vonatkozó szabályok
Adókötelezettség
2.§. (1) Talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz.
(2)Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.
A talajterhelési díj alapja
3.§. (1) A talajterhelési díj alapjának meghatározásakor
- a szolgáltatott víz mennyiségéből, vagy
- egyedi vízbeszerzés esetén:
- a méréssel igazolt felhasznált, illetve
- mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyiségéből kell kiindulni.
4.§. (1) Az adóalap meghatározásakor az 5. §-ban meghatározott vízmennyiséget csökkenti a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiség.
5.§. (1) A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
A talajterhelési díj egységdíja
6.§. (1) A talajterhelési díj egységdíjának mértéke 1200,-Ft/m3.
Területérzékenységi szorzó
7.§. (1) A talajterhelési díj kiszámításakor figyelembe veendő területérzékenységi szorzó (T) az 1,5.
A talajterhelési díj mértéke
8.§. (1) A talajterhelési díj mértékét
- a talajterhelési díj alapja,
- a talajterhelési egységdíj, valamint
- a területérzékenységi szorzó szorzata adja.
(2) A mérési lehetőség hiányában az átalány díjfizetési alapját 30 liter/fő/nap kell meghatározni.
9.§. A talajterhelési díj számításának módja a TTD (éves talajterhelési díj) = E (egységdíj) x A (díjfizetési alap) x T (területérzékenységi szorzó).
A díj megállapítása
10.§. (1) A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania a tárgyévet követő év március 31-ig.
A díj bevallása
11.§. (1) A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell bevallania az 2. mellékletben szereplő nyomtatványon.
- A bevallást az önkormányzati adóhatóság által meghatározott formanyomtatványon kell megtenni úgy, hogy az tartalmazza
- a kibocsátó azonosításához,
- a talajterhelési díj alapjának, a mentességnek, a kedvezményeknek, a díj összegének megállapításához szükséges adatokat.
(3)A kibocsátó a bevallási kötelezettségének évente, a tárgyévet követő év március 31-ig tesz eleget.
A díj befizetése
12.§.A talajterhelési díjat a kibocsátónak a bevallás és az adó megállapítással egyidejűleg a tárgyévet követő év március 31-ig kell megfizetni a 11732129-15338954-03920000 számú számlára.
Adatszolgáltatási szabályok
13.§. (1) A 1. számú mellékletben meghatározott közszolgáltató a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátja.
(2)[1]Az adatszolgáltatás határideje a tárgyévet követő év február 1. napja.
(3)Az adatszolgáltatás tartalmát szintén a 1. számú melléklet tartalmazza.
Ellenőrzési szabályok
14.§. (1) Az önkormányzati adóhatóság ellenőrizheti a kibocsátók által benyújtott bevallások valódiságát. Az ellenőrzések során először az adatszolgáltatásra kötelezett szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatokat veti össze a kibocsátók bevallásával.
(2)Az adóhatóság ellenőrizheti azt, hogy a kibocsátók eleget tettek-e bevallási, díj-megállapítási és díjfizetési kötelezettségüknek.
(3)Az (1) és (2) bekezdéseken túl az adóhatóságot – A környezetterhelési díjról szóló törvény eltérő rendelkezései hiányában – megilletik Az adózás rendjéről szóló jogszabályban meghatározott ellenőrzési jogosítványok.
Eljárási szabályok
15.§. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzat adóhatósága látja el.
16.§. [2](1) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a díj megállapítására és a beszedési jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény, valamint Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)[3] A talajterhelési díj nyilvántartására, kezelésére és elszámolására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásának, kezelésének, elszámolásának, valamint az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatási eljárásának szabályairól szóló 37/2015. (XII.28.) NGM rendelet előírásait kell alkalmazni.”
Méltányosság, díjkedvezmény
- [4] § Az adózó kérelmére az önkormányzat jegyzője a fizetendő talajterhelési díjat elengedheti vagy mérsékelheti a következők szerint:
a)Méltányosság címén a díjat elengedheti, amennyiben a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek átlagos jövedelme igazoltan a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.
b)50%-os díjkedvezményben részesítheti, amennyiben a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek átlagos jövedelme igazoltan a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét nem éri el.
II. rész
A környezetvédelmi alap
17.§. (1) Az önkormányzat a környezetvédelmi feladatainak megoldása, elősegítése érdekében önkormányzati környezetvédelmi alapot hoz létre.
A környezetvédelmi alap bevételei a következők:
- a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege.
- a területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén, jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,
- a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
- az önkormányzati bevételek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
(2)A Képviselő-testületnek a környezetvédelmi alap
- tervezett felhasználásáról – a költségvetési rendelet megalkotásakor,
- a tényleges felhasználásáról – a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg évente rendelkeznie kell.
18.§. (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj az önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételét képezi.
(2)Az önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételét – a (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.
(3)A (2) bekezdés szerinti felhasználásának minősül különösen:
- a csatornázás,
- a szennyvíztisztítás,
- a vízbázis-védelem,
- a település monitoring kialakítása és működtetése,
- a tartós környezetkárosodások kármentesítése,
- a potenciális és tényleges szennyező-források szennyezésének megelőző, illetőleg utólagos műszaki védelme.
Záró és átmeneti rendelkezések
19.§. (1) E rendelet 2017. január 1-én lép hatályba, egyidejűleg a 10/2011. (VI. 01.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik – helyben szokásos módon.
Jánoshalma, 2016. október 20.
Czeller Zoltán sk. Dr. Benda Dénes sk.
polgármester címzetes főjegyző
Záradék:
A rendelet egységes szerkezetbe foglalva: 2019. június 27.
Hatálybalépés időpontja: 2019. június 28.
Alkalmazása időpontja: 2019. július 1.
Dr. Benda Dénes
címzetes főjegyző
Módosította a 8/2019.(VI.24.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos: 2019.06.28., Alkalmazása: 2019.07.01.
Módosította a 8/2019.(VI.24.) önkormányzati rendelet 2.§, Hatályos: 2019.06.28., Alkalmazása: 2019.07.01
Módosította a 8/2019.(VI.24.) önkormányzati rendelet 2.§, Hatályos: 2019.06.28., Alkalmazása: 2019.07.01.
Módosította a 8/2019.(VI.24.) önkormányzati rendelet 3.§, Hatályos: 2019.06.28., Alkalmazása: 2019.07.01.